• Nem Talált Eredményt

E&YHÁZI TUDÓSÍTÁSOK

In document Religio, 1870. 1. félév (Pldal 32-37)

P E S T , j a n . 7. Feltűnő, hogy bizonyos oldalról u j a b b időben oly sokszor felmelegítik Savonarola emlékét. Ki is volt az a Savonarola ? Savonarola dömés b a r á t volt Olasz-országban a 15-ik században, n a g y a g i t a t o r az egyházi s politikai téren Florenczben. 0 a pápa beleegyezésével re-formálta a toskánai dominikánusok házait. T a l á n a z é r t emlegetik annyira, mert r e f o r m á t o r v o l t ? H a igen, a k k o r méltányosabb kilenczedik P i u s t emlegetni, m e r t

29

s z á z a d u n k n a k ő a legnagyobb reformátora. P i u s ugyanis 1868-i j u n . 29-én kelt „Aeterni P a t r i s " levelében így szól:

„ I n oecumenico enim hoc Concilio ea omnia accuratissimo examine sunt perpendenda, ac statuenda, quae hisce prae-sertim asperrimis temporibus m a j o r e m D e i g l ó r i á m et f i d e i i n t e g r i t a t e m , d i v i n i q u e c u l t u s d e -c o r ein, sempiternamque h o m i n u m s a l u t e m e t u t r i u s q u e C l e r i d i s c i p l i n a m eiusque salularem s o l i d a m q u e c u l t u r a m , atque ecclesiasticarum l e g u m o b s e r v a n-t i a m , m o r u m q u e e m e n d a n-t i o n e m en-t chrisn-tianam j u v e n t u t i s i n s t i t u t i o n e m et communem omnium p a c e m e t c o n c o r d i a m imprimis respiciunt." D e nemcsak

i r t a ezeket Pius, hanem hogy eszközöltessenek, zsinatot is egybehivott, mely jelenleg komolyan faglalkozik a refor-mátióval. Savonarola látnoki szellemet t u l a j d o n í t o t t maga-m a g á n a k . É s hogy v a n az, hogy a liberálisok, k i k külömaga-mben ilyfélének nem b a r á t a i — s a szentekben hasonló szellemet nevetségesnek t a r t a n a k , Savonarolát most mégis a n n y i r a f e l k a p t á k , hogy neki emlékszobrot a k a r n a k állítani, Gari-baldi et consortes öt m a g a s z t a l j á k ? T a l á n azért, mert Sanarola lázadó v o l t ? E s mert a syllabus 63 tétélében k á r -h o z t a t v a v a n e tévely : Legitimis principibus obedientiam detrectare, immo et rebellare licet. ? A v a g y Garibaldi s Savonarola egyéb kül- s belföldi tisztelői épen lázadása miatt állítják fel őt p é l d á n y k é p ü l ?

M á r a k k o r j o b b volna m a g y a r k a t h o l i k u s n a k Savona-rolát nem emlegetni, mert az egyház és a m a g y a r törvény-k ö n y v azt t a n í t j a , hogy a fejedelem személye szent és sérthetetlen. Söt hiszszük, hogy a syllabus idézett tételét a p á p á n a k legnagyobb ellenei is alá fogják irni, d a c z á r a annak, hogy annyit l á r m á z t a k a syllabus ellen.

Savonarola továbbá igazságtalan volt, midőn 1497-ben a halálra Ítélteknek a törvény által megengedett appellatiót megtiltá. V a g y talán e tekintetben a k a r j á k Savonarolát példányul felállítani ?

Savonarola Róma i r á n t engedetlen volt és az egyház-ból kiközösíttetett. É s ez azon hiba, mely miatt Savonaro-lára d e r ű r e b o r ú r a h i v a t k o z n a k , a Róma iránti engedetlen-ség. H i e Rhodus, hie Salta ! Savonarola végre, hogy rövidek l e g y ü n k , mint nyugalomrontó n é p á m i t ó 1498-i május 23-án felakasztatott, h u l l á j a pedig elégettetett honfitársai á l t a l .

Mielőtt azonban Savonarola kivégeztetett, meggyónt és megáldozott. H a oly nagyon tetszik Savonarola, tessék a g y ó n á s b a n s áldozásban a d o t t p é l d á j á t követni. Figyel-mébe a j á n l j á t o k Savonarolát a k a t h o l i k u s p a p s á g n a k ? Am legyen ! Mi is ó h a j t j u k , hogy a p a p s á g oly k i t a r t ó legyen a j ó b a n , minő Savonarola volt a roszban. D e erre n e k ü n k di-csőbb p é l d á n y k é p e i n k a szentek. Ám állítsatok, ha tetszik, neki emlékszobrot : ám tüntessetek vele az e g y h á z ellen. Mi hiszszük, hogy a k a t h o l i k u s papság egészen más p é l d á n y k é p u t á n fog p á l y á j á n indulni. Nem lesz f a n a t i k u s , mint Savo-narola tisztelői, de t u d n i fogja az engedelmességet meg-egyeztetni hitével, emberi méltóságával, meggyőződésével anélkül, hogy S a v o n a r o l á t o k a t bámulná.

Avispa.

r

R O M A , j a n u á r 4én. E g y e t e m e s z s i n a t i m o z -z a n a t o k . A-z utolsó két generális congregátión

megtör-tént, hogy a t á r g y a l á s o k a t a későre haladott idő m i a t t fél-beszakítani, illetőleg m á s n a p kellett folytatni. í g y volt az a mult hó 28-án és folyó hó 3-án ; minél fogva nemcsak decz. 28-án és j a n . 3-án, hanem még 29-én, illetőleg 4-én congregationalis ülések voltak. Mint olvasóink előbbeni tu-dósításunkból már t u d j á k , a második nyilvános átalános zsinati ülés f. hó 6-án, vízkereszt n a p j á n volt, t á r g y á t a minden egyetemes zsinatnál szokásos, sőt törvényszerű professio fidei képezte. A k é t utolsó congregation a m a g y a r -osztrák főpapok közül a bécsi és fogarasi érsek és a diako-v á r i püspök beszéltek. Az ügyrendet átalános hallomás szerint egyes dogmatikai kérdések képezték.

M i n d j á r t a zsinati gyűlések kezdotén igen észrevehető volt azon b a j , hogy a gyűlési helyiségnek n a g y dimensioi miatt m a j d n e m lehetetlen egyes g y e n g é b b h a n g u szónokokat mindenütt kellőleg megérteni. L e g ú j a b b a n a z á l t a l ipar-k o d t a ipar-k ezen a ipar-k u s t i ipar-k a i nehézségen segíteni, hogy a terem hosszát egy v a s t a g függöny által megrövidítették, minek következtében a püspökök ülőhelyeit is szorosabban össze kellett vonni úgy, hogy az eddigi meglehetősen széles kö-zéptér egyszerű, a k é t padsor közt elnyúló, á t j á r á s s á lőn. A gyorsirók is m e g v á l t o z t a t t á k helyeiket, amennyiben mozgó állványokon irva, felváltva közvetlenül a szószék mellé helyezkednek úgy, hogy a gyorsirói tudósításokról a legtö-kéletesebb alakot m á r most méltán m e g v á r h a t n i . M o n d j á k , hogy a teremnek a k u s t l k á j a most sokkal j o b b s remélik, hogy ez a z s i n a t n a k ottan való folytatását lehetővé teendi.

K a r á c s o n n a p j á n ő szentségének azon gyönyörű szép misoruhakészlet lőn ünnepélyesen átadva, melyet a lyoni k a t h o l i k u s o k fiúi r a g a s z k o d á s u k jeléül neki f e l a j á n l o t t a k . Az á t n y ú j t ó k ü l d ö t t s é g vezére és szónoka báró C h a u r a n d volt, k i az a j á n d é k o z ó k feliratát felolvasva ő szentsége előtt, m e g r a g a d t a az alkalmat, a felségesen sikerült r a j z o k készítőjét, mr. F r a n c h e t o t , is b e m u t a t h a t n i s egyszersmind péterfillérül 50,000 f r a n k o t is á t n y ú j t h a t n i . Ö szentsége hosszabb beszédben válaszolt a küldötíségi szónoknak s végül a lyoni híveknek atyai áldását k ü l d é .

Mai tudósításom kiegészítéséül közlöm a zsinaton m ű -ködő kinevezett v a g y választott b i z o t t m á n y o k a t .

A s z e n t a t y a által a z s i n a t i a t y á k e l ő t e r j e s z -t é s e i n e k e l f o g a d á s á r a é s m e g v i z s g á l á s á r a a k ö v e t k e z ő k neveztettek ki : P a t r i z i Constantin, Di Pietro Kamill, D e Angelis Fülöp, Corsi Kozma, Riario Sforza Sixtus, R a u s c h e r József O t m á r , Bonnechose H e n r i k , Cullen P á l , Barili Lörincz, Moreno János I g n á c z , L a Valetta Rafael, Antonelli J a k a b , bibornokok ; Jussef Gergely görög melchitaritusu antiochiai p a t r i a r c h a , V a l e r g a József j e r u -zsálemi p a t r i a r c h a , G u i b e r t József Hippolit toursi érsek, Riccardi di N e t r o S á n d o r turini érsek, Bario y F e r n a n d e z M a r i a n u s valenzei érsek, Valdivieso Rafael Bálint szent-j a k a b i éi\áek C h i l i b ó l , Spalding János Márton balti-morei érsek, Apuzzo X a v e r Ferencz sorrentei érsek, F r a n c h i Sándor tessalonikai érsek, Gianelli P é t e r sardiai érsek, M a n n i n g H e n r i k E d u a r d westminsteri érsek, D e c h a m p s V i k t o r Ágost mechlini érsek, Martin K o n r á d paderborni püspök, Celesia P é t e r Jeremiás pastii püspök.

Szavazattöbbséggel a m e n t a é g i b i z o t t m á n y b a v á l a s z t a t t a k :

Melchers P á l kölni, Monton y Martins Benvenuto gra-xiadai, Lamberti J o á k i m florenczi, L a n d r i o t k e r . J á n o s rheimsi, Pedieini F e r e n c z barii é r s e k e k .

Szinte szavazattöbbséggel m e g v á l a s z t a t t a k a s é r e l -m i b i z o t t -m á n y b a :

József korinthusi érsek, Mermillod Gáspár hebroni, Sannibale Incze gubbioi, Rosati J á n o s todii, C a n z i A n t a l cirenei p ü s p ö k ö k .

A h i t b i z o t t m á n y b a m e g v á l a s z t a t t a k :

G a r c i a Gill Manó saragossai érsek, Pie L a j o s Ferencz poitiersi püspök, L e a h y Patrik^casheli érsek, Regnièr R e n á t Ferencz cainbraii érsek, S i m o r J á n o s e s z t e r g o m i é r s e k , Schaepman A n d r á s Ignácz utrechti érsek, H a s s u n A n t a l ciliciai örmény p a t r i a r c h a , D'Avanzo Bertalan calvii és teani püspök, Ledochovszky Mieciszló gnezeni és pózeni érsek, Cugini Ferencz Emil modenai érsek, Dias L a r a n g e i r a Sebestyén szentpéteri püspök Rio-Grandeból, Senestrey I g n á c z rogensburgi püspök, Dechamps V i k t o r Ágost mech-lini érsek, Spalding J á n o s Márton baltimorei érsek, Mone-scillo Antal jaeni püspök, De P r e u x Péter József sioni püspök, Gasser Vincze brixeni püspök, Valdivieso Rafael Bálint szent-jakabi érsek Chiliből, Manning H e n r i k E d u á r d westminsteri érsek, Zinelli F r i g y e s Mária trevisoi püspök, C a r d o n i József edessai érsek, Steins W a l t e r bostrai érsek, M a r t i n K o n r á d paderborni püspök, Sant-Alemany József szent-franciskói érsek.

A f e g y e l m i b i z o t t m á n y n a k szavazattöbb-séggel megválasztott t a g j a i ezek :

Mac-Closkey J á n o s u j y o r k i , Ullathorn Vilmos bir-minghami, Mac-Hale J á n o s tuami, L a b a s t i d a y Davalos P e l a g i u s mexicói érsekek, Monserrat y N a v a r r o P a n t a l e o barcellonai püspök, Susso A n a s z t á z burgosi érsek, Arsigoni G y u l a luccai érsek, Baillargeon Ferencz quebecki érsek, Ballerini P á l alexandriai latin p a t r i a r c h a , P l a n t i e r Klaudius nimesi püspök, Montpellier Tódor liegi püspök, Marilley I s t v á n lausannei püspök, W i e r z c h l e y s k y N a v e r Ferencz lembergi latin püspök, Stahl György w ü r z b u r g i püspök, H u e r t a J á n o s Ambróz pünoi pübpök, Fillion K á r o l y lemansi püspök, Z w e r g e r k e r . János sekkaui püspök, S e r g e n t Miklós quimperi püspök, Heiss Mihály lacrossei püspök, Ricciardi M a r i á n reggioi érsek, Meurin Leo ascaloni püspök, G u t t a -dauro di R e b u r d o n e J á n o s caltanisettai püspök, Marini Marinus orvietoi p ü s p ö k , Aggarbati, József sinigalliai p ü s p ö k .

P A R I S . A p á p a c s a l h a t a t l a n s á g á n a k k i -m o n d á s a f e l e t t i n é z e t e k . A szentatya levele, -mely a zsinat t a r t a m a alatt követendő átalános rendet szabá-lyozza, nemcsak a hétszáz püspököt, érseket, primást, p a t r i a r c h á t , k i k az örök városban a katholikus e g y h á z a t képviselik , érdekli, hanem n a g y é r d e k ü az a l a i k u s o k r a nézve is, mert abból m e g t a n u l h a t j á k , mily helyzetben v a n a pápai hatalom m a g á n a zsinaton : „Apostoli h a t a l m u n k n á l fogva a k a r j u k és rendeljük." K i szólt így ? A p á p a ! Kihez szólt ? Az egész k a t h . világ püspökeihez. Legyen ; így felelnek az infallibilitás ellenei ; mi a római p á p a p r i m á t u s á t soha sem v o n t u k kétségbe ; ő tehát jogosan rendezheti a zsinat szertartásait, felteheti a kédéseket, melyek felett a

magas gyülekezet tanácskozni fog ; de ez még nem szól amellett, hzgy ő a zsinat határozatai felett áll, sem pedig, hogy a püspökök gyülekezetén kívül csalhatatlan. Megfelel erre I X . P i u s apostoli levelében. A nyolczadik pontban ezeket o l v a s s u k : „Összeszedetvén a szavazatok a zsinat t i t k á r a és a scrutátorok pápai székünk előtt megvizsgálják és megszámlálják a s z a v a z a t o k a t és n e k ü n k az eredményről jelentést tesznek. A z u t á n kimondjuk legfőbb h a t á r o z a t u n k a t és elrendeljük, hogy az ünnepélyes f o r m á b a n kihirdettessék és közzététessék."

Mit jelent e szó : legfelsőbb h a t á r o z a t ? Jelenti minde-nekelőtt a roszalhatás v a g y helybenhagyás jogát. T e h á t az a t y á k szavazata a p á p á t nem köti és ha az őt nem köti, ha ő azon joggal bir, hogy a püspökök ítélete felett h a t á -rozzon és azok ki nem hirdettethetnek, hacsak legfelsőbb h a t á r o z a t á t h o z z á j u k nem a d j a , mi más mindez, ha nem a c s a l h a t a t l a n s á g ? Az egyház az által, hogy elismeri, mi-szerint a pápa szentesítése szükséges a r r a , hogy a zsinat kötelező erővel birjon, elismeri egyszersmind, hogy a p á p a a tanításban csalhatatlan. Meglehet, csalódunk ; de n e k ü n k mégis ú g y látszik, hogy ha az átalános e g y h á z P é t e r csal-h a t a t l a n s á g á b a n kételkednék : ezen legfőbb Ítéleti jogát a p á p á n a k el nem fogadná azaz nem engedhetné, hogy a pápa legyen az utolsó instantia a zsinat h a t á r o z a t a i felett. — Igen, de a csalhatatlanság ellenei azt m o n d j á k : Az egyház még nem nyilatkozott, nem határozott e t á r g y felett s azért azt hinni senki sem köteles ! Igaz, hogy a pápai csalhatat-lanság eddig nem h i t á g a z a t ; de ha az mondatik, hogy az egyház efelett még ki nem mondotta Ítéletét, ez nem más, mint szójáték. A v a g y az e g y h á z n a k actái semmi ? Midőn I X . P i u s pápa a szeplőnélküli f o g a n t a t á s d o g m á j á t k i h i r d e t é , tiltakozott-e a k k o r az egyház ? Mondá-e a p á p á n a k : T e hatalmadon túlmentél, te C3alatkozhatol ; egyedül a zsinat-hoz tartozik ily fontos t á r g y felett h a t á r o z n i ? Nem ; az egyház örömében felkiáltott, m a g á t alávetette, hitt és a szeplőnélküli f o g a n t a t á s egyike legnagyobb ünnnepeinek.

Istenem ! a szeplőnélküli f o g a n t a t á s kihirdetése nem volt más, mint az egyház átalános hitének megerősítése ; külöm-ben az sem volt kimondva, mint nincs a c s a l h a t a t a n s á g .

A z I s t e n I X P i u s p á p á n a k t a r t á fen azon véghetetlen sze-rencsét, hogy Máriát szeplőnélkülinek hirdetheté. Meglehet, hogy az ő főpapsága a l a t t f o g j u k megélni a csalhatatlanság k é r d é s é n e k megoldását, mely magok a k a t h o l i k u s o k között a n n y i v i t á r a ád a l k a l m a t . Még n é h á n y n a p előtt azt k é r -d e z t ü k , váljon elő fog-e k e r ü l n i a zsinaton e k é r -d é s ? A k k o r nem ismertük a p á p a utolsó apostoli levelét ; a k k o r még nem t u d t u k , hogy a p á p a , ki egyedül bir j o g g a l és köteles-séggel a zsinaton t á r g y a l a n d ó ü g y e k e t előkészíteni, fel fogja szólítani az a t y á k a t , hogy k i k valami á t a l á n o s é r d e k ü dolgot a k a r n a k indítványozni, a z t egészen szabadon t e g y é k . Most, midőn a legfőbb pap szándékát ismerjük, többé nem k é t e l k e d ü n k . Annyi kitűnő főpap között, k i k n e k véleményét a pápa e s a l h a t a t l a n s á g a felett i s m e r j ü k , találkozni fognak, k i k e kérdést a n a g y g y ű l é s elé fogják vinni ; n e k i k k ö n n y ű leend m e g m u t a t n i , mennyire szükséges jelen körülmé-n y e k között az ikörülmé-nfallibilitás k i h i r d e t é s e , ők kökörülmé-nkörülmé-nyekörülmé-n legyőzhetik a forradalom erőködéseit, mely az e g y h á z a t megakadályozni törekszik, hogy ne n y i l a t k o z k a s s é k és azon

31

félelmet, melyet e határozat okoz. Ők az átalános óhajtásra hivatkozhatnak, melyet számba nem venni sértés nélkül nem lehet, mert ezen óhaj kifejezése hódolat a zsinat hatal-ma iránt. V á r j á k a népek, hogy szóljon, tehát elismerik azon hatalmát, hogy a kérdés alatti dolog felett Ítéljen.

Végre, igen jól t u d j á k Rómában, hogy a katholikusok számlálhatlan sokasága ezen határozatot k í v á n j a . Már meg-untuk ezen meddő szószaporításokat, melyek elválasztanak anélkül, hogy eredményre vezetnének s melyek meg nem szűnnek, míg az átalános egyház nem fog ítélni; ha egyszer a határozat hozatott, az ügy el lesz végezve és nem marad más, mint alávetés vagy eretnekség.

N E U C H A T E L . A k a t h o l i k u s p a p s á g f e l -i r a t a a z á l l a m t a n á c s h o z a z e g y h á z n a k a z á l l a m t ó l i e l v á l á s a ü g y é b e n . Elnök úr, tisztelt u r a k ! A nagy tanács legközelebbi ülésében az egyháznak az államtóli elválását fogja tárgyalni. E kérdés élénken érdekel minden állampolgárt, főleg pedig azokat, kik bizo-nyos az állam által elismert egyháznak tagjai. Hasonló minőségben alolirottak, mint a katholika papságnak tagjai, ezennel elnök s a képviselő u r a k előtt röviden elmondjuk, minők e pont felett nézeteink.

Az egyháznak s az államnak egyességét mi elvben minden más állami rendszer felett a legüdvösebbnek t a r t j u k az egyház, de maga az állam érdekében is. Elismerjük ugyan, hogy ezen egyesség nem szünteti meg a két hatalom között a kölcsönös viszonyokban és a jogok g y a k o r l a t á b a n az összeütközések lehetőségét; ha azonban a két hatalom

egymás iránti jó indulatait tekintjük, ezen összeütközések nagyon könnyen megoldhatók.

H a pedig az elválasztás elhatároztatnék, minthogy ezt a jogoknak felosztása s tényeknek figyelembe vétele köve-telni látszik, hogy a polgárok békés együttélése fontartassék; miként ez g y a k r a n ugyanazon családbeli tagok közt is megtörténik: világos, hogy ezen elválasztásnak csak a k k o r

szabad történnie, ha az kivántatik és akkor is méltányos és igazságos módon keli végrehajtatni.

H a méltányosak és őszinték a k a r u n k lenni, néze-t ü n k szerinnéze-t ezen elválasznéze-tás kell hogy igazságosan néze-tör.

ténjék s tekintettel a mellőzhetlen következményekre. 1) Az egyházi birtokok visszaadassanak, illetőleg felosztassa-nak s a szerzett jogok átírassafelosztassa-nak ; mert ha valamely testü-let vagy birtok elválasztatik, nem szabad az egyik részt a kötelezettségek alúl felmenteni, ha azon kötelezettségek általa elismertettek s a másik rész azok elengedésébe bele

nem egyezett. Anélkül, hogy beleavatkoznánk azon felosz-tásokba, melyek a protestáns egyházat illetik, ami minket katholikusokat illet, ohajtanók, hogy azon j a v a k és segé-lyezések, melyek a katholikusokat illetik, ha az állam azokat kezei közt tovább meg nem t a r t h a t j a s eredeti

rendelteté-sükre nem fordíthatja, adassanak át kezelés végett az egy-házmegyei hivatalnak, hogy ez a megfelelő czélra a törvény biztosítása mellett azokat kezelje.

2) Az egyház j a v á r a történt átiratások, valamint a jog is önmaga fantartására alapítványok elfogadása által

jövedelmi forrásokat nyithatni stb. egyedül a közjog védelme alá helyeztessenek, megfelelőleg az átalános törvényeknek.

3) Hasonlóképen az egyház számára biztosíttassák a jog, hogy istentiszteletét szabadon gyakorolhassa minden oly eszközökkel és módon, melyek természetüknél fogva a nyilvános rendet nem z a v a r j á k , valamint elismertessék az államnak kötelessége védelmezni a nyilvános s magán-isteni tiszteletet, mert ezekben az egyház mást nem kíván, mint hogy szabadsága a köztörvények védelmébe helyeztessék.

4) Nézetünk szerint az egyháznak az államtóli elvá-lasztása természetesen maga után vonja az iskolának az államtóli elválasztását ; mert ha, miként állítják, a cultusok szabadok levén államunkban, következetlen s igazságtalan eljárás lenne, hogy azok, k i k egy cultushoz vagy egyhez sem tartoznak, a többiek fentartására adózzanak : úgy nem kevésbbé következetlen s igazságtalan eljárás lenne az, hogy a hívek oly oktatás fentartására kényteleníttesscnek fizetni, mely közönyös vagy hitetlen vagy hogy egy vallás-beli hivek oly oktatás fentartására szoríttassanak, mely egy r e á j u k nézve idegen vallás szellemében történik.

Magától értetődik, hogy az oktatás kötelezettsége és az államnak felügyelete fentartassék. Az államnak kell hogy meglegyen joga meggyőződést szerezhetni, váljon minden gyermek részesül-e a szükséges és kellő oktatásban és kell, hogy meglegyen a jog az ország elemi iskoláira való felügyelet tekintetéből.

Ezek elnök úr azon feltételek és sarkalatos következ-mények, melyeket az államnak az egyháztóli elválasztásá-nál mellőzni nem szabad, hacsak ezen elválasztást nem a k a r j á k illusoriussá, veszedelmessé tenni.

Mi nem k é r j ü k és nem is óhajtjuk az elválasztást, mert még annak világos, határozott programmját nem is hallottuk és mert sokkal okosabb egy habár viszonylagos jónak fentartása, mint olyan utáni kapkodás, mely bizony-talan s többé-kevésbbé határozatlan reményeket kelt. A k é t hatalomnak egyessége igen jól megfér a vallásszabad-sággal és mi okosabbat nem tehetünk, mint ha kijelentjük, vajha azon állapota a dolgoknak, mely vallásos szempontból tekintve húsz éven át hazánkban a béke s nyugalom állapota volt, ezentúl is fentartatnék.

H a egyébiránt a törvényhozó testület ezen elválasz-tást, mint a népség óhajtásának hozott engedményt, elha-tározná, mi remény'éljük, hogy ezen elválasztás méltányos és igazságos leend s meg fog felelni az állam hatalmának, miként az egyház szabadságának.

Külömben, bárminő legyen a dolognak kimenetele, mi nem szűnünk meg az egyháznak hü fiai s az államnak tisztelő hódoló polgárai lenni. Ha a jelenlegi egyesség fen-t a r fen-t a fen-t i k , ebbon mind az állam, mind az egyház zálogáfen-t fogja találni a bizalomnak, egyességnek, biztosságnak. H a az elválasztás határoztatik el, mi mindig egyesülve mara-dandunk a hazaszeretetben és az Istenben helyezett biza-lomban, ki h a z á n k a t védi. F o g a d j a stb. Cressier, 1869. okt.

30. F . J . Martin, esperes pleb. A. Ruedin, pleb. E. Jaquet, pleb. J . Bcrchier, pleb. J . Beriet, pleb. P. Magnin, kápL A. Goetschman helyettes plébános.

IRODALOM.

„ D r . J o b . Bapt. v. Hirscher's nachgelassene kleinere Schrif-ten. Mit biographischen Notizen und dem P o r t r ä t des Ver-fassers in Photographie. Herausgegeben von D r . H e r m a n n Rolfus. — Erlös f ü r die von H i r s c h e r gestifteten Rettungs-anstalten. — F r e i b u r g im Breisgau. Herder'sche

Buch-handlung. X I V . és 348 11. 8. 28 Ngr.«

(Folytatás.)

A h ajjt o d i k „Das göttliche W e r k der Erlösung im Mosaismus " feliratú értekezésben — a 99—131 lapokon — előadja, hogy a mózesi k i n y i l a t k o z t a t á s t , mely az isteni t a n o k és o k t a t m á n y o k egész rendszerét alkotta, csak a csudálat ézetétől e l r a g a d t a t v a lehet szemügyre v e n n ü n k . Mindazáltal másrészt, összehasonlítva az evangelium tör-vényével, tökéletlen és erejét csupán a jövő Üdvözítőben való hit, J é z u s Krisztusba vetett élő remény, által nyerte, hogy a j á m b o r o k i g a z a k k á v á l t a n a k .

Vége felé dr. Hirscher a többi között így szól :

„ W i r erstaunen und zürnen, dass die Israeliten trotz aller Gro3sthaten Gottes unter ihnen und bei der Herrlichkeit ihres Gesetzes und den vielen u n d weisheit-vollen Einrichtungen, wodurch ihnen Gott und sein Gesetz stethin vor Augen gestellt war, dennoch J e h o v a nicht T r e u e b e w a h r t e n , sondern J a h r h u n d e r t e l a n g zwischen Glauben und Gehorsam und Abgötterei und ihren L a s t e r n schwankten. . . Ob wir es aber besser machen ? Gehen wir die Geschichte des Christenthums durch : ob w i r es besser machen ? U n d doch stehen unsere Offenbarungen und unsere religiösen Institutionen weit über jenen der Hebräer.

Möge sie von uns gesagt w e r d e n : ,Wenn das Salz seine K r a f t verliert, womit soll man denn s a l z e n ? '

A h e t e d i k r a j z o l j a — 131—142. lapokon — a mó-zesi kijelentés (mozaismus) történelmi valódiságát, igazsá-g á t , a n n a k föképeni b e b i z o n y í t á s á v a l , hoigazsá-gy Isten azon vallást, melyet Mózes által Israel népe között alapított s mely által e népet minden más nép felett a n n y i r a k i t ü n t e t t e , nem a k a r t a s a j á t sorsára hagyni ; hanem amily csudálatosan alapította, ép oly csudálatosan fen is t a r t o t t a és védelmezte

— és pedig az által is, hogy közvetlenül befolyt választott népének történetébe ; hogy péld. csudálatos intézkedésekkel vezette k i azt E g y p t o m b ó l stb.

A n y o l c z a d i k — 143—153 lapokon — k i m u t a t j a , hogy a Teremtő és teremtmény közötti külömbségtétel és az Istenben, mint mindenek Teremtőjében, legnagyobb böl-cseséggel és hatalommal a világ felett felruházott lényben való hit a l k o t j a az ószövetségi kijelentés alapigazságát.

A z é r t lőn ezen alapigazság k i n y i l a t k o z t a t v a a végre, hogy az egész kijelentés élére állhasson ; mert a szontirás minden egyéb t a n í t m á n y á t mindenek Isten által lett teremtetésének tanával és történetével kezdi.

A k i l e n c z e d i k — a 154—166 lapokon — előtárja az ószövetségi kijelentés második alapigazságát, az ember természetét, lényét ; hogy az ember érzéki és szellemi

ter-mészettel bir, . . . a lélek az tulajdonképen, mi az embert emberré teszi s valódi m é l t ó s á g u n k a t a l k o t j a .

( F o l y t , köv.)

VEGYESEK.

— A budapesti lelkészkedő p a p s á g a herczegprimás kegyes rendelete folytán j a n u á r 7-én tartott tanácskozmá-n y a értelmébetanácskozmá-n kértanácskozmá-ni fogja ő herczegségét, miszeritanácskozmá-nt a ca-nonica visitatión kivül az istentisztelet rendjében a következő módosításokat k e g y e s k e d j é k helybenhagyni : a b e l -v á r o s b a n az istentisztelet nyel-ve a m a g y a r leend, szent beszéd fog t a r t a t n i , mint eddig, m a g y a r s német nyelven ; a s z e n t f e r e n c z i e k n é l mindahárom hazai nyelven fog isteni tisztelet és szent beszéd t a r t a t n i , mint eddig ; a s z e r v i t á k n á l behozatik a m a g y a r szent beszéd ; a t e r e z - és j ó z s e f k ü 1 v á r o s o k b a n m a g y a r , német és tót nyelven leend istentisztelet és s z e n t b e s z é d ; a f e r e n c z v á r o s b a n m e g m a r a d a m a g y a r és német ; l i p ó t -v á r o s b a n német. B u d á n m e g m a r a d az eddigi rend, csak a v i z i v á r o s b a n leend még m a g y a r s az o r s z á g

-ú t o n tót szent beszéd.

— J a n u á r 9-én délelőtti 11 órakor t a r t o t t á k a teréz-külvárosi katholikusok az autonomicus v á l a s z t á s r a első értekezletüket, melyre f a l r a g a s z o k által h i v a t t a k össze. A szép számmal megjelent katholikushoz az összehivó pré-postplebános tartott lelkes beszédet, melyben a katholikusok jelen helyzetét ecsetelte, az autonomicus szervezkedés fázi-sain keresztülmenve felhívta a jelenvoltakat, hogy a felolva-sott szentesített választási törvények értelmében egy öttagú b i z o t t m á n y t válaszszanak választás eszközlésére. A k a t h . férfiak erre felkiáltás ú t j á n megválasztották : Klempa Simon prépostplebánost, Herle Antalt, P a u l J á n o s t , Kopp Józsefet, Muderlak Vinczét. Kölcsönös bátorító, k i t a r t á s r a intő be-szélgetés közben szétmenni s z á n d é k o z t a k a terézvárosi pol-g á r o k , midőn a plébános h o z z á j u k fordulva, őket m a r a d á s r a k é r i s a népszámlálás eredményére u t a l v a lelkes s z a v a k b a n felhívja, hogy mint buzgó katholikusok legyenek segítsé-gére, hogy a r o p p a n t terjedelmű terézvárosi plébánia fel-osztassák, u j templom építtessék a m á r megvett kültelken, mert ő érzi, hogy ily r o p p a n t lélekszám mellett eleget tenni ereje minden megfeszítésével sem képes és a felelősség ropp a n t terhe őt l e n y o m j a . Lelkes szavai g y ú j t o t t a k ; a k a t h o -likusok h a r s á n y éljenzésbe t ö r t e k ki, mire egyike a polgá-r o k n a k szót k é polgá-r és hivatkozva E u polgá-r ó p a majdnem minden t a r t o m á n y á b a n tett tapasztalataira, h i v a t k o z v a különösen N o r v é g i á n a k legvégső végén egy kis falura, hol a katholi-kusok sárból csináltak m a g u k n a k templomot, melynek fel-állítására ő is közreműködött, felhivta polgártársait, hogy ne ijedjenek vissza semmitől, h a b á r fából keilend is először e g y kápolnát állítaniok. J ó az Isten, a kezdeményre áldását fogja adni. A plébános a buzgó polgár szavait felfogta, intette, k é r t e hiveit, hogy segítsék, gyámolítsák külső k a -tholikus hivei i r á n t i gondoskodásában és szavai mélyen b e h a t o t t a k a jelenvoltak lelkeibe ; lelkes éljenzés közt rög-tön 16 tagból álló bizottmányt alakítottak, melynek élére m a g a a plébános állt. A bizottmány hivatása a z o n n a l mun-kához fogni, hogy Terézvárosban templom építtessék s u j plébánia a l a k í t t a s s é k . — L á t t u k ez alkalommal világosan, mily előny az, ha a plébános híveivel értekezhetik ; a teréz-városi plébános n é h á n y lelkes szava ma m á r egész Teréz-várost mozgásba hozta, mert szívből szívhez szólott. A d j a a jó Isten áldását a buzgó kezdeményezésre.

Felelős szerkesztő CSELKA NÁNDOR.

Nyomatott Pesten, 1870. K o c s i Sándor saját nyomdájában. Halpiaez és aldunasor sarkán. 9. sz.

Megjelenik e lap heten-kint kétszer : szerdán és szombaton. — Előfize-tési dij félévre póstán-küldéssel 5 frt. 25 kr.,

helyben 4 frt. 90 kr.

RELIGIO.

KATH. EGYHÁZI S IRODALMI FOLYÓIRAT.

Előfizethetni minden k. póstahivatalnál ; Pes-ten a szerkesztőnél (te-rézvárosi plébánián)s Ko-esi Sándor nyomdai iro-dájában, (haltér és aldu-nasor sarkán, 9. sz. a.)

Pesten, január 15-én. I. Félév. 1870.

r

T A R T A L O M : Az egyházi gyógybüntbtések. — Esz-vallás. — E g y h á z i tudósítások. — Irodalom. — Vegyesek.

Az egyházi gyógyMntetések.

„Omnis autem disciplina in prae-senti quidem videtur non esse gau-dii, sed moeroris ; postea autem fructum pacatissimum exercitatis per eam reddet justitiae."Hebr. XII,11.

I. Szent Ágoston az egyházról szólván a többi

közt ezeket mondja: „Tota instituta est ad colendum

u n um Deum".

1

) Hogy az egyház e czélt elérhesse,

szükséges, hogy alkalmas eszközökkel birjon,

me-lyekkel Krisztus urunk anyaszentegyházát el is

I. Szent Ágoston az egyházról szólván a többi

közt ezeket mondja: „Tota instituta est ad colendum

u n um Deum".

1

) Hogy az egyház e czélt elérhesse,

szükséges, hogy alkalmas eszközökkel birjon,

me-lyekkel Krisztus urunk anyaszentegyházát el is

In document Religio, 1870. 1. félév (Pldal 32-37)