Ismeretes, hogy a magas vérnyomás az egyik legnagyobb rizikófaktora a coronariabetegségeknek, az akut myocardialis infarctusnak vagy a stroke-nak, így kezelése, ill. a határértékek alá csökkentése elengedhetetlen. Egy kutatás kimutatta, hogy hypertoniás betegek esetén már 6 hónap alatt csökkenthetők a szövődmények, ha a systoles vérnyomás 140 Hgmm alá ke-rül; 24%-kal a cardiovascularis történések, 40%-kal a stroke és 21%-kal az összmortalitás [83].
Krónikusan alacsony vérnyomás, hypotonia
Krónikusan alacsony vérnyomásról (hypotonia) beszélhe-tünk, ha a systoles vérnyomás tartósan nem haladja meg a 100 Hgmm-t (fiatalokban).
Orthostaticus hypotonia, posturalis hypotensio
Orthostaticus hypotonia vagy posturalis hypotensi o az, ha a fekvés után mért nyugalmi értékhez képest felállást köve-tően a systolés vérnyomás legalább 20 Hgmm-rel, a diastolés vérnyomás legalább 10 Hgmm-rel csökken.
Megjelenése az életkor előrehaladtával nő, a 65 évnél idő-sebb populáció 25%-át érinti, de számos betegség kompliká-ciójaként ismert, mint pl. a diabetes. Krónikus orthostaticus hypotonia diagnosztizálása az étkezés utáni, „álló” vérnyomás-értékből határozható meg, ugyanis pozitív esetben szignifi-káns csökkenés észlelhető az ülő helyzetben mért értékekhez viszonyítva [84].
A kliens vérnyomására vonatkozó helyes következtetések le-vonását lehetővé tevő vérnyomásmérésnek számos akadálya lehet. Ezek közé tartozik a vérnyomás napi (circadian) ritmu-sából adódó ingadozás is (ami akár a 20 Hgmm-t is elérheti), mely kapcsán általánosságban elmondható, hogy a vérnyomás a nappali órákban magasabb, az éjjeli órákban alacsonyabb.
Vérnyomásmérés
Vérnyomásmérési technikák és a vérnyomásmérő készülékek (sphygmomanometerek) típusai.
A vérnyomásmérés végezhető indirekt (noninvasiv) mó-don, más néven vértelen úton és direkt (invasiv) avagy véres úton.
Nyikoláj SzergejevicS korotkov 1905-ben elsőként fedezte fel és írta le a „Korotkov-hangokat”. Ennek alapja, hogy a vér-áramlást az ép erekben lamináris, rétegelt, azaz gyorsabb tengelyáramlás és lassabb széli áramlás jellemzi (fiziológiásan turbulens áramlás az aorta ascendensben fordul elő). KorotKov tulajdonképpen riva-rocci módszerét hallgatózással egészítet-te ki, ami lehetővé egészítet-tetegészítet-te a diastolés vérnyomás meghatározá-sát is (14-8. táblázat).
8. A lézést 60 másodpercig figyeljük és számoljuk; kóros légzés esetén néha több idő szükséges a vizsgálathoz
9. Dokumentálja a kapott eredményt közvetlenül a mérést követően 10.
Hasonlítsa össze a kapott értéket a korábbiakban mértekkel, ill. az értékelésnél vegyük figyelembe a beteg általános állapotát is, amely meghatározhatja a légzést
11. Végezzen ismét higiénés kézfertőtlenítést a keresztfertőzések megelőzése érdekében
14-12. ábra. Spirometriás vizsgálat ábrázolása
14-7. táblázat. Normális és kóros rendelői vénás nyomás (JNC 2003, ESH 2007)
Joint National Committee felosztása European Society of Hypertension és European Society of Cardiology felosztása
Vérnyomás Hgmm
systolés diastolés systolés diastolés
normális vérnyomás <120 és <80 optimális vérnyomás <120 és <80
prehypertonia 120–139 vagy 80–89 normális vérnyomás 120–129 és 80–84
emelkedett-normális vérnyomás 130–139 és/vagy 85–89 I. fokozatú hypertonia 140–159 vagy 90–99 I. fokozatú hypertonia 140–159 és/vagy 90–99 II. fokozatú hypertonia >160 vagy >100 II. fokozatú hypertonia 160–179 és/vagy 100–109
III. fokozatú hypertonia >180 és/vagy >110 izolált diastolés hypertonia (IDH) <140 >89 izolált systolés hypertonia (ISH) ≥140 <90
i
ndirekt(
noninvasiv)
vérnyomásmérésA vérnyomás a felső (felkar, csukló, ujj) és az alsó (comb) vég-tagon egyaránt mérhető. A manuális vérnyomásmérés során hallgatózásos (auscultatio) és tapintásos (palpatio) módszert alkalmazhatunk.
Auscultatiós vérnyomásmérés (Riva-Rocci-, Korot-kov-módszer)
A felkaron elhelyezett mandzsetta várható systolés érték feletti felfújásával akkora nyomást hozunk létre, amely az a.
brachialis keringését elzárja. A mandzsetta 2-3 Hgmm/s se-bességű leeresztésével csökkentve a nyomást, az a. brachia-lisban ismét megindul az áramlás, a pulzus tapinthatóvá válik.
Manuális vérnyomásmérési technika esetén a hangot a könyökhajlatban, az a. brachialis fölé helyezett fonendoszkóp segítségével hallhatjuk. A noninvazív vérnyomásmérési tech-nikák közül ez az eljárás terjedt el leginkább a gyakorlatban.
A módszerrel pillanatnyi systolés és diastolés vérnyomásér-ték mérhető, auscultatiós módszerrel az artériás középnyomás nem határozható meg.
Palpatiós módszer
Tapintásos (palpatiós) módszerrel csak a systolés nyomás meghatározására nyílik lehetőség. az a. brachialis keringését elzáró felfújt mandzsetta leengedése során ismételten meg-indul az áramlás és tapinthatóvá válik a pulzus. A vizsgálatot az a. radialis tapintásával végezzük (14-9. táblázat).
14-8. táblázat. A Korotkov-hangok A hang
fázisa A hang jellege A hang klinikai jelentősége
I. éles, tiszta kopogó hangok megjelenése
• az I. fázis kezdete, azaz a hangok megjelenése a systolés nyomás értéke (megegyezik a tapintható pulzus megjelenésével)
II.
a hangok halkabbak (zúgás, suhogás) és hosszabbak (elhúzódó)
Gallavardin-féle auscultatiós hézag
• egyes esetekben a II. és a III. fázis között hallgatózási szünet jelenhet meg; a jelenség nem ismerése alacsonyabb systolés érték meghatározását eredményezheti (ha a hallgatózási szünetet összetévesztik az I. fázist megelőző hallgatózási szünettel), vagy tévesen magasabb diastolés érték meghatározását eredményezheti (ha a hallgatózási szünetet összetévesztik az V. fázissal)
• van, hogy csak az egyik karon figyelhető meg az auscultatiós hézag
• a jelenséget életkortól függetlenül megfigyelték carotis-atherosclerosis és artériás stiffness esetén hypertoniás betegekben, valamint nagy pulzusnyomású idősebbeken, aortastenosis és ingadozó intraarterialis nyomás esetén is
• az eddig legnagyobb mért auscultatiós hézag 40 Hgmm volt III.
a hang felerősödik, élesebben,
hangosabban hallható
IV. a hangok eltompulnak, halkabbá válnak
• a korábbiakban a diastolés nyomást a negyedik Korotkov-hang vége jelentette, amikor a hang már alig volt hallható
• a gyermekgyógyászatban a negyedig Korotkov-hang használatos a diastolés nyomás meghatározásához
• ma már a diastolés nyomás meghatározásához a IV. fázist kizárólag gyermekeknél használjuk, valamint azon felnőttek esetében, akiknél az V. fázis hiányzik
V. a hang hiánya
• jelenleg az ötödik Korotkov-hangot tekintjük a diastolés nyomásnak, vagyis a hang megszűnését, mivel ez egyértelműbben észlelhető és könnyen ismételhető
• az V. fázis hiányozhat, ebben az esetben a hangok a IV. fázis után nem szűnnek meg és a diastolés nyomás alatt is megmaradnak; ebben az esetben a IV. fázis elejét kell a diastolés nyomás értékének tekinteni
• e jelenség oka lehet arteriovenosus fistula, aortainsufficientia vagy terhesség
• serdülőkor előtt a IV. és V. fázis gyakran távolesik egymástól, vagy az V. fázis szintén hiányozhat, ezért serdülőkor előtt szintén a IV. fázis kezdetét használjuk a diastolés nyomás értékének meghatározására
14-9. táblázat. Vérnyomásmérés auscultatio módszerrel (palpatiós módszerrel)
Lépés Beavatkozás Magyarázat
1. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása végett 2. Azonosítsa a beteget, és tájékoztassa a beavatkozás
szükségességéről és menetéről
ezzel csökkentheti a beteg félelmét, és növelheti az együttműködő készségét
3. Készítse elő a szükséges eszközöket és a helyiséget a beavatkozás elvégzéséhez
4.
Készítse elő a beteget: üljön vagy feküdjön egy csendes szobában minimum 5 percet, ez idő alatt ne beszéljen, és ne beszéljenek hozzá, legjobb, ha a beteg egyedül marad A vizsgálat előtt fél órával ne egyen és ne igyon semmit, tartózkodjon a koffeintartalmú italoktól
a beteg legyen lehetőleg minél nyugodtabb, ellenkező esetben tévesen magasabb vérnyomást mérhetünk, valamint az izmok feszülése is hasonló következménnyel járhat
5.
Kérje meg a beteget, hogy üljön le egy székre, vagy feküdjön, ha eddig nem tette volna, majd tegye szabaddá karját, ne legyen rajta semmilyen ruhanemű, ami zavarhatja a mandzsetta felhelyezését
egészséges egyéneken minimális különbség van az ülve, állva és fekve mért vérnyomás között
általában az idős betegeknél ajánlott elvégezni a vérnyomásmérést ülő és álló helyzetben is, valamint azoknál, akik hypotoniát okozó készítményeket szednek, ill.
megmagyarázhatatlan ájulások jelentkezésekor első alkalommal a beteg mindkét karján mérjük meg a vérnyomást; amennyiben a két kar között a systolés vérnyomás különbsége nagyobb mint 20 Hgmm, a diastolés vérnyomásé több mint 10 Hgmm, további vizsgálatok szükségesek az ok kiderítésére
6. Válassza ki a megfelelő méretű mandzsettát
a mandzsetta felfújható tömlője érje körül a beteg felkarjának minimálisan 80%-át, de 100%-nál ne legyen szélesebb, szélessége a felkarkörfogat 40%-a legyen
ha túl kicsi a mandzsetta felfújható tömlője, akkor túlbecsülhetjük, ha túl nagy, akkor alulértékelhetjük a vérnyomást
7.
Helyezze fel a beteg karjára az előzőleg kiválasztott mandzsettát a könyökhajlattól 2 cm-rel följebb A beteg karja legyen alátámasztva és enyhén behajlítva
ne legyen laza, de túl szoros sem
a mandzsetta felfújható tömlője közepe, ahová csatlakoznak az összekötő csövek, nézzen az a. brachialis felé
8. Bizonyosodjon meg arról, hogy a kliens felkarja, ahová a mandzsettát helyezzi, a szív magasságában legyen
ha nincs alátámasztva a kar, vagy mérés közben a beteg megfeszíti izmait, magasabb értéket kaphatunk
ha a kar magasabban van a szív szintjénél, akkor a diastolés nyomást akár 10 Hgmm-rel is túlbecsülhetjük
9.
Tapintással határozza meg az a. brachialis helyzetét, hagyja az ujjait a meghatározott pozícióban, majd fújja fel a mandzsettát, és becsülje meg a beteg systolés vérnyomásértékét, majd engedje le a mandzsettát a systoles érték az az érték lesz, amikor már nem tapintja az érverést az a. brachialis felett
erre a folyamatra azért is van szükség, hogy kivédje az auscultatiós hézag miatti hibalehetőségeket
úgy is megbecsülheti a systolés értéket, hogy az a. radialist tapintja (Magyarországon ez utóbbi technika az elterjedtebb)
10. A fonendoszkópot helyezze az a. brachialis fölé
ne fejtsen ki túl nagy nyomást a fonendoszkópra, valamint ne helyezze a mandzsetta alá, mert ez a brachialis artéria elzáródásához vezet, így eltéveszthetők a Korotkov-hangok 11. Az előzőleg meghatározott systolés érték fölé 30
Hgmm-rel fújja fel újból a mandzsettát
12. Engedje le a mandzsettát fokozatosan, a szelep
segítségével a leengedés ajánlott sebessége 2-3 mm/s
Higanyos vérnyomásmérési technika
A higanyos vérnyomásmérés során a levegőt tartalmazó zárt rendszerben ballon segítségével fújható fel a mandzset-ta. A mandzsetta nyomásváltozásával összhangban változik a higanyra gyakorolt nyomás, amiből adódóan a vérnyomás értékét a higanyoszlop magassága jeleníti meg egy higany-milliméterben (Hgmm) és kilopascalban megadott függőle-ges számskálán. A higanyos vérnyomásmérőt tekintjük „arany standardnak”, és az egyéb elven működő vérnyomásmérő készülékeket hitelesített higanyos vérnyomásmérővel kell legalább évente egy alkalommal kalibrálni (14.13. ábra a, b).
Gyenge pulzus, pitvarfibrillatio, shock indukálta hypotonia, tremor vagy convulsiók során ez a vérnyomásmérési eszköz adja a leghitelesebb mérési eredményeket.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy a 41/2000. (XII.20.) EüM-KÖM Együttes rendelet és a 41/2008. (X.30.) EüM-KvVM együttes rendelet alapján a higany nem hozható forgalom-ba lakossági értékesítésre szánt mérőeszközökben, mint pl.
vérnyomásmérőben. Auscultatiós és palpatiós módszerrel is meghatározható a vérnyomás higanyos vérnyomásmérő al-kalmazásakor.
Aneroid vérnyomásmérési technika
A Bourdon-nyomásmérés során szintén a higanyos vér-nyomásmérésnél már ismertetett módon, ballon segítségével fújható fel a mandzsetta. A mandzsetta nyomásváltozásával összhangban egy fémhenger összenyomódik vagy kitágul, mely mozgást egy mutató jeleníti meg a manométerskálán (14-14. ábra). A vérnyomásértékek meghatározása hallgató-zással és tapintással is lehetséges.
Oszcillometriás módszer
A készülék működési elve, hogy az artéria keringését elzáró felfújt mandzsetta leengedése során ismételten meginduló áramlás okozta pulzálás megjelenik a felkarra helyezett man-dzsetta nyomásában is (oszcillometriás pulzus) 14-15. ábra).
A pulzálás akkor éri el a maximális értéket, ha a mandzsetta nyomása megegyezik az artériás középnyomással, majd foko-zatosan csökken. Tehát a módszer alkalmas az artériás közép-nyomás közvetlen mérésére, azonban a systolés és diastolés érték közvetett úton, számításokkal határozható meg történik.
ABPM (Ambulatory Blood Pressure Measurement)
Az oszcillometriás vérnyomásmérési módszer elvén ala-puló eljárás, mely meghatározott időközönkénti 24 órán ke-resztüli vérnyomásmérést tesz lehetővé. Az eszköz a beteg
vérnyomásértékeit 24 órán keresztül méri és rögzíti. Az ABPM használatával sokkal pontosabban meg lehet határozni a be-teg vérnyomásprofilját, így a kezelés és a gyógyszeres terápia is reálisabb, költséghatékonyabb.
E gyakoribb vérnyomásmérési módszereken kívül további eljárások is alkalmazhatók, pl. ultrahangos eljárás, pulzushul-lám-sebesség mérési módszer, tonometriás módszer stb.…
Speciális megfontolást igénylő betegcsoportok a vérnyo-másmérés tekintetében; hibaforrások
• Gyerek. Minél fiatalabb a gyermek, annál kisebb a va-lószínűsége, hogy hiteles vérnyomásérték mérhető, és a megismételhetőség is nehézkes lehet, így inkább a systoles érték meghatározása a mérvadó. A mérést je-lentősen befolyásolja a mandzsetta, ill. a felfújható gu-mitömlő mérete (a felkar kb. 80%-át érje át).
• Túlsúlyos beteg. Fontos szempont megfelelő méretű mandzsetta kiválasztása, a vérnyomásmérést befolyáso-ló szűk ruházat eltávolítása.
• Arrhythmás, bradycardiás beteg vérnyomásmérésekor a mandzsetta leengedése lassúbb legyen, mint normá-lis körülmények között (normánormá-lisan 2-3 mm/s), valamint gyenge pulzus, pitvarfibrillatio, shock indukálta hypoto-nia, tremor vagy convulsiók esetén kerülni kell az oszcil-lometriás vérnyomásmérési technikát.
A vérnyomásmérés során további hibaforrás lehet, ha túl las-san vagy túl gyorlas-san engedjük le a mandzsettát. Mandzsetta tekintetében oda kell figyelni a gumitömlő megfelelő mére-tére is. A mérést akadályozhatja, ha a gumitömlő összekötő-csöve meg van törve vagy ha higanyos készüléket használunk, akkor ellenőrizni kell, hogy a higany ne legyen fönnakadva.
Az esszenciális hypertonia kezelésének fontos alapja az ápoló által végzett betegedukáció, mivel krónikus megbetegedésről van szó, így a kezelése életen át tartó folyamat. Fel kell hívni a beteg figyelmét arra, hogy a gyógyszeres kezelést nem sza-bad abbahagynia, még akkor sem, ha az otthon és rendelő-13. Dokumentálja a mért eredményeket
a systolés érték az első Korotkov-hang, a diastolés az ötödik Korotkov-hang (a hang hiánya) lesz
amennyiben hyper- vagy hypotoniát észlel, azt jelezze a műszakvezető ápolónak vagy a kezelőorvosnak 14. Néhány perccel később ugyanazon a karon ismételje meg
a mérést
a hivatalos mérési eredmény legyen az, amelyiknél alacsonyabbak az értékek
15. Végezzen ismét higiénés kézfertőtlenítést a keresztfertőzések megelőzése érdekében
14-13. ábra. Higanyos vérnyomásmérő a) Hibás hőmérő; b) Jól működő készülék
a b
14-14. ábra. Aneroid vérnyomásmérő
14-15. ábra. Oszcillometriás, automata vérnyomásmérő
ben mért vérnyomásértékek normális tartományban vannak, mivel ez a gyógyszeres kezelés eredménye, valamint bármi-lyen mellékhatás előfordulása esetén ne változtassa meg gyógyszeradagját, hanem egyeztessen kezelőorvosával/házi-orvosával.
A vérnyomáscsökkentők szedése kapcsán felléphetnek mellékhatások, melyek egyrészt a gyógyszer hatóanyagaira adott reakciók, másrészt abból adódnak, hogy a szervezet a tartósan megemelkedett vérnyomáshoz van szokva, így a vér-nyomáscsökkentők hatására kialakult alacsonyabb (normális) vérnyomást kezdetben nehezebben viselik a betegek. Ilyen-kor jelentkezhet szédülés, fejfájás, de általában az első fél éves kezelést követően a panaszok megszűnnek.
A noninvasiv vérnyomásmérések kivitelezésének alapve-tő szempontjai
A vérnyomásmérést megelőző teendők
A beteg a vérnyomásmérés előtt fél órával tartózkodjon a folyadékfogyasztástól (főként a koffeintartalmú italoktól) és a táplálkozástól, ürítse ki hólyagját. A vérnyomásmérést csen-des, nyugodt, megfelelő hőmérsékletű helyiségben végezzük.
A mérés előtt hagyjuk a beteget magára legalább 5 percre, ez alatt a kliens üljön le egy kényelmes székre, háta legyen meg-támasztva, mellőzzön mindennemű fizikai aktivitást, beszédet, ami a vérnyomásértékeit befolyásolhatja.
A vérnyomásmérés alatti teendők
A beteget tájékoztatni kell arról, hogy a székben kényelme-sen kell ülnie, talpa legyen a padlón. Vérnyomásmérés alatt figyelmeztessük a beteget, hogy ne mozogjon, ne mozdítsa a karját, és ne beszéljen, mert valótlan értékeket kaphatunk.
Első alkalommal a beteg mindkét karján mérjük meg a vér-nyomást.
A vérnyomás fekvő helyzetben a legalacsonyabb, ülő hely-zetben emelkedik és legmagasabb álló helyhely-zetben. Ha a hát nincs megtámasztva, valamint ha a beteg a lábát keresztbe teszi, az mind a systolés, mind a diastolés értéket befolyásol-ja, csakúgy, mint a szív és a felkar szintjének eltérései. A
he-lyes vérnyomásérték méréséhez fontos a kar megtámasztása a mérés során, ennek legjobb módja a beteg karjának tartása a könyökénél (14-16., 14-17., 14-18. ábra).
Megfelelően elhelyezett és felfújt, megfelelő méretű tömlő szükséges a pontos vérnyomásméréshez. Ez garantálja, hogy a felfújt mandzsetta nyomása elzárja az a. brachialist és megaka-dályozza a keringést. Ha a tömlő túl kicsi, akkor a vérnyomás mért értéke magasabb lesz, a valós vérnyomásnál, míg, ha a tömlő túl nagy, akkor a mért vérnyomás értéke alacsonyabb lesz a valós vérnyomásnál (14-19. ábra).
A mandzsettát a beteg könyökhajlatától 2 cm-rel följebb helyezzük el, figyelni kell arra, hogy ne legyen túl szoros, de túl laza sem. A mandzsettában található gumitömlő közepe, ahová csatlakoznak az összekötőcsövek, az a. brachialis felé nézzen. Az artéria elhelyezkedését és lefutását tapintással kell meghatározni
Egy alkalommal legalább 2-3-szor ismételjük meg a mérést, és számítsuk ki a mérések átlagát. A két mérés között legalább 1-2 perc teljen el. Akkor fejezzük be a mérést, ha a két mérés értéke között nincs 4-6 Hgmm-nél nagyobb különbség.
A vérnyomásmérés utáni teendők
A mérések után tegyünk eleget dokumentációs kötelessé-günknek, az értékeket szóban jelezzük a betegnek, valamint a kezelőorvosnak is. Használat után a vérnyomásmérő berende-zés és a fonendoszkóp tisztításáról is gondoskodni kell (14-20.
ábra).
d
irekt(
invasiv)
vérnyomásmérésAz artériába vagy vénába behelyezett kanül segítségével a vérnyomás invasiv, folyamatos és pontos mérésére nyílik lehe-tőség. Az invasiv vérnyomásmérés extravascularis vagy intra-vascularis nyomásérzékelő alkalmazásával végezhető.
Invasiv arteriás vérnyomásmérés
Invasiv arteriás vérnyomásmérés végezhető extravascularis és intravascularis nyomásérzékelő felhasználásával. Indikáció-ját jelentheti, ha az indirekt vérnyomásmérés nem lehetséges, vagy a vérnyomás folyamatos monitorizálása (pl. a hemodina-mikai instabilitás, labilitás, sepsis, shock, cardialis betegségek, szív- és érsebészeti beavatkozás) válik szükségessé. Az invasiv vérnyomásmérés mellett az artériakanül alkalmazása szükség esetén lehetővé teszi a gyakori artériás vérgázanalízist és vér-vételeket, ill. bizonyos hatóanyagok (pl. presszor amin adago-lás) bejuttatását is.
A gyakorlatban napjainkban leginkább az extravascula-ris nyomásérzékelőkkel találkozhatunk, tehát ahhoz, hogy a nyomást mérni tudjuk, a behelyezett artériás kanülhöz külső transzducert kell csatlakoztatni. Az artériás nyomásméréshez használatos túlnyomásos szereléket és a transzducert gyárilag előre csomagolt formában kapjuk, külön az artériás (piros) és a vénás (kék) méréshez, más a monitorcsatlakozásuk is.
Invasiv centrális vénás nyomás mérés (CVP mérés)
Invasiv centrális vénás nyomás mérés szintén kivitelezhető intravascularis és extravascularis nyomásérzékelő alkalmazásá-val elektronikusan, alkalmazásá-valamint a közlekedőedény elvén működő vízoszlop-manométer technikával. Indikációját jelentheti, ha az intravasalis volumen folyamatos megfigyelése szükséges (pl. kisvérköri nyomásváltozás veszélye, a jobb szívfél pumpa-funkciójának vizsgálata, váratlan vérnyomásesés diagnosztikája, shock, veseelégtelenség, volumenpótlás nyomon követése).
Ma korszerű módszerként az extravasalis nyomásérzékelő-nél ismertetett módszer szerint alkalmazott elektronikus mé-rési módszer fogadható el. A túlnyomásos szerelék összeállítá-sa és a kalibrálás megegyezik az artériás nyomásmérésnél már ismertetettekkel.
i
rodaLom[1] DoNohue, S.: Core themes for care assistants.
[2] Porth, carol M., MatfiN, g.: Essentials of Pathophysiology: Con-cepts of Altered Health States.
[3] Nursing Times Skills. Temperature 99;34, 2003.
14-16. ábra. A vérnyomás helyes mérése. A systolés vérnyomás meghatározása tapintással
14-17. ábra. A vérnyomás helyes mérése. A vérnyomás megha-tározása hallgatózással
14-18. ábra. A vérnyomás helyes mérése. Fekvő beteg vérnyo-másának mérése
14-19. ábra. Többféle gumitömlőméret
14-20. ábra. Vérnyomásmérő mandzsetta fertőtlenítése
[4] higgiNS, D.: Patient assessment. Part 2. Measuring Oral Tempe-rature, February 26, 2008.
[5] Docherty, B., fouDy, c.: Homeostasis. Part 3: temperature regu-lation. Nursing Times 102;16, 2006.
[8] vaN Beek, S. D. J.: Successful Temperature Management. INT/
P039-EN/0-09/09, 2009.
[9] hauSer, B: A hőszabályozás és zavarai. Előadás. SE AITK, 2006.
[10] www.csot.sote.hu/download/.../sirak.andras-oxyologia.jegy-zet.doc [Pécs.2011.02.03.]
[11] PetráNyi g.: Belgyógyászat, Medicina, Budapest, 2003.
[12] http://www.indianetzone.com/41/types_common_fever.
htm [Pécs.2011.02.05.]
[13] NegiShi, c., leNharDt, r.: Fever during anaesthesia. Best Practice
& Research Clinical Anaesthesiology 17;4:499-517, 2003.
[14] juháSz M.: A láz, a láz típusai. Semmelweis Egyetem ÁOK II. sz.
[17] jevoN, P.: How to ensure patient observations lead to effec-tive management of patients with pyrexia. Nursing Times January 8, 2010.
[18] Su, f. viNceN, j.-l. et al.: Fever control in septic shock: benefi-cial or harmful? Shock 23;6:516-520, 2005.
[19] terNák g.: Klinikai infektológia.
[20] el-raDhi, a. S., carroll, j., kleiN, N. (eds): Clinical Manual of Fe-ver in Children.
[21] DavieS, P. MacoNochie, i.: The relationship between body tem-perature, heart rate and respiratory rate in children. Journal of Emergency Medicine 26:641-643, 2009.
[22] Gadomski, A. M., Permutt, T., Stanton, B.: Correcting respira-tory rate for the presence of fever. Journal of Clinical Epide-miology 47;9:1043-1049, 1994.
[23] Royal College of Nursing, Caring for children with fever, http://www.rcn.org.uk/__data/assets/pdf_
file/0008/184895/003267.pdf [Pécs.2011.02.07]
[24] el-raDhi, a. S., Barry, W.: Do antipyretics prevent febrile con-vulsions? Archives of Disease in Childhood 88:641-642, 2003.
[25] SchNaiDerMaN, D., alaDjeM, M. et al.: Antipyretic effectiveness of acetaminophen in febrile seizures: ongoing prophylaxis ver-sus sporadic usage. European Journal of Pediatrics 152:747-749, 1993.
[26] May, a. BauchNer, h.: Fever phobia: the pediatrician’s
[26] May, a. BauchNer, h.: Fever phobia: the pediatrician’s