H
ypertHermiaA normálisnál magasabb hőmérséklet.
A hypothalamus mint a szervezet hőszabályzó központja fele-lős a szervezet hőmérsékletének alapértelmezett, azonos érté-ken (set point) tartásáért. Hyperthermia esetén a maghőmér-séklet a hypothalamus set point-ja fölé emelkedik, ami reggeli időpontban 37,2 °C, délután 37,7 °C. A közönséges lázas ál-lapotokat nem szabad összetéveszteni a valódi hyperther-miás állapottal, mivel az utóbbi inkább hosszan tartó meleg
környezetben való tartózkodás okozza, nem a hypothalamus regulálja a magasabb hőmérsékletet, és patomechanizmusa is más.
A hyperthermia fokozatai
• Enyhe: hőfáradtság, hősyncope, hőkimerültség, nap-szúrás.
• Súlyos: hőguta.
Ha a szervezet nem tudja leadni a keletkezett felesleges hő-mennyiséget (pl. magas környezeti hőmérsékletnek kitett sze-mélyek), akkor hőpangás következik be. Hyperthermia kiala-kulhat a megnövekedett metabolikus aktivitásból származó hőtermelés, csökkent hőleadás és külső hőnyereség (external heat gain) miatt egyaránt. Rapidan kialakuló formája a hőguta, amikor a testhőmérséklet 40 °C felett van, a beteg zavart tuda-tállapotú, erőteljes, szapora a pulzusa, kialakulhat delirium és coma is. A hőguta kialakulása előtt hőfáradtság (heat fatigue) alakul ki, melynek jellemzői gyengeségérzés, hűvös, nedves bőr, gyenge pulzus. A progresszió a hősyncopéval folytatódik (szédülés, sápadtság, izzadt, nedves, hűvös bőr és szapora, gyenge pulzus), majd a hőgörcs (végtagok izomgörcse, hasi görcs) és a hőkimerültség (szédülés, gyengeségérzés, hányin-ger, koordinációs zavarok, izzadás, hideg, nyirkos bőr) alakul ki.
Napszúrásról akkor beszélünk, ha a fedetlen bőrt vagy fejet éri a napsugárzás, és a hőabszorpció következtében emelkedik meg a testhőmérséklet [11]. A megelőzésben fontos szerepe van a megfelelő folyadékfogyasztásnak, valamint a fej közvet-len napsugárzástól való védelmének.
A hyperthermia kezelése
Azonnali hőelvonás szükséges, ill. hűtés, a társuló hypoto-nia kezelése és folyadékpótlás. Fontos a rizikónak kitett cso-portok tagjainak prevenciója: a közvetlen napsugárzástól való védelem (napernyő, sapka használata), ventilátorok és légkon-dícionálók alkalmazása, forszírozott folyadékbevitel, valamint meleg időjárás, kánikula esetén a fokozott fizikai aktivitástól való tartózkodás.
L
ázA láz fokozatai:
• Hőemelkedés (subfebrilitas): 37,5-38 °C
• Láz (febris): 38-39 °C
• Magas láz (pyrexia): 39-40 °C
• Túl magas láz (hyperpyrexia): >40 °C Láztípusok
Continua láztípusok
Febricula. A „közönséges” láz egyik enyhe típusa, ami rövid ideig áll fenn. Nincs pontosan meghatározott oka vagy jel-legzetes patológiai velejárója.
Febris continua (állandó láz). A testhőmérséklet a normálisnál
magasabb, de a napi ingadozás nem haladja meg az 1 °C-ot. Ilyennel találkozhatunk typhus abdominalis vagy pneu-monia esetén is.
Febris intermittens (ugráló láz). Lázas és láztalan periódusok váltják egymást néhány óránként, napi két lázcsúcs figyel-hető meg, a hőmérséklet ingadozása 1 °C-nél nagyobb.
Ilyen lázmenettel találkozhatunk pl. kala-azar és elsősorban különböző trópusi megbetegedések esetén.
Febris remittens (ingadozó láz). A testhőmérséklet a normális fölött van egész nap, nincs láztalan periódus, a hőmérsék-let ingadozása meghaladja az 1 °C-ot, pl. infektív endocar-ditisben, sepsisben, tuberculosisban fordulhat elő.
Recurráló láztípusok
Váltóláz, malária. A periodicitás szerint két-, három- és négy-naponta megjelenő váltólázat lehet megkülönböztetni.
Febris undulans. Lázas és láztalan periódusok váltják egymást több nap különbséggel (2-nél több), mindegyik 24 óránál tovább marad fenn, gyakran brucellosis az alapbetegség.
Pel-Ebstein-lázmenet. Hodgkin-lymphoma kapcsán alakul ki, egy hétig nagyon magas láza van a betegnek, aztán egy hétig láztalan és így tovább.
Febris relapsing. Gyakori kórokozó a Borrelia, a lázra jellemző, hogy több napig fennáll a lázas állapot, majd több nap láz-talanság, a láz esésével hypotonia és shock is kialakulhat, az újabb relapszusok általában enyhébb lefolyásúak.
Neutropeniás láz. Az immunrendszer károsodásával, főként kemoterápiával kapcsolatosan alakul ki az ilyen típusú láz, sürgős ellátást igényel.
Septicus lázmenet. Remittáló + intermittáló jelenségekkel jár.
Posztoperatív láz. Operációk után a gyulladásos válaszreakciók kialakulása természetes folyamat. A posztoperatív lázat ez a gyulladásos reakció, valamint az ezzel járó pszichés meg-terhelés okozhatja. Ezeken felül az anesztézia formája is ha-tással van a posztoperatív lázra, habár az anesztetikumo-kon kívül még egyéb gyógyszerkészítményeket is kaphat a beteg (opioidok, NSAID), amelyek szintén befolyásolják a lázat immunmoduláló hatásuk révén. Szintén fontos ténye-ző a műtét időtartama, a beteg életkora, a műtéti hely és hogy a betegnek a műtét előtt volt-e valamilyen fertőzés a szervezetében [13].
A láz okai:
• Bakteriális fertőzés.
• Virális fertőzés.
• Parazita-fertőzések.
• Ismeretlen eredetű.
• Malignus hyperthemia.
Organikus megbetegedésre utal, ha a láz 39 °C fölötti, az ál-talános állapot rapid és jól észlelhető romlása mellett a beteg testsúlya csökken, valamint anaemizálódás igazolódik [14].
A hosszan tartó lázas állapotok hátterében sokszor ideges-ség, idegkimerültség is állhat. Ennek kizárására alkalmazható 14-1. táblázat. A hypotermia tünetei (Forrás: van Beek, 2009)
Testhőmérséklet
(°C) Tünetek
36 normális hőmérséklet
35 perifériás vasoconstrictio, reszketés, beszédzavarok, hyperreflexia 34
még eszméleténél van a beteg, nehézkesen mozog, EKG-elváltozás lehetősége: J-hullám (Osborne-hullám) megjelenése (ez a QRS-komplexus és az ST-szakasz kapcsolódási pontjánál található hullám, melynek amplitudója és időtartama a testhőmérséklet csökkenésével fokozatosan nő)
33-31 retrográd amnesia, a reszketés megszűnik, hypotonia, tág pupilla
30-28 eszméletlenség, izomrigiditás, bradypnoe, bradycardia - ami tovább növeli a J-hullám amplitudóját 27-25 reflexek nem válthatók ki, kamrafibrilláció
17 izoelektromos EKG
az ún. Holló-(amidazophen-szedatívum) próba, melynek kere-tében pozitív esetben a beteg láza nyugtatót adásakor meg-szűnik.
Ismeretlen eredetű láz (Fever of Unknown Origin, FUO):
Akkor beszélünk ismeretlen eredetű lázról, ha a testhőmér-séklet 38,3 °C felett van legalább 3 héten keresztül, és egy hét kórházi kivizsgálás alatt sem derül ki a kiváltó ok. A háttérben állhat infekció (40%), malignus folyamatok (30%) és kolla-gén-vaszkuláris betegség (20%), további 10%-ban nem sikerül azonosítani az okot [14].
Az ismeretlen eredetű lázak hátterében gyakran bizonyos gyógyszerkészítmények állnak, ill. azok mellékhatásai azáltal, hogy allergiás vagy túlérzékenységi reakció alakul ki, de befo-lyásolhatják a hőtermelést is.
A láz tünetei:
• Hidegrázás.
• Kipirult arc.
• Száraz, meleg bőr.
• Rossz közérzet, végtagfájdalom.
• Étvágytalanság.
• Fejfájás.
• Kisgyerekeknél delirium, lázgörcsök.
L
ázcsiLLapítás LázcsillapításA lázcsillapítás szükségessége a mai napig nem igazoló-dott egyértelműen, a szakmán belül sincs egységes álláspont a kérdést illetően. Mivel a lázas állapot a szervezet valamilyen patogén hatásra való reagálása, nem mindig hasznos csök-kenteni. Az antibiotikus terápia előtt számos betegség (pl.
syphilis) gyógyítására maláriafertőzést idéztek elő, vagy elölt typhusbaktériumokat fecskendeztek a betegbe, így idézve elő a „jótékony” lázat.
A lázcsillapítás indikált a következő kórállapotok esetén:
• Súlyos szívbetegség, légzési elégtelenség.
• Agyi érrendszeri történések.
• Súlyos oxigénhiányos újszülöttek.
• Szapora szívműködés.
• Fokozott folyadékvesztés.
• Láz okozta fokozott anyagcsere.
• Szapora légzés.
• Súlyos epilepsziás betegek.
A testhőmérséklet 1 °C-os emelkedése a szívfrekvenciát 10/
perccel emeli. A testhőmérséklet emelkedése a légzésszámot is befolyásolja, ennek mértékére azonban a szakirodalomban nincs egységes álláspont, és főleg gyermekek esetén na-gyobb szóródást mutat a légzésszám emelkedése. Felnőttek esetében ez az érték 5-6/perc [20, 21, 22].
A lázas beteg ellátása
Lázas beteg kezelésekor alapvető szempont a komfort fo-kozása, melyet a hűtés különböző formáival is elősegíthetünk.
A lázcsillapítás folyamata során az ápolónak fokozott figyelmet kell fordítania a szövődmények minimalizálására, valamint a beteg komfortérzetének biztosítására. A lázgörbe folyamatos monitorizálása, ill. annak összevetése a beteg klinikai állapo-tával elengedhetetlen ahhoz, hogy a megfelelő lázcsillapítási eljárást válasszuk, legyen az fizikális vagy gyógyszeres eljárás.
A szövődmények megelőzése érdekében figyeljük a vitális paramétereket, a beteg pulzusszámát, légzésszámát, tudatál-lapotát, a bőr áltudatál-lapotát, hőmérsékletét, a verejtékezés mérté-két, remegést, izzadást, minden olyan tényezőt, ami a metabo-likus aktivitás fokozódását jelezheti. A hidegrázás időszakában, még a lázkiugrás előtt elvégzendő a hemokultúra-mintavétel (a hemokultúrával bővebben a testváladékokat tárgyaló feje-zetben foglalkozunk).
Fizikális lázcsillapítás
Szivaccsal való langyos vizes lemosás
Rutinszerű használata vitatott. Igaz, hogy átmenetileg csökkenti a hőmérsékletet, de didergést, remegést okoz, ami a metabolikus tartalékokat kimeríti, valamint később a mag-hőmérsékletet is emeli.
Hűtőfürdő
A betegnek testhőmérsékletű fürdővizet biztosítunk, amit fokozatosan hűtünk le 31-29 °C-ig. A betegek számára elvisel-hetőbb, ha nem nyakig fekszenek a fürdővízben, hanem csak a törzs alsó részéig és a többi testfelületet locsoljuk a fürdővízzel (14-1. ábra).
Vizes borogatás (priznic)
Lehet teljes vagy részleges, de ezek az eljárások is csak a testhőmérséklet 38 °C-ig való csökkenéséig tartsanak. Az el-járás során egy mosdótálba langyos vizet kell engedni (te-hetünk 100 ml mentolos alkoholt a vízbe), melyet hagyunk szobahőmérsékletűre hűlni. Részleges borogatás esetén a homlokra, a lágyékhajlatra, az alkarra és a mellkasra helyezünk vizes textíliát, teljes testborogatáshoz pedig a homlokra, a lá-gyékhajlatra, a mellkasra, valamint a felső és az alsó végtagra.
Az állott vizes borogatást gyakran kell cserélni, amint a textí-liák átmelegedtek.
Hômérsékletmérés
A hőmérsékletmérés helyei, non-invazív, invazív eljárások Maghőmérséklet vs. köpenytemperatúra
Valós maghőmérsékletet lázas betegeknél vagy a centrális vénás kanülön, vagy Swan-Ganz-katéteren keresztül mérhe-tünk. Ezeken felül még maghőnek tekinthetők a dobhártya-hőmérővel, a nasopharynxban és a nyelőcsőben mért értékek, csak normális testhőmérséklet esetén a rectalis hőmérséklet is maghőnek számít, de lázas betegség esetén már nem tartha-tó annak; az oralisan mért hőmérséklet közelít a maghőmér-séklethez [8].
Mérési helyek:
• Dobhártya.
• Rectalis hőmérséklet.
• Nasopharyngealis hőmérséklet.
• Arteria pulmonalis.
• Arteria temporalis.
• Axillaris hőmérséklet.
• Oralis hőmérséklet.
• Oesophagus.
• Húgyhólyag.
A különböző testnyílásokban (rectalis, vaginalis) a hőmérsék-let magasabb, mint az oralisan mért, ami viszont magasabb a bőrhőmérsékletnél, azaz bőr<oralis<rectalis, vaginalis.
Hőmérők típusai
A diagnózis felállítása során alapvető szempont a beteg test-hőmérsékletének pontos meghatározása, ill. nyomon követé-se, ami többféle módon és többféle eszközzel lehetséges. A 14-2. ábra digitális hőmérőt mutat.
Üveg higanyos hőmérő
A 41/2000. (XII.20.) EüM-KÖM Együttes rendelet és a 41/2008. (X.30.) EüM-KvVM együttes rendelet alapján a higany nem hozható forgalomba lázmérőben és lakossági értékesí-tésre szánt egyéb mérőeszközökben, mint pl. vérnyomás-mérőben. Ebből adódóan higanyos hőmérők ma már egyre kevésbé használatosak a higany potenciális mérgező hatása miatt, valamint a kórházi fertőzések terjedésében is jelentős szerepet tulajdonítanak ennek a hőmérőzési formának.
Nem higanyos üveghőmérő
Higany helyett galliumot tartalmaznak az ilyen típusú hő-mérők (14-3. ábra). A mérési idejük 2-3 perc körül mozog attól függően, hogy a mérést hol végzik, oralis és rectalis mérésnél 2 perc, axillaris mérésnél 3 perc. Mérési tartománya 35 és 42 °C között mozog. Az üveghőmérők esetén oda kell figyelni azok sérülékenységére, főként oralis és rectalis mérésnél, valamint olyan betegcsoportoknál, ahol nem biztonságos azok alkalma-zása, mint pl. gyerekek, pszichés problémákkal küzdő betegek.
Folyadékkristályos hőmérő
A készülék működési elvére jellemző folyadékkristály alkalma-zása, ami átmenetet képez a folyadék és a szilárd halmazállapotú anyagok között. E módszer gyakorlatban egy vékony műanyag szalaggal kivitelezhető. Ezen az elven működnek pl. az egyszer használatos adhaesiv tapaszok, bőrhőmérők (14-4. ábra).
Dobhártyahőmérő
Viszonylag megbízható mérési eredményt ad. Működésé-nek alapja, hogy a külső hallójárat, ill. a dobhártya hőmérsékle-teiből származtat egy értéket, az érzékelés infravörös sugarak és szenzor által megy végbe (IRED, infrared radiation ear devi-ce) (14-5. ábra).
14-1. ábra. Hűtőfürdő kivitelezése 14-2. ábra. Oralis hőmérsékletmérés digitális hőmérővel 14-3. ábra. Nem higanyos üveghőmérő
Axillaris hőmérsékletmérés digitális hőmérővel (14-2. táblázat) A beavatkozáshoz szükséges eszközök:
• Hőmérő.
• Dokumentáció.
• Nem-steril gumikesztyű.
A pulzus
Pulzusmérés
Az artériák adott pontján fellépő nyomás- és térfogatváltozást pulzusnak nevezzük. Pulzushullámnak nevezzük az artériás szakaszon végigfutó lökéshullámot, melynek sebessége függ az érfal feszítettségétől és rugalmasságától.
Vénás pulzusról akkor beszélünk, amikor a szívben lezajló nyomásváltozások visszahatnak a szívhez közeli nagyvénákra és ott nyomás- és térfogatváltozást eredményeznek. A szív-működéssel kapcsolatos további anatómiai és élettani alapok az EKG fejezetben találhatók.
A pulzusvizsgálat objektív, könnyen kivitelezhető vizsgála-ti módszer, melynek fontos diagnoszvizsgála-tikai jelentősége lehet a cardiovascularis státus megítélésében. A 14-3. táblázat a pul-zusszám értékét mutatja az életkor függvényében.
A pulzusvizsgálat módszerei
Tapintás. Ez a klasszikus pulzusvizsgálati módszer, ám maga a vizsgálat a személyzet gyakorlati tapasztalatától is függ, leg-gyakrabban a perifériás pulzus és minőségi jellemzőinek meg-határozására, valamint a perifériás erek állapotának megítélé-sére irányul. Előnye, hogy egyszerű, gyors, rutinvizsgálat részét képezheti. Hátrányai közé tartozik, hogy viszonylag szubjektív módszer az artéria tapintása miatt és nem folyamatos a pul-zuskontroll.
A pulzus tapintható bármely a testfelszínhez közeli arté-rián, amit csontos alaphoz tudunk nyomni. Hallgatózással is meg lehet állapítani a szív frekvenciáját, amit a szívcsúcs fölött kell megtenni, de ez valójában nem klasszikus pulzusvizsgálati módszer.
Eszközös vizsgálat. A noninvazív eljárások közé tarto-zik a sztetoszkóp segítségével, hallgatózással való pulzus-szám-meghatározás, valamint EKG-készülékkel és monitorral, pulzoximéterrel, Holter-monitorral és ABPM-mel végzett meg-határozás. Az utóbbiak elsődleges feladata nem közvetlenül a pulzusszám regisztrálása, de alkalmazásuk során a vizsgálónak lehetősége nyílik annak meghatározására is.
Az invazív eljárások közé tartozik az artériás nyomásgörbe (invazív artériás nyomásméréssel) segítségével meghatározott pulzusszám, valamint a pulzus sebesség mérése (PWV).
A pulzusszámot befolyásoló tényezők:
• Fizikai aktivitás.
• Életkor.
• Nem.
• Hormonális hatások.
• Hőmérséklet.
• Érzelmi hatás.
• Gyógyszerek.
• Vérzés, folyadékvesztés.
• Testhelyzetváltozás.
• Pulmonalis tényezők.
• Cardialis tényezők.
• Stressz.
• Élvezeti szerek: dohányzás, koffein.
Pulzusmérés időpontja, alkalma
• Minden betegfelvétel alkalmával.
• Transzfúzió előtt, alatt és után.
• Pre-, peri-, posztoperatíve.
• Kardiológiai problémák esetén.
• Kritikus állapotú betegeken.
• Infekciók esetén.
• A beteg állapotában - akár szubjektíve észlelt is - tör-tént változások esetén.
Tachycardia
Tachycardiáról abban az esetben beszélünk, ha a felnőtt kliens pulzusa több mint 100/perc.
A tachycardia okai:
• Hypovolaemia – átmeneti kompenzációs mechanizmus kapcsán.
• Emelkedett testhőmérséklet.
• Stressz.
• Szívbetegség, szívelégtelenség, szívizomgyulladás.
• Fertőzés.
• Rövid fizikai aktivitás.
• Fájdalom akut szakasza.
• Szorongás, izgalom.
• Pozitív chronotrop gyógyszerek (pl. atropin).
• Vérzés (kompenzációs mechanizmusként aq sympathi-cus aktivitás fokozódik).
• Testhelyzetváltozás (állás, ülés)
• Pulmonalis tényezők (rossz oxigenizáció következtében, kompenzációs mechanizmus része).
• Pajzsmirigy-túlműködés.
Fontos mihamarabb kezelni a tachycard állapotot, mert a ta-chycardia fokozott megterhelést ró a szívre. A verőtérfogatot 14-4. ábra. Egyszer használatos folyadékristályos bőrhőmérő 14-5. ábra. Dobhártyahőmérő alkalmazása
14-2. táblázat. Axilláris hőmérsékletmérés digitális hőmérővel
Lépés Beavatkozás Magyarázat
1. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása végett 2. Azonosítsa a beteget, és tájékoztassa a beavatkozás
szükségességéről és menetéről
ezzel csökkentheti a beteg félelmét, és növelheti az együttműködő készségét
3. Készítse elő a szükséges eszközöket és a helyiséget a beavatkozás elvégzéséhez
4. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést és vegyen fel gumikesztyűt
az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása, valamint a személyzet saját védelme céljából
5. Pozicionálja a beteget: hanyatt fekvő testhelyzet biztosítása,
a felsőruházat meglazítása annak érdekében, hogy a hónalj tájéka elérhető legyen 6.
Kapcsolja be a hőmérőt
- a digitális kijelzőn megjelent „0,00” érték és villogó „°C”
jel jelzi, amikor az eszköz működésre kész
7.
Helyezze a hőmérőt a hónaljárokba, majd kérje meg a beteget, hogy tartsa az eszközt adott pozícióban Ezt úgy érheti el, hogy a beteg a karját a mellkasa előtt keresztezi és így tartja azt; amennyiben erre nem képes, akkor segítsen a betegnek megtartani a karját
a mérést meghatározza a hőmérő nem megfelelő pozíciója vagy rossz kartartás a beteg részéről, így az ápoló figyeljen ezekre a tényezőkre
8. Hangjelzés mutatja, mikor távolíthatja el a hőmérőt 9. Olvassa le a kapott értéket, majd dokumentálja (a lázlapon
és az ápolási dokumentációban)
a dokumentációs kötelezettségnek eleget kell tenni lázas állapot esetén a további terápia kapcsán orvosnak jelezni kell az értéket
10. Helyezze kényelembe a beteget
11. Tegye rendbe a környezetet és az eszközöket (a hőmérő
megtisztítása) a hőmérő tisztítása a gyártó utasításainak megfelelő legyen
12. Végezzen ismét higiénés kézfertőtlenítést a keresztfertőzések megelőzése érdekében
14-3. táblázat. A fiziológiás frekvencia/pulzusszám életkoronként (Timby)
Életkor Pulzusszám/perc
újszülött 120-160
1-12 hónap 80-140
1-2 év 80-130
3-6 év 75-120
7-12 év 75-110
13 év-felnőtt 60-100
és ez által a perctérfogatot sem biztosító tachycardia a kerin-gés összeomlásához is vezethet.
Bradycardia
Bradycardiáról abban az esetben beszélünk, ha a felnőtt kliens pulzusa kevesebb mint 60/perc.
Bár inkább kórjelző, ha 50/ perc alatti a frekvencia, de, alvás közben 40/ perc körül is alakulhat fiziológiásan.
A bradycardia okai:
• A parasympathicus idegrendszer aktiválódása.
• Szívelégtelenség.
• Gyógyszerek.
• Az ingerületvezető rendszer betegségei.
• Tartós fizikai megerőltetés, versenyszerű sportolás.
• Hypothermia.
• Fekvés.
• Tartós nagyfokú fájdalom (parasympathicus aktivitás).
• Relaxáció.
• Negatív chronotrop gyógyszerek (pl. digitalis).
• Mérgek.
• Agynyomás-fokozódás.
• Hypoxia.