Az ápolási, orvosi és egyéb szakemberek terápiájának végre-hajtásához elenegedhetetlen a megfelelő elméleti és gyakor-lat készségek, jártasságok alkalmazása, a humánus hozzáállás és az empátia. A megvalósítás eredményességét befolyásolja az ellátó egészségügyi team jó szakmai együttműködése, az egyéb paramedikális személyzet részvétele. A végrehajtás-ban fontos a kritikus gondolkodásmód és a személyre szabott megközelítés. Az ellátást megtervezése és végrehajtása nem jelent/jelenthet automatikus végrehajtást, fontos a beteg be-vonása, az ellátás összehangolása és integrálása.
Magyarországon 1679 hospice-munkatárs (2010-es év: 153 orvos, 805 ápoló, 169 gyógytornász, 87 pszichológus/men-tálhigiénikus, 206 önkéntes, 37 lelkész, 67 szociális munkás, 70 dietetikus, 69 adminisztrátor/koordinátor, 6 foglalkozás-terapeuta, 10 gyászolókat segítő szakember) vesz részt a hal-dokló betegek gondozásában (www.hospice.hu). A hospice minimumfeltételekről szóló rendelet (15/2004. (III.8.) ESZCSM rendelet) előírja a multidiszciplináris team meglétét, valamint a tanfolyami végzettséget minden hospice-munkatárs számá-ra. A hospice ellátási formákban dolgozó orvosok 85,3%-a, az ápolók 87,8%-a, gyógytornászok 89,9%-a, a pszichológusok/
mentálhigiénikusok 81,6%-a, az önkéntesek 66,5%-a, a lelké-szek 42,7%-a, a szociális munkások 69,7%-a, a dietetikusok 9-2. ábra.
Kápolna
9-3. ábra.
Gyertyagyújtás, kirakat
9-4. ábra. Kegyeleti szoba
9-5. ábra.
Vendégkönyv
73,6%-a, az adminisztrátorok/koordinátorok 77,7%-a, a fog-lalkozásterapeuták 83,3%-a és a gyászolókat segítők 70%-a végzett hospice-tanfolyamot vagy palliatív továbbképzést (www.hospice.hu). A hospice-ápoló – a beteg fizikai, érzelmi igényeinek kielégítésén túl - összefogja, irányítja a többi szak-ember tevékenységét, ezáltal az egész munka kulcsfontossá-gú szereplője. Ahhoz, hogy ez hazánkban is megvalósuljon elsősorban az ápolói szakképzés presztízsének emelkedésé-re van szükség. A hospice-orvos munkája a betegek palliatív terápiájából áll. Nem játszik vezető szerepet a team életében, sokszor részállásba vállalja a hospice-ben a szakorvosi teendő-ket. Mellérendelt szerepe azt is jelzi, hogy a halál, a haldoklás problémája nem medikális, hanem pszichés és szociális ter-mészetű. A hospice-lelkész, pap a vallásos meggyőződésű betegek szükségleteit elégíti ki, hozzájárul továbbá ahhoz is, hogy a betegek romló fizikai állapotuk ellenére fenntarthassák kapcsolatukat a felekezettel. A szociális munkához hasonlóan hídszerepet töltenek be a beteg, a hospice és a társadalom kö-zött. Az önkéntes segítők jelképezik, hogy a társadalom nem hagyja magára a halálos betegeket. Az önkéntesek sokféle feladatokat láthatnak el, a konyhai munkától a betegápolásig, sétáltatásig és akár az olvasásig is. Munkájuk során interakció-ba kerülnek a betegekkel. A szociális munkásoknak feladatuk, hogy a beteget visszavezessék azokba a közösségekbe, ahon-nan kiszakadtak. Legfontosabb közösség a család, de lényeges lehet az is, hogy a beteg maga mögött tudja barátait, ismerő-seit. A hospice szellemű ellátás során az elvárásokat a kollé-gák, azaz a team tagjai, valamint a betegek, a család és egyéb hozzátartozók befolyásolhatják a legnagyobb mértékben.
A súlyos állapotú, gyógyíthatatlan betegekkel foglalkozó egészségügyi szakemberek esetében, még inkább fontos len-ne, hogy képezzék magukat. Ez egyrészt vonatkozhat a szakmai képzettségük fokozására, saját mentálhigiénéjük támogatására, ill. a lifelong learning-re. Nagy jelentőségük van olyan módsze-rek elsajátításának, amelynek segítségével, a nehéz, stresszes helyzetek után az érintett szakember fel tud oldódni, ki tud kap-csolódni. A különböző képzési tartalmak összekapcsolása lehe-tőséget teremthet a magasan kvalifikált szakemberek képzésé-re, amelyben nem csak az elméleti tudás hangsúlyozása kerül előtérbe, hanem ápolás-lélektani és kommunikációs stratégiák és tartalmak is hangsúlyt kapnak. Mivel a súlyos betegek folya-matos pszichés gondozása, a veszteségekkel való szembesülés és a gyászmunka speciális szakmai ismereteket igényel, ezeket az egészségügyi dolgozóknak elsősorban a graduális képzés során kellene elsajátítaniuk. Az ápolók két nagy hiányossága országoktól függetlenül a haldoklók speciális igényeinek fel-mérése és ezen igények megfelelő kielégítése, valamint ehhez megfelelő számú ápoló biztosítása.
Összegzés
A szakmai elfogadottság egyik alapvető célja a palliatív ellá-tás orvosi részének erősítése, amelynek egyik fő eleme az len-ne, hogy palliatív terápiás részleg alakuljon valamelyik orvosi egyetemen. A számtalan külföldi példa, centres of excellence ellenére Magyarországon az egyetemek vezetői még nem is-merték fel az oktató és kutató mintaintézmények szükséges-ségét a palliatív ellátás területén.
A hospice-ellátás legfőbb nehézségei, problémái (www.
hospice.hu), hogy későn kerülnek a betegek a hospice-ellátás-ba, nagymértékben mutatkozik a tájékozatlanság, az együtt-működés hiánya főleg a családorvosok körében és a hospice elrendeléséről is. Anyagi nehézségek, alulfinanszírozottság jel-lemzi a hospice-szervezeteket, és ezen a szakterületen is mu-tatkozik az orvoshiány, a szakemberhiány.
A korábban említett problémákat, nehézségeket jelentő-sen csökkenthetné a társadalmi szemléletváltozás elősegítése - elsősorban a haláltabu oldása - az ezzel kapcsolatos oktatás fejlesztésével és a civil szféra bevonásával. Két mozgalom erő-södött meg az elmúlt években: az egyik a Hospice Világnap, Hospice Voice (Hospice Hang) hazai rendezvényeinek megren-dezése minden októberben. Az elmúlt évben 22 helyszínen rendeztek megemlékezéseket - koncerteket, kiállításokat, miséket - a haldokló betegekért. A világnapi rendezvényeket minden évben a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület (www.
hospice.hu) koordinálja és fogja össze. A Méltóság mezeje programot a Magyar Hospice Alapítvány indította. Ennek lé-nyege, hogy a sárgán virágzó tavaszi nárciszhoz kapcsolódó programokkal hívják fel a figyelmet a szenvedő emberekre, az életvégre és arra, hogy az emberi méltóság az utolsó pillanatig megőrizhető.
I
rodalom[1] Kárpáti Ágnes (2002 ) A gyász szociológiája. MTA PTI Etnore-gionális Kutatóközpont Munkafüzetek 91, Budapest [2] Kulcsár Zsuzsanna (1998) Egészségpszichológia egyetemi
tankönyv ELTE Ötvös kiadó
[3] Polcz Alaine (2007) Meghalok én is?, A halál és a gyermek.
Jelenkor, Pécs
[4] WHO. 1994. Declaration on the promotion of Patients’ rights in Europe –Amsterdam, WHO Regional Office for Europe.
Copenhagen. http://www.who.int/genomics/public/eu_
declaration1994.pdf [Pécs.2010.11.30.]
[5] 1997. évi CLIV Törvény az egészségügyről, Magyar Közlöny, 1997. 119. (XII.23.)
[6] Iranmanes S., Dargahi H., Abbaszadeh A. (2008) Attitudes of Iranian nurses toward caring for dying patiens. Palliat Support Care. 4, pp 363-9
[7] Hegedűs Katalin, Mészáros Eszter, Riskó Ágnes: (2004) A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi és lelkiállapota LAM;14;11: 786-93
[8] Hegedűs Katalin (1995) Lélektől lélekig. Súlyos betegek és haldoklók pszichés gondozása. SOTE, Budapest
[9] Riskó Ágnes: Pszichoterápiás lehetőségek és módszerek a palliativ ellátásban onkopszichologia.bencium.eu/?page_
id=47 [Pécs.2010.12.01.]
[10] Elisabeth Kübler-Ross (1988) A halál és a hozzávezető út Gondolat, Budapest
[11] Verena Kast (1999) A gyász. Egy lelki folyamat stádiumai és esélyei. Park, Budapest
[12] Pilling János (2001) Thanatológia -támasznyújtás a haldoklás és a gyász során.In: Füredi J. Németh A; Tariska P;.(szerk) A pszichiátria magyar kézi könyve.2. bővített kiadás, Medicina, Budapest pp 825-832
[13] The Psychology of Death. I. Reaction to Death. www.wyfda.
org/basics_4.html - [Pécs.2010.12.01.]
[14] Polcz Alaine (1989) Gyászban lenni. In: Polcz Alein: A halál iskolája. Magvető, Budapest, pp 270-322
[15] Hézser Gábor (1991) A gyászoló ember. In: Hézser Gábor A pásztori pszichológia kézi könyve. Református Zsinati Iroda Sajtóosztály. Budapest, pp 233-253
[16] Barry,LC., Kasl,SV., Prigerson, HG. (2002) Psychiatric disorders among bereaved persons:the role of perceived circumstances of death and preparedness for death. American Journal of Geriatric Psychiatry. 10;4: 447-57
[17] Hegedűs Katalin (2006) A hospice ellátás elmélete Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet
[18] Schmidbauer,W.(1977) Die hilflosen Helfer.Rohwolt,reinbek [19] Fekete. Sándor: (2000) A segítő hivatás kockázatai. Hogyan vigyázzon a segítő saját egészségére? Praxis. Családorvosi Fórum, pp 51-54
[20] Kállai János, Varga József, Oláh Attila (2007)
Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina, Budapest [21] Freudenberger, H. J. (1974) Staff burnout. Journal of Social
Issues, 30, pp 159-165
[22] Maslach C. and Jackson S. E. (1981) The measurement of experienced burnout. Journal of Occupational Behavior 2, pp 99-11
[23] Edelwich, Jerry and Archie Brodsky. Burn-Out (1980) Stages of Disillusionment in the Helping Professions. New York:
Human Sciences
[24] Hegedûs Katalin. (2008) Összefoglalás a 2007. évi hospice betegellátásról
[25] Ilona,Palfi; Katalin, Nemeth; Zsuzsanna, Kerekes; János, Kallai; jozsef, Betlehem (2008) The role of burnout among Hungarian nurses. International of Nursing Practice. 14 pp 19-25
[26] Pálfiné Szabó Ilona (2008) Ápolói és gondozói magatartások alakulása különböző ellátási helyzetekben, különös tekintettel a kiégés jelenségére. Orvosi Hetilap, 149;31: 1463-1469 [27] Pálfi Ferencné, Vránicsné Horváth Ildikó, Németh Katalin,
Betlehem József (2007) Az ápolók mentálhigiénés állapota, és a kiégés szindrómát provokáló faktorok előfordulása a vizsgált populációban. Nővér, 20;4: 3-13
[28] Pálfi Ferencné (2003) Szolgálat, önfeláldozás, hivatás-a kiégés veszélyei ápolók körében. Nővér, 16;6: 3-9
[29] Zana Ágnes, Hegedűs Katalin (2009) Intervenciós stratégiák kialakítása a halál és a haldoklás témájában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10;4: 337—347 http://www.akademiai.
com/content/1336k466t3546515/ [Pécs.2010.12.06.]
[30] Jenny Mackenzie, Jackie MacCallam (2009) Preparing staff to provide bereavement support Paediatric Nursing 22;21: 3 [31] Hegedűs K (2009): A hospice betegellátás jelene és
jövője. Hippocrates, 11;1: 4-7. http://www.medlist.com/
HIPPOCRATES/XI/2009_1/004.htm [Pécs.2010.12.03]
[32] Hegedűs K (2010) Hospice betegellátás [33] hu.wikipedia.org/wiki/Hospice [Pécs.2010.12.07.]
[34] http://www.rakgyogyitas.hu/cikk.
php?cikkkat=1&friss=0&id=111&page=3 [Pécs.2010.12.10.]
[35] www.esop.li/downloads/library/quapos4_hungarian.pdf [Pécs.2010.12.10.]
[36] 117/1998. (VI. 16.) Korm. rendelet - Egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól. net.jogtar.
hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid [Pécs.2010.12.09.]
[37] www.mok.hu/info.aspx?sp=65 [Pécs.2010.12.10.]
[38] Robert J. Zalenski; Richard Raspa (2006) Maslow’s Hierarchy of Needs: A Framework for Achieving Human Potential in Hospice. Journal Of Palliative Medicine, 9, pp 5
[39] Maslow, A. (2003) A lét pszichológiája felé. Ursus Libris, Budapest
[40] Cobb,S. (1976) Social support as a moderator of life stress.
Psychosomatic medicine, 36, pp 300-314
[41] Vizinger Erzsébet: Gyász és autogén tréning (2010) www.
kharon.hu/?t=2010-1Thanatológiai Szemle [Pécs.2010. 12.15.]
[42] Mike Wals: (1998) Modellek a klinikai betegápolásban.
Medicina, Budapest
[43] Zara R. Brenner: (2002) Lessons for Critical Care Nurses on Caring for the Dying. Critical Care Nurse; 22, pp 11-12 [44] Ann B. Hamric; Leslie J. Blackhall (2007) Nurse-physician
perspectives ont he care of dying patients in intensive care units: Collaboration, moral distress,and ethical climate, Critical Care Med. 35;2: 422-429
[45] Michal Braun, Dalya Gordon, Beatrice Uziely (2010) Associations Between Oncology Nurses’Attitudes Toward Death and Caring for Dying Patiens Oncology Nursing Forum 37;1: 43-48
[46] Darla Morgan: (2009) From. Caring for Dying Children:
Assessing the Needs of the Pediatric. Palliative Care Nurse.
Pediatric Nursing 35;2: 86-90
[47] http://www.hospice.hu [Pécs.2010.12.11.]
[48] Mary Preston: The LCP for the dying patient: A guide to implementation. http:// endoflifecare. Co.uk/journal/0101-lcp.
pdf [Pécs.2010.11.26.]
[49] http//www.elitmed.hu/ilam/hírvilag/nagy_britanniaban-a legjobb_meghalni_590 [Pécs.2010.12.11.]
[50] Dr. Hegedűs Katalin (2009) A hospice ellátás elmélete, ETI, Budapest
[51] Pilling János (2001) Segítség a gyászban, Magyar-Hospice Palliatív Egyesület, Budapest
[52] Cseri Péter: (2002) Segítségnyújtás a végeken, Magyar-Hospice Palliatív Egyesület, Budapest
[53] http://www.medinfo.hu/new3/kiadv/nover/2003/2003_03.
htm [Pécs.2010.11.30.]
[54] Lukas Radbruch –Shelia Payne és az Európai Palliatív Szövetség Vezetősége (2010) Fehér könyv az európai hospice és palliatív ellátás standardjairól és normáiról: Tanulmány, Kharón, 14; 3
[55] http://www.mandiner.hu/cikk/20100719_magyarorszagon_
meltosaggal_lehet_meghalni [Pécs.2010.12.10.]
[56] Zana Ágnes (2010) Halálkép és rítusaink, Embertárs Ökumenikus Lelkigondozói és mentálhigienes folyóirat, 8;1:
54-62
[57] Terminális állapotú daganatos betegek palliatív ellátása (2002) Szakmai irányelvek 2. bővített kiadás, Magyar-Hospice Palliatív Egyesület, Budapest
A fejezet célja, hogy bepillantást adjon az ápolók számára a különböző kulturális háttérrel rendelkező emberek tapasztala-tain alapuló, egészséggel kapcsolatos nézetekbe és szokások-ba, továbbá útmutatást kínáljon az ápolók számára a külön-böző kultúrából érkező személyek hatékonyabb ellátásához, építve az antropológiai, a szociológiai, a pszichológiai és a kommunikációs tudományokra.