Jer szedd ajakimról végső lehelletem Tiéd ez (217/95). 2. Szellő. Ti az égből jövő kedves le-helletek Zefirkék! mellyemre, kérlek repűllye-tek (90/7). 3. Hatás. Verselők! felőlerepűllye-tek Hirde-tik, hogy bennetek Lakna Istenség, A’ kinek lehellete Bennetek lángot vete, ’S lelketekbe’
ég (323/4). Rózsaszín felhőn az égből a’ Ta-vasz leszálla, ... Minden természet érzette Is-teni lehelletét (397a/30). 4. Akarat. Lelkeink pedig menynyenek Egyesűlt lehellettel Csokok közt emelkedjenek A’ boldog egekbe fel (297/
38). 5. Győzi ~tel: bírja, képes (rá). Ebből eggy Anekdotáját Majd én is beszéllek el, De tsak eggyet, mert mindnyáját Ki győzné le-hellettel? (231/34)
lehellet (225/3, 397a/849), lehelletek (90/23, 29, 35), lehellete (330/684), lehelleti (77/300, 216/93), lehelletetek (450/36), lehelletet (164/
2), lehelletét (413a/656, 454/94), lehelletére (397a/59).
lehelő in (7)
1. Árasztó. Ti élet édesét lehellő leányok!
(127/1) 2. Fujó, fujtató. Ezt sem a’ tüzet lehellő Bikák nem szántogatták (413a/662). 3.
Előidéző, ébresztő. Az ő danái vígak, Öröm-hozók, erőssek, Szerelmeket lehellők, Mint a’
bor, a’ piros bor (373/39).
lehellő (128/54, 330/1892, 421/1, 424/54).
Ik: fel~.
lehempelyegve in (1)
Lefelé hömpölyögve. Lassan le hempelyegve Buzogjatok folyótskák (264/3).
lehempergetvén in (1)
Legörgetve. Háromszor buktatta széllyel menykövével ezeket Jupiter, le hempergetvén a’ bértzre tolt bértzeket (413a/289).
lehet i (98)
1. Megtörténhet, hogy van, ill. lesz. ’S ellensé-gem nékem ~ Tsak a’ Békák nemzete (114/
lehetetlen 814 lehoz 317). Alusznak —? De ugyan ~ é az álom? ’S
ha álom, mibenn áll? (201/49) — Hogy mint e’ Városnak te egy Senátora, Lehessél e’ Nép-nek tanátsos Nestora (212/94). 2. Képes, al-kalmas arra, hogy (vmilyen) legyen. Bóldog
~sz tehát; tsak jó embet legyél (202/133). Mert nagy Őseihez nem ~ érdemes, A’ ki tsak azok-nak virtusáról nemes (267/97). 3. Nincs aka-dálya, meg van engedve, hogy legyen. Vígan tőltöm életemet; A bú, tudom, el nem temet, Valamig Mu’sák veletek Itt ~ek (88/4). Hogy ők Helénáért vesződtek Trójánál Holott ~, ’s van szebb Személy Helénánál! (127/16) 4. Va-lószínűleg, bizonyára van. Igaz, hogy nagy betse ~ eggy Babérnak, Melly örök életet szer-zett vólt Homérnak (245/29). 5. Míg ~: amíg véghez vihető. Minnyájann míg ~ víg szívvel éjjetek (83/57). 6. (Feltételes módban:) bár-csak volna (lehetőség). Óh ha ti véletek én is elmehetnék, S a’ Magyar Virtusnak tanúja
~nék (267/234). Itt hagynám én ezt a’ Várost, ha ~ne (184/1, 11, 21). 7. (Főnévi igenévvel:) mód van rá, hogy... Ha Lyánkánk víg a’
Máslásonn Úgy duplásonn Inni ’s szeretni ~ (156/15). Oh ártatlan múlattságnak szentelt kies ligetek! Nem ~ é fájdalmimat el-temetni bennetek? (162/16) — Sokszor arany tseppé kész az ember válni Tsak hogy Danaéval le-hessen tréfálni (76/6).
~ (63/6, 16, 111/111, 114/590, 183/19, 184/6, 31, 190/78, 81, 195/38, 196/71, 209/36, 210/3, 82, 212/32, 65, 213/98, 215/7, 223/11, 239/
175, 245/19, 258/89, 259/472, 272/21, 285/47, 288/61, 62, 306/118, 309/118, 310/13, 314/50, 317/67, 318/26, 330/142, 419, 817, 825, 1073, 1209, 330*/199/2, 333/53, 337/342, 349/28, 380/69, 413a/180, 196, 274, 455, 557, 646, 774, 421/16, 423/6, 31, 453/264, 263, 454/69, 307, 328, 607, 685, 460/124), Lehet (197/66, 219/44, 299/27), ~ek (454/365), Lehetek (219/
75), ~sz (444/3), Lehetünk (307/70), ~nek (77/
188, 213/82, 418/84, 454/290), ~e (215/118),
~tem (309/14), ~ett (239/178, 307/37, 330/
138, 907), ~tek (194/20, 246/13, 258/63), ~te-nek (192/49). — ~nék (53/15, 255/33, 451/
33), Lehetnék (306/161), ~nél (61/44, 273/30, 454/110), ~ne (176/24, 196/50, 202/113, 267*/18/7, 330/957, 1110, 330*/202/4, 330*/
197/5, 340/27, 349/12, 376/13, 380/48, 423/1, 11, 21, 454/256, 460/145), Lehetne (268/22, 330/962). — lehessek (162/50, 170/70), Le-hessek (212/94), lehessen (97/6, 185/107, 259/
176, 300, 330/598, 1194, 379/131), Lehessen (188/6, 239/237), lehessünk (225/18).
Ik: meg~. Ö: jól~.
lehetetlen mn/fn (5)
I. mn A körülmények miatt nem lehetséges.
Nemis menti magát hogy azért nem jött el Mert ~ vólt (176/64)
~ (454/556, 454a*/256/16), Lehetetlen (454a*/
256/16).
II. fn Nagyon próbára tevő feladat, ügy. Ő, a’
ki főldünk’ Pontusa habjait Törvényre húzá, száz ~en Tett, ’s tesz csudát (418/86).
lehetni in (1)
Vmivé válni. Enniussá ha tsak bor által ~, Úgy én a’ borostyánt én meg fogom vetni (219/41).
lehiggad i (1)
Lecsillapul. Te általad le higgad lelke’ sárja Melly rá vastag ködburkot szőtt (377/43).
lehint i (3)
Hullat. A’ mellynek’ pirosló rózsákból raka-tott Oltárára hint-le a’ Hajnal harmatot (89/18). Kedvek jön mihellyt a’ záport a’ fel-legek ~ik (413a/418).
hints-le (374/15).
léhó fn (2)
Kis dézsához hasonló hordóra való tölcsérféle.
’S míg a’ zúgó ~n le felé foly a’ must, Az alatt a’ hordó mellett isznak víg tust (199/59).
~nn (87/39).
lehomlít i (1)
Vmilyen növény vesszőjét lehajlítja és földbe dugja, ahol az gyökeret ereszt. Más tsemeték megkívánják, hogy görbén ~suk Vesszejét ’s maga főldjébe elevenen borítsuk (413a/550).
lehoz i (2)
Az égből ~ vmit: mindent megtesz, hogy vki-nek kedvében járjon. Lehozom az égből Júnó virágjának Magvait, ’s kiosztom minden le-ánykának (330/1975).
hozzak le (330/1935).
lehozván 815 leírni
lehozván in (1)
A mennyből ~ vmit: mindent megtéve azért, hogy vkinek kedvében járjon. Leszállván a’
Mennynek fényes udvarából, ... Lehozván e’
ditső Vitézek’ lelkeit, ... Kedves Magyarjaim!
jövök ti hozzátok (259/143).
lehömpörgő in (1)
Lehömpölygő, lefolyó. ’S mint mikor a’ zápor után a’ sivatag Kőszirtnak gerintzén ~ patak ... Ordító lármával görög a’ szirtközön (306/
96).
lehull i (13)
1. Növényi rész lefelé esik. Kivált virági ál-landók és bármi dühös szelek Fúttára is le nem hullnak rolla a’ zőld levelek (413a/655).
2. Magasabban levő helyről leesik. Le hulla az órája (114/549). 3. Könny lepereg. A’ hol a’
Nedves szemekről A’ bus könyvek le hulnak (297/54). 4. Csillag lefut az égről. Gyakran ha szél lessz az égen, a’ tsillagok ~nak (413a/
372). 5. Torony összedől. A Városok rakás kövekbe omlanak, Az égből a’ pompás tornyok
~anak (195/12, 59/12). 6. Idő elmúlik. Mint éji harmat, napjaink lehúllnak (305/70). 7.
Meghal. A dühös Frantz széleinkről Már fe-lénk is bényomúlt. Ám-de roppant bértzeinkről Népünk által lehúllt (257/120). 8. Az égből hull le: hirtelen megjelenik. Vélnéd hogy ég-ből húll le, vagy a’ kinyíltt Főldég-ből tolúl fel hirtelen a’ sereg (445/37).
le hulnak (77/51), ~ának (259/509), hullt le (373/115), húlltanak le (186/23).
lehulló in (1)
Hó leeső. A’ rajta ki tetsző szűz tiszta fejér-ség Mint míg a’ felhőnek le húlló havára Még ki nem tündöklött a’ Phebus sugára (77/49).
lehullt in (2)
Leomlott. Meg érzi Neptúnus meg jelentvén néki Híg palotájának le-húllt omladéki (202/46, 56/46).
lehullván in (1)
Leválva, leszakadva. Az erdők bársonyi már a’ zőld levelek, Le húlván a’ szelek játtza-doznak velek (65/12).
lehúz i (2)
1. Hal víz alá húz. Az halász ... Ugy nézi meg görbűlt kézzel nyereségét Melly le húzta rezgő
vesszejének végét (83/36). 2. Ruhát eltávolít.
’S ha meg nem adom a’ selyem Árrát, rólam a’ pendelyem Rövid időn le húzzák (114/608).
lehúzván in (1)
Mélyebb szintre húzva. ’S le húzván a’ Víz méllyére, Végre így kiálta fel (114/264).
léhűtni in (2)
Lebzselni, tétlenkedni. Lé-hűtni jött ebbe a’
Kompániába? (330/1129) lé-hűtni (330/1656).
Leib (ném) (1)
Leib poéta: udvari költő. A propos! Ejnye lám, bizony majd el is felejtettem, Hogy én Uraság-tok között ~ Poétává lettem (310/2).
Leibniz fn (1)
Családnév. Gottfried Wilhelm ~ (1646–1716) német filozófus. Meg tekínti meg vi’sgálja ’s ítéli messze látó Elméje, mit tartott erről Leibnitz, mit tartott Plátó (111/26).
leír i (5)
1. Költő, író megír. Továbbá, ha ama Kőltő jó kedvébe, ... Leírná a’ Dámák mellett tett hartzomat (330/1557). 2. Költemény tartal-maz. Sem kedvem, sem erőm nintsen arra ne-kem, Hogy minden sor tántzot ~jon énekem (330/500).
~ja (368*/30/8), ~ta (442*/221/2). — írjam le (337/252).
leírás fn (8)
1. Versben történő ábrázolás, jellemzés.. Egy kies kert le írása (1/cím). Egy Fösvénynek le írása (5/cím). 2. Történet. Midőn az ő élete’
~át olvassuk, alig hihetjük, hogy ő ember vólt!
(368*/31/5)
~a (239/cím), le írása (3/cím, 8/cím, 9/cím), le írásába (114/15).
leírhat i (3)
Árzázolhat, szavakkal lefest. Iszonyító romlás, írtosztató tsata A’ mellyet még semmi toll le nem írhata (59/22, 195/30).
Leírhatnám (171/14).
leírni in (2)
1. Betűket létrehozni, ábrázolni. A’ nevét maga kezivel Le nem tudta írni, mivel Kondás volt az Apja is (114/789). 2. Versbe foglalni.
leírván 816 lekottáz Engedd meg nagy Király! Hogy, ha már
tége-det Nem tudlak ~, írjam le népetége-det (337/252).
leírván in (2)
Szavakkal ábrázolva. Most mind tekíntetét már, Mind tetteit, ’s szokásit Előttetek le írván Sok jelt adék tinéktek (185/183).
Leírván (442/12).
leiszik i (1)
Leissza magát: annyit iszik, hogy berúg.
Mind le itták magokat (92/294).
lejajgat i (1)
Jajgatva elmond vmit. Addig is e’ sírnak hal-mát Meglátogatom, ’S gyakorta szívem’ fáj-dalmát Itt ~om (299/86).
lejár i (1)
Idő letelik. Magossabb Tetőre Épűlést akkor vár, Míg az idők lántzán kilentz hónap le jár (238/92).
lejjebb hsz (1)
Lejjebb gázol: alaposan letapos. A’ Fársángot
— azt, azt még ~ gázolom, Haját széllyelté-pem, szemét kikarmolom (330/831).
lejjebb-lejjebb hsz (1)
Egyre lejjebb. De hogy kezde a’ vizekbe Lej-jebb, lejjebb süllyedni, Két szeme lábbadt könnyekbe (114/197).
lejön i (6)
1. Fent levő helyről lejjebb levő helyre jön.
Ez jött le, ’s olly’ szent fény omlott ortzájáról, Mint Mózsesnek, mikor lejöve Sináról (225/
69–70). 2. Megérkezik. Örömversek Professor Budai É’saiás Úrhoz (Midőn 1794-ben a’ kül-ső országi Akadémiákról mint meghívott Pro-fessor lejött (220/cím).
jön le (209/41), lejöttem (330/1899), jött le (225/75).
lejt i (1)
Táncol. Sétáló lábokkal Z betűt ejtenek, Egy-másnak oldalvást suhanva ~enek (330/492).
lejtő mn/fn (5)
I. mn Lassú ütemű. Hogy az Urak tsendes tántzot tehessenek, Izsákék szép ~ minétet kez-denek (330/468).
II. fn 1. A felszínnek enyhén lefelé haladó ré-sze. Ha domború tájékokat és a’ hátas ~ket Választottad, vígály sorral rakasd ott a’
vesz-szőket (413a/808). 2. Ló ~t jár: kecsesen lépked. Kardja briliántos, strikkoltt a’ ruhája, Kellemes ~t jár kisded paripája (330/160). 3.
Fülemüle ~re nyög: halkan dalol. Most ~re nyög nótáján (397a/785).
~jébe (455/21), ~re (306/101).
lejtős mn (4)
1. Nem meredek. Amott egy ~ hegy valamint a’ deli Cédrus, magoss fejét az égig emeli (72/9). 2. Lejtős fordúlással: kecses fordulat-tal. Almás szürke tsődör lovát tántzoltatja Lej-tős fordúlással kerengve ugratja (256/14, 82/16). 3. Lejtősön: enyhén, lassan. Víg éne-ketskéket, a’ mint van szokásom, Danoltatott vélem nyájas andalgásom, Mellyet egy Zefir-ke, kerengvén ~ön, A’ bokrokról vissza-süvöl-te kettősön (237/15).
lejtőz i (1)
Fülemüle Halkítva dalol. Most andalogva ~, Majd felfelé tzikornyáz, Majd harsog és le-dörmög (373/101).
lekalyimpáztat i (1)
Ledob. Pégaze! ... Meg tetéző szárnyaidon hordod a’ Poétákat. ... ’S Passus nélkűl or-szágokon keresztűl teszed őket. Plutóné ágyas házáig most ~od, Majd a’ tsillagokon felyűl fel mongolfíroztatod (358/11).
lekísér i (1)
Sírba ~ vkit: eltemettet vkit. ’S Te kísérted le síromba Elhervadott testemet (454/955).
lekókadt in (1)
Legörbedt. Az únalom ’s bánat iromba szár-nyakon Kirepűl lekókkadt fővel az ablakon (330/466).
lekonyul i (2)
Növény a hőségtől lekókad, lehajlik. Le ko-nyúl a’ beteg liliom ’s tulipánt, Mellyeket be-lől eggy száraz hektika bánt (198/13, 86/13).
lekonyult in (1)
Lekókadt. Hadd bodorodjon a’ békák Le ko-nyúlt bokrétájok (114/927).
lekottáz i (1)
Rögzít. Hogy bús Pengetését gyengűlt kezed el ne hibázza, Lelkem keserves Lamentom’ szí-vembe le-kótázza (162/62).
leköltözik 817 lélek
leköltözik i (1)
A sír fenekére ~: meghal. Önként kőltöznek le a’ sír fenekére (215/58).
lekönnyez i (2)
Napjait ~i: bánatban, szomorúságban éli nap-jait. Távol itt, egy Másvilágban, Egy nem es-mértt szent magánosságban Könnyezem le napjaim (435/63).
Könyvezem le (304/63).
lekönyököl i (1)
Könyökével rátámaszkodik. Istenem! melly szép Szűz könyökölt le erre (306/113).
leköt i (2)
1. Szívét ~i: elkötelezi magát. Kérlek is re-ménykedéssel, Hogy viszonti esküvéssel Kösd le szíved’ Angyalom! (275/12) 2. Indulatom ~:
nagy a bánatom. Elválásom’ nagyon bánnám, Mert ~ indúlatom (454/880).
lekötött in (1)
Elkötelezett. És én, ki hozzád olly ~ valék, Én a’ barátod légyek e szótalan? (395/21)
lekötöz i (1)
Le kötözték lántzok minden tagjait: előzmé-nyek nélkül magyarul írta csillagászati mun-káját. Ő az, (Horváth Ádám) ... Kinek bátor le kötözték lántzok minden tagjait Még is fel jár-ta a Minden végetlen abrontsait (111/75).
lekötve in (1)
Elkötelezve. Most hát ~ lévén Mást nem tudok danolni — Lillát tsak, és tsak Ámort (344/13).