Szemléltetve bemutat vmit. Tanúljon meg legelőbb is Komlós korpát áztatni; Ha úgy

megmondván 895 megnedvesült 157/13, 15), ~ám (433/16), mondtam meg

(143/17), Meg mondták (92/12). — Meg mondjam (132/16), meg mond (157/22), mondd meg (268/59, 103), Mondd meg (456/19, 25, 29, 33), Monddmeg (188/7), Mond meg (202/111, 455/2), mondjad meg (111/110), Mondjátok meg (196/94, 210/23, 219/87, 313/53, 380/92), Mondják meg (358/46).

megmondván in (1)

Szóban közölve. Megmondván mitévők légye-nek (330/1334).

megmos i (1)

Befröcsköl. És mikor ennek a’ fetskendező vérnek Tsepjei a’ fának ágaihoz érnek A melly gyümőltsöt a’ vér tseppek meg mosnak Tet-szenek Tirusi bársony szín pirosnak (77/229).

megmosatván in (1)

Mosással megtisztítva. Amott az oltári Bika Clitumnus szent vizével Megmosatvánn, gyak-ran megyen temérdek nagyságába Roma triumfusi előtt Istenek templomába (413a/

670).

megmosdott in (1)

Megmosdott nap: a felhők mögül kibukkanó fényesen sütő nap. A meg mosdott nap az a’ ki mindeneket Táplál sugárival minden embere-ket (3/3).

megmosni in (1)

Megfürdetni. Nints a’ vallás ellen ... Juhokat hasznos vízbe ~ (413a/279).

megmozdíthatatlan mn (1) Szilárdan álló. Azomban a’ Dámák ~ Nagy ármádiája mégis mind únatlan’ Attakban vólt sok szép Ifjaknak kárára (330/1433).

megmozdul i (1)

Mozogni kezd. Mindjárt, ha megmozdúlt ...

Szívére Ákillesnek eggy nyilat Villogtatott an-nak Szeméből (170/10).

megmozgat i (2)

Mozgásba hoz. Ezt mihelyt valami szellő meg-mozgatja, Azonnal kétfelé büszkén fintorgatja (194/5, 58/5).

megmunkál i (1)

Földet megművel. De bár az emberek, ’s barmok mindent így ~nak Serényen bánnak a’

főlddel (413a/133).

megmunkálni in (1)

Földet megművelni. El kell mondanom a’

kemény Parasztnak eszközeit Mellyek nélkűl meg nem lehet munkálni a’ főldeit (413a/180).

megmutat i (24)

1. Szemléltetve bemutat vmit. Tanúljon meg

megneheztel 896 megnyergelvén

megneheztel i (1)

Megharagszik. A’ kevéj hát ha meg neheztel?

— Hát ha ki vér? (157/15)

megnemesít i (1)

Jobbá tesz. Izmos leventák! Hogy ha reánk maradt Kemény erőtök: ~i György, A’ Szittya testet Brittus ésszel (418/82).

megnémetesedett in (1)

Németté vált. E’ nem bálba nevekedett, Mint sok meg németesedett Magyar nemes Úrfiak (114/712).

megnémít i (1)

Elnémít, szótlanná tesz. Én — mert szívbeli bánatod Megnémít — ki fogom zengeni siral-mad (386/18).

megnémul i (7)

1. Élmény hatására nem tud megszólalni.

Szólj, de hiszem nem tudsz; azok meg némúl-nak, Kikre csoportosan a’ bajok tódúlnak (212/11). 2. Elnémul, elhallgat. El multak a’

hadak már meg némúlának Gyászos harsogási Márs trombitájának (54/1). 3. Harci eszköz

abbahagyja a tüzelést. Meg-némúl a’ dörgés, nints hát miért félni (159/6).

meg némúlt (209/81), Megnémúlt (432/31). — némúljon meg (133/15), Némúljatok meg (397a/917).

megnépesül i (1)

Ott repkedő méhekkel megtelik. Megnépe-sűlt hamar az együgyű tserény (341/34).

megnéz i (7)

1. Megszemlél. Elébb meg nézd, de okosan, mit dolgozik, mit tsinál (111/44). 2. Látás út-ján meggyőződik vmiről. Nézze meg jól, ke-zem mint jár, A’ tésztát mint forgatom (169/13).

meg nézte (326/44). — nézd meg (453/43, 454/67), Nézd meg (2/1, 453/44).

megnézet i (2)

Megvizsgáltat. Te a’ főbe tartod minden szép-ségedet: Meg nézetem tehát Múzsámmal feje-det (254/36, 61/38).

megnézhetni in (1)

Olvasható, ellenőrizhető az idézett helyen.

Megnézhetni (330*/199/15).

megnincs i (3)

Nem található meg. A’mi benne meg-nincs, az rútnak mondatik (421/24, 127/24).

nints meg (454a/32).

megnő i (1)

Növény fejlettebb lesz. Az egyikbe tseme-tékkel nevendék űltetést ejt, A’ másikba, ha

~nek, sorjába elplántálja (413/798).

megnyargal i (1)

Lóháton bejár. De mi messze tartó mezőn nyargaltuk meg pályánkat (413a/1102).

megnyer i (12)

1. Megszerez. Az ellenkezőket még is szélylyel verte, Mátyásnak a’ Magyar Koronát meg nyerte (248/46). 2. Visszaszerez. Kevélységek’

szarva szinte az égig ér, ... Törjük le, ’s nyer-jük meg érdemlett betsünket — Tsúfjoknak tárgyává tettek már bennünket (330/947). 3.

Felkelti vkinek a rokonszenvét, vonzalmát.

Jer, Barátom! harmadiknak Hozd elő Bőlts Sandered’; Hidj nekem, Magyarjainknak Véle kedvét ~ed (163/36). E’ különös Sympathia ál-tal tehát ha az érzékeny Szépeknek tetszését meg nyerem (368*/24/7). 4. Gyereket meg-szül. Élj sokáig hív pároddal nagyot nőjjön Esztered, Kisded Tsimotád Ádámra üssön, majd ha meg nyered (326/58). 5. Rábír vkit vmilyen tevékenységre. Most mikor őtet is

~ted végtére, Uj hegyet tetéztél szerentséd’

hegyére (306/305). 6. Visszakap. Óh vajha megnyerném régi épségemet, ’S megifjítana még az Isten engemet (267/203). 7. Visszanö-veszt tollat. Elhúllt tollát kevés nappal Meg-nyeri mindenestől; Okossá lessz a’ Kár által, Messze kerűl a’ Lestől (208/70).

megnyér (225/14), Megnyert (307/118); ~i (377/52), ~étek (241/10).

megnyergel i (1)

Céljaira használ fel vmit. Márs a’ vén Ótzeán’

hátát ~i: A’ főld nyög a’ roppant táborok’

súllyától (337/48).

megnyergelvén in (1)

Hátaslóként használva. Azzal tartja az eggy-űgyű Nép, hogy a’ vén banyák éjtszakánként ~ az embereket, a’ Szent Gellért’ hegyére járnak rajtok borsért (330*/143/5).

megnyerhet 897 megnyugszik

megnyerhet i (2)

1. Megkaphat. Madám de Grenouillnak, Ha vidámabb idők nyílnak Meg nyerhesse eggy tsókját (114/741). 2. Megspórolhat. Így sok fá-radságot ’s munkát meg nyerhetnél: Még is kívánt hellyed pontjára érhetnél (126/41).

megnyílik i (8)

1. Kinyílik, kitárul. Nyílj meg most, Helikon!

nyílj meg: Ti magatok Szép Istenasszonyok előttem dalljatok (330/1165). Nyílly meg ál-dott vidék ’s meg szánván engemet, Fogadd bé előre megfáradt lelkemet (406/11). 2. Hozzá-férhetővé, elérhetővé válik. Menj fiam! Ím megnyílt előtted az a’ tér, Melly a’ Be-tsűletnek örök váráig ér (268/23). 3. Feltárja érzéseit. Nem nyílik meg szívem’ útja Többé pillantásidnak (208/39). 4. A napkelet ablaka

~: hajnalodik, jobb időszak kezdődik. Ör-vendj, hogy elmúlván a’ setét éjtszaka Meg nyílt a’ napkelet’ bársonyos ablaka (203/22, 81/22).

Nyílj meg (282/20, 330*/175/1).

megnyílni ~ megynyílani in (2) Kitárulkozni. Bé megyen e Dáma bibli-othecába Hol sok Asiai Pergamen membrának Iró pennájának meg nyílni kívánnak (25/40).

Szelídebb vidéket látok megnyillani, A’ fojtó lélekzet kezd már tágítani (306/67).

megnyílt in (2)

Szabaddá vált, nyitott. Le rohan a’ felhő meg-nyílt tsatornával, Egyesűl a’ tenger’ atyafi habjával (202/9, 56/9).

megnyílva in (1)

Kitárulva. Megnyílva olvadoznak Hő szíveink reátok (373/204).

megnyílván in (2)

Kinyílva. Belöll a’ Pokolnak szelelő jukai Meg nyílván árvízkint omlanak lángjai (195/18, 59/18).

megnyit i (12)

1. Kinyit. A’ bú gyenge rebegéssel nyissa-meg szád’ ajakát El-lágyúlt szíved roskadó tárhá-zának ablakát (162/11). 2. Nyílást, utat sza-baddá tesz. Legalább a’ Zrínyi útját ~om előt-tetek (259/548). 3. Ruhát kigombol. A’

hűvös Etéziáknak Ám ~om kebelem’ (425/22).

4. Hordót csapra ver. És kivont dugóval,

tsappal Megnyitott hordót, butykost (317/

154). 5. Fegyverrel felvág. Itt a’ melyem;

jer, fegyvereddel Nyisd meg elrontsoltt szíve-met (379/142). 6. Vmi kezdetét veszi. Az Arany békesség Templomát meg nyitta (54/7).

7. Az ég kékségét ~ja: kiderül az ég. Szakadoz a’ felhők’ setétes kárpitja, Az el-zárt egeknek kékségét meg nyitja (202/60, 56/60). 8. Nem

~ja meg szívét másnak: hűséges marad. Már azolta semmi Szűznek, Semmi Nyílnak, semmi Tűznek Nem nyitom meg szívemet (275/6).

meg nyissa (238/24), Nyissátok meg (139/24, 331/9).

megnyittat i (1)

Csapot ~: bort engedtet. Mi igazán akkor tart-juk Jó’sef napját, Mikor ~ta Jó’sef már a’

tsapját, Melyből minden versre egy-egy ittze csordúl (233/18).

megnyom i (2)

1. Nyomatékot ad vminek. De a’ Bán is szab-lyájával Meg nyomá kevéllységét (114/696). 2.

Babonás hiedelem szerint alvás közben vki mellére űl, és ezzel zavart okoz az illető lég-zésében és szívműködésében. Álmaim is mind nehezek Mind tsak kísértést érezek. Az éjjel is a’ setétbe’ Megnyomtak az Úr’ képébe (309/100).

megnyughat i (1)

Nyugodt lehet. Hálá, hálá az Egeknek Végre már ~om (357/2).

megnyugodni in (1)

Belenyugodni. E’ bölts fejek’ intézésén meg nyugodni jobb lészen (326/47).

megnyugodt in (2)

Beletörődött, megbékélt. Menjünk tömlötzébe, hol a’ fő bőltsekkel Készűl a’ halálra megnyúgodtt Lélekkel (454/411).

megnyugodtt (454/692).

megnyugot i (1)

Megnyugtat. Ő a’ sok bajokból Végre meg-fáradt szegényt Vagy kéri, vagy nem kéri, ~ja (410/40).

megnyugovás l. megnyugvás

megnyugszik i (3)

1. Belenyugszik vmibe. Megnyugszom, mert tiszta szíved’ látom. Hordjon a’ szerencse, hű

megnyugtat 898 megorvoslódik barátom! (295/31) 2. Megpihen, megszáll

vhol. Itt nyúgodott ő meg (330/53). 3. Holt-test végső nyugalomra lel. Te pedig a’ porba nyugodj meg, hólt testem, Míg a’ ditsősségre fel kelsz, mit kerestem (213/123).

megnyugtat i (2)

Oda hat, hogy vki megnyugodjék. Itt a’ Na-jádok közt lesz múlató helyem, Meg nyugtat a’

káka ’s vízi petreselyem (219/72).

~tya (454/268).

megnyugtatás fn (1)

Megnyugvás. Erősítést, vígasztalást, ~t, gyö-nyörködést, vagy tsak tsupa időtőltést kívánók (454a*/256/9).

megnyugtatni in (1)

Megnyugvást szerezni vkinek. Beszéllek, — de ~ Tsak magamat kívánom (208/89).

megnyugtató mn (1)

Bátorító. Én is ~ örömmel telek el, Hogy lan-tom illy betses nevekről énekel (442/19).

megnyugvás ~ megnyugovás fn (3) 1. Beletörődés. Miért vagytok szomorú, ’s levertt Ábrázattal? Az én végemet is hideg Megnyúgvás’ szemivel kellene néznetek (454/710). 2. Nyugalom. Te is kevély meg-nyúgovással Bírd magadat, ha sikólt az allynép (440/11).

megnyúgovást (200/34).

megnyúz i (3)

1. Könyörtelenül kihasznál, kifoszt. Illyen módon fogják megnyúzni népünket, Jaj régen eladták már a’ mi bőrünket (416/7). 2. Meg-kopaszít, lefagyaszt. Az ajtónál álló télnek hi-deg zúzza A zőld ligeteket ’s mezőket meg nyúzza (87/54, 194/88).

megold i (2)

1. Kötést kibont. A’ kis madaratska’ Lábánn a’ kötélt gyengíti Játékból azt el repíti, De lá-bát nem oldja meg (460/68). 2. Gálya kötél-zetét indulásra előkészíti. Én akkor senki sza-vára a’ Tengerre nem menek, Én meg nem oldom a’ partról Gályámnak alattságát (413a/460).

megoldoz i (1)

Vki ruháit ~za: levetkőzteti. Fel kőlt mejjét ki takarja, Meg óldozza ruháit (231/356).

megolt i (1)

Kiolt, megszüntet. Tudom, nem hiszed, hogy régi Lángomat ~ottam (208/74).

megoltalmaz i (2)

Megóv, megvéd. Ki Párt Ütő, ki nem, ítélylye a’ Haza Mellyet vagy meg ronta vagy meg oltalmaza (80/8). Zuhogva omlik belőle Bugy-borékos zápora; Alig oltalmaz meg tőle Ez égerfa’ sátora (397a/1083).

megolthat i (2)

1. Tüzet kiolthat, elolthat. Még is, a’ jó La-tzi, jó hogy nem alhatott, ’S ekképpen a’ tüzet hamar mególthatta (330/1757). 2. Vki vá-gyát megszüntetheti. Még sem ólthatta meg annyi sok esztendő, Bár már hatvan ötöd fűre lesz menendő, Most is a’ legényért mindjárt kardra kelne (330/219).

megolthatatlan mn (1)

Kiolthatatlan tűz. Felhőkig göngyölög a’ ~ Tűzláng (337/45).

megolvad i (1)

Szív elérzékenyül. Mert egy két pertz múlva mindjárt a’ mennyei Karoknak hallattak édes Concertjei, Mellyre az érzékeny szívek ~tak (330/1863).

megolvadt in (1)

Folyékonnyá vált. Hányszor láttuk, hogy az Etna kipukkant katlanjain ... a’ lánggombo-lyagokat ’s a’ ~ köveket Torkán kikalyim-páztatta? (413a/478)

megolvas i (2)

Megszámol. Mankót fog, és ~sa Minden tippenéseit (392/67).

olvastam meg (330*/177/6).

megolvasni in (2)

Elolvasni. Méltó az egész helyet meg-olvasni (268*/22/10).

~ (330*/199/4).

megolvashatni in (1)

Elolvasható. Ennek is egész formáját, termé-szetét, és fogása’ módját ~ Főldinél (330*/200/5).

megorvoslódik i (1)

Meggyógyul. Hát az az értetlen hat betűs nyavalya, Megorvoslódott-é (279/4).

megorvosol 899 megölés

megorvosol i (2)

Panaszt, bajt ~: megszünteti vki gondjait. Jó-zsef ... minden Országit maga öszvejárja, ...

Hogy ~ja a’ nép’ panasszait (259/210). És a’

síró ártatlannak Orvosolja meg baját (397a/276).

megoszlató fn (1)

Elválasztó. Véltem, hogy eggymástól holtig meg nem válunk, ’S meg-oszlatónk lehet tsu-pán tsak halálunk (63/16).

megoszt i (5)

1. Másnak is ad. Mikor a’ mim vagyon, fel de-rült lélekkel Osztanám meg az ok nélkűl sze-gényekkel Istenem! (453/196) 2. Elválaszt. Mit tesz, ha egy érzéketlen Téged és engem szünet-len, Mint egy mélly tenger ~, És a’ rózsáktól megfoszt? (443/167) 3. Elrendez. Én a’ köz Igazság’ törvényjét ~om, ’S egyiket is e’ nagy szívtől meg nem fosztom (268/117).

meg oszt (63/10); meg-osztja (63/2).

megosztható in (1)

Felbontható. Úgy van! Mert tsak ott győz a’

lerontó halál, A’ hol ~ részetskékre talál (454/74).

megosztó in (1)

Vmit elrendező. Fiaim! Igazat tészek köztetek, Tsak köz pert ~ szómnak engedjetek (268/110).

megosztva in (1)

Több felé osztva. De nem bánom, legyek min-dentől meg fosztva Légyen ékességem kettő közt meg osztva (73/16).

megóv i (2)

Megvéd. A’ nagy Terézia mindkettőt meg ójja (259/189).

Megójja (257/159).

megöklel i (1)

Felöklel, fellök. Senki ne hidjen Matskának, A Dáma ezt feleli, De jobban ne a’ Bikának, Mert e’ jól meg ökleli (231/222).

megöl i (23)

1. Állatot, embert életétől szándékosan meg-foszt. Ki bár tegnap ölelt testvéri karokkal Ma meg öl tégedet a’ több gyilkosokkal (453/234).

Lájéké meg öltünk tyúkot, lúdat, kappant (340/13). 2. Folyamat élőlénynek halálát,

pusztulását okozza. Egek! Óh jaj! Meg öl a’

zaj (459/13). 3. Erős érzelem letör, tönkre tesz vkit. Mert, akármit végzesz fejemnek, A’

kín, vagy az öröm, meg-öl (430/44). Ah, a’

szerelemféltés, ah, majd meg öl (139/89).

meg öl (176/40, 192/51), öl meg (439/58), ölsz meg (186/26, 443/121), meg öle (330/1340), meg öltetek (139/106), ~tek (337/313); meg ölé (114/729), meg ölék (114/323), ölte meg (284/3), őlte meg (454/690), ölte-meg (379/156), ~ték (337/317). — Ölné meg (114/241). — meg öljön (114/124), meg öllyön (30/6), öljetek meg (443/78).

megöldököl i (1)

Kiöl, megszüntet. Eggy pillantásokkal meg-öldöklik szintén Azt a’ Reményt, mellytől élek és halok én (176/79).

megölel i (13)

1. Szeretete jeléül átkarol vkit. Óh Angyali Tábor! Várakozzál velem, Míg szerelmesimet rendre meg ölelem (217/90). Megtisztelem és Druszámat Egy úttal meg ölelem (438/12). 2.

Szeret. Óh öleld meg szép vidéked! Mert te még bóldog vagy ott, A’ hol a’ szerentse néked Egy árnyékos fát hagyott (420/13).

Ölelsz meg (302/42); ~i (190/100), Meg öleli (212/76, 297/62), ~ém (447/90), meg ölelém (134/90). — Megölelném (339/14). — ölely meg (186/34), öleljetek meg (215/142), öleld meg (161/1).

megölelés fn (3)

Átkarolás. Jövel nagy anyádnak meg ölelésére (215/146).

meg ölelésére (210/88, 215/122).

megölelhet i (1)

Átkarolhat. Alig várom, hogy érhessem Kimú-lásomat, Hogy ismét megölelhessem Kedves Pálomat (299/94).

megölelvén in (1)

Átkarolva. A’ többek közt Minervához Így szólla meg ölelvén (114/582).

megölés fn (1)

Vki életének kioltása. De eggy Kron Printz

~se Mint a’ köz jó megsértése Publicumra tar-tozik (114/319).

megölet 900 megpihenni

megölet i (1)

Erőszakkal elveteti vki életét. Verd le, tipord le dühös seregét a’ Frantzia népnek, Melly ...

~te királyát (253/65).

megölő fn (1)

Vki életét kioltó személy. Én vagyok meg ölőd Thisbém! (77/191)

megölt mn (2)

Erőszak áldozatává vált. Ott egy halvány asz-szony ~t férje’ s’ attya’ Vérbe, porba kevertt testét mosogatja (337/61).

~t (337/307).

megönt i (1)

Követ ~: sírkövet készít. Hadd öntenék meg számokra Hadd a’ tenger köveket: Én nem vetnék pompájokra Soha irígy szemeket (397a/537).

megőriz i (5)

1. Őrizve megóv, megtart vkit. Óh már az ég esmér Téged, ’S letette jutalmodat; Megőriz kedves Férjeddel, És megáld benneteket (454/961). 2. Megment vkit. Óh Uram! Őrizz meg ettől A’ vasorrú kísértettől! (339/7) 3.

Szellemi értéket épségben megtart. Század-jai az elmúlásnak, Általadják őtet egymásnak, És ~ik hűséggel (451/21).

meg örizik (255/21). — őrizz meg (160/9).

megőrni in (1)

Megőrölni. Ilyenkor lehet tsipkéből kötni könnyű Kaskákat, Megpergelni, gyenge tűznél,

’s ~ a’ búzákat (413a/275).

megőrzés fn (1)

Fogva tartás. Az ő Megörzésére minden Fortélyjait Munkába vette (170/6).

megőszül i (1)

Megöregszik. Megőszűltem az Úr’ Ura Atytya mellett, De még senki rajtam illyen tsúfot nem tett (330/1677).

megőszült mn (2)

1. Megőszült vénség: öregkor. Mint a’ meg vénhedt fa …Mellynek dért mutató mohos kerűleti Meg őszűlt vénségét vélünk képzelteti (214/6). 2. Megsárgult. Mi az oka hogy a’

mezőnn körös körűl A’ Céres bérese kaszákat köszörűl? Köszöntvén tudnillik a’ meg őszűlt

nyarat Sárga kalászszi közt reménységgel arat (69/5).

megpállik i (1)

Megposhad. Ne hogy ha a’ véred tsendesenn állana, Mint a’ legfrissebb víz, egyszer meg-pállana (239/106).

megparancsolni in (1)

Parancsként elrendelni. Ugyan ezt méltóztassa az öreg Úr az Udvari Káplánjának … megparantsolni (238*/144/9).

megpárol i (1)

Vetőmagot Baktériumoktól mentesít. S bár sok vetni való magot vigyázva készítenek, Gyenge tűzön meg párolják (413a/210).

mégpedig ksz (2)

1. Kérdés előkészítésére. Hát úgymond, rab vagy Poétám! még pedig a’ Bánaté?

(162/117) 2. Az előzőkben mondottak fokát, mértékét tartalmazó mondat kapcsolására. Él-jen Krisztina, még pedig olly sokáig …ollyan nagyon sokáig, Hogy még ezt az újj házát is láthassa … ótskának (310/49).

megpendül i (1)

Hangszer megszólal. Megpendűl egyszerre Izsák’ száraz fája, Zengő szerszámokkal kíséri bandája (330/459).

megpergelni in (1)

Megpörkölni, megpirítani. Illyenkor lehet tsipkéből kötni könnyű Kaskákat, Megpergel-ni, gyenge tűznél, ’s megőrni a’ búzákat (413a/275).

megpetél i (1)

Madár párosodik.’S a’ héjja ~i a’ galambo-kat (327/32).

megpihen i (5)

1. Fárasztó tevékenység után pihenőt tart.

Pihenj is meg végre, mert meg érdemletted (266/55). 2. Megnyugszik. Hála, sok tsábitá-sidnak, Nitze! már ~ek, Egy szegényenn szá-nakoztak Végtére az Istenek (208/2).

Pihentél meg (400/8). — ~ne (217/62). — pihenny meg (143/37).

megpihenni in (4)

1. Pihenőt tartani. Itt akart hát ~ A’ hadaknak istene, Únalmára kezdvén lenni A’ feldúltt vá-rak’ szene (368a/21). 2. Megnyugodni. Így

le-megpihentet 901 megrakott het hűségbe’ lennünk, Karjainkon

megpihen-nünk Csendesen (285/48, 183/20).

meg pihenni (266/54).

megpihentet i (1)

Elősegíti, hogy kipihenje magát. E pihenteti meg az törődött testet Az ember képére ujj éle-tet feséle-tet (8/5).

megpillant i (1)

Hirtelen meglát, észrevesz vkit, vmit. Alig pillantá meg Dorottya félfelől, Azonnal olly’

édes öröm lepte belől (330/1581).

megpillantván in (1)

Meglátva. Major de Su meg pillantván A’

Bürbő harmintzadját, A’ tó felé el illantván Oda hagyá századját (114/721).

megpirul i (1)

Elpirul, pirosság ömlik el az arcán. Ezenn a’

mord lélek igen megpirúla (239/89).

megpirult mn (2)

1. Megérett. Ő a’ kegyelmes Isten És ő az, a’

ki által A’ megpirúltt gerézdben Nyájaskodó barátság, Öröm, kaczaj, ledérség, ’S tréfás szavak teremnek (319/29). 2. Megpirult irigy-ség: megszégyenült irigyek. Semmi hijános-ság rajtad meg ne tessen, Melyet a’ meg pirúlt irígység nevessen (233/52).

megpőtyögösít i (1)

Meglazít. Hol a’ szép nyírfa-bokrokat aranyos zúz teríti, ’S ha esső és, a’ nyíl’ húrját meg nem pőtyögösíti (454/428).

megprémez i (1)

Peremet készít. Egy gazda virágzó kertjét épí-tette Mellyben minden táblát a’ kertésznek ke-ze Zőld bársony hantokkal körűl meg prémeke-ze (72/22).

megpróbál i (2)

1. Kísérletet tesz vmire. Felveszem, fel, víg lé-lekkel, ’S énekkel ’s örömversekkel Megpró-bálom pengetni (308/15). 2. Kipróbál. A’

frizérozó vasat, ... elébb holmi hánytt vetett papiroson próbálják meg, hogy nem éget é nagyon? (330*/137/4)

megpróbálhat i (1)

Kipróbálhat. Legalább, ha könyvem’ végig nem olvasod, Megpróbálhat’d rajta frizérozó-vasod’ (330/24).

megpukkad i (2)

1. Irigység majd szétveti. Nevednek óltárt a’

maradék emel: Megpukkad annál a’ kajánság, És a’ Halál elalél előtte (440/15). 2. Szétfe-szül. Gazdag lessz itt az aratás, temérdek élet terem Ugy hogy majd ~ tőle mind a’ tsűr, mind a Verem (413a/58).

megpukkan i (1)

Irigység majd szétveti. Légy te az a’ ki valál!

Mind ~nak irígyid, Mint hogy igaz, mindég győzni fog a’ te ügyed (315/19).

megrág i (3)

1. A szél foga ~: tönkretesz. Nézd a’ hizelkedő füvet ’s szép virágot, Melyet még semmi szél foga meg nem rágott (90/16). 2. Amelyet az időnek acélfoga meg nem rág: időtálló, mara-dandó értékű alkotás. Sőt talán most éppen maga írogat olly verseket Az időnek atzélfoga meg nem rág a melylyeket (111/38).

meg rágja (188/46).

megragad i (4)

1. Hirtelen erősen megfog. Ezek ~ják Híment és a’ könyvet; amazok nem hagyják (330/1279). 2. Fa gyökeret ver, életben ma-rad. Meg ragadtak már a’ főldbe (413a/971).

3. Tűz beleég. — …a’ tűz kövér kéreg alatt magát elébb elrejti, Majd meg ragad a’

tuskóban és az ágoknál fogva Magossan rep-pen az égre nagy retsegve ropogva (413a/842).

~ja (413a/857).

megrak i (5)

1. Elhelyez vmit vhol. Még mikor Deukálion

In document CSOKONAI-SZÓKINCSTÁR III. Csokonai költeményeinek szótára (Pldal 112-118)