A tudás értelmezése

1.1 A tudásmenedzsment szakirodalmi áttekintése

A tudásmenedzsment témakörével számos tudományterület kutatói foglalkoznak, éppen ezért nincs egységes szakirodalom, még a definíciók tekintetében sem. A fogalmak értelmezése szubjektív, eltérhet attól függően, hogy mely terület képviselője fejti ki gondolatait, és a legtöbb esetben csak adott helyzetben derül fény arra, hogy mi tekinthető adatnak, információnak vagy éppen tudásnak.

1.1.1 A tudás értelmezése

„Végső soron, nem a technológia–legyen az akár a microchip vagy a globális telekommunikáció hálózat–az új gazdaság színtere. Ez a hely az emberi elme.”⁶ A tudásmenedzsmenttel kapcsolatos alapvető fogalmak közé sorolandó az adat, az információ és a tudás hármasán kívül, számos kapcsolódó fogalom, mint a bölcsesség, a komplexitás, a gyakorlati igazság vagy a tapasztalat.

6 Webber, 1993:27

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment alapjai

Az alapfogalmak egymásra épülésének szemléltetését szolgálja az ún. létra modell (Weggeman, 1996). A létra legalsó fokán található az adat, amely egy tény, egy jel vagy egy mérési eredmény. Az adatnak önmagában nincs sem jelentése, sem bármilyen szövegösszefüggése, azonban nyilvántartása, feldolgozása, továbbítása és kézben tartása

„sokféle és fölöttébb kifinomult eszközt igényel” (Bőgel, 2000).

A modern szervezetek valamilyen technológiai rendszerben tárolják az adatokat, azokat meghatározott adatstruktúrákba rendezik, az adatfolyamatok, a statisztikai nyilvántartások és a kereshetőség egységesítése végett. Az adatfolyamatokat ma már elektronikusan, és gyakran integráltan valósítják meg. A felhasználók számára az adatok, valamilyen rendszerezett formákban, munkaállomásokon keresztül is elérhetőek. Általában ott jelentkezik a probléma, hogy az adat nem tartalmaz jelentést, vagyis nem magyarázza az adatot, tehát az adat keletkezésének körülményei ismeretlenek. Nincs utalás az adat jelentőségére, fontosságára. Vonatkozhatnak egy jelenségre, fogalomra, felismerésre, megfigyelésre, tapasztalatra, állapotra, folyamatra, dokumentumra, személyre és csak akkor válnak információvá, amikor valamilyen kapcsolat létesül közöttük.

A létra második fokán az információ áll, az „értelmezett adat”, amely adott helyzetben, időpontban és körülmények között kialakult tények, illetve mérési eredmények (adatok) konszolidált halmaza (EIRMA, 1999).

Az adatot érték hozzárendelésével, az alábbi eljárásokkal lehet információvá alakítani (Davenport/Prusak, 2001):

ƒ Kontextusba helyezés: az adatgyűjtés célja ismert

ƒ Osztályozás: az elemzés egységei, illetve az adatok fő összetevői ismertek

ƒ Számítás: az adatok matematikailag vagy statisztikailag elemezhetők

ƒ Javítás: az adatokból a hibák eltávolíthatók

ƒ Tömörítés: az adatok sűrített formában összefoglalhatók

A létra harmadik fokán a tudás áll. Megfoghatatlan, ugyanakkor szövevényes természetéből fakadóan, a tudás pontos meghatározása rendkívül nehéz. Egy megközelítés szerint a tudás információk, ötletek, szabályok és folyamatok kombinációja, olyan szakértelem, amely a tudással rendelkezők birtokában van (Davenport/Prusak, 1998).

Üzleti szempontból egy szervezet számára tudás mindaz, amit tudni lehet a vevőkről, a termékekről, a folyamatokról, a hibákról és a sikerekről (O’Dell/Grayson, 1997).

A tudás egy egység megalapozott hite lehet arra vonatkozóan, hogy meg tud oldani egy problémát; ez pedig növeli az egység alkalmasságát arra, hogy hatékony döntést hozzon a döntési szituációban (Nonaka, 1994).

A tudás fogalmával kapcsolatosan az egyik leggyakrabban hivatkozott filozófus Polányi, akinek sokat idézett megállapítása szerint „az ember többet tud, mint amit elmondani képes” („We can know more that we can tell”), és ezen állítás alátámasztására a biciklizés példáját hozza fel. A biciklizés élményét és technikáját szavakban elmondani nem lehet, azt meg kell élni. Polányi lényegében a tudás artikulálhatóságát és megragadhatóságát vizsgálta, továbbá azt az álláspontot képviseli, hogy az legtöbbször nem lehetséges. Hangsúlyozta a tudás szociálisan létrehozott jellegét is, amikor bevezette a személyes tudás fogalmát (Polányi, 1958).

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment alapjai

"A tudás körülhatárolt tapasztalatok, értékekék kontextuális információk heterogén és folyton változó keveréke; szakértelem, amely keretet ad új tapasztalatok, információk elbírálásához és elsajátításához, s a tudással rendelkezők elméjében keletkezik és hasznosul. Ezt a vállalatok nemcsak dokumentumokban és leltárakban őrzik, hanem az - a szervezeti rutin részeként - az eljárásokban, gyakorlati tevékenységekben és normákban beágyazódva is jelen van." ⁷

A tudást hat tulajdonság különbözteti meg az információtól: a tudás emberi cselekedet, a gondolkodás terméke, az adott pillanat szüleménye, közösségekhez tartozik, a közösségek között áramlik a legkülönfélébb módokon, valamint az új tudás, a régi tudás határmezsgyéjén keletkezik (Gottschalk/Khandelwal, 2003).

Több szerző is foglalkozik az adat – információ - tudás hierarchia kiterjesztésével, amelynek egyik legelterjedtebb, ugyanakkor igen sok szerző által egyszerűen figyelmen kívül hagyott szintje a „bölcsesség”. Az információ szintjein alapuló megközelítésben az alapfogalmak kapcsolata piramisban is ábrázolható, ahol az adat szerepel az alsó szinten, a bölcsesség pedig a legtetején. A bölcsesség pedig nem más, mint egy időtlen és végtelen tudás, amely általános érvényű (Fukuda, 1995).

A tudás felfogható az információnak képességekké történő transzformálása által is.

Firestone modelljében nem szintekről, hanem egy körfolyamatról beszél. Az információ adatok, puszta információk és tudás egyvelege, amelyek a tudás életciklusának részét képezik. A ciklus aktív eleme a probléma és a szituáció, amelyek előidézik a szükségletet az információ és tudás alkalmazására, az új információ és az új tudás megalkotásához. A folyamatábrából egyértelműen látszik, hogy nincs tudás valaminek az ismerete nélkül és anélkül, hogy tudás-folyamatok áramlanának az egyéni gondolatokban. Ahogyan ezek a folyamatok lezajlanak, a tudás szavak formájában tör elő mind szóbeli, mind pedig írott formában, képek vagy illusztrációk segítségével akár számítógépen keresztül, majd ezután a tudás ismét információvá alakul át. A fent leírt folyamat a tudás természetét ábrázolja (Firestone, 2003).

Információ

Adat Puszta információ Tudás

Probléma A tudás életciklusa

2. ábra A tudás életciklusa Forrás: Firestone, 2003:24

7 Davenport/Prusak, 2001:21

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment alapjai

Látható, hogy a tudás összetett fogalom, ezért érdemes megvizsgálni a legfontosabb összetevőket, a tapasztalatot, az igazságot és a komplexitást is. A tapasztalat történelmi visszatekintést ad az újszerű feladatok, a megpróbáltatások megoldásához és kezeléséhez.

A tudás azokon a tapasztalatokon keresztül fejlődik, amelyeket a tanulás során könyvekből és az informális tanuláson keresztül lehet beszerezni. A tudás gyakorlati igazsággal bír. A gyakorlati igazság nem más, mint annak az ismerete, ami a való világban történik. A tudás, a tapasztalat és a gyakorlati igazság révén képes a dolgok komplex kezelésére. A tudás nem egy merev struktúra, jellegzetessége, hogy tudomása van a hiányosságokról is.

A tudás meghatározásánál rendkívül fontosnak tartom, hogy nem csupán teoretikus megközelítésben kell vizsgálni, hanem gyakorlati szempontból is. Leginkább Davenport/Prusak megfogalmazásával értek egyet, hiszen nem csupán tapasztalatról és szakértelemről beszélhetünk, hanem olyan eljárásokba és viselkedési normákba ágyazódott tudásról, amely a szervezetek szempontjából nélkülözhetetlen. Talán a legfrappánsabb definíció mégis így hangzik: „A tudás az a tény vagy állapot, hogy valamit tudunk.”