Az iskolahálózat bővülése

A Románia akció 1901-es megindulásával, mint utaltunk rá, nem következett be az intézményrendszer azonnali felduzzasztása, noha telekvásárlással, az épí-tési tervrajzok elkészíttetésével és költségveépí-tési tartalékképzéssel az iskolaalapí-tásokat előkészítették. A kivitelezést azonban az általában hosszas alkudozások árán kicsikart engedélyokiratok kézhez vételéig kénytelenek voltak függőben tartani. A halasztott idejű építkezések, illetve iskola-alapítások döntő többsége 1904-ben valósult meg. A bővülés a vidéki nagyvárosokban volt erőteljesebb.

Katolikus részről Piteşti-en 1903-ban, Târgoviştén, Brăilán, Craiován, Giurgiun és Ploieşti-en 1904-ben nyílt iskola.⁵⁰⁴

502 A romániai magyar iskolák ügye. Levél a szerkesztőhöz. Budapesti Hírlap, 1905. ápr. 21.

503 Szmrecsányi püspök 1904. jan. 30-i levelének kivonata és az arra adandó válasz – minisz-terelnökségi belső feljegyzés. MNL OL K 26 ME 743. cs. 621/1905 XVII. t. 194. asz.

504 Táblázatos kimutatás a katolikus magyar iskolákba beiratkozottakról. (1903/4. – 1914/15.) MNL OL K 26 ME 1081. cs. 2559/1916 XVIII. t. A târgovişte-i katolikus iskola alapítását

Utóbbi esetében a bukaresti főegyházmegye álláspontjának tisztázatlansága miatt kezdetben nem volt világos, hogy a nemzeti szempontból igen kevert is-kolát a kiépülő magyar iskolarendszer részének tekintik-e.⁵⁰⁵ Egy 1905. februári jelentésből azonban kiviláglik, hogy az iskola 60 magyar tanulója két koedukált osztályban tanult a német kántor-tanító keze alatt. A harmadik tanteremben pedig a lelkész oktatta az idegen gyermekeket. Ekkor már számukra is kötelező volt a magyar nyelv, ami egyértelműen a tanoda magyar jellegére utal.⁵⁰⁶ Bay-novics Anna 1905 márciusában tartott szemlét a tanintézetben. Az igazgató-ta-nítónő két párhuzamos iskolaként említi az intézményt. A jelentéstevő súlyos tanszerhiányról számolt be,⁵⁰⁷ ami a román tanfelügyelet részéről ismételt zak-latásokra adhatott okot, akárcsak a tanulók kifogásolható elhelyezése. Kuczka tanfelügyelő ezért hosszabb távon egy saját épület emelését javasolta, s enge-délyt kért a bezárt régi iskola épületének árverezésére, hogy az építés fedezetét legalább részben előteremtse. A Miniszterelnökség mindenesetre 40 ezer frank összeghatárig kötelezettséget vállalt az új iskolaépület felépítésére.⁵⁰⁸ (Ám erre csak évekkel később került sor).

A nagyobb vidéki enklávékon kívül élő tankötelesek román nyelvű és szelle-mű (!) oktatását elkerülendő, 1903-ban az akció keretében egy 50 fős bentlaká-sos intézet is létesült Predeálon (majd Berecken)⁵⁰⁹ a szórványban élő

gyerme-Hencz Hilda idézett műve 38. oldalán 1903-ra teszi, de ez a tanintézet a miniszterelnökségi statisztikában csak az 1904/05-ös tanévben jelenik meg.

505 A vegyes iskola 90 tanulója közül 52 volt magyar honpolgár. MNL OL K 26 ME 745. cs.

5664/1904 XVIII. t. 1706. asz.

506 MNL OL K 26 ME 745. cs. 1043/1905 XVII. t. 356. asz.

507 A hatosztályos magyar iskolai tanterv adaptált változata szerint folyt az oktatás. Az össze-vont alsó osztályokban Jaklovszky Ilona, a III-IV-ben férje, Csiky Gyula oktatta a szegényes ruházatú gyerekeket, akiknek java a tandíjfizetés alól is mentességet nyert. A hittant Paskó János plébános-igazgató magyarul tanította, s a kötelező román nyelvórákat a régi iskola kántor-tanítója tartotta. MNL OL K 26 ME 745. cs. 1600/1905 XVII. t. 356. asz.

508 MNL OL K 26 ME 743. cs. 1602/1905 XVII. t. 194. asz.

509 Az a feltételezés téves, hogy az intézményt „…a román állam létesített[e] 1903-ban a kör-nyékről jött gyári munkások gyerekei számára.” Hencz 2009, 39. Az állítás második fele azonban helytálló, minthogy főként Predeal, Buşteni, Sinaia magyar gyári munkásainak gyermekeit iskoláztak be ide. A moldvaiaknak Berecken nyílt hasonló intézmény. RZsL, 2.

f. Külügyi ir. 42. d. 931/1908.

kek (évekig csak fiúk⁵¹⁰) befogadására. Itt a felekezeti arányoknak megfelelően a tanulók nagyobbik hányada katolikus vallású volt.⁵¹¹

A főváros katolikus intézményei ugyanez időben részben megújultak, de a régen várt fejlesztések is megvalósultak. 1903 szeptemberében a „vegyes”

iskola elavult bérleményéből a Cantacuzino utca 50-es szám alatti öt tanter-mes épületbe költözött.⁵¹² Pontosabban a fiúiskolává átalakult részlege, hiszen a leányosztályokból a korabeli statisztikák szerint még 1903-ban – bérépület-ben – külön iskolát szerveztek.⁵¹³ Pallavicini követ a tanügyi előírásoknak csak a legnagyobb jóhiszeműséggel megfelelő tanintézetben tett látogatása után egy majdani iskolacentrum céljára alkalmas szomszédos telek megvásárlására tett javaslatot, amire a Miniszterelnökség – az építési tervek bekérésével – távirat-ban azonnal igent mondott, hogy a kedvező alkalmat el ne szalasszák. A Tisza István kormányfő által is „kivételesnek” nevezett eljárásból arra következtethe-tünk, hogy a beruházás rekordidő alatt elkészült.⁵¹⁴ Így helytálló Hencz Hilda azon megállapítása, hogy a leányiskola már 1904-ben a Scaune utca 10. szám alatti új épületben működött. A díszteremmel és óvodával kiegészülő építmény az 1905-től végrehajtott további fejlesztéseknek köszönhetően betegellátóval, tanítónői lakásokkal és diák étkezdével bővült. Illetve itt kapott elhelyezést a magyar katolikus iskolák tanfelügyelősége is.⁵¹⁵

A reformátusok fővárosi koedukált iskolájából némileg hosszabb átfutással tudták biztosítani a leányiskola saját, külön épületben való elhelyezését.

1902-510 Az intézetbe az 1905/6-os tanévben 47 fiúgyermek járt. Kézzel írt táblázatos kimutatás a regáti magyar iskolákról az 1905/06-os tanévben. RZsL 2. f. Külügyi ir. 52. d. 121/1906.

511 Az 1905/06-os tanévben a határinternátusban tanulók közül 28 volt katolikus, 18 protes-táns és 1 fő egyéb vallású. Uo.

512 A Cantacuzino utcába költöző 311 diák 3 fiú és 2 leányosztályban tanult. Hencz 2009, 37.

Az 1903/04-es tanévben a Cantacuzino utcai fiúiskolába 201 tanuló járt. A katolikus isko-lákba beiratkozottak statisztikája az 1903/4-es tanévtől az 1914/15-ös tanévig. MNL OL K 26 ME 1081. cs. 2559/1916 XVIII. t.

513 Az 1903/04-es tanévben a leányiskolába 115 tanuló járt. Uo.

514 Az új iskolát eredetileg a templom telkére gondolták felépíteni, de a működő iskola melletti telek ára igazán kedvező volt ahhoz, hogy azonnal lépéseket tegyenek a megvételére. Ez 17 000 frank készpénzzel és 53 000 frank hitel felvételével történt a Crèdit Foncier Ur-bain-től. A tervet Hornstein érsek is támogatta. Tisza István levele Szmrecsányi György püspöknek. Tisztázat, 1904. jan. 26. MNL OL K 26 ME 604. cs. 430/1904 XVIII. t. 130. asz.

515 Az étkezdét (kantin) csak 1909. febr. 16-án adták át. Hencz 2009, 37.

től 3 évig a Ştirbei Vodă utca 36-os számú bérépületben működött, s csak 1905 májusában (vagyis egy évvel a Sf. Stefan utca 34. szám alatti 6 tantermes fiúis-kola megnyitása előtt) költözött át a Sf. Voievozi utca 50. szám alatti modern épületbe. Hencz Hilda (bizonyára Kertész József nyomán) 5 tantermesnek em-líti az emeletes épületet,⁵¹⁶ a fejlesztés azonban ekkor még nem teljesen valósult meg.⁵¹⁷ Az 1905-ben még csak 3 tantermes intézmény csupán egy leány osz-tály befogadására volt alkalmas, hiszen 2 tantermét az óvodai csoport és játszó szoba céljaira alakították ki. (A leányiskolai teljes toldaléképület használatba vételét a román tanfelügyelet csak évekkel később hagyta jóvá.) Ezért, s a ter-mek szűkös létszám-határértékeire tekintettel szorgalmazta Újváry az iskola mielőbbi bővítését,⁵¹⁸ amit a beiskolázási adatok későbbi örvendetes megugrása is visszaigazolt.⁵¹⁹

A tanintézeti befogadóképesség növelésére vonatkozó református tanfel-ügyelői javaslatban a szakszerű megfontolásokon túl némiképp kifejezésre ju-tott a katolikus iskolákkal folytaju-tott versengés is. Tény, hogy Várady L. Árpád

516 Kertész 1913, 47. Hencz 2009, 36. A külvárosi fiúiskolában 2 tanítói lakás is helyet kapott.

517 Az 1906-os költségelőirányzatból is törölték a leányiskolai beruházás bővítményéül terve-zett óvoda és esperesi – azaz, esetünkben tanfelügyelői – lak építésére szánt összeget. Fe-jérváry Géza miniszterelnök 1906. febr. 22-ei levele Bartók György püspökhöz. RZsL, 2. f.

Külügyi ir. 52. d. 89/1906.

518 Melléklet: a Román Kultuszminisztérium Magán és Szakiskolák Igazgatóságának A. osztá-lya, 83017 sz. 1909. nov. 30./dec. 13. engedélyokirata (G sorozat). Simionescu tanfelügyelő jelentése szerint a Sf. Voievozi 50. alatti épület alkalmas iskolának, s az irat engedélyezi az 51. szám alatti óvoda ide költözését. Az óvoda befogadói kapacitását 48 főben határozták meg, miközben a beiratkozott óvodások száma 70 fő volt, s ezt Bratila főtanfelügyelő, és Costin osztályvezető Újváryhoz intézett levelükben kifogásolták is. Hasonlóképpen gondot jelentett, hogy a leányiskolai osztályt legfeljebb 55 fő befogadására hitelesítették. Újváry 1909. dec. 16-ai levele Bánffy Dezső főgondnok, konventi világi elnökhöz. RZsL, 2. f. Kül-ügyi ir. 45. d. 10493/1909., valamint: A bukaresti református óvoda és esperesi hivatal új otthona. RMÚ, 1909. nov. 21. A fővárosi magyar iskolák általában magas osztálylétszám-mal működtek. A fiúiskola III-IV. osztályában Bornemisza József 60 fő feletti csoportokban dolgozott. Szerencsére, a román tanfelügyelői óralátogatásokkor egyik csoportnak mindig külön román órája volt, így a hatósági előírások szerint nem kellett kettéválasztani az osztá-lyokat. Újváry 1910. júl. 2-ai beszámolója az 1909/10-es tanévről Bánffy Dezső főgondnok, konventi világi elnöknek. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 72. d. 5259/1910. Újváry új tanfelügyelői lakása is csak 1909-re készült el. A bukaresti református óvoda és esperesi hivatal új ottho-na. RMÚ, 1909. nov. 21. és Hencz 2009, 36.

519 1910-ben a leányiskolának 2 tanteremben 140 növendéke volt. Naptár 1914, 24.

már 1907-ben felvetette, hogy a nagy kiterjedésű főváros peremvidékein isko-látlanul kallódó, vagy éppen román tanodákba iratkozó⁵²⁰ katolikus tanköte-lesek összefogására egy új, külvárosi iskolát kellene szervezni, két évfolyam-mal.⁵²¹ Ennek működését kezdetben Kuczka Ágost tanfelügyelő egy kijáró tanítóval (bérépületben) képzelte el, mégpedig úgy, mintha a belvárosi iskola kihelyezett osztályai lennének. A tanfelügyelő az engedélyokirat beszerzését – jó okkal – halogatni próbálta, hiszen Take Ionescu konzervatívjai után ismét kormányra kerülő liberálisok a kultusztárca élére újólag Spiru Haretet állítot-ták, akinek a korábban elfektetett, de soha vissza nem vont törvényjavaslatá-val továbbra is revolverezhették a külföldi magániskolákat.⁵²² Ennek a veszé-lyét növelte az is, hogy Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter éppen ez évben terjesztette a magyar országgyűlés elé törvényjavaslatát (Lex Apponyi). A jogszabálytervezet ugyan elsősorban az államnyelv meghökken-tően alacsony ismeretén kívánt javítani a hazai nemzetiségi tanintézetekben, azonban a vele szemben kibontakozó politikai hírverésnek köszönhetően csakhamar a jogtiprás „iskolapéldájává”, s a nemzetiségek elnyomásának bot-ránykövévé vált, még az európai közbeszédben is. A nemzetközi összehason-lításban is kifejezetten engedékeny, a nemzetiségek anyanyelvén folyó oktatás visszaszorulása miatt mégis okkal kárhoztatott magyar nemzetiségpolitikai gyakorlat tökéletesítését azonban aligha segítette az a féktelen lejárató kam-pány, amellyel az államnyelv kiterjesztését próbálták meggátolni. (Míg azt a nyugat-európai államok is minden idegen ajkú honpolgáruktól magától érte-tődő természetességgel megkövetelték.) Ennek az államjogi szempontból in-dokolt, de taktikailag hatásosan támadható törekvésnek a visszacsapásaként a román politikai sajtó is élesen magyarellenes kirohanásokat tett. Egyes

ro-520 A Grand környéke és a vele összenőtt elmaradott, közművek nélküli Militar község magyar tankötelesei is fizikailag képtelenek voltak naponta eljutni valamely magyar iskolába. Ezért román iskolába iratkoztak, ahol anyanyelvük gyors romlása hamarosan nyelvváltást ered-ményezett… A Grand magyarjai. RMÚ, 1911. júl. 13.

521 Miniszterelnökségi belső emlékeztető. MNL OL K 26 ME 702. cs. 2790/1907 XVIII. t.

522 Wekerle kormányfő okkal aggódott, hogy a miniszter magyar iskolákkal szembeni ellen-szenve a törvényjavaslat ismételt benyújtását eredményezheti. Wekerle kérése Alois Lexa von Aehrenthalhoz ennek megakadályozására, 1907. nov. 19. MNL OL K 26 ME 745. cs.

5336/1907 XX. t. 225. asz.

mán lapok egyenesen a bevándorolt magyarok kiutasítását követelték,⁵²³ ezért a tervezett iskola elindítását kezdetben csak mint a belvárosi iskola kihelye-zett osztályait igyekeztek elfogadtatni a román tanügyi szervekkel. A 30–40 ezresre becsült fővárosi magyarság középtávú igényei alapján azonban szá-molni kellett további iskolaalapításokkal, ezért az engedélyek beszerzésének módját és alkalmát a legilletékesebbnek tartott Johann Schönburg-Hartens-tein herceg, bukaresti követre bízták.⁵²⁴ A közös külügyminiszterhez intézett átiratban az óvatos késlekedésre a szlavóniai társakcióban elszenvedett fiaskó szolgált magyarázatul.⁵²⁵

Miközben 1908 őszén a galaci katolikus plébánia két termében fiúiskola nyílt,⁵²⁶ a piteşti-i katolikus és a galaci református törpeiskola fenntartása gaz-daságtalanná vált, s hosszú és heves egyházügyi vitákat követően, 1910-ben kölcsönösen beolvadtak a másik felekezet népesebb iskolájába.⁵²⁷ 1909-ben folytatódtak a református leányiskola beruházásai: elkészültek az óvoda és a tanítónői lakások tervrajzai és költségvetése, s a miniszterelnökségi hitelkeret

523 Hencz 2009, 40.

524 Miniszterelnökségi belső emlékeztető. MNL OL K 26 ME 702. cs. 2790/1907 XVIII. t.

525 Wekerle Sándor átirata Alois Lexa von Aehrenthal külügyminiszternek, 1907. ápr. 27. Uo.

Az új „vasúti pragmatica” (szolgálati szabályzat) törvényjavaslatként való beterjesztése éles tiltakozást váltott ki Horvátországban, minthogy az 1868-as kiegyezési törvényben foglal-tak ellenére a magyar nyelv ismeretét próbálták megkövetelni a vasúti alkalmazotfoglal-tak egy részétől. A javaslattal szembeni tiltakozáshullám alkalmat adott az autonóm báni kormány-zatnak, hogy már engedélyezett magyar iskolát zárjon be, illetve hogy a már megígért enge-délyek kiadását megtagadja. L. Makkai 2003

526 Táblázatos kimutatás a katolikus magyar iskolákba beiratkozottakról (1903/04 – 1914/15).

MNL OL K 26 ME 1081. cs. 2559/1916 XVIII. t. és MNL OL K 26 ME 856. cs. 3929/1910.

XVIII. t. 129. asz. Az akció kezdetén a magyar katolikusok aránya Galacon ötszörösen meg-haladta a reformátusokét. Ez szám szerint 2.630 katolikust jelentett. Románia – 1902. MNL OL K 26 ME 548. cs. 4644/1902 XXII. t. 672. asz. Az összességében csaknem négyezer katolikusnak (3.171 osztrák–magyar, 306 német, 341 olasz, 127 pedig francia állampolgár volt) évekig mégsem volt saját iskolája. Barna 1908, 6. Csupán a két olasz minorita egyike szervezett anyanyelvű olvasás-tanfolyamot a magyar többségnek. Hegedüs 1902, 19.

527 Az 1910-es költségvetés januári tárgyalásán Piteşti, mint a legkisebb katolikus tanoda meg-szüntetéséről döntöttek, azzal a feltétellel, hogy a reformátusok galaci iskolája is beolvad az ottani katolikus magyar iskolába. Várady L. Árpád 1910. febr. 11-ei levele Khuen-Hédervá-ry kormányfőhöz, MNL OL K 26 ME 856. cs. 698/1910 XVIII. t. 129. asz. és Khuen-Héder-váry Károly 1910. febr. 23-ai levele Bánffy Dezső főgondnokhoz. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 42.

d. 1788/1910.

kimerülése ellenére⁵²⁸ az objektumok egy része (az óvoda) az év végére meg-épült. Némi nehézséggel ugyan, de lassacskán bejáratódtak a napközi otthonok szolgáltatásai is, amelyek a szegény sorsú diákok jutányos étkeztetésén⁵²⁹ túl a délutáni felügyelet gondját is levették a dolgozó asszonyok válláról. Egyúttal csökkentették az ártalmatlannak tűnő utcai közös játékban rejlő nyelvromlás és fokozatos nyelvváltás lehetőségét.

Az alkalmi beolvasztó hatások mellett azonban léteztek nagyon is szándékolt törekvések a bevándorolt magyarok gyermekeinek románosítására. Újváry István 1909. évi egyházlátogató körútjáról készített beszámolójának hangsúlyos meg-állapítása, hogy a főváros és a vidék intézményeiben egyaránt megsűrűsödtek a tanfelügyeleti zaklatások: Brăilán a koedukáció tiltása miatt külön leányiskolát kellett szervezni;⁵³⁰ a bukaresti varróiskola hosszú hónapok alatt (katolikus intéz-ményi párja 3 év alatt!) sem kapott működési engedélyt; Galacon 3 magyar nevű, de nemzeti hovatartozást igazolni nem tudó tanuló kitiltását igyekeztek kivéde-ni, s Piteşti-en is hasonló vitákat folytattak a román felügyeleti szervekkel;⁵³¹ míg

528 Az óvoda eredetileg 50–60 ezer lejes költsége 93 ezer lejre szökött fel, míg a lakások, a te-lekátszabás, a csatorna, a vízvezeték és a kerítés költségét 20 ezer lejre becsülték. Wekerle Sándor 1909. márc. 14-ei levele Bánffy Dezső főgondnok, konventi világi elnökhöz. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 45. d. 2375/1909.

529 Újváry István 1910. febr. 12-ei levele Bánffy Dezsőhöz az 1909. második félévi egyházlá-togatásáról. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 54. d. 1308/1910. A napközik étkezdéjét rész-időben a tornatermekben alakították ki. Újváry István 1910. ápr. 29-ei levele Bánffy Dezsőhöz. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 45. d. 3571/1910. A fiú-iskolában egy tál étel átlagosan 6,75 baniba, míg a leányiskolában 5,95 baniba került, minthogy 15, 10, 5 banis és ingyenes adagokat is osztot-tak – rászorultság szerint. Újváry István 1910. márc. 16-ai levele Bánffy Dezsőhöz. RZsL, 2.

f. Külügyi ir. 72. d. 5260/1910. 1910-ben (55 ezer adagos forgalommal) mindkettő dicsére-tesen működött. Ez mégis megérte az osztott idejű tanítás áldozatát (hogy még az étkeztetés után is tanórákat kellett tartani). Antal Gábor és Degenfeld József konventi elnökök 1911.

jún. 20-ai levele Khuen-Héderváry kormányfőnek, mellékelve ápr. 24-ei jelentésüket a ro-mániai egyházmegye 1910. évi működéséről. MNL OL K 26 ME 919. cs. 3672/1911 XIX. t.

138. asz.

530 Az iskola szétválasztását Brăila és Galac esetében kényszerítették ki a román hatóságok, noha utóbbi felső osztályaiba nem is jártak leány tanulók. A Külügyminisztérium azonban az aktuális viszonyokat nem tartotta alkalmasnak a diplomáciai tiltakozásra. Wekerle Sán-dor kormányfő 1909. febr. 15-ei levele Bánffy Dezső konventi világi elnökhöz. RZsL, 2. f.

Külügyi ir. 42. d. 1635/1909.

531 Újváry István esperes 1910. febr. 12-ei levele Bánffy Dezsőhöz az 1909. második félévi egy-házlátogatásáról. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 54. d. 1308/1910.

Ploieşti-en a mondvacsinált érvekkel kifogásolt férőhelygondok⁵³² miatt kellett az imaházat tanteremmé átalakítani. A felekezeti vegyes iskolává átszervezett craio-vai intézményben viszont a katolikus iskolatestvér tanító rúgta fel a békés együtt-élés megállapodásos és íratlan szabályait. Buzăuban, ahol csupán katolikus iskola működött, viszont a protestáns szülők mutattak mind nagyobb hajlandóságot a kitérésre, ami az akció szempontjából bocsánatos elhajlásnak számított, hiszen a szülők csak így látták biztosítva gyermekeik magyar iskolába járatását.⁵³³

1910 őszére a bukaresti református leányiskola régi épületének átalakítása (az L alakú hozzátoldás) is elkészült 2 új tanteremmel,⁵³⁴ a két tanító- és a pe-delluslakással együtt,⁵³⁵ az év végére azonban csak ideiglenes átvételük történt meg⁵³⁶ a még zajló utómunkálatok – mint az ünnepségek alkalmára (elbont-ható) iskolai színpad építése, vagy a városi hatóságok által utólagosan megkö-vetelt ereszek felszerelése – miatt.⁵³⁷ Időközben a két református iskolai objek-tum adómentesítésére vonatkozó kérelmet a bukaresti adóhatóság elutasította, ráadásul kellemetlen pénzügyi faggatózások után, noha az új épületekre vo-natkozó hároméves mentesség a leányiskolát mindenképpen megillette volna.

532 A román kormány 79.722 : 20.402/1897 sz. rendeletében 40 főre hitelesítette az iskolát, az okirat azonban az idős Teleki Mózes működése alatt elkallódott. Noha a létszám mindig e körül mozgott, a beiratkozási könyveket eddig gond nélkül hitelesítették. Az új tanévben 34 beiratkozott anyakönyvét terjesztették fel, de az időközben beiratkozott 6 gyermek anya-könyvei nem voltak bevezetve, ám ezt is pótolták. Egy román orvos helyszíni szemléje után a szaktárca 1909. dec. 17/30-ai, 87923. ügyiratszámú válaszában az iskola köbtartalmára hivatkozva azonban már csak 32 növendék tanítását engedélyezte, noha az érvényben lévő szabályzó (4 m³/gyermek) szerint a 7,06 × 6 × 3,45 m-es (146.537 m³) terem 36 gyermekre volt elegendő. Az esperes fellebezett. Újváry István 1910. jan. 27-ei levele Bánffy Dezső főgondnokhoz. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 42. d. 695/1910.

533 Újváry István esperes 1910. febr. 12-ei levele Bánffy Dezsőhöz az 1909. második félévi egyházlátogatásáról. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 54. d. 1308/1910.

534 Antal Gábor és Degenfeld József 1911. jún. 20-ai levele Khuen-Héderváry Károlyhoz. MNL OL K 26 ME 919. cs. 3672/1911 XIX. t. 138. asz.

535 Újváry István 1910. szept. 1-ei levele Bánffy Dezső főgondnok, konventi világi elnökhöz.

RZsL, 2. f. Külügyi ir. 45. d. 5996/1910.

536 Újváry 1910. dec. 9-ei levele Bánffy Dezsőhöz. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 45. d. 7667/1910.

537 Ezen kívül lámpahorgok, sárvédő rostélyok, az óvodai redőnyök felszerelésére, a nyirkos óvoda szárítására, a tanítónői lakások bebútorozására, valamint a varrótanfolyam és oktatói lakás közti fal elbontására, és az udvar fásítására kellett költeni. Újváry István 1910. ápr.

29-ei levele Bánffy Dezső főgondnok, konventi világi elnökhöz. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 45. d.

3571/1910.

A szokásos, de kétes kimenetelű fellebbezés helyett, Újváry javaslatára ezúttal a diplomáciai beavatkozás eszközéhez nyúltak – eredményesen.⁵³⁸

Az 1911-es év a liberális kormány bukásával kedvezőbb elbánást hozott a magyar fenntartású magániskolák számára, noha a visszavándorlás érzékelhe-tően apasztani kezdte az iskolák padsoraiban ülők számát, különösen Craiova, Giurgiu, Turnu-Severin, Târgovişte és Galac esetében.⁵³⁹ A vészharangot még-is a buzău-i magyarok kongathatták meg, ahol az alacsony diáklétszám miatt 1911 szeptemberétől a katolikus iskolát fel kellett számolni.⁵⁴⁰

A migrációs folyamatok sajátos hullámzásának köszönhetően azonban a regáti magyarságra általában mind jellemzőbb sorvadás mellett volt, ahol a közösségkép-ződés és gyarapodás ment végbe. Ilyennek látszott a Galac melletti Sardaru, ahol a Koralek és Müller gyár munkásai 1909-ben katolikus magyar iskolát kérvényeztek a bukaresti követségen, „elég tekintélyes” számú tankötelesre hivatkozva. Az iskola fenntartását és a tanító ellátmányát a gyár magára vállalta. Khuen-Héderváry Ká-roly kormányfő helyesnek ítélte, hogy Kuczka Ágost és a külképviseletek felkarolják ezeket a kezdeményezéseket, egyúttal arról biztosította Alois Lexa von Aerenthal külügyminisztert, hogy az iskola létrejötte esetén a Vallás- és Közoktatásügyi Mi-nisztérium az iskola tanítóját felveszi a nyugdíj- és gyámintézetébe.⁵⁴¹ Fél év sem telt el azonban, amikor a főkonzul azt jelentette a miniszterelnöknek, hogy a város ma-gyarjainak jelentős része a kendergyár munkafeltételeinek romlása miatt időközben hazaköltözött. A sardarui magyar iskola ügye így végleg elintézetlen maradt.⁵⁴²

A migrációs folyamatok sajátos hullámzásának köszönhetően azonban a regáti magyarságra általában mind jellemzőbb sorvadás mellett volt, ahol a közösségkép-ződés és gyarapodás ment végbe. Ilyennek látszott a Galac melletti Sardaru, ahol a Koralek és Müller gyár munkásai 1909-ben katolikus magyar iskolát kérvényeztek a bukaresti követségen, „elég tekintélyes” számú tankötelesre hivatkozva. Az iskola fenntartását és a tanító ellátmányát a gyár magára vállalta. Khuen-Héderváry Ká-roly kormányfő helyesnek ítélte, hogy Kuczka Ágost és a külképviseletek felkarolják ezeket a kezdeményezéseket, egyúttal arról biztosította Alois Lexa von Aerenthal külügyminisztert, hogy az iskola létrejötte esetén a Vallás- és Közoktatásügyi Mi-nisztérium az iskola tanítóját felveszi a nyugdíj- és gyámintézetébe.⁵⁴¹ Fél év sem telt el azonban, amikor a főkonzul azt jelentette a miniszterelnöknek, hogy a város ma-gyarjainak jelentős része a kendergyár munkafeltételeinek romlása miatt időközben hazaköltözött. A sardarui magyar iskola ügye így végleg elintézetlen maradt.⁵⁴²

In document Magyarok temetője, Ó-Románia (Pldal 145-161)