• Nem Talált Eredményt

Eredmények és következtetések

1. A tudásmenedzsment alapjai

1.3 A tudásmenedzsment érettségi modellek

A szervezetekben a tudásmenedzsment koncepciójának bevezetése többféle megközelítés szerint történhet. A szakirodalomban olvasható több, egymástól gyökeresen különböző megközelítés (Davenport et al., 1998; Skyrme, 1998; Davenport / Smith, 2000).

Az ún. érettségi modell („maturity modell”) szerepe, hogy mérhetővé, tervezhetővé és ellenőrizhetővé tegye a tudásmenedzsment bevezetéséhez kapcsolódó folyamatok szabályozottságának, a vezetés általi kézben tartottságának fokát.

Az érettségi modellek közös jellemzői az alábbiak (Klimkó, 2001):

ƒ egyetlen entitás fejlődését írják le kisszámú szint segítségével,

ƒ a szintek teljesen rendezettek egy kiinduló szinttől indulva a legfelső szintig,

ƒ a fejlődés során nem lehet kihagyni egyetlen szintet sem,

ƒ az egyes szinteket követelmények megadásával lehet jellemezni,

ƒ egy szint eléréséhez az entitásnak meg kell felelnie az azon szinten támasztott követelményeknek.

Az érettségi modellek egyik változata az ún. folytonos, amelyben szétválasztották a kulcsfolyamatok és az érettségi szintek fogalmát, és bevezették a folyamat-terület (process area) fogalmát. Minden folyamat területen vannak az adott területre érvényes általános és specifikus célok és technikák. Az érettséget egy folyamat-területre értelmezik, így egy szervezet számos „irányban” fejlődhet egyidejűleg. A folyamat-területekből, egymáshoz való kötődésük alapján csoportokat alkotnak, hiszen a folyamat területek megvalósítása nem teljesen független egymástól. A folytonos érettségi modell azonban nem írja elő, hogy milyen sorrendben kell előrelépni, de megadja, hogy az adott folyamat területen mi lenne a következő lépés, vagyis másként megfogalmazva, a modell nem határozza meg egyértelműen a lépések sorrendjét, csak az egyes területeken való továbblépésre hívja fel a figyelmet (Klimkó, 2001).

Az utóbbi néhány évtizedben több, jelentősebb érettségi modellt dolgoztak ki szakértők és kutatók a tudásmenedzsment területén (Knowledge Management Maturity Model – KMMM). Jellemzően 5-8 érettségi szintet azonosítottak be valamennyi modell esetében, amelyeknél a legalsó szinten még nem jelenik meg tudásmenedzsment tevékenység, a legfelső szinten viszont már a tudásmenedzsment mindennapi szervezeti gyakorlatként szerepel. A modellek két csoportba oszthatóak aszerint, hogy az alapmodellnek tekinthető Capability Maturity Model-re (CMM) épülnek-e vagy sem.

Capability Maturity Model (CMM)

A 80-as évek végén dolgozta ki a Carnegie Mellon University Software Engineering Institute, a szoftverfejlesztő szervezetek megbízhatóságának felmérésére és javítására a CMM (Capability Maturity Model) képesség-érettség modellt. Ez a folyamatjavítás alapú megközelítés mára nemzetközileg, széles körben elfogadott alapmodellé vált. A lépcsős érettségi modell egyik korai képviselője, a CMM első változata egy 110 kérdésből álló kérdőív volt, amely alapján egy ötszintű skálán sorolták be a vizsgált szervezetet.

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment alapjai

1. Kezdeti (initial)

2. Ismételhető (repeatable) 3. Meghatározott (defined) 4. Menedzselt (managed) 5. Optimalizált (optimized)

A CMM mind a szoftver-, mind a rendszerfejlesztésre alkalmazható integrált verziója a CMMI (Capability Maturity Model Integration) a 2000. év második felében jelent meg.

A CMM és a CMMI szabványokkal egy adott szervezetet lehet minősíteni. A lépcsős modellek a szervezet egészét vizsgálják, a vezetési és műszaki jellemzőkkel, az alkalmazott technológiákkal egyaránt foglalkoznak. A folytonos modellek az egyes folyamatokra koncentrálnak, és ezekre külön-külön állapítanak meg érettségi szinteket bizonyos jellemzők alapján. A kombinált modellek a lépcsős és folytonos modellek együttes alkalmazásából jönnek létre (Paulk et al., 1993).

1.3.1 CMM-alapú tudásmenedzsment érettségi modellek Siemens KMMM®

Az első csoportba tartoznak tehát a CMM-re épülő modellek. Ilyen például a Siemens AG 2002-ben kidolgozott holisztikus KMMM®, amely lehetővé teszi egy szervezet tudásmenedzsment helyzetének feltérképezését. A KMMM három modulból épül fel:

elemző (Analysis Model), fejlesztő (Development Model) és értékelő modell (Defined Assesment Model).

Az elemző modell segít a szervezetnek megtalálni azokat a tudásmenedzsment területeket, amelyek a jövőben fejlesztésre szorulnak. Nyolc területet azonosítottak, ezek a stratégia, a leadership, a környezet, a struktúra, a személyzet, a technológia, az együttműködés és kultúra, valamint a folyamatok. A fejlesztő modell információt nyújt arra vonatkozóan, hogyan lehet elvégezni a szükséges fejlesztéseket és továbblépni a folyamatban. Öt szintet határoztak meg, amelynek alapötletét a CMM modell szolgáltatta (Ehms/Langen, 2002).

optimalizált menedzselt meghatározott

ismételhető kezdeti

11. ábra A fejlesztő modell öt érettségi szintje a KMMM modellben Forrás: Ehms/Langen, 2002:2

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment alapjai

Végül pedig az értékelő modell segít kiértékelni az elért eredményeket. A folyamatban sor kerül a tervezésre, az adatgyűjtésre és a visszajelzések, riportok elkészítésére. Az auditálás során különféle módszereket alkalmaznak, pl. interjúk, kérdőíves megkérdezés, stb. (Ehms/Langen, 2002).

Az Infosys Technologies által kidolgozott KMMM modell öt tudásmenedzsment érettségi szintet definiál, az Alap, a Reagáló, a Tudatos, a Meggyőződött és a Megosztó szintek. Valamennyi szint jellemezhető a három fő kategória, - az Ember, a Folyamat és a Technológia – valamely megfigyelhető adottságával. A modell valamennyi szintjén meghatároztak speciális területeket (Key Result Areas - KRAs), amelyek a három fő kategória valamelyikére jellemzőek és megmutatják az adott érettségi szinten a szervezet tudásmenedzsment képességét.

A modellben a tudás életciklusa három szakaszon megy keresztül:

ƒ Tudás megszerzés

ƒ Tudás megosztás

ƒ Tudás újrahasznosítás

Ezen szakaszok hatékonyságának értékelését valamennyi érettségi fázisban meg kell állapítani (Kochikar, 2000).

A CMM-re épül továbbá a Paulzen és Perc-féle „Knowledge Process Quality Model - KPQM (Paulzen/Perc, 2002) és a Kulkarni és Freeze-féle KM Capability Assessment Model – KMCA (Kulkarni/Freeze, 2004).

A modellek mindegyike a CMM-nek megfelelően öt érettségi szintet határoz meg.

Az alábbi táblázat foglalja össze a modellek érettségi szintjeit.

Szint CMM Siemens

KMMM Infosys

KMMM Paulzen/Perc

KPQM Kulkarni/Freeze KMCA

0 Nem alkalmazott Nehéz / Nem

lehetséges

1 Kezdeti Kezdeti Alap Kezdeti Lehetséges

2 Ismételhető Ismételhető Reagáló Tudatos Ösztönzött

3 Meghatározott Meghatározott Tudatos Megalapozott Gyakorolt

4 Menedzselt Menedzselt Meggyőződött Menedzselt Menedzselt

5 Optimalizált Optimalizált Megosztó Optimalizált Folyamatosan

fejlesztett 8. táblázat Érettségi szintek a CMM alapú TM modellek esetében Forrás: saját összeállítás

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment alapjai

1.3.2 Nem CMM-alapú tudásmenedzsment érettségi modellek

KPMG Knowledge Journey

A másik csoportba tartoznak azok a modellek, amelyek nem a CMM-re épülnek. A KPMG 1999-ben kidolgozott egy ún. „Knowledge Journey” összehasonlító eszközt, amelynek célja, hogy különböző ismérvek alapján megállapítsa, hogy az adott szervezet hol tart a tudásközpontú céggé válás útján. A tudásmenedzsment négy területét definiálták:

emberek, folyamatok, tartalom és technológia. Valamennyi területen vannak feladatok, amelyeket el kell végezni, és ezek teljesítése alapján lehet az összehasonlítást végrehajtani (KPMG, 1999).

1. Ember 2. Folyamat

ƒ TM tudatosítás megvalósítása (workshop, tréning)

ƒ Felelősök és tudásközpontok kialakítása

ƒ Tudásmegosztás ösztönzése, jutalmazása

ƒ A “szakmai közösségek" kialakítása és fejlesztése

ƒ Formális TM csatornák kialakítása

ƒ A jelenlegi helyzet elemzése (benchmarking)

ƒ TM stratégia elkészítése

ƒ Új rendszerek bevezetése szakmai közösségeknek

ƒ Egyéb TM folyamatok tervezése

3. Tartalom 4. Technológia

ƒ Tudástérkép létrehozása

ƒ Tudásmenedzselés szabályozási környezetének kialakítása

ƒ A szellemi tőke mérése

ƒ TM rendszer-audit vagy felmérés elvégzése

ƒ A legjobb gyakorlat megosztásának támogatása

ƒ TM szoftverek használata (pl. Groupware)

9. táblázat KPMG Knowledge Journey Benchmark Forrás: KPMG, 1999

Fázisok Elvégzett feladok száma

1. fázis - Tudás kaotikus 3 vagy kevesebb a fenti elemek közül 2. fázis - Tudás felismerő 4 vagy több elem, legalább 2 területen 3. fázis - Tudás támogatott 6 vagy több elem, legalább 3 területen 4. fázis - Tudás menedzselt Több mint 2 elem minden területen 5. fázis - Tudás központú Minden elem

10. táblázat A Knowledge Journey fázisok Forrás: KPMG, 1999

A fenti modell csak részben normatív, hiszen nem ír elő pontos sorrendiséget a tevékenységek között. A modellt felmérések során használták (lsd. a Tudásmenedzsment kutatások fejezetben), összehasonlítások elvégzése érdekében.

Microsoft KML

A Microsoft „Knowledge Management Landscape”-nek (KML) modellt, amely nyolc érettségi szintet tartalmaz (a tudatlantól a vezető szintig) szintén 1999-ben fejlesztették ki.

A vállalatok kérdőívek kitöltésével határozhatják meg, hogy hol tartanak a szintek közül.

20 kategóriába csoportosított 77 értékelési szempont szerint értékelik a helyzetüket egy négyfokozatú skálán. A felmérés folyamatát számítógépes eszközzel támogatják (Microsoft, 1999).

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment alapjai

1. Nincs tudatában A szervezet tudását irrelevánsnak ítélik. A tudást gyakran nem tekintik versenyképességi tényezőnek.

2. Esetleges kezdeményezés

A tudásmenedzsmentet egyesek lelkesedéssel fogadják, de nem kapnak támogatást.

3. Elfogadás A tudásmenedzsment gondolatának elfogadottsága eléri a kritikus tömeget.

Megkezdik az egyéni kezdeményezések eredményeinek tudatos kiaknázását.

4. Hatékonyság

keresése A tudásmenedzsment technológiai eszközökkel ellátva, a jól ismert folyamatok esetében megkezdik a költségek csökkentését.

5. Tudatos

tapasztalatszerzés

A tudásmenedzsmentet költségcsökkentésre használva, az üzleti folyamatok eredményességének javítására törekednek.

6. Eredményességre törekvés

Egyes üzleti folyamatok eredményességének tudásmenedzsmenttel történő javítása után széles körben alkalmazzák. Chief Knowledge Officer kinevezése.

7. Növekedésre

fókuszáló A beépült tudásmenedzsment folyamatok és eszközökre támaszkodva.

8. Vezető Az intellektuális tőke létrehozása és kiaknázása virágzik, és mindent áthat. A szervezet határai átjárhatóak, és lehetővé teszik a tudás folyamatos cseréjét a külvilággal, ami nagyobb és versenyképesebb virtuális szervezetet eredményez.

11. táblázat A Microsoft Knowledge Management Landscape modellje Forrás: Klimkó, 2001:66

Gallagher és Hazlett által kifejlesztett „Knowledge Management formula” (KMf) a tudást objektumként kezeli, és három komponens: az infrastruktúra, a kultúra és a technológia mentén vizsgálja. Az érettségi modell négy szintet tartalmaz, a figyelemmel kísérő (K-aware), a menedzselő (K-managed), a lehetőségeket teremtő (K-Enabled) és az optimalizáló (K-optimised) szintet (Gallagher/Hazlett, 1999).

Klimkó KMMM

Klimkó szerint egy tudásmenedzsment funkció bevezetéséhez, a jövőkép megfogalmazásához alkalmas lehet egy KMMM modell, de annak tartalma szervezetenként eltérő. Ezért tulajdonképpen nem a modell a lényeges, hanem a modell közös kialakításának és elfogadtatásának folyamata. A Klimkó által kidolgozott Tudásmenedzsment érettségi modell öt szintből áll.

1. Kezdeti szint: A vezetőség nem tulajdonít kiemelt fontosságot a tudásnak.

2. Feltérképező szint: A vállalat számára fontos a tudás kezelése, de a hangsúly a technológiai alkalmazásokon van.

3. Létrehozó szint: A vállalat az új tudás létrehozására koncentrál, a tudást a versenyképesség forrásának tekintik.

4. Menedzselő szint: A vállalatban a tudásmenedzsment beépült a munkafolyamatokba.

5. Megújító szint: A tudásmenedzsment már nem csupán belső irányultságú, a figyelem a külső a vállalat határain túl is kiterjed a szövetségesekre (Klimkó, 2001).

Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment alapjai