A ,l'Univers' a Chinában lévő cath. missionariusoktól következő érdekes, a körülményeket kellően felvilágositó leveleket közöl. I. Möns. R i z z o l a t i , hu-kwangi apostoli helynök a középponti hitterjesztő kormány tagjaihoz Lyon-és Párisban. Hons:-Kong, jan. 28. Uraim! Nem mellőzhetem el, miszerint önöket azon komoly eseményekről tudósítsam, mellyeknek színhelyévé lőn apostoli helynökségem, s mellyek az evangelium hirnökeit, főleg az európaiakat, a legnagyobb félelem- és rettegéssel eltöltötték. Nem saját személyeiknek netaláni üldöztetése az, melly reájok eme félelmet hozta, ha-nem inkább a chinai forradalom , melly jelenig olly annyira nyugtalanító alakot vett fel, miszerint magát a császárt trónja elvesztésének félelme rettegteti, minél fogva már is intézke-déseket tőn , hogy kormányának széke Tatárországba Leao-Tongba áttétessék. A lázadók, miután Hu-Nan tartomány Tscham-Tscha-Fu fővárosának elfoglalása által magoknak szabadabb tért nyitottak, kevés ellenállás mellett Schuo-Tscha-Fu várost elfoglalták, hol is seregöket mintegy 40,000 fegyveressel szaporitották. Mindjárt e kedvező hóditá-sok után akadálytalanul Kiang folyón hajókra szállottak, és Han-Keu parti várost foglalták el, melly a chinai birodalom tizennyolcz tartományainak kereskedői középpontja. A csá-szári seregek gyáván megfutottak a lázadók előtt, és Hu-Pe tartománynak Han-Keu várossal szemközt fekvő U-Tscham-Fu erőségébe vonták vissza magokat, a honnét tétlenül néz-ték , mikint szállítják a fölkelők seregeiket s lövegeiket Nan-king falai alá. A föllázzadtak csapatjai jól fegyelmezetteknek látszanak, s hadi ügyességöket tekintve sokkal fölülmúlják a császári seregeket. Ók magokat mindenütt a haza szabadi-tói gyanánt tüntetik ki a tatárok igája alól, kiknek feslett életmódját és zsarnokságát hadi kiáltványaikban fönhangon hirdetik. A nép , áthatva azon vágytól, miszerint chinai dy-nastiát emeljen a birodalom trónjára, ezen az idegen uralkodó családot a legfeketébb színekkel előtüntetö kiáltványokat taps-sal fogadja. Ez által a lázadók mindenütt hajlandónak talál-ják a népet a hadi sarczok lefizetésére, mellyek olly tete-mesek, hogy seregeiket nem csak föntartani, hanem mindin-kább szaporitani képesek. Ellenben a császári seregek elvesz-tik bátorságukat, a legnagyobb mértékben megfélemlítve a fölkelőknek bátorsága, merészsége s jóval nagyobb száma által ; a császári had szándékosan látszik kerülni a fölkelők-keli összeütközést, átengedve nekik mindenütt a védhelyeket s őket a városokba ellenállás nélkül bebocsátva. Csupán olly alkalmakkor fogadják el a csatát, a midőn bizonyos és előre-látható a győzelem ; ezen eset azonban igen gyéren fordul elő. Ennek természetes következménye, hogy a császári zsoldosok tömegben térnek át a forradalmiak táborába, s a tisztek ezer ürügy alatt törekszenek a hadiszolgálattól meg-menekülni. Ugyanezt tapasztalhatni a polgári mandarinok között is. — Valljon miképen vélekedjem magokról a fölke-lőkről , enmagammal sem vagyok még tisztában. Ók határo-zottan visszautasítják magoktól a pogány vallást, melly az egész chinai birodalomban és a határos királyságokban elhatal-masodott. Mindenütt, a hová diadalmasan bevonulnak , fel-dúlják a pogány istenek képeit, megcsonkitják, lábakkal tipor-ják és megégetik, nem tekintve arra, hogy azokat a nép olly kiválóan nagy becsben tartja. Épen olly kíméletlenséget t a -nusitanak a bonziták kolostorai iránt. Feldúlva a kolostorfa-lakat, a faistenségeket guny és megvetés között széthordják a városokban s igy a népnek tisztelet-tárgyaival magoknak a
legvadabb mulatságokat szerzik. Illy föltűnő magaviselet oka annak, hogy senki sem tudja, milly vallásfelekezethez tartoz-zanak a lázadók s milly isteni tiszteletet szándékoznak a nép-pel elfogadtatni. Eme szándékuk jelenig a legáthatlanabb rejtélyhez hasonlit, melly a chinaiak közt a legkülönbözőbb vélekedések- és beszédekre bő anyagot szolgáltat. Minthogy pedig az imolák szétdúlása és a pogány istenképek lerontása a különféle pogány vallásfelekezetek elvei- s hitével merően ellenkezik : a császári kormány előtt mindinkább nagyobb hitelre talál azon nézet, hogy a forradalomnak vezérei és szí-tói keresztények, melly nézetben leginkább az által erősítte-tik meg, hogy a chinai birodalom határain belül létező val-lásfelekezetek közül egyedül az evangelium utasítja vissza a pogány isteneket s azok tiszteletét. Missionarius-alattvalóim csak minapában arról értesítettek engem , hogy a császári kormány a fönebb kifejezett gyanúnál fogva Han Ken város-ban egy hatvan éves, előttem ismeretes, minden keresztény-től szeretett és tisztelt aggastyánt mély tömlöczbe vettetett, mivelhogy őt Hu-Nan tartományban a legelőkelőbb cateche-tának tartották. A lefoglalt iratok és nyomtatványok között néhány a pogány cultus ellen intézett értekezés is találkozott, melly körülmény természetesen a hatóság előtt vétségét csak sulyosbitotta, mert a hivatalnokok igen hajlandók voltak eme tanokat a fölkelők tanai és irányával azonosítani. Alapos okaim vannak azon félelemre, miszerint e befogatások és bebörtönöz-tetések nagyobb mértékben fognak előfordulni. Tökéletesen hamis és rosszakaró a hong-kongi ujságlapoknak azon állítása, hogy a lázadok seregeinek élén franczia missionariusok van-nak. A lázadás jelenleg a Hu-K\vang tartományban vagyon öszpontositva, mellyben köztudomás szerint olasz missiona-riusok és sz. Ferencz szabályait követő szerzetesek működ-nek. Egyébiránt számtalanszor be lőn bizonyítva, hogy a lázadók vezérei merően különböznek a romai catholicusoktól.
E három szó : X a m-t i-h u ö i fa legfőbb uralkodónak val-lása), mellyeket a lázadók zászlóikra feltűztek , eléggé tanú-sítják állításomnak igazságát. Mindenki t u d j a , hogy XIV.
Benedek pápa által a chinai missionariusoknak és kereszté-nyeknek megtiltatott a Xam-ti szavaknak használata olly értelemben, miszerint azok Isten nevét kifejezik, leginkább azon oknál fogva, mivelhogy e szavak csupán a legnagyobb s legfőbb uralkodót kifejezik s igy magokban véve elégtele-nek a mindenható Isten fogalmának kifejezésére. Ugyanezen szentséges pápa megparancsolta , hogy Isten Tien-tschu szó által (melly annyit tesz, mint ,a mennyország ura') fejeztes-sék ki, minek az lön következése, hogy most nem létezik a roppant chinai birodalomban catholicus, ki az Isten nevének kifejezésére Xam-ti szavakkal élne, sőt inkább mindenütt Tien-tschu szó lőn népszerűvé. Noha pedig e mondottak áta-lánosan tudva vannak , mégis Cantonnak Kum-tu-ja vagyis alkirálya, mindjárt a császári had fővezéreül való kinevezte-tése u t á n , értésére esvén a fölkelők zászlóin lévő felirás és látván a lerombolt imolákat s a szétzúzott istenképeket, nem átallotta kimondani, hogy a lázadást a keresztények keletkeztették és szítják , s eme véleményét minden további f ü r készés nélkül a chinai császárral tudatta. E rágalomteljes r á -fogás a legnagyobb rémülésbe ejtette a keresztényeket, olly annyira, hogy többen czélszerünek találták, elhagyván lakhe-lyeiket, idegen földön idegenek között menhelyet keresni.
Fájdalom , a késedelmezők közül már többen tömlöczre vet-tettek. Csupán a belföldi megkereszteltekről akarok néhány szót mondani. Ezek ellen vagyon leginkáb a mandarinok dühe felingerelve. Két chinai áldozár, T s c h a n g Pál és K u n g András jelenleg börtönben szenvednek, hacsak a lázadóköket eddigelé ki nem szabadították. Ez utóbbi annál valószínűbb, mivelhogy a fölkelők mindenütt a keresztények üldözését ke-rülik. Egy másik áldozár, W a n g Pál, használván az általam neki engedett tizennégynapi szabadságidőt, családjának övéi között tartózkodott; ö épen még pogányságban lévő szüléi-, rokonai- s ismerőseinek az evangéliumot magyaráz-g a t t a , a midőn tetemesb őrsémagyaráz-g élén a helysémagyaráz-gben memagyaráz-gjelent a mandarin, a házat, hol nevezett áldozár tartózkodott,
körül-v e t t e , abba berontott, miden élelmi szert, ruhaneműt, köny-veket erőszakosan magával elvitt s az épen ott gyülekezet-teket tömlöczbe hurezoltatta. Azonban a fölkelők közeledté-vel, a mandarin beérve a gazdag zsákmánynyal, szabadon bocsátotta az elfogottakat, kivéve az áldozár a t y j á t , ki máig a börtönben lánczokkal megterhelten sinlődik.
II. F e b r. 7. 1853. Egész déli China irtózatos forrongásban vagyon. A lázadók mindenütt győzedelmeskednek, f ő -leg Hu-K\vang tartományban fényes diadalokat aratnak. A belkereskedés véglegesen megszűnt; a boltok be vannak zárva ; a városok és helységek lakossága tömegesen menek-szik messze földre. A H u - K w a n g tartománybeli hódítá-sokon kivül K w a n g - s i b e n visszafoglalták régi állomá-saikat a lázadók , és seregeikkel már Kiang-si-ig előnyomul-tak. Hadaiknak tetemes erősitése után Kiang-Nan tarto-mányban több várost kerítettek hatalmukba , magának Nan-kingnak falai alá nyomulván. Itt kissé megállapodván a trón-követelő Tien-te e város mandarinjait főúri kiáltványában fölszólította, miszerint magokat alávetve, ő t , mint a
Ming-dynastiának utolsó sarjadékát, törvényes uralkodó gyanánt a legnagyobb kitüntetés- és fénynyel fogadják. Jelen percz-ben tartja Tien-te diadalmas bevonulását Nang-kingbe, a hol részint a lakosság-, részint serege által császárnak kikiálta-tott. Adja Isten, hogy ezen uj dynastia engedékenyebb legyen
a catholicusok irányában , semmint vala a tatár származású dynastia, miszerint ezentúl Jézusnak szent neve az egész birodalomban hirdettessék s a népet a leggazdagabb áldá-sokban részesekké tegye. Maradok szeretet- és tisztelettel stb, stb. F e r e n c z József, aradéi püspök és hu-kwangi apostoli helynök. (Vége köv.)
Vegyesek.
A u s t r i a . A cs. kir. cultus- és közoktatásügyi mi-nisterium elhatározá, hogy Magyarországban, a szerb vajda-ságban és a temesi bánvajda-ságban minden gymnasiumok, vala-mint a pesti ipariskola jövő tanévének kezdete f. e. october
1-ére tűzessék ki. A többi tanintézeteknél mindaddig, mig a szünidők más szabályozása be nem következik, ez eddigi gyakorlat tartandó meg.
O l a s z o r s z á g . A szentséges atya kénytelennek érezte magát a sardiniai király ellen legközelebb szigoruab-ban fellépni. Ertjük itt azon ünnepélyes óvástételt, mellyet ő szentsége sz. Péter és Pál apostolok ünnepén bizonyos, a sz.
széknek köteles adónak már három év óta való ki nem fize-tése végett a sardiniai király ellen a piemonti követ jelenlé-tében kinyilatkoztatott. Nem lesz érdektelen, ezen adónak eredetét némileg tárgyalni. XIV. Benedek pápa 1740-ben átengedő III. Manó királynak Cortanza, Cisterna és Montofio hübértartományokat. Az ezen átengedésre vonatkozó, ugyan-azon évi sept. 2-áról kelt pápai brevében részletesen elszám-lálja azon kötelezettségeket, mellyeket a sardiniai királyság az átengedésnél fogva felvállalt. A többi között lekötelezi ma-gát a király, hogy évenkint 2000 scudi-nyi hübérdijt fizetend a pápai szentszéknek ; eddigi szokás szerint ezen hübérösz-szeg sz. Péter és Pál apostolok ünnepélyén a piemonti követ által fakehelyben nyújtatott át a szentséges atyának. Három év óta elmulasztotta a sardiniai kormány ezen hiibéradó lefi-zetését, valamint a többi, a kérdéses breveben foglalt köte-lezettségeknek sem tett eleget. Mi a történt protestationak körülményeit illeti, ezek a következők. Köztudomás szerint hasonlóan hübéradó fejében a nápolyi király is 1787-ig fize-tett évenkint sz. Péter és Pál apostolok ünnepén a romai sz.
széknek 7000 aranyat. Valahányszor a nápolyi király rendkí-vüli követe ezen összeget ezüst serlegben átnyujtá, ő
szent-sége a pápa mindenkor következőleg szólt : ,Censum hunc nobis et sedi apostolicae debitum pro directo Dominio regni nos'tri utriusque Siciliae eis utraque pharum etc.' E szavak kellemetlenül hatottak azon időbeli nápolyi királyra. Ez kész-nek nyilatkozott a hübéradó további fizetésére is, azonban a pápa szavainak módosítását kívánta. VI. Pius pápa illy fölté-tel alatt vonakodott elfogadni az adóösszeget, melly ellen ismét protestált a király, állítván, hogy ez nem valóságos adó , hanem csupán a romai szent-szék iránt tanúsított tiszteletnek kifolyása. Ezen idő óta elmaradt a köteles adófi-zetés. A szentséges atya évenkint a nagymise után felolvassa a szokásos protestatiot, melly azonban a romai és nápolyi kormányok között fönlévő barátságosabb viszonyok, főkép magának a szentséges atyának és III. Ferdinánd nápolyi ki-rálynak gyöngéd személyes viszonya miatt ujabb időben mó-dosíttatott, mindazáltal ez nem gátolja ő szentségét, szorosan ragaszkodva a pápai jogokhoz , magát a protestatiot ünnepé-lyesen megtenni. Dicséret-szavakkal áradozván a nápolyi király ő felsége emlitésénél, ezen szavakkal formuláztatik a pro-testatio : ,Talis est religio et pietas in Deum. devotio in hanc apostolicam sedem, Charitas erga nos serenissimi regis F e r -dinandi ; at spes in nobis magis in dies augetur, occasionem dignam esse accepturam, q u a , rebus omnibus cum hac s.
Sede tandem compositis, vincula necessitudinis inter patrem amantissimum et reclamantem filium strictius constringen-tur.' Az idén történt, hogy midőn a szentmenet mármár in-dulófében volt, a szent atya még következőleg szólt : ,Mi egyúttal óvást teszünk egyik catholicus király ellen, ki három év óta elmulasztotta a szentszéknek köteles adót megfi-zetni, de kitől felteszszük és reméljük , hogy eme követelé-sünknek eleget teend és fiúi ragaszkodásának nyilvánítása mellett kötelezettségét teljesitendi.'
S p a n y o l h o n . A ,W. Ztg'-ban olvassuk, hogy az A g u i r r e - b a n felállítandó papnövelde alapítási okmányát a calahorai püspök , a városi hatóság és tekintélyes tanuk alá-irták. A bevégzett tény után nevezett főpap alkalmi beszédet tartott, mellyben a papság jó neveltetését az egyház legkiál-tóbb szükségének, és az emberiség legnagyobb áldásának mondotta.
A n g l i a . A cath. zárdák kérdése Angolhonban jul. 20-kán másodszor vitattatott meg a parlamentben. Miután ugyanis az első inditvány durvasága miatt elvettetett, a javaslatot módositva terjesztették másodszor a ház elébe. Az inditvány most kevésbbé nyers volt ugyan, de a mérget rejtve foglalja magában. Az inditványozó azt kivánja, hogy a cath. zárdák kérdése egy különös bizottmány vizsgálatára bizassék. Az inditvány most sem talált átalános viszhangra, s az egész ügy ismét aug. 10-kére napoltatott el. A ministerium el van ha-tározva a kérdést félrelökni, az ellenzék pedig azt minden erejének megfeszitésével támogatni. Legdühösebb volt a má-sodik vitatkozásnál D r um m o n d beszéde, mellyben nem átallotta kimondani, miszerint volt Portugalban ollynőkolostor, melly a királynak serailjul szolgált. A tisztelt szónok azonban mégis elég őszinte volt bevallani, hogy a cath. jótékonyság a protestánsok szeretetmüveit nagyban haladja meg.
T a r t a l o m : Jegyzetek .,Előhozakodás a magyar Iliásról" czimü czikkhez.
L e v e l e z é s e k . D u n a-S z e k c s ő : Inditvány köz-énekes-könyv iránt. — P e s t : M e z z o f a n t i életrajza.
E g y h á z i t u d ó s í t á s o k . P e s t : Oymnasiumi programmok.
G y ö n g y ö s - H a l á s z : egyházi ékszerek megáldatási ünnepély Ludason.
— S z é k e l y h í d : püspöki körút. — C h i n a : missio-tudósitások a fel-kelésről.
V e g y e s e k . Austria , Olaszország , Spanyolhon , Anglia.
T u l a j d o n o s és f e l e l ő s s z e r k e s z t ő : Dailielik J á n o s . — K i a d ó : E m i c h G u s z t á v n y o m d á s z .
P e s t , 1853.' Emich Gusztáv könyvnyomdája, uri-utcza 8. szám.
R E L I G I O .
E 6 Y H A Z I fiS I R O D A L M I F O L Y Ó I R A T .
PESTEN, 2 1 , AUGUSTUS 18. 1853.
M e g j e l e n i k e l a p h e t e n k i n t h á r o m s z o r : k e d d e n , csütörtökön é s vasárnapon. A z e l ő f i z e t é s i d i j félévre postán 6 ; h e l y b e n 5 frt p . p. — Előfizethetni m i n d e n c s . kir. p o s t a h i v a t a l n á l , P e s t e n a s z e r k e s z t ő s é g n é l (Kalap-utcza 3 . sz.) és Hartleben K. A . k ö n y v k e r e s k e d é s é b e n .
Az uj polgári törvénykönyv. I.
(Folyt.)
A szentírási helyek, mellyekből kiviláglik, hogy Krisz-tus egyházi hatalmat valósággal alapított légyen, sz. Máté, János, Pál stb. hátrahagyott irományaiban fellelhetők. E hatalom alkatrészei : a tanítóság, kegyszerészet, rend- és joghatóság, a püspökségben öszpontulnak, és vannak letéve, mellynek személyesitői, szerintünk, hatalmukat, a nélkül, hogy a primatusi jog csorbulna * ) , pápai közvetítés nélkül, tehát közvetlenül Istentől nyerik. Az apostoli hivatalnak rendeltetése-, fogalma- és alapittatásánál fogva mi más ér-telmezést nein osztunk, jóllehet az ellenvéleménynek horde-rejét is elismerjük és tiszteljük. Ám az apostolok a tör-vényhozó, értelmező, végrehajtó, felügyelő és itélő hatalmat, mellyet egyenesen mesteröktől kaptak, egyenlően (?) s jelle—
mökkel öszhangzólag teljes szelídséggel használták. Utódaik ugyané szellemben és jogminőségben működtek. A törvé-nyek, mellyek az egyház zsenge idejében ritkák, — mint-hogy a híveknek átalános szent élete mellett reájok szükség nem is mutatkozott, — azonfelül szóbeliek és hagyomány-szerüek valának, a II. század vége felé már irásba foglal-tatni, az üldözés lávája csillapulásával szaporodni, n. Constantin császár békeszerzése után pedig könyvekbe is g y ű j -tetni kezdettek. Noha pedig a hatalom, melly Krisztustól az apostolokra átszállott, nem földi, hanem lelki dolgokra vonatkozik, még sem helyes, ha valaki e jogot annyira öszszeszoritottan érti, mintha az csak a hitbeli kérdésekre t e r -jeszkedhetne , és nem egyszersmind mind azon tárgyakra, mellyek a vallásczikkekkel atyafiságban, szellemi czéljaival viszonyban, és híveinek léleknyugalmával érdekeltségben állanak. A ki ez érdemben hasonérzőleg gondolkozik, az könnyen meg fogja tudni okát magyarázni : miért a p ü s p ö -kök egykor bizonyos polgári jogok gyakorlását is elvállalták mintegy bizományban a ker. fejedelmektől ? Melly v á l -lalkozásuknak hogy a nép javára áldásteljesen feleltek meg, legfényesebb bizonyságlevél Á r k á d , H o n ó r és J u s t i -n i á -n császárok-nak azo-n tette, hogy a főpapok joghatóság-körét nemcsak nem szűkítették, hanem inkább jelesen
szé-*) T. értekező ur láthatja, hogy mi az ,in utramque partem disputabilis' azaz nyilt egyházi kérdéseknél, habár magunk az ellenkező véleményt osztjuk, még sem vagyunk t ü r e l -metlenek. Mindamellett igen lekötelezne, ha megmutatná, mikint lehetséges a primátus jogainak lényeges csorbítása nélkül védelmezni a z t , hogy az összes egyházi hatalom a püspökségben öszpontosul, s a püspökök minden hatal-mukat pápai közvetítés nélkül, közvetlenül az I s t e n t ő l
nyerik ? Szerk.
lesitették. A hitjog, mellynek elvei szerint ez áldornagyok az elibök került kérdéseket kezelték, azon nevezetes előnyt, mi a világ fiainak később „lapis offensionis"-ul szolgált, eredményezte, hogy a hivők minden erőltetés nélkül önma-goktól hangolódtak bizalomra vallásszolgáik és az egyházi Ítélőszékek iránt, és pedig sokkal nagyobbra, mint a p o l -gári szabályok és világi törvénykezések iránt.
Azonban a középkorban a polgári törvények számára is u j epocha nyilt. A harczi villongások, mellyek a népván-dorlástól fogva n. K á r o 1 y i g mondhatni az egész korszakot betöltötték, azt okozták, hogy az európai nemzetek közé és tartományokba az u j kormányalakok u j törvényeket hoztak be. Még Ázsia és Africa se maradt szárazon a változások-tól. A törvényhozási hatalom keleten a királyoknál, nyuga-ton pedig jóllehet a nemzeteknél volt, mellyek e jogukat a fejedelem által összehívott és szétoszlatott hongyülések által gyakorolták, a törvény végrehajtási hatalom azonban folyvást az uralkodó jogai közé tartozott. Azt lehet mondani, hogy ez időszakban a törvények hozatala-, összegyűjtése- és ké-szítésében kifejtett tevékenység minden idáig fölmerült kor-beliek igyekezetét fölülmulta. I I . T h e o d o s i u s a : „tlieo-üoaianas törvénykönyvnek", és I. Justinianus a : „polgári törvénytárnak" közrebocsátásával halhatatlaniták nevöket.
Kivált ez utóbbi által szerkesztetett törvénygyűjtemény, idővel csaknem minden miveltebb nemzet által elfogadtat-v á n , mai napig alapját teszi az európaiak jogtanának. A frankoknál az örökösödést illető ugy nevezett : „Leges Salicae" ; a longobardoknál az : ,Edicta Longobardorum' ; a nyugati góthoknála : „Codex Alaricianus" és „Forum J u -dicum" jöttek létre. Szinte összegyűjtettek a keleti gótkok, burgundok, angolszászok, alemannok és mások törvényei.
S valljon az egyházirodalmi munkásság a jog terén a k ö -zépkor ezen első harmadában részt vett-e a haladásverseny-ben? A kérdésre igénylő választ adnak, hogy csak azokat említsük, mellyek köztudomásúak : a „Concordia Canonum"
antiochiai Jánostól : a „Canon Biblicus" sz. G e 1 a s i u s pápától; az africai egyház canonkönyve; n. Károly „Capitularia"i; a „Breviárium, et Concordia Canonum"féle k e t -tős gyűjtemény; M á r t o n brakkari püspök, és T h e o d o r cantuari érsek jogkönyvei. De a világ el is ismerte az egyháziaknak jogbölcseségét. I. Z a c h a r i a s pápának H i l d e -r i k f-rank ki-rály ügyében P i p i n által itélőbi-róul való fel-kéretése után a hierarchia más tagjainak tudományát is igénybe vették a népek, és őket leginkább törvénymagyará-zókká tették. Természetesen némellyek, főleg azért, hogy a papságnak e korszakban, mint mondják, polgári hatalom adatott, csak hogy annál feltűnőbben látszassanak szólani, az egyházat földiek (?) utáni kapkodása miatt bizonyos
tá-21
/
Jékokon saját existentiájával sem sokat törödőnek, és eredeti buzgalmából akárhol is kivetkezettnek festik. De a h a -mis tanúság kudarezában azonnal elmarasztalódnak, mihelyt igazságszolgáltatásért az ügyet a hamis történetíróktól a hü történelemre fölebbezzük. Mert a cath. vallás, habár keleten és délen a pogányok, eretnekek és szőrszálhasogató görögök által szenvedett is, de éjszak- és nyugaton fényéből nemcsak nem veszített, sőt inkább nevezetes előmenetelt tett, mire elég bizonyítvány maga a szerzetesi intézet jelentékeny előhaladása.
A középkor második szaka jogtéren szinte emlékeze-tes. A bononiai jogtanoda, melly a maga nemében ekkor előkelő hírnévre emelkedett, nagyban csődítette termeibe a joghallgatókat. A romai jog, melly keleten uj törvénygyüj-teménynyel növekedett, a barbárok háttérbe szorittatása után nyugaton is fölélesztetett. A törvényhozás joga amott az egyeduralkodók, emitt az országrendek kezében öszpon-tosult. Különösen megemlítendő uralkodók törvénytekintet-ben ez időszakból Francziaországban : V I . L a j o s , ki a fölebbvitelt behozván az ítélettétel legfelsőbb jogát magá-nak sajátitá; IV. vagy s z é p F ü l ö p , ki az országnagyok és nemesség hatalmát leszállítván, a polgári rendűek befo-lyását pedig fölemelvén, ezekkel a törvényhozói jogot meg-osztá; Spanyolországban : I I I . F e r d i n a n d , ki szerzője azon nevezetes törvénynek, hogy a királyi család tagjai közül mindig a legidősb testvér uralkodjék ; Angliában : a jeles és méltán nagynak nevezett A l f r é d , ki a már-már egészen szabadon űzött bűnök fékezése végett minden tiz család mellé egyegy bíróságot rendelt; V i l m o s C o n -q u a e s t o r , ki normán házból származván, a legyőzött an-golok nyakára normán öltözetet, normán nyelvet és normán törvényeket erőszakolt; továbbá az ugy nevezett s i n e t e r r a J á n o s , ki a nemzetnek a hires ,M a g n a C h a r -t a ' - -t ad-ta ki, és I. E d v a r d , ki -törvényérdemeiér-t angol-. J u s t i n i a n u s ' - n a k kereszteltetett elangol-. Mivel pedig talál-koznak, kik a középkor második szakával törvénytekintet-ben egyátalában elégedetlenek, ezek gondolják meg, hogy a korszak, mellyet gyaláznak, Mars dulásainak volt szenve-déshelye. Európában a királyok hatalmas hűbéresei, Ázsiá-ban a zsarnokok kormánynokai és vezérei háborgatták az országokat; maga a népek közjelleme is még mindig har-czias lévén , minduntalan háborúskodásba keveredett. Illy körülmények között csuda-e, ha nem ugy ment minden, mint mennie kellett volna, ha az igazság rovására nem egy-szer igazságtalanság követtetett el, kivált miután az allodiu-mok urai, és a hübérnökök a törvényszolgáltatási jogot bir-tokaikban hatalmukba keriték? Azonban e korszak az egy-házi jogra nézve is érdekes. Hiszen ez megállapittatásának éveit innen számítja. Az I s i d o r M e r c a t o r név alatt ismeretes ,Epistolae Decretales'-ek becsvesztésök miatt most már említést sem érdemelnek # 2) . Mindenesetre pedig G r a
-Épen jelenkorunkban méltatták azokat az egyházi jogtu-dósok a legnagyobb figyelemre. Ha koholtak is ezen le-velek legtöbbjei, mindamellett csak is azt foglalták írás-ba, mi már akkor életbe lépett s gyakorlatban volt, ugy hogy nem a decretalesek szolgáltak alkalmul az egyház-j o g megváltoztatására, hanem inkább az ekkor már kifeegyház-j- kifejlett és rendezett egyházi joghatalom eredményezte a d e -cretaleseket : különben lehetetlen, hogy azokat az egy-ház mint a fenálló intézményekkel ellenkezőket olly
köz-akarattal elfogadta volna. Szerk.
t i a n szerzetesé az érdem, hogy az egyházjog rendszeresí-tésére az első lépést megtette, mert ,Concordantia Discor-dantium Canonum'-ja előőrsül szolgál mostanáig az egyházi törvénykönyvek táborában. Követték azt még időszakunk tartalma alatt több gyűjtemények, mellyek közül a I X . G e r g e l y és V I I I . B o n i f á c z által kibocsátottak, mint mai napig jogérvénynyel birók legnevezetesebbek. Valóban e sokaktól rosszul felfogott korszak, csak tárgyunk körébe eső is igen jeles egyházi férfiakkal diszlett. A főnebbi két főpap mellé sorozhatjuk III. J e n ő , I I I . I n c z e , és I I I . H o n ó r pápákat ; ugyszinte T a n c r é d és p e n n a f o r t i R a y m o n d áldozárokat, és mellőzhetlenül a hires calabriai fiút, a q u i n o i sz. T a m á s t , ezen csudaészt, kinek j o g p h i -losophiai elmélkedése a törvénytárgyalóknak tanulmányo-zásra még mindig legbiztosabb kalauzolásul kínálkozik.
Ugyancsak a középkor második szakában lelvén P a n -nónia uj lakosokra a magyarokban, a czikk kiegészítése int, hogy ezeknek, mint kiknek mostani polgári törvénykönyvök nyújtott alkalmat a jelen igénytelen sorok Írására is, régiebb törvénydolgaikról, habár csak egy pár szóval is megemlé-kezzünk.
A magyar polgári törvény kezdetfonalát ott veszi, hol a nyolez törzsök egyesült és A l m o s a nemzet fejedelmévé elválasztatott, mikoron aztán a kormányrendszer is megha-tároztatok. Á r p á d a pusztaszeri harmineznégy-napos ta-nácskozmány alatt az országtörvényeket, jogokat és itélő-székeket elrendelte. A véres kard körülhordozása írott tör-vény gyanánt szólt minden nemeshez. Azonban a kormány-alak az első király korában tisztább monarchiaira változott.
Végig tekintve az uralkodók során a 1 6 . századig, közülők többen az alattok napvilágra hozott törvények miatt emlékezetesekké lettek. Ki nem ismeri sz. I s t v á n ü d -vös törvényeit, melly.ek, midőn a P é t e r országlásá-tól fogva támadt különféle viszontagságok miatt nagy részben elhanyagoltatnának, sz. L á s z 1 ó ban erélyes föl-élesztőre és bővítőre találtak? Ki nem hallott K á l m á n törvényeiről, mellyeket A l b e r i k jogtudó szerzetes szedett össze? Ki nem emlékeznék vissza mélytánylással a visszahelyezett I s t v á n n a k az egész magyar papsághoz 1 1 6 9 -ben kiadott oklevelére? I. B é l a kereskedelmi és pénzügyi;
III. B é l a humanisticus ; R o b e r t Károly pénzveretési ; Z s i g m o n d közigazgatási intézkedéseik- és törvényeikről nevezetesek. Mit mondjunk jeruzsálemi E n d r e hires arany bullájáról, mcllyhez n. L a j o s ujabb törvényeket toldott?
Semmiképen se hallgathatjuk el pedig H u n y a d i Mátyást, és IL U l á s z l ó t ; előbbit azért, mert nem csak arról g o n -doskodott, hogy legyenek jó törvények, hanem hogy meg is tartassanak : utóbbit pedig, hogy nagyon is sokat gon-dolt a hasznos törvényekkel, de annál kevesebbet, mint közönségesen hiszik, megtartásukkal. Ö bízta meg V é r b ő
-c z i t a ,Hármas-könyv' szerkesztésére.
De huszonnégy első királyaink uralkodásának tartama a l a t t , nemcsak sok jeles polgári, hanem egyházi törvények is keletkeztek. Fényesen szól e mellett a tizenhat részletes zsinat, mellyek egyházfejedelmeink alatt magyar hazánkban t a r t a t t a k , és annak területén tul a nyolez , vagy némellyek szerint tizenegy közönséges gyülekezet, úgymint : a négy lateráni, két lyoni, egy vienni, pisai, konstanczi, baseli és ílorenczi, mellyekben ugy mint amazokban az igaz hit t e r