• Nem Talált Eredményt

Francziaország'

In document Religio, 1853. 2. félév (Pldal 110-116)

A ,l'Univers' szerkesztője V e u i 11 o t legközelebb igy nyilatkozott a vallási állapotokról a jelen kormányforma alatt:

Mi az ujabb kormány törvényei által nyertünk. Mit a köztár-sasági kormány ki engedett csavarni kezeiből, azt a császár-ság szilárdon megóvja, fentartja és mindinkább szaporítja. A zsinatok, mellyek tényleg magokban véve szabadok, az állam-hatóság jóváhagyását megnyerték. A női kolostorok az ál-lamtól elismertettek s egyszersmind jótékony szabadalmakkal felruháztattak, mi több, az államnak jóváhagyását annál köny-nyebb e nemben kinyerni, minél kevésbbé vala várható ezen engedékenység. Az egyházi társulatok most is olly szabadok, mint az előtt, sőt számra nézve gyarapodnak. A korcsmák és vendégházak az államnak éberebb őrködése alatt állanak s számuk mindinkább kisebbedik. A püspökök, a papok, nem különben azon jólelkű hivek is , kik jótetteket mivelnek, di-csérőleg nyilatkoznak arról, hogy mind az örvendetesen előre halad, mi a népnek sorsát anyagi és erkölcsi tekintetben megkönnyítheti. Mindenütt hangosan nyilatkozik a vágy irgalmas nénék, iskolatestvérek s a szegényeket ápoló kis nénikék után. Ha találkoznak itt-ott néhányan, kik öntetszőleg a politicai szabadság utáni szeretetből a vallástól eltérnek, vannak ellenben számosan, kik a vallási feláldozás szabadsá-gától vonatva, a valláshoz őszinteséggel visszatérnek. Jelen évben épen nem járultak kevesebb számmal a hivek az imá-dandó Oltári-szentséghez, mint tavaly, s mi nem hallottuk, hogy azon fenséges példa, melly kevéssel előbb (a császár

összekelése alkalmával) az egész világ láttára adatott, a nép-ben meggyöngítette volna azon magas tiszteletet, mellyel a házasságkötéseknek a vallás és egyház törvényei szerint meg kell történniök. A vasárnapokoni munkaszünésrőli törvény még mindig nem tartatik meg eléggé , noha e nemben is j a -vulást veszünk észre. Mit M o n t a l e m b e r t grófnak tekin-télye s fényes ékesenszólása a conversativ párttól. a köztár-saság idejében megnyerni nem tudott t azt most részint a kormány , részint egyesek buzgósága siet létesiteni. A köz-munkák ministerének kell köszönnünk, hogy napjainkban az iparvállalatok kölcsönös egyezkedéseiben határozottan kije-lentetik, miszerint a vasárnap munkaszünettel ünnepeltessék;

az állam által folyamatba tétetett bármi munkálatok vasárna-pokon félbeszakittatnak , rendkívüli szükségeseteket kivéve.

Igaz ugyan, a hatósági tisztviselők igen hajlandók valamelly állami munkánál e szükségesetrőli engedélyt minél többször gyakorlatba hozni ( a k k o r is, midőn valódi szükség elő nem fordul), mindazonáltal a vasárnapnak munkaszünet általi meg-ülése államilag el van ismerve és kimondva, ez pedig jelen körülményekben kielégítő. Hiteles tudósításokból kiviláglik, hogy a kormányhivatalnokoknak ezen eljárása sehol sem sér-tette meg az erkölcsi közérzületet. Blois-ban a kereskedők a püspöknek egyszerű felszólitására elhatározták, hogy vasár-napokon boltjaikat zárva tartandják, sőt magában Párisban is mindinkább tapasztalható e nemben a vasárnapnak ünnepe-lése. Az urnapi szent menetek folyó évben országszerte a legépületesebb módon lőnek megtartva. Lajos Fülöp király-sága alatt illy szent járdalatok kormányilag voltak eltiltva;

csak két éve még , hogy azok nyilvános ünnepélyességgel megtartatnak. Az államhivatalnokok meghivattak ugyan a sz.

járdalatra : mindazáltal azon megjelenni rendeletileg nem köteleztettek; a császári hadsereg képezte mindenhol a kisé-retet. A különféle vallású népesség nagy számmal gyüleke-zett ugyan össze a szentmenet alkalmával, de a szertartásból sehol gúnyt nem űztek. A gunyolás szabadsága meg van szüntetve. A catholicus községeknek, püspököknek, társulatok-nak megadatott a jog gymnasiumok s egyéb tanintézetek állitására s ők e joggal tettleg élnek is. A kormány soha sem gátolta őket illy működésben; és jelenleg sem gátolja. A kor-mánynak vajmi könnyű lett volna nevezett intézetek felállí-tását gátolni vagy legalább hátráltatni, de a kormány ezt nem t e t t e , nem akarta ellenünkben hatalmát használni. Legyen hála és köszönet a kormánynak, tanintézeteink szabadon ala-pittatnak, valamint szabadon működhetnek is. Legyen hála és elismerés a közönség egyházszerü irányának, ezen tanin-tézetek örvendetes virágzásban vannak. Milly arányban nö-vekszik cath. tanintézeteink száma, ép olly arányban nő azok-ban a cath. tanulók száma is. Olly családatya, ki gyermekeit egyházi tanárok gondjaira bizza, ha mindjárt ő maga nem vallásos, legalább nem vallástalan. Midőn azt akarja, hogy fia imádkozzék és higyjen, magát gondolkozásra nézve ke-reszténynek tünteti föl és bizonynyal kevés idő múlva csele-kedeteire nézve is az leszen. A cath. gymnasiumoknak, átalá-ban egyházi tanintézeteknek virágzó állapota fényesen tanús-kodik arról, hogy a polgári rend, számos és kárhoztató tév-s előitéletei daczára, a javulátév-s ötév-svényén van, tév-s hogy a Gond-viselés müvei nincsenek eredmények nélkül.

Vegyesek.

N é m e t o r s z á g . F u l d a , jul. 13. Tegnap kezdettek hozzá székegyházunknak kijavításához, valamint az átellené-ben magasan fekvő ősrégi szent Mihály templomáéhoz is dr.

L a n g e marburgi professor felügyelete alatt. A főegyházban mindenekelőtt a bold. Szűz szép kápolnája, melly már évek óta egyházi raktárul szolgált és el volt zárva, lesz helyrehozva, és általa nagy diszt nyerend az egyház maga. Ezen kápolna oltára szintolly gazdagon mint művészileg van felékesítve.

Sz. Mihály temploma, melly épitészeti tekintetben egész Né-metországban a legjelesebbek közé tartozik és a nagykároly

időszakból való, az eredeti terv szerint fog helyrehozatni; ez fog catacombájával is történni, mellyben sz. Aegil és Amni-chad ereklyéi őriztetnek. Fulda, az egyháztörténeti tekin-tetben olly hires és nevezetes Fulda, ezen javítások által ujabb vonzerőt nyerend a cath. utazókra nézve. — Az itteni orszá-gos könyvtárban minden kutforrást felfürkésztet a sacbsen-weimari nagyherczeg, melly magyar sz. Erzsébet életére vonatkozik. A herczeg nagyérdekkel viseltetik a szent feje-delemnő élettörténete iránt.

— Egy egyházi lap következőleg sorolja el a legnagyobb templomokat. Legnagyobb épitmény Némethonban a felséges speyeri székegyház romai (ugy nevezett byzánczi) modorban.

Ez átalában legnagyobb Németországnak minden kiépült tem-plomai közül, nagyobb az ulmi és strassburgi münsternél, és igy sokkal nagyobb a mainzi és bécsi (sz. István) székes-egyháznál; csak a kölni dom nagyobb nálánál. Németországon kivül nagyobb sz. Péter temploma Romában, a milanói dom, sz. Pál temploma Londonban, Sophia egyháza Konstantiná-polyban, a fíorenzi főegyház és sz. Pál temploma Romában. Ez a hat templom átalán véve legnagyobb a földön, és pedig azon sorozat szerint, mint elszámlálvák és igy nagyobbak a kölni tökéletesen kiépitendő főegyháznál. Ugy mondatik, hogy területre nézve háromszor nagyobb sz. Péter temploma R o -mában a kölni dómnál. Csaknem egyenlő nagysággal bir a

speyeri dómmal az antwerpi főegyház, mellynél csak vala-mivel kisebb a párisi ,,Notre-Dame"-ról nevezett székegyház.

(P. P.)

— K ö l n b e n örömmel tesz a sz. Orsolya egyházának plébánosa jelentést, hogy rövid idő alatt 6440 tallért sikerült neki Köln városában házankint összegyűjteni ősrégi jeles temp-loma kijavítására, és hogy elérzékenyült, midőn még a leg-szegényebb catholicusok is örömmel nyújtották oda fillérei-ket, midőn gyermekek is örvendve szedték elő megtakaritott garasaikat és a gazdagok nem fukarkodtak tallérjaikkal. E g y -szersmind hozzá teszi a buzgó plébános, hogy jóllehet az em-iitett összeg által segítve leend a legnagyobb szükségen ; mégis szükséges Köln területén kivül is kopogtatni a cath.

ajtókon és sziveken, mert a nevezetes templom teljes helyre-állítása még nagyobb összeget kiván. A kijavítandó szent-egyházról sok érdekes adat fordul elő halhatatlan történet-írónk P r a y azon irataiban, mellyek Attilára vonatkoznak, n—

A kölni főegyház építészeti középponti választmánya szinte nyilvános hálát szavaz a k ö l n i d a l á r d á n a k , melly lon-doni szerzeményéből (hol tudnillik közmegelégülésre több-ször énekelt) 500 f t st. áldozott a domépitési pénztárnak.

— Mikint az ágostai póstalapnak Achselmannsteinból írják, a megváltás szent jele m. h. 29én tüzetett föl S t a u -fenberg hegy legmagasabb csúcsára. Maga a kereszt 14 láb-nyi magas s erős öntő tt vasból van készítve. Ünnepélyes sz.

menet vonult fel a hegytetőre M a c k polgármester vezetése alatt, a hol megérkezvén, a feszülett szokott egyházi szer-tartások végeztével épen déli 12 órakor állíttatott fel, hirde-tendő messze földre az emberi nemnek Krisztus általi meg-váltását.

— A ,D. Volkshalle'-nak Berlinből irják : A cath. lakosságnak több izbeni folyamodása után elvégre Berlin v á -ros tanácsa és képviselő-testülete elhatározta, a cath. kórház részére 50,000 tallért törvényes biztosíték mellett 4%-os tör-lesztésre előlegezni, mire nézve P e l d r a m prépostot hivata-losan értesítette , hogy nevezett tőke a városi pénztárnál e

czélra folyóvá tétetett. Mi a cath. iskolákat illeti, a község-tanács nyilvános kibocsátványában elismerte, hogy azok a szegény gyermekek ingyen oktatására és felsegélésére nézve joggal igényelhetik a rendes segélypénzeket. Milly kiáltó

szükséget szenvedtek eddigelé a cath. népiskolák, kitetszik abból, hogy a hivatalos összeírás kimutatása szerint 900, egyébkint tanodaköteles cath. gyermek nem részesül végső szegénység miatt oktatásban, nem lévén képesek a bármeny-nyire csekély tandij fizetésére ; 3—400 cath. gyermek pedig könnyebbség okáért nem catholicus iskolákat látogat. Ide j á -rul, hogy a cath. iskolák tanítói csekély fizetéssel vannak

ellátva, például a szent Hedvighez czimzett iskolának tani-tója nem kap többet évenkint 150 tallérnál. Eddigelé, hogy az iskolák elkerülhetlen szükségei fedezve legyenek, az arány-lag csekély számú catholicusok kénytelenek voltak 1000 tal-lérnáltöbbet minden évben e czélra külön adózni.

— A speyeri dómnak munkában lévő nagyszerű oltárá-ról a következőket olvassuk : A speyeri püspöki ordinariatus még 1849ben bízta meg az óltárterv elkészítésével B t i r k -l e i n Eduárdot, kinek benyújtott tervrajza L a j o s kirá-ly ö felségétől jóvá is hagyatott. Álland a főoltár két részből, tudnillik magából az oltárból és a fölötte felségileg diszlő, 45 láb magas baldachinból. Az előbbit képezi egy kettős oltár, három ivből álló, magának az oltárlapnak közepe fölött emkedő választófallal. A középső ívben van a tabernaculum el-helyezve ; az ivfülkékben remekizlésü szobrok díszlenek. A középső ívnek korona-párkányát képezi Krisztus a kereszt-fán, az oldalivekét pedig Maria és sz. János szobrai. Ameny-nyezet kereszt-ivezetekből álland, négy oszloptól támogatva, közepe táján nyúlánk gúlával, mellyen a feltámadó Üdvözítő szobra álland. A négy oszlopokon a négy evangelista foglal helyet, életnagyságú szobrokban. — Mind az oltár, mind a mennyezet mozaik művű gypszmárványból készül. A remekmű kivitelével a hasonló dolgozatairól elhiresedett S t u c c » -t o r V i o 11 i van megbizva.

•— A ,Volkshalle' egyik jeles vezérczikkében értekezik azon nagy befolyásról, mellyel a népre birnak a kis napi la-pok és hathatósan buzdítja a cath. lelkészeket, hogy ne saj-nálják fáradságukat és írjanak czikkeket e lapokba a nép szá-mára, miután ők ismerik leginkább a népéletet és a nép szük-ségeit. — Kolping atya, mint egy második Capistran János megmutatta jeles nép-kalendáriumában, melly ezer és ezer példányban jár ajtóról ajtóra, milly nyelven kell a népnek írni, és mikép lehet az ártalmas mirigyes regényirodalmat kiszorítani a földészek és kézművesek lakaiból — A „Crefel-der Volksblätter" is szolgálhatnak példányul az igazi népiro-dalomnak. Bár minden irataink, mellyek a népnek szánvák, hasonlólag működnének, sok rossznak eleje vétetnék és nagy lépés volna a jobbfordulásra.— Jul. 14én S a l m H o o g -s t r a a t e n grófnő tette le a Salm-Salm herezegi várkápol-nában a cath. hitvallást.

N é m e t a l f ö l d . A vallási törvényjavaslat feletti tanácskozmány be van az osztályokban fejezve ; a vitatkozás heves volt és azt tüntették ki, hogy számos változtatás szük-séges elkerülhetlenül. S l o e t és W i n t g e n s urak szavaztak egyedül, mint előre volt láthatni, a javaslat ellen. A catholi-cusok épen nem „rezzentek meg" és méltóságos állásban vannak mindeddig. A ,,T i j d" M i c h a u d következő szavai-val jellemzi az ügy jelen állapotát: „Mennyi lőpor szükséges egy 21 fontosnak megtöltésére? — Két font. — Akkor négyet fogunk venni, hogy több zajt üssünk és nagyobb hatást esz-közüljünk. — Vesznek négy fontot, az ágyú elpattanik és szerencsétlenséget okoz azok közt, kik megtölték, a nélkül, hogy ártott volna az ellenségnek." Ez lesz a törvényjavaslat-nak története. Már több mint 600 kérvény és tlltakozvány gyűlt be a törvényjavaslat ellen.

F r a n c z i a o r s z á g . f á r i s b a n cath. választmány létesült, a párisi érseki helyettes elnöklete alatt, P . o u e k a -nonok, B a r g é s sorbonni tanár, több áljami tanácsnok, egy volt jeruzsálemi consul és F o r c a d e samosi püspökből a végett, hogy a szentföldre menő zarándokok meghatározott áron szállíttassanak oda. Az elsők aug. 23-án fognak a lyoni vasúton megindulni, és van már gondoskodva, hogy gyorgan szállíttassanak tovább mindenütt.

A n g l i a . P. N e w m a n n azon 30Ô0 ft sterlingből, melly perköltségeinek fedezése után fenmaradt neki a g y ü j -telékből, 400 fontot a norvvoodi apáczáknak ajándékozott, kik két év előtt perbe idéztettek egy árva leánynyali állitólagos kegyetlen bánásért és kik jóllehet teljesen fölmentettek, nagy perköltséget voltak kénytelenek viselni, mellyet mindeddig le nem birtak fizetni ; a 3000 ft sterling hátralévő részét p e

-dig a dublini cath. tanegyetemnek szentelte, mellynek igaz-gatójává ö van kiszemelve.

T ö r ö k o r s z á g . A Damascusban élő keresztények napról napra nagyobb aggodalommal telnek el, nehogy a törökök újonnan ébredező fanatismusának szomorú követ-kezményei legyenek rájok nézve. Aleppoban hasonló féle-lem uralkodik,,és attól tartanak, hogy az 1850. évi jelenetek megujulnak. Átalában nagyok még a szenvedések, mellyek-nek Törökországban kitévék a keresztények a törökök vak-buzgalma, kapzsisága és baromi embertelensége miatt. A személy- és vagyonbiztosság még igen gyönge lábon áll a legdurvább önkény irányában, és nem is fog jobbra fordulni, ha a keresztény hatalmasságok nem veendik az ottani keresz-tényeket átalán hathatós pártfogás alá.

S p a n y o l o r s z á g . Spanyolország királynéja Isabella felhívást bocsátott minden exjeromosi szerzetesekhez, hogy si-essenek ismét elfoglalni az „E s c u r i a l"-féle pompamonos-tort; ő felsége maga fogja a tatarozási költséget viselni, va-lamint a bútorozásról gondoskodni. 1845. ó t a , midőn Spanyolhonban eltöröltettek a kolostorok, misem történt az E s -curial jókarbani tartására és a roppant fényépület annyit szenvedett ez idő alatt, hogy tatarozása 600,000 reálba fog kerülni.

— V a l é r g a , latin szertartású jeruzsálemi patriarcha rendeletet bocsátott hözre, mellyben meghagyja, hogy min-den Jeruzsálembe külmin-dendő jótékony adakozások azon egy-házi bizottmánynak kézbesittessenek, mellyet ő a patriarcha e czélra szervezni fog. Ezen rendelet következtében a j e r u -zsálemi és egyéb szenthelyeken lévő kolostorok Európából jött jótékony adakozásokat el nem fogadhatnak. A madridi kormány ezen rendelet által jogait véli megtámadva lenni. A királynő a rendelet viszatorlásaul kettős parancsot tett közzé, mellynél fogva Jeruzsálemben a spanyol kormány részéről consulatus állíttatik f e l , mellynek kötelessége leend a P a -laestinában honoló szent-ferencziek közremunkálása mellett a cath. vallás érdekei fölött őrködni. Minden Spanyolhonból küldendő adományozások a consulatushoz irányozandók, melly a pénzeket a ferencziek beegyezésével rendeltetésök szerint alkalmazandja, a nélkül, hogy bármelly más tekintélyt eljárá-sáról értesitene. A jótékony adakozásokat a madridi cabinet külügyi ministere küldendi Jeruzsálembe. A spanyol kor-mány az apostoli nuntiussal azonnal közlekedésekbe ereszke-dik , hogy a propagandának azon rendeleteit módositaná, vagy megsemmisítené , mellyek a spanyol koronának jogaiba ütköznek... A királyi parancs a patriarcha rendeletét egészen kijátsza, s nem csekély nehézségeket idézend elő. Minthogy azonban a spanyol kormány az ellenségeskedés legcsekélyebb nemével sem viseltetik a szentszék iránt, reméllenünk sza-bad , hogy az egész ügy az apostoli követ közbenjárása mel-lett rövid idő alatt ki fog egyenlittetni.

A s s y r i a . Az ,Ami de la Religion'ban abbé L e w e -q u e közhirré tette azon Niniveh-ből, f. é. mart. 12-ről kelt levelet, mellyet egykori tanitványa, jelenleg Mossulban franczia consul, P l a c e Victor ur hozzá intézett. ,Városunk, igy ir a többi közt Place u r , a legérdekesebb nevezetessé-gekkel bővelkedik. Minden hely és szokás a visszaemlékezte-tés legnyilvánosb jeleit viseli magán. Néhányat akarok ezút-tal megérinteni. A mult héten (mart. 1—4-ig) Mossulnak la-kói háromnapi böjtöt tartottak, önkényt, minden egyházi kény-szerítés nélkül, mellyek után közös ünnepet ültek azon bűn-bánó vezeklésnek emlékére, mellyet Niniveh lakosai a hajdan korban Jónás propheta intésére megtartottak. Szivreható do-log, hogy ezen emlékünnepélyt a legrégibb időtől óta az egész város a legpontosabban megtartja. Engem leginkább az lepett m e g , hogy ezen ünnepet a muhamedanusok is megtartják és a keresztényekkel együtt megülik. A koranban egy egész f e

-jezet vagyon Jónás prophetának szentelve , mellyben ezen nagy férfiúnak tettei és jövendölései ecseteltetnek. Mossullal szemközt létezik egy mesterséges domb, mellyen nagy tisz-teletben tartott imola vagyon, állítólag Jónás prophetának sirjával. Noha biztos tudomással birunk arról, hogy e domb alatt igen becses assyriai emlékek rejlenek : mindazáltal nem bátorkodhatunk itt ásatásokat tenni, félvén , nehogy a nép ellenszenve ellenünk forduljon. Minden pénteken , az imád-ság óráiban, nagy számmal láthatni ajtatos zarándokokat ezen imola felé vonulni. Hasonló a tisztelet, mellyben Susa városában Dániel prophetának sirja tartatik ; minden hitfele-kezetü emberek messze földről zarándokolnak ide, hogy itt imáikat végezzék. A tisztelet olly nagy és átalános , misze-rint a legkomolyabb veszélynek tenné ki magát az, ki e szent földet bántani merészlené. Ön emlékezni fog a fiatal Tóbiás-nak hires haláról. Sokan lehetlennek t a r t j á k , hogy e hal olly vizben találtathassák, mellyben hasonló nagyságú hal alig tenyészhetik. E hal valósággal létezik. Gyakran fogják azt a Tigris folyamban, s én biztosithatom önt, hogy e hal r e t t e -netes fogakkal bir. Csak a minap kedveskedtek nekem a la-kosok egy illyennel, melly, noha nem tartozott a legnagyobbak közé , mégis 300 fontnál többet nyomott ; én e halat k e -resztény munkásaim között osztottam k i , kik épen akkor a böjtöt tartották.'

B r a s i l i a . B r a s i l i á b a n a rabszolga-kereskedés Dom Pedro császár és ministereinek erélyes intézkedése foly-tán majd teljesen elnyomatott. Hivatalos értesitvényekből ki-tetszik, hogy tavaly Brasiliának 800 mfldnyi hosszú partjaira nem tétetett ki több 700 rabszolgánál, mig néhány évvel ezelőtt a szerencsétlen rabszolga-négereknek száma 128,000-re rúgott. Biztos a 128,000-remény, hogy a ke128,000-resztény szellemű kor-mánynak sikerülend erélyes rendelkezései következtében ezen gyalázatos emberkereskedést váltig elnyomni. .

( K ö n y v h i r d e t é s . ) „ A l k a l m i Ü d v ö z l e t e k és S z a v a l a t o k . Irta G r y n a e u s Alajos 1853. Budán a cs.

kir. egyetemi nyomdában. 204 lap. Borítékba fűzve 30 kr p.

Tartalma : Újévi köszöntések. IV. Szüléknek. — Szavalat újévre II. — Atyának anyának újévre VII. — Szavalat : a j ó gyermekről, a háladó gyermekről. Szavalat : a nő hatalma. — Újévre nénének. — Szavalat : a nő b e c s e . A t y á n a k , anyá-nak üdvözlése különféle alkalommal. — Átalános köszöntés.

Születés- és névnapi köszöntések. — Szavalat : N e f e l e j t s . A havasi vadász. Tiszta lelkismeret. Szerénység és szemérem.

Tavasz. Igaz szeretet. Hitvestárs hivsége. A házasság örömei.

A legszebb rózsa. A vándor. A remény. Női tisztaság. Igaz t u domány. Világi és keresztény bölcseség. Gróf Habsburg R u -dolf. Szapáry Péter. — Testvérek, jóbarátok és barátnék, keresztszülők, atyafiak, gyámnokok, jótevők, tanárok, házas-társak, jegyesek, uj házasok köszöntései különféle alkalommal.

Lelkésznek, esperesnek, iskolai főelőljárónak köszöntése.

Rózsaünnepélykor köszöntés. Iskolai év kezdetén és végén.

Búcsúszó a tanárhoz. Bucsudal. Püspöki látogatáskor. Cs. k.

helyt, alelnök , csillagkeresztrendi hölgy, fm. bibornok, fens, főherczeg üdvözlése. Hódolati tisztelkedés ő cs. k. Felségé-nek születése napján és országos körútja alkalmával.

T a r t a l o m : S z e p e s e g y h á z i r é g i s é g e k . ( V . Lőcsei p l e -bánia-templom.)

E g y h á z i t u d ó s i t á s o k . P e s t : H o m e y e r hangversenye.—

Egri sehematismus. — Vá 1 : kegyúri buzgóság. — F r a n c z i a o r s z á g : egyházi állapotok javulása az uj kormány alatt.

V e g y e s e k . Németország , Németalföld , Francziaország , Anglia, Törökország , Spanyolország , Assyria , Brasilia.

K ö n y v h i r d e t é s .

T u l a j d o n o s és f e l e l ő s s z e r k e s z t ő : Dailielik J á n o s . — K i a d ó : Emich Gusztáv n y o m d á s z .

P e s t , 1853. Emich Gusztáv könyvnyomdája, uri-utcza 8. szám.

P E S T E N ,

R E L I G I O ,

E G Y H Á Z I É S I R O D A L M I F O L Y Ó I R A T .

14.

AUGUSTUS 2 . 1 8 5 3 .

M e g j e l e n i k e lap h e t e n k i n t h á r o m s z o r : k e d d e n , csütörtökön és vasárnapon. A z előfizetési d i j félévre postán 6 ; h e l y b e n 5 frt p. p.

Előfizethetni m i n d e n c s . kir. p o s t a h i v a t a l n á l , P e s t e n a s z e r k e s z t ő s é g n é l (Kaiap-utcza 5 . sz.) és Hartleben K. A . k ö n y v k e r e s k e d é s é b e n .

E l ö h o z a k o d á s a m a g y a r Iliásról.

A magyar lilás első fele már megjelent az év első ha-vaiban ; a második és végfele rövid nap alatt szinte megje-lenik. Ezen, a kettő közt folyó időköz talán nem egészen alkalmatlan arra, elmondani a t. közönség előtt, ini czélsze-r'iinek látszik a végre, hogy a munkának és munkásnak bí-rái itészi eljárásukban magokat, tájékozhassák, s ha lehet, mindkettőhöz nyájas képpel forduljanak. A hallgatást én is aranynak, a beszélést én is ezüstnek ismerem , minthogy amazzal mindnyájan sokat győztünk életünkben, emezzel pedig, kivált irodalomban, kevés ember aratott diadalokat, s én részemről egyetlenre sem emlékszem : most azonban félretévén a nemesb fémet, szabad legyen a másodranguhoz folyamodni, hahogy azon némi részvétet vásárolni sikerülne, mellyért ugyan mi költséget sem kímélnék. Mert szó van a magyar egyháznagyok áldásáról és az egész magyar e g y -házirend rokonszenvéről , mellyekre szerttenni kívánatos, mellyeket illy helyzetben sem munka sem munkás nem nél-külözhet, nélkülözni nem akarhat, vagy csak érzékeny kárával. Avagy lehetne-e nagyobb és érzékenyebb kár, mint ha folytonos hallgatás tiszteletlenségre magyaráztatnék, és ez eset nem állhatna-e be könnyen m a , midőn a mind in-kább ébredező egyháziság óvakodást követel a classicismus irányában ?

Alkalmasint az érdekeltek köreiben megfordult már, vagy ezentúl megfordulhat azon kérdés, valljon Homer mü-veit, különösen Iliasát, egyházi embernek magyarítani he-lyes volt-e ? # )

E kérdés nem könnyű feladat. Nem azért nehézlem e kérdést, mintha reá igennel felelni bajosnak látszanék, h a -nem azért, mert a sok mondanivaló közt még legnehezebb a választás, és mert a választandók előadásához szükséges ékesszólást segítségül nem hihatom. Azonban illyes aggály másutt tán helyén volna, hol elfogult gyülekezettel, félre-vezetett pártokkal, önző tömegekkel állnak szemközt a szó-nokok : itt, hol atyák s testvérek előtt találom magamat, őszinte és egyszerű előadással mindent megnyerhetni vélek.

Mert ha szép számmal találkoztak, a nem-egyháziak sorai-ban, kik minden illyes igazolás nélkül már önként helyeslik

a fordítási jó szándokot, habár a kivitelben nem egy kívánni-valót észleltek ; a legjobb édes anyának, a magyar egyház-nak felszentelt rendei legyenek-e testvérökhez kegyetlenek ? Ez nem lehet, valamint az sein, hogy a magyarított, vagy akár az eredeti Homer is, egyházi érdekeinkkel élethalálra harczoljon : sőt ezennel azt állitoin, hogy a halhatatlan költő Isten dicsőségére, magyar fordítása pedig a magyar anyaszentegyház javára szolgálhat. És e tétel igazságá-ban bizva szintolly tisztelettel mint bátorsággal térek által annak megvitatására.

*) Ugy hiszszük, lily kérdés tétetni nem fog. Elvonva min-den egyéb tekintetektől, à H o m e r müveiben foglalt ős-régi hagyományok magok elegendők , hogy 11 i á s fordi-tója legalább is annyi elismerésben részesüljön , mennyit bármelly ó-világi könyv, például Z e n d - A v e s t a for-dítójának tulajdonit az ezen fordítással élő s azt használó

tudós cath. világ. S z e r k .

*) T. értekező ur itt kifejezett nézetét, hogy tudnillik a halhatatlan költő I s t e n dicsőségére, magyar fordítása pedig a m a g y a r a n y a s z e n t e g y h á z javára szolgálhat, — tökéletesen osztjuk. Nem is tudunk senkit is soraiukban , ki I l i á s fordítójának fordítói jó szándokát gyanúsította, vagy épen kárhoztatta volna. Egy magyar cath. főpap volt a z , ki a magyarított Iliás kiadási költségeit ugyanakkor ajánlotta meg , midőn más részről G a u -rn e ismeretes munkáját a pogány classicusokkal iskoláink-ban űzött visszaélések eilen magyarul közrebocsátotta.

Nem az ó-görüg és romai irodalom magában, hanem an-nak iskoláinkban eddigi kizárólagos divata az , mi megtá-m a d tott. Csuk is a tan és nevelés szemegtá-mpontjából megtá- mon-dotta a bibornok és hg-primás ő eminentiája, hogy pogány és köztársasági szerzőkkel keresztény és monarchicus nemzedéket képezni nem lehet. Es nincs senki, ki ezen irodalmat még az iskolákból is egészen kizárni akarná.

P á p a ő s z e n t s é g e kívánja , hogy az ifjúság az irályt, együttvéve szent atyák- és pogány irókból tanulja.

Mit mi sürgetünk, az nem a pogány Íróknak feltétlen eltá-volítása , hanem keresztény t a n - és nevelési elemnek azon mértékbeni felvétele, melly a ker. társadalomnak garantiát nyújtson az iránt, hogy az iskola nem vele m e g -hasonlott , hanem inkább vele bensőleg összeforrt, mert

•életgyökerébe oltott s azért annak nedvével táplált szel-lemeknek leend szülőanyja. Ennek szükségét azoknak is be kell látniok, kik meggyőződésök szerint nem keresz-tények. Nekik is óhajtaniok kell, hogy az európai társa-dalom fel ne oszoljék. Keresztény országok és birodalmak csak azon ker. alapon tartathatnak f e l , mellyen növeked-tek. . . . Ki egyszer ismeretében az igaz I s t e n i g fel-jutott, annak vagy ezt kell imádnia, vagy istentagadóvá válnia. Pogány nemzetek keresztény alapokon felifjod-hatnak , kifejlődhetnek , szellemileg és anyagilag felvirá-gozhatnak : keresztény társadalmak a polgári rendben po-gány elvek alapjára fektettetve — belzivataroknak dobat-nak oda, s végre feloszoldobat-nak. A kérdés tehát, melly legújabban a classicismus iránt Europa szerte támasztatott, a \ ó -görög és romai íróknak józan, ker. használatát tárgyazza csak, kiválólag a nevelés és tanítás körül. Mi szivböl ü d v e -zeljük ,11 i a s' és „ 0 d y s s e a " koszorus fordítóját, mint férfiút, ki a görög nyelvnek a jezsuiták letűnte óta szomorú elhanyagolási korában sorainkban szinte kivételkint tűnik fel, következésképen egyházunknak csak díszére

válil-s * 14

In document Religio, 1853. 2. félév (Pldal 110-116)