A betegjogok érvényesítése körében az egészségügyi szolgál-tató köteles a beteget, illetőleg a beteg ilyen irányú nyilatko-zatára tekintettel a beteg egészségi állapotával kapcsolatban nyilatkozni jogosult személyt az intézménybe való felvétekor, ill. ellátása előtt a betegjogokról, azok érvényesítésének le-hetőségéről, valamint az intézmény házirendjéről tájékoztatni.
A beteg betegjogainak érvényesítésére (kikényszerítésére) szolgáló fórumok és eljárások a következők:
• Betegjogi képviselő.
• Közvetlen panasz az egészségügyi szolgáltató felé.
• Közvetlen panasz az egészségügyi szolgáltató fenntar-tója felé.
• Peren kívüli egyezségi ajánlat az egészségügyi szolgál-tatónak.
• Közvetítői tanács.
• Megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, ántsz.
• Etikai eljárás a magyar orvosi kamara területi szerveze-teinek etikai bizottságai előtt.
• Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.
• Polgári peres eljárás.
• Büntetőeljárás.
34Eü. tv. 20-23. §. 35Eü.tv. 24. §.
36Eü. tv. 25. §.
37Eü. tv. 26-27. §.
A felsorolt fórumoknál a jogsérelmet szenvedett (vagy ezt vélő) beteg párhuzamosan is kezdeményezhet eljárást38.
a
bEtEgpanaszaInakkIvIzsgálása39A törvény a beteg részére - ellátásával kapcsolatban észlelt jogainak sérelmével kapcsolatosan - panaszjogot biztosít. A panaszt az egészségügyi szolgáltató köteles – a belső szabály-zatában előírt módon - kivizsgálni, és annak eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb har-minc munkanapon belül írásban tájékoztatni.
A panaszokat nyilván kell tartani, és a panasz dokumentáci-óját 5 évig meg kell őrizni.
Peren kívüli egyezségi ajánlat az egészségügyi szolgálta-tónak
Amennyiben a beteg nem megfelelő ellátást kap40 (vagy ezt véli) és ennek következtében az egészségi állapota romlik, vagy elveszíti a gyógyulása (állapotjavulása) esélyét, az egész-ségügyi intézménnyel szemben vagyoni és nem vagyon41 kártérítési igényt támaszthat. Kárigényét két úton érvényesít-heti: polgári peres eljárásban vagy peren kívüli megegyezés-sel. Az utóbbi esetben az egészségügyi intézmény vezetőjé-hez írott levelében a beteg kérheti a vagyoni (pl. az állapota miatt elmarad jövedelme, megélhetésének többletköltségei) megtérítését, valamint nem vagyoni (pl. korábbi életvitelének ellehetetlenülése, lelki és testi szenvedése) kárpótlását. Ez a jogorvoslati út akkor járható, ha az egészségügyi szolgáltató elismeri, hogy hibázott, ez pedig csak egészen nyilvánvaló esetekben van így42. A jó egyezség mindkét fél számára elő-nyös: a beteg hosszas, kockázatos (egy per elvesztése igen-csak költséges) peres eljárás nélkül kaphat kártérítést, a szol-gáltató pedig „kevesebből megússza”.
Panasztétel a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnél43
2011. január 1-jétől az ÁNTSZ szervezete átalakult, és egészségügyi igazgatási feladatainak jelentős részét a megyei (fővárosi) kormányhivatalok szervezeti keretében működő népegészségügyi szakigazgatási szervek vették át, így ezek a hatóságok látják el az egészségügyi szolgáltatók működésé-nek ellenőrzését, valamint szakfelügyeletét. Szakfelügyeleti vizsgálatra – többek között – akkor kerülhet sor, ha azt eseti, betegellátással kapcsolatban felmerülő panasz, konfliktus ki-vizsgálása szükségessé teszi. A szakfelügyeleti tevékenység ke-retében vizsgálható a megelőzés, a kórismézés, a gyógyítás, az ápolás, a gondozás, a rehabilitáció és az orvosi szakvéleménye-zés szakszerűsége, eredményessége, minősége, az egészség-ügyi jogszabályok, valamint a szakmai irányelvek, protokollok és módszertani levelek előírásainak végrehajtása, vagy éppen a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek.
A lefolytatott felügyeleti vizsgálat alapján kezdeményezhető a szükséges intézkedések megtétele, így különösen a szakma szabályainak megfelelő ellátás biztosítása, a meghatározott egészségügyi tevékenység végzésének felfüggesztése, továb-bá az adott ellátás progresszivitási szintjének visszaminősítése, az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély visszavonása, valamint egészségügyi bírságot is ki-szabhatnak44. A szakfelügyeleti eljárást követő intézkedések közvetlenül nem orvosolják a panaszos jogsérelmét, az ellátót szankcionálják és tiltják el a jogellenes gyakorlat folytatásától.
Etikai eljárás az egészségügyi szakmai kamarák etikai bi-zottságai előtt45
Az egészségügy területén működő szakmai kamarák az orvosok és a fogorvosok, a gyógyszerészek, az egészség-ügyi szakdolgozók önkormányzattal rendelkező szakmai, ér-dek-képviseleti köztestületei.
Ezek a következők:
• Magyar Orvosi Kamara.
• Magyar Gyógyszerészi Kamara.
• Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara.
A kamarák a feladatkörük szerinti egészségügyi szakma gya-korlására vonatkozó általános szakmai magatartási-etikai sza-bályokat (etikai kódexeket) alkotnak, és tagjaikkal szemben etikai eljárást folytathatnak le. Az eljárás törvényi szabályai mindhárom kamarára azonosak. Az etikai kódexet a kamara etikai kollégiumának javaslatára a küldöttközgyűlés alkotja meg46. A kódex normái nem lehetnek ellentétesek jogszabály-lyal, és nem támaszthatnak olyan elvárásokat, amelyek sért(-het)ik a tagok emberi méltóságát.
A törvény értelmében etikai vétségnek minősül:
• A kamara által alkotott etikai kódex normáinak vétkes megszegése.
• Az alapszabályban, illetőleg a szakmai kamara más bel-ső szabályzatában foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettség vétkes megszegése (belső kamarai etikai ügy).
A kiszabható etikai büntetések:
• Figyelmeztetés.
• Megrovás.
• A mindenkori legkisebb kötelező munkabér havi össze-gének tízszereséig terjedő pénzbírság.
• A tagsági viszony 1-6 hónapig terjedő felfüggesztése.
• Kirívóan súlyos etikai vétség esetén a kizárás.
• Ki kell zárni a szakmai kamarából azt, akit jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítél-tek, ill. a kamarai tagság alapjául szolgáló foglalkozástól végleges hatállyal eltiltottak.
Az utóbbi három büntetésben részesült szakdolgozó, gyógy-szerész, orvos a kizárás idején nem gyakorolhatja a hivatását.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa47
Az ombudsman típusú jogvédő szervezetek többnyire nem rendelkeznek hatósági jogkörökkel, ezért ügydöntő el-járásokat sem folytathatnak le. Az állampolgári jogok ország-gyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen48.
Polgári peres eljárás49
A betegek jogaival, egészségügyi ellátásukkal kapcsolatos sérelmek orvoslásának elsődleges (de nem szükségképpen
első!) fóruma a bíróság. A Ptk. 76. §-a alapján: „A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánás-mód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabad-ság sérelme és a személyes szabadszabad-ság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.” A Polgári Törvénykönyv az idézetteken kívül több, az egészségügyi ellátás szempontjából releváns személyiségi jogot nevesít:
1. A jó hírnév védelme. A jó hírnév sérelmét jelenti, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, hí-resztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Könnyen belátható, hogy a sérelmet mind az egészségügyi dolgozó, mind a beteg elkövetheti, akár egymás, akár az egészség-ügyi intézmény rovására.
2. A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más kép-másával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visz-szaélés. Ilyen sérelem éri pl. azt a személyt, aki a tévéinterjút adó főorvos mögött fekszik eszméletlenül, és az arca a fel-vételen jól felismerhető. Személyhez fűződő jogokat sért az is, aki magántitok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvá-nosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél50. Az, akinek személyhez fűződő jogát megsértették, az alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja:
• Kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint (erről az előző fejezetekben már szóltunk).
• Követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági meg-állapítását.
• Követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő el-tiltását a további jogsértéstől.
• Követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtétel-nek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak.
• Követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jog-sértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő ré-széről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását.
Az utóbbi négy jogorvoslat alapvetően erkölcsi elégtételül szolgálhat a sértett személy számára.
Büntetőeljárás
A büntetőeljárás nem jogorvoslati eljárás. A büntetés az állam által tiltott vagy adott helyzetben elrendelt magatar-tás megvalósímagatar-tásának/elmulaszmagatar-tásának megtorlása. E helyütt azért szólunk néhány, a betegjogokat érintő büntetőjogi tényállásról, mert ismeretük segíthet megvalósításuk elkerü-lésében.
38Vö. Bánki Endre: Betegjogi képviselők eljárásrendje. Beteg-jogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány,Budapest,. 2009.
Ez alól kivétel az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, lásd a biztosról szóló fejezetet.
39Eü. tv. 29. §.
40Eü. tv. 7. § (2) Megfelelő az ellátás, ha az az adott egészség-ügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik.
41Ptk. 355-360. §.
42Nem lehet tudni, hogy „műhiba”-esetekben milyen gyakori az egyezség létrejötte. E fejezet írójának tapasztalatai szerint nem ritka eset, amikor a – nyilvánvalóan hibás - szolgáltató belátja, hogy pénzügyileg jobban jár, ha a peres eljárás helyett megegye-zik a beteggel.
432004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással ösz-szefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezé-sek megállapításáról. 141-143. § (a továbbiakban: Ptv.); 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 13/A. § aa) ab) pontok; 15/2005. (V. 2.) EüM rendelet az egész-ségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről 6. § (1) b) (2), 8. §.
44Az egészségügyi bírság összege - 2011 májusában - 30 ezer fo-rinttól 5 millió forintig terjedhet.
452006. évi XCVII. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról.
46Az új etikai kódexek 2012. január 1-jén lépnek hatályba, addig a 30/2007. (VI. 22.) EüM rendelet az egészségügyi dolgozók rend-tartásáról szabályait kell alkalmazni.
471993. évi LIX. törvény az állampolgári jogok országgyűlési biz-tosáról (a biztos elnevezése 2012. január 1-jétől: „alapvető jogok biztosa”).
48Alkotmány 32/B § (1).
49Ptk. 75-85. §.
50Az egészségügyi adat különleges adatnak minősül, az adatvédel-mi szabályok megsértése büntetőjogi felelőségre vonást is ered-ményezhet.
A „foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés” tényállásait valósíthatja meg „legkönnyebben” az egészségügyi dolgozó:
Btk. 171. §
(1)Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncse-lekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészség-romlást, vagy tömegszerencsétlenséget
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűn-cselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A betegjogok szempontjából azért relevánsak ezek a ma-gatartások, mert a beteg életének, testi épségének, egészsé-gének gondatlan veszélyeztetése, kiváltképp megsértése egy-úttal a beteg emberi méltóságának sérelme is. Ahhoz, hogy a „veszélyeztetés” büntetendő legyen, elengedhetetlen, hogy ez a foglalkozás szabályainak megsértésével valósuljon meg.
Márpedig minden egészségügyi dolgozónak ismerni és kö-vetni kell(ene) tevékenységének szakmai szabályait és erkölcsi normáit.
Jogi értelemben az egészségügyi dolgozó (is) kétfélekép-pen lehet gondatlan. A súlyosabb megítélést kiváltó esetben az elkövető előre látja, hogy a foglalkozási szabályszegés kö-vetkezményeként betege(i) közvetlen veszélybe kerül(nek), de könnyelműen bízik ennek elmaradásában.
A másik megemlítendő tényállás a „segítségnyújtás elmu-lasztása”:
172. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége köz-vetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabad-ságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyze-tet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyéb-ként is köteles.
Ezt a tényállást a nem-cselekvésével bárki megvalósíthatja (a minimális segítség: segítség hívása), de ha ezt orvos vagy szakdolgozó követi el, tettét nagyon súlyos büntetéssel fe-nyegeti a törvény, mivel ők sürgős szükség esetén „segítség-nyújtásra egyébként is köteles”-ek: Eü. tv. 125. §. Sürgős szük-ség esetén az egészszük-ségügyi dolgozó - időponttól és helytől függetlenül - az adott körülmények között a tőle elvárható
módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell.
a
bEtEgjogIképvIsElEtIrEndszEr51A betegek jogaik megsértése vagy annak veszélye esetén sze-mélyesen is eljárhatnak, azonban a jogalkotó az egészségügyi jogviszony sajátos jellegére való tekintettel a betegek jogai ér-vényesítésének segítésére egy külön jogintézményt, a beteg-jogi képviselő beteg-jogintézményét hozta létre.
A magyarországi betegjogi képviseleti rendszer a feladat- és hatáskörei tekintetében Európában egyedülálló jogvédő szervezet. A képviseleti eljárás jellemzője, hogy az általános jellegű, vagyis minden egészségügyi ellátásra kiterjed (nem csupán a közfinanszírozott ellátásokra), valamennyi ellátá-si szintet érinti (alapellátást, járó- és fekvőbeteg-szakellátást), és igénybe vehető az ellátás megkezdése előtt, az ellátás alatt és az ellátást követően is. A rendelet értelmében a betegjo-gi képviselő a fekvőbeteg-ellátó intézményekben heti rend-szerességgel, előre meghirdetett fogadóórát tart, valamint munkaidőben telefonon elérhetőnek kell lennie. A képviselő személyéről, elérhetőségéről a betegellátást nyújtó intéz-ménynek kell tájékoztatást adnia.
A betegjogi képviselőnek nincsenek hatósági jogosítvá-nyai, nem döntéshozó; feladata a tájékoztatás, a közvetítés, a beteg intézmények és hatóságok (szervek) előtti képviselete és a jogsérelmek megelőzése.
A betegjogi képviselő feladata:
• A betegek jogainak védelme.
• A betegek jogainak betegekkel való megismertetése.
• A betegek segítése jogaik érvényesítésében.
• Az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, ill. Szociális helyzetük miatt jogaik érvényesítésében akadályozott személyek jogai védel-mének kiemelt kezelése.
A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el.
A betegjogi képviselő tevékenysége során az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gya-korlatra és egyéb hiányosságokra köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének, ill. fenntartójának figyelmét, és azok megszünte-tésére javaslatot tesz.
A betegjogi képviselő tevékenysége:
Segíti a betegeket jogaik megismerésében és érvényesíté-sében. E feladat keretében a beteg megkeresésére
tájékozta-tást és tanácsadást nyújt; közvetít az ellátó és a beteg között az esetleges félreértések tisztázása érdekében.
A betegjogi képviselet 2004-2010 közötti tapasztalatai azt mutatják, hogy a betegpanasz-kezelés hatékony „eszköze” a betegjogi képviselő52.
• 2010-ben - a megelőző évekhez hasonlóan - a beteg-jogi képviselőkhöz fordulók panaszai közül (14 617 eset) vezető helyen az összes eset 41%-ával az egészségügyi ellátáshoz való jog sérelme állt, ebből a nem megfelelő ellátás 57%, az előjegyzéssel kapcsolatos panaszok 28%, a halálesettel kapcsolatos esetek 6%, az ellátás megta-gadása 5%, a hálapénzre vonatkozó panaszok 4%.
• A második leggyakoribb jogsérelem az emberi méltó-sághoz való jog sérelme volt, ennek aránya 25%. Ebből közel 45% a méltánytalan várakoztatás, 43% a hang-nemre vonatkozó, közel 7%, az intimitás sérelmére, 5%
diszkriminatív (2% fogyatékosság, 3% egyéb ok miatt) ellátásra vonatkozott.
• A harmadik vezető jogsérelem a nem megfelelő vagy elmaradt tájékoztatás, ennek aránya 17% volt.
• A többi betegjogi sérelem megoszlása: az önrendel-kezéshez való jog sérelme 6%, az egészségügyi doku-mentációval kapcsolatos panaszok 5%; az intézmény elhagyásával, az ellátás visszautasításával, az orvosi ti-toktartással, a kapcsolattartással, a panasz orvoslásával kapcsolatos kifogások egy-egy százalék53.
Jóllehet „A betegjogi képviselő rendelkezik a szakkérdések megítéléséhez szükséges megfelelő szakértelemmel, ugyan-akkor szerepe tájékoztatásra, közvetítésre, képviseletre és ja-vaslattételre terjed ki, azaz – helyzeténél fogva eleve – nem közvetlenül a jogsérelem orvoslására, nincs döntéshozatali jogköre [kiemelés az eredetiben – J. T.], hatósági vagy más jo-gosítványai. A jogintézmény megléte az aszimmetrikus jogi (különösen pedig az információs) helyzet oldása érdekében elengedhetetlen, ugyanakkor csak kiegészíti és nem váltja ki önmagában a döntéshozatalra jogosult szervet.”54
Ahhoz, hogy a betegjogi képviselő előzőekben felsorolt feladatait megfelelő módon tudja teljesíteni, szükséges, hogy jogállása szerint a hatáskörébe tartozó egészségügyi szolgál-tatótól független legyen. Az 1/2004. /I.5./ ESzCsM. rendelet szerint betegjogi képviselő az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet, aki legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, a hivatkozott rendelet által előírt tanfolyamot elvégezte és sikeres vizsgát tett, továbbá
akivel szemben nem áll fenn kizáró ok. A képviselői feladatok ellátására a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapít-vány pályázatot ír ki.
Az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató köteles, hogy a betegjogokról nyújtott tájékoztatása körében a beteget tá-jékoztassa a betegjogi képviselőről, és biztosítani kell, hogy a betegek a betegjogi képviselő elérhetési módjáról tudomást szerezzenek.
Az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató köteles a be-tegjogi képviselő panaszaival érdemben foglalkozni, javasla-tait érdemben megvizsgálni, és vizsgálatának eredményéről őt meghatározott időn belül tájékoztatni.
k
özvEtítôItanács55A közvetítői tanács a betegek és az egészségügyi szolgáltatók között felmerülő jogviták peren kívüli rendezésének egy sajá-tos jogintézménye. Jogvita esetén a felek kezdeményezhetik, hogy azt ne a bíróság, hanem a közvetítői tanács bírálja el.
A közvetítői tanács összetételére és eljárási rendjére vonat-kozó szabályokat az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. tv. tartalmazza.
A közvetítői eljárás lefolytatását kérheti a beteg, a beteg halála esetén annak közeli hozzátartozója vagy örököse és az egészségügyi szolgáltató. A kérelmet a beteg lakóhelyéhez vagy az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás helyéhez leg-közelebb eső területi igazságügyi szakértői kamaránál kell elő-terjeszteni.
A közvetítői eljárás peren kívüli, egyezségre irányuló eljárás, amely az önkéntességen alapul, és kizárólag akkor lehet meg-indítani, ha mindkét fél – a szolgáltató és a beteg – elfogadta az egyeztetési eljárást, aláveti magát annak, és eredményét magára kötelezőnek ismeri el.
A közvetítői eljárás legfontosabb alapelve, hogy az érin-tett felek mindegyike önkéntesen válassza ezt a lehetőséget, továbbá a bizalom és a titoktartási kötelezettség vállalása. A közvetítői tanács nem dönt, nem ad jogi tanácsot. Eljárása ke-retében a jogvita gyors megoldására kerülhet sor (az eljárás legfeljebb négy hónapig tarthat), ami egyformán szolgálja mindkét fél érdekét. A beteg gyorsan jut hozzá a kártérítés-hez, az egészségügyi szolgáltató, de még a felelősségbiztosító is előnyösebb helyzetbe kerül, hiszen a több évig elhúzódó per következtében súlyos kamatköltség is terhelné. Lényeges szempont az is, hogy a közvetítői eljárás nem zárja el eleve a feleket a bírósági út igénybevételétől56.
51Eü. tv. 30-33. §.
52Ezen időszakban a betegjogi képviselők 76 354 panaszos ügy-ben jártak el. Forrás: www.jogvedok.hu; a 2010-es adatokat – a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány megszűnése miatt - nem publikálták.
53Az adatok Kovácsné Bodnár Ágnes, a (megszűnt) BEGyKA betegjogi szakreferensének közléséből származnak.
54Az adatok Kovácsné Bodnár Ágnes, a (megszűnt) BEGyKA betegjogi szakreferensének közléséből származnak.
55Eü. tv. 34. §, az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi XCVI. tv.
56Vö. 2000. évi CXVI. törvény indokolása az egészségügyi közve-títői eljárásról. Általános Indoklás.
A közvetítői eljárás is költségekkel jár, de ezek lényegesen alacsonyabbak, mint amennyit egy peres eljárás során kellene megelőlegezni, perveszteség esetén kifizetni57.
A mediációhoz – gyorsasága és relatív olcsósága miatt – nagy reményeket fűztek az ezredfordulón58. Sajnos a várako-zásokkal ellentétben az egészségügyi kártérítési igények ér-vényesítésének nem lett „népszerű” intézménye. Ennek okai között bizonyosan szerepet játszik az, hogy Magyarországon nincsenek hagyományai a konfliktusok mediációval való ke-zelésének.
A felek a tanács tagjait a Magyar Igazságügyi Szakértői Ka-mara által vezetett közvetítői névjegyzékből jelölik ki. Az el-járásba bevonható az a biztosító is, akivel felelősségbiztosítást kötött az egészségügyi szolgáltató.
A beteget képviselheti olyan társadalmi szervezet is, amely-nek az alapító okiratában a betegjogok, emberi jogok érdek-védelme szerepel.
A felek jogi képviselőt, a tanács pedig szakértőt is igénybe vehet az eljárás során.
Ha a felek az első üléstől számított négy hónapon belül nem kötnek egyezséget, akkor a tanács az eljárást megszün-teti.
A felek egyezséget köthetnek, azonban ezen egyezség a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tu-domásul vette, vagy részben tutu-domásul vette.
Ha a fél az egyezségben foglaltakat a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a másik fél kérheti a bíróságtól az
Ha a fél az egyezségben foglaltakat a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a másik fél kérheti a bíróságtól az