3.4 „Tudásmenedzsment Magyarországon 2005/2006” felmérés
7. Kutatási eredmények és következtetések
7.1 Hipotézisek ellenőrzése
1. Hipotézis
Egy szervezet tudásmenedzsment-gyakorlata determináns faktorok segítségével jellemezhető, amelyekből egy folytonos érettségi modell vázolható fel. A tudásmenedzsment faktorokból megállapítható továbbá, a szervezet tudásmenedzsment-gyakorlatának fejlettségi szintje.
A keresztkorreláció elemzés során megállapítottam, hogy a szervezet tudásmenedzsment-gyakorlatában végzett tevékenységei, vagyis a saját elnevezésemben, a tudásmenedzsment-elemek között sok esetben szignifikáns korreláció mutatható ki. Ennek következtében faktoranalízis segítségével elvégeztem a faktorok beazonosítását. Az elemzés eredményeként, a harminckét tudásmenedzsment-elemet hét faktorba soroltam. A hét determináns faktor meghatározza egy szervezet tudásmenedzsment-gyakorlatát. A faktorok sugárdiagrammal történő ábrázolása adja a „Tudásmenedzsment-profilt”.
A tudásmenedzsment-faktorok súlyozás nélküli számtani átlagából származtatom a
„Tudásmenedzsment-index” értéket. Súlyozásra véleményem szerint nem volt szükség, mert egy szervezetnél más és más terület kerülhet előtérbe, nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy melyik terület fontosabb a másiknál. A mutatószám leírja egy szervezet tudásmenedzsment-gyakorlatnak fejlettségi szintjét, továbbá összehasonlíthatóvá teszi a felmérés adatbázisában szereplő szervezeteket, hiszen, mindegyik minta vagy mintacsoport esetén generálható egy saját index érték. Az elemzések a
„Tudásmenedzsment Magyarországon 2005/2006” felmérés adatbázisára érvényesek.
Bizonyítást nyert megállapítások:
Egy szervezet tudásmenedzsment-gyakorlata determináns faktorok segítségével jellemezhető. Æ Hét determináns faktor: a tudatosság, a rögzítés, a megosztás, a technológia, az információ, a közösség és az infrastruktúra.
A tudásmenedzsment-faktorok felhasználásával egy folytonos érettségi modell vázolható fel. Æ „Tudásmenedzsment-profil”: a hét faktor sugárdiagrammal történő grafikus ábrázolása.
A tudásmenedzsment faktorokból megállapítható a szervezetek tudásmenedzsment-gyakorlatának fejlettségi szintje. Æ „Tudásmenedzsment-index”: a tudásmenedzsment-faktorok súlyozás nélküli számtani átlaga;
mutatószám, amely összehasonlíthatóvá teszi a felmérés adatbázisában szereplő szervezeteket.
Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban Kutatási eredmények és következtetések
2. Hipotézis
A „Tudásmenedzsment Magyarországon 2005/2006” empirikus felmérés eredményeinek elemzésével bebizonyítható, hogy a felmérés adatbázisában szereplő szervezetek esetében a tudásmenedzsment fejlettségi szintje szorosan összefügg a szervezet méretével.
A tudásmenedzsment-elemek előfordulási gyakorisága, valamint az árbevétel nagysága és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma közötti kapcsolat vizsgálatára elvégeztem egy korrelációanalízist, amelynek alapja a „Tudásmenedzsment Magyarországon 2005/2006” felmérés teljes adatbázisa volt. A vizsgálat eredményeként szinte valamennyi tudásmenedzsment-elem esetében pozitív szignifikáns korrelációértékek adódtak, vagyis a szervezet méretének – az árbevételnek és a foglalkoztatottak létszámának – növekedésével a tudásmenedzsment-elemek előfordulásának a gyakorisága nagyobb.
Elvégeztem az elemzést a Tudásmenedzsment-index esetében is.
A Tudásmenedzsment-index és a szervezet mérete közötti korrelációelemzés során mind az árbevétel, mind pedig a foglalkoztatottak létszáma esetén szignifikáns korrelációt tapasztaltam. Az árbevétel esetében magasabb szintű korreláció jelentkezett, ezért a szervezeti méret jellemzésére vonatkozó elemzéseket az árbevétel segítségével végeztem.
A tudásmenedzsment faktorok és a szervezet éves árbevételének korrelációanalízise eredményeként négy faktor - a rögzítés, a megosztás, az információ és az infrastruktúra - esetében 0,01 szinten szignifikáns korrelációt mutattam ki.
Ezután elvégeztem a szoros összefüggést mutató tudásmenedzsment-faktorok elemzését és összehasonlítását az egyes szervezetcsoportok vonatkozásában. Egységes tendenciát nem tudtam megállapítani a megvizsgált faktorok vonatkozásában, az azonban látható, hogy az alacsonyabb árbevétellel rendelkező szervezetcsoportokra alacsonyabb (átlag alatti), míg a magasabb árbevétellel rendelkező szervezetcsoportokra magasabb (átlag feletti) faktorértékek jellemzők.
Végül a szervezetcsoportok Tudásmenedzsment-index értékei és az árbevétel vonatkozásában végeztem korrelációanalízist, amelynek eredménye alapján megállapítottam, hogy a nagyobb árbevétellel rendelkező szervezetek átlagos Tudásmenedzsment-indexének értéke magasabb. Az 1 Milliárd Ft feletti árbevétellel rendelkező szervezetek átlag feletti az 1 Milliárd Ft-nál kevesebb árbevétellel rendelkezők átlag alatti Tudásmenedzsment-index értékkel rendelkeznek.
Bizonyítást nyert megállapítások:
A felmérés adatbázisában szereplő szervezetek esetében a tudásmenedzsment-gyakorlat fejlettségi szintje összefügg a szervezet méretével. Æ Szignifikáns korreláció: 0,01 szinten szignifikáns korreláció a Tudásmenedzsment-index és mind az éves árbevétel, mind a foglalkoztatottak létszáma között. Æ Minél nagyobb a szervezetcsoportok éves árbevétele, annál nagyobb a Tudásmenedzsment-index értéke.
Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban Kutatási eredmények és következtetések
3. Hipotézis
Feltételezhető, hogy a domináns „irányított rakéta” típusú szervezeti kultúrával rendelkező szervezetek sikeresen alkalmaznak tudásmenedzsment programokat.
A hipotézis alátámasztását esettanulmány módszerrel végeztem el. Lefolytattam hat interjút azon szervezetek munkatársaival, akik részt vettek mind a primer („Tudásmenedzsment Magyarországon 2005/2006”), mind pedig a szekunder (Magyar nemzeti kultúra 2005) kutatásban.
Megvizsgáltam a „Tudásmenedzsment Magyarországon 2005/2006” empirikus felmérés eredményeit, részletesen elemezve a kérdőív releváns kérdéseire adott válaszokat, áttanulmányoztam a helyszíni szemle során összegyűjtött szervezeti dokumentációkat, valamint letöltöttem az Internetről egyéb, a szervezet minél alaposabb szemléltetését alátámasztó információkat.
Az esettanulmányok kielemzése, a vizsgálatban részt vett személyek véleménye, az interjúk során elhangzottak és az empirikus felmérés eredményei alapján megállapítottam, hogy valamennyi megvizsgált, „irányított rakéta” típusú szervezeti kultúrával rendelkező szervezet esetében a tudásmenedzsment programok alkalmazása sikeresnek nevezhető.
Bár nem képezi a hipotézisem részét, mégis megvizsgáltam a primer és szekunder kutatások közös 21 elemű adathalmazában található nyolc szervezetet is, amelyek esetében szintén domináns kultúratípus jellemző; hat esetben a család típusú, két esetben pedig az Eiffel torony típusú értékek a meghatározóak. (A huszonegy szervezet között nem szerepel olyan, amelyiknek a kultúrája meghatározó mértékben az inkubátor típus jellemzőit hordozná magán. A fennmaradó hét szervezet esetében nem jelentkezik egyik szervezeti kultúra típus dominanciája sem.). Rövid esettanulmány elemzéssel, főként a primer kutatás kérdőívére adott válaszok tanulmányozásával megállapítottam, hogy a domináns családi vagy Eiffel torony kultúrájú szervezetek kevésbé sikeresen vagy nem alkalmaznak tudásmenedzsment programokat. Ez megfelel azon előzetes feltételezésemnek, amely szerint mindkét kultúratípus rendelkezik olyan sajátossággal, mint pl. a hierarchikus, merev szerkezet, amely nem támogatja a tudásmegosztást, ezáltal hátráltathatja a tudásmenedzsment programok sikerességét. (Az esettanulmányokkal vizsgált domináns szervezeti kultúrával rendelkező szervezeteket a Tudásmenedzsment index alapján nem tudtam összehasonlítani, mert a szervezetek között volt olyan, amelyik nem adott valamennyi kérdésre választ, így az index értéke nem generálható.)
Bizonyítást nyert megállapítások:
Kvalitatív elemzéssel kimutatható, hogy a domináns „irányított rakéta” típusú szervezeti kultúrával rendelkező szervezetek sikeresen alkalmaznak tudásmenedzsment programokat. Æ Esettanulmány módszer: a hat domináns
„irányított rakéta” típusú szervezeti kultúrával rendelkező szervezetek mindegyike sikeres a tudásmenedzsment programok alkalmazása tekintetében. Æ a nyolc domináns család vagy Eiffel torony típusú szervezeti kultúrával rendelkező szervezetek kevésbé sikeresen vagy egyáltalán nem alkalmaznak tudásmenedzsment programokat.
Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban Kutatási eredmények és következtetések