E S Z T E R G O M , marczius 10. „ A p j u k ! nincs kenye-r ü n k . " „Nem tehetek kenye-róla, n ncs pénzem." „Tehát szekenye-rezz.
Í r j . " „Könnyű beszélned a n y j u k ! nem olvas a m a g y a r
em-ber tudományos könyvet, csak ,Bolond M i s k á t ' , L i d é r c z e t ' , ,Hétfejű S á r k á n y ' - t vagy botránymüveket, de ezek i r á n t is csökken már a részvét." „Bánom is én mit irsz, csak í r j és szerezz, mert már hitelben se ád a zsidó." ,,Legyen tehát ! még egyet megkísértek. Botránymüvet irok és az ilyen dol-gok iránt még meglevő érdeket lehetőleg felfogom és kime-ri t e » . í r o k olyant, hogy C és T . . . . P . . . . meg-p u k k a d n a k irigységtől, lesz meg-pénz és kenyér, vajas kenyér."
í g y tanácskozhatott egy érdemes házaspár, melynek jobb fele egyszersmind szerkesztő és pedig a „ H a z á n k s Külföld"
és „Heti pósta" szerkesztője, Szokoly Viktor Pesten, a do-hányutczában. É s megindult egy előfizetési felhívás ilyczimü m ű r e : „ A P á p á k bűnei, mérgezéseik, mészárlásaik, orgyil-kosságaik, vérfertőztetéseik és fajtalanságaik." „Három vastag kötetben." No ez már azután vonzó czím. H a erre nem jön előfizető, akkor veszve vagy szegény m a g y a r „Ha-z á n k " s„Ha-zerkes„Ha-ztője. Ne féltsük őt, mindenre gondolt ő ; min-dent beletett az előfizetési felhívásba, a mi előfizetőket vonz.
Lássuk :
1. Az előfizetési ív hegyében két kéz között e szavak állanak : „nőknek és gyöngébbkorú i f j a k n a k nem való." 0 mily hamisan kelti fel itt a tisztes hölgyvilág n a g y részének kíváncsiságát müve iránt ! Már nem kétkedem többé, hogy dohányutczai terméke bejut holmi varróasztal-k á varróasztal-k titvarróasztal-kos fióvarróasztal-kjaiba is. 2. A folhivás szerint a varróasztal-k ö n y v tartalma „mindent felül fog múlni, mit eddig a botrányiro-dalom mezején találni lehetett." Tehát : „Noch nie dagewe-sen." 3. „Könyvárusi úton nem lesz kapható" e drága kincs.
Bizonyára ez csak nevelheti becsét, hogy oly nehéz hozzá-férni. 4. „A censura volt oka, hogy eddig ,hazai' nyelvün-kön meg nem jelenhetett." Azért a „haza"-fias munkát „ha-zánk "fiai csak örömmel üdvözölhetik. 5. „Inquisitio."
6. „Átalános zsinat." 7. Infallibilitás." Mind megannyi pon-tok, melyek hallatára az emberek idegesekké szoktak válni.
8. „Három vastag kötet lesz", olvasható ritkított b e t ű k k e l a felhívás végén. Tehát ép oly hosszú lesz, mint Dumas regényei, csakhogy ezeknél végtelenül pikánsabb. 9. Netáni aggodalmak elhárítására Sz. úr kijelenti, hogy ő maga „is"
katholikus és „nem az egyház és az üdvözítő szent tanai ellen"
fog síkra lépni, hanem csak a mindenható és csalhatatlan pápák ellen. ')
Sőt a katholikus közönség biztosabb félrevezetésére nem átall Sz. úr még a m a g y a r p ü s p ö k i k a r r a i s h i v a t k o z n i , k i k a p á p a i c s a l h a t a t l a n s á g i k é r d é s n e k „ i s t e n t e l e n v o l t á t á t é r e z é k m a -g u k i s é s t i l t a k o z t a k e l l e n e . " Csakho-gy ekkor nem értem, miért Írja Sz. az „előfizetési feltételekében,
misze-„az előfizetők nevei nem lesznek kinyomtatva, hogy papok is fizethessenek elő." Hiszen lia Sz. úr katholikus és némi-leg solidaritásban van (?!) a magyar püspöki karral, mit kellene akkor még késni a közpapság neveinek nyilt b e -vallásával ?
De tegyük félre a tréfát.
Igaza van Sz. ú r n a k , hogy az övéhez hasonló botrá-nyos mű, kivált édes magyar nyelvünkön, még nem jelept
i) U g y a n nem mondaná meg nekünk a „katholikus" Sz., hogy voltaképen ki lenne az ö pápája és hol laknék az ?
meg. É s ezért s a j n á l j u k mindenek előtt a tisztes Szokoly-családot, hogy ezen t a g j á n a k hallatlan irodalmi merénylete k ö v e t k e z t é b e n az összes haza előtt most és m é g későbbi évtizedeken át, nevére szégyenfolt t a p a d . H a szégyen az a c s a l á d r a , hogy a b b a n e g y k o r apagyilkos találtatott : ú g y f á j l a l h a t j a a fennevezett család, hogy az ő t a g j a i n a k egyike t á m a d á meg nem tőrrel, hanem rágalomal az összes k a t h . k e r e s z t é n y s é g a t y j á t a római p á p á t . Nem tudom, hol t a n u l t a Sz. ú r a morált, mely a fiúnak megengedi, miszerint a t y j a b ű n e i t az egész világ előtt pelengérre tegye ? Hasonlót csele-k e d e t t u g y a n C h a m , csele-ki részeg a t y j á t Noét, midőn mezítele-n ü l feküvék, kimezítele-neveté és fivéreit is r á a k a r á birmezítele-ni a mezítele-nevetésre.
D e bőven lakolt is e m e r é n y é r t ; I s t e n á t k a sujtá őt mara-d é k a i v a l e g y ü t t . Nem óhajtom, bizony nem, hogy Sz. u r a t és családját ezen v i l á g r a szóló m e r é n y é r t Isten keze elérje, de féltem, ig^n féltem a n n y i v a l is i n k á b b , mert Sz. úr ma-gát k a t h o l i k u s n a k vallja, tehát öntudatosan cselekedett.
S a j n á l j u k másodszor szegény z a k l a t o t t m a g y a r h a z á n k a t . Még nem elég a p á r t s z e n v e d é l y itthon, a leg-veszélyesebb viszályt, a vallásit, kell felébreszteni, mely u g y a n modern t ö r v é n y e i n k következtében, fájdalom ! szinte ébredez m á r , de szerzőnek férczmüve által még i n k á b b élesztetni fog. S a j n á l j u k becsületes m a g y a r k a t h o l i k u s né-p ü n k e t , melynek a m a „ v a s t a g " mü a m i n t egyrészt erkölcsi érzületét a legélénkebben fogja sérteni, úgy más részt k a -t h o l i k u s hi-té-t fogja megrendí-teni, mer-t nem -t a n u l -t a n n y i -t , hogy ily rosz i r á n y b a n dillettanskodó történészek perfid okoskodásait megczáfolja.
S a j n á l j u k az eddig ilyenektől szűz m a g y a r i r o -d a l m a t . A f r a n c z i a romlottság posványaiból kelle szerző-nek azt meríteni, mint m a g a is bevallja, hogy „ h a z a i " iro-d a l m u n k a t ezzel beszenyezze.
S a j n á l j u k t o v á b b á a m a g y a r s a j t ó t, azon nyomdatulajdonost, ki ilyen átkos b o t r á n y h o z segédkezet n y ú j -tani nem fél, ki ily czélra k ö z r e m ű k ö d n i pénzért nem átall, mely czélnak gonoszságát a nyomdász hogy belátta, onnan is k i t ű n i k , mert az előfizetési felhiváson egyátalán nincs a n y o m d a neve kitéve. S a j n á l j u k azon szegény szedőket is, k i k t ő l ily piszkos foglalkozás a hitet rabolja el és erkölcsi-s é g ü k e t megmételyezi.
S a j n á l j u k végro a m a g y a r k a t h . e g y h á z a t , melyre ezen m ü következtében az egész világ előtt szégyen h á r a m l i k . Igen, k a t h o l i k u s n a k kelle e b ű n t é n y t elkövetnie, hogy a b ű n gonoszságából mi se hiányozzék ! Nem hiszem, h o g y h a z á n k protestánsai ilyenre képesek lettek volna.
Bizonyság erre a külföld protestáns írói : R a n k e , Leo, Mül-ler, Menzel, Macaulay, k i k n e k s a r u s z i j á t sem érdemes meg-oldani Szokoly V i k t o r , k i k protestáns létükre, ha itt ott elfogultan is Ítélnek pápáinkról, de azok n a g y o b b részéről, úgy az egész p á p a i institutióról, sőt legujobban a pápai csalhatatlanságról is egy U r q u h a r t , a legnagyobb tisztelet-tel n y i l a t k o z t a k .
Nem a t u d o m á n y vezeté t e h á t Sz. u r a t m u n k á j á n a k ösz-szetákolásában, hanem a l e g v a s t a g a b b t u d a t l a n s á g és a szen-vedély. A z t hívé t. i., hogy a pápai c s a l h a t a t l a n s á g a l a t t azt kell érteni, hogy a pápa nem v é t k e z h e t i k . Ki állított v a l a h a i l y e s t ? M u t a s s o n ogy k á t é t , hol ez á l l a n a ? Ellenben mu-tasson a „corpus juris canoniciban" C3ak egy t ö r v é n y t a
p á p á k t ó l , mely erkölcsellenes l e n n e ? Mutasson u g y a n a z o n pápáktól, k i k n e k erkölcstelen életét az egyháztörténelem soha sem t a g a d t a , hanem hiven feljegyezte, ugyanezen pá-p á k t ó l mutasson csak egy erkölcstelen t ö r v é n y t . í m e ebben áll a pápák csalhatatlansága Sz. u r a m ! Csak egy kissé kel-lett volna f á r a d n i a és m e g t u d h a t t a volna, mit ért az e g y h á z a pápai infallibilitás alatt. H o g y oz így felfogva nem isten-telen tan, hanem az isteni gondviseléssel igen szépen meg-egyez, könnyen b e l á t h a t t a volna. B e l á t h a t t a volna, hogy épen a b b a n rejlik Istennek kitűnő kegyelme, hogy rosz pápa által sem engedi az Üdvözítő szent t a n á t m e g r o n t a t n i . De mindezen kérdések körül m a g á t alaposan t á j é k o z n i elmulasztotta a „ H a z á n k és Külföld" szerkesztője és tudat-lanul, szenvedélylyel, látott botrányos müve megírásához.
Tetézte b ű n é t szemtelenséggel, a mennyiben a m a g y a r papságot is előfizetésre felhívni merészelte. Mióta hiszi S z . úr, hogy a m a g y a r k a t h . p a p s á g sz. P é t e r u t ó d j á t tisztelni m e g s z ű n t ? Mióta hiszi, hogy a pápa nélküli e g y h á z alko-tásához segédkezet n y ú j t s o n ? F á j d a l o m , hogy némely tár-saink szabados és egyházellenes irálya szerzőt ily m e r é n y r e némileg jogosította ! Mi azt r é s z ü n k r ő l a legnagyobb indi-gnatióval v i s s z a u t a s í t j u k .
Sz. a m a g y a r p ü s p ö k i k a r t is belevonta piszkos pro-g r a m m j á b a . B i z o n y á r a n a pro-g y o b b csúfot nem lehetett volna azzal űzni, m i n t midőn azt némileg bűnrészesének feltün-tetni nem irtózott. Nem v a g y u n k hivatva a m a g y a r püspöki k a r nevében nyilatkozni, de a n n y i t tud az összes m a g y a r haza, hogy az P é t e r széke i r á n t a legnagyobb tisztelettel és hívséggel viseltetik.
Végezetül nem h a g y h a t j u k szó n é l k ü l Sz. azon kife-jezett a g g o d a l m á t , miszerint a nyilt és titkos j e z s u i t á k , (kik még a sajtó éltető tényezőire, a k i a d ó k r a , is pressiót g y a k o r o l n a k ) minden á t k o t r á f o g n a k szórni a történelem feltárt igazságaira. Nem szükséges, u r a m , önnek müvére á t k o t s z ó r n i ; elég á t k o t hord az méhében, ép úgy, mint a cholera v a g y a döghalál, A merre oz terjed, a r r a pusztul a n é p s é g ; a m e r r e az ön m ű v é t olvasni f o g j á k , ott enyészni fog a hit és erkölcs. Mert hogy önnek müve nem a történet nyilt igazságait fogja t a r t a l m a z n i , h a n e m ezek elferditéseit, arról kezeskedik hirdetett müvének czime, mely a mi az irály nemességét illeti, igen jól beillenék holmi „ A n k o r -b á l o k " p r o g r a m m j a i -b a is.
Mi k é r j ü k a z o k a t , k i k n e k kezeibe az Isten a k a t h . nép ü g y é t letevé, hogy ezen apagyilkos mü terjedését meg-a k meg-a d á l y o z z á k . Hmeg-abmeg-az László.
R Ó M A . E g y e t e m o s z s i n a t i m o z z a n a t o k . A zsinat elnökei a zsinati rend módosítása tekintetében a kö-vetkező rendeletet tették közzé :
Apostolicis Litteris die 27 novetnbris anno proxime superiori editis, q u a r u m initium M u l t i p l i e r s i n t e r summus P o n t i f e x ordinem generalein constituit in V a t i e a n i Concilii celebrationo servandum, in iisque, praetor alia, certas q u a s d a m regulás tradidit, quibus rationi disceptatio-num a P a t r i b u s h a b e n d a r u m consuleretur.
I a m vero ipse Sanctissimus Dominus propositum sibi finem facilius assequi cupiens, nec non rationem habens ex-postulationuin, quae a plerisque Concilii P a t r i b u s h a u d s e m e l
143
exhibitae sunt ex eo, quod disceptationum Conciliarium series in longum plus aequo p r o t r a h a t u r ; ex apostolica sua solli-citudine quasdarn peculiares p r o Congregationum genera-lium discussionibus t r a d e r e n o r m a s constituit, quae prae-stitutum generalem ordinem evolvendo, atque i n t e g r a m servando eam discussionum libertatém, quae catholicae E c -clesiae Episcopos decoat, pleniori expeditiorique ratione ad rerum t r a c t a n d a r u m examen, disceptationem et deliberatio-nem conferrent.
Q u a m o b r e m C a r d i n a l i b u s C o n g r e g a t i o n u m generalium P r a e s i d i b u s in Concilium adliibitis et quaesita etiam sententia P a t r u m peculiaris C o n g r e g a t i o n i s recipiendis e x p e n -dendisque Episcoporum propositionibus, idem Sanctissimus Dominus noâter sequentes ordinationes edendas s e r v a n d a s -que m a n d a vit :
1. Distributo schemate Concilii Patribus, C a r d i n a l e s Praesides Congregationum generalium congruum tempus praefigent, intra quod P a t r e s ipsi, qui aliqua in schemate a n i m a d v e r t e n d a censuerint, ea scripto t r a d e r e debeant.
Animadversiones hoc ordine e x a r a n d a e erunt ; ut pri-mum illae scripto a d n o t e n t u r , quae schema generatim respi-ciunt sive integrum sive divisum, pro ut a Praesidibus indi-catum f u e r i t ; deinde illae, quae ad singulas schematis partes r e f e r u n t u r , schematis ipsius ordine servato.
3. Qui ex p a t r i b u s animadversiones vel in verba vel in p a r a g r a p h o s propositi schematis afferendas p u t a v e r i n t , novam verborum vel p a r a g r a p h o r u m f o r m u l á m subiieient in locum prioris in schemate substituondam.
4. Animadversiones a P a t r i b u s Concilii h a c ratione ex-iratae et propria subscriptione munitae Secre^ario Con-cilii t r a d e n t u r , eiusque opera ad respectivas Episcoporum deputationes t r a n s m i t t e n t u r .
5. P o s t q u a m huiustnodi animadversiones expensae fuerint in conventu eius deputationis, ad q u a m pertinent, singulis patribus d i s t r i b u e t u r schema r e f o r m a t u m , u n a cum s u m m a r i a relatione, in qua de propositi» avimadversionibus mentio fiet.
6. Schemate u n a simul cum s u p r a d i c t a relatione P a -tribus Concilii communicato, Cardinales Praesides diem statuent Congregationis generalis, in qua discussio
in-•choabitur.
7. Discussio fiet primum generatim de schemate inte-gro vel diviso prout Cardinalibus, praesidibus visum fuerit, eaque absoluta, de u n a q u a q u e singillatim schematis ipsius p a r t e disceptabitur ; proposita semper in h a c s i n g u l a r u m partium discussione a b oratoribus formula expensi schematis periodo vel p a r a g r a p h o substituenda, ac praesidibus post habitum sermonem scripto exhibenda.
8. Qui de r e f o r m a t o schemate loqui voluorint, dum suum disserendi propositum praesidibus significandum cura-bunt, innuere p a r i t e r debecura-bunt, u t r u m de toto schemate in genere vel de eius p a r t i b u s in specie aeturi sint ; et, quate-nus in specie, de qua schematis p a r t e sibi a g e n d u m esse s t a t u e r i n t .
9. L i b e r u m erit cuique ex respectivae deputationis Episcopis, i m p e t r a t a a praesidibus venia, o r a t o r u m difficul-tatibus et animadversionibus respondere, ita tarnen, ut
facul-tas ip3Ís sit vel statim post oratoris sermonem eloqui vel pluribus insimul oratoribus eadem super re d i s c e p t a n t i b u s reponere, idque vel eodem vel alio die perficere.
10. O r a t o r u m sermones i n t r a fines propositi a r g u m e n t i cohiboantur. Si quem vero P a t r u m e x t r a metas v a g a r i con-t i n g a con-t , praesiduiu ericon-t ad proposicon-tam quaescon-tionem ipsum revocare.
11. Si discussionum series, re propos'.ta iam satis ex-cussa, plus aequo p r o t r a h a t u r , Cardinales praesides, postu-latione scripto exhibita a decern minimum P a t r i b u s , Con-gregationem generalem percontari p o t e r u n t , a n velit di-sceptationem diutius continuari ; et exquisitis per a c t u m assurgendi vel sedendi suffragiis, finem discussioni imponent, si id maiori P a t r u m praesentium n u m e r o visum fuerit.
12. Absoluta super una schematis p a r t e discussione, a n t e q u a m t r a n s i t u s fiat ad aliam, Cardinales praesides suffragia Congregationis generalis exquirent, p r i m u m quidem super propositis in ea ipsa discussione emendationibus, deinde super i n t e g r o partis e x a m i n a t a e t e x t u .
13. Suffragia tum super emendationibus, t u m super singularum p a r t i u m t e x t u ita a P a t r i b u s Concilii f e r e n t u r , ut praesides distinctis vicibus ad s u r g e n d u m invitent pri-mum eos, qui emendationi vol textui assentiuntur, deinde eos, qui contradicunt ; recensitis autem suffragiis id decernetur, quod maiori P a t r u m n u m e r o placuerit.
14. C u m de omnibus schematis p a r t i b u s hac ratione suffragia lata fuerint, de e x a m i n a t o schemate P a t r u m sen-tentias Cardinales praesides r o g a b u n t . H a c c autem suffra-r a g i a osuffra-retenus e d e n t u suffra-r pesuffra-r vesuffra-rba placet a u t non placet, ita tamen, ut qui conditionem aliquam adiiciendam existiment,
suffragium suum scripto tradere debeant.
D a t u m Romae die 20 februarii, anno 1870.
Philippus C a r d . De A n g e 1 i s, praeses.
A n t o n i u s C a r d . D e L u c a praeses.
A n d r e a s Card. B i z z a r r i , praeses.
Aloysius C a r d . B i 1 i o, praeses, H a n n i b a l C a r d . C a p a 11 i, praeses.
losephus Fpiscopus Sancti Hyppoliti, secretahus.
1 . O N D O N . A z a n g o l és o r o s z e g y h á z a k e g y e -s ü l é -s é n e k é r d e k é b e n t e t t t ü n t e t é -s e k . (Folyt.) Végül felemlíté a d é k á n , hogy a 7-ik s z á z a d b a n a cantor-beryi érseki széken tarsusi T ó d o r ült, k i t a történészek mint
,,az ismerek f o r r á s á t és a polgárisodás p a t a k j á t " t ü n t e t i k elö. T ó d o r C a n t o r b e r y görög érseke i r á n t a protestáns A n -golhon elismeréssel tartozik, mondá a d é k á n úr, mert ő volt az első, ki fogadott h a z á j á b a n a püspöki s z é k e k r e olasz v a g y római főpapok helyett, k i k mint látszik, Tódor előtt a bensziilöttek előtt elsőbbséggel birtak, angolokat nevez-tetett.
A westminsteri d é k á n ezen állítólagos változást ú g y a d t a elő, hogy hallgatósága és a n a g y közönség könnyen megértheté, miszerint T ó d o r e tette a 7-dik században a Róma elleni t i l t a k o z á s egy neme volt és mintegy kezdemé-nyezése azon vallási f o r r a d a l o m n a k , mely hét s z á z a d d a l később bevégeztetett. E z e n intermezzo mesterségesen, igenis mesterségesen volt kigondolva s a z é r t ez alja3 liizelgés s é r t é az igazságot és meghazudtolá a történőimet. De Jolin
Bull-n a k ezeBull-n felfedezés tetszett, mert az aBull-ngol reformátió kez-detét a hetedik századba viszi fel! A „Times is" üdvözli a jóniai szigetek s z a k a d á r érsekét s örül azon hasonlíthatlan
nagy szerencsének, hogy egy görög szakadár érseket An-golhonnak oly eszes és tudós férfiú mutatott be, minő a westminsteri d é k á n s büszkén teszi hozzá e lap, hogy a hi-res apátság D r . Stanleyhez hasonló dékánt soha sem látott, ki képes lett volna egy görög érseket így üdvözölni s ily csudálásra méltó coincidenseket felfedezni !
L i k u r g u s érsek, kinek az az előnye, hogy nem tud angolul, hallgatott. O kegyessége, úgy látszik, felfogta, hogy a sok beszéd oly országban és oly egyház tagjai jelenlété-ben, melynek méltóságai közt kettőt sem lehet találni, k i k a kereszténység alapelveiben egymással megegyeznének, a részvétet, melylyel irányában viseltetnek, könnyen meg-ronthatná.
Többször hallottuk már kifejeztetni az anglikánusok azon kívánságát, v a j h a a görög egyházzal egyesülne az anglikán egyház és ámbár ezen ohajtások és kezdeménye-zések foganat nélkül m a r a d t a k , tagadhatlan mégis, hogy hasonló törekvés lelkesíti az unionistákat kik Liverpoolban a syrai érsekhez e tekintetben feliratot is intéztek. Azonban úgy veszszük észre, hogy azon megvetés, melylyel a görög egyház az angolok e nembeli kezdeményezését fogadta, ezen reményeket némileg lelohasztotta. Feltűnő, hogy a westminsteri dékán ily értelemben most egy szót sem szólott s meghagyva a görög egyházat saját missiójában, csak azt jegyezte meg, miszerint Anglia nem k i v á n j a a görögöknek sem áttérését, sem pedig elnyomását. A többire nézve a dékán minden kísérletről, közelítésről és egyesülésről hall-gatott. A londoni püspök, ki a westminsteri lakomán szinte részt vett, ezen kényes kérdést a legóvatosabban érinté. Je-lenléte egy görög érseknek egy anglikán püspök eon-cratioján a legnagyobb örömmel tölté el, de távol van attól, hogy azon lap véleményét oszsza, mely ezen szertartás b í r á s á n á l így szól: „Jelenléte a valóságos és lényeges egység symboluma, mely a görög és anglikán egyház közt létezik, daczára^a tan é3 liturgia közti külömbségnek." „A londoni püspök nem meri magát még azon reménynyel kecsegtetni, hogy szerencsések lesznek megélni legtávolabbi unokái oly közelítést, mely abban állana, hogy üdvös dolgok eszközlésében együtt működnék e két egyház; természetesen az egyesülést annyiban értve, a mennyiben oz lehetséges azon elkülönítő határok fentartása mellett, melyek
mind-egyik egyház tulajdonaihoz tartoznak." Azután a zsinatra alludálva, melylyel az anglikánok többet foglalkoznak, mint foglalkozni látszani akax-nak, a londoni püspök így folytatá :
„Azon pillanatban, melyben Róma a kereszténység lehető egyesülésének u j halálos csapást a k a r adni, különös talál-kozása volna az eseményeknek, ha a keleti s nyugati egy-h á z a k rég táplált kölcsönös érzelmeknél fogva egymásegy-hoz mindjobban közelednének."
(Vége köv.)
VEGYESEK.
— Kultusminiszterünk bemutatta a deákkörben a vallásra s az egyetemre vonatkozó törvényjavaslatait. Szán-dékozunk elmondani felettük véleményünket. A szöveg tel-jes közlését a k k o r r a t a r t j u k fen, midőn a képviselőház a
javaslatot elfogadta.
— A Sacra Rituum Congregatio a következő rendele-tet adta ki az olajszentelésre vonatkozólag :
D e c r e t u m .
Nonnulli Sacrorum Antistites qui oecumenico Concilio Vaticano intersunt, praevidentes se a propriis dioecesibus fore absentes F e r i a V. in coena Domini anni huius ac pro-inde sacra Olea in usum earumdem dioecesium ea F e r i a consecrare non posse, a Sanctissimo Domino Nostro Pio Papa I X . obsequentissime exquisierunt, ut huic necessitati providere dignaretur. Eorum autem precibus a subseripto Sacrorum R i t u u m Congregationis secretario eidem Sanctis-simo Domino Nostro fideliter relatis, Sanctitas Sua perpen-dens etiam sententias tum alterius ex apostolicarum caere-moniarum Magistris, tum Rmi Domini ejusdem Sacrae Con-gregationis Assessoris, qui prae oculis habuerunt conces-siones in peculiaribus et similibus casibus factas ; suprema auctoritate sua derogando ab Ecclesiasticis hac de re prae-seriptionibus induisit, ut in dioecesibus, in quibus non adsunt Rmi Ordinarii, si titularis aliquis Episcopus non inveniatur vel a vicinis dioecesibus Olea sancta hoc anno consecrata haberi facile nequeant, vetera Olea superioris anni adhiberi valeant in benedictione Fontis Baptismalis tum in Sabbatho Sancto tum in Sabbatho Pentecostes, nec non in solemni collatione Baptismatis ac in ungendis infirmis.
Rmi a u t e m ipsi Ordinarii monere curabunt quampri-m u quampri-m illos ad quos spectat de praedicta Apostolica Dispen-satione ut Olea sacra non deficiant : infundendo etiam, ur-gente necessitate, partem modicam et minoris quantitatis Olei non benedicti in Oleis benedictis. Sanctionibus quibus-cumque ac Decretis in contrarium disponentibus minime obstantibus.
D i e 17 Februarii 1870.
C. Episcopus Portuen. et S. Rufinae.
Card. P a t r i z z i S. R. C. Praes.
D. B a r t o 1 i n i, S. R. C. secretarius.
Szerkesztői üzenet.
Egy papnő v. tanár úrnak : Kérdi ön, váljon a nm. magyar püs-pöki kar a pápai csalatkozhatlanság kérdésében csakugyan Döllinger s Gratry álláspontját foglalja-e el, miként azt a K. e. i. lap állítja ? Nem tudjuk, de nem hiszszük. Az oportunitási kérdés s D. meg G álláspontja
vagyis a csalatkozhatlanság tagadása közt roppont nagy a külömbség.
Egyébiránt, ha nagy indiseretio volt a magyar püspökök által is aláirt pojtulatumot közzétenni : még nagyobb indiseretio hírlapi vitákban az egész magyar püspöki karra hivatkozni. Atyáink Rómában judices tidei ; a hirlapi vitákban pedig singulus tantum valet, quantum probat. Kis béketűrés, néhány hét alatt mindenki tudja hanyadán vagyunk a csalat-kozhatlanság dolgával.
Dr. — a) A lelkipásztorsági tanszékre a pesti egyetemhez, miután a concnrsus nem vezetett eredményhez, a hittani kar Klinger ^István rozsnyói tanárt evocálta. b) Az újszövetségi tanszékre a pályázat, re-cursus, non conre-cursus, ki van írva s tart 1870 april 20-ig, lásd Religio ezidei 16 számát, c) Abölcsészetkari hittanári s egyetemszónoki állomásra tudtunkkal se concursus, se recursus nem volt hirdetve ; a tan- és szó-széket ideiglenesen Zsihovics Ferencz kanonok úr tölti be ; egyébiránt itteni közmeggyó'zó'dés szerint ez állomás teljesen megszűntnek tekinthető.
Felelős szerkesztő CSELKA NÁNDOR.
Nyomatott Pesten, 1870. K o c s i Sándor saját nyomdájában. Halpiacz és aldunasor sarkán. 9. sz.
Megjelenik e lap heten-hint kétszer : szerdán és szombaton. — Előfize-tési dij félévre póstán-küldéssel 5 f t . 25 kr., .
helyben 4 frt. 90 kr.
\ RELIGIO.
KATH. EGYHÁZI S IRODALMI FOLYÓIRAT.
Pesten, márczius l9-én. 19.
Előfizethetni minden k. póstahivatalnál ; Pes-ten a szerkesztőnél (te-rézvárosi plébánián)s Ko-csi Sándor nyomdai iro-dájában, (haltér és aldu-nasor sark.), 9. sz. a
I. Félév. 1870.
T A R T A L O M : Infallibilitás és a pápa. — A sz. atyák műveinek ujabb kiadásáról. — E g y h á z i tudósitások. — Ve-gyesek.
Infallibilitás és a pápa.
(Folytatás.)