A család és az Eiffel torony kultúrájú szervezetek vizsgálata

A tudásmenedzsment programok alkalmazása és a szervezeti kultúra típus összehasonlításának vizsgálata a domináns „irányított rakéta” típusú szervezeti kultúrával rendelkező szervezetek elemzésére fókuszált, ugyanakkor az elemzés alapjául szolgáló kultúra kutatás és a hazai tudásmenedzsment felmérés összevetésével a huszonegy elemű mintahalmazban nyolc szervezet található, amelyben a család vagy az Eiffel torony típusú szervezeti kultúra típus a meghatározó; hat esetben a család típusú, két esetben pedig az Eiffel torony típusú értékek a meghatározóak.

A huszonegy szervezet között nem szerepel olyan, amelyiknek a kultúrája meghatározó mértékben az inkubátor típus jellemzőit hordozná magán. A fennmaradó hét szervezet esetében nem jelentkezik egyik szervezeti kultúra típus dominanciája sem.

Nemzeti kultúrakutatás 2005/2006 501 elemű minta

21 elemű minta

TM felmérés 2005/2006 130 elemű minta 8 elemű minta „inkubátor,

család, Eiffel torony”

47. ábra A tudásmenedzsment és a szervezeti kultúra kutatások mintájának összevetése

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment és a szervezeti kultúra összefüggései

A nyolc szervezet esettanulmányának elkészítése már nem képezi az értekezésem részét, csupán néhány megállapítást tennék, amelyeket vállalati dokumentációkból, egyéb információkból és a „Tudásmenedzsment Magyarországon 2005/2006” empirikus felmérés eredményei alapján fogalmazok meg. A célom az, hogy a rendelkezésre álló információk alapján megvizsgáljam, hogy a család és Eiffel torony típusok esetében szintén sikeres-e a tudásmenedzsment programok alkalmazása.

Véleményem szerint a tudásmenedzsment program sikerességéhez a hatalom és a szerepkultúra hierarchikus szervezeti felépítése nem kedvez, hiszen a szervezeten belüli hatékony tudásáramlás nehezen valósítható meg. Napjainkban nem azok tudnak érvényesülni, akik bizonyos tudás birtokában vannak, hanem azok, akik gyorsan és hatékonyan fejlesztik tovább a saját és mások tudását. Ha tehát a szervezeti és a tudás hierarchia nem egyeztethető össze, akkor olyan konfliktushelyzet alakulhat ki, amelyet a vezetés nem visel el és a tudásmenedzsment sikerességét hátráltatja. A kreativitás és önállóság visszatartása nehezíti a tudásmenedzsment programok alkalmazásának sikerét, hiszen ha a vezető utasításai szerint kell eljárni, annak ötleteit kell megvalósítani, akkor fennáll a veszélye, hogy a hatékonyságot javító megoldások háttérbe szorulnak.

Szervezeti kultúra értékek Szervezet

Inkubátor Irányított rakéta Család Eiffel torony

„G” 0 13 71 15

„H” 0 0 82 18

„I” 12 12 63 13

„J” 21 22 57 0

„K” 11 23 15 51

„L” 21 22 57 0

„M” 0 25 17 58

„N” 0 0 54 46

39. táblázat A „G-N” vállalatok szervezeti kultúrájára vonatkozó információk Forrás: Kovács, 2006³¹

A szervezetek árbevétel szerinti besorolását követően megállapítható, hogy több csoport is képviselteti magát a mintában, a 100 Millió Ft alatti árbevétellel rendelkezőtől a 10 Milliárd Ft feletti árbevételt realizáló szervezetekig. Az iparági megoszlás tekintetében szintén több típus megtalálható.

A mintában szerepelnek vállalatok az ipari termékek, az energiaforrások és természeti erőforrások, az információtechnológia és a pénzügyi szolgáltatások szektorból is, sőt, még az államigazgatás is jelen van a megvizsgált szervezetek között.

31

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment és a szervezeti kultúra összefüggései

Szervezet Árbevétel Iparág

„G” 500 Millió – 1 Milliárd Ft Ipari termékek

„H” 1 - 5 Milliárd Ft Energiaforrások és természeti erőforrások

„I” 10 Milliárd Ft felett Ipari termékek

„J” 100 Millió Ft alatt Információtechnológia

„K” 10 Milliárd Ft felett Pénzügyi szolgáltatások

„L” 10 Milliárd Ft felett Államigazgatás

„M” 1 - 5 Milliárd Ft Utazás és szállítás

„N” 5 – 10 Milliárd Ft Pénzügyi szolgáltatások

40. táblázat A megvizsgált szervezetek árbevétel és iparág szerinti besorolása

A „G” vállalat képviselője szerint a szervezet nem tekinti stratégiai eszköznek a tudást, átfogó tudásmenedzsment stratégiával nem rendelkeznek. Nincs információja tudásmenedzsment programról, így program típusokat sem nevezett meg. A felmérés résztvevője nem adott választ a tudásmenedzsment program sikerességének megítélésére vonatkozóan feltett kérdésre, hiszen nincs a szervezetnek tudásmenedzsment programja.

A „H” vállalat átfogó tudásmenedzsment stratégiával nem rendelkezik. Nincs tudásmenedzsment programjuk, nem is tervezik a bevezetését, így program típusokat sem nevezett meg. A felmérés résztvevője nem adott választ a tudásmenedzsment program sikerességének megítélésére vonatkozóan feltett kérdésre, hiszen nincs a szervezetnek tudásmenedzsment programja.

Az „I” vállalat stratégiai eszköznek tekinti ugyan a tudást, de átfogó tudásmenedzsment stratégiával nem rendelkezik. Nincs információja tudásmenedzsment programról, így program típusokat sem nevezett meg. A felmérés résztvevője nem adott választ a tudásmenedzsment program sikerességének megítélésére vonatkozóan feltett kérdésre, hiszen nincs a szervezetnek tudásmenedzsment programja.

A „J” vállalat stratégiai eszköznek tekinti a tudást, ugyanakkor átfogó tudásmenedzsment stratégiával nem rendelkezik. Tudásmenedzsment program kialakítása folyamatban van, kétféle program típust vezetnek be, egyrészt a tudásbázis kialakító-, másrészt pedig a tudásmegosztást és -hozzáférést javító programot. A válaszadó megítélése szerint a szervezeténél a tudásmenedzsment program kevésbé sikeres, sok lehetőség még kihasználatlan.

A „K” vállalat stratégiai eszköznek tekinti a tudást, de átfogó tudásmenedzsment stratégiával nem rendelkezik. Nincs tudásmenedzsment program, és nem is terveznek ilyen jellegű fejlesztést, így program típusokat sem nevezett meg. A felmérés résztvevője nem adott választ a tudásmenedzsment program sikerességének megítélésére vonatkozóan feltett kérdésre, hiszen nincs a szervezetnek tudásmenedzsment programja.

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment és a szervezeti kultúra összefüggései

Az „L” szervezet nem tekinti stratégiai eszköznek a tudást, és átfogó tudásmenedzsment stratégiával sem rendelkezik. Nincs tudásmenedzsment program, és nem is terveznek ilyen jellegű fejlesztést, így program típusokat sem nevezett meg. A felmérés résztvevője nem adott választ a tudásmenedzsment program sikerességének megítélésére vonatkozóan feltett kérdésre, hiszen nincs a szervezetnek tudásmenedzsment programja.

Az „M” vállalat stratégiai eszköznek tekinti a tudást, de átfogó tudásmenedzsment stratégiával nem rendelkezik. Tudásmenedzsment program kialakítása folyamatban van, ugyanakkor program típusokat nem nevezett meg. A válaszadó megítélése szerint a szervezeténél a tudásmenedzsment program kevésbé sikeres, sok lehetőség még kihasználatlan.

Az „N” vállalat stratégiai eszköznek tekinti a tudást, ugyanakkor átfogó tudásmenedzsment stratégiával nem rendelkezik. Nincs információja tudásmenedzsment programról, így program típusokat sem nevezett meg. A felmérés résztvevője nem adott választ a tudásmenedzsment program sikerességének megítélésére vonatkozóan feltett kérdésre, hiszen nincs a szervezetnek tudásmenedzsment programja.

A vállalati dokumentációk, egyéb információk és a „Tudásmenedzsment Magyarországon 2005/2006” empirikus felmérés kérdőívére adott válaszok alapján megállapítom, hogy egyik szervezet sem rendelkezik átfogó tudásmenedzsment stratégiával, hat szervezet esetében egyáltalán nincs tudásmenedzsment program, vagy a programról a válaszadónak nincs információja. Mindössze két szervezet képviselője állítja, hogy a szervezeténél folyamatban van tudásmenedzsment program kialakítása.

A tudásmenedzsment programok sikerességére vonatkozó konkrét kérdésre hat szervezet képviselője nem adott választ, hiszen egyáltalán nincs tudásmenedzsment program a szervezetnél, kettő résztvevő pedig a szervezetnél kialakítás alatt álló tudásmenedzsment programot kevésbé sikeresnek ítélte meg. Feltételezésem beigazolódott, a megvizsgált esetek alapján arra lehet következtetni, hogy a szerep-orientált - Eiffel-torony és a hatalom-orientált - család kultúratípusok sajátosságai esetleg kevésbé támogatják a tudásmenedzsment programok sikeres alkalmazását.

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban Kutatási eredmények és következtetések