Az idegenekre a beolvadás természetes tényezőin túl az asszimiláció célzatos, kény-szerítő erőhatásai is ránehezedtek. Az még elfogadhatónak tűnik, hogy a magyar cipészek és posztókészítők a minőségi tanúsítványnak számító dél-erdélyi város, Brassó nevét a vásárlói igények szerint román nyelven tüntették fel áruikon, s hogy termékeiket a nagyobb becsben tartott francia megnevezéssel és használati utasí-tással hozták forgalomba. A módosabb magyar iparosok, kereskedők – ugyancsak üzleti érdekből – esetenként németnek vagy románnak adták ki magukat. Az vi-szont már a gazdasági diszkriminációt példázza, ahogyan a szakma mestereinek számító magyar kocsigyártókat 1895-ben adminisztratív eszközökkel tartották távol a bukaresti és franciaországi nemzetközi ipari vásároktól.118 A román ható-ságok a durva nyomásgyakorlástól sem riadtak vissza: az iparosokat a cégtábláikra rótt magyar írásjelek használatáról súlyos bírságolással „szoktatták le”.119
A kivándoroltak érvényesülését a gazdasági feltételek mellett a jogi környezet is jelentős mértékben meghatározta. Mint fentebb említettük, csak kivételes eset-ben volt reményük román állampolgárságot szerezni, az elhibázott magyar ho-nossági törvény (1879. L. tc.) 31. §-a értelmében 10 év távollét után elvesztették állampolgárságukat, „jöttment hazátlanokká” (haiman, bounghen, bozgor) váltak.
117 Kertész 1913, 18.
118 Barabás 1901, 430.
119 Az ehhez fogható eseteknek köszönhetően gyorsult fel a sikeres vállalkozók elrománosodá-sának folyamata, mint azt a hírneves Végesi László esete is példázza. Uo. 434.
A külföldiek munkavállalását még ösztönző 1887-es gyári törvényt felülíró 1894-es protekcionista gazdasági szabályok hatására tömeg1894-esen szorultak a társadalom perifériájára, amiben az is szerepet játszott, hogy a magyar (és szász) iparosság ad-digra román inasaikból kinevelte saját konkurenciáját, ami több ágazatban szociális (etnikai) feszültségeket gerjesztett.120 A század utolsó éveiben jelentkező gazdasági válság még kiélezettebbé teszi a románok és a bevándorlók közötti kenyérharcot.
Mindezek nyomán a magyarok regáti fogadtatása néhány évtized leforgása alatt alapjaiban megváltozott.121 A román főváros zsidó negyedével szomszédos, egykor magyar tulajdonú ferences bázisintézmény, a Barácia környékén tömörülő magya-rokkal Hegedüs Lóránt a bádogsufnik világában szembesült, amely a szemlézőt ki-vándoroltjaink chicagói nyomortelepeire emlékeztette. Látleletét a „jöttmentek és befogadók” társadalmi tagozódásáról és kapcsolatuk mélylélektanáról szóló meg-figyeléseivel gazdagította: „A román végtelenül önérzetes a magyarral szemben, mert tudja, hogy székely cselédje néhány frankért kiállja a pofont” – írta.122
Már a Bukaresti Hírlap 1877-es évfolyamában azt olvashatjuk, hogy a ro-mán sajtó „gyűlöletes gúnnyal” taglalja: a hunok elkorcsosult utódai, az erdélyi románság ádáz „rabtartói”, mint megtűrt szolgák keresik a kenyerüket román földön.123
Mindezek fényében érthető, hogy a kitaszítottság érzésével, egyszersmind erős honvággyal is küszködő kivándoroltak egy része dacosan elfordult az óhazától, s megszépítő prizmán keresztül szemlélte önnön, kényszerűségektől megszabott életét. Létbiztonságuk megrendülésével a korábbi, egészségesnek mondható kettős kötődéssel124 szemben furcsamód erősbödik ragaszkodása,
120 Amint egy bukaresti református tanító rámutatott: „a románság nemzeti önérzete által nem csak nélkülözhetővé válik az idegen munkaerő, hanem azt egyenesen ki is zárják.” RH, 1907. dec. 8.
121 L. Makkai 2009 122 Hegedüs 1902, 15.
123 BH, 1877. márc. 15./ápr. 3.
124 A Romániai Hírlap beköszöntő lapszámában ezt olvashatjuk: „Szabad ország szabadon gondolkodó vendégei vagyunk.” „A mi irányelvünk […] az őszinte, nyílt és becsületes mun-kásság nemzeti mivoltunk ébrentartásának szolgálatában, a megengedett módon és eszkö-zökkel, hogy úgy hasznára legyünk önmagunknak, családunknak, annak az áldott hazának, melytől elszakadtunk, s ennek, melynek vendégjogait élvezzük.” RH, 1907. nov. 17.
ellentmondásos kötődése az új hazához – minthogy hazatérni számára csak emelt fővel lehet(ne). A nemzeti azonosságtudat hanyatlása a romános név-használatban, de az államnyelv családi életbe történő „beszűrődésében”125 is megmutatkozott.
A külföldiek fokozatosan csökkenő alkalmazási keretszámai rendet vágtak a biztos megélhetéssel bíró magyar munkavállalók soraiban. Tömeges elbocsá-tásuk, anyagi ellehetetlenülésük, majd erkölcsi lecsúszásuk aztán utólagosan
„visszaigazolta” az előítéletes, mi több, durván elfogult magyarságképet, amely a román közvéleményben eluralkodott az erdélyi származású újságírók mód-szeres lejárató hírverése nyomán. A századfordulón már nem tekinthetjük túl-zónak a Pesti Hírlap szerkesztőjének azon megállapítását, miszerint a román ó-királyságban a magyarnál csak a zsidót gyűlölik jobban.126 Mindezt beszé-desen alátámasztják azok a pénzintézeti alapszabályokban fellelhető pontok, amelyek – a pénzügyi és belügyi hatóságok jóváhagyásával – tiltották zsidó és magyar egyesületi tagok felvételét.127 A szemtanú, Barabás Endre hűvös tő-mondattá csupaszodott megfogalmazásban tárta honfitársai elé a lényeget: a bukaresti papírgyár magyar munkásai – kenyerük megtartása érdekében – ro-mánná lettek.128
Ezzel a veszélyes tendenciával csak a századfordulón szembesült a magyar kormányzat, s akkor haladéktalanul cselekvésre szánta el magát. A kimunká-landó nemzetvédelmi terv sarkalatos kérdése volt azonban, hogy a kivándo-roltak egyáltalán mekkora nagyságrendet képviselnek, milyen megoszlásban és hol érhetőek el. A választ egy alapos statisztikai adatfelmérés eredményétől várták.
125 A romániai magyar sajtó rendszeresen cikkezett az anyanyelv visszaszorulásáról. Ld.
„Anyanyelv a családban” Uo. Brăila, Galac és Bukarest református temetőiben román nyel-vű sírfeliratok, és a felekezeti hagyomány feladását jelző keresztek sorakoztak. Barna 1908, 126 L. Románia és a magyarok, Pesti Hírlap, 1902. okt. 30.34.
127 L. a Dâmboviţa Takarék- és Hitelegyesület alapszabályzatában. Hasonló kitételt tartalma-zott a Speranka Bank alapszabályának 12. pontja. MNL OL K 26 ME 548. cs. 4524/1902 XXII. t.
128 Barabás 1901, 437.