lektika 1. lectica
N. 2 l. nemes, nemzetes
I. mn 1. Terjedelmes, jókora helyet elfoglaló
Tudod e’ világban minden ~ test forog, Tsekély mind az, a’ mi nyugszik, vagy tánto-rog (191/33). Sok völgyek a’ ~ bérczekig da-gadtak (288/34). Te szép babér Tsemete Nőjj
~ra (153/2). 2. Számos egyedből álló. Már a’
~ sereg is a’ tsata piartzot Magának foglal-ván, elkezd’te a’ hartzot (330/1269). A’
Balena, legnagyobb neme a’ Czethalaknak (330*/22/1). 3. A szokottnál, a kívántnál több
pénz. Egy szőke tinónak sokszor ~ az ára A’
kedves Europa meg tréfálására (76/7). 4. Az évek számát tekintve előrehaladott kor. Majd talám ~ korra érvén A’ parányi Rózsi is ’S Rózsa Színével megérvén Gyenge elmétskéje is (249/69). 5. A szokottnál erősebben nyilvánu-ló tulajdonság, magatartás. Nagy bátorság-gal mindég fojtattya az uttyát (35/2). Gyakran a’ legnagyobb erők le roskadnak (204/7). 6.
Fontos, jelentős, nevezetes. Nagy kérdés, a’
melyet ha méllyen visgálok, Még több méllységeknek méllyére találok (454/3). Kirá-lyi várba feljövétek Hogy a’ Magyar nevet naggyá tegyétek! (259/38) 7. Jelentős, kima-gasló tehetségű személyiség. Sírnak a’
Músák maga sírva szoll óh A’ ~ Apolló (116/4). Gondold meg tsak mi vagy még Te ama Laurust kötözött Nagy Poëták, a ~ Hor-váth ~ barátai között (111/50). 8. (Nagy kez-dőbetűvel) állandó jelzőként egyes kiemelke-dő uralkodók neve előtt. Utánnad harmadik ama’ Nagy Lajos volt, A’ kinek nevére minden nép meghajolt (337/315). 9. Kítűnő, kiváló (tulajdonságokkal rendelkező). Illy érzések között múlt ki az üldözött Szokrates kesergő tanítványi között, Kinek ~ lelke volt és tiszta erkőltse (454/727). 10. Fokozó jelzőként, mi-nősítést tartalmaző fn előtt. Egy ~ Bőlts már szinte a’ sírba költözött (454/580). 11. Na-gyobbik: két nagy közül a nagyobb. Nyakok egy srófot tészen, Tsillagzik a’ tsont hátakon,
’S a’ két ~ lábokon Egy egy Guillotin vagyon (114/992).
II. hsz Határozószó mellett fokozó értelem-ben: igen, nagyon. Főldhöz tsapja ~ mérge-sen Singes háló süvegét (114/555). Nisus a’
híg levegőbe kóvályog ~ magossan (413/410).
nagyanya 970 nagylelkű III. fn 1. Felnőtt személy. Az Éristől titkon
húzott muzsikára Tódúlt a’ Dámáknak ~jok és aprajok (330/1501). 2. Kiemelkedő, jelentős személy, nagy ember. Eljöttetek hát, óh, Ha-za’ Nagyjai! Ditső Személyek! (188/96) — Úgy mind halált, mind más veszélyt ’s kárt Melly a’ legnagyobbaknak is árt, Bátor lélek-kel nevetnék (451/35). 3. Vminek a ~ja: na-gyobbik része. A’ tsatának ~ja és ki menetele (114/839). S bár sok vetni való magot vigyáz-va készítenek, Gyenge tűzön meg párolják:
még is elredvesedik Ha tsak minden esztendő-be a’ ~át meg nem szedik (413a/211). 4. Ál-landósult szókapcsolatokban. Nagyra van vki vmivel: túl büszke vki vmire. Mért vagynak olly ~ra a’ Gavallér névvel Ha úgy bémots-kolják azt a’ szilvalévvel (330/1111). — Nagy-ra vágyik: hírnévre törekszik. Mit vágysz
~obbra? Egyaránt bevészi A’ kegyes föld a’
szegényt És a’ királyt is (410/32). 5. Nagyot:
Az igével kifejezett cselekvés nagyfokú vol-tának kifejezésére: egy alkalommal erős mér-tékben, kiadósan. Nagyot kurjant: Jubilate!
Bőriből majd ki szalad (114/189). Az ágyúk’
meg-terhelt méhe ~ot dördűl, Belőle a’ halál egy Bombin ki-gördűl (260/21).
Ö: had~.
nagyanya fn (2)
Vmelyik szülő anyja. Szerelmes unokám, Jö-vel nagy anyádnak meg ölelésére (215/146).
Nagy-Annyának (310/54).
nagyapa fn (1)
Vmelyik szülő apja. Azt a’ magyar szívhez illő kardot mind rakjátok le, Mellyet hajdan Itok ellenségnyakra fene (259/513).
nagyasszony fn (1)
Úrnő. Tisztelem a’ Nagy Asszonytis (238/18).
nagyatya fn (1)
Nagyapa. Egy Fa, melly alatt nagyattya Há-rom ember’ idejét Általélte, takargatja Hűs árnyékkal lakhelyét (397a/289).
Nagybajom fn (6)
Helynév. Somogy megyei település. Ez a’
Nagy Bajom Somogynak közepén esik, sok Urak lakják, kivált lakták ez előtt (330*/
137/8).
Nagy Bajom (330*/137/10, 330*/188/11),
Nagy-Bajomba (330/38), Nagy Bajomban (314/cím), NagyBajomban (314/43).
nagybecsű mn (1)
Tisztelt, szeretett. Nem hagylak el ó! Tseme-gék Isteninél nagy betsű Rodia’ (413a/624).
Nagyerdő fn (1) Helynév. Debreceni erdő. Esmeretlen
hever-tél még a Sexta domb alljába A Nagy erdőn az alatson Mogyorók árnyékába Míg a Hír a Totzó partján túl nem vitte nevedet (111/52).
nagyít i (5)
Szavaival nagyobbnak tüntet fel vmit. Ebbe’
azt kérded? Mi jó? Nincsen írva Serio; Melly hibámat vékonyítja, ’s A’ mi benne jó, ~ja (114/4).
~juk (188/103), Nagyitják (453/180). — ~nám (251/8). — ~suk (259/586).
nagyítni in (1)
A valóságosnál nagyobbnak mutatni, láttatni vmit. Illyen az Ámor tüze is, Kicsinyt csillog, kicsinyt ég ő, Míg a féltés bús szele is Lángját nagyítni el nem jő (460/114).
nagyítóüveg fn (1)
Vmi vizsgálgatásához használt nyeles nagyí-tólencse. A’ mellyet [penészt] jó nagyító üve-gen szemlélni kibeszéllhetetlen gyönyörűség (330*/200/23).
nagyja-apraja fn (1)
A megnevezettek mindegyike. Mind rátódúla már kívántsi vágyással A’ Dámáknak nagyja, apraja rakással Oporra (330/1478).
Nagykákai fn (1)
Családnév. Azomba gróf Nagy Kákai Be lép a’
Palotába (114/399).
Nagykörös fn (2)
Helynév. Pest megyei település. Áldjon meg az Isten, Szerelmes Testvérem! Nagy Kőrösön lakó Fényes Ersébetem (222/89).
Nagy Körös (222/23).
nagylelkű mn (10)
1. Nemes, emelkedett gondolkodású, megbo-csátó. Szánakozó szívből ő néktek ajánlta egé-szen Józsefet, a’ példás, ~ hertzegi ifjat (258/
85). 2. Önzetlenül, bőkezűen adakozó. Csáki!
Egyik híve jó Fejedelmünknek, Nagylelkű tá-massza dűlő nemzetünknek (306/226). 3.
Bá-nagylelkűség 971 nagyság tor, rettenthetetlen, hősies. Nagylelkű
Magya-rim! Kikben még lángol a’ hűség, Lángol az azt fedező régi vitézi erő (259/431).
~ (259/499, 517, 267/23, 35), nagy lelkű (450/24), Nagylelkű (259/469, 290/11).
nagylelkűség fn (1)
Bátorság, hősiesség. Magyarok’ Királya! Még a’ ~ Él magyarjaidban, él bennek a’ hűség (337/157).
nagyméltóságú mn (4)
Magas rangú személyek címe. Tzélozás van a’
N. M. Gróf Széchényi Ferentz Ő Excell. által fundáltatott Nemzeti Könyvtárra (418/176/5).
N. Mélt. (330*/155/3, 330*/188/2, 439/cím).
Nagymihály fn (1)
Családnév. ~ egy Kősziklába Ott a’ kortsma’
ajtajába Orrtörést is szenvedett (317/173).
nagyobbacska mn (1)
Egy kicsivel nagyobb. Az eggyik hatalmas Felség: Mossziö öllyv a’ neve; A’ másik még nagyobbatska, A’ neve Madam de Matska (114/130).
nagyobbítás fn (1)
Növelés, bővítés. Te tsak birodalmad’ ~ára, Ez minden trónusnak siet rontására (337/
229).
nagyobbító Ik: meg~.
nagyon hsz (52)
1. Nagymértékben, erősen. Uram! sokakkal kérkedel, Igen ~ ditsekedel (114/152). Nézd sarkantyú által e’ katona alatt Szép pelly pa-ripája millyen ~ szalatt ( 29/2). Te ne hallgass semmi okos tanátsára oly ~ (413a/854). Ha jól emlékszem, Benkő Úr valahol illyen formát akar az élénk szóval kitenni. Nagyon hellyesen (330*/204/10). 2. Pontosan, jól. Én elmondom mit álmodtam: emlékezem rá ~ (314/3). 3. Ha-tározottan. Én ugyan állítni ~ merészelem, Hogy régibb út a’ hit, mint sem az értelem (454/383).
~ (9/8, 85/11, 114/135, 200, 197/11, 210/31, 239/239, 278/31, 310/6, 13, 50, 330/174, 719, 726, 1452, 1695, 1755, 1961, 330*/137/4, 330*/173/3, 330*/197/2, 333/48, 358/53, 374/10, 377/32, 379/90, 382/17, 389/32, 63, 397a/737, 407/1, 413a/344, 715, 919, 454/
138, 340, 839, 879, 456/8), ~n (41/3, 149/24, 150/2, 170/3, 176/104, 219/88, 333/43).
nagyravágyás fn (3)
Hatalom, dicsőség, rang utáni mohó vágy. Ő a’ kegyelmes Isten, És ő az a’ ki mellett A’
büszke Nagyravágyás Rezzenti tarka szárnyát (319/18).
Nagyra vágyás (155/44), nagyra vágyásnak (213/47).
nagyravágyó fn (1)
Hatalom, dicsőség, rang után mohón vágyó személy. A ~t kérkedő hiszemmel A’ lárma közzé kergeted (305/35).
nagyraváló mn (1)
Jelentős személlyé fejlődő. Mindég „vitézek’
Nemzete” volt nevünk: E’ két örökség jegyzi ki még ma is — Rettenthetetlen Szív ’s Serény-ség’ – Nagyraváló fijait Lehelnek (418/76).
nagyrészint hsz (1)
Nagyrészt, rendszerint. És nagy részint amit nyáron szerzett, télen azzal él (413a/307).
nagysád fn (1)
Magasabb társadalmi osztályú nő megszólítá-saként. Én-is itt a’ Hegy tövében, Hol nem igen meredek; Nagysádnak magam nevében Apró violát szedek (118/91).
nagyság fn (15)
1. Térbeli kiterjedés, térfogat, méret, arány. Te ki esmérni tudsz sok ezer dolgokat, Azoknak formáját, számát, ~okat (454/56). Talám kér-ded, milyen légyen a’ gödrök ~a is?
(413a/822) — Amott az oltári Bika Clitumnus szent vizével Megmosatvánn, gyakran megyen temérdek ~ába Roma triumfusi előtt Istenek templomába (413a/670). 2. Kiemelkedő tehet-ség, kiválóság által elért megbecsülés, rang.
De a’ Nagy Karakter nem tart ollyan nagyon, Mert a’ bűnön nemes szíve felyűl vagyon; ’S világos elméje nem koldúl ~ot Egyre járván a’
nagy ’s az apró világot (382/19). 3. Nagysá-gos című személy megszólítása, ill. megneve-zése: ~od, ~tok, ~uk. Én bővölködöm versek-ben; Nagyságod pedig ezekben Mindég nemes kedvét lél (415/20). Még is hogy ezzel tisztele-tet tegyek, Nagyságtok’ áldott Szárnya alá megyek (251/30). Rekesszük mindnyájunkat Nagyságok’ kegyes szívébe (188/166).
nagyságos 972 Nándorfejérvár Nagyságod’ (415/16, 43, 52), Nagyságtok’
(188/168, 251/5), Nagyságodnak (415/1), Nagyságtoknak (188/175), Nagyságodon (415/60).
Ö: ő~.
nagyságos mn (142)
1. Előkelő, nemes származású. Majd a Halál mindent sírhalomba temet, Nem nézvén sem kintset, sem ~ nemet (193/6). Éljetek Nagysá-gos Rendek, Boldogítsatok bennünket (259/9).
2. Rendkívül nagy, hatalmas. Mert ha felszám-láljuk ~ tetteit, Századnak mondhatjuk minden esztendeit (259/215). 3. Kiváló, tekintélyes.
Ilyen vitézt mutat a’ Magyar gyermeke Ez a’
szép természet ~ remeke (82/34). Magyar fe-jedelmink’ Nagyságos Gyermeke, Lelkestől testestől a’ Virtus’ remeke (452/1).
nagyságú mn (3)
1. Vmilyen méretű. Láttam még iszonyú ~ kö-veket, Tíz ember is alig bírná fel ezeket (237/107). 2. Első nagyságú csillagok: első nagyságrendű csillagok. Tetteik gyémántra vagynak metszve, ’s magok Fénylenek mint el-ső ~ tsillagok (259/358).
~ (163/114/2).
Nagyvárad mn (2)
Helynév. A romániai Bihar megye székhe-lye. Kinek vólt hazája Nagy Várad, a’ Sebes Kőrös partja tája (209/86).
Nagy-Várad (454/cím).
nagyvilág fn (11)
1. Sok (külföldi) ország együttvéve. Az Ota-hajta, vagyis Némelly Oskoláink Hazánkbann a’ Nagy-világtól bészigetelve, (isolírozva) (244/cím). 2. Előkelő körök. Szép kis Ifj-asszonyság, még fiatal nagyon, A’ Nagy-Világ őtet galántúl nevelte (330/175). A’ részeg nagy világ fárasztó Bált csinál (200/84).
nagy világ (197/41, 305/31), Nagyvilág’ (396/
6), nagy Világ (280/17), nagy világnak (197/82), nagy-világban (330/1983), Nagy-Világban (330/126), Nagyvilággal (308/2).
najád fn (1)
Sellő, vízi tündér. Itt a’ Najádok közt lesz mú-lató helyem, Meg nyugtat a’ káka ’s vízi petreselyem (219/71).
nála hsz (84)
1. Azon a helyen ahol a jelzett személy van, tartózkodik, a környezetében. Nálam jó vatso-rád lejénd, Fabullom, Egy két napra, ha meg segít az Isten (140/1). A’ búk ’s gondok Nálam nem lakhatnak (99/21). 2. (Csak tsz-ban).
Azon a helyen, ahol a jelzett személy lakik, ahova való. Nállunk a’ Kutyáknak tíz nevei vagynak (60/26). Nálunk búza ám a’ kenyér, a’ bor sem olly kotyonfitty, Mint Csökölbe (326/27). 3. A jelzett személynél magánál hordva. Eggy pár pisztoly vala ~, Azt meg tőltvén el süté (114/667). Van nállam egy igen régi Könyv (231/23). 4. A szóban forgó sze-mély számára: előtte. Mit nyájaskodz? bánat
’s akarod magadat Kedveltetni; nállam nem éred tzélodat (7/2). Hadd találhassa meg hív szeretetedet, Melly kedvessé tette nállam sze-mélyedet (209/106). Ezért kedves munka a’
tapasztás ~ Mert néki is első lételt e tsinálta (26/45). 5. A szóban forgó személy birtoká-ban. Eredj, de maradjon nálad e’ felelet (209/121). Óh , mért veszteglettél? Nálad volt az erő: mért nem segítettél? (337/26) 6. A szóban forgó személyhez, dologhoz viszo-nyítva, hasonlítva: mint ő vagy az. Nálok gyengébbek nem vóltak A’ Rózsa’ harmatjai (134/95). Nem szántad egy ~d hívebb szívnek búját? (268/71) — Nem zengene a’ cseréken Vígabb madár ~mnál (375/32). 7. Nélkül nu mellett. Nálam nélkül: nélkülem; ~d nélkül:
nélküled; nállatok nélkül: nélkületek; Nálam nélkűl minden dolgok kietlenek (330/1930).
Mert tetszik ~d nélkűlis Az Erdő, Mező, Ha-lom (208/45). Hadjatok hát békét nekem oh bánatok Mert nállatok nélkűl mással mulatha-tok (7/6).
Ö: tenálad, ő~, minálunk.
Nánási fn (4)
Családnév. 1. ~ Erzsébeth e’ világra hozta (217/55). 2. Még karjai Eskütt ~ Mártonnak ’S véle Toronyai Susannának vonnak (217/113).
3. Itt áll még mellettem egy pár Atyámfia, Itt ~ Sára, vele Kós Mária (217/118).
~ (217/121).
Nándorfejérvár fn (3)
Helynév. Belgrád magyar neve. De én a’ ~
Nanét 973 nap nevét örömest ettől húznám (267*/19/2).
~át (267*/19/8), ~ának (267*/19/7).
Nanét fn (1)
Becenév. Az Anna név becéző alakja. És te,
~! Tőllem szívességgel vedd el, Ha munkám-nak betset szerzek szép neveddel (330/21).
Náni fn (3)
Becenév. Az Anna név becéző alakja. Pörölt a’ kis Náni az öreg Marissal (330/688).
~ (317/142, 330/1752).
Nánika fn (1)
Becenév. Az Anna Náni becenevének kicsi-nyítőképzős alakja. Nézze tsak a’ Tens úr, millyen ez a’ mente, ~ a’ Stertzel ni hogy öszvekente (330/1674).
nap fn (342)
1. Bolygórendszerünk hőt és fényt sugárzó égiteste. Fel állott már a’ ~ a’ Dél hév pontjá-ra Egyenessen omlik le felé súgápontjá-ra (84/1). A’
~ a’ felhők közt magát tsillogtattya (56/1). 2.
Napfény, napsütés. Süveg vagyon a fejébe Bú-san süt a ~ szemébe (112/32). Vázsony’ szent Omladékában A’ Napra heveredém (428/102).
Oszolj széllyel, kis selyem köd, tisz-túlj fel, Ne fogd el Napomat, kis Felle-getske! (137/22) 3.
Éjféltől éjfélig számított időegység. Lám tsak egy rövid ~ mennyit el veszteget Ma tsak nyoltz száz forint jött bé a’ Cassába (6/22).
Negyven ~ig nevetek s Fársángolok Véletek (133/56). 4. Vmely nevezetes, fontos esemény miatt emlékezetes időegység. Ferentz neve
~jára hamarjába készíttetett versek (67/cím).
Az Igazság Napja tűndöklik ragyogva (222/13). 5. A 24 órás időegység eseményei mint vkinek az élményei. Víg ~im! Elveszte-tek, Nem múlatok véletek (100/5). Mert az ég akár derűl, Akár felhőbe merűl Jó ~unk lesz itt ma (154/7). 6. Reggel és este közötti időszak, amíg a nap le nem nyugszik. A’ rövid ~ ’s hosszú éj (43/cím). A’ mező kisűltt, A’ zengő liget kietlen, A’ Nap éjre dűlt (427/ 60). 7.
Élet, élettartam. De ímé aggságban emésztem
~jaim’, Az idővel együtt terjednek kínjaim (330/789). Fényes Napod’ lenyugvását mért siratod? (299/111) 8. (Ragtalan hat-ként). A napok egyikén; napon. Egy ~ a’ hódító véget vetett néki S ma tsak bús pusztákra rogynak
omladéki (313/29). Tán ez ~ a’ szeretettel Kőltsön hűségre kelünk (331/45). 9. Napjába:
naponta, minden nap. De a’ kit még is meg ke-res ~jába A’ legszorosb órába is ’S ájulás nélkűl bűzölget magába A’ legfinnyásabb Dáma is (377/5).
~ (3/3, 38/2, 56/1, 65, 75/1, 77/109, 83/12, 84/16, 24, 86/1, 4, 31, 111/9, 12, 114/1009, 162/38, 186/26, 196/1, 37, 198/1, 4, 31, 202/
61, 65, 209/37, 210/34, 215/3, 132, 220/5, 225/84, 255/26, 287/64, 299/115, 306/144, 307/31, 317/195, 330/513, 331/37, 337/140, 338/33, 377/18, 380/35, 405/5, 410/15, 413a/
290, 447, 861, 1036, 453/91, 454/151, 157, 200), Nap (67/9, 123/36, 63, 130/23, 161/15, 174/19, 189/24, 196/89, 203/36, 231/45, 102, 176, 244/6, 288/15, 80, 294/24, 302/8, 306/
116, 327/14, 331/6, 337/197, 373/154, 185, 380/1, 16, 87, 390/26, 30, 34, 397a/69, 569, 642, 1063, 402/1, 405/23, 26, 412/11, 413a/
105, 295, 319, 409, 442, 446, 467, 417/19, 428/21, 446/20, 451/26), nap’ (148/26, 52, 196/16, 24, 198/52, 202/1, 267/106, 309/127, 397a/489, 413a/260, 454/483), Nap’ (134/103, 164/14, 220/7, 216/8, 298/8, 307/95, 380/24, 390/cím, 397a/137, 415/23, 36, 447/103), ~ok (162/39, 267/205, 288/89, 391/25, 413a/877), Napok (133/8, 12, 143/59), Napok’ (338/51), Napom (138/4, 143/60, 286/4, 305/87), ~od (81/24, 203/24, 454/747), ~ja (203/14, 266/
cím, 28, 310/16, 23, 314/45, 336/48, 389/4, 454/732, 457/15), Napja (81/14, 182/4, 270/
2), Napunk (418/104), ~jaim (304/63, 357/14, 392/72, 396/2, 435/63, 449/6), Napjaim (206/
1), ~jaim’ (454/701), ~jaid (67/30, 209/32),
~jai (247/2, 279/17, 307/90, 397a/474, 389/2, 453/63, 454/432), Napjai (305/66), ~jaink (305/70), ~jaik (310/72, 454/140), ~ot (8/9, 16/50, 77/106, 87/20, 165/5, 199/20, 205/50, 225/75, 268/89, 282/34, 307/111, 308/49, 340/
23, 336/25, 397a/1112, 405/34, 410/15, 413a/
220, 401, 454/517), Napot (417/8, 425/18, 453/98, 460/9), ~okat (211/60, 266/50, 267/
231, 397a/84, 405/19), Napokat (222/42, 245/
5, 336/81), ~omat (379/58), ~odat (452/34), Napodat (67/18, 222/67), ~ját (75/2, 233/17, 438/39), Napját (143/43), ~unkat (43/20, 75/10), ~jokat (413a/308), ~jaimat (210/108,
napában 974 napnyugat 306/159), ~jait (330/1), ~jaikat (454/399),
~nak (10/1, 83/24, 150/21, 336/26, 389/51, 397a/391, 419, 413a/78, 1033, 452/26), Nap-nak (4/1, 123/6, 137/9, 191/35, 200/1, 222/6, 307/34, 313/64, 104, 314/10, 330/2053, 389/
34, 413a/461, 917, 417/27, 450/25), ~jának (67/1, 306/170, 342/23), ~otoknak (212/113), Napba (413a/466), Napban (307/3), ~oknak (83/59), Napokban (130/30), ~jába (377/45),
~jaidba (389/100), ~omban (295/23), ~jai-bann (368/30/3), ~jainkból (354/18), ~on (330/238, 397a/142, 413a/284, 730, 454/690), Napon (314/24, 415/3), ~onn (162/80, 204/45, 413a/438), ~okon (413a/10/80), ~ján (310/37, 60, 340/11, 432*/203/1, 438/40, 445*/233/2),
~jánn (204/36, 217/36), Napjánn (314/cím),
~jain (179/2), ~ra (397a/1122, 413a/405, 872, 430/22), Napra (140/2, 204/56, 413a/430, 426/15, 24), ~okra (341/8), ~jára (326/50, 445*/232/3), Napjára (413a/217), ~jaimra (442/22), Napról (330/2028, 413a/444), ~hoz (405/10), ~tól (413a/243), Naptól (176/3), ~pá (400/21), ~ig (78/25, 266/35, 267*/19/18, 454/182), ~jáig (266/34), ~onként (327/6, 413a/869), ~pal (92/49, 148/49, 50, 314/38, 452/16, 454/737), Nappal (111/117, 145/15, 208/69, 259/633), ~okkal (340/35, 413a/282),
~jával (336/18), ~unkkal (166/15), Napunkkal (307/77), ~jaiddal (153/36).
Ö: az~, harmad~, hó~, innep~, más~, mi~, Mihály-~, Miklós-~, minden~, név~, öröm~, Szent Mihály-~, vasár~.
napában Ö: mi~.
napestig hsz (2)
Napnyugtáig. Szilágy nap estig szüntelen bo-rozott Egyszer, midőn Buda alatt tábobo-rozott (248/43).
nap estig (198/54).
napenyészet fn (2)
1. Naplemenete. Ekkor hogy a’ piros várt Nap enyészetnek Altató Zefiri feléje sijetnek Ő is most már lassult (69/19). 2. Nyugat. Egyik kürtjét tartja Pestnek és Keletnek, Másikat Budának vagy Napenyészetnek (400/92).
napfény fn (10)
A nap sugarainak fénye. A ragyogó nap fény hirtelen el borúl Zeng az ég zúg a’ szél a’
ten-ger háborúl (10/9). Melly vesztő Ijjesztő Tsata van bennem! A’ szép Napfény eltűnt, Az ég, a’
föld megszűnt (223/15).
~ (389/81), Napfény (143/57, 330/1600, 397/30), Nap fény (460/11), ~t (413a/880),
~edet (337/177), ~re (259/644).
napfogyatkozás fn (1)
Az a jelenség, hogy a Hold egy időre (rész-ben) eltakarja a Napot. Napfogyatkozás, rémű-lés. Orpheus oktatása. Háború (465/16).
napi mn (1)
Napi szám: napszám. Így mikor sok kintsbe áll néktek a’ halál: Ő egy napi számból új életre talál (198/66).
Ö: minden~, név~.
napkelet fn (15)
1. Kelet. Keljetek fel ~nek Óldaláról, keljetek, Ti a’ bádjadtt Természetnek Lelket adó szelle-tek (331/1). 2. Tőlünk keletre elterülő orszá-gok együttesen. Szelim! … Te a’ fél Napkelet’
búsúltt oroszlányja, Nagy Úr! egy nagy vitéz nemzetnek Zultánja (337/213). 3. Napkelte, a nap felkelése. Örvendj hogy el múlván a’
hosszú éjjtzaka Meg nyílt a’ nap kelet bárso-nyos ablaka (81/22).
~ (337/288, 336, 405, 405/36), Napkelet (172/3, 330/2054), ~’ (203/22, 373/124), Nap-keletnek (331/9), Napkeletéből (270/1), N. ke-leten (313*/100/3), Napkeletre (397a/253).
napkeleti mn (3)
Keleten levő, keleti. Gangesi, az az, Napkeleti nyájas Szellők, a’ melyek a Sz. Mihály nyarát olly édessé teszik (432/205/4).
Nap-keleti (89/6). Napkeleti (330*/197/1).
napkeletső mn (2)
Keleten levő, keleti. Keletső, vagy Napke-letső; keleti v. Napkeleti. Így ejtik ezt néhol Magyar Hazánkban, és ítélésem szerént na-gyon helyesen (330*/197/1).
~ (330*/197/6).
napnyugat fn (6)
1. Nyugat. De napnyúgotról egyszerre Újabb teherre kapott Felhők vitorláznak erre, És el-fogják a’ napot (397a/1109). 2. Tőlünk nyu-gatra elterülő országok együttesen. Elektrumi szikrát vehetne magának, Mellytől minden né-pek megrázattatnának, Érzené ütésem’
akár-napnyugotsó 975 nardus melly szegelet, S’ tüzet kapna tőle napnyúgot,
napkelet (337/288).
napnyúgot (337/411), Napnyugot’ (454/582), nap nyugot (413a/834), Napnyúgotot (337/
241).
napnyugotsó mn (1)
Nyugaton levő, nyugati. Nem tudom, mi okon lehetne kitsúfolni azon Helységeket, mellyeknél szokásban vagyon az északsó, napkeletső, délső, napnyúgotsó terminátió?
(330*/197/6)
napolván in (1)
Éldegélve, napjait töltve. Én is akkor csak hi-deg Vérrel barátkozom hihi-deg Lilimmal, Úgy ~ mint rideg Vén Pellikán ifjúi daljaimmal (288/
107).
Nápoly fn (4)
Helynév. Város Olaszországban. Egy olly Hazafi adattatván néked, Ki ~ba menvén or-szágos követnek, Ditsőséget szerzett a’ Ma-gyar nemzetenek? (306/285)
~ (306/281), ~’ (306/287, 292).
nappal hsz/fn (6)
I. hsz Reggeltől estig. Azok, a’ kik ~ angyali bálványok, Éjtszaka lüdértzek ’s merő boszor-kányok (330/1373).
II. fn A reggel és az este közötti időszak. Már