M a g y a r o r s z á g . Ô cs. kir. ap. Felsége születés-napját Buda-pest közönsége mind a két városban keresztény alattvalókhoz illő áhitattal ünnepelte meg. B u d á n a vári plebánia-templomban mélt. K r a u t m a n n József felszentelt püspök és esztergomi kanonok, P e s t e n pedig ft. S z á n -t ó f y An-tal prépos-t és budakerüle-ti esperes ur -teljes egy-házi segédlet mellett tartották a ,Te D e u m ' - o t és utána a nagy misét, mellyen a nagy számú közönségen kivül
min-den cs. kir. polgári és katonai hatóságok teljes diszben meg-jelentek.
— A sz. István napi egyházi menet f. hó 20-án Budán ez idén is szokott ünnepélylyel tartatott meg. A menetet m.
K r a u t m a n n József félsz, püspök és esztergomi kanonok ur vezette. A magyar beszédet ft. H a a s Mihály prépost és pestkerületi iskolai felügyelő ; a németet pedig ft. S z á n -t ó f y An-tal prépos-t és esperes urak -tar-to-t-ták. A mene-ten valamint az egész isteni tisztelet alatt a cs. kir. katonai és polgári hatóságok és számos főurak voltak jelen. Közönség nagy számmal. Az idő kedvezett. A hatóságok részéről min-den elkövettetett, hogy az ünnepély a lehető legnagyobb fénynyel menjen végbe. A katonaság tisztelkedett, a banda a néphymnust hangoztatá, az ágyuk megdördültek ; a sz.
kezet minden cs. kir. hivatalnokok, kizárólag magyar egyen-ruhában kisérték, megelőztetve a két város plébániáinak pompás és számos lobogói által. Az ablakok és utczák áhíta-tos nézők által elfoglalva. A két egyházi beszéd átalános tet-szésben részesült, s középülésünkre szolgált. Délután 4 óra-kor nagy tábla ő cs. kir. fenségénél, A l b r e c h t főherczeg-nél, ki távollétében az ünnepen részt nem vehetvén, a nemzet ezen kegyeletes történeti napja iránti magas részvétét ez ál-tal is tanusitani és kitüntetni méltóztatott.
A u s t r i a. F. hó 15-én ment végbe, mint már jelen-tettük, ft. R a u s c h e r Othmár lovag és bécsi hg-érsek ur ö excellentiájának érseki székébe ünnepélyes beigtatása.
— A jó leánycselédek képezésére alakult b é c s i M a r i a e g y l e t közhírré teszi jövedelem- és kiadáskimu-tatását 1852-ik évi december 1-től egész 1853-iki május vé-géig. A bevétel tett 7,713 frt 44 krt ; a kiadás 70002 frtot.
A fönebb irt idő alatt 295 leányka ápoltatott. Május végén 47 leány volt az intézetben. Az egyletből jó bizonyitvány-nyal elbocsátott leányok a legkedvezőbb szolgálati-helyeken lőnek elhelyezve.
N é m e t o r s z á g . A rajnai tartományokban az egy-ház és állam közötti súrlódások tettleges kitörésére, mint látszik, első okul szolgálandnak a papi csődvizsgák. Olvasóink tudják, hogy a felsőrajnai egyháztartomány püspökei leg-újabb emlékiratukban a papi csődvizsgák tarthatását kizáró-lag az egyházhoz tartozónak nyilatkoztatták ki. Az államha-tóságok azonban e jogot átengedni nem akarják. A püspökök, be nem várva az illető államok beegyezését, hivatali jogaikat köteles buzgalommal kezdik gyakorlani. Igy a rottenburgi ordinariatus f. é. julius 26-án a megyei papsághoz körlevelet bocsátott, mellyben a lelkészjelöltek csődvizsgájára való meg-jelenési határnapul September eleje van kitűzve. Miután a
kérdéses körlevélben a lelkészjelöltek megkívántatott tulaj-donságai felsoroltattak, az okirat továbbá igy szól : „Az elő-rebocsátotí közhirül-adáshoz ama nyilatkozatot kapcsoljuk, hogy, tekintetbe vévén , miszerint az egyházi hivatali vizsga egészen a püspök számára kijelölt jogok és kötelmek körébe tartozik, a netalán az államhatóságok által megtartandó s az egyházi-theologiai szakmányba, mellyhez az egyházi jogtan is tartozik, beavatkozó csődvizsgákoni bármilly részvevést ezentúl az egyházi rend megvetésének, illetőleg ennek irá-nyában való ellenszegülésnek veendjük, és minden rész-vevők ellenében az illy magaviselet által igazolt s megérdem-lett egyházi fegybüntetések alkalmazásával fellépni magunk-ban elhatároztuk. A decanatus ezennel oda utasittatik, hogy jelen rendeletet az illető kerületében létező papokkal, a
püs-pöknek esküdt engedelmességre való határozott utalással mielőbb közölje." Kevés idő múlva a württembergi , S t a a t s -an z e i g e r'-ben S ch e d 1 e r aláirással a királyi cath. egy-házi-tanács — mellynek tagjai között néhány catholicus is találtatik — állami tekintélynél fogva a cath. lelkészjelültek számára oct. 4-ére csődvizsgát hirdetett; hogy pedig az állam részéről e csődvizsga-hirdetéshez némi suly adassék, a deca-natusi hivatalokhoz erélyes kormányrendelet bocsáttatott. A ,D. Volksblatt' szerint e kormányrendelet a szokásos bevezetés után világos szavakkal emliti a püspöki rendeletet s kiemeli, hogy, miután a rottenburgi püspök a kormányi
előterjesztvé-nyeket el nem fogadta , más részről pedig az államhatóság se hajlandó az e csődvizsgánál őt illető jogáról lemondani, a kir.
cath. egyházitanács kénytelennek érezte magát, ujolag papi csődvizsgát hirdetni. Továbbá kijelenti e kormányrendelet, hogy a püspöki tilalom, miszerint senki meg nejelenjen az állam által elrendezett csődvizsgán, teljességgel senkit vissza ne tartóztasson a megjelenéstől; mert senki, ki az államhatóság által tartott, vagy legalább annak részvevése mellett elren-delt csődvizsgát ki nem állja, királyi védnökség alatti egyházi javadalmakra kitüzetni, sem pedig, ha valamelly magán egy-házi védnök alatt álló javadalomban alkalmazást nyert, az állami hatóság részéről megerősittetni nem fog. A decanatu-soknak kötelességeül tétetik e kormányrendeletet mielőbb közülni mindazon papokkal, kik 1850-ben vagy előbb még felszenteltettek, s egyszersmind magokat a történt tudomás-vételről bizonyosokká tenni. „Mi — ugy mond a ,D Volks-blatt', a rottenburgi egyházi megye papságát félreismernők, ha kételkedni tudnánk, hogy az összes papság örvend s be-csületére való dolognak tartja, miszerint előcsatárul lőn a nagy harczra kiszemelve."
— A ,Schw. Merk.' irja Karlsruheből, hogy a freiburgi érsek ujabb Írásbeli felszólitás által intette a nagyherczegi főegyházi tanácsot, miszerint a cath. egyháznak köteles enge-delmességnek eleget tegyen , ellenkező esetben , noha atyai szivének legnagyobb fájdalmára, a legnagyobb szigort — a kiközösitést — kell alkalmaznia. A nagyherczegi kormánynak e tárgy körüli nézete eddig homályba van burkolva.
— A fuldai püspöknek általunk is közlött (II. 19. sz.) óvástételére vonatkozólag a ,Fr. J.'-nak következőleg irnak Kasselből : ,Ha mindjárt a H a s s e n p f 1 u g-ministerium a fuldai püspöknek többrendbeli személyes engedvényeket tett is, mindazáltal teljes bizonyossággal állithatni, hogy sem az uralkodó herczeg , sem a minister urak a fuldai püspök által felhozott igényeknek nem fognak engedni, hozzátéve , hogy a második kamara határozottan ellene nyilatkozott emez igé-nyeknek. Az első kamarában leginkább V i l l m a r törekedett a püspöki követelményeknek elégtételt szerezni, mig L ő b e 1 másod cancellár ismételve ellenök szólott.' Ugyancsak Kas-selből irják, hogy a fuldai püspök, a kormánynak eleve kinyert jóváhagyása nélkül gyermekseminariumot szervezett, melly
tény az államhatóság részéről eleinte rosszalást vont maga után, azonban isméti felterjesztések folytán utólagosan hely-benhagyatott.
— G e i l e n k i r c h e n b ő l irják a ,D. Volkshalle'-nak, hogy feltűnően nagyobb számmal járnak most a tractatustár-sulatok colporteur-jei e vidéken. Milly méreg-gaz magvak hintetnek el ezen, a cath. egyház elleni elferditések- és rágal-makkal feleresztett iratokban, kitetszik a következőkből. A terjesztett ,Kinderbote.' Vierter J a h r g a n g , 3. Heft, 79. la-pon ez áll : ,Idegen isteneid ne legyenek én előttem ! S ime a catholicusok Máriát imádják, s fa- és kőből faragott képek és szobrok előtt térdelnek ; igy cselekedtek Egyptom- és Bábel-ben, stb.' A 94. lapon áll : ,Miért imádkoznak a keresztények Máriához^és másokhoz, kiket ők szenteknek mondanak? írva vagyon : En vagyok az ur, a te Istened, kivülem ne legyenek más isteneid! Az Istent imádd a te uradat, s neki egyedül szolgálj ! Valljon nem gyakorolják-e ők a bálványozást s ki tanította őket erre ?' A 97-dik lapon olvashatni : ,Tudjad, hogy a ki magát Krisztus e földöni helytartójának mondja, a pápa Romában, sokkal inkább Krisztusnak ellensége, és üldö-zője mindazoknak, kik Jézust követik.' Valóban korunk szé-gyenére válik, ha az illy rágalmaknak árubabocsátása szaba-don történhetik.
N é m e t a l f ö l d . A cultusügyet illető törvényjavaslat aug. 10-én lőn a németalföldi második kamara asztalára le-téve, mire az elnök a törvényjavaslat fölötti vitatkozást 12-ig elhalasztani indítványozta. Több szónok hosszabb időre való elhalasztást sürgettek, arra támaszkodva, hogy a kamarai vitatkozások nem fognak kívánt sikert eredményezhetni, ha csak az egyházügyi ministernek, jelenleg Romában lévő L i g h t e n v e i d urnák hivatalos tudósítása be nem váratik.
A szónokok megnyugtatására s felvilágosítására kinyilatkoz-tatta' a külügyi minister, hogy Lightenveld ur küldetésének nincs más czélja, mint elég korán enyhiteni azon kedvezőt-len benyomást, mellyet a kérdéses törvényjavaslat a szent-séges atyára netalán gyakorolhat.
— A vallási társulatokra az állam által gyakorlandó -feliigyelést illető, már módositott törvényjavaslat f. hó 12-én került a második kamarában tárgyalás alá. Számosan szóno-koltak ellene és mellette, — az eredmény még nem tudatik.
— A kormány által módositott vallási törvény követ-kezőleg hangzik : 1. §. A különféle vallástársulatok a kor-mánynak szervezetökről tökéletes és azonnal való jelentést tegyenek , s lueszközölni törekedjenek annak jóváhagyását azon határozmányokra nézve , mellyeket a kormánynak köz-reműködése nélkül foganatosítani nem lehet. 2. §. A papok, kik hivataluk elfoglalásakor olly esküt vagy fogadalmat t e t -tek, melly az állam-, vagy a nyilvános béke és biztosság biz-tositására nézve veszélyesnek látszik , különösen hűséget es-küdjenek a király és engedelmességet az állami törvények irányában. 3. §. Külföldiekre nézve egyházi hivatalok visel-hetéseiil szükséges egy különös királyi felhatalmazás. 4. §.
Az elismert egyházi czimek nem adnak bármi jogot, szaba-dalmat vagy rangot. 5. §. A tartományoknak vagy községek-nek nevei , mellyeket a vallástársulatok valamelly egyházi törvényhatóság jelölésére használnak, egészen egyháziaknak, minden egyéb jelentés nélkül, tekintendők. 6. §. A vallás-szolgák és a vallástársulatokat képviselő testületi intézetek szék vagy tartózkodási helyének czélszeriiségéről a király határoz , valamint azon intézetel»és székhelyek czélszerü — vagy czélszerütlenségéről is , mellyek ő felségének jóváha-gyása nélkül 1848-iki nov. 5-ike után felállíttattak. 7. §.
Egyházi ruhát csupán épületekben és elzárt helyeken s ott szabad viselni, hol nyilvános isteni-tisztelettarlatik. 8. §. Az istenitisztelet végzésére szánt epületek csupán a király j ó -váhagyása mellett építhetők. 9. §. Olly helyeken, a hol egy-nél több vallástársulat létezik , vallási ünnepek megülésekor a harangokkali harangozás csupán a tartománybeli királyi biztos beleegyezésével történhetik meg. Kitetszik ebből, hogy ezen egyházftörvénynek ellenséges szelleme lényegileg meghagyatott.
O l a s z o r s z á g . A ,l'Univers'-nek irják jul. 31-ről Romából, hogy páter B o b o 1 á-nak , Lengyelországban szü-letett jezsuitának canonisatiója augustus 21-én szent Péter templomában fog véghezmenni. Előbbi határozat szerint e szertartásnak csak novemberhóban kellett volna megtörténni;
hogy azonban a jelenleg Romában lévő jezsuitaatyák, kik az átalános rendi gyülekezetben résztvettek , e ritka egyházi ünnepélyen jelen lehessenek, a szentséges atya az ünnepélyt aug. 21-ére határozni méltóztatott. P. B o b o l a mint vér-tanú szenvedte a halált a cath. egyházért, és már XIV. Bene-dek pápa kinyilatkoztatta, hogy nálánál az egyház ujabb időkben buzgóbb s hirkoszoruzottabb védőt fel nem mutathat.
F r a n c z i a o r s z á g . A közoktatási minister kö-vetkező körlevelet bocsátott a franczia püspökökhöz : ,Páris, jul. 29. 1853. Főtisztelendő Ur ! Francziaország másod izben fogja aug. 1 5 - é t , a császár névnapját , ünnepelni. Kérem ö n t , szíveskedjék papságát e nemzeti éviinnepre figyelmez-tetni. Nem kételkedem, az egyház fel fogja használni ezen vallási ünnepélyt, hogy F r a n c z i a o r s z á g N a g y v é d -a s s z o n y á n -a k pártfogását ő Felségére kikérje , ki h-azánk- hazánk-nak magas rangját visszaadta, mellyre az a világban hivatva van. A megyei főnök főtisztelendőségeddeí értekezendik, hogy az ezen vallási ünnepélyhez szükséges előkészületek megtétethessenek. Főtisztelendőséged szives leend a lelkész uraknak erre vonatkozó utasítást adni, hogy az által a kü-lönböző hatóságok közt teljes öszhangzás eszközöltessék. Az ünnepély, valamint utolsó évben, álland Te Deumból, mellv az isteni tisztelet után énekeltetik. Egyébiránt, stb.'
— Aug. 15-ke, mint Boldogasszony mennybemenetelé-nek napja az egész országban rendkívüli fénynyel tartatott meg.
— Párisban a C e r e m o n i a l e E p i s c o p o r u m gyönyörű kiadásban jelent meg. A l'Univers igen helyesen jegyzi m e g , hogy ámbár e könyv a püspökök használatára van szánva, azt mégis az egész cath. világ és nevezetesen a papság használhatja. A ceremoniálék, mellyek anyai nyelve-ken bocsáttatnak közre, az egyházi tekintély jellegét nélkülözik , és csak annyiban birnak értékkel, a mennyiben az e r e -deti ceremóniáiéhoz közelednek , szintúgy mint az áldozár, ki annál jelesebb, minél inkább követi püspökét, kiről irva van : f o r m a f a c t u s g r e g i s . A jeles munka 12-nyi alakú és 350. lapra t e r j e d ; ára négy frank, czime pedig : „ C e r e -m o n i a l e E p i s c o p o r u -m . Edition d'Haniaq de Malines, 1853. collationée soigneusement sur les meilleures éditions.
Chez Lagny Preres, rue Borurhon-le-Chateau."
— Augustus 2-án fejeztetett be a la-rochellei egyház-tartománynak zsinata. Az utolsó nyilvános ülésre D o n n e t bibornokon és 10 püspökön kivül 400-nál több aldozár gyűlt össze.
— A párisi érsek Migne abbét figyelmezteti, hogy miu-tán nagyszerű vállalata jóváhagyását viseli homlokán, őrizkednék olly munkákat fölvenni, millyen egyike a D i c t i o n -n a i r e d e s P r o p h é t i e s e t d e s M i r a c 1 e s , mellybe-n igen merész , sőt hibás állitások foglaltatnak. A jeles abbé tiszteletteljesen menti m a g á t , állitván, miszerint e könyvet egy igen tudós pap szerkesztette, u g y , hogy minden utóbbi áttekintést fölöslegesnek tartott. ígéri végre, hogy a könyvet kijavítva bocsátja újra sajtó alá.
— Méltán tartani lehet, nehogy a jó egyetértés , vagy legalább béke a l'Univers,"és a gallican párttöredék között meg ne zavartassák. D u L a c , a l'Univers egyik szerkesz-tője az E g y h á z é s á l l a m czim alatt tartalmas munkát bocsátott közre , mellyet bizonyos D e l a c o u t u r e abbé, a . J o u r n a l d e s D é b a t s'-ban rutul félreértelmezett.
V e u i l l o t főszerkesztő bajtársa mellett fölszólamlott. F e l -jegyzésre méltók a komolyan nyomatékos szavak, mellyekkel
az ügyének igazságáról meggyőződött védíT utbaigazitó czik-két bezárja : „Ha van az egészben , mi reánk nézve busitó és sebző , mit ki sem tagadand , az , hogy ^ egyháznak azon szolgáival találkozunk, kiket a vallásnak ellenei mindenkor örömmel hallgatnak ; kik a synodusok- és conciliumokban n e m , de a J o u r n a l d e s D é b a t s , az I n d é p e n d a n c e b e l g e és minden más ellenséges táborokban igen szivesen láttatnak ; kik a világi hatalmat figyelmeztetik, hogy az e g y -házi hatalom visszaélését őrszemmel kisérje, és kik, hogy ezt gyanúsíthassák, védőinek szavait meghamisitják; kik a földnek minden gonoszait békében hagyják, de kik épen nem n y u -godnak , ha arról van szó, hogy az ultramontanusokat rágal-mazzák; kik egy sort sem imának a szemtelen káromlók ellen, de kik önköltségükön könyveket bocsátnak közre, mely-lyekben huszonöt- vagy harmincz cath. i r ó t , Bonaldot vagy Maistre-t sem véve k i , amúgy tömegben gúnyolnak és gya-láznak; áldozárok, kiknek főgondjuk megakadályozni, hogy a vallás szabad ne legyen és hatalmat ne gyakoroljon , kik csak azért látszanak lépni az oltárhoz, hogy Isten kérjék , misze-rint egyházát megalázná, és fejétől megfosztaná."
— B a r r a i egy gazdászati lapnak szerkesztője, nem r é g következőleg nyilatkozott lapjában : „Az egyház, midőn imádságokat rendel, mint nem rég Bordeaux-ban és másutt tevé, hogy az esőzés megszüntetését megnyerné, badar elő-itéleket terjeszt. Illy esetekben nem hiu imákra, hanem értel-mes munkára van szükség. Az esővíznek árkok általi lecsapo-lása a veteményekre nézve nagyobb haszTnot hajt minden képzelhető imáknál. Isten hasznos munkák által tiszteltetik."
A l'U n i v e r s szerkesztője e szavak miatt keményen meg-rója B a r r a i t , ki miután Istenben nem hisz, ha a világnak első gazdásza volna is, csak veszedelmes utasítást adhat
ol-vasóinak. V e u i l l o t ur ellentétül felhozza G u i z o t urnák e tárgyra vonatkozó nyilatkozatát. „A földmivelői életben, ugy mond a kitűnő philosoph, az ember szüntelen Istennel és hatalmával találkozik. Bármilly szükséges is a munkának si-kerére a tevékenység, ügyesség, előrelátás és vigyázat : mindez szintolly elégtelen, mint szükséges. Isten az , ki az időszakkal, időjárással, nappal, esővel és a természet egyéb jeleneteivel rendelkezik, mellyek az ember munkájának sikerét elhatározzák. Nincs olly g ő g , melly ezen függésnek e l -lentállhatna, nincs tudomány, melly alóla kicsúszhatnék. Ezen igazság az embert végzete körül nemcsak alázatosságra inti, de még nyugalom- és béketűrésre is vezeti. Ha az ember földeinek termékenyitése és használata körül mindent m e g -tett, mi tőle függ, szükség, hogy várakozzék és remélljen."
Igy irt a nagy állambölcs. A várakozás- és odaengedésen kivül bizonyára még az i m á t is megemlitendette, ha előre tudja vala, hogylesz olly istenkáromló, ki az egyháznak imáit absurd előitéleteknek fogná bélyegezni.
B e l g i u m . A mechelni érsek és bibornok S t e r c k x Engelbert tudatja híveivel, hogy a brabanti herczeg ő királyi felsége által külön levélben megkerestetett a házassági f r i g y
-nek közte és M a r i a - H e n r i c a austriai főherczegnő ő cs.
kir. fensége között ünnepélyes egyházi megáldására. A bibor-nok-érsek nyilvános imádságokat rendelt meg az egész me-gyében a %nséges pár hosszú és boldog életeért.
— A belga püspökök, nevezetesen a mechelni ( f r a n -cziáid malinesi) érsek és anamuri, genti, brüggei és lüttichi püspökök körlevelet bocsátottak ki, értesitvén hiveiket a szentséges pápának azon kegyelméről, mellynél fogva a belga hiveket feloldozza a husételektőli megtartóztatás kötelessége alól a szombat-napokon, ha ezek különben nem böjtnapok, és ha eziránti dispensatio kinyerése végett magokat a püspök-nél, vagy esperespüspök-nél, vagy pedig plébánosnál jelentették.
S z e m é l y z e t i e k . Nagyontisztelendő és tudós B o r o s s Károly ur , a pesti cs. kit. egyetemnél dogmatica tanára , szombathelyi megyés p ü s -pök ő méltósága által szombathelyi plébánossá kineveztetett.
O cs. kir. apostoli Felsége Schönbrunnból kelt aug. 3-iki legfelsőbb ha-tározata által győri kanonokot és mosonyi főesperest P ü t z Ferenczet s a á i i sz. Andrásról nevezett apáttá ; győri kanonokot és városi plébánost N ó v á k Ferenczet, sz. k e r e s z t i apáttá ; és sopronyi kanonokot , városi plébánost és alesperest E a c h Ferenczet az Üdvözítőről nevezett p o p ó c z i préposttá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott.
K e g y e s a d o m á n y o k . C s e k l é s z r ő l aug. 15-kén a Jézus sz. Gyermekségének társulati főpénztárába küldöttek : Gróf A p r a x i n Sándor 5 frtot ; Gróf A p r a x i n Ilona 5 frtot ; Gróf B a t t h y á n y Ilona 5 frtot ; Gróf B a t t h y á n y Katalin 5 frtot. Többen : 2 frt 30 krt, összesen : 2 2 frtot 3 0 krt p. p.
M e g h i v á s . A j ó és o l c s ó k ö n y v k i a d ó t á r -s u l a t f. é. augu-stu-s 27-kén a bibornok-herczeg-primá-s ő eminentiája vezérlete alatt Pesten a papnöveldéi könyvtárte-remben társulati közgyűlést fog tartani, mellyet ő eminen-tiája által az egyetemi templomban mondandó püspöki mise fog megelőzni. Melly közgyűlésre és ájtatosságra a t. cz.
alapitó, dolgozó s részvényes tagok tiszteletteljesen m e g -hivatnak.
T a r t a l o m : Az uj polgári törvénykönyv. II. (K törvénykönyv eredete.)
E g y h á z i t u d ó s í t á s o k . M a g y a r o r s z á g : K a l o c s a : beigtatási ünnep. — M i s k o l c z : bibornok és hg-primás a minoritáknál.—
E r d é l y : szebeni gymnasium ; püspöki körút. — N é m e t o r s z á g : Történeti előzmények a rajnai tartományban. A r o t t e n b u r g i püspök nyilatkozata. M e n z e l Carrière felöl. Deutsche Volkshalle. — F r a n c z i a -o r s z á g : Zsinati beszédek ez intézmény szükségességéről.
V e g y e s e k . Magyarország, Austria, Németország , Németalföld, Olaszország, Francziaország, Belgium.
S z e m é l y z e t i e k . Kegyes adományok. Meghivás.
T u l a j d o n o s és f e l e l ő s s z e r k e s z t ő : Dauielik J á n o s . — K i a d ó : Emich G u s z t á v n y o m d á s z .
P e s t , 1853.' Emich Gusztáv könyvnyomdája, uri-utcza 8. szám.
R E L I G I O .
E G Y H Á Z I É S I R O D A L M I F O L Y Ó I R A T .
P E S T E N ,
23.
AUGUSTUS 2 5 . 1 8 5 3 .M e g j e l e n i k e l a p h e t e n k i n t h á r o m s z o r : k e d d e n , c s ü t ö r t ö k ö n é s v a s á r n a p o o . A z e l ő f i z e t é s i d i j f é l é v r e p o s t á n 6 ; h e l y b e n 5 frt p . p . E l ő f i z e t h e t n i m i n d e n c s . k i r . p o s t a h i v a t a l n á l , P e s t e n a s z e r k e s z t ő s é g n é l ( K a l a p - u t c z a 5 . s z . ) é s H a r t l e b e n K . A . k ö n y v k e r e s k e d é s é b e n .
S z e p e s - e g y h á z i régiségek. * ) V I .
A már említett oltárokon kivül vagyon még több, mellyek eredete többnyire a 1 5 . század utolsó s a 1 6 . első éveibe esik, némellyek azonban későbbi korból valók s nem csak stylre de magára a munkára nézve is igen elütnek s szomorú emlékül szolgálnak, mennyire sülyedta 1 6 . század-ban az egyházi művészet. Számra tizennégy oltár vagyon.
Egyébiránt az emiitett oltárok nem egyedüli szépsége ezen egyháznak. Iveket kellene Írnunk, hogy ékességeit megis-mertessük , s valóban k á r , hogy ezen remek egyházi inü még csak nevénél fogva sem ismeretes e h o n b a n , mellynek egyik ritka éke. Létezik ugyan egy kézirat, mellynek szer-zője egyszerű lőcsei polgár M a y e r István, s mellyben mind az egész város, mind pedig nevezetesen ezen egyház
szép-ségei le vannak írva és rajzolva, habár itt-ott hiányosan s nem is épen remekül, de minden esetre kilencz évi bámu-landó szorgalommal ; mindazáltal ezen munka is csak ma-gányos birtokos tulajdona, habár néhai H o r v á t h István ezen kéziratra, melly elébe terjesztetett, illy megjegyzést i r t :
„Opus M. S. Stephani M a y e r Civis Leutschoviensis, in quo Antiquitates Urbis Leutschoviensis collectae, et ma-xima cum diligentia delineatae sunt, dignum omnino esse, ut ab interitu, qui eidem immmere videtur, salvetur, et Museo Nationali Hungáriáé e liberalitate concivium inferatur : his-ce in fidem subscriptus testor. Pesthini, die 1 6 . dec. 1 8 2 4 . Stephanus Horváth m. p. Bibi. Széch. Reg. Custos.'' Már maga az indok, melly a nevezett polgárt munkájának meg-kezdésére birta, mint ő maga i r j a , nevezetes , hogy t. i. a franczia forradalom alatt sok idegen n a g y o k , fejedelmek s hires férfiak Lőcsén lévén, a sz. Jakabhoz czimzett templo-mot megtekintették s bámulva mondották : „ K á r , hogy mindeddig nem találkozott senki, ki illy régiségeket hiven és pontosan leirni s lerajzolni iparkodott v o l n a " ; ennélfogva ő habár 4 6 éves, hozzáfogott e munkához s kilencz évig dol-gozott rajta.
Hogy azonban honfiainknak a lőcsei egyház művé-szeti kincseiről némi fogalmuk legyen, némellyeket meg-emlitendőknek tartunk. Különösen ötlik szembe egy goth modorú, számtalan pyramisekből, mellyek mindenféle ékít-ményekkel csaknem tulhalmozvák, álló fekete toronyalak a főoltár evangeliumi oldalán bent a szentélyben ; magassága
7 öl, 4 ' és 1 " ; szélessége pedig — az alapzatot értve — 1 öl, 2 ' és 4 " ; fölfelé fokonkint karcsúbb, s vékony csúcs-ba végződik ; a munka finomsága mindent túlhalad, s nyil-vánosan hirdeti, milly gyöngéd s tulvilágiak után mennyire sóvárgó érzelem lakta a szerzők szivét, s milly olvadó sze-retet Annak irányában,kinek ez állvány készült! Az állvány keresztül látható, s ajtócskával ellátott szentség-szekrény, minő több régi egyházban látható, mellynek építtetése azon korba esik, mellyben az oltárok szentség-szekrény — ta-bernaculum — nélkül készültek. Szepesben több egyházban láthatni azt. — A főoltár átellenében a nagy é n e k -kar alatt állanak a városi tanács padjai, mellyeken a remek munkán kivül leginkább a szinek elevenségét és tisztaságát kell bámulnia a nézőnek, ha észreveszi rajtok az 1 4 9 4 - k i évet, mellyben készültek. Ugyan ezen évben tartatott Lő-csén U l á s z l ó magyar és A l b e r t lengyel király közötti tanácskozmány, húsvéti időben, melly alkalommal F r i g y e s bibornok legünnepélyesebb szertartások között tartotta az isteni-tiszteletet; alkalmasint ekkor és e czélra készültek a még mindig gyönyörű padok.
A szószéknek mind nagysága mind szépsége bámu-landó. Magassága 7 öl és egy lábnyi; az egész pedig ara-nyozott ékítmények- és gyönyörűen faragott faszobrok- s képekből vagyon összeillesztve; különösen kiemelendő Moy-zses a törvénytáblákkal, roppant de Ízletesen készült alak, mellyen az egész szószék nyugszik, háttal egy oszlophoz támaszkodva. A födél csúcsán a feltámadott I s t e n -e m b -e r győz-elmi zászlóval áll, az alatta lévő kup két oldalán pedig két angyal életnagyságban. E g y fönséges trón e z#) , mellyről nem emberi, s az idővel változó és emberi hatalom által összezúzatható, de isteni s örök tör-vény hirdettetik, mellyről a világ M e g v á l t ó j a mondá:
• ,,Az ég és a föld elmúlnak, de az én szavaim el nem múlnak." E szép mű 1 6 2 6 . évben készült; alapitója K r a -m e r Antal.
Ezen egyháznak, s mondhatnók, honunknak ritkaságai közé tartozik a nagy orgona, mellynek magassága — csak az énekkartól fölfelé számítva — 6 öl. Nem említvén a külmunkát u. m. a gyönyörű fafaragványokat, csak magára
*) A lőcsei plebániatemplom leirásának folytatása. L. R e -l i g i o 13. sz. A fo-lytatás idáig va-ló e-lha-lasztásának oka, ezen rész későbbi beküldésének tulajdonítandó. Szerk.
*) A szószékről lévén szó, el nem mulaszthatjuk e helyen föl-jegyezni, mit Dr H e t t i n g e r „Die kirchlichen und so-cialen Zustände von Paris. Mainz 1852." czimü munká-jában, a franczia clerusról szólván, igen jelesen feljegyzett :
„Auf den Gassen und Plätzen der Stadt — hörte ich einen Prediger sprechen — da ist der Priester stumm und schweigend , ein Fremdling und verachtet vielleicht ; — aber auf der Kanzel, da ist er König, und die Kirche ist sein Reich."
19
az orgonára figyelmeztetjük t. cz. olvasóinkat. Már a 2 7 . hangváltás kezeskedik nagyszerűségéről. Mind a mellett, hogy az egész remek mü számtalan évektől annyira rongált állapotban v a n , hogy használhatlanná vált s sok fuvölya részint elveszett, részint összetört s lezuhant, a hangok nem esak olly erővel, de egyszersmind olly bájjal is birnak, hogy minden disharmonia daczára gyönyörködtetik a hallgatót.
Kár, hogy romlott állapota miatt nem lehet használni, s pénzhiány miatt használhatóvá tenni. Azonban ugy látszik, hogy ennek is az egész templommal együtt jöbb jövője fog derülni. E napokban ugyanis a bécsi, régi egyházi épületek fentartására fölügyelő bizottmány levele érkezett mgos püs-pök urunkhoz, mellyben ő mlga arról tudósittatik, hogy a lőcsei egyház az illető bizottmánynak figyelmét annyira ma-gára vonta, miszerint szakértőket szándékozik Lőcsére kül-deni, kik szükséges szemle után a teendőkről véleményez-zenek. Nem kételkedünk, hogy főpásztorunk, kinek az Isten egyházainak disze szivén fekszik, szives örömest megteend mindent e remekegyház fentartására s fölékesitésére, melly a mellett, hogy Isten fönségét hirdeti, egyszersmind honunk-nak egyik legnagyobb ékéül szolgál. Kötelességünknek tart-j u k egyszersmind itt megtart-jegyezni, hogy ő mlga már is bi-zonyos összeget áldozott egy régi, összetört s már csak ol-tárlapból álló oltárnak régi állapotjába visszahelyezésére;
mi pár hét múlva meg is fog történni, s igy nem sokára a több százados oltárlap u j goth ékítményekkel lesz ellátva.
A munkát önkénytesen M e r k 1 a s Venczel lőcsei tanár ur vállalta m a g á r a , kinek azt is köszönhetjük, hogy az emii-tett bizottmány a lőcsei templomra fordította figyelmét. — Egyébiránt ezen orgona készítése 1 6 2 3 . évben kezdetett meg, bizonyos K o l n i t z Kristóf által ; 1 6 2 8 . évben a faragói munka bevégeztetett és ugyanazon évben az első fuvolya téte-tett b e l e ; 1 6 2 9 . évi ker. sz. János napján először használ-t a használ-t o használ-t használ-t ; kerülhasznál-t pedig 1 3 , 0 0 0 magyar forinhasznál-tba. Meshasznál-tere volhasznál-t H u m 1 e r János, ki a munkát be nem végzé, mivel közben az állásról leesett és meghalt. Legnagyobb érdemet szerzett magának ezen orgona mellett nemes P o b s t Frigyes — e család jelenleg B o b e s t családnak neveztetik — ki mind maga sokat áldozott reá. mind pedig másoktól szedett. Ezen orgonán kivül van egy kicsiny is a nagy oltár átellenében álló choruson, melly alkalmasint H u n y a d y M á t y á s idejéből származik, mert rajta a II u n y a d y a k czimere látható.
A templom éjszaki oldalán épen a bemenetnél áll sz.
György goth stylben épített k á p o l n á j a , mellyből a templom hajójába nagy vas rostély által zárt nyíláson láthatni ; e k á -polna később épült mint a templom; azt a tökéletesebb goth munka tanúsítja. Alapítója egy lőcsei ugyan itt eltemetett p o l g á r , kinek sírján következő goth felírás olvasható:
„Anno Domini 1 3 9 2 . in octava corporis Christi obiit Geor-gius U l e b a c h , fundator hujus capellae. Orate pro eo."
A kápolnának egykor jövcdelmes birtoka v o l t : többi közt S p e r f o g e l emliti, hogy Kassán házzal bir.
Sajnálni lehet, hogy nem évtizedek de századok alatt e remek egyház annyira elhanyagoltatott, hogy sok meg-rongált ékeire szánakozással kell tekinteni. A márványba vésett alakokkal s különféle feliratokkal diszesitett sírkövek az egyház minden oldalán érdekes látványt nyújtanak ; t ö b -bek közt feltűnnek a T h u r z ó k sírkövei. Más sírkövek
pedig — többnyire vörös márványból készültek — itt-ott a földön hevernek, részint sértetlenek részint megcsonkitvák.
Legnagyobb kár a z , hogy a gyönyörű fresco festmények, minők az egész falat ékesítették, most bemeszelvék. Ezen bemeszelés 1 6 9 7 . évben történt, G y ő r f y László lelkész által ; csak néhány festmények láthatók a sekrestye felett.
Hogy azonban ezen művészeti kincs annyira elhanyagolta-tott, annak oka magának e templomnak történetében fekszik.
A X V I . századi egyházi forradalom Szepesben legnagyobb hatalomra jutott. Nincs szándékunkban itt mindent emliteni, egyedül a főpontokat érintjük. Már 1 5 2 6 . évben a templom kincseinek egy része a hon szükségeire eladatik, egy része pedig elsikasztatik. H e n k e l Sebestyén buzgó cath. lelkész akadályoztatja ugyan az u j tan terjedését 1 5 2 9 - i k évig, valamint utódja is M o l l e r György, ki 1 5 5 8 . évben meg-halt; de az mindamellett annyira elhatalmasodott, hogy utána már az u j szertartás tartatott ezen egyházban. S z e -pesben nem csuda, hogy a cath. templomok az evangeli-cusok kezeibe kerültek, inert ezek az u j tan mellett nem csak az orthodox nevet megtartották, de egyszersmind a szepesi prépost joghatóságát is elismerték, neki a cathedra-ticumot fizetvén, mi majd a X V I . század végéig tartott. A X V I I . század kezdetén nevezetesen 1 6 0 4 b e n ő felsége p a -rancsára P e t h e ő szepesi prépost az egyházakat, különö-sen a lőcseit a r. cath. lelkészeknek akarta általadni, azonban ellenszegülésre talált s kövekkel fogadtatott. Uly a l k a -lommal a lőcsei templom igen sokat szenvedett műkincsei-ben. ( L . Sperfogel.) A tulajdonos mindig az erősebb rész vala, mig végre B á r s o n y szepesi prépost mint kir. biztos ezen templomot 1 6 7 2 — 1 6 7 4 - b e n a catholicusok kezeibe jutatta, mi csak hosszadalmas ellenzés s nyilvános felkelés után történt meg. De még most sem volt biztos e b i r t o k , s a rendes lelkész csak 1 6 9 6 . évben iktattatott be. A R á k ó c z y f é l e forradalom alatt egy ideig ismét p r o t e s -tánsok birták azt. Mindezek után ítélve könnyű felfogni, mikép juthatott a remek müvekben olly dus egyház jelen állapotra.
A régi görögökről azt mondja Anacharsis vezetője — Barthélémy szerint — hogy templomaik gazdagsága s ékes-ségei akkor szaporodtak leginkább, midőn az erkölcsök rom-ladoztak, mert illy ajándékok által hitték a görögök kien-gesztelhetni isteneiket. Keresztény egyházainkkal épen el-lenkezőleg áll a dolog. Templomaink belseje közönségesen tükre a nép vallásosságának, s hitünk legvirágzóbb állapot-ban lehetett, midőn illy remekmüvek keletkeztek. A lőcsei egyház tanúja egyszersmind, milly buzgalommal ápolták fejedelmeink s nagyjaink Isten egyházait. H u n y a d y Má-tyás, kinek imahelyére — mellyen nejével együtt négy évig naponkint térdre borulva, imádta az Isten-embert — min-denkor pietással tekint minden hivő, s II. Ulászló megörö-kítették magokat ezen egyházban. Fájdalom a jelen mate-rialisticus idő még nem igen kedvez az egyházi épületeknek.
Le nem mondunk azonban a reményről, h o g y közel van azon kor, mellyben, kivált a nagyok, át lesznek hatva azon meggyőződéstől, hogy : „A Jove princípium " É s milly boldog, milly üdvös leend azon k o r ! Ha az egyházakra szánt áldozatok nem is fognak évenkinti bő kamatokat az alapítók kezeibe szállítani, a szellemi nyeremény, a népek ideiglenes s örökkévaló boldogítása, melly egyedül a vallás