Hosszabb időközönként, olykor, időnként

Néha azt nevezik gyilkos párt ütőnek Kit ked-ves Hazája tart védelmezőnek (80/9). Tsak az a’ baj, hogy már hűvösök a’ szelek, Néha egy kis hideg és dér is jár velek (199/18). 2. Néha

…, ~ …: egyszer …, másszor… Néha erő-szakkal rohantak ostromra, Néha rimánkod-tak, sírrimánkod-tak, — de potomra (330/1485, 1486).

~ (85/37, 86/19, 141/9, 147/10, 197/37, 198/

19, 316/29, 330/1783, 1827, 1907, 368/27, 397a/521, 411/4, 413a/886), Néha (87/18, 177/15, 202/129, 397a/523, 525, 400/7, 413a/

97, 135, 374).

néhai mn (1)

Már nem élő, megboldogult személy. Halot-ti versek Néhai Méltóságos Kohányi Kátsándi

Therezia … házastársának eltemettetésekor (454/cím).

néha-néha hsz (1)

Néha, olykor. Bolond az, barátom, a’ ki okos mindég! Le kell a mord képet néha néha tenni (199/111).

néhány nm (10)

Kevés számú, egypár. De miólta idejére él-temnek eszmélhetek, Sok századoknak láttzanak nekem e’ ~ hetek (162/78). De vídúl, hogy immár dolgai jól mennek, Mivel ~ Dá-mák nála megjelennek (330/1002).

~ (237/122, 330/485, 699, 454/706, 460/174), Néhány (278/42, 330/713, 330/852).

Ö: egy~.

néhánykor hsz (2)

Néha. Én Életem, ~ ezt mondotta, ’s Én remé-nyem, ah tsak te vagy … Én lankadok, ~ ezt mondotta, Tsak te érted haldokolván, ’s Lan-kadása’ Okát osztánn Kebeléhez ájúlva szorí-totta (170/40, 44).

néhányszor nm (1) Nem egy, de nem is sok alkalommal. Sajnálta, hogy hajdanába Ezt ésszel fel nem érte ’S Pasifaét illy formába Néhányszor nem kísérte (231/174).

nehéz mn 22)

1. Nagy súlyú. Reánk bodor katzajjal Nehéz bilintset üttök (104/8). 2. Nehéz fegyverzetű

sereg. Hátúl a’ Vasasok’ nehezebb osztályja Az özvegy-asszonyok’ Seregét formálja (330/

1179). 3. Nagy erőfeszítést v. szellemi erőki-fejtést követelő. Ki ámbár merűl is veszéllyes örvénybe Bár feje tsügged már a’ kínos veszéllybe Még is bátorsággal fog ~ dolgához Tsak hogy juthasson el a’ fel tett tzéljához (29/13). 4. Nehéz álom: kábulatszerű, nem pi-hentető álom. Álmaim is mind nehezek: Mind tsak kísértést érezek (309/97). 5. Nehéz fej:

kábult fej. Velőt szívó lángjaimtól Fejem ~, zúg szorúl (443/26). 6. Nehezen: vonakodva, nem szívesen. Ha az igaz lekű jó Polixenesnek A kő vágásnál is nehezebben esnek A Dionizius verseit dítsérni (12/6). Hagyd itt, szívem! ezt a’ Várost, bár nehezen, Bár szeret is Rozáliád, ’s könnyez ezen (184/41).

~ (29/7, 33/5, 68/7, 259/376, 413a/786, 893,

nehezedik 980 neki 454/2), Nehéz (330/1602, 353/8), nehez (3/

16), nehezen (215/101, 341/43, 423/41); nehe-zebb (330/912); Leg nehenehe-zebb (111/22).

nehezedik i (1)

Nehezedik a szeme vkinek: lecsukódik a sze-me. De midőn rettenve ártatlan baráttya Tes-tét hív vérébe fetrengeni láttya, Hogy a’ nagy fájdalmak rolla nem engednek Haldokló sze-mei immár nehezednek (77/244).

nehéznyavalya fn (1)

Nehézkór; epilepszia. Szikrázó nyilat szórt ar-ra, a’ ki nézte, Aléltt pillantása halkal meg-ígézte; De mikor tsillogó rezgése szétreppent, A’ nehéz-nyavalya édesen tört mindent (330/1396).

neheztel i (5)

1. Neheztel vkire: vmit rossz néven véve ki-sebb haragot érez vki iránt. Igy tűnődik: ’s most is ~ reátok Hogy ő rolla ingyen verset írhatátok (6/29). 2. Vonakodik. Hanem hi-szem, ’s reménylem, Hogy fel találom őtet A’

nyájas emberek közt; A’ kik közűl tsak egy sem Neheztel őt tulajdon Szívébe bé fogadni (185/60). 3. Nehezményez. Imádó szemekkel néz rakás pénzére Neheztel hogy tágas házába bé fér e’ (6/10).

~ (330/1799). — ~j (434/16).

Ik: meg~.

nehogy ksz (1)

Intés, óvás kifejezésére: nem volna jó, ha…

Te pedig, Barátom! Élj vele módjával, Hasz-nos orvosság ez egy kis diaetával. Ne hogy ha a’ véred tsendessen állana, Mint a’ legfrisebb víz, egyszer megpállana (239/105).

néhol hsz (1)

Néhány helyen. Így ejtik ezt ~ Magyar Ha-zánkban, és ítéletem szerént nagyon helyesen (330*/197/1).

nein (ném) (1) Nem. Erre az egész Palota Fel zúdul, ’s az Is-tenek Néki, mivel nagy Despota, Nein, Nixszel feleltenek (114/934).

neje fn (1)

Felesége. Sok ember a’ tűznél tőltvén a’ téli Éttzakákat Világánál faragcsájja baltával a’

foklákat, Míg Neje a’ hosszas munkát danlás-sal édesíti (413a/300).

neki ~ néki hsz (372)

1. A -nak/-nek ragos vonzatú igék, mellékne-vek, kifejezések mellett: annak, ennek a személynek, dolognak. Ne reszkess, ne bor-zadj! – én nem azért jöttem, Hogy újra sze-relmes Szókkal terhellyelek, Néked az nem tet-szik: ne félly! Nem sértelek (143/4). De már most csak egyesen, Magyarosan megmondom, Hogy nekem a’ tekenőre ’S tésztára semmi gondom (169/35). Nem kell nékem gyékén, ká-ka, Mellyet terem Bajom, ’Sáka (114/144).

Had-jatok hát békét nekem oh bánatok (7/5).

Bár szorja az átkot szomorúság szája Ellene áll néki az öröm bástyája (7/20). Ne higgy hát barátom, ne higgy, mondom, neki Mert halál-ra tsalnak Syreni éneki (55/15). 2. A szóban forgó személy számára. Száz Driás mond az hegyekben Néked áldó éneket (164/10). Sze-retlek! Téged’ kedvellek, Tsak néked élek, ’s lehellek (134/71). Látom, hogy ez néked igen kedves lenne: Semmi boszorkányság ha nem lenne benne (126/43). Ez nékem minden Na-pok Között legtisztább Napom (143/59). 3. Az ő hasznára, előnyére. Pindusi dohánnyal Ne-kem Tőltse meg a’ Pípámat; Hogy kezdhessek Énekembe (114/9). Neki foj Pactholus arany fövennyével Neki telik háza Frigia pénzével (60/3, 4). 4. Szragos szóval kapcsolatban a birtokos személyének nyomósítására. Az én áldásomra nints néked szükséged, Mert az ég örökre bóldoggá tett téged (215/127). Nékem is fejemre menni Fog Homérral laurus-ág (317/43). 5. Az ő értékelése szerint, az ő szempontjából; számára. Midőn iszom bo-rotskát Alusznak aggodalmim. Mit nékem ak-kor a’ bú? (383/3) — Ha nincs az én Lilim ve-lem: Mi nékem a’ világ? (278/14) 6. A birto-kos személy kiemelésére: az ő … (-a/-e, -ja/-je). Mivel a’ felhőkig fel nőtt habok között Lappangó kőszálba hajójok ütközött Míg né-ked két kezed a’ zajos tengeri Habok közt a’

kórmányt két kézzel tekeri (74/11). Néki ezer juha legel a’ hegyekenn Ezer ökre járkál a’

kövér rétekenn (60/7). Reszket néki keze lába, Mint a’ fagyos kotsonya (114/210). Hát néktek míg másnak fáradoz két karja Kényes

testete-nekicsap 981 nélkül ket lágy lepel takarja? (70/3) 7. Van, volt, lesz

~ vmije/vkije: birtokában van/volt/lesz vmi, az övé. Három fiam volt nékem már, Mind a’

hármat meg ölék (114/322). Legyen borom nekem, Meg egy szerelmetes szűz (103/3). Lel-kesen ohajtván Fannius, hogy neki Valahára bár tsak lennének gyermeki (96/1). 8. Az ő he-lyében, az ő helyzetében. Én pedig ha néki volnék, Inkább olly szívhez hajolnék Mellyen már a’ lágyság nyilván Megtetszik mint az értt szilva (309/109). 9. Oda neki: sebaj, semmi baj. Oda neki, nem a’ világ, ha egy kitsint meg ázunk, Rá tántzolunk, rá kávézunk, rá alszunk, rá pipázunk (310/35).

Ö: őnéki, énnékem, tenéked, minekünk, tinék-tek.

nekicsap i (1)

Nagy lendülettel vmit vkinek dob, vág. A’

szép Rózsi szép szemének Nyilát ennek A’

Mellynek néki tsapta; ’S Gyöngy kezét sebem-re tévén Onnan az én Törtt Szívemet ki kapta (149/3).

nekidühödik i (2) Mérges, dühös lesz. Állt a’ patália kinnt is a’

konyhában, Már a’ legénység is néki dühödt mordúlt Egy szóval a’ kastély fenékkel felfor-dúlt (330/1733).

neki dühödnek (330/1950).

nekikezd i (1) Hozzáfog vmihez, elkezd csinálni vmit. Hány-ja, veti végét, elejét dolgának, Kiváltt miként kezdjen néki a’ tsatának (330/998).

neki-nekimegy i (2)

Ismételten mohón iszogat. A’ lutskos parasz-tok szurtos képpel járnak Néki néki mennek a’

teli sajtárnak (199/52, 87/32).

nekimenni i (1) Nehezen alakítható anyagot szerszám segítsé-gével munkába venni. Nem, nem! Gondolkoz-va kell bánni nagy fáGondolkoz-val, Sok kézzel kell néki menni ’s sok baltával (330/974).

nekinyúlik i (1)

Nekinyúlik a levegőnek: magasra nő. A’ mely Fák Magokba nyúlnak néki a’ Levegőnek, Terméketlenek, de vígann, és mind izmosan nőnek (413a/572).

nekiszépült in (1)

Megszépült. A’ néki-szépűltt Budára Nádor-ispányunk’ számára Egy Aloét hoztak vólt (393/1).

nekitágított in (1)≅Vesszőnekitágított gyeplővel vágtat: nagyon gyorsan nő. Hanem illendő kedvezni a’ gyengéded szöllőnek Mi-dőn fiatal korába újj venyigéi nőnek És a veszsző az ég felé nyomúl virgontz erőbe ’S Néki tágított gyeplűvel vágtat a’ levegőbe (413a/907).

nekizúdul i(1)≅Esőnagy erővel esni kezd.

Neki zúdulnak a’ sűrű záporok ’s az Austerek, Most a’ ligetek sikoltnak tőle ’s majd a Tenge-rek (413a/342).

nektár fn (34)

1. A görög mitológiábanaz istenek itala. Itt a Múzsák magok vezetnek, Nektárjaikból ré-szeltetnek (110/12). Nints a’ ~ ollyan édes, Mellyet ki tőlt Ganimédes Jupiter’ tsészéjébe’

(134/115). 2. Nagyon jó, édes, nemes bor.

Octobert ekképpen bíztattya előre Hogy ~ lesz a’ bor és máslás a lőre (87/4). De ma már na-gyobb örömmel Múlatnak ők Tokajban, Az észhozó Tokajban; ’S ~ral élnek ottan (343/

12). 3. A virágokban levő édes nedv, melyből a méh a mézet csinálja. Míg leng az estveli Szellő, Szárnyán egy Nektárt lehellő Ró’sában a’ kis Szerelmek megszállnak, És mennyei Hármóniát tsinálnak (128/54). 4. Száj ~a: a száj édessége. Szácskád magára nyítja A’ szá-jat és szemet, A’ mennybe andalítja Nektárja lelkemet (293/12).

~ (199/4, 50, 273/11, 277/33, 368a/6, 438/34, 447/115), Nektár (269/18), ~ok (443/245), ~t (277/36, 287/47, 368*/30/1, 368*/30/7, 447/

128, 448/6), nectár (87/30), Nektárt (249/6, 439/20), Nectárt (297/18), ~ját (397a/999), nectárját (90/27), Nektárnak (219/5), ~ral (87/8, 199/8, 426/46), Nektárral (172/12, 219/

34, 371/32).

Ö: szőlő~.

nélkül nu (56)

1. Úgy, hogy a névszóval jelölt vki/vmi nincs v. hiányzik. Le vetkezett Kedvesem, Már fe-redni készűl: Jer, Múzsám! Majd meg lesem Millyen ruha nélkűl (137/4). Hadjatok hát

bé-nem 982 nem két nekem oh bánatok Mert nállatok nélkűl

mással mulathatok (7/6). Szerelem nélkűl ma Ebb’ a szabadságba Élek én éppen (155/37).

2. Úgy, hogy a névszóval jelölt dolog elma-rad. Már minden óltalom el dűlt mellőletek, Ím! Védelem ~ maradt életetek (210/116).

~ (208/45, 330/837, 1186, 341/42, 356/18, 400/36, 413a/557, 418*/175/3, 432*/206/4, 453/251), nélkűl (2/7, 54/15, 73/4, 114/823, 142/11, 155/41, 188/12, 200/48, 202/96, 113, 211/50, 212/140, 231/63, 239/114, 267/150, 268/32, 278/21, 312/3, 319/6, 330/1145, 1930, 330*/202/5, 358/10, 44, 50, 377/7, 379/98, 413a/180, 536, 830, 1040, 1047, 418/51, 433/

14, 453/56, 196, 454/387, 527, 608, 456/71, 460/93), Nélkűl (77/218).

Ö: a~.

nem¹ fn (55)

1. Élőlényeknek hím, ill. férfiúi v. nőstény, ill.

női jellege. Hanem, hogy erre a’ tenyészésre szintúgy a’ plántákban is Hím és Nőstény Ne-met állított elő a’ Természet, mint az élő álla-tokban, azt már nem tudja minden ember (330*/200/10). 2. Élőlényeknek hím, ill. férfi-úi v. nőstény, ill. női jellegük alapján elkülö-nített csoportja. Mért alkotott az Ég Asszony-nak engemet? Vagy hát mért teremtett férjfiúi

~et? (330/786) — Az asszonyi Nemnek e’ köz ditsérete Az anyáké valyon magoké lehet e’?

(212/31) 3. Nemzet(ség), család. Ha a’ Ma-gyar ~et kedvellő Sándorban Hazátok’ re-ményjét tészitek a’ porban: Az ég a’ Nemzet-nek siralmát megszánja ’S József Sándor helyett lesz Nádorispányja (259/333). Tsak te valál régen bástyája Királyi ~ünknek (259/

453). Nagy Gróf, Ditső Vér, Károlÿ! Nagy Ne-med’ Nagyobbra fogja vinni Nagy érdemed (188/104). Sem pénzét, sem eszét én nem néz-tem vólna, Sem ~ét, sem képét; tsak férjfi lett vólna (330/768). 4. Emberi nem: emberiség.

Bódult emberi Nem! Hát szabad Létedre Mért vertél Zárbékót tulajdon kezedre (200/39). 5.

A családnál kisebb, a fajnál nagyobb állat-rendszertani egység. A’ Balena, legnagyobb

~e a’ Czethalaknak (330*/200/1). ’S az áspi-sok’ ~ében Méreg ’s harag nem láttatott (247/

7). 6. Fajta, válfaj. Miniom pedig egy ~e a’ pi-ros festéknek (330*/181/1). Itt az érzésnek

minden Neme Még az Élőben is meghal (128/

9). Nintsen az életnek semmi féle ~e, Mellyre nem vigyázna ellenséges szeme (215/23).

~ek (453/116), ~e (114/776, 330/2000, 330*/

144/5, 330*/200/17, 454/455), ~etek (356/13),

~ek (413a/606), Nemei (330*/200/26), ~et (193/6, 424/36, 454/177, 335), Nemet (128/36, 251/9, 307/52, 330*/202/12), ~ét (267*/12/8, 330/181, 1236, 330*/144/2, 330*/177/5, 397a/

212), ~ünket (267/157), ~nek (214/37, 307/59, 330/1349, 413a/535), Nemnek (385/8), ~eknek (330/1071), ~ednek (127/9), Nemednek (186/

60, 421/9), ~be (212/23), ~ben (307/71), ~re (215/12), ~emre (259/519), ~ére (313*/99/1),

~en (210/1), ~hez (213/54), ~é (330/1886),

~ével (322/13).

Ö: érc~, köz~..

nem² hsz/msz/fn (1721)

I. hsz 1. Igei állítmány tagadására. Azért ~ vádollak káromra tégedet Nem akarom hirbe keverni nevedet (176/83, 84). Nem dobog már többé szívem, Mikor látlak tégedet (208/15). 2.

Névszói állítmány tagadására. Tsillag’ hevé-től a’ szegény nyáj ~ beteg (327/62). Mert kit baráttá tesz a’ bál tántza ’s bora, Az ~ barát;

hanem tsak pajtás ’s tzimbora (197/56). Most veszek már Maskarát! Köz-helyen ~ szabad lennem (133/52). 3. Igei-névszói állítmány tagadására. Be’ bolond vólt, a’ ki engem meg nem kére! Akárkinek tárva vólt szívem’

bírtoka; Az Ég, a’ Főld tudja, én ~ vagyok oka (330/778). 4. Egyéb mrész tagadására. Nem, Barátném, hisszük Jószívűségedet, Nem úgy kémleltük ki e’ Nyáron Lelkedet (279/12). De nálunk ez a’ szám ~ sokra menne (245/36).

5. Kettős, ill. párhuzamos tagadásban. Ott sem az akloknál ~ bőgnek az estvéli medvék, Sem viperákkal a’ magas föld ~ dagad (327/51–2). Ah, az engedetlenség Semmi jót ~ szűle még! (257/109). 6. Óvatos állítás kife-jezésére az ellentétes fogalom tagadásával.~ egy: több. Elsőben is az élő fák ~ egy móddal teremnek (413a/534). Nem sokat: keveset.És ha ~ sokat tészek is vén-létemre köztetek, Leg-alább a’ Zrínyi’ útját megnyitom előttetek (259/547). 7. Felkiáltó v. kérdő m-ban, erős állítás, megütközés, szemrehányás kif-ére. Nem szebb e sima karja, lába, Mint Vénusé?

néma 983 némely (294/31) — Nem az ő Szíve’ felének Ritka

Tálentoma é? (368a/143) — Nálad volt az erő: mért ~ segítettél? Óh, mért ~ keltél ki, midőn hozzád nyögtünk (337/26–7). 8.

Szerény v. udvarias kérdésben. Hát ti Kirá-lyotokért ’s a’ hazáért hadra kiszállni Nem mernétek e már? (259/648)

II. msz 1. Eldöntendő kérdésre adott tagadó feleletként. Ezek örvendjenek? Én tsak eped-jek é? Óh ~! (330/662). Hát már, hát így kell é nékem holtig élnem, Hogy szerelem helyett tsúfot kell reméllnem? Nem! ~! (330/803). 2.

Állítást követő tagadó feleletként. Héj, ha meglát, hány negédes, Hány katzér leányka vár! Nem, ~! Egy leány se nyissa Büszke fűző-jét te rád (448/17).3.Előző tagadó kérdés v.

közlés nyomósítására.Nem látod é? ~é? mi-ként zsibongnak Az Ámorok (320/7).

III. fn Ez a szó, mint tagadó, visszautasító vá-lasz. Szava nyájas; de egy Nem-jétől, Mint a’

haláltól rettegek (430/19).

Ö: csak~, míg~, nemde~.

néma mn/fn (30)

I. mn 1. Olyan személy, aki nem tud beszél-ni. Még egy ellenségem vagyon, Már e’ siket és ~ (114/134). 2. Beszélni nem akaró. Csor-gasd szívem keserveit tollam ~ szájába (162/

9). Jer, Kazincym, jer öleld meg e’ sorokba hívedet, A’ ki illyen ~ szókkal jött köszöntni Tégedet (161/2). 3. Hangot nem adó, hang nélküli. Eggyik [villám] tsupa ~, más tsak a’

jajt szojja Remegő szavait ketté darabollya (56/33). A’ ~ Hallgatás őrzi e’ barlangot, És nem ereszt belé semmiféle hangot (237/51).

Ah szóljon én helyettem E’ ~ könnyek’ árja (259/489). 4. Némán: nem beszélve, hang nél-kül. Érzéketlen’, In siketen és vakon Hevert a’

láb’ alá tapodott hamvakon (237/45).

~ (188/56, 196/35, 80, 202/33, 212/13, 222/

63, 235/8, 306/35, 307/74, 328/19, 380/33, 78, 388/12, 420/7, 443/154, 454/176), Néma (258/

2, 381/7), Ik (210/16), In (330/905, 397a/

523), Inn (162/20).

II. fn Beszélni nem tudó személy. Téged áld az őrűltt, a’ ~, a’ siket, Te vígasztalod meg, József, mindeniket ! (259/225)

nembéli mn (2)

1. Valamelyik nemhez, fajtához tartozó. E

vi-lágosan ’s határozottan legelőször Milling-thon nevű Ánglus írt a’ plántáknak ~ külömb-ségekről (330*/200/13). 2. Ugyanahhoz a nemhez tartozó. Szívem titkon azt beszélli Hogy egy szív rá gerjedez Oh Nem-magam-nemembéli Olvasó! Tán te vagy ez! (362/3)

nemcsak ksz/hsz (17)

I. ksz Mondatok vagy mondatrészek

In document CSOKONAI-SZÓKINCSTÁR III. Csokonai költeményeinek szótára (Pldal 196-200)