5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS
5.7. Egyéb iskolatípusok: polgári-, inas- és varróiskolák inas- és varróiskolák
Az akció kezdetétől az egyik legfontosabb célkitűzésnek számított, hogy a kiván-dorolt magyarok gazdasági értelemben önfenntartó, erős közösséggé váljanak. En-nek egyik útja az ösztöndíjas értelmiségképzés volt (amiről a későbbiekben szólunk majd). A másik, kevesebb befektetést igénylő eszköznek pedig a szakoktatás meg-szervezése kínálkozott. Utóbbival a bukaresti iparos társadalom Koós Ferenc tisz-teletes szerteágazó munkássága idején már sikerrel próbálkozott, ám a vezetőváltás és a kedvezőtlenre fordult megélhetési viszonyok miatt az inasiskola elsorvadt. Az iparos képzés újraindítását hivatalosan Poliány Zoltán kezdeményezte 1904-ben kelt terjedelmes emlékiratában, aki újságíróként jól ismerte a bukaresti magyar ipa-rosok régóta dédelgetett elképzeléseit. A terv megvalósulásához a lapszerkesztő a Magyar Társulat impozáns székházában megfelelő elhelyezést remélt.644
Az intézmény „feltámasztását” az akció vezetése készséggel támogatta.
Bevallottan azért is, hogy a helyi magyar egyesületek vezetőségébe a korábbi írástudatlan hangadók helyett sikeres és köztiszteletben álló személyeket állít-hasson. Az elemi iskolák kínálatát ugyanakkor egyéb okokból is szükséges volt bővíteni. A nyilvánossági joggal nem rendelkező tanodákból ugyanis csak kö-rülményes és költséges ügymenettel lehetett a román oktatási rendszer maga-sabb iskolatípusába átlépni. Vagyis létező állapotában a magyar oktatási hálózat egy zsákutcás rendszernek számított, amelyet éppen a továbbtanulás korlátai miatt sok magyar szülő mellőzött, s inkább választott a román tanintézeti kíná-latból. Míg a predeáli és berecki határinternátusban tanulók iskoláztatása nem csak a magyar államnak, de az elbocsájtó családoknak is több gondot jelentett.
Az iskolatípusok helyi kínálatának bővítéséhez a magyar kormány takarékossá-gi okokból is ragaszkodott, hiszen Bukarestben a szakképzés fajlagos költségei
644 Poliány Zoltán 1904. ápr. 14-ei emlékirata. 80-81. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII. t. 636. asz.
jóval alacsonyabbak voltak, mint az erdélyi városok szakmunkásképző intéze-teibe beiskolázott ifjak esetében.
A Miniszterelnökség 1906 novemberében a közös külügyminiszter támoga-tását kérte a regáti magyarság gazdasági megerősítéséhez, amelynek egyik lehet-séges módját a szakoktatásban jelölte meg. A már tanrendi szinten kész elkép-zelés szerint az iparostanonc fiatalok esti iskolai képzésével a magyar iparosság versenyképességét kívánták növelni, megállapítva, hogy a magyar intézményi közeg szorosabbra fűzné a honfitársak egymás közötti kapcsolattartását is. We-kerle miniszterelnök azt az álláspontot képviselte, hogy a Bukarestben működő ismétlő-iskolai osztályok tananyaga korábban is döntően iparos szakismerete-ken alapult; s amennyiben ez mégsem jelentene elegendő vonzerőt a magyar fiatalok számára, akkor a külön szakiskola létrehozása nem halogatható.645
Az új képzési formák bevezetéséhez azonban a leányiskoláknál voltak kedvezőbbek a feltételek, az elhelyezés, a képesített oktatók jelenléte, s a szük-séges eszközök és nyersanyagok előteremtése szempontjából egyaránt. Kucz-ka Ágost Kucz-katolikus tanfelügyelő egy 1907-ben írt jelentésében említette, hogy a leánytanulók számára varró-, illetve polgári iskolát kívánnak felállítani, s ily módon az ösztöndíjasok száma némileg csökkenthető. Ez a mérsékelt igény összhangban volt a bukaresti magyarság társadalmi összetételével, hiszen a tanulók mintegy 60-70%-a iparos csemete, s harmada cselédek és napszámo-sok gyermeke volt.646
Az új iskolatípusok megszervezéséről a szűkszavú források miatt csak töre-dékes ismereteink vannak. Annyi bizonyos, hogy a polgári iskolát a katolikus
645 A kormányfő a kereskedelmi tárca szaktudósítójának tantervjavaslata ügyében Schönburg herceg, bukaresti követ intézkedését kérte. Miniszterelnökségi fogalmazvány a közös kül-ügyminiszternek, 1906. nov. 14. MNL OL K 26 ME 744. cs. 6063/1906 XVII. t. 4042. asz.
A református iskolák tanfelügyelője viszont nemzeti szempontból az anyaországi szakkép-zést pártolta, mondván, a regáti magyar iparosság várakozásait úgyis sikerrel keresztezni fogja „a román állam és közfelfogás ezen szívós és következetes irányzatával, mely az állam nyelvét és azzal együtt a román jelleget minden vonalon, tehát ipari életében is, minden áron érvényesíteni törekszik...” Újváry István 1907. febr. 6-ai levele a bukaresti követnek.
MNL OL K 26 ME 744. cs. 1609/1907 XX. t.
646 Kuczka Ágost tájékoztatója a katolikus akció-ág 1908. évi költségvetési tervéről. MNL OL K 26 ME 743. cs. 5853/1907 XVIII. t. 598. asz. A cseléd és napszámos munkavállalók körében sokkal ritkább volt a házasság, mint az iparosok esetében.
leányiskola keretei között szervezték meg, s 1907 szeptemberétől már műkö-dött.647 Nem zökkenőmentesen. Első tanárnőjük ugyanis nem tudott megbé-külni a helyi viszonyokkal, utódját viszont a román szakhatóság nem akarta megerősíteni posztján, ezért rugalmasan arra is vállalkozott, hogy kitanulja a kézimunka oktatást az – időközben ugyancsak létrehívott – leány szakiskolai osztályban.648 A Cantacuzino 10. szám alatti leányiskolában az 1905/06-os tan-évtől 25 jelentkezővel megszervezett kézimunka-tanfolyamon fehérnemű-ké-szítést és hímzést tanítottak.649 Az 1907. november 4-től elinduló ipari szakisko-lában pedig 3 éves képzési időben a felsőruha készítés és a díszhímzés fortélyait sajátíthatták el a növendékek, akik közismereti tárgyakat is tanultak.650 Noha a 4 lejes tandíj a családok egy részének megterhelő lehetett, az 59 fős induló lét-szám mégis arra utal, hogy sokak továbbtanulási igényeire megoldást jelentett ez a biztos megélhetést kínáló újfajta képzés, amelyet a bukaresti magyar sajtó is lelkesen üdvözölt.651
Két évvel később a református leányiskola bővítése felvetette annak le-hetőségét, hogy a protestáns gyermekek számára is indítsanak varróiskolai osztályt. Az alacsony beiskolázási mutató (12 fő) úgy tűnt, hogy inkább a kezdeti nehézségekkel magyarázható,652 hiszen az e célra kialakított tantermet már egy év működés után bővíteni kellett.653 Egy későbbi miniszterelnökségi feljegyzésből viszont az derül ki, hogy a református szülők egy része nem tartotta elég érettnek gyermekét erre a nagyobb fizikai igénybevételt jelentő
647 Naptár 1908, 139.
648 Fay Júlia Róza kiváló oklevéllel érkezett Bukarestbe, de munkába állásának útjába a román hatóságok akadályokat gördítettek, ami nem volt egyedi eset az akció történetében. Minisz-terelnökségi fogalmazvány Várady L. Árpádnak, 1908. jan. 10. MNL OL K 26 ME 743. cs.
6193/1907 XVIII. t. 598. asz.
649 Naptár 1908, 139.
650 Uo. A varróiskolát (ahogy a katolikus leányiskolát is) Baynovics Anna igazgatónő irányította.
RH, 1907. nov. 17. RMÚ, 1911. jún. 6. Az oktatás délután fél 2-től kezdődött.
651 RH, 1907. nov. 17.
652 Gondot jelentett például egy megfelelő varróasztal beszerzése is. Újváry István 1910. szept.
1-ei levele Bánffy Dezső főgondnok, konventi világi elnökhöz. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 45. d.
5996/1910. Katolikus megfelelőjébe 74 leányt vettek fel az 1908/09-es tanévre. A Romániai akció kéziratos iskolastatisztikája az 1908/9. tanévről. RZsL, 2. f. 74. d. 5954/1909.
653 Újváry István esperes 1910. okt. 21-ei levele Bánffy Dezső főgondnoknak. RZsL, 2. f.
Külügyi ir. 45. d. 6698/1910.
képzésre. Ezért a református Konventi Elnökség [inkább] a leányiskola V., „is-métlő” osztályának beindíthatását kérte, amely korábban éppen a varróiskola miatt szűnt meg.654
A fiúk vasárnapi inasiskolája még több nehézséggel szerveződött meg.
A Romániai Magyarok Nagy Képes Naptárának híradása szerint két év ered-ménytelen próbálkozás előzte meg az alapítást, ugyanis a mesterek nem szívesen engedték elméleti foglalkozásra dolgos tanoncaikat. Illetve, aki szívén viselte az ifjúság szakmai továbbfejlődését, az a Magyar Védő Egyesület közvetítésével Budapestre irányította képzésre az inasfiúkat.655 Miközben az anyaországban törvény kötelezte az iparosokat, hogy tanoncaikat heti három alkalommal ina-siskolába küldjék, a Regátban ezzel szemben csak 1911-ben teremtődtek meg az inasiskola feltételei, amelyet hangsúlyozottan semleges felekezeti jelleggel indítottak el a Cantacuzino utca 25. szám alatti katolikus fiúiskolában.656 Ezu-tán a Balkánra hosszú háborús évek köszöntöttek (1912–1918). Ennek ellenére az inasiskola tanonclétszáma látványos növekedést mutatott.657 Az intézmény vezetését Kiss Károly tanító látta el, aki Vizi Jánossal együtt próbált a háború viszontagságai között is 56 rájuk bízott fiúnak megélhetést jelentő szakismere-teket átadni. 1916-ban azonban a tanulók negyede már K. und K. mundérban szolgálta a hazát.658 Feltehetően ekkor hosszabb szünet következett az oktatás-ban, hiszen 1918 szeptemberében az iskola újraindításával megbízott Kiss Ká-roly sajtóban közzétett felhívással próbálta a megszokott helyszínre toborozni az inasokat, hivatkozva a mesterek józan belátására és hazafias érzéseire, va-lamint az anyanyelvi közösségápolás járulékos haszára. S nem utolsó sorban arra, hogy a Székelyföldet megidéző vallásos-erkölcsös tanítások védelmet je-lentenek a „céltalan utcai ácsorgásokban” a román nyelv intenzív befolyásával,
654 Miniszterelnökségi belső emlékeztető a református ismétlő osztályok (V–VI.) újraindításáról.
MNL OL K 26 ME 1081. cs. 6257/1914 XIX. t.
655 Naptár 1911, 26–27.
656 Megnyílt a magyar inasiskola. RMÚ, 1911. nov. 2.
657 1912/13-as tanévben elért 96,42%-os növekedést a jó tanári munkával magyarázta az adat-közlő. Miniszterelnökségi belső emlékeztető a katolikus akció-ág 1912/13-as fejlődéséről.
MNL OL K 26 ME 1081. cs. 4302/1913 XVIII. t.
658 A romániai római katolikus magyar missio záró jelentése az 1915/16. iskolai évről. Kuczka Ágost 18 oldalas gépelt levele, 1916. júl. 3. MNL OL K 26 ME 1081. cs. 2559/1916 XVIII. t.
s a köztéri „performanszok” és mozgókép-vetítések erkölcsromboló hatásaival szemben.659
A katolikus fiúiskolában nem csak nem hiányoztak az ismétlő osztályok (V., VI.), ellenkezőleg, a túlzsúfoltság okozott gondot, amit Kuczka Ágost 1912-ben a román szakhatóság javaslatára egy fiú polgári iskola alapításával kívánt áthi-dalni.660 A Miniszterelnökség azonban nem támogatta előterjesztését, mond-ván, hogy a román földrajz és történelem tárgyak tantervbe iktatása – a román államnyelv tanításán túl – már megkérdőjelezné az iskolatípus magyar jellegét.
Másfelől tartottak attól is, hogy az új intézmény konkurenciát jelenthet a haza-térő ösztöndíjasok számára, akik kénytelenek volnának saját kulturális közegük helyett a többségi társadalomba vegyülve keresni boldogulásukat. Ami szöges ellentétben állt az akció eredeti célkitűzéseivel.
A leány polgári beiskolázási számai a Balkán-háborúk idején némi vissza-esést mutattak,661 ami esetükben éppen a varróiskola látványos felfutásával volt összefüggésben. Köszönhetően annak, hogy a végzősök gyakorlatias útravalóul munkakönyvet és iparos vállalkozói igazolványt is kaptak.662
Időközben a református leányiskolában zöld utat kapott az ismétlő iskolai osztályok visszaállítása, ami hivatkozási alapot teremtett a varróiskolai román óraszámok várható emelésével szemben. A Miniszterelnökségen legalábbis úgy kalkuláltak, hogy az alsó szakiskola elméleti anyagát az ismétlőiskolai évfolya-mokon adnák át a növendékeknek, ami után egy év szakmai gyakorlattal (két évfolyamos közismereti elméleti oktatást követően) kibocsájthatóvá válna a végzős évfolyam. Ennek elsődleges haszna a mérsékelt pedagógusigény és az ezzel járó megtakarítások, de még inkább az volt, hogy a román tanügyi ható-ság ez esetben nem követelhet további román nyelvórákat a szakiskolák felsőbb
659 Kiss Károly: A magyar inasokért. BMH, 1918. szept. 22.
660 A tanfelügyelő azzal érvelt, hogy a zsúfoltság mindenképp a tanítólétszám növelését kíván-ná, de ha a polgári iskola beindulna, az jelentősen csökkentené az anyaországi ösztöndíja-sok számát és költségeit. Várady L. Árpád levele Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök-nek, 1912. ápr. 18. MNL OL K 26 ME 945. cs. 2557/1912 XVIII. t. 29. asz.
661 Miniszterelnökségi fogalmazvány Várady L. Árpádnak. 1912. máj. 30/jún. 3. Uo.
662 Miniszterelnökségi belső emlékeztető a katolikus akció-ág 1912/13-as fejlődéséről. MNL OL K 26 ME 1081. cs. 4302/1913 XVIII. t.
osztályaiba járóktól.663 Ekkor már javában dúlt a világháború, amelynek első évében a polgári leányiskola első igazgatónője, Baynovics Anna két magas ki-tüntetést is elnyert eredményes munkásságáért. Míg a román király I. osztályú érdemrenddel tüntette ki; az akció vezetése a koronás arany érdemkeresztre terjesztette fel azzal az indoklással, hogy a leányiskolai komplexum általa lett „a bukaresti magyarság képző intézetévé s összetartó kapcsává.”664
Magyar szakiskolai intézmény azonban nem csak Bukarestben működött.
Az 1908/09-es tanévben (25 fővel) már Brăilán is katolikus tanonciskola nyílt,665 amelyet, talán éppen a katonai készülődés miatt, az 1913/14-es tanévtől már varróiskolaként, azaz leány alsó szakiskolaként emlegetnek a tanügyi kimuta-tások.666 Ám a háború utolsó évében éppen Brăilán volt a legnagyobb arányú a diáklétszám-csökkenés, így a varróiskolai képzés is megszűnt a Duna-parti városban.667
663 Miniszterelnökségi emlékeztető. MNL OL K 26 ME 1081. cs. 3655/1915 XVIII. t. 2552. asz.
664 A Külügyminisztérium támogatásával előterjesztés a király személye körüli miniszternek.
MNL OL K 26 ME 1039. cs. 2662/1915 XVIII. t. 1205. asz. Az igazgatónő ezt a kitüntetést már nem érhette meg. Emlékeztető a kultuszmininisztérium telefonos értesítéséről, csa-tolmány a 2262. számú irathoz. Halála után a polgári leányiskola igazgatója Puchó Paula lett. Az intézményben heti 23 órában folyt a tanítás, amiből 2 magyar történelem volt az alsó ipariskolában Pátz Erzsébet tolmácsolásában. Gherzmann Emília munka-mesternő 17 órát tanított, míg Bálint Róza román óraadó 6 órát hetente. Később a tanári karhoz csatla-kozott Albert Vilma, ki az alsó ipariskolában is vállalt órákat. Az alsófokú ipariskolában a világháború idején textilhiány jelentkezett, ami többek lemorzsolódását eredményezte. A szakiskolát Hegedüs Gizella igazgatta, a fehérnemű részleg szakelőadója Kováts Irén, majd annak (beteg)szabadságolása után Bacsó Viktória lett. A II. évfolyamon a könnyű felsőruha szakelőadója Szotyori Nagy Irén, harmadikban a nehezebb felsőruháé Stefkó Júlia volt. Az elméletet az iskolacentrum elemi- és polgári iskolai tanítónői adták elő. A romániai római katolikus magyar missio záró jelentése az 1915/16. iskolai évről. Kuczka Ágost 18 oldalas gépelt levele, 1916. júl. 3. MNL OL K 26 ME 1081. cs. 2559/1916 XVIII. t.
665 Ploieşti-en pedig (6 fiúval és 8 leánnyal) ismétlőiskola működött. A Romániai akció kéziratos iskolastatisztikája az 1908/9. tanévről. RZsL, 2. f. 74. d. 5954/1909.
666 A katolikus iskolák statisztikája a beiratkozottak létszáma szerint. MNL OL K 26 ME 1081.
cs. 2559/1916 XVIII. t.
667 A 30,6%-os visszaesés kiugróan magas a többi magyar intézményhez viszonyítva. Katolikus iskolastatisztikák az 1918. év végén. MNL OL K 26 ME 1185. cs. 3517/1918 XVIII. t.