lektika 1. lectica
II. fn Halandó ember. Hadd zengjem Osszián’
Lantján Hérosba száltt Lelkedet, Melly a’ mú-landók’ Sphaeráján már fellyűl emelkedett (405/16).
Ik: el~.
mulandóság fn (2)
Elmúlás, pusztulás, halál. Óh halandó, bizony szembe kötve játtzol, Mivel magad előtt em-bernek láttzol, Múlandóságodat így meg nem foghatod, Mellynek igazságát kézzel tapoga-tod (209/25). Ti múlandóság’ birtokának Setétes vőlgyei (424/5).
múlás Ik: el~, ki~.
mulaszt Ik: el~.
mulat i (30)
1. Kellemesen, jól érzi magát, kellemesen tölti idejét vkik társaságában. De a’ ki másokkal örvendezve múlat Firúl fira szálljon benne az indúlat, Hogy unokái is mondhassák, ha meg hólt: Az én jámbor apám víg szívű ember vólt (266/21, 336/37). De ma már nagyobb öröm-mel Múlatnak ők Tokajban (343/10). 2. Idő-zik, tartózkodik vhol. Továbbá, ha ama Kőltő jó kedvébe, A’ ki most itt múlat ebb’ a’ Vár-megyébe, Leírná a’ Dámák mellett tett hartzomat (330/1556). 3. Mulattat, gyönyör-ködtet. Hol van a’ Magyar Hazának vetve boldog Édene, Mellybe múlat, mellybe ébreszt víg Örömnek Istene (161/6). De ez minden ré-szét rendre meg mutatja, ’S Társát sok gyö-nyörű dolgokkal múlatja (126/28). 4. Mulatja
mulatás 961 mulattat magát: szórakozik. Thaliának kebelében űlvén
magát múlatja A füredi hegy tetőkben az Ek-hót hangoztatja (111/39).
múlat (327/34, 454/526), múlatok (91/2, 99/22, 100/6, 110/34), Múlatok (88/7), mú-latsz (305/22), Múlattok (188/121), múlatnak (110/30, 330/295), múlatának (330/642, 1667), múlatott (170/27, 197/46), múlattatok (133/4); múlattya (128/36), Múlatják (330/
342). — múlassunk (438/51), múlassatok (150/35, 53), mulassanak (314/54); Múlassa (231/76).
Ik: el~.
mulatás fn (3)
1. Időzés, tartózkodás. Van a’ hegyen eggy kis szőlőm és szilvásom, Itt esik illyenkor leg szebb múlatásom (199/36). 2. Szórakozás. A test még eggy másik múlatást kívánna (197/44).
múlatásunk (123/11).
mulathat i (4)
Szórakozhat. Örömmel múlatok, Mikor mú-lathatok. Ha hallik a’ Víg muzsika Én is majd eljárom (99/23).
múlathatok (7/6), Múlathatnak (278/20). — Múlathatná (413a/1107).
mulathatni in (1)
Időzhetni. Szép Mellyén nem múlathatni, Mondtam vólna, elhervadtok, Mondtam vólna elfonnyadtok (150/37).
mulatni in (7)
1. Időzni, tartózkodni. A’ szerentsét, ’s virtust egy hellyen múlatni Illy szép egyezéssel nem könnyen láthatni (78/1). 2. Szórakozni. Men-nél jobb így múlatni, A’ kantsókat forgatni, Míg fel ázik a’ bél! (154/33)
múlatni (114/995, 238*/143/10, 330/698); mú-latnom (184/6, 423/6).
mulató mn (5)
1. Tartózkodó. Itt a’ Najádok közt lesz múlató helyem, Meg nyugtat a’ káka ’s vízi petre-selyem (219/71). 2. Szórakozó. Ekkép’ ezer öröm és kiáltás között A’ múlató sereg Kaposba kőltözött (330/282).
múlató (239/7, 54, 330*/141/1).
mulatozik i (4)
1. Huzamosabb ideig kellemesen tölti az időt.
Ah, fő java Éltemnek Hol múlatozol te?
(145/18) 2. Vmi vhol jelen van. Barátság ’s szerelem közttök múlatozik, A’ vígság’ Zászló-ja alatt alkudozik (330/339).
múlatozik (13/29), mulatozol (420/10).
mulatozni in (5)
Szórakozni. Azért jövök közétek Tehát, szelíd halandók! (Kiknél tudom szokott ő Gyakorta múlatozni) (185/35).
~ (239/2), múlatozni (239/58, 69, 229).
mulatozó mn (2)
1. Szórakozást kedvelő. Otthon nyájas, tsínos, víg, lebotsátkozó, Jó rendet szerető, elmés, múlatozó (454/792). 2. A halál ~ helye: a halál vadászterülete. Mert nem tsak a’ hartzok vé-rengző mezeje A’ kegyetlen halál ~ hellye (209/56).
mulatság fn (18)
1. Kellemes időtöltés, szórakozás. Ahol az ár-tatlan ~’ berkében Játzinkoszorúkat fűztél a’
Tempében (267/11). Jer, kit mérges gondok rágnak, Jer a’ zőld Tempére, Ez ártatlan múlatságnak Ébresztő helyére (93/3). 2.
Kedvvel végzett foglalatosság. Mindég ugrál [a madár], tsevegve zeng Szabad társaságba, Mérték nélkűl örvend, kereng E’ víg múlatságba (142/12). 3. Zenés, táncos társas szórakozás. Űzik már a’ Farsangot! Bor, Mu-zsika, Tántz, Múlatság (133/2). 4. Vki ~ára:
szórakoztatására. És a’ mások’ múlatságára Magának vers-koporsót fon (426/39).
múlatság (197/41, 43, 79), múlatság’ (237/
10, 447/36), múlattság (1/7), Múlattságot (111/18), múlatságokat (245/6, 330*/136/2), múlatságait (238*/144/4), múlatságnak (110/
3), múlattságnak (162/15), Múlatságtól (99/
28).
mulatta fn (2)
1. Mulattába: saját maga szórakoztatására.
Ámor Iba Egy sisak aljába Nefelejtset ültetett (98/1). 2. Vki Ira: vki szórakoztatására. Mint mikor a’ Külső Printzek’ Ira Udvari szánká-zást tsapat Pétervárra (330/103).
mulattat i (4)
1. Szórakoztat vkit. Múlattat é ollyan mis más gyülekezet, Mellyet oda tántz, bor, ’s nem ba-rátság vezet? (197/53) 2. Vmi jókedvre derít
mulattatás 962 mundliszt vkit. A meg értt búzák gazdag feje Múlattatták
szíveinket, Jádtzottatták szemeinket A’ Termé-szetnek sok színei (123/40).
múlattatja (123/16), múlattatta (330/654).
mulattatás fn (1)
Szórakoztatás. Ha jelenlétemben nem elég va-gyok az ő múlattatásokra: kirepűl lelkem tes-temnek gyarló kalitkájából (368*/24/12).
mulattatván in (1)
Szórakoztatva. Még a’ lóhátról is játszik a’
Dámákkal, Múlattatván őket sok elmés tréfák-kal (330/144).
mulatva in (1)
Időt töltve. Más hadd gyötörje a’ fejét Töltvén bolond esztendejét; Éljünk rövid napunkkal Múlatva víg igyunkkal (166/16).
mulatván in (3)
1. Időt töltve. Meg lehet hogy nem múlatván sem Eylerrel sem Kanttal Csalja unalmas órá-it azzal a kedves lanttal (111/29). 2. Mulattat-va. Nékem inkább olly bokréta Árnyékozza ké-pemet, Mellyet nyer a’ víg Poéta Mulatván a’
szép nemet (424/36).
~ (221/5).
múlik i (7)
1. Szűnőfélben van; szűnik. Múlik mord Egünk’ homályja, A’ ködök már oszlanak (163/1). 2. Idő(egység) halad, telik. ’S most ah szegény fejem Hónapokis múlnak Mégis vártt Örömim elő nem fordúlnak (176/61). 3.
Kevésbe, kicsibe múlik: majdnem megtörté-nik. Már az elmém is tompúla; És tsak — tsak kevésbe múla, Hogy fejembe nem lövék (322/38). Kitsibe múlt, hogy a’ sort meg nem bontották (239/162).
Múlik (287/11), — Múljatok (184/35, 423/35).
Ik: el~, felül~, ki~.
múljon fn (2)
Vmi megszűnését elrendelő szó. Isten! Hát csak azért formálsz Illy Remeket, Azért árasz-tasz rá minden szépségeket, Hogy egy Légyen-szódat elrontó Múljonnal Minden grátziákat eltörűlj azonnal? (421/35, 127/35)
múlni in (1)
Megszűnni. De hogy Öttsének heve Múlni kezd, immár láttya (92/179).
Ik: el~, ki~.
múló mn (4)
1. Megszűnőben levő. A’ ~ setétség’ ellanka-dásával Sárgúlt már a’ hajnal első világával (225/41). 2. Eltűnő, véget érő. Hát már élted nállam tsak egy muló álom? (77/264)
~ (454/218), Múló (68/4).
Ik: felül~.
múlólag hsz (2)
1. Múlólag való: rövid életű gomba.
Némellyiknek eggyes szára van, némellyiknek ágasbogas, hata tartós, kilentze ~való (330*/200/29). 2. Múlólag szín: múlékony színű. Kerek Hajnal súgároddal Küllőzd meg a’ fél eget, ’S ~szín sáfrányoddal Szegd bé a’
kék felleget (456/3).
múlt mn/fn (5)
I. mn 1. Ami elmúlt, ami megtörtént. Most pedig közzétek jöttem ollyan véggel, Hogy fel-váltsam a’ ~t lármát békességgel (330/1934).
2. A mostani időpontot megelőző. A’ többit a’
Virágtőltsérek Fel szívták a’ ~ Napokban (130/30).
~t (288/62, 397a/932).
II. fn Az elmúlt idő. Félre haszontalan Kétsé-gek! — ím általragyogván Czenki Napunk a homály’ tsoportján, A’ ~t’ ’s jövendő’ Pólusit is süti (418/105).
Ik: el~.
múlta fn (1)
Elmúlása. Mert tudós pennája feste Néki ollyan érdemet, Mellyet a’ Százak’ leeste ’S múltta porba nem temet (163/20).
Ik: el~ ki~.
múlva nu (3)
A jelzett idő elteltével. Mert egy két pertz ~ mindjárt a’ mennyei Karoknak hallattak édes Concertjei (330/1861).
~ (349/23), mulva (111/117).
múlván Ik: el~.
Mummon fn (1)
Családnév. ? Jénai professzor. A’ hol Lui-dorért oktatgatván ~ El húzza pénzetek a’
Deuts[ch]landi Mammon (233/63).
mundér l. mondér, mundur
mundliszt fn (1)
Mundmehl, azaz lángliszt, finom, fehér
búza-mundur 963 munkás liszt. Szebb hasadásnak kell lenni A’
Kis-Asszony alfelén, Mint a’ tiszta ~ből sült Piros zsemlye tetején (169/75).
mundur fn (1)
Mundér, egyenruha. Ezek sok dámának ’s Úr-nak Selymét el rágván, MundúrÚr-nak És zászló-nak el vivék (114/362).
munka fn (73)
1. Az embernek — szükségletei kielégítésére irányuló — tudatos célszerű tevékenysége. ’S mikor nyavalyák közt henyél a’ negédes: Néki a’ ~ közt éte, álma édes (198/68). Fűszerszá-mot ételére A’ ~ hint, mellyett győz (397a/498). 2. Vmire fordított erőkifejtés; ten-nivaló, feladat. Gyönyörű ~ ez, ha szinte lutskos is, Örömmel nyúl ehhez a’ paszamán-tos is (199/67). De van még edgy másik szor-gos ~ is a’ Szőllőben (413a/944). 3. Tervszerű tevékenység eredménye; mű. Minden Ik kö-zött azok a’ Szótárok Melylyeknek szélessen ki terjed határok (126/1). Distichonokban van a’
~ öntve (267*/12/7). 4. Aminek az elkészíté-sén vki dolgozik. És most, hogy Imat folytatni megszűnöm, Tsak hibám szomorít és nem fel-tett bűnöm (454/673). 5. Életmű. Köszönjük, Boldogúltt! Példátlan Munkádat, Mellyel fényesbbítni akarád hazádat (442/1). 6. Mun-kába vesz: felhasznál. Az ő Megőrzésére min-den Fortélyait Munkába vette (170/7). 7. A méhek tevékenysége. Mennyi sok Ival, És időjártával Gyűjthettek eggy kis mézet!
(274/7, 135/43) — Munkájok’’ édes terhével Honynyokba bészállának (397a1001).
~ (26/45, 83/15, 198/42, 330*/149/3, 413a/535, 960), Munka (413a/138), ~’
(389/52), Im (452/69), Munkád (413a/752), Ija (245/49, 413a/948, 1071, 421/26), Ink (389/94), Itok (413/11), Ijok (8/11), Ii (413a/991), Munkáid’ (123/8), It (126/41, 258/68, 330/988, 413a/300, 586, 679, 984, 1027, 460/179), Munkát (368a/92, 397a/192), Imat (330/877), Idat (143/8, 397a/549), Iját (86/38, 198/40), Iit (231/199), Munkának (397/3), Imnak (330/22), Iba (16/2, 205/2, 330/975, 348/32, 413a/227), Munkába (171/10), Imba (239/152), Iban (397a/465), Iiba’ (454/583), Idban (454/244), Iidban
(405/12), Iiban (201/76), Iiból (397/1), Ira (330/887, 413a/283, 576), Munkára (442*/221/5), Inkra (389/60), Ijára (231/470), Iira (72/30), Ihoz (310/47, 330/1222), Ijához (413a/59).
munkál i (4)
1. Dolgozik, munkálkodik. A’ régi Magyarság is eleget itt ’s ett, Még is a’ ki ~t a’ kóldussá nem lett (248/14). 2. Vminek a megvalósítá-sában segít. Vitéz lángotokat jobbra fordítsá-tok ’S a’ Békesség édes hasznát ~jáfordítsá-tok (313/138).
~ (287/28); Munkálja (185/106).
Ik: meg~.
munkálkodik i (1)
Vminek érdekében fáradozik. Hazádnak mun-kálkodj, és ember-társadnak (202/122).
munkálni Ik: meg~.
munkálódik i (1)
Vminek érdekében fáradozik. Tsak számodra munkálódunk, Érted élünk és aggódunk (389/107).
munkált in (1)
Kidolgozott. A’ Vizek a’ szegény Emberekre nézve Tőlök ~ fákkal el vagynak pétzézve (200/74).
munkás fn/mn (18)
I. fn Mezőgazdasági munkát végző ember. ’S a’ ~ kenyerét, sajtját elő veszi: Délbe, estve, mindég jó ízűen eszi (198/61). Habzik a’ sző-lőhegy a’ ~’ vérétől (337/68).
~ (198/46), Munkások (200/82), Munkásokat (69/2), ~nak (307/7), ~hoz (413/53, 413a/49).
II. mn 1. Dolgos, szorgalmas, munkálkodó
személy, méh. Óh! Ha a’ magvát magáért Szórná a’ ~ paraszt, Óh, ha fáradván boráért;
Maga is inná meg azt (397a/182). Csupán csak a’ ~ méhetskék zsibongnak, Szélylyel az illatos rétek között dongnak (380/13, 196/13, 84/13). 2. Az ilyen személyhez, tartozó, rá jel-lemző. Rhédey! Ha ~ elméd kinyúgodott:
Halld meg egy Poéta rólad mit álmodott (452/9). 3. Gondoskodni meg nem szűnő. Ki ítélni mersz… Majmolván a’ ~ Min-denhatóságot (454/60).
~ (313/107, 341/42, 413a/11), Munkás (390/3).
Muraköz 964 mutat
Muraköz fn (1)
Helynév. Értem a’ ~t, ahol teremnek a’ keres-kedésben Insulaner név alatt menő igen betses borok (418*/173/6).
muselin l. muszlin
muskotály fn (2)
1. Kellemes illatú és zamatú szőlőből sajtolt bor. Illatozzon másnak az édes ~: Mit ér? Ha annak is a’ vége ispotály (219/37). 2. Ehhez hasonló ízű és hatású. Szemetek tűz légyen, ró-zsa ajakotok, Hulló-hó kebletek, ~ tsókotok (330/2032).
muskotályízű mn (1)
A muskotálybor ízéhez hasonló. Pirúljon muskatály-ízű csókkal (173/20).
must fn (6)
1. A szőlő kisajtolt, még nem erjedő édes leve.
’S míg a’ zúgó léhón le felé foly a’ must, Az alatt a’ hordó mellett isznak víg tust (199/59, 87/39). 2. Murci, erjedő must. Még ~ korába is a’ bor víggá tészen (199/69).
~nak (413a/302), ~ba (413a/531), ~jával (87/38).
mustméz fn (1)
Édes must. Még is sok hordókat töltnek meg
~zel (199/58).
mustos mn (3)
1. Mustos kád: taposókád. Itt van a’ víg szü-ret, ’s ~ kádja körűl A’ szüretelőknek víg tá-bora örűl (199/43, 87/23). 2. Mustos kólika:
musttól keletkezett gyomorgörcs és ürülék.
Sok ~ kólika sok hasrágás sálva Venia a’ tő-kék mellé van plántálva (87/47).
mustra fn (2)
1. Mintakép, példakép. Él még érdemidnek egy tudós Atyafi, Ki midőn, a’ Görög ’s Római Nagyokat Leirván, Inkká tsinálja azokat (442/12). 2. Szemle. Ezért tették fel jutalmul a’ játtzóknak Iján (413a/926).
muszka fn (1)
Orosz. És te Pál, a’ Muszkák’ rettenetes Tzárja, Ki előtt térdepel két világ’ Tatárja (337/171).
Muszkaföld fn (1)
Oroszország. A’ Don vagy Tanais Európa és Asia közt a’ Muszka földön foly (267*/20/1).
muszlim l. moslemin
muszlin fn (1)
Finom áttetsző kelme. Én hozom az ifjú rózsát bíbor színbe, És a’ liliomot tiszta muselinbe (330/1926).
muszlinhab fn (1)
Muszlinból készült hullámzó, lengő női ruha-féleség. Pest palotáji között a’ népnek tengere zúgbúg Hempelyeg, és muselin habokat tol az újpiatz’ öblén (400/71).
mutat i (53)
1. Vkire irányítja a figyelmet az ujjával. Mind néked köszönöm hogy a’ Mellettem lemenők újja reám ~ (328/22). 2. Vmire ráirányítja a figyelmet. Ah, szép szűzek, mit ~ok! Melly édesen ragad most el A’ született rózsa reggel (148/1). Flóra a’ kertjébe viszi őtet, egy Virá-got ~ néki (330*/202/6). 3. Láthatóvá tesz.
Minden nap megjelen A’ nagy szemérmű szűz apátza, ’s néked Magát ~ja meztelen (377/20).
Így beszélli a’ Katona A’ kegyetlen Hartzokat, A Had utánn így ~ja A’ sok forradásokat (208/83). Ah de az Angyal el tűnik Nem ~ja Ortzáját (269/26). 4. Tényállást, állapotot, tu-lajdonságot jelez, kifejez. Égek, ’s égésimet ortzámon ~om; De az orvoslásra őtet nem hajthatom (196/45, 380/43). Durva tekintettel szemeit forgattya tüzessen Ördögi ábrázattya
~ vad tigrisi képet (36/2). És ha igazságot
~nak a’ Borok, Úgy tehetnek törvényt Contrák
’s Seniorok (233/11). 5. Tanusít, igazol vmit.
Ha már a’ borostyánt, mint a’ szó ~ja, Minden ditső lélek borosan aratja (219/47). 6. Viszo-noz. Ha hát megszorúlunk ti is mutassátok Azt a’ jót, a’ mellyel mi voltunk hozzátok (337/417). 7. Kedvet ~ vmihez: szívesen teszi.
De van ezűstje arannya, A’ mellybe ha mar-kolhatnék, Hozzá jobb kedvet ~nék (339/12).
~ (82/33, 233/13, 330/262, 266), ~nak (255/22, 306/4, 451/22), ~ott (217/138, 225/47, 330/1364), ~tak (231/122), ~tanak (428/48); ~ja (128/14, 137/5, 208/85, 218/5, 256/4, 258/12, 259/409, 309/103, 330/147), Mutatja (114/164, 256/10), mutattya (82/6), Mutattya (82/12), mútattya (216/26), ~ják (176/78, 330/351), Mutatják (306/53, 397a/
1024), ~ta (170/11, 330/1865), ~ták (237/
mutathat 965 múzsa 114), fogja mutatni (185/194). — ~na (162/
26). — mutasd (81/30, 203/30, 454/765), Mu-tasd (126/69), mutassa (212/10).
Ik: be~, elő~, ki~, meg~.
mutathat Ik: meg~.
mutatni in (3)
1. Tud ~ vmit: van neki. Tsak hogy már Maecenást tudna ~ Hazánk (42/10). 2. Láttat-ni. Ez a’ Trompőz ... Csali-ruha ..., a’ mellyet Kebeleikre az ollyan Dámak tesznek, a’ kiknek nints ott mit ~ (330*/140/3).
~ (330*/140/4).
mutató in (3)
Vmit jelző, vmire utaló. Fájdalmat ~ színe homlokodnak Adjon Theátrumot bús indú-latodnak (212/7). Mennyegzőt ~ Innepi lárma é? Vagy más boldog öröm’ zengedezése az?
(432/65)
~ (214/5).
Ö: út~.
mutatófa fn (1)
Útjelző tábla. Síma kezeiddel szívünket ne ra-gadd A ~ fától e’ díszt meg ne tara-gadd (61/28).
mutatván in (1)
Jelezve. Törlitek kétfelé perge bajusztokat, Magyarúl ~ magyar haragtokat (267/126).
Ik: ki~.
mutogat i (6)
1. Ismételten, egymás után megmutat vkit, vmit. Míg tartott gyermekségemnek tizen két esztendeje, Fonnyadt bimbót ~ott tövisse közt vesszeje (162/104). 2. Mutogatja magát: a maga pompájában mutatkozik. Mutogattya magát a’ pompás természet (1/1).
~ja (397a/379), mutogattya (8/3, 10/2, 86/33).
Ik: meg~.
mutogatni in (2)
Királyságot ~ vkin: felsőbbséget éreztetni vkivel. Rajtok királyságot ~ akar A’ veres bársonyba kevélykedő bakar (199/9, 87/9).
mutogatván in (1)
Ujjal ismételten vkire mutatva. ’S miként né-hány tsalfa ifjú sok agg-lantot Ujjal ~ nagyo-kat kuttzantott (330/486).
múzeum fn (1)
Művészi alkotások gyűjtésével, kiállításával
stb. foglalkozó intézmény. Magam jártas vóltam mind Márs táborába, Mind pedig Mi-nerva bőlts Museumába (213/108).
muzulmán fn (3)
Mohamedán, muszlim. Tsúf magyarázatot tsinál a’ Koránból, Hogy rabot tégyen a’ buz-gó Muzulmán (337/236).
Muzulmánnya (190/34), Musulmánnya (25/12).
múzsa fn (166)
1. A művészetek és a tudományok kilenc is-tennőjének egyike. Múzsa! Meg szűnt a’ Dié-ta: Szűnni kell már néked is. Tán ha a’ Ma-gyar Poéta Nyér jutalmat, — nyersz te is (262/1). Múzsa! ’s Múzsáknak szerelme Kó-tyogós Butellia! ... Tőltsd be lelkem’ Spi-ritussal, Hadd harsogjam Enniussal A’ Vité-zek’ Fegyverit (317/22). 2. Maga a költő. De erőtlen Múzsa! Halkal beszéllj erről A’ főbb Poétákhoz méltó Nagy emberről (337/387).
Múzsa (188/117, 251/cím, 257/149, 165, 209, 217, 209, 225, 260/29, 284/4, 397a/277, 423/29, 428/122), Muzsa (432*/205/1), Musa (53/cím, 184/29), Múzsák (110/11, 188/88, 120, 127, 134, 138, 150, 168, 172, 174, 219/66, 221/3, 255/5, 259/184, 334/29, 336/5, 340/22, 343/6, 428/173, 450/45, 451/5), musák (3/13), Musák (7/10, 11/3, 54/21, 58/20, 70/1, 14, 116/3, 313/71), Músák (7/11, 15, 67/3, 91/9, 313/51, 358/25), Mus’ák (88/3), Mús’ák (342/3), Muzák (245/1), Múzák (245/4, 28), Ik’ (219/44), Musák’ (111/113), Múzsák’ (243/10), Múzsám (111/99, 137/3, 162/51, 59, 190/7, 9, 19, 27, 219/76, 235/11, 27, 35, 253/1, 12, 267/7, 306/229, 330/60, 337/375, 340/30, 400/9, 45, 405/31, 440/1, 3, 450/34, 49), Músám (25/41, 67/6, 111/1, 47, 162/1), Musám (25/29, 75/2, 77/24, 184/27), Muzsám’ (197/84), Múzsám’ (423/27), Mu’sám (111/27), Musád (122/1), Ija (216/115), Múzsája (106/18, 216/51, 235/27, 257/8, 16, 45, 136, 397a/145), Múzsánk’
(188/116), Múzsái (225/23, 382/8), Musát (122/2), Múzsákat (343/4, 451/10), Musákat (13/36), Múzsámat (114/8), Muzsámat (267/239), Músámat (67/8), Múzsádat (398/3), Múzsáját (253/25), Mú’sáidat (113/4), Ikat
múzsácska 966 művel (255/10, 413a/1115), Múzsának (255/cím),
Múzsáknak (110/38, 114/592, 334/1, 336/50, 368*/23/5, 415/31, 424/37, 439/34), Mu-zsáknak (313/100), Múzáknak (245/34), mu-sáknak (3/16), Mumu-sáknak (13/31), Mú’sáknak (128/37), Mu’sáknak (457/1), Músájának (128/7), Múzsáinak (161/11, 220/33, 415/45), Múzsákban (330/18), Múzsára (235/12), Mú-zsához (262/cím, 440/cím, 451/cím), Múzsák-hoz (188/120, 413a/1030), MúzsájiMúzsák-hoz (190/
28), Músájihoz (25/42), Múzsától (238*/
143/2), Iktól (219/53), Múzsáktól (245/cím), músákkal (213/109), Músákkal (35/4), Musák-kal (81/19), Múzsámmal (254/36), Musámmal (61/38), Múzsáddal (203/19, 235/35), Múzsái-val (188/80).
múzsácska fn (1)
A költő. Nemes Lélek! Légyen szabad Mú-zsátskámnak szóllani. Sokszor tud egy kis ha-landó halhatatlanítani (405/13).
múzsaleány fn (1)
A szerény költő. Nagyságtok’ élő Érdemi mind nagyok, De én tsak eggy kis Múzsa-leány vagyok: És így talám homályosítnám Majd ha nagy Érdemitek’ nagyítnám (251/6).
muzsika fn (20)
1. Zene. Sokszor torrá válik a’ víg lakadalom,
’S a’ It ketté vágja a’ siralom (330/58). 2.
Hangszer. Ím a’ Toponári Zsidók békerűlnek, És Ijokkal hellyekre leűlnek (330/312). Rá rándítja Izsák pengő Iját, ’S a’ Palatinusnak elkezdi nótáját (330/567). 3. A hangszert megszólaltató zenész. A’ Vendégek erre Éljent kiáltanak, A’ Muzsikák pedig öröm-tust rán-tanak (330/364). 4. Nem zenei hang. Ez az ér-telemnek hangos músikája, A’ szelíd nyájas-ság múlató hárfája (239/53).
~ (99/25, 110/16, 330/504), Muzsika (133/2, 259*/205/2, 330/179), Musika (259*/205/6), It (197/35), musikát (85/35), musikáját (42/1), Inak (306/237, 330/1040), Iban (330*/204/6), Ira (330/1050), Muzsikával (225/12).
Ö: hadi~.
muzsikahang fn (1)
Zeneszó. Tsendesség vólt: tsupán a’ muzsika hangok Mozgatták az üveg táblát ’s a’ fírhan-got (330/891).
muzsikál i (1)
Zenél. Orpheus musikál (465/25).
muzsikáló mn (1)
Zenélő. A’ ~ Szépség (375/cím).
muzsikaszerszám fn (1)
Hangszer. Míg a’ Toponári Azsáfok szép számmal Múlatják az asztalt muzsika-szer-számmal (330/342).
muzsikaszó fn (2)
Zeneszó. Orsolyát béhítta, ’s a’ ~nál Eltűnt a’
három vén az oldalajtónál (330/923).
~val (93/6).
muzsikus fn (1)
Zenész. A’ Toponári Zsidók nevezetes Muzsi-kusok Toponár nevű mezővárosában Somogy Vármegyének (330*/146/1).
mű fn (12)
1. Alkotó tevékenység terméke. Hányszor mu-tatta meg az emberek’ szíve, Hogy ő a’ jóltévő Mennyeiek’ míve (313/22). 2. Művészi, tudo-mányos munka eredménye. Maradj tehát festő penzel minden mázza Mert e’ néked minden
~ved meg alázza (64/26). 3. A természet alko-tása. Hah! E’ szépség’ ritka mívét Prédára kell tartanom (443/73). 4. Munka. Lám melly boldogító a’ Vallás’ érzése! ... Hányszor vígasztalja ez a’ Néger’ szívét, Mikor már nem bírja eltsigázó mívét (454/436).
mív (257/174), mívem (443/149), míve (431/20, 454/327), mívei (330/268), Mívedet (421/37), mivedet (127/37), mívben (421/31).
műhely fn (4)
1. Kisipari munka végzésére való helyiség.
Elhallgat ~e a’ mesterembernek (337/69). 2.
Vminek a helye. Csak a kevély ember dühös-ködő mejje Ezer vad indulat lángoló műhejje (453/104).
~ébe (457/3), műhejébe (26/6).
műlátó mn (1)
Vmilyen alkotást értékelő; műbíráló. Egy estve a’ vidám mű látó Istenek Vatsorára az ő házához mentenek (26/3).
művel i (8)
1. Földet növénytermesztésre alkalmassá tesz. Betsűld a nagy mezőket ’S kitsit mívelj (413a/961). 2. Cselekszik, tesz. Majd megle-
művelés 967 myrtus sem e’ rejtekben A’ kis ártatlanokat, Mit
mi-velnek jó kedvekben (397a/731). 3. Fejleszt, képez. Hány jó ész lett vaddá, Hogy nem mivelték? (334/15) — Az deli Ifjúság Olly mint eggy szép Virág Természetébe: Mezei és paraszt Ha nem míveli azt Ámor kertjébe (155/11).
mívelsz (127/33); mívelik (413/68). — mivel-nék (415/13), mívelne (231/186).
Ik: ki~.
művelés fn (3)
1. Földművelés. Eddig a’ Szántó főldeknek mívelését dallottam (413a/524). 2. Gondozás.
Ellenben az olaj fáknak nem kell semmi mívelés (413a/968).
mívelését (413a/560).
művelhet i (1)
Földet növénytermesztésre alkalmassá tehet.
Hogy a’ szántó vető főldet mívelhessen (54/13).
művelni in (2)
1. Földet növénytermesztésre alkalmassá tenni. Szükség a Főldnek magános tsinnyát is megesmernem, Hol miként szokták mívelni, mi hol terem, és mi nem (413a/62). 2. Gondozni.
A’ takarékos méheket melly gonddal kell ~ (413a/3)
művelő Ö: föld~.
művelt mn (2)
1. Bevetett föld. Ha pedig nagyobb kedved van ... tenyészteni ... ~ földet elemésztő ketskéket (413a/724). 2. Fejlett. Nézd el bár a’
világ’ szélin mívelt tartományokat, Az Arabs keletső házát ’s a’ festett Gelónokat (413a/636).
Ik: kimívelt.
műveltet i (1)
Gondoztat. Mert el nézhetik Uraink, Tőlök Pindusi halmaink Nem igen míveltetnek (114/1021).
műveltetni in (1)
Gondoztatni. Úgy van, munkát vár mindenik, sorjába kell űltetni ’S hogy szelíd légyen, te-mérdek kőltséggel míveltetni (413a/587).
műves fn (2)
Földműves. Ti is, kik a’ Mezőt, ’s mívest meg-áldjátok Faunok, és Driadok énekem hallyátok! (413/13)
~ (413a/184).
Ö: föld~.
myrtus l. mirtusz