P E S T , j a n u á r 15. Volt idő, midőn a liberális a j k a k igen g y a k r a n emlegették e p b r á s i s t : „a n é p s z a v a I s t e n s z a v a ; " ha azonban a nép olyat talál kivánni, mi azon bizonyos u r a k n a k nem tetszik, a k k o r azután megszű-nik a nép szava Isten szava lenni. Különös logica ! ha a nép óhajtásaiban esetleg eltér a liberális u r a k óhajaitól, akkor a nép mindjárt ultramontán „ P ö b e 1" lesz.
E n n e k bebizonyítására elegendő az „Ung. L l o y d "
1870. 6-ik számából egy sürgönyt idézni: „Innsbruck, 8.
J ä n n e r . I n T a r r e n z (Oberinnthal) fand ein Exzesz statt, in dem der Ortsgeistliche vom Amtsdiener die neuen Schul-bücher, welche selber austheilte, fortgerissen hatte. Auch wurden die Amtsdiener vom ultramontanen Pöbel insultirt."
Mi a tény állását nem ismerjük, de hiszszük, hogy nem sokára értesülünk a dolog mibenlétéről. E g y á t a l á n nem birjuk felfogni, hogy tehet egy liberális lap, megtagadva az egyenlőség elvét, Pöbel és Pöbel közt külömbséget, amint tndniillik az egyház mellett tüntet Tyrolban v a g y az ellen Bécsben, Triesztben stb. Ismeri-e az „Ung. Lloyd" Schiller eme szavait :
») Confess. 1. I. c. 1.
T h e u e r ist mir der F r e u n d ; doch auch den F e i n d k a n n ich nützen ; Zeigt mir der F r e u n d , was ich k a n n ; lehrt
mich der Feind, w a s ich soll.
Igenis, az ellenséges liberális lapok m e g t a n í t j á k az u l t r a m o n t á n t szeretetro, b é k e t ű r é s r e és szent István vér-t a n ú szavaivér-t h o z z á k a j k a i r a : „Domine ! ne s vér-t a vér-t u a s illis hoc peccatum.
D e mégis n a g y o n különösnek tetszik az, hogy a lapok egyedül csak u l t r a m o n t á n Pöbelt ismernek és s z a b a d k ő m ű -ves, protestáns, zsidó Pöbelről nem tesznek említést.
Még különösebb az, hogy bizonyos a l k a l m a k k o r bizonyos u r a k vallásszabadságról, vallásegyenlőségről, a vallás szentségéről és sérthetlenségéről b e s z é l n e k , különösen midőn az u l t r a m o n t á n Pöbelre s z ü k s é g ü k van. C s a k ennek az u l t r a m o n t á n Pöbelnek egy kis emlékezete is volna !
Nem é r t j ü k végre, micsoda hivatalszolga, hol, mikép és k i n e k osztá k i a k ö n y v e k e t ? D e nagyon valószínű, hogy az angol bibliatársaság v a l a m i szolgája tolakodott T y r o l b a könyveit elosztogatni; ezt pedig m á r az ultramon-t á n Pöbel ellen párultramon-tfogásba illik fogadni minden ultramon-
tizenhá-r o m p tizenhá-r ó b á s libetizenhá-rálisnak ! ! Avispa.
B E C S . A s z e n t f ö l d r e i z a r á n d o k l á s p r o g r a m m j a . O eminenciája a bécsi bibornok érsek j ó v á -h a g y á s á v a l a Szentföld generalis commissariatusa -h ú s v é t r a k a t h o l i k u s férfiak s z á m á r a zarándokmenetet fog rendezni Jeruzsálembe. Megjegyzendő, hogy z a r á n d o k m e n e t a l a t t nem valami k é j ú t értendő, hanem k i k csatlakozni k í v á n n a k , kötelesek m a g u k a t mint z a r á n d o k o k viselni. Azon előnyök, melyekben azok, k i k ezen z a r á n d o k k a r a v á n n a l u t a z n a k , részesülnek, következők :
1. A leszállított á r a gőzhajón ; mert az első helyen 164 f r t , a másodikon 117 forint fizetendő e z ü s t b e n ; ezen összegért tehát az odavitel és visszahozatal s az éte-lekkel való ellátás és ágy a d a t i k a gőzhajón Trieszttől Triesztig.
2. A z a r á n d o k o k a jeruzsálemi o s z t r á k z a r á n d o k h á z -ban ingyen l á t t a t n a k el lakással és élelemmel az egész ott töltendő n é g y h é t a l a t t .
3. E l v a n látva vezetővel, valamint lelke vezetéséről is gondoskodva van. K i k ezen z a r á n d o k l a t b a n részt venni k i v á n n a k , mielőbb jelentsék m a g u k a t Bécsben, General Commissariat des hl. L a n d e s . W i e n , S t a d t F r a n z i s k a n e r -platz N r . 4.
Aki Jeruzsálemből kirándulást a k a r tenni a P i r a m y sokhoz, K a i r ó b a , a J o r d á n h o z , Holttengerhez stb., ha t á r -c z á j a megengedi, megteheti. De erről -csakis A l e x a n d r i á b a n v a g y Jeruzsálemben tehetnek jelentést. Jaífából J e r u z s á -lemig, hol kocsik közlekednek, egy személyért, beszámítva a podgyászt, 40 f r a n k , körülbelül 20 f r t , fizetendő. A k i k a szentföld commissariátusa által a z a r á n d o k o k közé felvétet-tek, a tengeri ú t é r t j á r ó 164 vagy 117 frtot ezüstben v a g y személyesen fizethetik le v a g y pedig levélben bérmentve k ü l d h e t i k e czím alatt : „An die löbl. H a u p t - A g e n t u r der Lloyddampfschiffahrt in Wien, S t a d t , Friedrichstrasse N r . 6." Az utasok természetesen g o n d o s k o d j a n a k útlevélről, ha
papok, a litteras formatast el ne feledjék. A z a r á n d o k o k Bécsből i n d u l n a k vasúton 1870i marczius 1 7 é n ; T r i e s z t -ből a gőzhajón m a r c z i u s 19-én és m a r c z i u s 25-én é r k e z n e k A l e x a n d r i á b a . A k a r a v á n 7 n a p i g t a r t ó z k o d i k A l e x a n d r i á -ban, ezen idő a l a t t k i n e k tetszik, ha t á r c z á j a engedi, Kairóba s a P i r a m y s o k h o z k i r á n d u l h a t . Az úti t á r s a s á g A l e x a n -driából april 2-án i n d u l a n d ; 3-án Jaffaban,4-én Jeruzsálem-ben leend. — A Bécsből indulók m á r márczius 16-án jelenthetik m a g u k a t a commissariátusnál ; k i k pedig más
úton s z á n d é k o z n a k T r i e s z t b e menni, ezt k é t héttel a bécsi elindulás előtt jelentsék levélben a Szentföld bécsi commissariátusánál. — T e k i n t v e a tavaszi zord időjárást, a I I I helyre s e n k i sem vétetik fel, valamint az I és I I hely-re élelmezés n é l k ü l . M e g n y u g t a t á s u l k i j e l e n t j ü k , hogy a gőzösön az orvos m i n d i g jelen leend, valamint, hogy az o s z t r á k - m a g y a r z a r á n d o k h á z n a k szinte v a n tulajdon orvo-sa. Azon viteláron k i v ü l , mely a hajóért fizetendő, semmiféle pénz se teendő le, hanem m i n d e n k i ott fizet, hol szükséges.
Mennyi pénz szükséges tehát a lefizetett hajóvitelbéren k i v ü l ? — Azon időtől fogva, m i k o r v a l a k i T r i e s z t b e n h a j ó r a lép, egész a T r i e s z t b e i visszajövetelig, a legnagyobb t a k a r é k o s s á g mellett, b e l e s z á m í t v a az a l e x a n d r i a i h é t n a p i vendéglői életet, v a l a m i n t a jaffa-jeruzsalemi u t a t és vissza, 80 f r t elegendő lesz. J e r u z s á l e m b ő l a z a r á n d o k o k a p r i l 22-én f o g n a k búcsúzni. K i v á n a t o s volna, hogy minél több m a g y a r szálljon tengerre, hogy szeretett h a z á n k é r t azon helyeken i m á d k o z z a n a k , melyeket Üdvözítőnk jelenléte és szenvedése által megszentelt.
T U R I N . K a t h o l i k u s ü n n e p e k e l t ö r l é s e . Az olasz k o r m á n y e n a p o k b a n egyházellenes i n d u l a t á n a k u j a b b jelét a d t a az á l t a l , h o g y n a g y részét az egyházilag parancsolt s a nép á l t a l szivesen és lélekismeretesen megtar-t o megtar-t megtar-t k a megtar-t h o l i k u s ü n n e p e k n e k ö n k é n y ü l e g elmegtar-törülmegtar-te, illemegtar-tőleg, minthogy ilyen eltörlésre semmiféle h a t a l m a sincs, megtar-t á s u k a megtar-t megmegtar-tilmegtar-tomegtar-tmegtar-ta, mimegtar-t a kereskedelmi miniszmegtar-ternek egy a mult év utóbbi n a p j a i b a n k i a d o t t körrendelete az alsóbb-rendű h a t ó s á g o k n a k m i h e z t a r t á s végett t u d t u l adott. A k o r m á n y ezen e l j á r á s á t csak a m a z ismert régi szólamokkal t u d t a igazolni, mintha az ünnepeknek állítólagos soka-sága a n é p n e k v a g y o n i állapotára hatráltató, k á r o s befo-lyással v o l n a ; az itteni „U. C . " folyó é v i j a n u á r h ó 4 - k i s z á m á b a n erre nézve a következőket í r j a :
„ E g y t í z f r a n k o s j e g y n e k kíséretében, melyet legott az általunk szedett p é t e r f i l l é r e k h e z csatoltunk, nemrégen a k ö z e t k e z ő levelet k a p t u k
„ U g y hiszem, hogy polgári kötelességet teljesítek, midőn ezennel az újévi ü n n e p n e k , mint olyannak, eltörlése ellen tiltakozom, mely egész E u r ó p á b a n legnagyobb disz-szel meg szokott ületni, még a nemkeresztényvallású pol-g á r o k által is ; mi a z o n b a n n e m pol-gátolta kereskedelmi m i n i s z t é r i u m u n k a t a b b a n , hogy egy nem régen kibocsátott k ö r ö z v é n y által az i p a r k a m r á k a t fel ne szólítsa a r r a , hogy a közjólétnek állítólagos felvirágoztatása érdekében ezen ü n n e p n e k elnyomására segítséget n y ú j t s a n a k . T a l á n ebben véli a nevezett minisztérium a m a csalhatatlan csudaszert felfedezhetni, mely által tökéletesen t ö n k r e t e t t financziális állapotainkon segíteni a k a r ? E s o r o k n a k i r ó j a azonban, ki,
55
hogy a körözvény szavaival éljen : „jobban és szigorúabban üli meg az zfH-<Sáeparancsolta ünnepeket, mint ezt a keres-kedelmi érdek megengedi," maga részéről is néhány indít-ványnyal mer a nagy közönség elé lépni, melyek által a a közjón nem kis mértékben és mindenesetre hathatósbban remél lendíthetni, mint a magas minisztérium a maga leg-ú j a b b szerencsétlen experimentuma által. Ezen indítványok pedig a következők :"
1) Az 5000 liránál nagyobb fizetések, polgáriak és katonaiak egyaránt, ezen összeg erejéig szállíttassanak le.
2) Hasonlólag minden n y u j d í j 3000 lirára szállít-tassék le.
3) Törültessenek el a nagy katonai parancsnokságok.
4) Minden ezrednek létszáma felére szállíttassák le és 5) minden két ezrednek legyen egy-egy ezredese, tö-kéletesen elég lévén ez.
6) N y u g d í j a z t a s s a n a k a tábornokok mindnyájan, lé-vén azok a béke idején teljességgel fölöslegesek; (csudáljuk, hogy a j á m b o r nem tette h o z z á : és a h á b o r ú idején gyak-ran károsak.)
7) Ne neveztessék oly vég nélkül sok u j hivatalnok, hanem inkább alkalmaztassanak azok, kik amúgy is már megvannak.
Végül a zsidók jószágainak elkobzása is indítványoz-tatik. — „Mi, k i k minden, bármi néven nevezendő elkob-zásnak ellenségei vagyunk, ez [utóbbit sem helyeselhetjük, annál kevésbbé, minthogy a zsidók nálunk épen nem a legroszabb polgárok, csakúgy, valamint az uralkodók
kö-zül a sultan épen nem tartozik a legroszabbak közé ; söt tán nem is mondanánk ellent, ha egyszer valaki azt állítaná, hogy országos dolgaink sokkal jobban mennének, ha mosta-ni alsóházunk helyett valami jóravaló zsinagóga ülne amott
együtt."
N É M E T A L F Ö L D . H a l á l b ü n t e t é s e l t ö r l é s e é s f e n t a r t á s a . Az alsóháznak asztalára nem régen egy a halálbüntetésnek eltörlését tárgyazó törvényjavaslat téte-tett le, melynek főbb, említésre méltó, pontjai a következők :
1) A halálbüntetés eltörültetik mindazon esetekben, melyekben eddig a polgári büntető törvénykönyv nyomán kimondatott.
2) Ezen szabály a katonai büntető törvénykönyvre is alkalmaztatik ; de csak azon bűntényekre vonatkozólag, melyek béke idején követtetnek el, fenmaradván a halál-büntetés mindazon bűntényekre, melyek háború idején for-dulnak elő.
3) Ezen kivül a halálbüntetés a tengerészeti törvény-könyvnek nyomán továbbá is, ami különösen kiemelendő, még béke idején is, kimondható, az összecsoportosulás, összeesküvés és zendülés, valamint az ezekre való csábitás vagy rábeszélés esetében, ha ezen vétkek nyilt tengeren és külföldön levő hajón követtetnek el.
L á t j á k ebből olvasóink, hogy épen most, midőn igen sok törvényhozási testület minden erővel azon van, hogy a halálbüntetést, különös tekintettel a politikai vétkekre, eltö-r ü l j é k , addig ezt a németalföldi épen csak ezekeltö-re nézve
t a r t j a fen, még a k k o r is, ha béke idején avagy külföldön követtetnének el.
IRODALOM.
„Dr. Joh. Bapt. v. Hirscher's nachgelassene kleinere Schrif-ten. Mit biographischen Notizen und dem P o r t r ä t des Ver-fassers in Photographie. Herausgegeben von D r . Hermann Rolfus. — E r l ö í f ü r die von Hirscher gestifteten Rettungs-anstalten. — Freiburg im Breisgau. Herder'sche
Buch-handlung. X I V . és 348 11. 8. 28 Ngr."
(Vége.)
A másik dolgozat, mint már a felirat is m u t a t j a , gyászbeszéd. — Felirata t. i. ez : „Gedechtnissrede auf den seligen Professor, Geheimerath und Domkapitular Dr. F r a n z Anton Staudenmaier" a 328 — 341 lapokon. T a r t a t o t t e nagy gonddal és csinnal kidolgozott emlékbeszéd a derék tudósnak halála évfordulóján 1857-ben, okt 29-én.
A h a r m a d i k munkálat — a 341—345 lapokon — búcsúszó hittudományhallgatóihoz, midőn tanszékétől vég-leg megvált.
D r . Hirschernek ernyedni nem tudó ténykedését és tanítási modorát lehetetlen természetesbben, egyszerűebben, de egyszersmind hűbben előadni, mint az ezen végszózatból az egyetemi hallgatókhoz kiderül. . . Mi a találóan sikerült rajzból csak a következő néhány sort hozzuk elő;
„Vor Allem mache ich Sie zu Zeugen meines tiefsten Dankes gegen Gott, welcher es mir verliehen hat,
Sechsund-vierzig J a h r e als akademischer Lehrer zu wirken und zur Erkenntniss seines Reiches auf E r d e n und dessen Verwirk-lichung beizutragen. W e n n ich in dieser langen Reihe von J a h r e n irgend Belehrendes und Anregendes gesagt habe : Ihm sei d a f ü r und Ihm allein D a n k und E h r e !
W e n n ich am Schlüsse meiner Lehrthätigkeit über mein Verfahren Rechnung ablegen soll, so darf ich sagen, dassjich die sittliche W a h r h e i t stets in ihrer specifisch christlichen E i g e n t ü m l i c h k e i t und mit Rücksicht auf die sittliche Anregung meiner Zuhörer zu lehren gestrebt habe. Ich habe keine Moral vorgetragen, die durch den Verstand in eine Summe abstracter ethischer Begriffe und Lehrsätze verwandelt war, ohne inneren organischen Zusammenhang und ohne höhere A n k n ü p f u n g und Begründung. . . Ich bin von der Offenbarungsidee, dass es ein Reich Gottes oben gebe und dass dasselbe eine Provinz auch auf Erden habe, ausgegangen. Nicht also von irgend einem abstracten Satze, sondern von einer lebendigen Anschauung bin ich ausge-gangen, von der Idee eines Reiches, zu welchem auch wir gehören. Ich habe von den ethischen K r ä f t e n und Gesetzen im Menschen geredet, aber nicht in ihrer Vereinzelung f ü r sich, sondern in ihrem Zusammenhang und ihrer Zusam-mengehörigkeit zur Verwirklichung eines Gottesreiches auf E r d e n . . . Ich lehrte eine lebendige Moral, ich lehrte die Verpflanzung des im Himmel ewig herschendem Gottesrei-ches auf die Erde." (v. ö. 341 — 343 11.)
Bezáródik e h a r m a d i k főrész e czimü munkálattal :
„ T h e m a t a zur Behandlung der Zeitfragen" a 345—348 lapokon.
Befejezzük már ez ismertetést a n n a k kijelentésével, hogy a vallás- és egyházirodalom iránt fokozódó nagyobb részvétre gondolva, erősen hiszszük, miként az áldottemlékű,
uagytudományú és a katholicismus dicsőségét mindenkor és minden alakban előmozdítani törekedett D r . Hirscher e dolgozatai kiadásának mindaz örülni fog, k i a jót széppel párosítani s a vallási szent érzelmeket szép alak által is szereti emeltetni, magasztosíttatni. . . Mi azonban a m u n k á t az egyes darabok és értekezések jelességén kivül, minőt a b. e. szerzőtől előbbi műveinek ismerője várni szokott, még becsesebbé teszi, az, mit ismételve hangsúlyozunk, a kiadó-n a k azokiadó-n szempokiadó-ntból kiikiadó-ndult törekvése, hogy a bejövő haszon az Istenben elhu nyt Hirscher alapította intézetek egyikének adassék. D r . Csősz, Imre.
VEGYESEK.
— Beküldetett: Falusi predikácziók, márcziusi füzet.
Tartalom : Böjt I vas : mit tegyünk nagy böjtben : I I vas : az ó és u j szövetség ; I I I vas : vannak-e ördögök ? gyümölcsoltó : Mária Isten a n n y j a ; IV, vas : mennyei t a k a r é k -perzsely. Pécs. Mendlik Ágoston. A r a 3. ft.
— Csajághy Sándor néhai csanádi püspök összes müveire az előfizetést a kiadó Csiky Gergely tudor február 15-ig ineghoszabbította. E g y s z e r ű kiadás ára 3. f. 50. dísz-kiadás 4 F. Óhajtandó, hogy e korán elhunyt nagy főpap munkái minél szélesebb körben terjedjenek el, amiértis melegen a j á n l j u k a magyar papság pártfogásába e müvet.
— Említettük annak idejében, hegy a pfalzi protestáns generalis synodus a katekizmust reformálta s a keresztény-ség alapigazságait, minők a Szentháromság, embernek Isten képérei teremtetése, az eredeti bűn, Jézus istensége, feltá-madása, mennybe menetele, isméti eljövetele stb., belőle egyszerűn kitörülte. Az igy megcsonkított kátét daczára a 17 szavazati kisebbségnek a zsinat helybenhagyás végett a kormányhoz felterjesztette. A Pflz. Ztgban a keresztény-séghez hű protestáns lelkészek, élükön a westheimi plébá-nos Schiller, tiltakoznak ezen rationalisticus k á t é ellen és kijelentik, hogy, ha a k o r m á n y esetleg j ó v á h a g y n á azon felterjesztett kátét, ők semmi esetre sem fogják azt elfogadni, hanem szorosan r a g a s z k o d a n d n a k az aug. confessióhoz és a keresztény alapigazságokhoz. — E r r e csak azt jegyezhet-j ü k meg, hogy a ki hit dolgában főelvül elfogadjegyezhet-ja a szabad-vizsgálódást és személyes inspirátiót, ne csudálkozzék r a j t a , ha ezen elveknél fogva az egész kereszténység kiformál tátik eredeti tisztaságából. Amily joggal Luther reformálta a
hitet e szerint : stat pro ratione voluntas : azon joggal re-formálhatni a nilnlismusig L u t h e r confessióját. E z szerin-t ü n k sajnos ugyan, de köveszerin-tkezeszerin-tes eljárás. P á szerin-t e r e legem, quam tuleras ipse; a protestantismusnak t ű r n i kell ezen folytonos apályt és dagályt a hit dolgában.
— A vallásos szellem Ausztriában is kezd ébredezni.
L e g ú j a b b a n Brandis gróf, két polgármester és több föld-műves aláírásával egy felhívás jelent meg, melyben az osz-t r á k kaosz-tholikusok feiszólíosz-tosz-taosz-tnak egy kaosz-tholikus népegyleosz-t alakítására, hogy jogaikat annál nagyobb erélylyei védel-mezhessék, egymást kitartásra buzdíthassák. Az egylet ingyen fog röpiratokat osztogatni s jó iratokat terjeszteni.
A tervbe vett tagsági díj évenkinti 50 kr. lenne. A felhivás mindenütt kedvező fogadtatásra talált és remélhetni a nép-egyletek megalakulását. — A másik esemény, mi az osztrák katholikusokra jó benyomást tett, szentatyánknak a bécsi mariahilfi k a t h . kaszinóhoz intézett kegyes leirata, melyben
az egyház feje inti fiait, hogy legyenek kitartók hitükben, küzdjenek a ferdítések ellen és mutassák meg szóval és tettel, hogy ők katholikusok és mint ilyenek nem ijednek meg a korszellem nagyszavaitól stb. — A d j a a jó Isten, hogy a katholikusok felébredjenek és ismerjék fel helyzetü-k e t Ausztriában, de másutt is és mutassáhelyzetü-k meg, hogy türel-mesek a máshitüek iránt, de türelemből saját jogaikat nem engedik lábbal tiportatni.
— Az olasz törvény, mely 1870 j a n u á r elsején lépett életbe, az államhivatalok és kereskedelem tekintetéből meg-szünteti a következő ünnepeket: újévet, gyertyaszentelőt, gyümölcsojtót, húsvét- és pünkösdhétfőt és szent István vértanú n a p j á t . Megmaradnak tehát mint kötelező ünnepek a vasárnapok, vízkereszt, áldozócsütörtök, úrnap, Péter-Pál, nagyboldogasszony, kisasszony, mindszent és a bucsúünnep.
— Megjelent egy kis röpirat ily czím alatt Rómában : Postulata a pluribus Galliarum Episcopis SSmo D D . N. N.
Pio Papae I X et Sacrosancto Concilio vaticano reverenter proposita. Az egyik § így szól :
D e d i a r i i s c a t h o l i c i s m o d e r a n d i s e t c o m -p e s c e n d i s .
Tristi experientia constat plurima mala eaque gravis-sima profluxisse in rem publicam ex diariis etiam catholi-cis ; quorum malorum haec praecipua sunt : Verae doctrinae et pietatis christianae in diversis et oppositis sensibus cor-ruptiones ; censurae et notae theologicae iniuriose a privatis scriptoribus opinionibus et personis ab Ecclesia non con-denmatis inflictae; divisiones et discordiae inter catholicos et in ipso clero seminatae; imminuta quae Episcopis debetur reverentia et subjectio; odia vehementissima Ecclesiam ad-versus sanctamque Sedem undequaque concitata; quotidiana, eaque periculosissima et scandalis plena in rebus ecclesias-ticis hominum prorsus incompetentium immixtio, quorum pars magna indocti, imprudentes, violenti sunt, partiumque studiis dediti • catholicorum tandem et ipsius cleri directio in iis, quae spectant ad quaestiones et negotia ecclesiastica occurrentia, Pastoribus et doctoribus Ecclesiae quasi sub-tracta et a laicis scriptoribus usurpata et exercitata etc.
Hujusmodi certe malis, aetati nostrae maxime pro-priis, saeculisque praecedentibus prope incognitis, efficax aliquod inveniri et afferri remedium necesse et urgentissi-mum est ; alioquin graviter certe periclitaretur p a x et di-gnitas, imo et aliquo sensu divina ipsa oeconomia Ecclesiae,
laicis sese in magisterium ingerentibus.
Quapropter instantissime petitur, ut quaestionem hanc ConciLum sedulo suo subjiciat examini, quatenus ea statui possint, quae apta inagis et opportuna in Domino videbun-t u r ad avcrvidebun-tenda omnis generis mala, scandala evidebun-t pericula ex illo novo, incompetonti et indisciplinato modo scribendi et docendi circa res ecclesiasticas promanantia.
— Miircker berlini egyetemi tanár szerint az ethiká-n a k kell a religio helyét elfoglalethiká-ni. A religió rabság, az ethika pedig szabadság. Míg a religió bizonyos tételes erkölcsi törvényeket állít fel, miket feltétlenül, conditio sine qua non, kell követnünk : addig az ethika által felállított törvények megvitatás ú t j á n alapíttattak meg. stb. E z e n tudós t a n á r úr könnyen nélkülözi a religiót, mikor már benne neveltetett ; de tessék Miircker ú r n a k a vörös indu-sokhoz menni, azoknak a religió nélküli ethikát prédikálni, ethikát az istenrei tekintet nélkül s m a j d meglátjuk, lesz-e n a g y kedve a tudós tanár úrnak a religiót az ő jutalmával és büntetésével amúgy könnyedén fitymálni.
Felelős szerkesztő CSELKA NÁNDOR.
Nyomatott Pesten, 1870. K o c s i Sándor saját nyomdájában. Halpiaez és aldunasor sarkán. 9. sz.
Megjelenik e lap heten-kint kétszer : szerdán és szombaton. — Előfize-tési dij félévre póstán-küldéssel 5 frt. 25 kr.,
helyben 4 frt. 90 kr.
RELIGIO.
KATH. EGYHÁZI S IRODALMI FOLYÓIRAT.
Előfizethetni minden k. póstahivatalnál ; Pes-ten a szerkesztőnél (te-rézvárosi plébánián)s Ko-csi Sándor nyomdai iro-dájában, (haltér és aldu-nasor sark.), 9. sz. a
Pesten, január 26-án. I. Félév. 1870.
T A R T A L O M : Az egyházi gyógybüntetések. — Több zsinati a t y á n a k folyamodása a pápa csalhatatlanságának kimondásaért. — Egyházi tudósítások. — Irodalom. — Ve-gyesek.