lektika 1. lectica
I. fn 1. Tömegében Magyarországon élő nép
3. Vkinek elbolondítására kieszelt dolog. Éris öszvejárja belől minden tagját Szívére,
májjára kiönti ~ját (330/738).
~ot (353/10).
mászni in (2)
Porban ~ : megalázkodni. Te nem sajnálsz ~ porba ’S másoknak rabja lenni, Tsak hogy szabad légyen sorba A’ több rabokkal menni (205/17, 16/17).
mászó in (2)
Hason csúszva mozgó állat. A port ’s az ab-ban kevélyen ~ férget neveti (111/14).
~ (454/182).
massza fn (1)
Alaktalan, formálható anyag. Mindenik el kez-di a’ vizess sárt gyúrni Az el készűlt It egy halmozba turni (26/14).
masszicusi mn (1)
Massiniusi; Massiniusban termett. Massinius bortermő hegy Campaniában. Hanem rakva van Bakhusnak Masszicusi borával (413a666).
mászva in (1)
Torlódva. A’ kegyetlen szelek rajta dühösköd-nek, A’ habok egy másra ~ erőlködnek (211/10).
mászván in (2)
1. Ház- és fatetőt ~: ház- és fatetőre felmász-va. Mást hadd nézzen a’ sok kába Mászván ház- és fatetőt, Midőn győző-hintajába’ Ele-fántok vonják őt (397a/479). 2. Növény fel-kúszva. Midőnn osztánn a’ szilfákra ~n izmos jövéssel Fel nőttek; tépd le lombjait (413a/910).
Ik: fel~, meg~.
matematikus fn (1)
Matematikával foglalkozó szakember. Sta-nislaus Dubranowszky Mátémátikus és Ka-landárjom-tsináló volt a’ XVIII Században (330*/150/1).
matéria fn (8)
1. Olyan anyag, amelyből vmit készítenek. A Kalamajka egy szőrből való fényes ~, mellyet kivált régi Magyarjaink Mentebéllésnek visel-tek (330*/193/1). 2. Emberi test. Megvan! vár-tam is egykor azt, Hogy meg bomlik ez a’ dur-va ~, És a’ dolgos erő kifogy; ’S más formákba ütik makhina-testemet A’ dúló Ele-mentumok (454/546). 3. Beszédtéma. A’ Dá-mák előtt is forr sok Matéria: Az a’ szép Ga-vallér kinek az Úrfija? Az a’ jeles Kantus ugyan hol készűle? (330/303) 4. Irodalmi al-kotás témája. Midőn én egy ollyan solennitásra, a’ millyen a’ boldogúlt Rhédeiné Asszonyságé vala, a’ Lélek’ halhatatlanságát választottam Iúl (454a/3).
Ija (259/296, 454a/25), It (192/59), mate-riáról (260/30).
mathezis fn (1)
Matematika. Isten hozzád hát Mathezis, Ha olly sokba fájhat ez is (184/39).
Matinus 865 máz
Matinus fn (1)
Helynév. Hegy Apuliában. ’S Vissza felé ak-kor görbűljön az árbotzi vászon, Ha Pádus önti a’ ~’ bértzeit (327/28).
mátka fn (13)
1. Menyasszony. Jöttek a’ Somogynak mo-solygó Szépei. Kik köztt a’ szép Laura, Sze-mőnek Mátkája, Ollyan mint Etelka, a’ világ’
tsudája (330/169). 2. Termőföld. Ekkor min-den ható Atyánk az Ether jó kedvébe Termé-keny záporral száll le víg Ija ölébe (413a/865). 3. Virág. Én hozom az ifjú rózsát bíbor színbe, És a’ liliomot tiszta muselinbe;
Hogy így lakadalmi őltözetben szépen Fogad-ják el Zefir’ tsókját ~képen (330/1928).
~ (330/472, 454/785), Ija (368*/31/9), Mátká-ja (330/157), It (337/362), (Mátkáját (397a/219), Mátkának (337/345), Mátkámmal (144/9, 14), Mátkáddal (144/15).
mátkapár fn (1)
Jegyespár. ’S hogy minden mátka-pár egy-egy tántzolást tett, A’ Szála ’s muzsika mindennek szabad lett (330/503).
mátkatál fn (1)
Ajándékokkal megrakott, díszes tál, amelyet húsvétkor v. pünkösdkor leányok és legények küldenek v. visznek egymásnak ba-rátságkötésük jeléül. Midőn te mátkatályúl Egy csókot adsz nekem: Szívem merőn elájúl, Elhallgat énekem (293/5).
Mátra fn (5)
Helynév. Tátra Szepes, ~ pedig Heves Várme-gyében eső szörnyű hegy (267*/14/4). Vígadj Magyar haza! ’s meg ne tagadd tömött Java-idtól azt a’ valódi örömöt, A mellyért víg hanggal ekhózik a’ ~, Az egész országban harsogó vivátra (203/3).
~ (81/3, 267/76, 267*/14/6).
matrikula fn (15)
Anyakönyv. Sok lévén Carnevál’ bűneinek száma, Méltónak ítélte erre minden Dáma, Hogy Mátrikulája porrá égettessék (330/1621).
Matriculla (330*/185/5), Mátrikula (330/824), Mátrikulát (330/374, 1146, 1201, 1210, 1274, 1628), Matricullat (330/cím), Mátrikulának
(330/1156, 1431), Mátrikulára (330/1272), Mátrikulával (330/1151, 1580).
mátróna fn (1)
Tisztes idősebb nő. A’ Szűz — ’s Mátróna — a’ szemnek Vét más-más tekíntetet (392/17).
mátrónásodott Ik: el~.
matróz fn (2)
A hajó személyzetének legénységi állományú tagja. Azért hogy én Matrósz valék, Hogy deákúl nem tanúlék, Tsak Király vólt az Apám (92/145).
Matrósz (92/100).
Matskási fn (1)
Családnév. Két jeles Szűz is volt, Bátori, ~, A’
mint mutatták a’ kövek’ mohodzási (237/113).
Matuzsálem fn (1)
Legendásan hosszú életű bibliai alak. Illy sok ellenség közt nem tsudálkozhatunk, Hogy az öreg szerre kevesen juthatunk, Hogy az élők között nintsenek Nestorok, ... Nintsen Matusálem (215/97).
Mátyás fn (8)
1. Személynév. Sok vágott nyelvű ~ itt, A’ ki olvassa Mátyásit, Tsak, tsak ásitt (236/12). 2.
Mátyás király (1458–1490). Mátyás’ ditsőültt Lelke! Tekínts alá, Esmérd egedből lábbadozó Hazád (418/113).
~ (267/110, 330*/147/3, 418*/176/6), ~’
(306/209), ~nak (248/46), ~ban (259/230).
Mátyási fn (5)
Családnév. ~ József, költő (1765–1849.
Horvátot illet az, vagy pedig ~t Hogy zengjék a’ magyar Hérók’ tsatázásit (337/393).
~ (235/cím, 3, 243/4), ~t (236/13).
mauzóleum fn (1)
Kupolás épület mint síremlék. Sok Mauso-léumnak itt tört le a’ feje, Eltemetve van sok temetésnek helye (237/31).
Mávors fn (1)
Személynév, Mars. Nemes szívű Barátjával ~ éppen itt lelé (368a/84).
máz fn (2)
1. Festékréteg. Maradj tehát festő penzel min-den ~za Mert e’ néked minden műved meg alázza (64/25). 2. Arcfesték. ’S akkor a’
mázol 866 medúzás Grátziák tsinosra faragták, És reá a’ szépség’
~át bőven rakták (237/92).
mázol i (1)
Ír. Míg az ördög büszke Lelkét ’s tetteit ábrázollya, Minden betűit fekete festékekkel mázollya (216/18).
Ik: be~.
mázolás Ö: kép~.
mázolhat Ik: ki~.
mázolni in (1)
Ábrázolni. Nézd mint törekednek a’ jót ól-tsárolni A Virtust fekete szinekkel ~ (453/166).
mázolt Ik: be~.
mázos Ö: mézes-~.
mazur fn (2)
Szegény, nincstelen ember. A’ Mazúr Általad gazdag lehet,’S mint az Úr Szarvat és szemet vehet (318/25).
~nak (26/47).
mazurka fn (1)
Lengyel eredetű, háromnegyedes ütemű, páros tánc. Jártak ... Mazurkát, Szabátsot, Kozákot (330/552).
meander Ö: arany~.
meanderecske fn (1)
Patak, ér. Apró Meánderetskék Kékellnek a’
virág köztt, És egy parányi vőlgyön Eltűnnek ágaikkal (371/5).
mecénás fn (9)
Irodalomnak, művészetnek, ill. íróknak, mű-vészeknek anyagi támogatója. És te oh dí-szem! És méltán legfőbb része híremnek Me-cénás! Légy segítője elkezdett énekemnek (413a/565). Virgiliust lelnénk köztünk is lenne Homérus Tsak hogy már Maecenást tudna mutatni Hazánk (42/10).
Mecenas (413/1), Mecoenas (245/18), Me-tzénások (330*/188/8), Metzenásom (413a/4), Meczenást (162/121), Mecoenásokra (245/55), Mecoenással (245/27).
mécs fn (1)
Mécses. Közepén a’ sűrű nyálkás setétségnek A’ halotti métsek pisla fénnyel égnek (306/38).
mécses fn (1)
Olajjal töltött kisebb edény az ebbe merülő
kanóccal együtt mint világító eszköz. Midőn az égő métsesbe az olaj tsak szikrádzik (413a/398).
mecset fn (2)
A muszlim istentisztelet háza. Ti is itt állatok kő szálnyi Metsetek Mellyek a’ fellegek közzé rejtettetek (190/37, 25/17).
meddig hsz (5)
Mennyi ideig? Szerentsétlen Belgrád! Óh ~ tántorogsz, Eggy kézről másikra valyon ~ fo-rogsz? (79/1–2)
~ (7/15, 79/5), Meddig (190/44).
Ö: akár~, a~, bár~.
meddő mn (2)
Terméketlen. És a’ ~ Platanusfán derék almák állanak (413a/595).
~vé (330*/202/12).
meddőtlen mn (1)
Terméketlen. És az olajfának ~ lombja tenyé-szik (327/45).
Medéa fn (2)
Személynév. Kolhiszi királylány, aki Jázont az aranygyapjú elrablásában segítette. Árgi evedzőkkel nem szállt ide semmi fenyőfa, Nem járt itt még a’ ledér ~ is (327/58).
~ (126/46).
medence fn (1)
Az alsótestnek része. Így fektemben illegetném A’ medenczéje peczkét (169/94).
Media fn (1)
Helynév. Helység a mai Irán északnyugati ré-szén. ~ termő hazája ama boldog almának (413a/648).
Medimna fn (1)
Helynév. Méthymna borairól híres város Leszbosz szigetén. Nem függ ollyan szüret a’
mi hanzánkban a’ tőkéről Mint a’ millyet tép-het Lesbus ~ veszszejéről (413a/613).
médus mn (2)
Médusok: médek; Média lakói, perzsák. Bűzös szájok lehelletét ennek nedvével vesztik A’
Médusok, ’s az eltikkadtt öregeket élesztik (413a/657).
Médusok (413a/658).
medúzás mn (1)
Medúzával díszített. Aegis pedig a’ Minerva
medve 867 megad Medusás paissa, mellyre a’ ki nézett, kővé
vál-tozott (418*/176/1).
medve fn (8)
1. Nagy termetű, sűrű bundájú, növényi táp-lálékkal is élő ragadozó állat. A farkasok, Ik, rókák hébe hóba A’ sűrű erdőbe mennek pré-dálóba (197/15, 85/15). 2. Oláh ~: románok által táncolásra tanított medve. Betsűlnek tántzodért? ne mondd azt kérkedve, Több betsűlőt talál még eggy oláh ~ (254/50). 3.
Csillagkép. Itt ama temérdek Kígyó tekervé-nyes hajlása, Környűl vészi Polusonkat, mint egy nagy víz folyása, Környűl vészi a’ két Medvét (: vagy a’ Göntzöl szekerét:) (413a/256).
~ (4/12), Medve (200/14, 340/48), Ik (327/51).
Ö: buffán~.
medvefi fn (1)
Fiatal medve. Vagy benne két három ~ kopá-roz? (313/48)
mefitis (lat) (2)
Ártalmas kigőzölgést, bűzt árasztó hely. Túl-nan a’ kormos Mefítis Gőzi bűzi fojtja meg (317/125).
~nek (342/8).
meg1 ksz (34)
1. Felsorolásban: és. Ha már elvesztettem, Kit híven szerettem: Tsupa jaj, Kín, ~ baj Lész az életem (299/64). Az ég ’s a’ főld között füg-gök utóljára, Én Angyal-meg-állat, vagy tsak por-meg-pára (454/14). 2. Megismételt sza-vak között fokozás kifejezésére. Felfogadtam száz-meg-százszor, Nem fogok szeretni mász-szor (322/1). 3. Ellentét kifejezésére: pedig.
De ki igen vastag ki ~ igen lenge Ki igen dur-va volt ki ~ igen gyenge (26/27–8).
meg2 ik (11)
Az elhangzott állítás nyomósítására: igen.
Meghalok. Meg — de míg a’ sírba szállok, Nyílj meg, óh gyászos Levél! (282/19) — De megtanítjuk ma ezt a’ kótyonfittyet. Meg!
(330/1135).
még1 hsz (522)
1. Annak nyomósítására, hogy vmely cselek-vés, történés, állapot nem zárult le, tovább tart. Meleg vólt ~ most-is a’ hív Magyaroktól
Levelére méllyen raggatott tsókoktól (188/71).
Nem vólt ~ kóldussa akkor a’ Törvénynek, Nem született senki gazdagnak szegénynek (200/51). Élt ~, de nem tudta, ’s eszméletlen’
hevert (330/1404). 2. Annak kifejezésére, hogy vmi egyelőre nem történt meg, ill. csak kezdeti szakaszában van. Ah, az engedetlen-ség Semmi jót nem szűle ~! (257/109) — Lessz
~ a’ Magyarnak ollyan ditső neve A millyen volt a’ Márs mezején eleve (81/25). 3. Annak kifejezésére, hogy vmi bekövetkezésének a le-hetősége egyelőre nem szűnt meg. Bár most szép Napodat felhők fedezték be, Ki fog ~ derűlni Eged, vidám kékbe (222/68). 4. An-nak kifejezésére, hogy vmely cselekvés, törté-nés a jelzett időszak vége előtt bekövetkezik, ill. bekövetkezhet. Míg ~ az égbe térnék, Fel-járok e’ világonn Több főldi tartományt is (185/207). Most botsáss el: egykor ~ Eggyesíteni fog az Ég (454/883). 5. Annak kifejezésére, hogy vmi minősége nem ért el vmely határt, ill. nem haladt túl rajta. Épen, míg ~ el nem száradt a’ törzsökje, Illyen vólt a’ Jónás’ fél érésű tökje (254/39). 6. Ezenkí-vül. Sőt ~ a’ beszéd is eggy olly tsalható jel Hogy minden szándékot palástolhattz ezzel (28/11). De van ~ edgy másik szorgos munka is a’ Szőllőben (413a/944). 7. Fokozó szó-ként. Hát ~ ha eggyesűlnek E’ kedves érzé-sek? (273/6) — Hellyén van ~ az én eszem;
Ollytól nem is tanúlok, Kinek kobakja korpa-vár (316/21). 8. Annak nyomósítására, hogy vmely személy, dolog nagymértékben felül-múlja a többit. Ez, a’ tökéletlen embert le ve-reti, Még, a’ mi kínosabb, élvén el temeti (193/48). 9. Még sincs: annak ellenére sincs.
Ah azólta nintsen semmi nyúgodalmam, Még sints e’ kínomért leg kisebb jutalmam (196/42).
még2 hsz (2)
Míg. ’S ~ fiatal fejünk gondba ’s őszbe merűl, És hogy bátorságba tehessük magunkat, Im fel kell áldoznunk a’ szabadságunkat (454/206).
Hogy ~ a’ te lelked az élők’ főldén él, Kedve-sebb az sok száz Lelkek’ életénél (253/78).
megad i (17)
1. Vkinek ~ vmit: részesít vkit vmiben. Egy
megadni 868 megáll híjját esmértem Örömimnek még: Lilla’ szívét
kértem; ’S ~á az Ég (427/32). Dupla áldozat-tal adom meg hálámat (330/878). 2. Pénzt, árat megfizet. ’S ha meg nem adom a’ selyem Árrát, rólam a’ pendelyem Rövid időn le húz-zák (114/606). 3. Föld megterem. Főld maga is, bár nem kérték, mindent önként ~ott (413a/144). 4. Tartozást, adósságot kiegyen-lít. Vártam, sokat vártam, azt nem mondhatjá-tok; Várásom’ bérét hát mért meg nem adjá-tok? (330/758) 5. Megadja magát a halálnak:
meghal. Ki a’ hatvan hetet már jól meg halad-ta, A’ midőn magát a’ halálnak meg adta (215/104). 6. Meghódol vki előtt, nem áll el-len vkinek. Így szóllott, és magát a’ Nimfa
~ta, Tudván, édes iga nyögni ő alatta (330/1389). Dámonom, Kintsem, ~om magam már! (381/1)
meg adom (92/167), Megadja (259/252), adja meg (263/24), ~ta (259/400, 344/12), meg ad-ták (92/219). — add meg (111/59), Adják meg (74/24, 210/110).
megadni in (1)
Elismerni. Tudom, hogy létedet nem lehet ta-gadnom, És hogy nem vagy te test, azt is meg kell adnom (454/70).
megadván in (1)
Létrehozva. Tsak azért oszolnak széllyel a’
fellegek Hogy a’ színt meg adván gyász színű szőnyegek Lássák a’ sok veszélyt a’ meg bor-zadt egek (52/26).
megágaz i (1)
A fa ágait megritkítja. Minden árnyék tartó fákat körűl te ~ol (413a/175).
megaggott mn (1)
Megaggott esztendő: múlóban levő év. Most jőnek már ... A’ ~ esztendőnek Legkomorabb részei, Borong tolong a’ kedvetlen Őszi felhő (389/72).
megakaszt i (1)
Félbeszakít. A harag, bosszúság gyakran ki-lankasztja,’S Plánumának folytát közbe ~ja (330/1000).
megaláz i (2)
1. Megszégyenít. Maradj tehát festő penzel