Eredmények és következtetések
1. A tudásmenedzsment alapjai
1.1 A tudásmenedzsment szakirodalmi áttekintése
1.1.5 A tudásmenedzsment irányzatok
A tudásmenedzsmenttel kapcsolatos megközelítéseket az alábbi táblázat foglalja össze (Klimkó, 2001):
8 Davenport/Prusak, 2001:28
9
Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment alapjai
Irányzatok Fókusz Tudásmenedzsment felfogások
Tanulásorientált A szervezet tanulási folyamatára
koncentrál Tudásalkotás Nonaka/Takeuchi (Tudáskonverzió) (Nonaka/Takeuchi, 2000) Folyamatorientált
A tudás életciklusát vizsgálja
Tudás-folyamatok
Porter (értéklánc)(Porter, 1985) Snowden (holisztikus program) (Snowden, 1998) Technológiaorientált
A tudás kodifikálásának módja a kérdés
Tudás-technológia
Schreiber (TM rendszer) (Schreiber, 1998) Lotus (Knowledge repository, Lotus Notes) Wormell (Információmenedzsment) (Wormell, 1991) Célorientált
Az intellektuális tőke mérése a cél Tudás-mérés Kaplan és Norton (Balanced scorecard) (Kaplan-Norton, 1996)
Sveiby (Intangible Asset Monitor) (Sveiby, 1997)
3. táblázat A tudásmenedzsment irányzatok Forrás: Saját összeállítás
A tanulásorientált irányzat
A tanulásorientált irányzat középpontjában a szervezeti tanulás folyamata, az új tudás megalkotása és létrehozása áll. A megközelítés legismertebb képviselője Nonaka, akinek az elmélete meghatározó jelentőségű a tudásmenedzsment elméleti irodalmában. Polányi nyomán a tudás tacit és explicit kategóriákra alapozva dolgozta ki tudáskonverziós megközelítését, amelyben az új tudás létrehozása a tacit és explicit tudás közötti konverzió eredménye. Modelljében az egyéni tudás átadásának négyféle módját különbözteti meg, a tacit-explicit dimenziók közötti váltás szerint.
Szocializáció (S): tacit tudásból tacit tudásba; egyének közvetlen tudásmegosztása
Externalizáció (E): tacit tudásból explicit tudásba; személyes tudás kodifikálása
Kombináció (C): explicit tudásból explicit tudásba; új kodifikált tudás létrehozása korábbi kodifikált tudások kombinálásával
Internalizáció (I): explicit tudásból tacit tudásba; explicit tudás elsajátítása, használata, személyessé tétele a hallgatólagos tudás szélesítése, kiterjesztése vagy újraértékelése céljából (Nonaka, 1994).
Tacit tudásba Explicit tudásba
Tacit tudásból Szocializálás Externalizálás Explicit tudásból Internalizálás Kombinálás
6. ábra A tudáskonverzió folyamata Forrás: Nonaka, 1994:11
Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment alapjai
A szocializáció a tapasztalatok megosztásának folyamata, ahol a rejtett tudás szavak is megszerezhető, leggyakrabban tapasztalatokon keresztül. Az externalizáció egy tudásalkotó folyamat, amelyben a rejtett tudás explicitté válik, és fogalmak, feltevések, modellek formájában jelenik meg. A kombináció a fogalmak tudásrendszerré fejlesztésének folyamata. Az internalizáció, az explicit tudásból rejtett tudásba való átmenetet jelenti, amikor a tapasztalatok beivódnak az egyének rejtett tudásbázisába, és a szocializáción, externalizáción és kombináción keresztül értékes eszközzé válnak. A felsorolt elemek körforgást alkotnak. Új tudás akkor jöhet létre, ha a tudáskonverzió négy módja folyamatos ciklusban zajlik. A tudás-konverziós spirál az óramutató járásával megegyező irányban ismétlődik a 2x2 mátrixban; ez a SECI-modell (Nonaka, 1994).
7. ábra A tudásspirál Forrás: Nonaka, 1994:12
Az újrahasznosított tudás kombinálódik további információkkal, majd új tudásként beépül és ismét átadásra vár. Eközben valamennyi érintett tudása bővül, vagyis egy tanulási folyamat keletkezik. Egy szervezeten belül számos, egymással átfedésben levő tudásspirál jöhet létre. A tudásmenedzsment célja lehet a tudásspirálok számának gyarapítása és a spirálok emelkedésének gyorsítása (Willard, 1999).
Egyetértek azzal a megállapítással, hogy a Nonaka modell népszerűsége ellenére a gyakorlati vezetők számára gyakran egyszerűbb, szekvenciális folyamatot jelent, amely az alapmodell mintájára a tudáselemek összegyűjtése, finomítása és elosztása lépésekkel írható le (Maise, 1998).
A folyamatorientált irányzat
A folyamatorientált irányzat a különböző folyamatokon keresztül modellezi a tudás életciklusát. Az életciklus modellek mindegyike egy-egy tudáselem életét írja le, amelyek a tudás azonosításától kezdődnek, és az alkalmazott tudás törléséig terjednek (Schreiber, 1998).
Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment alapjai
Az irányzat egyik elméleti forrása Porter értéklánca. A Porter-féle értéklánc koncepció azon a felismerésen alapul, hogy a vállalkozások sikerét döntően az befolyásolja, milyen hatékonyan képes mozgósítani erőforrásait termékei és szolgáltatásai értékének és a hozzáadott érték növelésére. Az értéklánc modellben a tudásmenedzsment tevékenységek a támogató tevékenységek közé sorolhatók (Porter, 1985).
Davenport modellje szerint a tudásmenedzsment életciklusa hat résztevékenységből áll. Az első a szervezeti stratégia és küldetés alapján a tudásfejlesztés céljainak meghatározása, ezt követi a tudásfejlesztés, amelyben a tudás létrehozása, megszerzése, a tudáskombináció és a tudás törlése történik. A harmadik lépésben a tudás megőrzése szerepel, amely kapcsolódik a szervezeti memóriához, majd következik a tudás megosztása. Az ötödik lépés a tudás használatára és alkalmazására vonatkozó tevékenységeket foglalja magában, végül az utolsó lépés az értékelés, amely felméri, hogy milyen tudás létezik a szervezetben, és milyen tudás hiányzik (Davenport, 2000).
Snowden holisztikus tudásmenedzsment programjában négy tevékenység szerepel.
Az első a tudás feltérképezése a tudáselemek egyszerű és átlátható térképének kidolgozásával, amelyben az explicit tudás azonosítható, indexálható és elérhető. A második a kompetencia létrehozása, amelynek alapja, hogy a tacit tudás az egyének fejében létezik és ezen tudáselemek fejlesztésének egyetlen megoldása létezik, a tudásmegosztás. A harmadik elem az intellektuális tőke rendszerei, amelyek segítségével az explicit tudás tárolható és szétosztható, továbbá amelyek biztosítják a tudásátadáshoz szükséges infrastruktúrát. Végül a negyedik lépés a szervezeti változás, amelynek során a cél egy olyan szervezet kiépítése, amely képes a folyamatos tanulásra. Snowden megközelítése a jelenlegi tudás kiaknázására, és az innovációra helyezi a hangsúlyt (Snowden, 1998).
8. ábra Egy holisztikus tudásmenedzsment program elemei Forrás: Snowden, 1998:48
Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment alapjai
Egyetértek Klimkó véleményével, aki szerint a legtöbb bemutatott modell (kivéve a Snowden modell) gyengéje a szekvenciális volta (Klimkó, 2001). A visszacsatolás azonban feltétlenül szükséges lenne, hiszen folyamatokról van szó, amelyek hatással vannak egymásra. A szerzők (Angus/Patel, 1997) általában úgy kerülik ki a problémát, hogy nem ábrázolják az időbeliséget.
A technológiaorientált irányzat
A technológiaorientált irányzatban a tudás kodifikálásának módja áll a fókuszban. Az irányzat képviselői számára a tudás, az egyén számára átadható objektumként jelenik meg, és a tudás megosztására alkalmas információtechnológiai eszközöket kutatja. Jelenleg a tudásmenedzsment technológiai támogatásában a következő területek kerültek előtérbe:
tudásalapú technológiák, adatbányászat, számítógéppel támogatott csoportmunka.
Az információtechnológia jelentős támogatást nyújt a szervezeteknek a problémák kezelésében, pl. az információ-feldolgozó kapacitás növelése útján. A döntéstámogató rendszerek, adattárházak, szakértő rendszerek, adatbányászati eszközök felhasználásával lehetőséget teremt a különféle folyamatok kezelésére, elemzésére, a nagy mennyiségű információ feldolgozására és felhasználására. Az explicit tudás vonatkozásában adattárház alakítható ki, amely egyrészt támogatja a keresést, másrészt hozzáférhetővé teszi a tudást ott és azok számára, akiknek az szükséges. A szakértők elérhetőségének megteremtése, a szakértők „lokalizálása” (pl. tudástérkép segítségével) megkönnyíti tudás elosztását. A szervezeti tanulási folyamatot támogatják a csoportmunkát elősegítő megoldások is, ilyen például a Lotus Notes. Az információtechnológiának fontos szerepe van a bizonytalanság kezelésében (pl. fuzzy rendszerek).
A szakirodalomban megjelenik a tudásmenedzsment rendszer kifejezés, a szervezeti tudás menedzselésére használatos eszköz, amely a szervezetek problémamegoldó tevékenységét segíti, valamint támogatja a döntéshozatalt (Schreiber, 1998).
Despres és Chauvel grafikusan ábrázolták a technicista megközelítési módszereket, az általuk azonosított tevékenységek, illetve a tudás megjelenési szintjeinek összevetéséből állították össze egy osztályozási rendszert (Despres/Chauvel, 2000).
9. ábra A tudásmenedzsment osztályozási rendszere Forrás: Despres/Chauvel, 2000:101
Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment alapjai
Az üzleti döntésekhez szükség digitális információ mennyiségének növekedése és annak tárolása minden szervezetben rohamos gyorsasággal növekszik. Az információ feldolgozásának nemcsak a tudásmenedzsmentnek, hanem az információmenedzsmentnek is óriási szerepe van. A magyar származású információs szakértő, Irene Wormell megfogalmazása szerint, az információmenedzsment célja:
„Az információs erőforrások hatékony menedzselése és a szervezet képessé tétele arra, hogy gondoskodni tudjon mindarról, amire szüksége van az információs rendszerek alkalmazása, az információhoz való hozzáférés és a végfelhasználók megfelelő segítése tekintetében.” 10
Napjainkban a termékek és szolgáltatások esetében az információs összetevő aránya egyre nagyobb mértékű, az anyagi mellett az információs folyamatok egyre nagyobb súllyal szerepelnek az értékteremtésben. Az a vállalat, amely működésének több területét is informatikai rendszerekkel támogatja, és ezen információrendszereit összekapcsolja (integrálja), és kiterjeszti partnereire (ügyfelek, beszállítók, bankok, állam, stb.) is, annak nagyobb esélye van a környezeti kihívásoknak való megfelelésre.
Osztom azonban azon szakértők véleményét is, akik szerint a technológia alkalmazása önmagában nem elegendő. Fontos szerepe van a tudásmenedzsment életciklusban, de nem garantálja, hogy egy szervezet sikeres lesz a tudásmenedzsment területén. Létfontosságú eleme a tudásmenedzsmentnek, de nem jelenti a tudás menedzsmentjét. A szervezeti tudás minél hatékonyabb feltérképezése, kiaknázása és megosztás érdekében van szükség minél hatékonyabban működő, szervezet-specifikus tudásmenedzsment rendszerre.
A célorientált irányzat
A célorientált irányzat, a tudással kapcsolatos vállalati mutatók mérésével foglalkozik. Az elmélet képviselői szerint a vállalat teljesítményének ezen mutatók által kell javulást és fejlődést elérnie. Ellenőrizhető célok esetén a folyamatok menedzselhetővé válnak.
A célorientált megközelítés központi modellje, a Kaplan és Norton féle „balanced scorecard” (Kaplan/Norton, 1996). A tudásmenedzsment témakörében az intellektuális tőke nagysága (Edvinsson/Sullivan, 1997; Sveiby 1997), illetve a tanulás terén elért fejlődés (Kaplan/Norton, 1996) az a terület, ahol mutatókat kell meghatározni.
Az intellektuális tőke egyik ismert képviselője Sveiby, aki modelljében azokkal a tudásvállalatokkal foglalkozik, amelyeknél a menedzselendő eszközök főként nem anyagi jellegűek. A termelésben és szolgáltatásban a tudás felhasználásával létrehozott hozzáadott érték jelentősége nagymértékben megnövekszik és a tudás tőkeképző szerepének növekedésével a tudástőke és a pénztőke egymásba átválthatóvá válnak.
10 Wormell, 1991:208
Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban
10. ábra A Sveiby-féle immateriális javak mérlege Forrás: Gyökér, 2004:53
Az ilyen szervezetek esetében a tőzsde értékítélete és a vállalat könyv szerinti értéke lényeges eltérhet (Sveiby, 1997). Sveiby a Microsoft 1995-ös helyzetét említi példaként, ahol a piac tízszer többre értékelte a vállalatot, mint a számviteli kimutatások szerinti érték lett volna.
Sveiby a megfoghatatlan eszközöket három részre osztja, az egyéni kompetencia, a belső struktúra és külső struktúra csoportokra.
Megfoghatatlan eszközök (tőzsdei prémium érték) Könyv szerinti
érték
Külső struktúra Belső struktúra Egyéni kompetencia
4. táblázat A vállalat értékének összetevői Forrás: Sveiby, 1997:12
Obermayer-Kovács Nóra Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment alapjai
Sveiby megközelítése szerint a tudás olyan képesség, amely lehetővé teszi a cselekvést. A tudás jellegzetességei: tacit, tevékenység-orientált, szabályok által megalapozott és folyamatosan változik. A tudásalapú szervezetek központi feladat a tudásátadás, amely az információ vagy a tradíció átadásával valósul meg. A tradíció átadása az a folyamat, amelynek során a tanítvány személyesen újra megalkotja a mester tudását. Az új tudás befogadására mindig hatással van a már birtokban lévő tudás. Mivel a tudás fogalma többféleképpen értelmezhető, ezért Sveiby a kompetencia fogalmát használja (Klimkó, 2001).
Sveiby az egyéni kompetencia, belső struktúra és külső struktúra mutatóinak keretrendszerét Intangible Asset Monitor (IAM)11- nak nevezte el. Az IAM az alkalmazottak kompetenciájának, a belső és a külső szerkezet mérésére kifejlesztett eszköz, amely hét lépésből áll (Sveby, 1997).
A vállalatoknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy a piaci értékük egyre növekvő része nem tárgyi eszközökben jelenik meg, hanem szellemi tőke formájában. A tudás nagy része azonban az emberek fejében létezik, amely nehezen hozzáférhető. A különböző tudásmenedzsment projektek központi célja az emberek fejében lévő tudás megragadása, rögzítése, megosztása végső soron pedig az egyéni tudás szervezeti tudássá alakítása.
A fent részletezett irányzatok mindegyike alapjául szolgál a későbbi elemzéseimnek, hiszen mind a tudás alkotása, a tudás folyamatok és tevékenységek, a technológia és az intellektuális tőke mérése fontos területek a tudásmenedzsment-gyakorlat vizsgálata szempontjából.