P E S T , február 1. Miután azon tekinteteket, melyek után a „Religio" az infallibilitás kérdésében indult, rövidén jeleztük, szabadjon most néhány szót koczkáztatni a kihir-detés időszerűségéről is anélkül, hogy az egyetemes zsinat bölcs határozatának elébe vágni csak legkevésbbé is lenne szándékunkban.
Ami az időszerűséget illeti, ebben az egyetemes zsinat fog Ítélni; nekünk csak véleményezni, óhajtani, kérni s, hogy kimondassék, imádkozni szabad.
Igaz, hogy e tan az egyházban 14 századon át ellen-vetés nélkül hirdettetett, szabály gyanánt tartatott. Igaz, hogy a 15-ik századi tagadás után most ismét t a g a d t a t i k a merészek á l t a l ; igaz, hogy e tagadás sok kétséget, zavaro-dást, okozott a lelkekben; igaz, hogy ünnepélyes kimondása a gallicanismust, az egyházzavart, átkot szóró liberalismust örökre eltemetné, nyugalmat, biztosságot hozna a lelkeknek és mialatt a világ a királyok hatalmát darabonkint döntö-geti : az egyház az ő fejének hatalmát nem öregbítené ugyan, de a maga nagyszerűségében kimutatná. Sok katholikus ellen, aki fél az infallibilitásról, egy protestánst hozunk elő, idézvén erre a tekintélyes „Pali Mail Gazette", aristocraták lapjának nyilatkozatát : „ T h e dogma of Papal infallibility would add strengbth and consistency to the position of the Church, and would facilitate the accession of new converts to its creed. I t would typify and express more vividly than ever that unity and authority which are the highest claims of the Catholic Church to universal veneration." Tablet, 22 j a n . 1870. p. 95. col. 2. (A pápai csalhatlanság dogmája erősséget, tartósságot, kölcsönözne az egyház állásának s könnyebbítené a megtéréseket az ö hitvallásához. Jelké-pezné s élénkebben, mint valaha, kifejezné a kath. egyház egységét s tekintélyét, melyek leghatalmasabb indokok a kath. egyház egyetemes tiszteletére.)
Különös, hogy a liberalismus, az ő szabadszólási tö-rekvése daczára, k i v á n j a , hogy a zsinat k o r u n k legfőbb kérdéséről hallgasson, kétségkivül szabályt véve nem a Szentlélektől, hanem a világtól. A zsinat az Istenre szokott hallgatni és épen azért a világ előtt nem hallgatni. A lyoni zsinat nem követte a hallgatási politikát, mert k i -mondta, hogy s. Petrus et ejus in Romana sede successor summum et plenum primatum ac prineipatum a Domino aeeepit, — ideo graves quaestiones circa fidem suo debent judicio definiri." Nem hallgatott a florenezi zsinat sem, mert kimondta, hogy a római pápa az egész egyháznak feje, a
85
hivek atyja és tanítómestere. A kath. hivek nagy, igen nagy, része kívánja, óhajtja, hogy a zsinat szóljon : ,doce nos'. A liberálisok kivánják, hogy a zsinat o kérdésben ne
tanítson. Az egyház tanít, a r r a küldetett, tanítani az ő kötelessége : „docete omnes gentes." Aki hallgat, az nem tanít ; aki h a l l g a t , annak nincsenek tanítványai ; ha
voltak, nem lesznek. A liberálisok, kik oly sokfélét taníta-n a k , ami az előbbi időkbetaníta-n soha sem tataníta-níttatott, a k a r j á k , hogy az egyház mondjon le tanítói küldetéséről és halgas-son. Aki hallgat, az nem kormányoz. A követelés tehát annyit jelent, hogy a liberálisok vegyék át az egyház tani-tói, kormányzói tisztét. A királyok tisztét már átvették ; hogy az egyházét átvegyék, a kath. elme nem hiheti.
A hallgatási politika nem szült soha sem hitvallókat, sem v é r t a n ú k a t , nem táplált sem áldozati szellemet, sem hősies lelkesedést ; akik a veszélyes pillanatban hallgatnak, miként az egyháztól elesett secták mindig tették, csak megvetést a r a t n a k és feloszlásuk magvait hintegetik, kive-szett vagy veszendőbe menő életerejüket bizonyítják.
A világi ügyekben is a középúton menők soha győze-delmeket nem a r a t t a k . Felette tisztelik ezek önmagukat, a bebonyolodástól tartózkodnak ; csak az k á r , hogy senki sem tiszteli őket, mindenki elfordul tőlük. F é l n e k követke-zést vonni elveikből, félnek, ha más teszi ezt. Ok függetle-neknek nevezik magokat, a világ pedig jelentésnélkülieknek hívja őket ; ők okosságot kiáltanak magukról, de a világ pulyaságot kiált utánuk. Azt vélik, hogy náluk van a böl-cseség köve; még sem kezdeményeznek semmit, nem folynak be semmibe, nem döntenek semmit s mikor megszűnnek, e m l é k ü k is nyom nélkül elvész.
Ez a hallgató, az alkalmazkodó, az ellentéteket kien-gesztelni törekvő férfiak sorsa a világi ügyekben. Mit gon-doljunk tehát azokról, kik a zsinatra összejött püspököknek
is ily hallgatási, középúti, eljárást tanácsolnak ? A püspökök összejönnek, hogy tanítsanak ; a világ v á r j a , hogy tanítsa-n a k ; az Istetanítsa-n a r r a küldte őket, a pápa e czélra hívta őket össze s ők azt határoznák : mi hallgatunk, hallgatni okos-ság, biztosság ? !
Hallgatással a világot nem lehetett volna ker. hitre t é r í t e n i , sem 2000 éven át hitegységben megtartani.
Mikor Jézus tanítványait kérdezte : quem me dicunt esse filii hominum. Filii hominum ! nem filii Dei. A filii ho-minum Krisztus istensége és embersége között a középutat v á l a s z t o t t á k ; egyik mondá: kétségkivül nem mindennapi ember; másik mondá: ő Illés, h a r m a d i k : ő egyik a prófé-ták közül. E z a hallgatás a fődologról, ez az okos középút.
De az apostolok nem így ; mert kérdeztetvén, Péter felelt :
„tu es Christus, filius Dei vivi."
Ily k érdés van téve most a világhoz : ki a pápa ? Azt mondjuk-e : nem közönséges megyés püspök ? azt-e : ő pa-triarcha, ő legelső papa-triarcha, legelső tanitó ? Mind kevés, most nem az a kérdés ; hanem : mikor tanít, mit kell hinni, mit kell cselekedni üdvösségünk ügyében ; képes-e minket tévútra vezetni? Mily tágas értelemben kell érteni: pasce öves meas, pasce agnos meos ? igaz értelme van-e e
sza-v a k n a k : „ego rogasza-vi pro te, ut non deficiat fides t u a ? "
Végre : ha a pápától elszakadunk, kétségkivül az
Jgazságon kivül v a g y u n k ; igaz-e tehát szinte : ha azt
hiszszük, amit ő hisz, hogy kétségkivül az igaz hitben v a g y u n k ?
Ez k o r u n k n a k főkérdése, ez a mi hitünk ; hogy végleg elhatároztassák, a mi imádságunk ; hogy a ,de fide£ és ,de ecclesia' hittan evvel befejeztessék, ez lesz örömünk, nyugalmunk.
Az egyház fiai vitáznak, a világ belekeveredik ; a li-berálisok Honorius pápa szerepét tanácsolják a zsinatnak, a mely pápa cselekedetének ők örülnek leginkább, hogy, elég indokolatlanul, az infallibilitás ellen felhozhassák.
RÓMA, j a n u á r 22. E g y e t e m e s z s i n a t i m o z z a n a t o k . U t ó h a n g E r z s é b e t k i r á l y n é n a k R ó -ni á b a n i l é t é h e z . A mult alkalommal több oly dologra irányoztam a „Religio" t. olvasóinak figyelmét, melyek vi-lágosan tanúsítják, hogy a mostani zsinat Isten különös gondviselésének müve. Digitus Dei est hic. Most folytatni akarom ebeli elmélkedésemet.
A régi egyetemes zsinatok vagy keleten vagy nyuga-ton t a r t a t t a k s aszerint vagy az egyik vagy másik biroda-lomból jöttek össze a püspökök ; a másik rész néhány kép-viselő által személyesíttetett vagy podig csak beegyezés, utólagos elfogadás, által járult az egyetemes zsinat határo-zataihoz. A mostani egyetemes zsinat egészen ellenkezőt t a n ú s í t ; mert ezen jelen vannak keletnek, délnek, nyugat-nak, északnak püspökei. Ha valamely zsinatot megilleti az egyetemes zsinat elnevezés : úgy a mostanira ez elnevezés kiválólag illik. Rómában vannak most Oroszországot ki-véve E u r ó p a minden országának püspökei; itt vannak az amerikaiak, ázsiaiak, afrikaiak, ausztráliaiak, itt v a n n a k Indiából, China- és Japánból ; itt vannak a tengernek s földnek minden zugából. A catholicismus még soha sem tüntette ki úgy egységét s katholicitását, mint a mostani zsinaton, épen a hitetlen világ k o r á b a n . Nonne hic digitus Dei est ? Az egész világ minden nemzetének fiai, minden fajú s nyelvű képviselői, Rómában, szent Péter sirja felett n y ú j t j á k egymásnak kezeiket, elmondják ugyanazon credót és hirdetik a bámuló világnak, quia Dominus Jesus Christus in gloria est Dei P a t r i s . Meghalt-e tehát a katholicismus ? Avagy haldoklik-e? L á t h a t j a a mostani egyetemes zsina-ton a hitetlen világ, hogy a katholicismus él, hogy a vér, mely szivéből, Rómából, az ereken át az egész világon lüktet, megeleveníti s mozgásba hozza az egész testet. É s ti a halálcsengetyüt a k a r j á t o k a katholicismusnak meg-húzni ? Nézzétek az egyetemes zsinatot s mondjátok meg, lia a katholicismusban nincs élet, hát hol van ?
De még más oldalról is tekintve a dolgot, bámulatos a katholic'smus, amint a mostani egyetemes zsinaton mu-tatkozik. T u d j a mindenki, hogy a pápai kincstár üres, hogy a római cúria fillérekből, ajándékokból él. Micsoda szerencsétlen gondolat volt tehát ilyenkor hívni egybe Ró-mába egyetemes zsinatot, mikor nincs, ki annak roppant költségeit vigye? ! Igaz, hogy ez merész egy gondolat volt;
de épen itt a digitus Dei, hogy Isten e bajon is segített. Az egész világ meghozza áldozatát, hogy a zsinatot meg lehes-sen t a r t a n i . Péterfillérekből, a szeretet adományaiból, él a pápa, élnek a zsinati a t y á k . Soha még nem látta a világ, hogy a tauuló egyház a tanitó egyházat úgy fentartotta,
volna, mint épen napjainkban. Igaz ugyan, hogy Magyar-országról ezt átalán véve elmondani nem lehet, mert nálunk még nem ébredt fel a katholikus öntudat, nem érzik a hivek nagy többségében a katholikus összetartást, az egységhezi viszonyt, mint ezt más országokban tapasztalni lehet ; azért is nincs meg a buzgóság, áldozatkészség oly mérvben, mi-nőben ezt még az ausztráliaiak is tanúsítják ; de ez is meg fog változni s hiszszük, Istenben bizva, hogy nem sokára.
Rendkivüli s megszívlelendő dolog az is, hogy ko-r u n k b a n a legnagyobb kéko-rdések Péteko-rhez, az ő székéhez, vannak fűzve. Szent Péter öröksége foglalkodtatja már jó ideje a kedélyeket ; a zsinat összehívása szent Péter cente-náriuma alkalmával mondatott ki először hivatalosan; ösz-szegyült szent Péter székhelyén, tartatik szent Péter tem-plomában, az ö szent hamvai felett ; péterfillérekből tartatik fen a zsinati atyák nagy része és a főkérdés, mely a világot izgalomban t a r t j a , szent Péter utódjának kiváltsága. Való-ban el lehet mondani, hogy e zsinat kiválólag szent Péter zsinatja. Nonne hic digitus Dei est ?
Különös gondviselése Istennek az is, hogy a zsinat elnöke maga a római pápa, szent Péter utódja, az erények-ben dúsgazdag kilenczedik Pius. Öt személyéerények-ben tiszteli az egész világ, a katholikus úgy, mint az eretnek vagy szaka-dár. El lehet mondani, hogy ő a zsinatnak legidősebb tagja erényre, tapasztalásra, szentségre, jámborságra, bölcseségre, szelidségre, előrelátásra s az Istenbei bizalomra nézve. Ö ismeri a világot minden oldalról ; ő álczázza le a hypocritá-k a t , ő buzdítja s bátorítja a csüggedőhypocritá-ket, ő vezérli a buz-gókat. Nem szerencse ez az egyházra, a zsinatra? Non di-gitus Dei est hic ? O állította vissza az egyházat két biro-dalomban, melyekből három század óta hivatalosan szám-űzve volt. O részese volt a legnagyobb örömeknek, miként
a legkeserűbb f á j d a l m a k n a k .
Bizalom tehát és ismét bizalom ! Isten egyházát, me-lyet ily rendkivüli módokon vezérel és fentart, elhagyni nem fogja. Ne féljenek önök szeretett hazánkban és ne ag-gódjanak. Isten ujja vezérli az egyházat s elvezetendi az
o h a j t o t t r é v p a r t r a .
Meg akarom még említeni, hogy Erzsébet k i r á l y n é n k ittlétének ideje alatt a legjobb benyomást gyakorolta az egész római népségre. Pedig ez Rómában nem könnyű dolog, amennyiben itt a méltóság külső megjelenését már megszo-kott nép nem igen lepetik meg valamely császári vagy kirá-lyi fenség által. De a mi királynénk szerénysége, buzgósága, igénytelensége, elbájolt mindenkit. Észrevették itt az embe-rek, hogy a m a g y a r királyné nem pompa, fény, által tűnt k i , hanem az erények illata által. O a szent helyeket sorba látogatta, kíséretét figyelmeztette erre s buzgóságban neki példával ment előre. 0 az egyház feje iránt oly hódolatot tanúsított, minőt k o r u n k b a n csak a legvallásosabb kedélytől várhatni. Feltűnt az öltözetébeni egyszerűség ; az a szép magyar viselet, melyben többször megjelent, minden ékszer nélkül, megnyerte a rómaiak vonzalmát. Csak azt sajnálják, hogy a király politikai okok miatt nem j ö t t ide, mint v á r t á k ; holott öt ide úgyis csak vallásossága, nem politikai indokok hozandották. Elhihetik nekem, hogy midőn király-nénk itt volt, büszkék voltunk mi magyarok arra, hogy ő a
mi királynénk és hogy Magyarország királynéja erényekben, melyek a nőt annyira díszítik, kitűnik.
Utóiratként figyelmeztetem önöket, hogy a zsinat erélyesen dolgozik, tanácskozik és ez nyugtassa meg önöket. Azon viták, melyek önöket folytonos izgalomban t a r t -j á k , itt igen csendes hullámokban m u t a t k o z n a k . A zsinat
atyái tanácskoznak és ez megfejt mindent.
T U R I N . Az olasz oktatásügyéi' egy körrendeletet bo-csátott ki, melyben a leendő római kiállításra figyelmezteti alárendelt közegeit s az ezen alkalomból egész Olasz-országban létesült azon bizottságokhoz, melyek feladatul tűzték ki m a g u k n a k a Rómában kiállítandó t á r g y a k n a k odaszállíttatását eszközleni, többi közt ezeket mondja •
„félő, hogy ezen alkalommal az olasz művészetnek nem egy remeke fog külföldre hurczoltatni."
Minő kegyeletet tanúsít egyszerre a minister úr az olasz művészet iránt ! Épen a k k o r , midőn a templomokból és zárdákból elrabolt legdrágább műkincsek szerteszét az egész félszigeten hurczoltatnak, eladatnak, elárvereztet-nek, néha gyalázatos olcsó áron ; — épen akkor, midőn nap nap után s a j á t szemeinkkel l á t h a t j u k , miként bánnak ezen műkincsekkel ! Igy, nincs két hete, hogy egy gyönyörű a r a n y ciboriumnak darabjait láttuk valahol, mely oly czél-ból töretett szét, hogy az ékesitésére szolgáló drágaköveket kiszedjék. Igy, nem régen egy ócfonszerü missalénak remek bársonykötését foszlányokra láttuk tépetni azért, hogy ezüst csatjai és szögletei a pénzverdébe vándorolhassanak. Igy, számtalan más művészeti remekmüvet l á t h a t n i minde-nütt, például, kitűnő képeket, melyek h a j d a n t a egyes tem-plomokat diszitének s melyek mostan a k ö z r a k t á r a k b a n heverve romlásnak indulnak, mert nem találkozik, ki e t á r g y a k a t még oly olcsó áron is megvenné.
Az olasz művészet ! T u d j u k , mennyire szeretitek ti azt. A templomokból és sekrestyékből elraboljátok mindazt, mi ottan csak található ; ezt azután egy nagy r a k á s r a ösz-szehordjátok és árverés ú t j á n eladjátok azon bizonyos emberfajnak, mely ilyen a l k a l m a k k o r megjelenni és vásá-rolni szokott ; igaz, hogy annyi eszetek van, miszerint a Ná-polyban elrabolt dolgokat Genuában és a Genuában elor-zottakat Nápolyban a d j á t o k el, nehogy a még jámbor népet fellázítsátok, mely még utóvégre zokon vehetné az olasz művészet iránti tiszteletnek eme különös nemét.
Az olasz művészet ! I s m e r j ü k mi ama művészetet, melyet jelenleg a forradalmi Olaszhonban egyedül tanulmá-nyoznak, kegyelnek, ápolnak. Brenna képviselő nem régen egyenesen k i m o n d t a : „A pénzcsinálásnak művészete ;" — ez foglalkodtatja most az olasz államférfiak minden tehet-ségeit, hogy másra, legkevésbbé pedig tisztességes, becsületes dolgokra, nem is gondolhatnak, sőt hogy mindent elleneznek, ami nem erre vonatkozik, legyen az bármily hasznos v a g y bármily dicső az összes olasz hazára nézve, mint például a leendő római kiállítás.
De csalódik az olasz oktatásügyér, ha ezen rendele-tétől valami nagy eredményeket vár vagy tán épen azt gondolja, hogy ezáltal a kiállítást lehetlenité. T u d n i a kellene, hogy Rómában sem őtőle, sem köröz vényeitől, nem t a r t a n a k ; tudnia kellene, hogy Francziaország alig hogy
87
a kiállításnak megtartása ki lett hirdetve, legott a maga számára két harmadát kérte a rendelkezés alatt lévő hely-nek s hogy ezen kérelem egész terjedelmében nem telje-síttetett, azért történt, mert Rómában Olaszhont is szem előtt t a r t j á k azon Olaszhont, melyet Rómában százszorta jobban szeretnek, mint Florenczben. Tudnia kellene végül,
hogy a kiállítás minden erőlködéseinek daczára meg fog tartatni, hogy nagyszerű lesz és hogy a legújabb olasz ál-lammüvészetnek egyik remek termékeül különös fényben ott fog diszleni az ő körözvénye is. —
P A L E S T I N A . (Vége.) Z s i d ó a 1 a p i t v á n y o k. A zsidók mindig számosan voltak Jeruzsálemben. Azon idő óta azonban, hogy megszűntek velük rosszul bánni, szá-m u k napról napra növekszik. Huszonöt év alatt alapított
intézeteik ezek :
Az Aschenagims (németszertartásuak) négy u j zsi-nagógát emeltek , melyeknek egyike igen terjedelmes és igen szép. Nem sokára kórházzal is fognak bírni, valamint öregek számára menhelylyel. Ezen, valamint a Rotschild zsidó-család által alapított intézetek meg fogják
akadá-lyozni azt, hogy a szegények az angol missióhoz folyamod-j a n a k . Mert a folyamod-jeruzsálemi zsidók, kik törvényeikhez igen ragaszkodnak, igen-igen zokon veszik, ha testvéreik ma-g u k a t a protestánsoknak a d j á k el.
Az utolsó években alapított Rotschild-kórház, tekint-ve az itt uralkodó rendet, tisztaságot és fegyelmet, bámu-latra méltó. Kormányzása egy zsidó orvosra és gyógysze-részre van bízva.
Segélyben részesülnék továbbá a gyermekágyasok, valamint oktatás adatik a művészetek- és mesterségekben.
Mindez Colin Albert fáradságának köszönhető, kinek neje hetenkint kenyeret osztogat. Öt éve, hogy Cohn Albert, midőn a nagy Seraphadims zsinagógában héber, spanyol, német és arabs nyelven szónokolt, egy óriási vállalat tervét pendité meg, mely szerint Jeruzsálemben egy nagy zsidó-egyetemet kellene állítani, melyben függetlenül a vallási törvények, valamint áltudományok és a szépirodalom, az európai egyetemek mintájára, taníttatnék. Mi a pénzt illeti, a fejedelmek bankára, Rotschild, valamint Anglia, Német-ország és Amerika zsidói, k i k eddig is annyi alamizsnát
küldöttek Jeruzsálembe hitsorsosaik számára, a szükséges összeget majd megadandják ; Cohn Albert a többit magára vállalja. Végre, az európai átalános zsidóegylet, Alexandriá-ban, JaffáAlexandriá-ban, BeyrouthAlexandriá-ban, Rhoduson, Smyrnában és Aleppóban, comitéket alapított, melyeknek hivatása a zsidó-k a t buzdítani, a fi- valamint leányiszsidó-kolázsidó-k irányát zsidó-kitűzni, vezetni, biztosítani.
A g ö r ö g ö k i n t é z e t e i .
A görög egyház vagy jobban mondva a görög zárda, a város hatodrészét már régóta birja és van neki vagy tizen-három zárdája a zarándokok befogadására. A protestáns missió, mely a görögök rovására gyarapszik, alapíttatása óta őket százados lethargiájukból felveré. Iskolákat alapí-tottak tehát fiúknak és leányoknak, egy neveidét húsz egész harmincz tanuló számára és egy nyomdát, melyből számos görög és arabs könyv kerül ki. Hozzáfogtak egy kórház építéséhez is, de be nem fejezték és ha elkészül, más czélra
fog alkalmaztatni ; mert a létező orosz kórház minden görög beteget befogad. A franczia lapok egykor sokat beszéltek az oroszok által Jeruzsálemben véghezvitt építkezésekről.
Ezeket, hogy róluk fogalommal bírjunk, látni kell. A f a l a k -kal környezett tér nagy udvarokat, korteket, egy n a g y templomot, egy kisebbet az archimandrita száraára, kórhá-zat, három igen tágas épületet, 12—1500 zarándok befoga-dására, foglal m a g á b a n ; végre az orosz consulátust, melynek zászlója ezen Oroszországból Jeruzsálem kapuihoz áthelye-zett külvárost védelmezi. Nem mondunk sokat, ha ezen építkezéseket 5 vagy 6 millióra becsüljük. Görögnek nevez-tem ez intézeteket, mert Oroszország elismeri a jeruzsálemi orthodox patriarchát és mert ezen patriarcha Oroszország védnökségét elfogadta.
L a t i n i n t é z e t e k
Róma, ha nem csalódom, 1847-ben állította vissza a jeruzsálemi latin patriarchátust. Az első patriarcha székét egyetlen egy pap kíséretében foglalá el. Azon kevés segély-lyel, mely neki nyújtatott, tekintve a nehézségeket, melyeket legyőznie kellett, sokat tett. 0 Jeruzsálemben elég t á g patriarchális házat épített ; a templom még nincsen egészen befejezve ; egy papneveldét, melyből benszülött papok ke-rülnek ki. 0 franczia pénz segélyével egy kis kórházat t a r t fen. E korházban naponta ingyen adatik orvosi tanács ; ebbe mindennemzetiségű és vallású beteg felvétetik. Én megláto-gattam ; franczia szerzetesek által kitűnő jó k a r b a n tarta-tik, de a helyiség szük éâ friss levegő szűkében van, mert alacsony és a szomszédházaktól elnyomatik. Mondták, hogy a betegek szivesen jőnek ide. A kapu feletti táblán e szavak olvashatók: „Ospizio cattolico di S. Luigi." E szent Lajos kétségkívül a volt franczia király és illik is, hogy a fran-czia k o r m á n y bőkezűsége által fentartott kórház (a kül-ügyminisztériumnál azt mondották, hogy a r r a évenkint 12000 frankot adnak) egy franczia szent király védelme alatt álljon ; de tehát miért olasz és nem franczia a felirás?
A ferenczrendiek őrzik a szent helyeket, ők látják el a latin plébániát és vendégszeretetüket a zarándokokkal nagyban éreztetik. Birnak egy fiúiskolával, a sz. Józsefről nevezett nénék a leányokét vezetik. Ezek vendégszeretetét bármily vallásbeli élvezheti. E s ez jól van. Első ittlétem alkalmával magam is igénybe vettem vendégszeretetüket, de ez évben másutt laktam. Kívánatos volna, hogy ma is, mint a keresztes háborúk idejében a hospit.aliták által, a nő-zarándokok (Jaffában és Ramléban is) nöszerzetesek által láttatnának el ; mi nem lenne nehéz feladat, minthogy né-hány év óta a szent földön is vannak apáczák. Még egy kívánni való javítás. G y a k r a n hallottam és magam is fen-akadtam azon, hogy Jeruzsálemben nincs minden nemzetből elegendő szerzetes, kik segítenék az illető nemzetbeli zarán-dokokat, hogy vallásos gyakorlataikat végezhessék. Például, Francziaország számára nincs több egy franczia szerzetes-nél, pedig Francziaország minden évben két k a r a v á n t k ü l d ide, nem is említve azokat, kik külön mennek J e r u -zsálembe.
A Notre-Dame-de-Sion apáczái, kik különösen a zsi-dók megtérítésén működnek, itt egy nagyszerű intézettel b i r n a k ; egy másikkal pedig „Szent J á n o s a p u s z t á b a n "
nevü magányban. Ratisbonne, a zsidóból lett keresztény,
k i n e k megtérése 1842-ben a n n y i zajt okozott, elég alapot t u d o t t összehozni, hogy száz egész száz negyven á r v a leányt
k i n e k megtérése 1842-ben a n n y i zajt okozott, elég alapot t u d o t t összehozni, hogy száz egész száz negyven á r v a leányt