A kvantitatív felmérés

A kutatási munkám középpontjában a leíró jellegű felmérés, a megkérdezéses vizsgálat áll, amelynek sajátossága, hogy a minta nagyságából és a mintavétel módszeréből adódóan alkalmas az eredmények statisztikai módszerekkel való mérésére (Eibel, 1994).

Az adatfelvétel során a megkérdezést kérdőív használatával végeztük el, amelynek segítségével meghatározhatjuk az alapsokaság bizonyos csoportjellemzők szerinti behatárolását és a különböző csoportok meghatározott ismérvek szerinti jellemzését és összehasonlítását, összefüggések feltárását.

A kérdőív fő témaköre a tudásmenedzsment, amelynek egyes témái logikai sorrendben kapcsolódnak egymáshoz. A résztémák tartalmilag egymásra épülnek, továbbá egy-egy kérdéskörről, és a konkrét kérdések keretében minden lényeges információt begyűjtenek.

A „Tudásmenedzsment Magyarországon 2005/2006” felmérés Web-alapú on-line, Internetes kutatás formájában valósult meg. Az on-line kérdőíves megkérdezés előnyei többek között a gyorsaság, a hagyományos módszerekkel nehezen elérhető csoportok könnyű elérése, a multimédia alkalmazásának lehetősége és a rugalmasság. Hátrányai az on-line és a teljes populáció eltérő demográfiája, nem ellenőrizhető a válaszadó személye, valamint a kérdőív kitöltése alatti befolyásolás lehetősége.

A kérdőíves felmérés lebonyolítása

A kutatási kérdések megválaszolásához szükség volt tehát egy saját kérdőíven alapuló felmérés elkészítésére. A korábbi hazai tudásmenedzsment kutatások után, kérdőíves felmérésünk elvégzését és eredményeinek elemzését az alábbi szempontok indokolták:

ƒ A legutóbbi (Stocker, 2003) magyar felmérés óta bekövetkezett gazdasági változások (globalizáció, növekvő versenyhelyzet, stb.)

ƒ A korábbi magyar felmérések kizárólag a nagyvállalati körre korlátozódtak. Az eltelt időszak azonban a kisebb vállalkozások számára is fejlődést jelentett, így célszerű volt kiterjeszteni a vizsgálatot ezen célcsoportra is.

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A kutatási modell, módszertan

ƒ Az információtechnológia fejlődése, és alkalmazásának elterjedése rohamos változáson ment keresztül. Az új eszközök, új lehetőségeket teremtenek a szervezetek számára, ezáltal jelentős változások diagnosztizálhatók.

A kérdőív összeállítása

A „Tudásmenedzsment Magyarországon 2005/2006” felmérés, a Pannon Egyetem Szervezési és Vezetési Tanszéke és a KPMG-BME Akadémia együttműködésében, Dr.

Gaál Zoltán, a Pannon Egyetem egyetemi tanára irányításával és Dr. Tomka János, a KPMG-BME Akadémia társelnökének támogatásával valósítottuk meg. Az empirikus felmérés kérdőívét 2004. második felében dolgoztuk ki.

A felmérés résztvevői 4 fő témakörben, összesen 26 kérdésre adhattak választ, az Általános információk, a Tudásmenedzsment, a Tudásmenedzsment program sikeressége és a Tudásmenedzsment-technológia és beruházás témakörökben.

A kérdőív elkészítése során figyelembe vettük egyrészt az előzőekben említett szempontok, valamint a korábbi hazai és nemzetközi felmérésekkel való összehasonlíthatóságot is. A kérdőív az alapkérdésekben megegyezett a korábbi kérdőívekkel, a változások miatt azonban új, eddig még nem szereplő kérdéseket építettünk be. Figyelembe vettük azt is, hogy a célcsoport, vagyis a felső-, és középvezetők köre állandó időhiánnyal küzd, ezért úgy állítottuk össze a kérdéseket, hogy a kérdőív kitöltése ne vegyen túl sok időt igénybe. A gyors kitölthetőség akár a válaszadási hajlandóságot is növelheti.

A kérdőívszerkesztés megfelelőségének alapja a kérdőív validálása, vagyis a próbalekérdezés volt, amely egy visszacsatolási folyamat a teljes mintás kérdőíves lekérdezés lebonyolítását megelőzően. A kérdőív ellenőrzését két lépésben végeztük el.

Az első lépésben több konzultáció és egyeztetés zajlott, majd ezután készítettük el a végleges verziót. Az ellenőrzésnél az volt a cél, hogy a kérdezés technikai részletei is átvizsgálásra kerüljenek. A próbalekérdezés során eldőlt, hogy a vizsgálathoz megfelelő kérdezési módot, kérdésformákat, válaszvariációkat és helyes sorrendet választottunk. A próbalekérdezés lebonyolításának feltételei azonosak voltak, vagyis megfeleltek a teljes mintás lekérdezés körülményeinek. A próbakérdezés során ugyanazt a kérdőívet alkalmaztuk, a nagy mintához hasonló kismintán (10 szervezet) elvégezve a megkérdezést.

A kapott adatok alapján nem volt szükség újbóli próbakérdezés lebonyolítására.

A kérdőív és a lekérdezési feltételek véglegesítése után pontosítottuk az adatfeldolgozási tervet. A visszaérkezés becsült aránya a szervezetek számosságát tekintve 100 és 150 közé esett.

A kérdőív összeállítása és levéglegesítése után, egy elektronikus kérdőívszerkesztő program, a Dipolar - Professional Quest 3.5. segítségével készítettem el az on-line, Interneten keresztül kitölthető kérdőívet. A postai úton történő megkeresés érdekében papír alapú verzió is készült. ¹⁵

15

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A kutatási modell, módszertan

A célcsoport kiválasztása

A megkérdezettek köre főként profit-orientált vállalatok közép- és felsővezetői, valamint tulajdonosai és kisebb részben non-profit szervezetek, államigazgatási intézmények vezetői voltak az ország egész területéről. A minta véletlenszerű kiválasztás eredménye volt. A potenciális válaszadók elérhetőségeinek összegyűjtését több csatornán keresztül, párhuzamosan végeztük.

ƒ Pannon Egyetem hálózata (pl. Alumni, MBA, Felnőttképzési Intézet)

ƒ KPMG és a KPMG-BME Akadémia ügyfélköre, partnerei

ƒ Korábbi felmérések részvevői

ƒ Cégadatbázisok

ƒ Szövetségek adatbázisai (pl. IVSZ – Informatikai Vállalkozások Szövetsége)

ƒ Személyes kapcsolatrendszer Adatgyűjtés

A kérdőíves felmérést 2005 februárjában kezdtük el, és 2006 februárjában fejeztük be. Az elektronikus kérdőívet feltelepítettük egy Internetes honlapra (www.doc.hu/tm), ahol bárki ki tudta tölteni és elektronikus úton visszaküldeni. (A honlapon jelenleg már nem a kérdőív érhető el, hanem a felmérés eredményeit összefoglaló jelentés.) A kitöltés önkéntes volt, az Internetes eléréssel rendelkező számítógépen kívül más eszköz és szakértelem nem kellett hozzá.

A felmérésben való részvételre történő felhívás és megkeresés elsősorban elektronikus úton, e-mail formájában történt. Az e-mail tartalmazott egy rövid leírást a kérdőíves felméréssel kapcsolatban, valamint egy hivatkozást, amely átvezetést biztosított arra a honlapra, amelyen a kérdőívet ki lehetett tölteni. Az elküldött e-mailek száma közel háromszáz volt. Másodsorban postai úton közel 100 levél került kiküldésre, amely szintén tartalmazta a webes elérhetőséget. Az elektronikus változat egy algoritmust tartalmazott, amely ellenőrizte a név, vállalatnév és néhány további mezőn kívül valamennyi kérdés esetén a válasz meglétét. Ellenkező esetben egy üzenet kérte a kitöltő személyt az adott kérdés megválaszolására. A papír alapon visszaérkezett, hiányos kérdőívek nem kerültek feldolgozásra. A kérdőíves felmérésben szerepelt egy, a kitöltést segítő jelmagyarázat a kérdéstípusokra vonatkozóan. A kérdések egy részénél lehetőség volt az „Egyéb” kategória megjelölésére, illetve akár annak kifejtésére és pontosítására. A kitöltött kérdőív adatai ezt követően Interneten keresztül kerültek elküldésre, egy központi e-mail címre.

A kérdőív elemzése Statisztikai értékelés

A felmérés során 130 szervezet válaszai kerültek az adatbázisba, és váltak a kutatási munkám alapjává. A kérdőívek statisztikai kiértékelését a Dipolar - Professional Quest 3.5.

és a Microsoft Office Excel 2003 szoftverek segítségével végeztem. A kiértékelés a szervezet megnevezése nélkül történt, biztosítva az anonimitást. A kiértékelést a leíró statisztika eszközeinek felhasználásával, grafikus megjelenítéssel végeztem, az ábrázolásnál az adathalmazban való előfordulási arány kerül bemutatásra (relatív gyakoriság) %-os formában.

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A kutatási modell, módszertan

Az adathalmaz szerkezetétől és az adatok típusától függően különböző diagramokat készítettem. A legmegfelelőbb grafikon elkészítéséhez több szempontot is figyelembe vettem, a legfontosabb, hogy nem adatok, hanem tartalom kerül bemutatásra.

Ökonometriai elemzés

A kutatási munkám első elemzése egy korrelációanalízis a „Tudásmenedzsment Magyarországon 2005/2006 kérdőíves felmérés teljes adatbázisának felhasználásával. A korrelációanalízis segítségével megállapítható, hogy egy adott állapot milyen tényezők hatására jött létre, az egyes tényezők milyen mértékben befolyásolják a jelenség alakulását, és milyen szoros kapcsolatban vannak egymással (Kerékgyártó/Mudruczó, 1987).

A korrelációanalízis során megállapítom az ún. determinációs együtthatót (korrelációs koefficiens), amelynek az értéke minél inkább közelít a 0-hoz, annál lazább a kapcsolat a változók között. A legelterjedtebb, Pearson-féle korrelációs koefficiens értékét határozom meg. Ha a korrelációs koefficiens 1-hez közeli értéknek adódik, akkor a két változó között szoros összefüggés áll fenn. A korrelációs eljárás alkalmazásánál az adott koefficiens értékéhez mindig társul egy p érték is, amely a statisztikai szignifikanciát jelzi.

A p<0,05 esetében szignifikáns korreláció mutatható ki a két változó között. A kutatási munkám szempontjából fontos megjegyezni, hogy a korrelációanalízis csupán a kapcsolatot jellemzi, de semmit nem mond az oksági viszonyról. Tehát két, vagy több változó közötti sztochasztikus kapcsolat megállapításából nem következik, hogy a változók oksági összefüggésben vannak, azaz, hogy az egyik tényező változása oka a másik tényező változásának. Az oksági kapcsolatot alapos szakmai és statisztikai vizsgálattal kell megállapítani. A második lépésben a faktoranalízis módszerét alkalmazom. A bonyolult valószínűség-számítási és matematikai-statisztikai összefüggésekből építkező módszer, a faktoranalízis, leegyszerűsítve egy dimenziócsökkentési eljárás. A módszer meghatározott matematikai feltételek mellett alkalmas arra, hogy egyszerűen mérhetővé tegye az összetett fogalmakat. A faktoranalízis eredményeként olyan új, komplex („látens”) változók számíthatók, amelyek kapcsolatban vannak a kiinduló adatokkal, azokkal mérhető a korrelációjuk, és így azonosítható a tartalmuk is.

A faktoranalízis fázisai a következők (Jakobi, 2005):

1. A standardizált változók korrelációs – vagy kovariancia – mátrixának előállítása, és vizsgálata: a tudásmenedzsment jelenséget leíró adatmátrix összeállítása. A megfigyelési egységek száma jóval nagyobb, mint a változók száma. A számítás során az alapadatok standardizált formája kerül alkalmazásra, továbbá standardizáltak — 0 átlagúak, I szórásúak — az eredményül kapott faktorok is.

Probléma, ha túlságosan kicsik a korrelációs együtthatók (KMO mérték túlságosan kicsi, Bartlett-féle gömbteszt nem szignifikáns), vagy ha azok csaknem egységnyiek (multikollinearitás), illetve pontosan egységnyiek (szingularitás), ekkor a ð változók elhagyása segíthet.

2. A faktorok azonosítása: a korrelációs mátrixból — összetett matematikai lépéssorozattal — új változók, a faktorok kerülnek kiszámításra. Ez a főkomponens analízissel (Principal components) történik, amely az SPSS-ben alapértelmezés. A faktorok az alapadatok közül az egymással szoros korrelációban lévő tényezőket tömörítik új dimenziókba.

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A kutatási modell, módszertan

Az új dimenziók, a faktorok egymással korrelálatlanok, ellenben korrelációban vannak az általuk tömörített eredeti alapadatokkal (ezek a korrelációk az ún.

faktorsúlyok), ezek segítségével azonosítható a tartalmuk és nevezhetők el. A számítások során meghatározható, hogy a faktorok az eredeti adatmátrixban tömörített információk mekkora hányadát fedik le (ezt jelzik a faktorok sajátértékei, illetve az általuk magyarázott szórásnézet). Szabályok: csak az 1-nél nagyobb sajátértékű főkomponensek megtartása vagy az értelmezett kumulatív variancia csak kb. 70 százalékig való összegzése.

3. A faktorok rotációja: az első lépésben kapott faktorok általában nem értelmezhetőek könnyen, de a faktorok megfelelő rotációjával ez a probléma gyakran megoldható. A cél, a rotációval kapott új faktorokra nézve az eredeti változók korábbi, viszonylag nagy faktorsúlyai legyenek még nagyobbak, a korábbi, viszonylag kis faktorsúlyok pedig legyenek még kisebbek. Az így kapott markánsabb faktorszerkezet könnyebben értelmezhető, az egyes faktorok a nagy terhelésű változók alapján elnevezhetők. A rotáció Varimax módszerrel történik.

Minden megfigyelési egységhez a számítás eredményeként k darab új változó értékei (faktorértékek) tartoznak, ezek azok az adatok, amelyeket a további vizsgálatokban értelmezni és magyarázni fogok.

A faktoranalízis elvégzéséhez az SPSS 13.0 statisztikai programot használtam fel. A beállítások részletességétől függően számos táblázat jeleníthető meg (Jakobi, 2005):

ƒ „Correlation Matrix” - a vizsgálatba bevont változók korrelációs mátrixa. A szignifikancia és korrelációs együtthatók értékei alapján kiszűrhetők a vizsgálatba nem illeszkedő, vagy az objektív feltételek alapján nem alkalmazható változók.

ƒ Communalities — a kommunalitások táblája. A kommunalitás-értékek megmutatják, hogy az egyes változók standardizált formában hány egységnyi szórással lépnek be az elemzésbe (Initial), illetve a létrehozott faktorok vagy főkomponensek a mért változók szóródásának hány százalékát magyarázzák (Extraction). A tábla kiemeli azokat a változókat, amelyek nagyon kicsi magyarázott információtartalommal szerepelnek (0,25 alatt), és amelyeket ezért ki kell venni a vizsgálatból. Módosítani kell a változókészletet akkor, ha a hibaüzenet szerint egy vagy több változó esetében a becsült kommunalitás-értékek az iterációs lépések során meghaladták az 1,0 értéket. ¹⁶

ƒ Total Variance Explained — a teljes magyarázott szórásnégyzet táblák. A kiindulási (Initial), a kiszámított (Extraction) és a rotálást követő (Rotated) eredménytáblák oszlopaiban a faktorhoz tartozó sajátérték (Total), a magyarázott szórásnégyzet (% of Variance) és az összesített magyarázott szórásnégyzet (Cumulative °/o) értékei szerepelnek. A táblázatokból leolvasható az eredményül kapott faktorok száma, magyarázó ereje és a teljes analízis magyarázó ereje.¹⁷

ƒ Factor Matrix illetve Rotated Factor Matrix — faktormátrix illetve rotált faktormátrix. A mátrixból az egyes változók és az eredményül kapott faktorok közötti korreláció mutatható ki, amely érték a faktorsúly. A faktorok elnevezése ezen tábla értékei alapján végezhető el. Rotáció végrehajtásakor, ha egynél több faktor szerepel az eredményben, akkor a rotált faktormátrix tábláját kell értékelni.

16 A teljes kommunalitás tábla a 4. mellékletben található.

17 A teljes magyarázott szórásnégyzet tábla az 5. mellékletben található.

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A kutatási modell, módszertan

A kvantitatív kutatás bázisa

A „Tudásmenedzsment Magyarországon 2005/2006” felmérés keretében elvégzett kérdőíves felmérés adatbázisa (130 szervezet) képezi a kvantitatív kutatási munkám, ezáltal a vizsgálataim és elemzéseim alapját.