Katechetische Vorlesungen über des heiligen Augustinus Buch : v o n d e r U n t e r w e i s u n g d e r U n w i s s e n
-d e n i n -d e r R e l i g i o n , stb. (Vége.) C.
A c a t e c h e t i c a l o k t a t á s a l a k j á r a n é z v e . Ismertető igen óhajtaná, ha valamint eddig, ugy tovább is saját nézeteit is előadhatná, illetőleg indokolhatná, miért
ezen és nem más észrevételeket ismertet Gruber munkájábólr azonban messzebbre terjedvén már az ismertetés, mint eleve gondolta, kénytelenittetik Gruber szavait észrevételek nélkül felhozni, hogy igy maga magát ismertesse.
Az észgyöző okokat illetőleg állítja 34. 1. hogy „fonák-ság a religionak, mellyet Istentől kinyilatkoztatpttnak hiszünk, igazságait ugy adni elő, hogy azokat előbb az észfogalmakból kifejtsük, és csak azután hozzuk fel a kinyilatkoztatásból meritettt történeti okokat. Ez csak nem átalános hiba a cate-chetical tanításban. Például : kifejtjük a mindenhatóság, bölcseség, jóság, igazság, szentség, szellemiség , örökkévaló-ság , szóval az Isten legfontosabb tulajdonainak fogalmát minden oldalról a természeti tüneményekből, és azon képze-tekből, mellyekkel mi bírunk a lélek tulajdonságairól ; és mi-után a gyermeket eléggé kinoztuk az illyetén tünemények felfogásával és a mi lelkünk tulajdonainak megismertetésévei, azt hiszszük, hogy az isteni tulajdonságok fogalmát már min-den részről és határozottan megalapitottuk ; s azután megem-lítjük még az isteni kinyilatkoztatás tekintélyét is, mondván:
Isten is ezt tanítja magáról a szentírásban ez, vagy amaz szavakkal ; és végre azt véljük , hogy már mindent megtet-tünk, ha a szentírás szavait a gyermekkel elmondatjuk, azokat megmagyarázzuk és igy megmutatjuk, hogy az, mit Isten ki-nyilatkoztatott , tökéletesen megegyez azzal, mit mi már a józan ész által is megismertünk. Azonban nem veszitek-e
észre, barátim, hogy illy módon az isteni tekintély egészen háttérbe szorittatik a hallgatók előtt ? hogy a tanítvány ek-kép arra bizatik , miszerint a religiot saját müvének ek-képzelje s azt mintegy megtisztelje az által, hogy Isten is azt tanítja, mit ö Isten nélkül is feltalált. Nem veszitek-e észre, hogy ekkép a hallgatónak egész vallási ismerete hibás leszen, mi-vel magát ügy tekinti, mint; vallásának szerzőjét, mellyért ennél fogva Istennek hálával nem tartozik ; és ezen maga ál-tal felál-talált valláshoz csak addig ragaszkodik, mig érzékisé-gének kedvezni f o g ; legott pedig felhágy vele , mihelyt az érzékiséggel ellenkezni fog." (80. 1.) ,,A kisdedeknek előa-dott igazságokat is be kell ugyan bizonyítani, de az észgyőző okok természetesek legyenek és ne mély okoskodás utján adassanak elő. Feltalálhatók pedig a történetben és a tiszta szívből származott hitben, melly a történethez ragaszkodik.
Azért merittessenek az okok Jézus, az apostolok és az anya-szentegyház ollyatén mondataiból, mellyek világosak s mely-lyekből fárasztó értelmezés nélkül is kihozhatni azokat. Ki a mi megváltásunkért alapitott isteni intézetben és Jézus vilá-gos mondataibán fel nem találja a mi halhatatlanságunknak legvilágosb védvét, az ollyan okoskodjék bár milly sokat a lélek egyszerűsége és szakadatlan tökéletesedése felett, még sem fog nyerni szilárd meggyőződést." (39. 1.) „Azért tisz-tének csak akkor felelhet meg a catecheta teljesen, ha taní-tását a szent történetben nyilatkozó isteni tekintélyre alapítja;
mindeneket abból származtat; tanítását azon kezdi és végzi."
Az indokokra nézve, mellyek a kisdedek akaratának indítá-sára szükségesek, szépen és igazán mondja Gruber a (247. 1.)
„Hagyjunkfelaz Isten parancsolatainak önzésre mutató előadá-sával, mellynél fogva a kinyilatkoztatott moral nyereségvágy-ból eredett számolás tárgyává alacsonyittatik. Hallgatóink-nak nem azért kell kerülni a lopást, hazugságot, szemtelen-séget, hogy be ne zárassanak, testi büntetés alá ne essenek, jó hiröket és az emberek bizalmát el ne veszítsék ; vagy f á j
-dalmas nyavalyát magoknak ne okozzanak ; vagy idő előtt el ne haljanak; nem azért kell dolgozni-és gazdálkodniok, hogy pénzt gyűjtsenek, szükséget ne szenvedjenek. Amazt kerülni, ezt pedig azért kell megtenni, mivel Isten akarja ; mivel ek-kép Isten előtt kedves dolgot cselekszenek , szeretetére ma-gokat méltókká teszik. Ez pedig csak akkor eszközölhető, ha i előbb a hitbeli igazságok alaposan előadatnak ; ha Istennek irántunki szeretete világosan és hatályosan megmutattatik i csak akkor fogja az isteni szeretet szivünket Istennek képe;
szerint ujjá alakitani." — „Az igazi erkölcsösségre csak az., által vezethetjük a kisdedeket, ha előbb megismertetjük ve—, lök azon hitbeli igazságokat, mellyek buzgó szeretet által a»
»zivnek — Isten parancsolatainak buzgó szeretetből szárma-zott megtartása által pedig az életnek megszentelésére alkal-masok." — Csak ez utón, nem pedig holmi eredményszámí-tás, vagy elmegyakorlat által érhetni el a catecheticai tanitás végozélját, t. i. tiszta sziv-, jó lelkismeret- s őszinte hitből eredett szeretetet. (261. 1. — I. Tim. 1, 3.) E végre ajánlja Gruber olly hathatósan a történeti oktatást. Sz. Ágoston sza-bályai szerint t. i. a) csak a főesemények adassanak elő; b) az ó szövetségi kinyilatkoztatás összefüggése szembetűnővé tétessék; c) mindenek Krisztus- és az ő egyházára vonatkoz-zanak; d ) az isteni Gondviselés folyamának kifejtése arra buzdítsa a hallgatókat, hogy az ő véghetetlen uralmát magok felett megismerjék. Az illy tanmód kétség kívül legalkalma-tosabb a hit szilárdítására; bennünket Isten imádására s sze-retetére, valamint parancsolatainak hü megőrzésére is ösz-tönöz. Az illy tanmód legtermészetesebb és a szellemi erők kifejlődésével legösszehangzóbb ; mivel a legnagyobb hitigazságokat történeti uton ismerteti meg velünk és Istentől f ü g -gésünk érzetét élénken tartja fenn bennünk ; egyszersmind szilárd és biztos is, mivel a legfőbb , csalhatatlan észnek nyi-latkozatain alapszik. (228. 1.)
ismertető azon meggyőződésben él, hogy a catecheticai oktatás üdvös sikerére, ha a tanítónak fentebb elősorolt tulaj-donait leszámítjuk, minek sincs nagyobb befolyása, mint ezen oktatás czélja helyes felfogásának; mivel ettől függ a kisebb vagy nagyobb szorgalom, melly a tanmód betanulására, az előadási képesség megszerzésére fordittatik ; tovább a kisebb vagy nagyobb buzgalom, mellyel e tisztünkben eljárunk, és az akadályok elhárításában, a segédszerek alkalmazásában fáradozunk. Halljuk e tekintetben is az ügyes és buzgó G r u -bert a (25. 1.) — Valamint a teremtésnek, ugy a Gondvise-lésnek is középpontja Jézus ; ő az Istennek tetsző emberiség feje. Kik szentek és boldogok lettek Ádám vétkétől fogva, csak a Megváltóbai hit által lőnek illyenek ; eljötte előtt a jövendőbe, eljötte után pedig az eljöttbe hittek. A fokonkinti kinyilatkoztatás oda czélzott, hogy az emberekben ezen hitet táplálja; kik azt ekkép elfogadták, valamint a szentségre ugy az üdvösségre eljutottak; kik pedig csak önmagok- és földi jólétökért fogadták el a kinyilatkoztatást, mint a zsidó nép, valamint a inegszentelés, ugy az üdvösség czélját is eltévesz-tették. Azért a kisdedeket a kinyilatkoztatás egész történetén, keresztül Ádámtól egész Krisztusig, ugy kell vezetnünk, hogy a történetnek egész folyamát, mint Krisztusra, az emberi nem-zet Megváltójára vonatkozót, fogják fel ; mindenütt ébredjen bennök az Üdvözítő iránti h i t , és ezen hit által a szeretet tiszta szív-, jó lelkismeret- és őszinte hitből. Ez pedig no csak azért eszközöltessék, hogy ekkép a kisdedek tiszta fel-fogással bírjanak, hanem hogy egyszersmind tiszta és szent érzetek is ébresztessenek keblökben, mellyek egész valójukat áthassák, a hitet életbe léptessék, őket pedig egészen uj t e -remtményekké alakítsák Jézus Krisztusban." — A cateche-ticai tanításnak végczélja tehát Krisztus, mivel nincs másban üdvösség, mint az ő nevében; ezen igazság elismerésére, mennyire tehetségeik engedik, képeztessenek a kisdedek az által, hogy az ó-szövetségi történetek czélja, az előképek ér-telme s azoknak az uj szövetségben beteljesedése, életbelép-tetése egyszerűen, de azért tökéletesen adassanak elő; (190.
1.) ismerjék meg már korán, hogy valamint Krisztus előtt, ugy utána is az Üdvösségnek első, legszükségesebb feltétele, kútfeje a hit és az ebből származó tevékeny szeretet, melly a Swntlélek által kiöntetik a mi szivünkbe. így várhatni, hogy Krisztust, mint üdvözitőjöket, evangéliumát pedig, mint éle-töknek zsinórmértékét fogják tekinteni ; s ha ezen meggyő-ződés mélyebb gyökeret ver bennök, valamint jámborságuk-ról állhatatosságukjámborságuk-ról is a jóban biztositva leszünk.
Hogy pedig a catecheticai oktatás ezen fő czélját annál könnyebben elérhessük, még más egyéb czélokra is tereli figyelmünket Gruber, mellyek t. i. amannak elérését köny-uyitik. Ezek közé számithatni, a) hogy a kisdedek szivében korán ébreszszük az Isten iránti szeretetet. Minthogy gzivök jaég tiszta az indulatok- és szenvedélyektől, s ugy szólván
természetesen vonzódnak Istenhez , kinek szeretete a Szent-lélek által beléjök öntetett; a eatechetának e tekintetben alig lesz más teendője, mint szivöknek homályos érzeteit tiszta öntudatra hozni s annak irányát biztosítani. „Minden oktatás oda irányoztassék , hogy a tanitvány világosan átlássa én érezze , milly igen szeret bennünket Isten és milly nagy örö-me van abban, ha mi egymást szeretjük. E végre kiörö-merithet- kimerithet-len anyagot találunk a kinyilatkoztatás minden résseiben.
Krisztus főleg azért j ö t t , hogy Istennek szeretetét az emberi nemzet iránt megismertesse, ezt a viszon szeretetre gyulasz-sza és az egymás iránti szeretetet, mint legfőbb parancso-latot, életbe léptesse." 49. 1. „Mindeneket ugy kell előadni, hogy a tanuló higyjen, hit által reméljen, a remény által szeressen." 51. 1. — Alaposan fejtegeti tovább és eeáí'olja azon ferde eljárást is, melly ezen eljárással ellenkezik. 53. 1.
b) Az Isten félelmét. „A kinyilatkoztatás tartalma- és ezéljával ellenkezik, ha a catecheta, mint néhány évtized óta történt, Istent ugy adja elő , mint egy engedékeny, lágy-szívű atyát, ki minden rosszról megjobbulás nélkül is elfelejt-kezik és a rosszban megrögzötteknek is megbocsát ; — ha attól tart a catecheta, hogy Isten büntető igazságának
elő-adása által a hallgatókat szorongatással, szivöket nyugtalan-sággal tölti el. Nem ! Isten atya ugyan, és pedig irgalmas atya, de egyszersmind bölcs, szent és igazságos atya is ; és azért kész ugyan megbocsátani azoknak , kik magokat meg-jobbítják; de mivel szent és igazságos is, megbünteti a rossz-ban megátalkodottakat; azonrossz-ban ezt is azon szeretetteljes szándékból teszi, hogy a jelen büntetésnek szenvedése, a j ö -vendőnek félelme által addig bírja a bűnöst megjobbulásra, míg ez a próbapályán vándorol." (63. 1.) — A megtérőt kö-zönségesen az Isten félelme vezérli, ezen félelmet szeretetté kell ugyan változtatni, „de nem ugy , hogy Istennek büntető igazságát elhallgassuk vagy elhomályosítsuk, hanem hogy még a büntető igazságon is Istennek szeretetét és legfőbb szeretetre méltó voltát kitüntessük ; a bün megutálásának indokát, melly kezdetben a büntetés félelme volt, szerető félelem indokává változtassuk, mellynél fogva félünk megbántani a minket szerető s általunk szeretett Istent, minden t e -kintet nélkül a büntetésre." (65. 1.)
c) A hallgatók ismerjék meg és érezzék, hogy egészen Istentől függnek és azért egészen Istennek szenteljék mago-kat. (208. 1.)
d) A szentségek kiszolgáltatásakor előforduló szertar-tások magyaráztassanak meg. (113. 229. 295. 1.)
e) A tévtanok és rossz példák mérgétől ovattassanak meg. „Az iskolát elhagyandó és a polgári életbe lépendő ta-nítványok előtt nem titkolhatni el, hogy rosszat hallani és látni fognak. A rosszat azonban , mellyet hallani fognak, olly módon kell elébök adni, hogy először az igaz tan , a kinyi-latkoztatott elvek egész szentségök- és üdvös voltukban magyaráztassanak meg ; és ha ezt teljesítvén, Isten által remélhetjük, hogy a tanítványok tökéletesen meg vannak győződve, csak azután hozhatjuk fel a gonoszoknak gyak-ran hallható , s ellenkező elveit egész utálatosságuk- és veszélyes voltukban. Az ellenkező eljárás, a tévelyeknek t. i. előadása, mielőtt a tanítványok az igaz tant megkedvel-ték és arról meggyőződtek volna, felettébb veszedelmes lenne. — Ovattassanak meg a rossz példák mérgétől is; de ez is csak akkor történjék, miután az Isten előtt kedves életmód s a jámborok példája már előadatott, és eléggé meggyőződ-tek arról, hogy a botrányos életűek társaságát kerülni nem csak szükséges, hanem kellemes is. E tekintetben igen ü d -vös , ha a szentírásban felhozott jámboroknak egyes jellemvo-násai által a kisdedeknek erkölcsi ítélő tehetségét gyakorol-j u k ; ezen gyakorol-jellemeknek becsét és szépségét velők élénken érez-tetjük , s egyszersmind őket figyelmezérez-tetjük : mikép utánoz-zák azokat, és viszonyaikban mikép tegyék ők is magokat szeretetre méltókká és Isten előtt kedvesekké. Milly jól hasz-nálhatni e végre például: Jákob engedelmességét, József tisztaságát, istenféléiét, kiengesztelhetőségét, atyja iránti gyengéd szeretetét ; tovább a két Tóbiás és a maehabeusok
helye« megítélésének gazdag gyümölcsöt igérő magvát foly-tonos figyelemmel az Isten törvényére, a kisdedek szivébe elhintsük. Ezek az egyház-történetről is állanak. (Vö 223.
268. 270. 1.)
Csak ezen felületes s ügyetlen tollból folyt ismertetés-ből is eléggé kitűnik, hogy G r u b e r, egykor catecheta és ezen tudomány tanára . utóbb salzburgi érsek, s igy valamint az elméleti, ugy a gyakorlati téren is eléggé jártas , korának hiányait, az egyháznak igényeit, a keresztényeknek szükségeit s a sinlődő emberiség nyavalyájának gyógyszereit, és p e dig akkor, midőn egyebek a divatozó rendszerhez , mint v a -lamelly „non plus ultra"-hoz örömmel ragaszkodtak, már fel-fogta s a bajon akkor ügyekezett segíteni, midőn mások a nyavalyáról nem is álmodoztak. — A mi pedig istenes szelle-mének felfogásában, s annak szellemünkkeli azonosításában nagy segítségünkre,szolgál, abban áll, hogy az első kötetben elméletileg szent Ágoston után felállított elveit, a második és harmadik kötetben megtestesülve szemlélhetjük ; ezekben ugyan is a hit és erkölcsi igazságokat már előadva, a tanít-ványok felfogásához alkalmazva , rövid , de alapos észrevéte-lek kísérete mellett olvashatjuk. Ismertető meggyőződése az, hogy ha Gruber szelleme vezérli és lelkesíti catechetáinkat valamint a jelennek orvoslása sikeres, ugy egy boldogabb jövendőnek reménye is alapos leend ; s azon egy kivánata van.
hogy e munkát minél többen olvassák , s Isten segitségével oktatásaikban zsinórmértékül használják !
S z a b ó József.
Vegyesek.
M a g y a r o r s z á g . P e s t , Sarbieviusnak „Ad suam testitudinem" czimü szép dalának negyedik fordítását is vettük, és örömest közöljük ezt is már csak összehasonlítás végett is a többivel.
Függj itt a nyárfa rezgot&g lombjain Puszpáng leánya, zengedező koboz !
Az ég mosolyg. s lágy szelleteknek Gyenge fuvallata jár a lomb közt.
Miglen susogva játszadozik veled Eurns fuvalma, addig a kényelem
Ölében e partnak virányin Itt fejemet nyugalomra hajtom.
Mit látok ? illyen hirtelen elborul Ki. ég körültem ! s már a zápor zuhog ?
Jer kobzom. E föld minden élve Ah ! mi hamar repiil el mi tőlünk !
G y u r i t s Antal.
Közölvén e fordítást, felkérjük tisztelettel azokat, kik jártasok a keresztény költészetben, igyekezzenek Sarbievius, Balde vagy más régi jeles keresztény költőkből több, a f e n e b -bihez hasonló, leginkább pedig vallásos dalokat magyarra fordítani; a ,Religio' örömest közlendi a sikerült forditásokat.
De még kivánatosb az. hogy találkozzanak jeles tollú férfiak, kik az egyháznak szent ömledezésü remek deák hymnusait át-tegyék magyarra. Ki ismeri alaposan az egyház hymnologiá-ját, könnyen meggyőződhetik arról, hogy nincs Horatiusnak
ódája, melly méltán mérkőzhetnék sz. Bernátnak J e s u d u l c i s m e m o r i a, vagy aquinoi sz. Tamás A d o r o t e d e -v o t e -vagy P a n g e 1 i n g u a - j á -v a l , ha meg is ütköznék eleinte a versnemben, melly a classicai schemáktól egészen elüt. Soká hitték némelly tudósok, hogy a rim csak a közép-korban tukmáltatott reá az arabsból a deák nyelvre, mellynek azonban kezdetétől fogva sajátja volt. Csak hogy fel nem használtatott a müköltészetre, alkalmasb lévén a pogány eszmék kifejezésére a görög versnem. Ellenben használta azt a népköltészet, a lingva rustica, és csak akkoron kezdetett a
költészetben, midőn a pogány versnem nagyrészt képtelennek bizonyult be a keresztény eszmék kifejezésére. Hogy eleinte nem volt szabályos mindenütt a rim, megengedjük, valamint azt is, hogy csak későbben fejlődött ki a tökéletesb rythmus;
de azt tagadjuk, hogy a rimvers és mi vele atyafiságban van, csak a kihalt latin nyelvbe oltatott volna bele. — Azonban koránsem akarjuk átalában a fenemiitett deák sz. hymnusokat tanuló iljuságunk által magyarul énekeltetni. Bécsben még mindig diákul énekeltetnek azok leirhatlanul szépen a gymnasiumi ifjúság által, és igen sajnáljuk, hogy nálunk ittott e g é -szen kiküszöböltettek e -szent énekek még 1848 előtt.
— P e s t . A ft. mölki apát azon összegen, mellyet mo-nostora az urbériség megváltása fejében a magas kormánytól nyert, a Tisza mentében igen szép jószágot vásárolt, és két benedictinust küldött oda annak igazgatására. Nem rég maga a lt. apát ur is meglátogatta szép uj birtokát, és igen-igen meg van a vétellel elégedve és azt állitá, hogy a nyert össze-get nem tudta volna hasznosban kiadni, mint e jószágért, melly rövid idő múlva virágzó állapotba leend Isten segitsé-gével helyezve.
A u s t r i a . B é c s . Ö cs. k. fensége Vilmosfőherczeg, (Károly főherczeg a nagy hadvezér fia) háladatosságát volt tanitója S e d l a c z e k Vismosklosterneuburgiprépost iránt ki-tűnően tanúsította az által, hogy temetésén megjelent és kö-vette a koporsót mindjárt az elhunytnak atyjafiai után. — Sedlaczek életét egy jeles tollú szerzetestársa fogja megirni.
— B é c s ben jul. 12. közgyűlést tartott a birodalmi épí-tészi emlékek felkeresése- és fentartása végett alakitott cs, k. központi bizottmány és t. cz. elnöke C z o e r n i g báró mi-nisteriumi osztályfőnök ur többi közt többrendbeli rajzokat mutatott elő az igen nevezetes j á k i templomról, melly jeles romai modorban épült és nem messze Szombathelyhez léte-zik. (L. ,Religio' Vasmegyei kolostorok, J á k ) Elnök ur e nagybecsű rajzokat a müvészetszerető Keglevieh gróftól nyerte. A bizottmány, több tagjai által, kik e l ő t t m á r isme-retes volt e templom , ennek nagy művészettörténeti becsére figyelmeztetve, elhatározta, hogy gondjait kiterjesztendi a szentegyház tetejének kijavitására, minthogy ez a remekmű további fönállására mulhatlanul szükséges; miután egyik tagja által tudomására esett a bizottmánynak, hogy E i t e l -b e r g e r professor még a nyáron le fog Jákra rándulni egy művész kíséretében , hogy a remek műemléket lerajzolja és le is i r j a , határozatba ment az is , miszerint a t. tanár ur fel-kéressék czikkének és rajzainak az évkönyvekbeni közzététel végett. — A Wiener Ztgban , melly ezt közli, J á k helyett St. J a a b áll hibásan. Szolgáljbn a t. bizottmány e gondos-kodása ingerül, miszerint mi is azon legyünk, hogy honi műemlékeink felkerestessenek és megmentessenek az enyé-szet vasfogától. — A bizottmány kérelemmel i s j á r u l a n d a cultusminister ő excellentiájához a v é g e t t , hogy az iskolában a keresztény archaeologia is tanittassék és különös gonddal dolgoztassák ki egy jó kézikönyv. leginkább a szentépité-szetről. — Igen óhajtjuk, hogy Eitelberger tanár ur, J á k r a rándulván le Bécsből, útközben egyszersmind figyelmére méltassa a máriafalvi ősrégi nagy és nevezetes templomot is, mellyet a jámbor hit sz. Istvánnak tulajdonit. Fekszik M á -riafalva, Mariensdorf, közel Pinkafőhez, a tárcsái savanyúvíz mellett a szinte nevezetes borostyánkői régi vár tövében, nem messze Szalonokhoz, hol szinte ép és nevezetes régi felleg-vár létezik még több régiséggel.
— S h ö n a u Csehhon városában jun. 11 - é n szivemelő egyházi ünnep volt. A mélt. leitmeritzi püspök Holle Ágos-ton ur szülővárosa plebániaegyházának szenttestet ajándéko-zott, melly Romának catacombáiból vétetett és G r a t i o s u s nevet nyert. E szent test, melly a szászországi marienthali apáczáktól gazdag és fényes öltözéket nyert, ünnepélyesen vitetett át az emiitett templomba. A menetet fehérbe és kékbe öltözött leánykák, égő gyertyákat vivén kezeikben, nyitották meg, és a számos papságnak élén a m. püspök volt.
látható. Harmincz ifjú vitte a szent tetemeket. Tömérdek nép.
72
V
követte szent énekek zengedezése közt a menetet. Jövő v a -sárnap rá jezsuiták missiót tartottak Schönauban, mellyekben még Szászhonból is igen sok buzgó catholicusok vettek részt.
Utolsó nap 15,000-re ment az ajtatoskodók száma. Megszűnt ez alkalommal sok előítélet a missiok és jezsuiták irányában, és alaposan reményelhetjük, hogy a siker tartós leend.
— S a l z b u r g közelében Leopoldskronban, hol h a j -danta Juvavia városa állott, jul. 10-én tétetett le az épülő uj templom alapköve. 0 fels. Carolina Augusta császárné 1200 pfrtal járult ezen templomépitéshez, és Lajos bajor király mint leopoldskroni közbirtokos is tetemes összeget ígért e szent czélra. Gratzi püspökké nem W i e r y kanonok leend, mit tudni akarják a hírlapok, hanem aligha nem egy más salzburgi ka-nonok dr. gróf A t t e m s .
N é m e t o r s z á g . L e i p z i g iskolaigazgatói, t a nárai, lelkészei és egyéb tekintélyes lakói kérelmet n y ú j t o t -tak be az in Evangelicis-féle ministerekhez a végett, hogy az iskola- és ház számára korszerűen fordittassék át németre a szentírás ; de e kérelem már nagy ellenszenvre talált az orthodox lutheránusoknál, kik azonnal ellenkérelemmel járul-tak a ministeriumhoz , állítván, ,dass die lutherische l 'Verse-tzung der alleinige Hort des Protestantismus ist.'
— F u l d a , jul. 15. Marburgban valahára magyar sz.
örzsébetnek pompás temploma , a régi német építészet ezen igen-igen jeles remeke, is ki fog javíttatni és újra felékesit-tetni. A legdrágább kincs e templomban szent Örzsébetnek aranyos, képletek- és drága gyöngyökkel ékeskedő koporsója.
Örzsébetnek tetemeit F ü l ö p landgróf, az ugy nevezett ,,n a g y 1 e 1 k ü", a hitújításnak egyik legbuzgóbb elömozdi-tója, saját kezével vette ki belőle. „Komm h e r , Muhme Elz ! Das ist meine Altermutter !" igy szólt a landgróf ur , midőn sz. ősanyjának nyugalmát szentségteleniil megháborítani elég vakmerő volt. Történt ez 1539-ben Dominica E x a u d i . Adja Isten, hogy sz. Örzsébet szép egyházára nézve Marburgban mielőbb egy más D o m i n i c a E x a u d i következzék be, mellyen ismét a C j r l o r i a i n E x c e l s i s hangozzék benne vissza, mint az 1539-iki Exaudi vasárnapon az uj tan első hirdetése hangzott vissza, mi Németországra annyi bajt és
jajt hozott.
— D a r m s t a d t ban rendeletet bocsátott ki az ural-kodó nagyherczeg, hogy tekintve mindazt, mit I. Lajos országa és népe javára j ó t t e t t , az idén százados születése napja ünnepélyesen megtartassék, és az ünnep meg is t a r t a -tott, és a D. Ztg. többek közt leírván a szinházi előadást eze-ket mondja. „Ezrei az embereknek ahitatteljcs csendben ál-lottak ott a nagy téren, és mi meg vagyunk győződve , hogy igen sok szívélyes és hálás ima "szállott fel egyesülten a
mienk-kel a d i c s ő ü l t s z e 11 e m h e z , ki most a jobb túlvilág-ban székel (thront"). Hasonló modortúlvilág-ban énekel ugyanazon lapban egy költő is :
„Blick, Ludewig, wir flehen tief gerühret, Dein Volk stets aus den Höhen g n ä d i g an, Lass immerdar, von deinem Geist geführet, Beschreiten reine Fürsten ihre Bahn." '
Es igy imádkozott a darmstadti polgármester is : „Ludewig I., Grossherzog von Hessen und bei Rhein! blicke mild und segnend herab auf uns und unsere Kinder " és egy r a j -namelléki :
„Auf zu Dir in Gottes Keiclie.
llochbeseeligter zu Dir Unser frommes Danklied steige.
Das. beglücket, bringen wir !"
Ha mi catholicusok így szólunk a bold. Szűzhez, vagy egyéb szentekhez, azonnal b á l v á n y o z o k vagyunk. Mondja aztán
most valaki, hogy a protestantismus nem tűri a szentek tisz-teletét. Csak az a különbség létezik a kettő között, hogy mi a szentekhezi imáinkat igy fejezzük be : A mi urunk Jézus Krisztus által", a prot. szentek tiszteleténél pedig nincs szó Istenről.
T ö r ö k o r s z á g . Hogy O r o s z o r s z á g n a k j e len követelményeit — írja a „D. V o l k s h a H e " — j o b -ban megértsük , alkalomszerűnek látszik a nagy közön-ségnek emlékezetébe visszahozni azon jogokat és előnyö-ket , mellyeelőnyö-ket a görög egyház a török birodalomban eddig-elé tettleg élvez. „A konstantinápolyi patriarclia a görög nemzetnek feje. U elnökösködik a zsinaton s függetlenül (souverain) elintézi mind a polgári mind a vallási ügyeket. Ö valamint azon 12 érsek, kik az ő elnöklete alatt a zsinatot vagy is a nemzet nagytanácsát képezik , a harac- azaz feja-dótól fel van mentve. Az érsekek és püspökök törvénysze-rűen tagjai a községtanácsnak ugyanazon czimmel, nukint a kormányzók és muphtik. A patriarcha és az érsekek illető helyeken elnökösködnek a görög nemzet érdekében az adó-kivetés tárgyalásaikor. A kadi-k, nem különben magok a kor-mányzók kötelesek a patriarehának a görög szertartású ke-resztények ügyében hozott itélet pontos végrehajtása fölött őrködni. Hasonlóan köteleztetnek a polg. hatóságok a püspö-köknek megyebeli hiveik ügyében hozott ítéleteit végrehajtani.
Azon fölül a polgári hatóságoknak kötelességében áll, erélye-sen támogatni a görög egyház papjait az őket illető tartozá-sok és jövedelmek beszerzésében. A görög pap minden csa-ládtól kap bizonyos évdijt ; ő köti meg a házasságokat, ki-mondja az elválásokat, megállapítja a végrendeleteket, s min-den legkisebb közremunkálásaért tetemes dijt igényel. Az íté-lethozás alkalmával a patriarcha, valamint az érsekek és a püspökök és az elitélt tárgy értékéhez képest nagyobb vagy kisebb százalékot követelnek. Ok elitélnek pénzbirságra, bör-tönökre, bastonade-kra, számkivetésre ; sőt hatalmukban va-gyon , a makacsokat az egyházból is kizárni, melly joggal ők gyakran élnek. A patriarcha, érsekek és püspökök bizonyos dijt követelnek azoktól, kikre az egyes plébániákat bizzák. K ö r -utazásaik alkalmával hasonlóan részesülnek valamelly megha-tározott dijban. Ajeruzsalemi, antiochiaiés alexandriai patriarcháknak, valamint a 33 érsek és 140 püspöknek évdijaik t e -temesek, mellyeket ők az adópénztárból mindig előre fel-vesznek."
Czeglédi plébános és kecskeméti kerületi alesperessé lett : M a k k Ferencz , eddig csányi plébános ; — Kis-kunsági kerület h. alesperesévé ne-veztetett - S z a b ó Ferencz , félegyházi plébános. — Csányon ideigl. plebá-noshelyettessé : B á n ó Imre, eddigi czeglédi ideigl. plebánoshelyettes. A val-lás és erkölcsök ügyében püspöki biztosnak a félegyházi kisgymnasiumnál neveztetett : dr. K o v á c h P á l , doroszmai plébános. — Káplán-változások : Hold-Mcző-Vásárhelyre S z v a c s i n a G y ö r g y Doroszmáról , Hatvanba B o l g á r József Szentesről.
K e g y e s a d o m á n y o k . A bécsi Pázmáneum t. nö-vendékei 32 pfrtot adtak össze a pesti lipótvárosi templom épitésére.
T a r t a l o m : K ö r m ö c z é s S e l m e c z cath. physiognomiája.
L e v e l e z é s e k : Néhány szó az iskolaépületek czélszerüségéről.
E g y h á z i t u d ó s i t á s o k : P e s t e n Te Deum a tanegyeteiu-ben. C s o n g r á d o n Kálvária szentelési ünnepély. — Az au3triai biro-daloinbeli egyesült örmény és görög egyházak történeti vázlata. A m e r i c a
I r o d a l o m : G r u b e r salzburgi érsek hitelemző kézikönyve.
V e g y e s e k . Személyzetiek. Kegyes adományok.
T u l a j d o n o s é s f e l e l ő s s z e r k e s z t ő : Daiiielik J á n o s . — K i a d ó : Euiich Gusztáv n y o m d á s z .
P e s t , 1853. Emich Gusztáv könyvnyomdája, uri-utcza 8. szám.