P E S T , j a n . 10. A z ü n n e p e k é s k ö z ö s i s k o l á k . Hogy a közösiskolai rendszernek hazánkbai behozatala sok szóváltásra és súrlódásra adott alkalmat nemcsak az iroda-lom terén, hanem az életben is, azt mindenki t u d j a . P e d i g még nem é r t ü n k a dolgoknak végére. A kormány maga részéről mindent elkövet, ahol csak lehet, hogy a közös iskolák számára minél nagyobb tért nyerjen. H a néha vere-séget is szenved, mint, például, Székesfehérvárt, ez aligha fogja őt egykönnyen azon útról leterelni, melyre a szente-sített törvénynyel lépett. De most másfelé fordítsuk figyel-münket.
A pesti protestáns egyházi s iskolai lap utolsó számá-ban „Közös népiskolák és katholikus ünnepek" czím alatt egy czikket közöl, melyben sok nevezetes állítás foglaltatik.
„ H a a törvényhozás csakugyan komolyan azt a k a r j a , hogy a néf>nevelési törvény necsakirott malaszt maradjon, h a n e m a nép életébe átmenve a n n a k vérévé és testévé váljék ; ha a törvényben kifejtett intézkedéseket csakugyan komolyan valósítani a k a r j a , egyről nem kellett, nom lett volna szabad megfeledkeznie, egyről, mi a törvény ezen intézkedéseinek és keresztülvitelének legnagyobb akadályát képezi. E z az egy p e d i g : a katholikus egyháznak számtalan és különféle ünnepei."
Hogy az az egynehány katholikus ünnep oly borzasztó nagy akadálya volna a közösiskolai rendszer v é r r é válásá-nak, nem h i s z s z ü k , de ó h a j t j u k . „Számtalan különféle ünnepek, számtalan már magában véve a római katholi- k
kusok ünnepeinek száma," mondja a t. czikkező. É s mi egyátalán meg nem foghatjuk, hogy lehet néhány ünnepet számtalannak nevezni. A vasárnapokat nem lehet katholikus ünnepnek novezni, mert azokat a protestánsok is t a r t -j á k ; tehát pusztán a katholikus ünnepek akadályai a
közös-népiskolai törvény keresztülvitelének.
') Czáfirat Renan „Jézu3 élete" ellen, 31. fej.
37
Lássuk ezen számtalan ünnepeket egyenkint, amint a z o k a t t. czikke ző minden naptárban feltalálhatja, Ú j é v i vízkereszt j a n u á r 6-án ; gyertyaszentelő február 2-án ; gyü-mölcsoltó márczius 2 5 - é n ; húsvéthétfő; áldozócsütörtök;
pünkösdhétfő; ű r n a p ; Péter-Pál napja; Nagyboldog Asszony augustus 15-én; Kisasszony September 8 - á n ; mindenszentek n a p j a november 1-én ; szeplőtelen fogantatás deczember 8-án, karácsony s I s t v á n v é r t a n ú napja deczember 25 és 26-án, összesen 15 ; nincs ide számítva István király napja, mely hazai ünnep. Es ezen tizenöt nap levonandó az iskolai napokból; nem is tizenöt, hanem pusztán tíz nap ; mert újévet mindenki megüli, áldozócsütörtök s ű r n a p csütörtökre, tehát szünnapra, nagy- s kisaäszonynapja a szünidőkre esik
— és ezen tíz nap azon borzasztó botrány, mely megzavarja az egész magyar hazát. Valóban az embernek az esze meg-áll, hogy viheti valaki a türel metlenséget annyira, hogy tíz ünnep miatt az ország legnagyobbrészü lakosságának a k e z t y ü t v á g j a fejéhez.
„A protestáns egyház úgyszólván kénytelen a feleke-zeti iskolák mellett nyilatkozni kettős okból. Először azért, m e r t j a községi iskolába feljáró g y e r m e k e k . . . a katholikus ünnepeket annyiban megülnék, hogy iskolai előadásokra nem j á r n á n a k s gyermekeinkbe a protestáns elvünkkel ellentmondó ünnepek megünneplését beoltani semmi kedvünk és szándokunk ; másodszor pedig, mert az által, ha a községi iskolákban a katkolikus ünnepek alkalmával a gyermekek az iskolát nem látogathatnák, a jogegyenlőség csak papiron lenne meg, de a valóságban hiába keresnők azt."
A vallások egyenjogúsága azt követeli, hogy minden vallásfelekezet liagyassék meg a s a j á t j á b a n . Miként mi nem követeljük, hogy a protestánsok megüljék a mi ünnepeinket : ú g y a protestánsoknak nincs j o g u k azt követelni, hogy kedvükért mi elhagyjuk saját ünnepnapjainkat. Ez világos.
Cuique suum. Mi nem j a j g a t u n k amiatt, hogy a protestánsok-nak nincsenek ünnepeik ; semmi közük sincs tehát nekik ah-hoz, hogy mi ünnepeinket tiszteljük és megszentelni a k a r j u k . Azért mondjuk mi, hogy ily közös kalap alá vonása minden felekezetnek absurdum és csak a r r a vezet, hogy a békében egymás mellett élő felekezeteket egymás ellen huszítsa, mert érdekeiket ellentétbe hozza.
Ugyebár nem tetszik, hogy gyermekeikbe a protestáns elvvel ellentmondó ünnepek megünneplése beoltassék ? — Amit nem kivánsz m a g a d n a k , te se tedd embertársadnak.
N e k ü n k sem tetszik, hogy gyermekeinkbe a kathol. elvvel ellentmondó ünnepek megszentségtelenítése beoltassék.
É r t s ü k meg tehát egymást és ne i p a r k o d j u n k egymásra olyat tukmálni, mi nekünk kölcsönösen nem tetszik. I n k á b b fogjunk kezet a n n a k kivitelére, hogy mindenki meghagyas-sák s a j á t j á b a n . Mi sokkal jobban becsüljük azon embert, ki protestáns vagy zsidó, mintha zagyvaléka mindennek és azért semmihitü. Ezen vallási zagyvalékra vezet pedig a közös iskola.
I g a z a van czikkirónak, hogy minden felekezetnek, a katholikusnak, görögnek, protestánsnak, zsidónak, ünnepeit megülni a közösiskolákban nem lehet, mert sem a tanitót, sem a tanítványokat nem szabad olyasmire kényszeríteni, mi lelkiismeretükkel ellentétben van. Ebből pedig nem az következik, hogy tehát minden ünnepet el kell törülni, hanem
az, hogy ne keverjük össze a felekezeteket, hanem h a g y j u k meg őket tulajdon hitszabályaiknál.
A protestáns czikkező azt a k a r j a , hogy a katholikusok és görögök ünnepei törültessenek el és tétessenek át vasár-napra. De amily joggal ezt ő követeli, oly joggal követelheti a zsidó, hogy eltörültessenek a vasárnapok és helyeztessenek át szombatra. Fog-e ez tetszeni ? A z u t á n mily joggal köve-telheti Magyarországban a protestantismus, hogy ő legyen az uralkodó vallás, melyhez alkalmazkodnia keilend minden többi vallásnak ? A katholika vallás volt az uralkodó ; ezt megszüntette a törvény. Váljon ezen megszüntetéssel a pro-testantismus lett uralkodó vallássá? í g y tetszik érteni a vallások egyenjogúságát ? Mi egy cseppet sem vonjuk két-ségbe, hogy az ünnepkérdés előbb utóbb törvényjavaslat útján a ház asztalára fog kerülni és hogy ez atyai j ó a k a -rattal azok megszüntetését vagy leszállítását fogja sürgetni ; nem ; sőt azt is t u d j u k , hogy még fontosabb katholikus ügyek is fognak ott előfordulni ; de legalább csak annyi őszinteséggel birnának, hogy kimondanák, miszerint itt nem szabad egyházról van szó a szabad államban, hanem más valamiről.
Mindebből pedig az a tanúság, hogy, ha békében a k a -r u n k élni egymással, tiszteljük egymásnak hitét, meggyőző-dését, elveit, szokásait ; ne t u k m á l j u k egymásra boldogító nézeteinket az állami együttlétben. E n g e d j é k meg n e k ü n k protestáns testvéreink, hogy,ha nekik szent protestáns elvük, nekünk szent lehessen katholikus hitünk. A közösiskolakér-désben pedig tartsunk Cátóval — és törekedjünk minél tö-kéletesebb felekezeti iskolákra.
RÓMA. A n e s z t o r i á n u s o k é s a z e g y e t e m e s z s i n a t . T u d v a van, hogy szentatyánk egyetemes zsinatrai meghivó levelét nemcsak a katholikusokhoz intézte, hanem az eretnekekhez és szakadárokhoz is. Ami a keleti szaka-d á r o k a t és ezek között a nesztoriánusokat illeti, ezekhez Lemée atya, a mar-jacoubi dömésbarátok főnöke Kurdistán-ban küldetett a mezopotámiai apostoli vikárius által a meg-hivó levéllel. Ezen nesztoriánus szakadárok a chaldeus nem-zethez t a r t o z n a k , öt püspök által kormányoztatnak, k i k felett a patriarcha áll, ki egyszersmind a nemzetnek feje.
A jelenlegi p a t r i a r c h a Mar-Schimoun huszonnyolez éves fiatal ember, szépeszü, de kevéssé müveit férfi. Az egész nemzet felett n a g y hatalmat gyakorol, sőt magok a püspö-k ö püspö-k is alig nyomnapüspö-k előtte többet, mint bármely g y e r m e püspö-k . Nekünk alig lehet fogalmunk hasonló despotismusról.
Amint Lemée atya a püspökökhöz érkezett és előadta nekik küldetésének czélját, ezek mind egyhangúlag a d t á k t u d t á r a , miszerint ők önmaguktól semmit sem határozhat-n a k , hahatározhat-nem azt fogják tehatározhat-nhatározhat-ni, mit a patriarcha. íme, mily szolgaságra k á r h o z t a t j a a szakadárság a legbüszkébb lelke-ket. Ezen keresztények nem a k a r j á k elismerni a római pápának törvényes fensőségét, joghatóságát és atyai kor-mányát : míg önállóságuknak teljes elvetésével kénytelenek
fejet hajtani egy ember előtt, ki véletlenül örökség ú t j á n j u t o t t a patriarchal méltóságra anélkül, hogy magas
hiva-t a l á n a k behiva-tölhiva-tésére a legkisebb képességgel birna.
Nem maradt tehát egyéb hátra, mint hogy Lemée atya magát a patriarchát, Mar-Schimount keresse fel, ki a
hegyek közt,fmintegy várban, elzárva székel. Az ö rendes székhelye Kochannes vagy^Kotsch-Hannes k é t ó r a j á r á s n y i r a Dschulamerk vártól Kurdistánban, honnan, ha őt a törökök fenyegetik, K u r d i s t á n belsejébe vonul, a leghareziasabb törzsökök közé, hol a török basák minden hatalmával könnyen daczolhat ; mert ha a törökök meg a k a r n á k őket hódoltatni, legalább is kétszázezer fegyveresre volna szük-ségük, hogy e rendíthetlen hegyi l a k ó k k a l megvívhassanak.
Lemée atyának,hogy Kochannesbe érhessen, körülbelül húsznapi utat kellett tennie különféle hóborította vidékeken.
Jöttének hire feljutott a patriarchához, ki őt kitüntetés-sel fogadta s vendégszeretete jeléül a patriarchatushoz közel szállásolta el.
Első nap a hitküldér semmi említést som t e t t k ü d e t é s e czéljáról, másnap kihallgatást kért a patriarchánál, ki azt neki szivesen megadta.
Hogy fellépésének annál nagyobb jelentőséget tulaj-donítson, az apostoli levél vivője egy papot is felvett kísé-retébe és|több szolgát, valamint több török katonát, k i k kivont karddal mentek előre. A p a t r i a r c h á n a k egész ház-népe szinte fegyverben állt. Mar-Schimoun papságától, csa-ládjának különféle tagjaitól és nagyszámú tőrökkel felfegy-verzett szolgaságtól körülvéve trónteremében fogadta a küldöttet. Lemée a t y a közeledtére felkelt trónjáról, a küldött elé ment s azt önmagával szemben egy támlás-székbe ültette, mi kitűnő jele a j ó a k a r a t n a k . Erre a küldött előadta jöttének okát, hogy ő a római p á p á n a k nevében jő s annak a keletieket az egyetemes zsinatra való meghívó levelét van megbizatása átadni. Kiemelte erre, mily hasznot húzhat a chaldeus nemzet a zsinatból s az egyetemes egy-házzal való egyesülésből ; végre, mindenre k é r t e a patri-archát, r a g a d n á meg az alkalmat s a d j a vissza népének az igaz hitet s a nemzeti függetlenséget az egyházhoz s nyugat keresztény népeihez való csatlakozása által.
Mar-Scliimoun átveszi a szentatya lovelét, abba né-hány pillantást vet s á t a d j a t i t k á r á n a k azon megjegyzéssel, hogy már kapott ily levelet. A konstantinápolyi örmény patriarcha ugyanis túlbuzgóságtól indíttatva, már előbb elküldötte. az apostoli meghívó levelet a mardini mezopotá-miai püspöknek azon meghagyással, hogy azt a nesztoriá-nusok patriarchájával is közölje. E z gátolva levén, önmaga nem adhatta át, hanem kézbesítés végett egyik p a p j á r a bízta s a véletlen úgy a k a r t a , hogy az apostoli irat egy öszvérhajtó által került a patriarcha kezeibe, mi minden-esetre kellemetlen benyomást okozott nála.
Lemée atya megtudván a dolog mibenlétét, biztosí-totta a patriarchát, hogy a levélnek vele oly módon történt közlése tévedésből támadt, mert a római p á p á n a k egyenes a k a r a t a volt, hogy meghivó levele a p a t r i a r c h á n a k az őt megillető tiszteletteljes módon kézbesíttessék, amiértis e czélból egy latin hitküldér, ő küldetett a patriarchához.
Mar-Schimoun látszólag meg volt hatva a római pápa ezen figyelme által s midőn a hitküldér a meghivó levélre adandó válaszát kéri, nyilt őszinteséggel így felelt : Nehezemre esik e levélre felelnem, mert nemzetem évek óta Angolor-szág védnöksége alatt áll, amiértis az angol consul nélkül mitsem tehetek. Lemée atya erre a patriarchához tisztelet-teljesen így szólt : megbocsát szentséged, ha ezen feleletét
nem fogom a szentatyának t u d t á r a adni, mert ez nem fogna a patriarchai méltóságnak nagy becsületet szerezni. E g y patriarcha ugyanis sokkal felette áll egy consulnak vagy Angolország bármily képviselőjének és oly zsinatra hiva-tik, mely, ha szükséges, még a kormányok felett is mond ítéletet. Azértis e körülmények közt legjobb volna, ha szentséged csak lelkiismerete sugallatát követné.
A patriarcha a hitküldérnek nyílt szavait jó indulat-tal fogadta s látván, h o g y a franczia papban jó b a r á t j á r a a k a d t , így szólott : fogok gondolkodni a tárgy felett s hol-nap t u d t á r a adom válaszomat.
Alig köszöntött be az est, a patriarcha máris t u d t á r a adta a hitküldérnek, hogy vele szólani a k a r . Lemée tehát rögtön összeszedte magát s a patriarchához indult. Ú t j á b a n egy lélekkel sem találkozott ; a főpap cselédsége mind eltá-volíttatott egynek kivételével, ki a bejáratot őrizte, hogy senki hívatlan ne lehessen fültanúja annak, mi ura termei-ben történik. Mar-Schimoun elébe ment a hitküldérnek s a legleereszkedőbb, legnyájasabb módon nyújtotta neki kezét, őt oldala mellé ültetve. A reggeli fesznek nyoma sem volt többé. Midőn leültek, így szólt a patriarcha : szivesen k é r e k öntől bocsánatot, hogy reggel oly hidegen, talán sértőleg b á n t a m önnel. Elhiheti nekem, hogy ez nem szivem sugallata szerint történt, de azért, mert oly emberek által voltam környezve, k i k testestől lelkestől szolgái Angolor-szágnak s kik irányában nekem sok tekintettel kell viseltet-nem. Az angolok ugyanis az egyedüliek, kik minket védel-meznek. Kétszer irtam már a konstantinápolyi franczia követnek, de feleletet nem kaphatva, kénytelen voltam ma-gamat az angolok k a r j a i b a vetni. E z e k ugyan pártfogolják érdekeinket, de népségemet e czimnélfogvaprotestantizálni iparkodn ak. É n utálom a protestantismust, mert ez romlása minden vallásnak. Ha minket és a katholikusokat egy kis köd választ el e g y m á s t ó l ; úgy köztünk és a protestantism us közt egész hegy fekszik. A protestantismusnak nincs litur-giája, míg n e k ü n k vannak őseredetü imáink s liturgiánk ; nekik nincs b ö j t j ü k , míg mi azt a vallás egyik szent gya-korlatának t a r t j u k ; ők nem tisztelik a boldogságos szüzet, míg mi megtartottuk annak tiszteletét; ők szidalmazzák a keresztet, míg mi imádjuk. Részemről sokkal inkább szeret-nék a pápától függni, mint a protestánsoktól; én igen von-zódom Róma felé, de nem vagyok szabad.
A patriarcha egyébiránt megigérte, hogy levelet fog írni a szentatyának, melyben kijelenti, hogy a zsinat határozatait el fogja fogadni Kelet egyéb patriarcháival egyetemben.
Engedje a jó Isten, hogy igéretét beváltsa. A nesztoriánusok p a t r i a r c h á j a őszinte, de gyenge ember és helyzetében a r r a van szüksége, hogy h a t a l m a s a n istápoltassék és bátoríttassék.
Reményelj ük, hogy a katholikusok imája e tekintetben se-gítségére leend.
É S Z A K A M E R I K A . A k a t h o l i c i s m u s á l l a p o t a s z e m b e n a t ö b b i f e l e k e z e t e k k e l . Az egyesült államok protestáns felekezetei a k a t h . egyházat újból ké-szülnek megtámadni. Azok, kik a „hiszekegy" majdnem minden á g a z a t a felett meg vannak oszolva, c s a k a római babonaság elleni gyűlöletben egye'.:. A lapok, a különféle felekezetek organumai, nem is iparkodnak többé ellenséges
39
i n d u l a t a i k a t elpalástolni, hanem azt, mit előbb csak ú g y titokban m o n d o t t a k , most n y i l t a n hirdetik és ez, hogy a dél legyőzése és a rabszolgaság eltörlése u t á n a katholicismus k i i r t á s á n kell dolgozni. M a j d azt volna az ember h a j l a n d ó gondolni e lapokat olvasva, m i n t h a A m e r i k a a protestánsok kizárólagos b i r t o k a volna és m i n t h a a constitutio által g a r a n t í r o z o t t s z a b a d s á g csak s z á m u k r a léteznék és a k a t h o -likus boldognak érezhetné m a g á t , ha mint m u n k á r a kötele-z e t t j o b b á g y t ü r e t i k és mint legföljebb a r r a való, h o g y csa-t o r n á k a csa-t ásson, vasúcsa-ti csa-tölcsa-tésekecsa-t készícsa-tsen, élecsa-técsa-t b á n y á k b a n v a g y h u t á k b a n töltse és s z ü k s é g esetében r a d i k á l i s u r a i n a k a d j a s z a v a z a t á t .
Bizonyos idő óta a new-yorki l a p o k b a n kettőztetett t á m a d á s t veszünk észre és komoly fenyegetéseket a k a t h o -likusok ellen, k i k n e k egyedüli vétségük az, hogy a köz-pénzek pazarlását figyelemmel k i s é r i k és hogy g y e r m e k e i k e t nem a k a r j á k a hitetlen és megromlott i s k o l á k b a küldeni, melyeket a d ó j u k k a l kötelesek f e n t a r t a n i . A z z a l v á d o l j á k őket, hogy az amerikai i n t é z m é n y e k r e nem érettek s hogy a jelen helyzet nyomarai tőlük s z á r m a z n a k . E z a f a r k a s és b á r á n y meséjének újbóli alkalmazása. H a ezen h i r h e d t pu-r i t á n o k n a k hitelt a d n a az embepu-r, a k a t h o l i k u s vallás a mo-d e r n halamo-dás a k a mo-d á l y a , mely ellen L u t h e r , Calvin és a szabad vizsgálók tévelyeiből kovácsolt m i n d e n n e m ű fegyver
felhasználandó.
Az Egyesültállamok 1844-ben t a n ú i v a l á n a k , m i k é p üldözték az ú g y nevezett n a t i v i s t e k a k a t h o l i k u s o k a t . 1854-ben a Massachussetsből eredő k n o w - n o t h i n g o k ismét megkezdék ellenük a rablásokat, g y u j t o g a t á s o k a t és orgyilkosságokat. T í z évvel később, 1864-ben, ú j r a fel a k a r t á k eleveníteni az üldözést, de a déli h á b o r ú a figyel-met másfelé terelte és a k a t h o l i k u s o k r a szükség volt, hogy a confederáitak a y a n k e e k iga alá h a j t a t h a s s a n a k . A háború ideje tehát szünet volt a k a t h o l i k u s o k r a nézve. Minthogy pedig a katholikusok n a g y száma a f e d e r á l t a k soraiban jelesen harczolt és mi több, Lincoln- és G r a n t r a s z a v a z o t t , azt lehetett várni, hogy az éjszak f a n a t i k u s a i v é g r e kien-gesztelődnek és megengedendik, hogy a katholikusok is élvezhessék a béke édességét. De a számításból a szenve-délyt kifeledték, mely sem számolni, sem n y u g o d n i nem tud mindaddig, m í g czélját el nem éri.
A zsinatrai készülődések ideje a l a t t a politikai lapok szünet nélkül azt ismételgették, hogy a püspököknek egye-sülése a Vatikánban nem leend egyéb teljes fiascónál, a failure.
S z e r i n t ü k ezen a pápa felszólítására a világ minden pontjá-ról összesereglett öregek a k o r kívánalmait nem i s m e r i k ; e g y é b i r á n t is a g a r i b a l d i s t á k és az E u r ó p á b a n létező elle-nei az e g y h á z n a k nem f o g j á k t ű r n i , hogy a zsinat öszszeül-jön. Ilyféle képzelődéselckel a l t a t t á k m a g u k a t s végre elhitték, hogy a zsinat nem fog létre jöhetni v a g y pedig, hogy végét f o g j a érni anélkül, hogy valamit végezhetett volna a t a g j a i b a n létrejövendő ellenvélemények miatt. A nyilvánosság ezen óriás o r g a n u m a i a legutolsó ó r á i g h i t t é k és másokkal is i p a r k o d t a k elhitetni, hogy ebbeli v á g y a i k
teljesülni fognak.
Ami Német-, Olasz- és F r a n c z i a o r s z á g b a n történt,
•örömmel tölté el sziveiket. I X . Pius, k i n e k erényei előtt mindenki meghajol, gondolták m a g u k b a n , hasztalanul
erő-k ö d i erő-k , hogy a erő-kalholicismus hulláját életre galvanizálja. A jövendölések teljesülésbe menendenek ; Róma és a szentszék nem leendenek más, mint emlék, fuit ílion. A püspököknek és p a p o k n a k nem leend egyéb t e e n d ő j ü k , mint hogy J á c i n t a t y á t u t á n o z z á k , letegyék p a p i öltönyeiket, helyette f r a k k o t öltsenek és a templomból anna k összerogyása előtt mene-k ü l j e n e mene-k .
(Vége köv.)
I R 0 D À L Q Ï .
„ D r . J o h . B a p t . v. Hirscher's nachgelassene kleinere Schrif-ten. Mit biographischen Notizen und dem P o r t r ä t des Ver-fassers in P h o t o g r a p h i e . Herausgegeben von D r . H e r m a n n Rolfus. — Erlös f ü r die von H i r s c h e r gestifteten Rettungs-anstalten. — F r e i bürg im Breisgau. Herder'sche
Buch-h a n d l u n g . X I V . és 348 11. 8. 28 Ngr.«
( F o l y t a t á s . )
A t i z e d i k é r t e k e z é s t — a 167—180. lapokon
— a Szentlélek, k i valóságos személy és nem csupán személytelen erő v a g y h a t á s , mint azt a szentírás és a g y o m á n y egyképen tisztán k i m o n d o t t á k és az e g y h á z ha-t á r o z o ha-t ha-t a n ha-t a n í ha-t j a , — szükségének fej ha-t.egeha-tése képezi. He-lyesen r a j z o l j a a t. szerző a Szentlelket a kegyelem oszto-g a t ó j á n a k , a l á t n o k o k felviláoszto-gosítójának stb.
A t i z e n e g y e d i k b e n értekezik — a 180—190.
lapokon — szerző, hogy az e g y h á z n a k , melyet az apostol az igazság oszlopának és erősségének nevez (I. T i m . 3,15), a
Szentlélek az Üdvözítő Ígérete szerint valóban adva lőn.
A z é r t az egyház, m i n t olyan, mely Isten lelkétől van lelke-sítve és vezettetve, minden véleményt, mely hit- és erkölcs-tanaitól eltért, mint K r i s z t u s J é z u s tanaiba ü t k ö z ő t , elitélt és k i z á r t .
A t i z e n k e t t e d i k b e n kifejtetik, — a 191 — 205. lapokon, — hogy az úrvacsora a k a t h . e g y h á z b a n mint áldozat és m i n t szentség jő t e k i n t e t alá. Mint áldozat ama cselekmény, melyben a k e n y é r és bor J é z u s K r i s z t u s legszentebb testévé és vérévé változik s a k e n y é r és bor szine alatt a Mindenhatónak b e m u t a t t a t i k ; mint szentség ellenben f e n t a r t a t i k , hogy a szent áldozásnál vele a hívek t á p l á l k o z z a n a k . Mint áldozat az ú r v a c s o r a újszövetségi v a g y szentmise-áldozatnak neveztetik (Messopfer).
A t i z e n h a r m a d i k értekezésben — a 206—220.
lapokon — foglaltatik, hogy K r i s z t u s igéje a k a t h . egy-h á z b a n fenvan. Mert K r i s z t u s u r u n k e g y egy-h á z á n a k azt is megigéré, hogy le nem győzetik. A legyőzhetlenség ígére-tében van a n n a k ígérete is, m i k é n t t a n í t á s a megvédetik minden tévelytől, m i u t á n az egyház azon pillanatban, a m i n t t a n a tévedést foglalna m a g á b a n , legyőzetett a pokol k a p u i -tól, a h a z u g s á g és gonoszság hatalmától.
A t i z e n n e g y e d i k é r t e k e z é s előadja, hogy a k a t h . e g y h á z azon tagjai, — a 221 — 232. lapokon, — k i k tanítását élő szívvel f o g a d j á k , az ü d v eszközeit hiven és buzgón h a s z n á l j á k , a n y a i vezetésének alázatos engedelmes-ségben m a g o k a t alárendelik, valóban megszentesülnek, a mint minden időben kebelében számtalanon c s a k u g y a n szen-t e k k é lőnek.
A 232-ik lapról n é h á n y sort idézünk :
„ W o h l ist daher die Menschheit hoch erhoben und a u s Gott geschaffen durch J e s u s C h r i s t u s im hl. Geiste ; aber d a r u m ist es nicht schon fauch jeder Einzelne. Im Ge-gentheil. T a u s e n d e wandeln nach Sinn und W e r k e n , wie i h r e V ä t e r t h a t e n in den T a g e n der Unwissenheit u n d Sünde. Viele wohl sind berufen, aber n u r die W e n i g e r e n auserwählt. Nicht g e n ü g t es zu fragen, oh w i r g e t a u f t , ob w i r gefirmt, ob wir Theilnehmer a m hl. A b e n d m a h l e sind,
sondern d a r a u f k ö m m t es an, ob der Geist Jesu, dieser Gott huldigende, dieser bis zum Kreuze Gehorsame, dieser Seelen-suchende, dieser sich selbst Opfernde, dieser Demuthsvolle, dieser Selbstverläugnende, dieser K r e u z t r a g e n d e , dieser U n e r m ü d e t e , dieser zum V a t e r Blickende, dieser in die E w i g k e i t E i n g e s e n k t e — in uns i s t ! — Ich wiederhole es :
„Viele sind berufen, aber W e n i g e a u s e r w ä h l t !"
A z t hiszszük, hogy ezen tizennégy előadásban azon e l ő r a j z o k k a l állunk szemben, melyeknek a l a p j á n a
szellem-dús H i r s c h e r vallásoktatási fejtegetéseiben minden egye-temi t u d o m á n y k a r tanulóinak és v a s á r n a p i beszédeiben m i n d k é t n e m ü előkelőhbszármazásu hallgatói előtt, ép oly kimerítőleg, mint át- és meghatólag értekezett, hallgatósá-g á t mehallgatósá-ghallgatósá-győzni törekedvén arról, miszerint az, amit tételé-ben, mint feladatban, állít, kétségbevonhatlanul igaz és a n n a k t u d a t a kell, hogy az egész életen á t h ü kisérő le-gyen. — F e l j e g y e z g e t é s ü k e t bizton azon időszakba tehetni, mely H i r s c h e r n e k irodalmi v i r á g z á s á t jelezi.
(Folyt, köv.)
VEGYESEK.
— Beküldetett : Schematismus venerabilis Cleri reguláris Ord. S. Benedicti A r c k i - A b b a t i a e S. Mai'tini in S. monte P a n n o n i a e ad a n n u m 186 9/7 0. E z ősrégi jeles r e n d n e k jelenlegi f ő a p á t j a Kruesz Chrysostom ő mlga a 63-ik a p á t , 25-ik főapát. Van 141 t a g j a ; 7 székháza ; 22 plébániája, 50 növendéke, 25,760 k a t h . hive.
— A mult 1869-ik évben Bécsben következőszámú vallásváltoztatás t ö r t é n t : 22 személy tért a katholicismusra, 88 a protestantismusra, 3 a görög s z a k a d á r s á g r a , 1 a görög k a t k o l i k a egyházba, 144 a mozaismusra. A tudósító hozzá teszi, hogy ezen v a l l á s v á l t ó z t a t ó k n a k legnagyobb része a nőnemhez t a r t o z i k .
— Párisból i r j á k , hogy H a v r e de G r a c e városban a k a t h o l i k u s o k nem a legkellemesebb helyzetben v a n n a k . A városi t a n á c s lemondásaután 15,000 választó közül csak 2000 i r a t t a be m a g á t és ezek is a vörös liberálisok v o l t a k . E z e k a z u t á n m e g v á l a s z t o t t á k az u j hatóságot, mely m i n d hason-szőrű emberekből állván, m ű k ö d é s ü k e t a z z a l k e z d e t t é k , hogy a templomoktól a városi segélyt m e g v o n t á k , a k a t h . iskolatestvérek iskoláit b e z á r a t n i h a t á r o z t á k , a papság fizetését m e g t a g a d t á k . — I n t ő p é l d a volna ez is másország-beli k a t h o l i k u s o k számára, hogy ne a l u d j a n a k , hanem ébren őrködve a közügyekben részt vegyenek, befolyásukat, söt, h a kell, t ú l s ú l y u k a t is éreztessék. Vigilantibus j u r a ; m e r t késő eső u t á n köpönyeg.
— Az „Augsb. P s t z g " - n a k i r j á k , hogy a n a p o k b a n K u l m b a c h b a n az istentisztelet u t á n az ágostaivallású lelkész e g y i k hi v é t , k i a kereszténységből kilépni szándékozott, ü n n e p é l y e s e n kiközösítette. — M i ezt természetes e l j á r á s n a k t a r t j u k ; m e r t h a v a l a m e l y t á r s a s á g n a k t a g j a a n n a k sza-b á l y a i t követni m a k a c s u l vonakodik s a n n a k szelleme és c z é l j a ellen cselekszik, m a g a m a g á t z á r j a ki azon társaság-ból s a k i z á r a t á s csak mintegy constatálása kiléptének. E s a k a t h o l i k a egyház ebeli törvényei mégis oly sok t á m a d á s n a k v a n n a k kitéve még k a t h . részről is !
— A W e s t f . K r c h b l . következő felhivást tesz közzé :
„ K a t h o l i k u s o k ! A porosz kévpiselőház asztalán tizenhat f o l y a m o d v á n y van letéve, melyben a katholikus z á r d á k n a k eltörlése kérelmeztetik. A katholikus z á r d á k , miként a k i r á -lyi biztos helyesen megjegyezte, a porosz a l k o t m á n y által m e g h a t á r o z o t t r e n d e l e t e k a l a p j á n , t e h á t törvényesen léteznek.
V a n a z o n b a n P o r o s z o r s z á g b a n egy rend, t á r s a s á g , mely a porosz a l k o t m á n y egy p o n t j á r a sem t á m a s z k o d h a t i k , tehát j o g t a l a n u l létezik és ezen rend a szabadkőművesek r e n d j e , mely i s m e r e t l e n főnökök alatt áll s minden alattomos úton az a l k o t m á n y által elismert k a t h o l i k a egyház ellen szünet nélkül á s k á l ó d i k , agitál. K a t h o l i k u s o k ! Nem mi kezdettük a h a r e z o t , de fogjuk fel a szemünk közé dobott k e z t y ü t s n y ú j t s u n k mi be a képviselőházhoz f o l y a m o d v á n y o k a t a j o g t a l a n u l létező szabadkőműves rend ellen." — Q u i potest
capere, capiat.
— S t e i e r m a r k b ó l i r j á k , hogy ott a katholicismus na-gyon emelkedőben v a n . M a j d n e m minden nagyobb város-k á n a város-k v a n m á r város-k a t h . egylete. G r á c z a d j a ezeváros-kneváros-k az egész t a r t o m á n y b a n az i r á n y t . Az itteni k a t h o l i k u s elem pedig főleg az a u g u s z t u s b a n t a r t o t t n a g y g y ű l é s óta k a p t a főlen-dületét. A k k o r egy k a t h . n y o m d á n a k felszerelése is indít-v á n y o z t a t o t t s ú j é indít-v n a p j á n már a nyomdát ünnepélyesen beszentelték, m e g n y i t o t t á k s m á r folyton m ű k ö d i k . — Boldog Isten, micsoda üdvös incidens f o g j a n á l u n k a k a t h o l i k u s o k a t álmukból felrázni? !
— Az u j olasz miniszter, Castagnola, k i a d o t t rendelete által a k a t h . ünnepeket kevés kivétellel eltörülte, m i n t
„ódon s z o k á s o k a t " . Az eltörült ünnepek közt v a n az é v első n a p j a is. A nép a z o n b a n a rendelet d a c z á r a az ünnepet m e g t a r t o t t a , csak a k o r m á n y hivatalnokai dolgoztak. — Nem alaptalan félelmünk, hogy ezen szabadságban m á s ország k a t h o l i k u s a i is talán m á r a közel jövőben fognak részesülni.
— Azon ima, melylyel a zsinati ülések megkezdetnek, igy h a n g z i k : Adsumus Domine Sancte Spiritus, a d s u m u s quidem peccati immanitate detenti, sed in nomine tuo spe-cialiter adgregati. Veni ad nos et esto nobiscum et dignare
— Azon ima, melylyel a zsinati ülések megkezdetnek, igy h a n g z i k : Adsumus Domine Sancte Spiritus, a d s u m u s quidem peccati immanitate detenti, sed in nomine tuo spe-cialiter adgregati. Veni ad nos et esto nobiscum et dignare