lektika 1. lectica
1. Vmit teljes odaadással végző, vmely közös- közös-séggel, üggyel érzelmileg teljesen azonosuló
személy. De ti, kiknek jobb vér szállott szíve-tekre, Nem buzdúltok é fel ~en ezekre?
(267/222) 2. Lelkes állat: emberi lény. Ébredj fel, és bámúlj egy ~ állatot, Ki mér tenni nálad nagyobb áldozatot (454/285). 3. Lelkes sár:
emberi lény. De te, óh Jóságnak kútfeje ’s tengere, Kitől e’ Lelkes sár ennyi áldást nyere (454/100).
~ (111/80, 337/248, 400/74), Lelkes (225/
111), Lelkesen (96/1).
lelkesebbítő fn (1)
Lelkesítő személy. Tsüggedhetetlen György!
... Te mérész szolgája Istennek és Jusnak, Lelkesebbítője a’ lelkes Ánglusnak (337/248).
lelkesedett mn (1)
Lélekkel rendelkező. Mérész halandó! lelke-sedett iszap! Így zenge hozzám egy levegői Hang, Szentségtelen létedre nem félsz Angyali pitvarokat tapodni? (396/21)
lelkesít i (7)
1. Vmi lelkes hangulatba hoz vkit. Mindent, a’
kit velünk a’ közügy egyesít, Majd a’ köz pró-ba is egyaránt ~ (330/984). 2. Ösztönöz, buz-dít. Te is Múzsám! újj énekre készítsd rebegő
lelkesítő 820 Lemene szádat, Bús Orfeus húrjaival ~sd bús hárfádat
(162/60).
~ (337/134), ~ett (454/903); Lelkesíti (16/68, 128/52, 424/52).
lelkesítő mn (1)
Lelkes hangulatba hozó. Cipriának ... Énekel-jük felsegítő Karjait, ’S a’ Szerelmek’ ~ Láng-jait (285/17).
lelkestől-testestől hsz (1) Egész valójában. Magyar Fejedelmink’ Nagy-ságos Gyermeke, Lelkestől testestől a’ Virtus’
remeke (452/2).
lelkesül i (1)
Barátság elmélyül, kiteljesedik. Bakhe ... Ál-talad A’ barátság lelkesűl; ÁlÁl-talad Sok harag letsendesűl (318/42).
lelketlen mn (5)
1. Olyan élőlény, amelynek nincs lelke. Itt ülök, a Napis el hágy már engemet ’S a’ ~ fáknak mondom keservemet (196/90, 380/88).
2. Élettelen. Én ugyan ~ Por leszek már akkor, De jöttödre vígann zengem énekemet (190/106). 3. Érzéketlen, gépies. Az én tüdőm is, bátor élek, Lelketlenűl lehell (302/30).
~ (421/45).
lelki mn/fn (2)
I. mn Belső, érzelmi, szellemi. — ... ~, testi és világi elromlások az Ifjaknak, nem tsak egy Satiristának érdemlené meg a’ figyelmét (330*/173/4).
II. fn Szerzetesi élet. Plútó ötsém nem kí-vánnya, Mond Jupiter, a’ Thronust, Magát
~ekre szánnya (92/108).
lelkiismeret fn (1)
Az egyénnek saját magára vonatkozó erkölcsi állapota. Lelkiesméretek’ belső furdalása Né-kik mint megannyi bombik’ ostromlása (337/
117).
lelkű mn (6)
1. Igaz, nemes ~: becsületes, feddhetetlen. Ha az igaz ~ jó Polixenesnek A kő vágásnál is ne-hezebben esnek A Dionizius verseit dítsérni (12/5). Nemes ~ Henrik! Megöltek tégedet (337/313). 2. Vitéz ~: bátor. Kardra vitéz ~ Magyarim! — Kell győzni tinéktek! (259/658)
~ (41/cím, 114/662, 457/25).
Ö: nagy~.
lelkűség Ö: nagy~, nemes~.
lelni in (1)
Találni. Gyakran lehet a’ lyukakban ~ varas békákat (413/196).
lelódulhat i (1)
Vízbe lebukik. Pallas tzutzám ő kemével Le lódúlhatsz ’s eggy erővel Virgázzátok fel őket (114/929).
lelohad i (1)
Hullámzás mérséklődik, szűnik. Mi erőtől rendűl a’ főld, a’ tengerek dagadnak, Fellyűl haladván gátjokat és ismét ~nak (413a/1035).
lelop i (1)
Elront. Hát kurta napjainkból Hányat ~nak a’
búk! Mért bokrosítsam a’ bajt? (354/19)
lelopogat i (1)
Apránként megszerez. Mind azt, a’ mi tsak a’
Lelket érzékenyenn meg-hattya, A’ természet-ről lappangó kézzel le-lopogattya (216/36).
lelövött in (1)
Szétlőtt. A’ ~ várak, tornyok töredeznek (337/54).
lelúgoz i (1)
Lúggal leönt. Ki kergetett, ’s ~á Subámat is (333/31).
lelvén in (1)
Kedvét ~: örvendve. Nem ~ már kedvét, dúlt-fúlt ő magában (330/903).
Ö: hír~.
lembergi mn (1)
Lembergben levő. ’S ollyan vén Zsidóvá válék azon nyomban, A’ millyen Rabbi nints Lem-bergi Templomban (330/1026).
lemegy i (2)
1. Vízbe lebukik. No’ tsak hát Márs Fiam Uram, Mennyen le kend hozzájok, Hadd bo-dorodjon a’ békák Le konyúlt boktrétájok (114/925). 2. Befejeződik, véget ér. Változó Hóldodnak, a’ melly most lemégyen, Kívánom utólsó fertályja e’ légyen! (79/13)
Lemene fn (2)
Családnév. Francesco de ~, olasz költő (1634–1704. A’ szépség — (Eggy madrigál
lemenni 821 lenéz olaszból ~ után.) (147/cím).
Lemene (148/cím).
lemenni in (1)
Fent levő helyről lent levő helyre menni.
Mellyik akarna le menni És segítségére lenni Valamellyik Nemzetnek (114/578).
lemenő in/fn (2)
I. in A látóhatár alá kerülő nap. ’S a’ ~ Nap-pal Gánges bámúlva beszélli Tetteket (259/
634).
II. fn Vki mellett ~: vele egy korban élő; kor-társ. Mind néked köszönöm hogy a’ Mellettem
~k újja reám mutat ’S néz mint Római lantve-rőt (328/22).
lemennydörög i (1)
Szigorú parancsot ad. Ti pedig, Világunk’
négy fő Potentáti! ... Fényes trónustokból mendörögjetek le, ’S a’ kárhozott bűnöst men-kövezzétek le (337/131).
lemennykövez i (1)
Megsemmisít, elpusztít. Ti pedig, Világunk’
négy fő Potentáti! ... Fényes trónustokból mendörögjetek le, ’S a’ kárhozott bűnöst men-kövezzétek le (337/132).
lemetsz i (3)
1. Egyetlen metszéssel levág. Ez tsemetét dug a’ főldbe, kit annyáról mettze le (413a/547). 2.
Csiszol, finomabbá tesz. A’ mi nagyobb: ma-goktól is készítnek olly remeket Mellytől a Magyar Ész dísze millyen legyen, ki tettzik, Kivált ha darabosságát jobban jobban le mettzik (111/94).
mesd le (413a/839).
lemond i (6)
1. Vmiről ~: nem tart rá igényt. Úgy van! én le mondok rólad. Ebnek kellesz nem nekem (358/35). 2. Vmiről ~: elhárítja magától. Azt is mondám, mind bolond, A’ ki rólok le nem mond (322/8).
Lemondok (423/37), Le mondok (184/37). — mondjon le (330*/204/13), mondjanak le (326/11).
lemos i (1)
Könnycseppet lemos: a könnyezés okát meg-szünteti. És ha minden könnytseppeket, a’
mellyek lehullának Felséges szeméből magyar
hazánk’ Királynéjának, Elárasztott ellenséges vérhabbal nem mostok le: Azt a’ magyar szív-hez illő kardot mind rakjátok le (259/511).
lemosolyog i (3)
1. Öröm látszik. Az öröm űlt ortzájára, ’S onnan mosolyog le ez (397a/460). 2. Boldog-ság mosolyog le vkire: boldog. Még is a’ bol-dogság mosolyog le rájok, Szívek víg és nyú-godtt, virít az ortzájok (454/147). 3. Kedvezőn
~ vmire: jó hatással van rá. Grátziák úgy szállanak le Zőld levélkéidre ma ’S Kedvezőnn mosolyganak le Onnan a’ kis Rózsira [rózsá-ra] (249/31).
len fn (2)
Kék virágú rostnövény. Mert kiszárasztják a’
mezőt a’ ~ek, ’s a’ zabok is (413a/89).
~ek (413a/224).
lencse fn (3)
1. Hüvelyesek családjába tartozó, lilás virágú növény. Nem átallassz Egyiptomi lentsét is termeszteni (413a/239). 2. Lencséből készült főzelék. Leöntötték szegényt; az még is sze-rentse, Hogy veres nadrágát nem érte a’ len-tse! (330/1688) 3. Békalencse; poshadt állóvi-zek felszínét ellepő vízinövény. Nem kell nékem tök ’s káposzta, Sás és békák lentséje (114/141).
Lencsen fn (1)
Helynév. ~, egy puszta Somogyban Nagy-Bajom mellett (330*/188/11).
lencseni mn (1)
Lencsen levő. Lentseni Kertemet mezei há-zommal, ... Adják néki (330/1561).
lendül Ik: ki~.
Lendvai fn (2)
Személynév. Környékbeli muzsikus. Akkor a’ jó ~ ... húzzon a’ vivátunk mellé egy leg so-mogyiassabb túst (310/27).
~ (310/78).
lenéz i (4)
Lenti hely felé néz. A’ Patsirta az egekre Fennyen emelkedve száll, Lenéz a bóldog vőlgyekre (397a/167).
Le néz (114/553, 231/105), Lenéztenek (294/
16).
lenfonás 822 lengve
lenfonás fn (1)
A lenrostok fonallá sodrása. Mert nem hiszem, hogy tudnátok Annyit a’ len fonásról (231/
458).
leng i (25)
1. Vmely pontján rögzített tárgy ide-oda mo-zog. Nyusztos kalpagjának kótsag-bokrétája Gyengén ~, ha fúvall a’ szellő reája (330/
270). Úgy ~ két-felőlről haja, melly fekete (330/193). 2. Virág, nád, faág hajladozik. És tsavargó partya körűl a’ gyenge nádperém ~ (413a/1119). Már ~ a’ lármától Stiria’ erdeje (267/41). Harmatos völgyek, lapájok, Hol sok ezer virág ~! (397a/12) 3. Szél enyhén fúj.
Míg ~ az estveli Szellő (128/53). 4. Lepke
repdes. A’ Lepkék ... Soha meg nem állapod-va, Lengnek a’ virágokon (397a/444). 5.
Hang halkan hallatszik. Mind — mind az én sohajtozásim, Kik ott a’ fákon ~enek (446/14).
6. Vmilyen jelenség hangtalanul mozog, le-beg. Ti álomhintő Istenségek! Kiknél az éji je-lenségek Ezer formában ~enek (431/33). 7.
Illat áramlik. Néki ~ a’ rét’ illatja, Néki zeng a’ tsalogány (397a/491). Nézd csak, az orgo-nák tövébe’ Melly kellő szagok ~enek (426/
18).
~ (146/15, 397a/95, 424/53, 449/12), ~nek (330/516), ~enek (330/81, 397a/820), ~e (341/
11), ~ettek (221/7). — ~jetek (4/19, 200/19, 303/3), Lengjetek (4/19, 200/19).
Ik: el~.
lenge mn (9)
1. Könnyed, szinte lebegő mozgás. Mint ~ párák’ éjjeli tsillaga, ... Sebes bukással főldre hullván Tsak tsupa por, hamu lett belőlem (396/29). 2. Hajladozó, lengő. Néha jó a’ ter-méketlen mezőket meggyújtani ’S ~ szárát a’
rohanó lángokkal felfalatni (413a/98). 3. Át-tetszően finom, könnyű ruha. És ~ kantu-sodban Tollászkodó Galambid’ Tzirolgatod, Citére! (371/11) 4. Jellemében, érzelmeiben ingatag, megbízhatatlan lélek. Prométheus Lélek felől gondolkozott Egy nagy tsomó lélek fótot elő hozott De ki igen vastag ki meg igen
~ (26/27). 5. Hold halvány. A’ ~ Hold halkal világosítja A’ szőke bikkfák’ oldalát (305/17).
~ (330*/205/2, 403/7, 413a/746), Lenge (382/
22).
lengedez i (4)
1. Hosszasabban enyhén leng, hajladoz. Pihe-gő fuvallatoktól Habozva ~nek A’ gyöngyvi-rág-barázdák (371/15). Sok ezer selyem szál ~ körűle (239/29). 2. Szellő Enyhén fújdogál.
Reá lágy tavaszi szellő sem ~ (298/17).
~ (306/83).
lengedező in (1)
Fújdogáló. Az Etesiák Kanikula’ idején ~ sze-lek (330*/154/1).
lengedni in (1)
Lengedezni. De ha kedvező szél kezd szépen ~ Akar a haragos tenger is engedni (10/31).
lenget i (3)
1. Úgy mozgat vmit, hogy lengjen. Fegyverét a’ szél ~te Egy vén fűzfa gallyain (368a/27). 2.
Erdőben fát hajlongat. Tiszta Északi szél fog-ja lengetni az Erdőket (413a/463).
~itek (432/69).
lengeteg mn (4)
1. Szállongó. Fekete por fellegébe kavarta a’
~ szalmát és repülő kalászt szerteszétt a’ fer-geteg (413a/328). 2. Hajlongó. Én a’ tarka vi-rággal Hímzett rétbe’ tekintgetem ... a’ fejér Nyárfák’ ~ ágait (403/63). 3. Megbízhatatlan.
Mit hízelkedel, óh ~, óh tsalárd Elmék’ inga-dozó béllyege, esti szél? (432/1)
~ (413a/891).
lengő in (6)
1. Ide-oda mozgó vmely pontján rögzített tárgy. Lovak Feljárják ~ serénnyel Az er-dőket, síkokat (397a/675). 2. Faág hajladozó.
Túl a’ fülemüle egy bokor’ aljában Kesereg egy ~ ághegyen magában (306/92). 3. Lenge-dező szellő. Némellyek úsznak az itt ~ És já-tzadozva kerengő Zefirek szárnyain (139/12).
4. Hangtalanul mozgó, lebegő jelenség.
Fenn ~ Hold! nézd mint kínlódom (455/1). Te ki Ermenonvill’ rideg szigetében Nyugszol a’
nyárfáknak ~ hívesében (454/284).
Lengő (330/1227).
lengve in (1)
Ringatva. Ah! legyezgessétek, Míg ott anda-log, Lengve rengessétek, Míg nyúgodni fog (347/31).
lengvén 823 lenyomni
lengvén in (3)
Szellő fújdogálva. A’ szép Tsókokat Szedd fel tsendes Szellet ’S ~ Laurám mellett Súgd meg neki, hogy Szám végsőt most lehellett (174/7).
~ (172/16, 441/12).
lengyel fn (3)
1. Lengyelországban élő, lengyel nyelvű nép.
Tudják a’ Törökök, tudják a’ Lengyelek (337/
191). 2. Lengyel tánc. Végezvén a’ Lengyelt, Stájeren forognak (330/545). Bongorfi ... Ma-ga volt a’ Vezér, a’ többek követték, Kik a’
Lengyel tempót emberűl megtették (330/538).
Lengyel fn (2)
Családnév. A’ T. ~ familia Tótiról (330*/
137/6).
~ (330/36).
lenn hsz (1)
A Földön. Én Vénusz ... Azért jövök közétek Tehát, szelíd halandók! ... Hogy tőletek ki tud-jam Ha nints e nálatok ~ Az én szökött fiats-kám? (185/37)
lenni in (58)