• Nem Talált Eredményt

Létezni. Szűk határok közzé szorúlt ez a’

lektika 1. lectica

1. Létezni. Szűk határok közzé szorúlt ez a’

lengvén 823 lenyomni

lengvén in (3)

Szellő fújdogálva. A’ szép Tsókokat Szedd fel tsendes Szellet ’S ~ Laurám mellett Súgd meg neki, hogy Szám végsőt most lehellett (174/7).

~ (172/16, 441/12).

lengyel fn (3)

1. Lengyelországban élő, lengyel nyelvű nép.

Tudják a’ Törökök, tudják a’ Lengyelek (337/

191). 2. Lengyel tánc. Végezvén a’ Lengyelt, Stájeren forognak (330/545). Bongorfi ... Ma-ga volt a’ Vezér, a’ többek követték, Kik a’

Lengyel tempót emberűl megtették (330/538).

Lengyel fn (2)

Családnév. A’ T. ~ familia Tótiról (330*/

137/6).

~ (330/36).

lenn hsz (1)

A Földön. Én Vénusz ... Azért jövök közétek Tehát, szelíd halandók! ... Hogy tőletek ki tud-jam Ha nints e nálatok ~ Az én szökött fiats-kám? (185/37)

lenni in (58)

lenyomott 824 lép

lenyomott in (1)

Félrevezetett. Azólta számodra rakja a’ ~ Ér-telem azt a’ sok felséges Templomot (190/57).

lenyugszik i (1)

Lefekszik aludni. Szűz Mantzi, Szűzek’ tsilla-ga, Nyúgodj-le, tiszta Szűz! (230/16)

lenyugta fn (1)

Égitest eltűnése. Sok Gazda még Majának a’

~ előtt vetett, De várt gabonája üres kalászok-kal fizetett (413a/236).

lenyugvás fn (1)

Fényes Napod ~a: férjed halála. Fényes Na-pod’ ~át mért siratod? Tűndöklik ő, azérthogy te nem láthatod (299/111).

lenyugvó in (1)

Lemenőben levő égitest. A’ ~ Bootesnek je-lére vigyázhatol (413a/240).

lenyúlik i (1)

Lejjeb levő helyig ér. A’ mint a’ Riféus hegyek felé és Scythiába Fel, úgy le nyúlik Világunk Africába (413a/251).

lenyúz i (1)

Lehánt. Fenyőfa ... Tenéked ~zák kérgedet ’s héjjadat (416/5).

leold i (3)

1. Hatást megszüntet. Ti élet édesét lehellő leányok! ... Óldjátok le rólam hitván kötéste-ket, Félre! nem imádlak többé benneteket (127/5). 2. Szemeiről ~ja a szemfedelet: vilá-gosan lát, felismer vmit. Óldd le szemeidről ezt a’ szemfedelet: Néked is véged lesz, mint másnak vége lett (209/27).

Óldjátok le (421/5).

leomlik i (5)

Lezúdul. Egy folyóvíz a’ sziklából Vad mor-gással omlik le (397a/704). A’ tengerről tolult felhők rettentő fergeteget Vak Záporral höm-pölgetnek, a’ nagy Ether ~ ’S Habjaitól a’ víg vetés, a’ barom bére romlik (413a/332).

~ (253/49), omlik le (397a/620, 1056).

leomló in (1)

Hanyatló. Ti is legalább ez Ifjat, kérlek, oltal-mazzátok Hogy a’ ~ világot általa meg tartsá-tok (413a/507).

leomlott in (1)

Meggyötört. Kettő pillantásodnak szárnyain Repüle szívem várába: Már most dombol le omlott hantjain (136/15).

Leonóra fn (2)

Személynév. Epigramma Leonorához (408/

cím).

Leonora (408/1).

Leopold fn (3)

Személynév. II. Lipót magyar király és né-met-római császár (1747–1792). ’S jóltévő Angyalát a’ vártt békeségnek Megadja ~ min-den nemzetségnek (259/252).

~’ (259/362), ~ot (259/322).

leönt i (5)

1. Folyadékot szándékosan ráönt vkire. Frid-rik Szakáts perbe szállván a’ dajkával Leön-tötte nyakát egy zsaltár tsávával (330/692). 2.

Siralmát önti le: kiönti szívét, elsírja bánatát.

Botsáss-meg, ha bús siralmát Lábaidnál önti-le (428/206).

Leöntötték (330/1687). — öntsük le (266/26, 336/42).

lep ~ lép i (4)

1. Beborít, eltakar. Porlott kövét lepte a’ régi-ség’ moha, Mintha még kéz sem járt volna raj-ta soha (237/27). 2. Talál, meglep. De itt lep-nek a’ Papok: Fussatok hát Víg Napok! (133/

11) — Éljünk, barátim, e’ szép Kies világ’

ölébe’, Mert majd az éjjel itt lép, ’S borít setét ködébe (43/23). 3. Érzés eláraszt, hatalmába kerít. Alig pillantá meg Dorottya félfelől, Azonnal olly’ édes öröm lepte belől, Hogy ...

leugrott ágyáról (330/1582).

Ik: el~, meg~.

lép1 i (9)

1. A járás mozdulataként lábát odább teszi. De látjátok! már a’ Patakba ~ett (139/92). Irtóz-va ~ek e’ halál műhelyébe (457/3). 2. Vhova

~: vhova jut, kerül. Mihelyt a’ trónusba az ő kegyelme ~, Arany időre jut a’ szegény Ma-gyar nép (259/181). Hogy tanúlásának egy pontjára ~e, Bé fogadta Pallás’ még akkor zőld népe (217/57). 3. Vmi felé ~: közeledik hozzá. ’S hogy ő veszteg űljön, mikor egy vad népnek Pusztító tábori széle felé ~nek (267/

118). 4. Tesz, belekezd. Képe ő a’ nagy

lélek-lép 825 lépked nek, Kinek a’ bámúló nép, Mint sok gyáva

Vi-tézeknek, Buzdítására nem ~ (397a/424). 5.

Halálba ~: meghal. Hiszi hogy lelkestől a’ ha-lálba nem ~ (454/352).

~e (337/310). — Lépj (313/101).

Ik: be~, fel~, ki~, túl~.

lép2 fn (3)

Ragacsos madárfogó csapda. A’ Lépbe, melly-be a’ Madár Véletlen esett melly-bele (208/65).

Lépeket (285/53), ~pel (413a/157).

lepattan i (1)

Pegazus hirtelen leszáll. Én hát tsak utánnok ballagék fáradttan, ’S ímé a’ Pégazus előmbe

~ (330/96).

lepattog i (1)

Lehull. ’S Azonnal a’ setét kárpitok ropognak, A’ szívről az avúlt Kérgek ~nak (190/96).

lépdegél ~ lépdegel i (2) 1. Lépeget. Így lépdegél együtt a’ három Pár-ka is (330/931). 2. Megjelenik, jelentkezik.

Rajtad szemérem, ékesség, Fény szerelem, ter-jed el: Így termett a’ kellemesség, A’ virtus így lépdegel (397a/568).

lepedő fn (1)

A gyász ~je: szemfedél. Mikor már a’ fekete gyász szennyes ~jébe Bé göngyölgetve mútaty-tya az embert bőltsőjébe (216/25).

lépeget i (3)

1. Aprókat lépve megy. A’ Vető az ő nyomába Mérsékelve ~ (397a/178). 2. Fejlődésben ha-lad, előbbre jut. ’S tsupa okosságnak útján

~nek (454/530).

lépegessünk (456/69).

lepel fn (6)

1. Vékony vászon. Isten! a’ kit fednek általlát-szó leplek, Még egyszer zsámolyod előtt letér-deplek (454/321). 2. Finom kelme. Hát Mu-sák? ... Kényes testeteket lágy ~ takarja? (70/

4) 3. Vminek megtévesztő külső látszata, va-lódi lényegét leplező formája. Mit látok?

előmbe mi nagy Látás szaladt A’ jövendő idők’ setét leple alatt (259/350). 4. Úszó ruha, páva farkú köntös. Öszve rágták szép leple-met, Mellyet szőttem selyemből (114/602).

leplet (139/67), leplekbe (455/33) Ö: gyász~.

lepenget i (1)

Lant kíséretével előad. Mégis bízván jó szívé-ben, Énekemet hevenyészívé-ben, Mint tudom, ~em (308/21).

lepereg i (1)

Cseppekben lefolyik. Gyenge rózsabokor ke-sereg búvában ... Könytseppek hullanak ki-nyíltt bíbor száján, Mellyek ~nek egypár bim-bótskáján (298/4).

lépes mn (1)

Lépes méz: méz a természetes léppel együtt.

Végre egy tetézett Tálba ~ mézet Kűlde egy jó Nints-Neve (135/14).

lépés fn (12)

1. A haladás, járás egyik mozzanata. Lábaira vetett szoros bilintseket, A’ mellyek tették a’

gyászos ~eket (213/46). 2. Vhány emberi lé-péssel megtett távolság. Némellyik ditsekszik futós agarával, Vagy ennyi ~re járó puskájá-val (330/302). 3. Intézkedés, tett. Meg is elé-gedett minden ~ivel: ’S nem vagy é hát nyer-tes, Somogy, Szétsényivel? (306/269)

~ (231/253), ~ek (77/176), ~eket (456/12), ~e-met (306/30), ~edet (111/1), ~it (69/22), ~sel (2/16, 397a/327), ~ekkel (32/9).

léphetni in (1)

Lehet lépkedni. Ha meleg van hűttsük Limo-nádé tseppel Mindjárt pávásabban ~ a’ Slep-pel (336/46).

Lepidus fn (1)

Személynév. Az i. e. 43-ban létrehozott ró-mai triumvirátus tagja. Jupiter pedig Neptun-nal Mint Augustus ~sal Éppen úgy tselekedett (92/300).

lepke fn (7)

1. Nagy, hímporos szárnyú, virágporral és nektárral táplálkozó rovar. A’ Lepkék megví-dámodva, ... Lengnek a’ virágokon (397a/

441). 2. Lepke módra: ártatlanul. Ifjúságom’

reggelében Szívem bút nem szenvedett, Míg a’

tündérek’ kertében Lepke-módra repkedett (425/4).

~ (449/16), Lepke (391/16), Lepkék (397*/

76/12), Inek (333/2000), Lepkéknek (391/9).

lépked i (2)

Lassú lépésekkel megy. Vídám a’ nézése,

mó-lepkepár 826 lerohanás dos a’ ruhája, Tzifra, ’s tzifrán ~ büszke

pari-pája (330/128).

~ (330/547).

lepkepár fn (1)

Párt alkotó hím és nőstény lepke. Idvez légy szép rózsa szál! ... A’ zsibongó méh raj is, És a’ tzifra lepke-pár Vígan repdes szád körűl ’S harmatod szíván örűl (250/6).

lépszorulás fn (1)

Székrekedés. Nagy Lélek, kis lélek bútsúdat járja Ha lépszorúlás bántja őt (377/42).

lepte Ö: fű~, gond~, köd~, mámor~, nád~.

lépte fn (3)

1. Lépése. Mivel mint az árnyék a’ testet köve-ti: Kísér, ’s lábunk’ minden It számba veti (204/24, 217/24). 2. Léptenként: lépésenként, lassan. Ekkor az ütközet’ módját így rendelé, Hogy a’ Front ~nként menjen eléfelé (330/

1198).

léptet i (2)

1. Lépésben haladó lovon lovagol. Mindenik magával szép népet vezetett, Melly zászlója alatt lóháton ~ett (330/164). 2. Tánclépést tesz. Opor is Rózsival, a’ legszebb lyánkával Negédes módira ~ik lábokat, ’S dupla Főhaj-tással végezik tántzokat (330/509).

Ik: be~.

lepve Ik: meg~.

lépvén in (1)

Haladva. Melly jól esett ha játszódva ~ után-nam nyomba Kis koszorúkat raktatok tisz-teletűl markomba (241/5).

Ik: bele~, el~.

lerág i (1)

Leeszik. Olly sárgák ortzája’ sovány gödrei, ... Mint a’ sírból feljött halott’ útálsága, A’

mellyről minden húst a’ párka le rága (189/

18).

lerajzol i (2)

1. Ábrázol. Vegyük jól eszünkbe, mert bizony nem olly a’ Halál, mint a’ hazug festő le raj-zolja (213/14). 2. Leír. Minek írjam, a’ mi tiszteletben vagyon, a’ kit már tinéktek jobban

~tak Ama’ két Túdósok, kik előttem szólltak?

(454/841)

lerajzolni in (1)

Leírni. Vajha méltóképpen le tudnám rajzolni, Millyen vitézséggel tudtak ők hartzolni (330/11).

lerak i (3)

1. Félretesz. Nohát hárfátok’ Ha ~tátok, Szed-jétek kezetekbe (188/141). 2. Szárnyat levet.

Titokba ’s esmeretlen Jár ő [Ámor] közöttetek most: Mert tán bizony megújra Le rakta tarka szárnyát (185/97).

rakjátok le (259/512).

lerakat i (1)

Zöld tógáját ~ta: kollégiumi tanulmányait ab-bahagyatta. Itt két Esztendeig zőld Tógát vise-le, Ezt hogy egy gondolat véle le rakatta, Ta-nuló elméjét Kalmárságra adta (222/27).

leráz i (1)

Rázva a földre juttat. Fákról ~ta a’ Mézet (413a/147).

lerázott in (1)

A földre juttatott. Az Erdőkön a’ ~ Cser-makk fog jól tartani (413a/178).

lerepül i (1)

A halál ~ vkire: az illető meghal. A’ Halál ...

Fel ütvén zászlóját eggy barna felhőre Ka-tzagva repűl le a’ vérbe fekvőre (195/24).

lerepülvén in (1)

Leszállva. Onnan ide le repűlvén, a honnan oda hágott Philosophus szemmel nézi azt a lelkes Világot (111/79).

lerogyik i (4)

1. Leroskad,. Isten! — Egek! — Jaj el fogyok!

— Ne hagyjatok! — Mindjárt le rogyok (139/

59). 2. Összeesik. Lágy szíve elszorúlt ’s el-ájúlva lerogyott (170/74).

Lerogyik (330/1412), ~ám (381/9).

lerohan i (4)

1. Lezúdul. Le rohan a’ felhő megnyílt tsator-nával, Eggyesűl a’ tenger’ atyafi habjával (202/9, 56/9). 2. Lecsúszik. Vagy ha Apenni-nus hegye a’ tengerbe rohan le (327/29).

~ (454/301).

lerohanás fn (1)

Lezúdulás. A’ sebes patakok a’ víztől áradnak ... A’ melly akadájok elébe akadnak Le roha-násától mind öszve szakadnak (52/12).

lerohanó 827 lesüt

lerohanó mn (1)

Lezúduló. A’ ~ Ég vívik a’ Szelekkel: Ne essél Kétségbe, ne félly — nem megyek el (143/41).

leromlik i (1)

Vmi értéke, hatása lecsökken, eltűnik. Élsz még szent Igazság ... Élsz te, ’S még mennyei széked le nem romlott (337/92).

leront i (1)

Megsemmisít. De ezt az idő vas keze Egésszen mind le rontya (13/22).

lerontani in (1)

Lerombolni. Kitsiny vólt a’ kapu, le kellett rontani (239/193).

lerontatik i (1)

Leromboltatik. Óh százszor szerentsés alkot-mányú kis Vár, Mely a’ midőn egyszer így le rontatott már (238/90).

lerontó in (1)

Pusztító. Úgy van! Mert tsak ott győz a’ ~ ha-lál, A’ hol megosztható részetskékre talál (454/73).

leroskad i (4)

1. Megroggyan. ’S esztendeim’ terhe alatt vál-laim ~tak (259/542). 2. Építmény összedől.

Gyakran a’ leg nagyobb erők ~nak S ledűlt oszlopai ízekre szakadnak (217/7).

le roskadnak (15/7, 204/7).

les1 i (2)

1. Figyel. Te a’ királyok udvarát Éhen, és szomjan ~ed (205/10, 16/10). 2. Feszülten vár vmit. Itten eggy hónap telt el, míg szerentsé-met ~ém (161/43).

Lesi (456/44).

Ik: meg~.

les2 fn (7)

1. Megfigyelés. Bár sok félelemmel és bajjal teljesek Az éjjeli tsaták, ostromok és ~ek (238/4). 2. Csapda. Bár a’ most sérdűlni kezdő Áltzídesnek Sokan sok akadályt ’s ~eket ke-resnek (188/14). 3. Leshely. Vagy itten bámul-ja Szépségét a ~be Valamellyik kedves Isten-asszonyának (176/10). Amott a’ Líbutz riká-tsol Egy fitzkó’ feje körűl, Ki fészke mellett ha-rátsol, ’S a’ káka köztt ~ben űl (397a/976).

~ekre (239/39), Lestől (208/72), Lesekkel (170/15).

Lesbus fn (1)

Helynév. Leszbosz, görög sziget. Nem függ ollyan szüret a’ mi hazánkban a’ tőkéről Mint a’ millyet téphet ~ Medimma veszszejéről (413a/613).

lesegít i (1)

Segít vkinek leszállni vmiről. Lovokról az Urak mindjárt leugrálnak, ... ’S főhajtva kö-szöntvén a’ szép angyalokat Lesegítik fogott karokkal azokat (330/288).

leselkedés fn (1)

Palástolt figyelem. Mosolyog: de e’ mosoly-gás Alatt ~ van, Tsábíttatás, ravaszság (185/

153).

lesiet i (1)

Gyökér gyorsan nő lefelé. Főképpen az es-kulusnak, melynek ága az égbe A’ mint tolul úgy siet le gyökere a’ mélységbe (413a/827).

lesír i (2)

Ég ~: harmatozik. Mint a’ szomorú Egek éjjel Sírnak Mezeinkre le széllyel (175/10, 412/10).

leskődik i (1)

Leskelődik. Balzsam ’s rózsa szagok fussák a’

barna homálynak Árnyékit, leskődjön az est mosolyogva szemembe (450/39).

leskődve in (1)

Leskelődve.’S hallom daljaidat, Chloe, A’

mellyekre letsendesűl A’ zengő Filoméla, És ~ figyelmezik (403/69).

lesodor i (1)

Vízár magával ragad. — ... a’ hegyek’ dere-kán bömbölve letódultt Téli patak, ... Tör min-dent, ’s ha elébe akad, ~ja magával (258/54).

leső Ö: gyík~.

lesüllyed i (1)

Eltűnik a mélyben a földindulás miatt. Az Holddal szomszédos Hegyek le sijjednek, Raj-tok feneketlen tengerek erednek (195/9).

lesüllyeszt i (1)

Elcsüggeszt. Erről bátorít, arról ijjeszt A’ tisz-telet ’s a’ szerelem; A’ Szív emel, az Ész lesij-jeszt. Óh csiklándozó gyötrelem! (430/15)

lesüt i (2)

Szemet, fejet ~: tekintetét lefelé irányítja. Le sütöd szemérmes Szemeid’ mellettem, Pirúlsz

— mosolyodol — óh érzesz érettem (143/51).

lesütött 828 lesz Bordáts, ’s az egész nép a’ fejét ~i, Nevettében

majd a’ guta meg nem üti (330/603).

lesütött in (1)

Lesütött orcával: tekintetet lefelé irányítva. A’

szégyen és bosszú őket eltőltötte, Lesütött or-tzával álltak körűlötte (330/1506).

lesz ~ lész ~ lészen i (810) 1. Keletkezik, létrejön. Plutó, és minden Fúri-ák ezen a’ napon lettek A’ Főld iszonyú mag-zati tőlle ekkor születtek (413a/284). ’S hírte-len nagy lárma lesz (317/165). 2. Vmivé, vmi-lyenné válik. Mert okos így lész valahára és ép A’ nyomorult nép (117/7). A’ bolond észt lél a’ borba’, ’S úgy lesz bőlts (318/30). ’S élőből eggy rakás Minerálé lészek (201/90).

Jupiter Ledaért lesz egy fehér hattyú (76/9).

Előbb eggy büszhödtség bálvánnyává lészen (201/53). Sok boldogtalannak te lész édes Aty-ja (259/223). 3. Vhova, vmilyen helyzetbe, ál-lapotba kerül. Néked is véged lesz, mint más-nak vége lett (209/122). Oh de, óh minő ke-serve lett az ő Múzsáinak (161/11). 4. Vminek a birtokába jut. Hogy tehát az Imperium Isten Uttse övé lesz (92/98). 5. A van ige jövő ide-jeként. Jó napunk lesz itt ma (154/7). Fárad-ságod’ szép jutalma Virradtáig Náni lész (317/142). Nálam jó vatsorád lejénd, Fabul-lom (140/1). Ellene a’ virtus fog lenni kő bás-tya (191/23). 6. Lett volna: a van ige feltéte-les módú múlt ideje. Pompázni jobb lett volna ma Eggy Istenség Oltáránál (150/19). 7.

fogna lenni: lenne. A[z] u-t o-nak mondja, a-nak teszi az o-t, Ezt is foga között szűrve kell ki-tenni, Külömben parasztos ’s Comis fogna lenni (58/14, 194/14). 8. Levék vala: lettem.

Ha nem levék vala, e’ nagy jót nem tudnám, ’S a’ nem esmértt halál’, karjain aludnám (454/

31). 9. Lehet. ’S mi lesz Lilim’ jutalma? (278/

54) — Óh szép Katóm! ... Hová levél? (333/

16) 10. Hova legyek: mit csináljak? Hova légyek, nints menedékem (45/4).

lesz (87/4, 92115, 200, 120/3, 162/51, 169/18, 185/165, 190/44, 199/4, 93, 201/51, 71, 209/

28, 44, 66, 72, 78, 79, 210/106, 211/84, 213/

20, 214/39, 41, 84, 85, 86, 89, 219/51, 71, 225/68, 259/136, 207, 325, 336, 407, 505, 638, 266/5, 267/197, 287/47, 304/70, 306/158,

238, 308/35, 51, 326/70, 330/220, 1965, 330*/

204/12, 330*/139/2, 330*/200/18, 337/321, 336, 364, 365, 368*/24/27, 379/43, 382/30, 34, 390/35, 401/17, 27, 413a/79, 433, 765, 807, 423/30, 426/53, 57, 435/70, 453/273, 454/609, 623), Lesz (203/25, 215/29, 259/164, 200, 395/41), lessz (25/14, 103/6, 111/105, 116, 118, 114/40, 340, 481, 623, 941, 140/7, 146/33, 184/30, 190/36, 206/19, 22, 208/71, 217/94, 231/158, 398, 435, 441, 239/126, 229, 241/19, 257/134, 305/86, 310/5, 31, 39, 67, 316/9, 10, 327/17, 330/256, 614, 662, 976, 1223, 1944, 334/52, 413a/57, 91, 202, 372, 434, 437/6, 457/17), Lessz (81/25, 259/380), leszsz (124/14, 17, 27, 208/68, 239/169, 413a/

500, 413a/804, 897), lész (59/31, 77/285, 135/

49, 52, 185/71, 195/31, 199/32, 201/72, 238/

88, 246/40, 249/50, 68, 267/83, 274/13, 16, 424/60, 443/175, 460/11), Lész (299/65, 460/

55), lész’ (413/40), lészen (63/20, 155/3, 176/

109, 191/41, 208/44, 214/87, 185/175, 248/35, 249/37, 61, 255/254, 259/173, 239, 301, 288/22, 68, 299/31, 326/47, 330/1202, 1914, 337/152, 397a/749, 413/64, 418/97, 424/47, 443/67, 454/611, 717), ~ek (63/30, 124/20, 133/46, 143/22, 28, 166/18, 169/141, 154, 172, 176/111, 190/106, 238/9, 239/148, 267/

252, 268/83, 304/56, 323/14, 379/99, 435/56, 443/68, 454/550), Leszek (114/77), lészek (186/27, 248/37, 272/28, 276/29, 424/30, 454/16), Lészek (403/47), leszel (259/482, 285/62, 396/26, 28, 413/39, 413/43, 413a/35, 39), lészel (259/240, 305/79, 321/21), lészesz (233/80), léssz (259/342, 275/15), leszünk (454/992), lészünk (209/53, 233/31), lesztek (150/42, 259/118), lésztek (171/1, 257/113, 259/366), Lésztek (413a/1105), lesznek (139/65, 210/104, 219/52, 227/8, 241/31, 406/8), lésznek (4/3, 177/23, 200/3, 219/27, 70, 259/204, 267/193, 398/5), Lésznek (52/24, 212/142, 214/42, 219/27), levél (301/8, 347/

6), lőn (210/78, 410/14), lén (330/882), lxxn (330/cím), leve (92/76, 110, 176, 323, 111/67, 114/577, 715, 774, 791, 797, 1014, 135/18, 160/2, 193/18, 198/46, 214/55, 239/164, 223, 290/10, 432*/62, 453/170, 456/40), levének (211/64, 212/66, 413a/991), lettem (57/6, 134/

29, 200/87, 453/7, 454/278, 640, 993), lettél

lésza 829 lésza (61/20, 209/71, 210/103, 233/42, 254/20, 392/

49, 55), lett (26/35, 77/101, 83/47, 92/5, 132, 100/8, 111/10, 114/311, 760, 879, 134/18, 145/24, 162/36, 64, 192/43, 209/28, 44, 66, 78, 210/77, 124, 214/69, 72, 77, 216/121, 222/

40, 45, 101, 239/171, 248/14, 45, 259/113, 114, 267*/18/4, 268/154, 268*/22/8, 279/2, 306/47, 139, 250, 307/7, 312/7, 313/28, 317/

256, 324/4, 330/52, 504, 608, 910, 1052, 1369, 1370, 1780, 330*/202/8, 334/14, 337/

319, 346, 366, 439/11, 356/1, 357/45, 50, 393/

4, 396/32, 397a/1038, 1156, 428/84, 92, 447/18, 453/164, 454/166, 385, 527), Lett (83/50, 85/28, 197/28, 216/60, 257/47, 258/99, 337/146, 378/3, 454/717, 460/58), let-tem (266/2, 310/2), Lettem (317/70), lettek (214/20, 247/36, 307/89, 330/1094, 1811), Lettek (59/20), lettünk (356/11), Lettünk (356/

16), lettetek (139/107), lettek (415/47, 418/

38), Lettek (195/20, 259/650, 298/14), lettenek (191/31), fogok lenni (231/381), fogsz lenni (259/422, 423), lenni fogsz (307/116), fog len-ni (55/23, 199/38, 259/299, 314, 639, 266/53, 291/12, 337/167, 389/30, 413a/262), fognak lenni (267/199). — lennék (139/80, 90, 110, 238/116, 267/207, 301/12, 339/13, 15), lenne (42/9, 92/105, 169, 114/755, 126/43, 44, 169/

123, 184/4, 16, 209/20, 213/10, 67, 115, 219/88, 253/77, 257/128, 268/77, 288/109, 304/47, 309/59, 313/148, 330/59, 1973, 334/

18, 356/2, 375/29, 389/12, 27, 423/4, 16, 435/47, 438/41, 454/274), Lenne (285/32, 42), lennének (96/2, 259/275, 457/10), lettem vol-na (349/27, 452/18), lett vólvol-na (150/9, 330/

637, 707, 766, 766, 768, 771, 1722), lett volna (413a/884). — legyek (73/15, 90/10, 159/20, 202/117, 238/7, 315/24, 330/770, 331/52, 349/

2, 374/32, 385/3, 395/26, 454/354), légyek (170/70, 268/104, 395/22, 409/31, 459/11, 460/91), Légyek (454/23), légy (61/31, 79/11, 81/29, 111/43, 126/71, 162/120, 199/75, 203/

29, 212/6, 217/71, 222/73, 223/24, 225/146, 253/61, 254/29, 259/485, 267/8, 267*/17/3, 268/25, 269/32, 37, 280/1, 288/87, 305/85, 307/85, 86, 88, 315/9, 318/9, 337/376, 359/4, 374/1, 390/1, 413/21, 47, 47, 413a/19, 43, 52, 565, 696, 697, 956, 957, 416/27, 426/2, 445/

14), Légy (63/30, 67/27, 97/3, 114/834, 162/

120, 199/78, 210/59, 225/4, 233/66, 253/61, 315/9, 18, 19, 373/9, 13, 41, 69, 94, 117, 121, 142, 177, 413/23, 443/194), légy’ (312/22), le-gyél (143/31, 202/133, 381/13), legyen (15/18, 54/12, 55/20, 92/234, 111/93, 107, 114/563, 133/46, 154/38, 169/153, 179/4, 185/173, 190/

80, 200/59, 64, 66, 218/2, 231/154, 237/84, 241/21, 30, 253/55, 57, 268/152, 276/27, 287/

61, 330/919, 1086, 358/55, 368/34, 397a/

1188, 413a/790, 431/39, 437/3, 443/209, 450/

50), Legyen (103/3, 288/84, 330/389, 424/31), légyen (12/22, 16/19, 37, 30/8, 38/11, 40/3, 44/2, 54/26, 57/13, 63/25, 68/25, 75/14, 77/125, 79/14, 107/11, 114/125, 296, 123/12, 49, 126/19, 139/38, 96, 148/19, 162/42, 169/

20, 188/87, 109, 114, 191/20, 196/60, 204/18, 32, 55, 205/19, 37, 209/42, 83, 84, 210/100, 119, 211/81, 212/9, 41, 106, 137, 217/18, 32, 123, 225/100, 153, 231/395, 233/53, 239/232, 245/42, 248/51, 253/59, 259/155, 253, 262, 287/46, 63, 295/29, 297/32, 309/113, 310/24, 317/82, 327/25, 330/255, 476, 565, 670, 769, 963, 1316, 1442, 1539, 1597, 2014, 2031, 2033, 331/51, 336/60, 337/185, 389, 352/11, 380/58, 397a/233, 763, 405/13, 413a/192, 587, 822, 894, 436/9, 453/231, 454/132, 413, 660, 662, 457/14), Légyen (16/38, 73/16, 74/6, 20, 75/4, 8, 111/16, 124/21, 148/76, 180/7, 205/38, 209/116, 216/28, 217/126, 222/80, 96, 225/102, 228/26, 257/147, 259/34, 607, 268/

165, 322/41, 326/59, 340/38, 368a/65, 397a/

262, 432/116, 436/21, 453/38, 267, 454/413), ligien (330/882), legyék (397a/611), legyünk (336/71), légyünk (209/49, 51, 246/5), Legye-tek (160/5), légyeLegye-tek (77/200, 176/22, 194/19, 21, 195/54, 215/154, 222/94, 251/14, 268/2, 330/2034, 337/404, 373/63, 397a/628), Légye-tek (210/21, 22, 217/122, 142, 259/475, 660, 267/99, 101, 102, 330/2017, 397a/240, 1165, 454/984), legyenek (29/18, 266/59, 330/1276), Legyenek (13/9), légyenek (215/132, 259/356, 330/1334, 1840, 330*/188/9, 397a/848, 413a/

811), Légyenek (114/478, 213/122, 217/112).

Ik: meg~, rá~.

lésza fn (1)

Dikó, fekvőhely. Míg Ferkó egy In pihenteti magát, Ketté metszik lopva a’ gatya-madzagát (330/1711).

leszaggat 830 leszboszi

leszaggat i (1)

Betör vmit. Jupiter ... Majd le szaggattya lá-bával Az Olimpus tetejét (231/57).

leszakadó in (1)

Leömlő. ’S te, amott az éles kőszálnak sivatag Ormáról zuhugva le szakadó patak! (219/84)

leszakaszt i (3)

Leszakít, letép. Hadd szakasszalak le, édes Rózsaszál: szép vagy te már (448/13, 249/13).

le-szakasztá (162/106).

leszakasztatik i (1)

Leszakíttatik. A kedves gyümőltsök kikkel ékeskedtem Ha le szakasztattak, minek is ter-mettem? (73/6)

leszalad i (2)

1. Futva lemegy vhonnan. A’ két posta-házból mindjárt ~nak (239/143). 2. Gyorsan lefolyik.

— ...a’ havak olvadnak, És morgó árvízzé vál-ván ~nak (337/198).

leszáll i (36)

1. Képzeletbeli helyről a földre ereszkedik, jut. ’S íme — leszáll az Úr egy fényes felhőben (306/132). Kilentz szép Asszonykák ~tak ma-gárol Az ártatlan Öröm Paraditsomáról (290/

1). 2. Eső lehull. Tegnap ~a tsendes Tsep-pekkel egy esőtske (352/17, 107/17). 3. Vmiről

~: lelép, lejön vhonnan, ahol előbb tartózko-dott. Szállj le... [a lóról] óh kegyetlen! — szállj le... Oda vagyok! (268/40) — No de szegény öreg tán ollyanról szólla, A’ ki mint a’ kotló, le se szállna rólla (239/100). 4. Égitest a lá-tóhatár széléhez érve eltűnik. A’ nap megint le szálla, El végezé futását (43/1). 5. Köd, fel-hő a földet lassan ellepi, beborítja. Hanem

~nak a’ ködök a vőlgyeken, mezőkön (413a/

408). Sűrű felhő száll le Karpatus’ széléről (267/74). 6. Érzelem áthat vkit. És könnyel már szemem ázik ’S a’ búk szívembe le szál-nak (41/16). 7. Sír fenekére ~: vkivel együtt megszűnik. Ha a’ nagy Józseffel leszáll is végtére A’ Királyi virtus sírja’ fenekére (259/

315). 8. Leborul. Sok Férjfi ész saját Kapito-liomát El hagyja ’s tsókolni ~ lábad’ nyomát (330/1068). 9. Megérkezik. A’ Tavasz ~ (397*/75/9).

~ (259/141), le száll (193/33, 231/180), száll le (413a/865), ~sz (397a/578), le szállassz

(114/585), le szállunk (114/942), ~nak (454/

468), le szállnak (89/15), le szálnak (10/11), szállanak le (249/29), le szálla (113/31), Le-szállott (225/51, 53, 71), Leszálltak (330/72), le fog szállni (413a/454). — ~nának (454/

772). — Szállj le (376/11), Szálljle (188/4), szálj-le (162/51).

leszállal i (1)

Megérkezik. Rózsaszín felhőn az égből A’ Ta-vasz ~a (397a/26).

leszállani in (1)

Képzeletbeli helyről a földre ereszkedni. Így szólla Márs, s le szállani Az Istenek nem mer-nek (114/952).

leszálló in (1)

A látóhatár széléhez közeledő égitest. Hol a’

Másik Tenger’ kékellő kárpitja A’ ~ Napnak ágyát ki ’s -bényitja (313/104).

leszállong i (1)

Hangszer húrja leenged. De itt is Lantom’

húrjai gyarlón ~anak (405/27).

leszállt in (1)

Sírba ~: meghalt. És ha az én már sírba ~ fel-séges Atyáim’ Érdemi gyengébbek (259/461).

leszállta fn (1)

Vkinek képzelt helyre történő leereszkedése.

Orpheus ... Leszállta a’ poklokra (465/11).

leszállván in (4)

Vhonnan leereszkedve, lemenve. Ha élek, Aon hegyéről leszállván én viszem be A’ múzsákat leg először édes lakta főldembe (413a/1114).

~ (106/15), Leszállván (259/141, 372/15).

leszárad i (3)

A nóta ~: elnémul. A’ madarkák csüngnek a’

setét lombokról; Leszáradt a’ nóta eltikkadtt torkokról (380/12).

Le száradt (196/8), le száratt (84/8).

leszárnyal i (1)

Repülve leereszkedik. Szárnyalj le Mennyből Calliopé! ’s segítsd A’ még szokatlan Tároga-tón kezem’ (418/1).

leszboszi mn (1)

Leszboszi lantok: leszboszi költők. Méoni trombiták, Lezbószi lantok dörgik az emberek’

leszed 831 letép Meggyilkolójit, ’s homlokoknak Tiszteletére

babért kötöznek (439/54). L. még Lesbus!

leszed i (1)

Gyümölcsöt száráról letép. Le szedi a’ fák’

és mezők’ önként nőtt gyümőltseit (413a/

1058).

leszedni in (1)

Letépni rózsát. Óh, hogy óhajtják ~ Rólad azt a’ drága szert! (448/11)

leszivárog i (1)

Szivárogva lejut vhova. Ismét a’ főldnek gyomrába Leszivárgott a’ tsatak (397a/42).

leszór i (2)

1. A földre szór vmit. A’ tyúk fut nyoma után:

... Majd hirtelen a’ kosárról Árpát szór le azoknak (397a/330). 2. Rendetlenül ledobál.

Sok módi Kisasszony mint paraszt verseket A’

toalettéről le szórja ezeket (197/88).

leszökell i (1)

Ló leszalad. Kedvet és tüzet lehellnek, hogy hűsítsék lángjokat, A’ partoktól ~nek, Tördelik a’ habokat (397a/683).

lét fn (11)

Az a tény, hogy vki, vmi van, létezik. Érzem:

ez a’ halál! Melyen túl mi van? A’ mi vólt Hit-vány ~em előtt (454/552). Isten, hogyha te élsz, óltsd ki szorongató Eszmélésemet, óh — vagy óh Szánj meg hogy nevetem ~ed’, erőd’, neved’ (454/572).

~em (454/597), ~ünk (454/652), ~ek’ (454/

472), ~emet (426/32, 454/23, 555), ~edet (454/69), ~eddel (146/26), ~ével (454/681).

Ö: itt~, jelen~, ott~.

letapodni in (1)

Eltüntetni. Illy nagy Atyák’ vérét igyekeznék most ~: ’S nem buzog é Magyarom benned az ősi harag? (259/459)

letapos i (1)

Lever. Hadd lássa az Obi’ partjának lakossa, Hogy Sasod a’ pártost miként ~sa (337/184).

letaszít i (1)

Halál az életből eltávolít. Ez, mikor a’ halál valakit le taszít, Minden ditsőségtől ’s fénytől meg kopaszít (193/29).

letehet i (1)

Testét ~i: lefekhet. Ah Egek! A’ világ baját

tsak nevetem Mikor a’ hűlt fűre testem le tehe-tem (90/4).

letekint i (3)

Fentről lent levő vmire, vkire tekint. Tekínts le milliom szemeddel, ’S halld meg könyörűlő szíveddel A’ hűség mint búslakodik (431/10).

tekint le (377/23). — tekints-le (374/13).

letekintvén in (1)

Fentről lent levő helyre tekintve. Onnan fely-lyűl le tekíntvén e Világot meg veti (111/13).

létel fn (20)

1. Az a tény, hogy vki, vmi van, létezik; léte-zés. Míg tsókjaid’ harmatja Mézét reám tsor-gatja Lelkem addig ~ét meg nem únhatja!

(109/7) 2. Testi, fizikai élet. Unalmas a’ ~

— komor, tehetetlen A’ test, elme, lélek, ha-szonvehetetlen (453/137). Nékem tereh gya-nánt nintsen a’ ~em (248/3). 3. Az a tény, hogy vki olyan, amilyennek a jelző mutatja;

volta. Érzem, érzem feloldatva Tőreiből Lel-kemet, Nem álmodom valahára Szabaddá ~e-met (208/8).

~ (454/36), Létel (454/35), ~em’ (454/675),

~ed’ (454/53), ~e (453/119, 454/569), ~t (26/

46, 201/74, 358/34, 454/104), ~edet (454/68),

~ét (454/87), ~nek (453/64), ~emnek (453/

247, 454/40), ~ben (453/54).

Ö: nem~, örök~.

letelvén in (1)

Eltelve, elmúlva. Én alább is megírtt Kis-Asz-szony, Dorottya, Letelvén világi életem’ robot-ja, Egyébként ép ’s tsendes elmével diktálom (330/1530).

letenni in (1)

Szüneteltetni. Bolond az, barátom, a’ ki okos mindég! Le kell a mord képet néha néha tenni (199/111).

letép i (5)

1. Lombot leszakít. — tépd le lombjait, mesd meg veszszeit késsel (413a/911). 2. Ru-hát leráncigál. Mérgébe elhalványodott: alá-való Ruháját Körös-körűl ~te: Fegyvert kért magának (170/57). 3. Eltávolít, megszüntet.

Isten! ... Add vissza a’ tőlem lehánytt Istenké-pet, Mellyet a’ makatsság ortzámról ~ett

letépetik 832 letördelt (454/324).

Le-tépte (78/8), ~ik (416/6).

letépetik i (1)

Eltávolíttatik. Az ékes virágok mellyek kedvel-tettek Szánakozás nélkűl rólam le tépettek (73/4).

letérdepel i (1)

Térdre ereszkedik. Isten! A’ kit fednek által-látszó leplek, Még egyszer zsámolyod előtt letérdeplek (454/322).

létére fn (11)

1. Annak ellenére, hogy vki, vmi az v. olyan, ami(lyen). Bámúlásra méltó vennem, Hogy le-het olly’ erő bennem, Hogy gyarló Lyánka lé-temre Halál nem jön élelé-temre? (309/119) 2.

Az v. olyan lévén, ami(lyen)ről szó van. Egy Ministerné vólt, Szemérem a’ neve, Ki jámbor

~ ellenségem leve (239/164). 3. Az előtte álló szóval kifejezett minőségben. Én is azt ki ké-rem Katona létemre, Hogy egy jámbor Lélek se hánnya szememre (238/61).

létemre (259/547, 271/11, 330/805), létedre (396/23), Létedre (200/39), léttedre (246/23), létünkre (259/501, 267/149).

leterít i (1)

Ruhát földre terít. Ruháját ~ette A’ Sajó zőld partjain (368a/25).

letesz i (13)

1. Lent levő helyre tesz. A’ Hajnal’ szárnyai engemet felvésznek, ’S a’ Chína’ termékeny partjain letésznek (454/576). 2. Lemond vmi-ről. Letészem az eddig viseltt méltóságot (454/

281). Letett már a’ nyílról mind Márs mind Diánna (330/1954). 3. Levesz, levet magáról vmit. A’ kurta mentét hát letészed ’S békeru-hába Hazádba megtérsz (445/23). Letészem fejemről ezt a’ zőld koszorút (337/420). 4.

Pénzt kifizet. Sok bolond ki adja utolsó fillé-rét Le teszi a’ Mennynek árendáját ’s béfillé-rét (190/64). 5. Adományoz. Sőt minden apai Just Még tavaly, hogy Barát leve, Finalissime le teve Az Alfőldi Klastromba (92/111).

le tészem (219/11), teszem le (382/31), le tet-ted (460/87), letette (454/960), le-tette (124/

3). — Tegyünk le (166/22).

letett in (1)

Félretett. Alig jövök meg amonnan ’S már ~

Lantom’ újonnan Felparantsolja Bajom (308/

11).

letévén in (1)

Elhagyva. Mikor lesz, hogy Lelkem ~ A’ test-nek gyarló kérgeit, ’S angyali pillangóvá lé-vén, Lássa Olimpus’ kertjeit (426/57).

Léthe fn (11)

Víznév. Az ókori görög-római mitológiában az alvilág egyik folyója. Ha vizéből isznak a holtak lelkei, elfeledik minden földi emlékü-ket. Hol vagytok, oh ~, nyugtató partyai, Nem tudás, nem érzés tsendes határai (406/1). ~’

vizét iszom már; Még is elmém Lilin jár (443/

215).

~ (406/cím), ~’ (14/22, 201/22, 418/99, 439/40, 445/61), It’ (415/26, 428/176), Inn (171/5).

letipeg i (1)

Tipegve lemegy vhonnan. Ha le tipegsz onnan a’ Magyar Hazába, Légy Esdrás Szerepen az Úrnak házába (233/65).

letipor i (2)

1. Letapos. Mindent letiprott már parányi lá-ba (320/17). 2. Megsemmisít. Verd le, tipord le dühös seregét a’ Frantzia népnek (253/64).

letiport in (1)

Legyőzött. Látom lábod alatt a’ ~t halált (338/21).

letódult in (1)

Leömlő. Úgy kavarog minden részről a’ Scy-tha vitézek’ Tábora; — mint a’ hegyek’ dere-kán bömbölve ~t Téli patak (258/52).

letölt i (1)

Bevégez. Óh, mikor lesz, hogy bús kínjában Letöltöm hernyó-éltemet, És szemfedelem’ pú-pájában Kialszom szenvedésemet? (426/54)

letör i (2)

1. Vki ívét ~i: legyőzi. Ti népek tiszteljétek Károly’ vitézi szívét, Mert ellenségtek’ ívét Le fogja törni (259/392). 2. Vki szarvát ~i: meg-alázza. Kevélységek’ szarva szinte az égig ér, ... Törjük le, ’s nyerjük meg érdemlett be-tsünket (330/947).

letördelt in (1)

Letördelt tengeri: csövétől megfosztott kuko-ricaszár. A’ le tördeltt tengerik köztt épen úgy

letörik 833 levegőég menék elé; Mintha Kármelt látni mentem

vól-na a’ Szent Főld felé (161/31).

letörik i (1)

Törés következtében leválik. Sok Mausoléum-nak itt tört le a’ feje, Eltemetve van sok teme-tésnek helye (237/31).

letörölvén in (1)

Eltávolítva. Letörölvén izzadtt tseppjeit ujjá-val, Éleszti az Égből szállt Ambróziával (188/

29).

letörül i (4)

Eltávolít. Szemeiről minden könnyeket le-törűl (193/26).

letörli (454/443), Letörli (368a/109). — Tör-lené le (397a/519).

letörvén in (1)

Leválasztva. Mások vagy letörvén a’ butellák’

allyát, Azzal trombitálták a’ Lizette’ dalját (330/1245).

lett in (1)

Vmivé vált. Futnak a’ porrá ~ házból a’ lako-sok (337/55).

Ik: meg~.

leugrál i (2)

1. Több személy egymás után leugrik vhon-nan. Lovokról az Urak mindjárt ~nak (330/

285). 2. Víz sziklás területen lefolyik. — ’s a’ bértzi tetőkön Ugrál le zörgő lábbal a’

könnyű patak (327/48).

leugrik i (2)

Ágyról szinte ugorva leszáll. Azonnal olly’

édes öröm lepte belől, Hogy elfelejtkezvén minden fájdalmáról, Életről, halálról, — leug-rott ágyáról (330/1584).

le ugrik (114/552).

leül i (13)

1. Álltából ülő helyzetbe ereszkedik. Egy tá-gas sarokban Belinda’ szavára Leűlnek a’

Dámák’ ’s az Urak jobbára (330/618).

leűl (330/1523), leűlnek (330/312), leűle (225/71), le űltem (9/2), le ×lénec (330/458).

űlly le (143/37), Ülly le (143/31, 37), le űljünk (231/403), Üljünk le (154/12, 373/197, 199).

leültet i (1)

Megszüntet. Óh Halál! ki a’ Szerelmet Nyájas

színnel követed, És szívéről a’ gyötrelmet Egyszerre ~ed (443/172).

leüt i (3)

1. Agyonüt. És a’ szarván vitt Szent Bakot ol-táránál leüttyük (413a/942). 2. Lövedék le-visz vmit. Meg áll, sárkánnyát fel rántja Mér-gébe pisztolyának; Üregjárira rá süti, ’S szép bokrétáját le üti (114/705). 3. Villám lecsap.

Jupiter ... Ő pedig sustorékoló nyilát fennyen elsüti ’S vagy Ceraoniat vagy Athot vagy Ro-dopét ~i (413a/341).

levág i (7)

1. Vmiből kisebb részt vágással leválaszt. Ró-la eggy pár legszebb ágatskát ~a (188/66). 2.

Fát kivág. Nints szükségünk, hogy ~juk a’

más falu’ erdejét (326/30). 3. Vkit vágással megöl. E’ Khalchfresszert, eggy nagy szájú Német Marsalt le vága (114/750).

~a (114/801), le vágom (238/54), le vágja (114/645), ~ják (413a/554).

levágat i (1)

Állatot megölet. Dorottya Oporral mindjárt kezet tsapott: Levágatta tulkát, ’s hívatta a’

Papot (330/2064).

levágni in (2)

1. Fát kivágni. Mikor kell ... az Erdőbe a’

Fenyőt ~ (413a/265). 2. Learatni. — ...és a’

sarlót Senki addig fel ne vegye, ~ az ért tarlót (413a/355).

levegő fn (30)

1. A Földet körülvevő nitrogén és oxigén ke-verékéből álló gáznemű anyag. A’ ~ ezer ordí-tástól bömböl (337/51). 2. A légzéskor beszí-vott ilyen anyag. A’ teremtőt azért veszi cri-sisére; Hogy a’ mely ~t a’ szegény ki-lehell, Úri tüdejének színi ugyan azt kell (194/17, 58/17).

~ (342/34, 397a/60, 413a/77, 454/58), ~’ (454/

484), Levegő (200/77), ~je (239/72), ~t (6/8, 192/29, 195/25, 260/25, 330*/200/26, 358/20, 397a/1120, 454/645), Levegőjét (357/4), ~nek (397a/769), Levegőnek (413a/572), ~be (413a/

410, 480, 907) ~ben (379/5, 397a/586, 413a/

432), ~n (77/226, 413a/404), Levegőn (379/

146).

levegőég fn (9)

Levegő, lég. A’ Levegőégnek felsőbb

Orszá-levegőégbeli 834 levente gából, Mindent pontról pontra láttam a’

szán-kából (330/99). Mindent öszve bádgyaszt és puhít ostoba Levegő egével a’ bé-fűtött szoba (85/26, 197/26).

levegő ég (84/3, 196/3, 380/3), levegő ege (239/67), Levegő ege (199/33), levegő-eget (239/227).

levegőégbeli mn (1)

Levegőégbeli hajó: léghajó. Mongolfier nevű Frantzia találta fel, 1783. A’ ~ hajót (330*/

139/1).

levegői mn (1)

Égi. Mérész halandó! Lelkesedett iszap! Így zenge hozzám egy ~ Hang (396/22).

levél1 fn (36)

A növény lélegző, táplálékszerző és feldolgo-zó, valamint párologtató szerve. A’ bükkök’

magas erdejét A’ sűrű lobogó ~ Éjjellel fedi bé megint (403/9). Vaj! Hijába borúl a zőld ~ a’ lágy Szöllőre (413a/452).

~ (77/248, 397a/793), levelek (65/11, 84/26, 87/51, 196/26, 199/81, 380/26, 397a/622, 413a/655), levele (64/16, 130/18), levelei (28/

6), Levelei (139/6), leveli (298/6, 413a/875), levelet (143/12, 146/4, 397a/644), Levélt (446/

12), Leveleit (64/17), levelit (64/11), leveleket (413a/417), ~eit (210/10, 413a/605), ~nek (125/cím), ~ben (330/235), Levelenn (153/8), levelin (397a/1058), Levélről (413a/844), ~nél (413a/202), ~lel (413a/204, 303), levelével (239/34).

Ö: fe~, nyár~, rózsa~.

levél2 fn (15)

1. Papírlap. Apollónka pennát dug a’ fél fülé-hez, A’ Schreibkalenderből a’ Bőjtnél kisza-kaszt Egy tiszta levelet, kétfelé hajtja azt (330/1526). 2. Vkihez intézett többnyire pos-tán küldött írásbeli közlés, értesítés. Fenekére rakott kéngyertyát, ’s e’ felett Néhány bálbi-létet ’s szerelmes levelet (330/852). 3. Irat, okmány. Hozott is erről levelet Az Egri Espe-restől, Hogy ő az a’ kit meg evett Az apja min-denestől (92/233).

Levél (282/20, 26, 35), levelek (239/47), levele (238/29), levelet (92/50), levelekbe (330*/164/

9), ~re (184/8, 423/8), Levelére (188/72), Le-veleire (376/cím).

Ö: követő~, újság~.

levelecske fn (1)

Kis falevél. Néha könynyű gazok ’s hulló leve-letskék repkednek (413a/374).

leveles mn (4)

Olyan növényi rész, amin levél van. Olly na-gyon ne zörgessétek A’ ~ ágokat (397a/ 738).

~ (403/75), Leveles (397a/456, 758).

levélke1 fn (3)

Kis növényi levél. Grátziák úgy szállanak le Zőld Iidre ma (249/30).

Levélkék (107/23, 130/16).

levélke2 fn (2)

Vkihez intézett többnyire postán küldött írás-beli közlés. Drága szó ez, szép Levelke! Már ezért csókollak ám (282/31). Miskoltzra írtam három ízbe, eggy fiú Vitte arra el Levélkém’

(161/42).

levelű mn (1)

Olyan növényi rész, amin vmilyen levél van.

Ezek dajkálkodás nélkűl a’ mezőn szoktak nő-ni ... Illyen ... a’ tenger szín ~ ősz fűzfa a’

nyárfával (413a/539).

lévén in (30)

1. Minthogy az van, vagy úgy van, ahogyan állítjuk. Bús szívem bánatokkal ~ teli Már ezer ízekre reped (100/11). Hogy félelem nélkűl ~ a’ határok Bátran járhassanak bennek a’

Kalmárok (54/15). 2. Minthogy a megneve-zett alany létezik, megvan. A’ szegény Do-rottya, nem ~ már foga, Tsak holmi lágyats-kább tsemegén nyámmoga (330/711). 3.

Létére. De véghez is vitte volna Vitéz ~, szán-dékát, Ha Jupiter hagyta volna (114/911).

~ (185/18, 188/75, 212/4, 214/10, 98, 216/73, 245/33, 259/190, 267/31, 279/6, 290/8, 313/

75, 317/136, 330/512, 749, 883, 1515, 1545, 1619, 1649, 330*/202/1, 341/21, 344/13, 426/

59, 454/646), Lévén (216/52).

levenni in (1)

Kalapot megemelni. És meg látom a’ Kún Bírót szárnyatlan lovon menni Előtte a’ kala-pom se méltóztassam le venni (358/22).

leventa ~ levente fn (9) Hős, vitéz, daliás harcos, katona. Megtesz Bi-har Nemes-vezérnek, Tégedet esmeretes Le-ventát (445/40). Leventa, vagy

magyarosab-leventamagzat 835 Lévi ban Levente, egy olly nemes ifjú vitézt jelentett

Eleinknél, a’ ki akkor tájba ment elsőben had-ba (267/13/12).

Levente (256/5), leventák (418/81), Leventák’

(267/30), Leventája (82/23, 256/21), Leven-táknak (405/39).

leventamagzat fn (1)

Fiatal katona. Én is hát nagylelkű Leventa magzatok! Ha nem mehetek is hartzra utánna-tok: Legalább ... Buzdítlak titeket a’ hartzra, tsatára (267/35).

lever ~ levér i (15)

1. Összetör. Asztalt, széket, bőgőt, tzimbalmot levertek (330/1470). 2. Legyőz. Erős vagy? ’s le vered az erőseket is, Erősebb az ökör ’s le vér tégedet is (254/51–2). 3. Kard levág.

Görbe kardunk hány ezert A’ nyeregből már levert? (257/190) 4. Vmi nagyon szomorúvá tesz vkit. Istenhozzád! Bánatomnak Súllya en-gem’ levere (436/4). 5. Halál sírba juttat. Ezt győzödelmének kellő közepében Verte le a’

halál a’ sír fenekében (217/34, 204/34). 6.

Bosszú következtében meghal. Emberséget színelétek, A’ midőn azt megtörétek: Véres bosszú verjen le! (257/43)

le ver (61/30), le vere (193/23), levert (257/

192, 328/7); le vered (61/29), verék le (113/

23). — Verd le (253/64).

leveret i (1)

Szomorúvá tesz, letöret. Ez, a’ tökélletlen em-bert le vereti, Még, a’ mi kínosabb, élvén el temeti (193/47).

leveretik i (1)

Legyőzetik. Vagy ha tüzes mennyköveid Nem hullatod ellenek Mellyekkel ellenségeid Haj-dan le verettenek (114/948).

levert in (5)

1. Legyőzött. Mikor ~t erőnkön Feláll Királyi Széktek; Reánk bodor katzajjal Nehéz bilintset üttök (353/5). 2. Bánatos. Hogyhogy, drága Barátim! Miért vagytok szomorú, ’s ~t Ábrá-zattal? (454/708)

~ (104/5), le vert (238/88), ~t (375/15).

leves fn (5)

Elsőként fogyasztott meleg étel. Galiba lett vólna a’ Compániába’, De a’ ~t épen hozták a’ szobába (330/638).

~ (330/615, 640), Leves (330/321), ~t (330/

315).

Ö: bab~, korhely~.

levestikon fn (1)

Lestyán, átható illatú fűszer- és gyógynövény.

Megállt erre szeme, szája Plútó János Uram-nak, Lángba jött a’ két pofája: No ez, úgy-mond, magamnak Derék ~ vala (92/257).

levesz i (3)

1. Kalapot letesz. Kár, hogy meg nem tudtuk elébb ezt a’ napot, A’ mellybe le vegyük nálla a’ Kalapot (340/24). 2. Lehoz. — ...vedd le sűrű vesszőből Font Kasod, és sajtó szűrőd a’

füstös háztetőből (413a/774). 3. Tövéről le-szed. Vagy mint midőn az értt uborkát ~ik (330/237).

levet i (7)

1. Ruhadarabot testéről lehúz, levesz. Itt el-kopott útas ruhájit ~i (188/27). 2. Félretesz.

Istenhozzád hír név! A’ fegyvert ~em: Nem megyek táborba (268/43). 3. Leszed. A’ felfort kazán tajtékját zőld levéllel le veti (413a/303).

4. Ledönt. Hogy ujra épűllyön a’ most szám ki vetett Igazság trónússa kit a’ had le vetett (54/18).

~é (330/2039), le vetette (139/35). — Vesse le (231/411).

levétel fn (1)

Leszedés. Meg köté kezeit, mellyek ki nyúlá-nak Levételére a’ halálos almányúlá-nak (213/44).

levetkezik i (7)

1. Ruháját leveti. Le vetkezett Kedvesem, Már feredni készűl (137/1). 2. Elhagy vmit, lemond vmiről. Ah, e’ szóra vérünk égett, És minden elevenséget Ti is levetkeztetek (447/66, 134/

66). ’S így magam le nem vetkezem Szabados tetszésemet (205/43, 16/43).

Levetkezik (413a/576), le vetkezte (238*/144/

9).

levett in (1)

Fejéről eltávolított. Ezt mondá le vett kalap-pal (317/152).

Lévi fn (1)

Személynév. Bibliai személy, törzsének tag-jai papok mellett segédkeztek. Egész