lektika 1. lectica
1. Rácsszerűen kiképzett és kúszónövényekkel befuttatott kerti építmény. Most jázminos
lúd 844 Lyttelton Lucskos körte: túlérett, szotyós körte. Mint a’
lutskos körtvély, magokba könnyeznek (239/
111). 5. Lucskos munka: mocsokkal járó tevé-kenység. Györnyörű munka ez, ha szinte lutskos is (199/679.
lutskos (199/51, 219/45, 231/447, 413a/159).
lúd fn (4)
Úszóhártyás lábú, nagy testű, hosszú nyakú háziszárnyas. Lájéké meg öltünk tyúkot ~at, kappant, Bor is vót, de abba a’ mi szemünk koppant (340/13).
Lúd (397*/76/6), Lúdak (397a/313, 413a/135).
lúdgége fn (2)
Csigatészta. Lúdgége névvel nevezik a’ Duna’
két mellyékén a’ tésztának azt a’ nemét, a’
mellyet a’ Tisza körűl tsigának hívnak (330*/
144/1).
It (330/224).
luftballon fn (1)
Léggömb. Tarka Luftballonok! Lebegő árnyé-kok! Gyermekségből támadt fényes buboré-kok! (194/41)
lugas fn (7)
1. Rácsszerűen kiképzett és kúszónövényekkel
Ly
lyány l. lány lyányka l. lányka lyányfő l. leányfő
lyuk fn (8)
1. Nyílás. Belöll a’ Pokolnak szelelő jukai Meg nyílván árvízkint omlanak lángjai (59/
17). 2. Vmin átmenő kisebb kerekded nyílás.
Egy Főkötő-spádé vala a’ markába’, A’ mely-lyel úgy szúra Lajtsi’ nadrágába, Hogy ...
Még most is meglátszik puliderjén a’ lik (330/1326). 3. Földbe vájt üreg. Mind két láb-ra meg sántúla, ’S Búvék eggy nagy mélly
~ba (114/832). 4. Örvényben keletkező üreg.
Végre Öttsét is be nyelte A’ sebess örvény’ ~a (317/189). 5. Hét ~ra folyik: sok helyen fo-lyik. Hét ~ra folyt az oldala Frantz ette min-deniket (114/786).
~ába (114/84), ~akban (413a/196), likakban (330/540).
Ö: al~, föld~, pince~.
lyukacsos mn (2)
1. Olyan tárgy, amelyen több lyuk van.
Ugyan hogy hagyhatod itt szegény Didodat Ki jószívvel fogta jukatsos hajódat (57/4). 2. La-za talaj. Vagy hogy tömöttebbé tészi a’ lyu-katsos Mezőket nem hagyja bészivárogni a’
kártékony essőket (413a/103).
M
M.1 l. magyar M.2 l. méltóságos M.3 l. Mihály
ma hsz/fn (110)
I. hsz 1. E (mostani) napon. Nyergeljétek fel jó sárga paripámat; Mert még ~ fúvom meg bútsúzó nótámat (268/4). Hanem még ~, míg a’ késő hajnal kijő: Nálad hálok, Bakhus!
(219/91) 2. Ma ... holnap: most ... később. A’
ki ~ az öröm könnyeit öntözi Hólnap gyász ru-háját jajgatva őltözi (74/17). 3. Tegnap ... ma:
régebben ... most. Átkozott az ember a’ Vipe-rák fajja! Ki bár tegnap ölelt testvéri karokkal Ma meg öl tégedet a’ több gyilkosokkal (453/234). 4. Mostanában. Új Magyarok let-tünk; mert Ásiabéli szokásunk, Régi ruhánk, nyelvünk már ~ kudartzra kerűlt (356/12). Ma már a’ táborokat befűltt Szobákba’ intézik tsatának; ’S penna után viszik ütközetre (418/58). Innen van, hogy ~ már nintsen többé vén lyány, Mert az esztendeit más nem tudhat-ja hány (330/1629).
II. fn 1. A mai, mostani nap. Lánczba fűzni most szeretném Én a’ jázmint ’s violát, Hogy velek megtisztelhetném Ezt a’ lelkem-várta Mát (289/4). Nem azért hogy Dubronovszky Ira tette nevedet; Hanem belső tiszteletből köszöntlek meg Tégedet (405/3). 2. A jelen, a mostani idő. Nemes Magyar Tántzom! Ki ősi nyelvünkkel ’S Ruhánkkal jöttél ki ditső nem-zetünkkel, Ki Európai finnyás lakhelyeden Máig sem szenvedtél motskot szépségeden (330/590).
machina fn (4)
1. Gép. Olvashatni erről a’ híres Makhináról a’ T. Fábián Úr’, köznép’ számára kiadott,
magyar Physicájában (330*/139/3). 2. Te-remtmény. Lélektelen szép test és pengő tzimbalom, Hogy lettél tsak tzifra ~, sajnálom (61/20). Ront ugyan [a halál], illy jeles makhinákat ront el, De mindent új képre ’s új életre bont el (454/77).
makhina (254/20).
machinatest fn (1)
Vmiből alkotott test. ’S más formákba ütik makhina-testemet A’ dúló Elementumok (454/
548).
macska fn (8)
1. Behúzható karmú ragadozó háziállat. A’
matska és a’ sajt (141/cím). 2. Senki se hidjen Matskának: a hiedelem szerint a macska alat-tomos nem lehet hinni neki (231/219). 3. Női nemiszerv. ’S úgy bele bolondúlt ezen várví-vásba, Mint a’ piszkafázott matska a’ fingásba (239/102).
matska (141/7), Matska (114/29, 131, 328), It (141/5).
Ö: vas~.
madám fn (10)
Hölgy, asszonyság. És ha tsak tsalatkozással Phoebus el nem álltat ám Rózsival ’s vígasz-talással Bátorítlak szép Madám! (249/56) Madám (114/2, 53, 131, 161/27, 219/89, 317/259, 330/173, 506, 630).
madár fn (43)
1. Tollas, kétlábú, szárnyas, tojással szaporo-dó, meleg vérű állat (a háziszárnyasok kivéte-lével). Az olly ~ igen ritka Mellynek kedves a’
kalitka (31/8). Reggel engem minden madár Köszönt szíves énekekkel (148/37). 2. Az éj madara: bagoly. A’ kézzel fogható Setétség eltűnik, Az Éjnek Madara húholni megszűnik
Madár 847 Maffei (190/88). 3. Nő. Kardom most sem tompa, ha
tompa megfenem: Hogy mersz, pajkos ~, fel-kelni ellenem? (330/1388)
~ (142/cím, 3, 239/122, 304/48, 321/28, 375/32, 397a/824, 413a/859, 868, 435/48), Madár (190/56, 208/65, 417/33, 428/96, 460/24), madarak (65/3, 85/19, 89/23, 210/47, 330/1263, 413a/390, 428, 475, 981, 454/189, 458), Madarak (172/5), Madarak’ (143/14, 197/19, 397*/76/18), ~i (66/17), Madarai (173/22), Madarakat (413a/174, 278), mada-raknak (413a/738)), madarakkal (86/40, 198/36, 330/681), madarává (416/28).
Ö: selyem~.
Madár fn (1)
Családnév. Nagy Kőrösön lakó Fényes Er-sébetem, ~ Pétereddel Neved’ emlegetem (222/90).
madaracska fn (2)
Kis madár. Az Együgyű Ifjatska Ha a’ kis madaratska’ Lábánn a’ kötélt gyengíti (460/65).
Madaratska’ (460/70).
madaras mn (1)
Bor rossz, savanyú. Légyen a borotok, mint itt szóll ~ (228/26).
Madaras fn (1)
Helynév. Adieu barátim! Adieu ~ (228/25).
madarasi mn (1)
Madarason levő. Akkor Madarasi szánra ül-tem végre (228/11).
madarász fn (1)
Madarak befogásával foglalkozó személy.
Olykor, midőn a’ kegyetlen Madarász ... Zőld levél alatt lappongó Tőrkalitkája alá ... Ked-ves párját bétsalá (397a/790).
madárka ~ madarka fn (19) 1. Kis madár. E’ gyöngyel ki rakott mezőnn estve reggel A’ madárkák zengő contzertje seregel (72/6). 2. Szeretett leány. Hátha en-gem sírom’ árka Nyelne bé: Boldog élted, szép Madárka, Lenne é? (285/31) 3. Félénk madárka: gyáva ember. Látják hogy nints űgyök félénk madarkákkal (337/121).
madárka (254/53, 373/114), madarka (61/
47), madárka’ (397a/858), madárkák (330/
515, 380/11), Madárkák (170/22), madarkák (4/9, 84/7, 196/7, 200/9), Madarkák (397a/717), madárkái (368*/24/17), madárká-in (382/24), madarkákkal (16/49, 205/49).
madárlátta fn (1)
Nem látott személy. Elnyargalt a szánjok! Tán egyik sem látta, Hogy oda közzűlök, már egy madár-látta! (228/22)
madárszó fn (1)
Madárdal. Akkor az út széli bokrok madár szókkal zendűlnek (413a/868).
mádi mn (2)
Mádon termett. Igyunk barátim! a’ komor Bú’
lángja nem tsatázik, Ha ~ borral a’ gyomor A’
kis pokol meg ázik (166/3).
~ra (166/11).
madrigál fn (3)
Rövid, enyelgő szerelmes vers. A’ szépség — Eggy ~ olaszból Lemene után (147/cím).
~ (152/cím, 153/cím).
madzag Ö: gatya~.
maecenas fn (1)
Mecénás. Sint Maecenates; feret Hungara Terra Marones: Legyenek csak mecénások, a magyar föld is terem Márókat (42/cím).
mag fn (17)
1. Virágos növény termésében képződő, a csí-rát rejtő szaporító szerv. ’S a’ Crétai koroná-nak tüzes fénnye el tűnik, Akkor vesd el el ké-szített ~od a’ barázdába (413a/234). 2. Iva-dék. Óh ti e’ hérósok ~vát ’s Európa’ remény-jét Porba ne hagyjátok dűlni időnap előtt (259/473). 3. Magva szakad: kihal. Én, mon-dom, e’ Nemes Megyében születtem, ’S erede-tet régi törzsök-házból vettem; De a’ mellynek bennem ~va fog szakadni (330/1535).
~va (445/7), ~vai (330*/200/23), ~ot (327/55, 413a/209, 863), ~vát (397a/181, 413a/117),
~vait (443/140), Magvait (330/1976), Magból (413/29), ~vakból (413a/25), ~vaikból (330*/
200/8), ~ról (413a/582), ~vakkal (413a/206).
Ö: barack~, ír~, lednek~, meggy~.
Maffei fn (1)
Családnév, Markgraf ~. Asztali dal — Olaszból Márkgróf ~ után (154/cím).
maga 848 magános
maga nm/hsz (617)
I. visszaható nm 1. Annak jelölésére, hogy a cselekvés a cselekvőre hat vissza. Tsak ~mat viszem el hát és arányos szívemet (342/13).
Úgy sem vagy már gyermek: jól vígyázz ~dra (330/724). Köss szárnyat ~dnak (267/13). 2.
Az igék formális tárgyaként. Én így kötelez-vén ~m, hogy rontója Nem leszek, sőt inkább megnagyobbítója (239/147). Bízd el ~d tisztségedbenn A Grofi méltósággal (13/13). 3.
Nyomatékos birtokos jelzőként: saját. A’ ne-vét ~ kezivel Le nem tudta írni (114/788). Így vesztjük Hazánkat a’ magunk’ kárával (330/559). 4. Nyomósító szóként. A’ tiszta boldogság ~ Felkentt fejemre űlt (278/9). Már is Sokan vagynak, kit tisztelne maga Berlin vagy Páris (111/90). Ti ~tok Szép Istenasz-szonyok előttem dalljatok (330/1165). Vezető-id lésznek magok A’ TVezető-idarusi Tsillagok (177/23).
II. személyes nm nem más, hanem: ő, ill. én, te, mi, ti, ők. Mátrikulája porrá égettessék, Maga hóhér által kiheréltessék (330/1622).
Magamis az után ti véletek tartok (245/45).
Csak árnyékom megy el; ~m benned élek. Kel-lemes Szűz! (184/48) — Magunk köztt egyet sem esmerünk Spitzbubot (330/1154).
Koldússá ’s szolgává fog tenni magunkat (267/108).
III. hsz Egyedül, magában. Ő pedig ~ marad-ván, A’ mint úszhatik, úszik (114/245). Ha a’
szép virág is ollyan kedves ~; Hát a’
gyümölts, mellynek íze is van ’s szaga?
(199/27)
Ö: hatodmagával, énmagam, önnönmaga.
magában hsz (61)
1. Egyedül, társ(ak) nélkül. Az odvas Tzip-rosfák’ gyászszín árnyékában Egy-egy bé-mohodzott sírkő áll ~ (306/40). Túl a’ fülemü-le egy bokor’ aljában Kesereg egy fülemü-lengő ághegyen ~ (306/92). ’S a’ melly Fának sá-torában Áll egyűgyű sírhalmom ~, Szent lesz tiszteltt hamvamért (435/69). Honnan? Hová akar menni Kedvesem így magába (231/380).
Istenhozzád! Te már magadba fogsz maradni Mindenkor (170/71). 2. Gondolatban. Minde-nik úgy susog és morog ~ El-éltt idejének kel-letlen voltában (330/443). Így gondolkodott
~n Az eggyűgyű Otahajta (244/1). Nem lelvén már kedvét, dúlt-fúlt ő ~ (330/903). És miket beszéll már fel-tette magába Melly szeren-tsétlenűl járt vala uttyába (77/233). Minn jaj-gatsz kis dalló? Így szólék magamban (306/107). Állj meg, szerelmesi nyögéseit hall-jad, Addig az esett kárt magadba fájlaljad (212/74). És ti nem érzitek é magatokba’ az illy deli példák’ Bajnoki buzdító erejét (258/66). Dohognak magokban, hogy ők nem menyetskék (330/438).
magagyilkos fn (1)
Öngyilkos. Eggy kétségbeesett Magagyilkosa (223/cím).
magalakta mn (1)
Magalakta hely: vki szálláshelye. Rettentő hadakat, vért és egy Nemzeti szörnyű Bajno-kokat éneklek! ... kik a’ maga lakta-helyéről Egy Isten vezetése alatt bújdosni kiindúlt (450/3).
magamaga nm (1)
Önmaga. Ezzel frissen kapja magát, Nyerget tesz a’ hátára, Farkon tsap egy Isten Agát, Fel űl maga magára (92/284).
maganemtudás fn (2)
A ~ éje: a lét előtti időszak. Aludtam mélylyen a’ semmiség’ ölében A’magam nem tudás’
tsendes éjjelében (454/634).
magam-nem tudás (453/274).
magános mn (27)
1. Egyedül, egymagában álló tárgy. Így fony-nyad ~ keserűségibe’ — Ah! E’ rózsaszálat ki ne szánná, ki ne? (298/19) E’ ~ sziget’ Föve-nyes partjában Bóldog szegénységben éled vi-lágodat (202/76). 2. Elhagyatott személy. Itt a’ halvány Holdnak fényén Jajgat és sír elpusztúltt reményén Egy ~ árva szív (435/7).
3. Magános embert érő, tőle származó. Sírok én; de tsak keblembe Húlnak néma könnyeim,
’S a’ ~ gyötrelembe’ Legelnek képzéseim (443/155). A’ barlangok’ setét gyomra Hol senki sem láthatott, Hol ~ panaszomra Csak a’ kőszál hallgatott (428/63). 4. Különleges.
Gyászos esztendő sok ezer ~ És közönséges bajokat hozott rám, ’S árva hazámra (287/6).
Szükség a Főldnek ~ tsínnyát is megesmernem (413a/61). 5. Magánosan: egyedül. De olly
magánosság 849 magház égő szívet hagyni ~an, Melly kívűlem beteg
lenne halálosan, Nem engedi a’ szövetség, ’s a’ Szerelem (184/15, 423/15).
~ (176/1, 215/65, 267/9, 304/7, 305/9, 330*/150/3, 368/*/24/14, 397*/76/8, 397a/
718, 764, 439/21, 440/5, 446/21, 452/35, 456/31), Magános (397a/627), Magánosan (330/436), ~ann (442*/222/3).
magánosság fn (13)
1. Magános állapot. Jöszte ’s hív emlékezeted-del újjítsd E’ ~’ szomorú világát (454/858). 2.
Elhagyatottság, társtalanság. Komor ~ fony-nyasztja éltemet; ’S még hajadon fővel eltemet engemet (330/791). Áldott Magánosság, jövel!
Ragadj el Álmodba most is engemet (305/1).
~’ (305/75, 431/8,), Magánosság (305/21, 81, 85, 88), Magánosságomnak (452/20), ~ba (304/62), ~ban (435/62), Magánossághoz (305/cím).
magas ~ magos mn (38)