A kutatás vagy szakdolgozati téma átgondolása, meghatáro-zása után az irodalomkutatás első lépéseinél célszerű felke-resni a könyvtárakat. A könyvtárak gyűjteményeiket tekintve lehetnek általános (pl. megyei és városi könyvtárak) és szak-könyvtárak (pl. PTE Egészségtudományi Főiskolai Kar könyvtá-ra, orvosi, klinikai könyvtárak).
K
önyvtárIKatalógusoKA könyvtárak állományában megtalálható dokumentumok-hoz való dokumentumok-hozzáférést a katalógusok biztosítják. A katalógus pa-pír alapú és elektronikus formátumú lehet.
A hagyományos papír alapú katalógus a különböző szem-pontok szerint rendezett cédulák összessége. A visszakereshe-tőség szempontjából lehet betűrendes, szak-, sorozati, időren-di stb. Ezeknek a katalógustípusoknak akkor van jelentőségük, ha a könyvtár állománya még nincsen teljes egészében az elektronikus katalógusban (adatbázisban) feltárva. A nagyobb könyvtárakban elektronikus katalógusok vették át a cédulaka-talógusok szerepét, ezért a használó már nem nagyon találko-zik vele. Előnye, hogy sokféle visszakeresési szempont szerint lehet tájékozódni a könyvtár állományáról, pl. hogy az adott dokumentum megvan-e a könyvtárban, hol található, mekko-ra példányszámban, mi a státusa (kölcsönözhető-e, vagy csak helyben használható).
A továbbiakban a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára, elektronikus katalógusát mutatjuk be. Elektronikus elérhetősége: http://www.lib.pte.hu/.
Elektronikus katalógus (OPAC=Online Public Access Cata-loge)
Az OPAC olyan számítógépes katalógus, mely nyilvános, bárki számára közvetlenül, általában ingyen hozzáférhető a számítógépes hálózaton. Az OPAC előnye, hogy térben és időben korlátlanul használható, ugyanahhoz az adathoz, in-formációhoz egyidejűleg többen hozzáférhetnek. Az OPAC-ok mindig az adott könyvtárban használt integrált könyvtári rendszerre épülnek. Ezért keresőfelületük eltérő lehet.
Hogyan és mire lehet használni az OPAC-ot?
Az online katalógus tartalmazza a könyvtár állomány-ba vett dokumentumait. Az OPAC-állomány-ban való sokoldalú kere-sés mellett mód nyílik az olvasók számára fontos információk megjelenítésére is. A kereső/böngésző felület lehetővé teszi a könyvtár dokumentumainak több szempontú visszakeresését.
Keresési módok
Az online katalógusok általában négy keresési módot aján-lanak fel:
• Egyszerű vagy gyors keresés (search).
• Böngészés (browse).
• Gyakorlott keresés.
• Összetett keresés (advanced search).
Egyszerű kereséskor egy adott szerző, cím, tárgyszó stb. meg-adásával (6-3. ábra) könnyen megtalálhatjuk a keresett doku-mentumot, ha pontosan ismerjük a keresett mező tartalmát vagy annak egy részét. Ez utóbbi esetben csonkolt keresést végezhetünk. A csonkolás a karaktersorozat elejének vagy vé-gének a levágása. Használhatjuk a dollár ($), a hashmark (#), a csillag (*) jelet, a százalékjelet (%) és a kérdőjelet (?). Leggyak-rabban a százalékjelet (%) alkalmazzuk (pl. egészség%
beírása-kor az egészséges, egészségügy, egészségügyi stb. találatokat is megkapjuk).
Összetett keresésnél lehetőség van több egyszerű keresés ösz-szekapcsolására. A különböző mezők indexeiben való kere-sések összekapcsolására logikai operátorokat, úgynevezett Boole-operátorokat használjunk. A kereséshez írjuk be a
kere-sendő kifejezést a beviteli mezőkbe, válasszuk ki a megfelelő típust a legördülő listából, amennyiben szükséges, állítsunk be kiadási időt, nyelvet, dokumentumtípust, majd a KERESÉS feli-ratú gombbal indítsuk el a keresést (6-4. ábra).
Boole-operátorok: az adatbázisban való keresés során a ta-lálati halmazok összekapcsolására használt műveleti kifejezé-sek.
6-3. ábra. Példa az egyszerű keresésre
6-4. ábra. Példa az összetett keresésre
• AND logikai ÉS kapcsolat: olyan találatokat kapunk, amelyek a kereső kifejezések mindegyikét tartalmazzák.
• OR logikai VAGY kapcsolat: használatával a találati ered-mények mindegyike legalább az egyik kereső kifejezést tartalmazza.
• NOT logikai NEM vagy kizárás: olyan találatokhoz vezet, amelyek az elsőnek megjelölt kifejezést tartalmazzák, a másodikat nem.
A találatok megjelenítése
A keresés eredményeként egy találati listát kapunk (6-5.
ábra), amely a keresőkérdésnek megfelelő dokumentumok-ról csak az azok azonosítására alkalmas információkat (szerző, cím, megjelenés éve) közli. A talált rekordok megjelenítéséhez az OPAC több lehetőséget is felkínál, pl. hogy a találatok meny-nyisége, részletessége (rövid/hosszú), a rendezés (szerző/cím/
dátum szerint) növekvő vagy csökkenő sorrendben legyen.
A rövid találati lista tartalmazza a dokumentumok azonosítá-sához szükséges adatokat. A találati mező előtti jelölő négy-zetbe kattintva megjelenik a dokumentum részletes informá-ciója, hogy hol található (lelőhely), és kölcsönözhető-e vagy nem (státus) (6-6. ábra).
A státuslista megmutatja, hogy a keresett dokumentumnak van-e kölcsönözhető példánya, az hol található, ki lehet-e kölcsönözni. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a keresett kifejezés helyesírásában, a szerző nevének helyességben, ill.
a kifejezés katalógusban használt formáját illetően, elő lehet hívni az egyes indexeket böngészés módszerrel.
Böngészéskor (6-7. ábra) segítség kérünk az adatbázistól a megfelelő kereső kifejezés kiválasztásához. Így nem csak a szerzőre keresünk (Buda), hanem mindenre, amiben a „Buda”
kifejezés előfordul.
B
IBlIográfIáKA dolgozati vagy kutatási téma irodalomkutatásának során nem szabad megelégedni egy-egy könyvtár katalógusának áttekintésével, mivel az csak az adott könyvtár által összegyűj-tött dokumentumokat tartalmazza. Fontos megismernünk az általunk keresett témában világszerte megjelent műveket.
Ebben segítségünkre lehetnek a bibliográfiák, a szakbibliog-ráfiák.
A szakbibliográfiák egy-egy szakterület megjelent irodal-mát gyűjtik össze, és rendszerezik, földrajzi és nyelvi határoktól függetlenül. A szakbibliográfiák régebben nyomtatott formá-ban jelentek meg. Napjainkformá-ban a digitális technikának kö-szönhetően ez naprakészen elektronikusan rendelkezésünkre áll. A dolgozat elkészítése során fontos többször ellenőrizni a szakbibliográfiákat, mivel annak írása közben számunkra lé-nyeges információk jelenhetnek meg.
A legfontosabb hazai egészségügyi bibliográfia: Magyar Orvosi Bibliográfia (MOB)
Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Országos Egész-ségpolitikai Szakkönyvtár a hazai orvostudományi és határte-rületi szakfolyóiratok cikkeit és módszertani leveleit dolgozza fel, így építve a Magyar Orvosi Bibliográfiát (MOB). A MOB ma már webes felületen és CD-ROM-on jelenik meg.
Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) rendszere-sen elkészíti és publikálja a Magyar Nemzeti Bibliográfia részét képező Magyar Orvosi Bibliográfiát (MOB). A bibliográfia fel-dolgozza a magyar egészségügy, társadalom-orvostan, orvos-tudomány, gyógyszerészet és ezek határterületein megjelenő könyvek, időszaki kiadványok, tudományos értekezések, mód-szertani levelek, kongresszusok, konferenciák anyagát.
A Magyar Orvosi Bibliográfia elektronikus változata a http://
www.eski.hu oldalról érhető el.
Az adatbázisban több szempontú keresés lehetséges. Cím-re, szerzőCím-re, tárgyszóra, kulcsszóra és folyóiratra lehet keresni.
A találatok 20-as listában jelennek meg egyszerre maximum 20 oldalon (400 tétel). A csonkoláshoz % jel használható.
6-5. ábra.
A rövid találati lista
6-6. ábra.
A státuslista 6-7. ábra. Böngészés
Egyszerű keresés
Az egyszerű keresés segítségével címre és kulcsszóra ajánlott keresni, mert a találatok a bibliográfiai tételek cím szerinti betűrendjében jelennek meg. A cím eleji névelőket nem kell beírni a keresésnél (6-8. ábra), hiszen így az összes A/Aznévelővel kezdődő dokumentum az A betűnél szere-pelne. A címre kattintva az adott tétel részletes leírását és
(amennyiben a tételhez tartozik) az összefoglalóját tekint-hetjük meg. Kiválaszthatjuk a minket érdeklő egyes tételeket úgy, hogy a tételszám melletti jelölő négyzetbe kattintunk (6-9. ábra), vagy lehetőségünk van az összes (maximum 20) találat részletes leírásának a megjelenítésére, összefoglalók nélkül (6-10. ábra). Egyszerre mindig csak egy találati oldal-ból jelölhetünk ki tételeket.
Láthatjuk, hogy a könyvtári katalógusban való kereséshez hasonlóan itt is lehetőség van egyszerű, összetett keresésre, továbbá böngészésre. A 20 találat egyszerűen megjeleníthető a jelölő négyzetek bejelölésével. Csak azoknak a részletes le-írását nézhetjük meg, amelyeket kijelöltünk.
Összetett keresés
Az összetett keresés szolgál egyszerre több kereső kifejezés megadásával való keresésre. A megadott kereső kifejezések logikai ÉS kapcsolatban állnak egymással.
A megjelenítés ugyanolyan, mint az egyszerű keresésnél (6-11. ábra).
6-8. ábra. Cím szerinti keresés
6-9. ábra. Példa a találati listára
6-10. ábra. A kijelölt találatok részletes leírása
6-11. ábra. Összetett keresés kulcsszóra
Böngészés
A böngészés tallózást jelent betűrendes listákban MOB füzetszám, szerzők, tárgyszavak, kulcsszavak és folyóiratcímek szerint. A listákban megjelenő találatokra kattintva láthatjuk a hozzárendelt tételeket.
Szerzőre való keresés
Amennyiben ismerjük a szerző teljes nevét, akkor érdemes a vezeték- és keresztnevet is beírni. Ha nem vagyunk biztosak a szerző teljes nevében, akkor a vezetéknevet elég beírni vagy abból néhány karaktert. Ha pl. beírjuk a szerző keresőmezőbe, hogy "Kis", akkor megkapjuk az összes Kis-sel kezdődő veze-téknevű szerző bibliográfiai tételét (tehát az összes Kis, Kiss, Kisbenedek, Kissik stb. szerző), vagyis mintha a Kis után %-jellel csonkoltunk volna. Ha nem tudjuk a pontos nevet, akkor ér-demes a böngészés keresési módot választani. Itt csak azok a nevek szerepelnek, melyek mögött találatot is kapunk.
Tárgyszóra való keresés.
Tárgyszó a dokumentum tartalmát szakmai szempont-ból feltáró kifejezés, a Magyar Orvosi Bibliográfia betűrendes tárgyszókészletéből kiválasztva.
Ha nem tudjuk a pontos tárgyszót, érdemes a Böngészés keresési módot választani. Itt csak azok a tárgyszavak szerepel-nek, amik mögött találatot is kapunk.
Folyóiratcímre való keresés
Ha konkrét folyóiratban megjelent cikkeket keresünk, akkor célszerű ezt a keresést választani.
Kulcsszóra való keresés
A kulcsszó a dokumentum címében, alcímében és kivona-tában szereplő kifejezés olyan ragozott formában, ahogy az eredeti dokumentumban szerepel.
o
fflIneadatBázIsoKIde tartoznak a helyi adattárolókról (CD, DVD, merevlemez) el-érhető offline adatbázisok. Ezek használata nem függ a háló-zat sebességétől, de gyakran bonyolultabb, részletesebb erő-forrást igényelnek (hardver, szoftver).
Az online adatbázisok, az eőbb ismertetett elektronikus adatbázisok előnye, hogy a legfrissebb adatokat tartalmazzák.
Az online és az offline adatbázisok előnye a papír alapú bibliográfiákkal szemben, hogy könnyű a frissítésük és sok szempontú lehet a visszakeresés.
Ilyen anyag a Repetitio Anatomiae oktató CD, amely az anatómiai alapismeretek megismeréséhez nyújt segítséget.
Dr. VajDa jános és Dr. Csányi Károly az emberi test anatómiáját 25 önálló témakörre bontva dolgozza fel. A CD-ROM-ok 554 eredeti preparátumról készített, kiváló minőségű színes képet, ugyanennyi vázlatrajzot, 5344 nevezéktani fogalmat, valamint több mint 9 órányi magyarázó hanganyagot és ehhez kapcso-lódó írott szöveget tartalmaznak.
I
nternetenvalóKeresésAz interneten való keresést megkönnyítő keresőprogramok, keresőrendszerek az adatbázisokhoz sokban hasonló felületen keresztül szolgáltatnak. Az interneten való keresés elterjedt a szakmai és a szakirodalmi keresésben is. Az internetes keresők mindegyikében lehetőség van az egyszerű keresés mellett az összetett keresésre. Az egyszerű keresési felületen a felkínált mezőbe nem csak egy kifejezést lehet beírni, hanem logikai operátorokkal (Boole-operátorok) összekapcsolt kereső kifeje-zéseket is.
Az internetes keresők - az adatbázisokkal ellentétben - nem dolgoznak fel minden forrást egységes szempontok szerint, hanem az információkat közvetlenül az internetes forrásból veszik. Az internetes keresőkben nincsenek egységesített tárgyszavak, a keresők a teljes szövegek alapján keresnek. A kutatás során hasznos lehet a tárgyszavak szinonim kifejezé-seire vonatkozó kereséseket is elvégezni. Ezek tartalomjegy-zékszerűen mutatják be a web-helyen található információkat.
A felmérhetetlen tömegű és nem rendszerezett információ közül a keresőgépek segítségével lehet kiválasztani a minket érdeklőket. Ilyen keresőgépek pl. a következők:
• AltaVista (http://www.altavista.com) és magyar változa-ta az Alváltoza-tavizsla (http://www.alváltoza-tavizsla.maváltoza-tavnet.hu).
• Yahoo (http://www.yahoo.com).
• Google (http://www.google.com) (6-12. ábra). Azok a cí-mek, amelyekről a keresés tovább folytatható, általában kék színnel és aláhúzással vannak jelölve az egyes lapo-kon. Ezek az úgynevezett láncszemek, a linkek.
A találatok között böngészgetve viszonylag hosszú idő alatt lehet rábukkanni a minket érdeklő tételre.
Az internetes keresők használata során a logikai operátorok alkalmazása növeli a hatékonyságot. Egyszerű keresés esetén a mezőbe általunk beírt minden szó között AND kapcsolatot feltételez a kereső. Ezért minden olyan oldal találatként jelenik meg, amelyen az összes általunk beírt kifejezés szerepel, akár egymástól függetlenül is. Ezért ha több szóból álló kifejezésre, nevekre kívánunk keresni, akkor a felesleges találatok számát csökkenthetjük, ha a „pontosan ezt a kifejezést” (exact phrase, genaue Wortgruppe) funkciót használjuk, mert segítségével csak olyan találatokat kapunk, amikor a szavak egymás mel-lett, megadott sorrendben szerepelnek. Amennyiben túl sok a találatunk, szűkíteni lehet a keresést, vagy összetett keresést célszerű választani. Ha nincs találat, új kifejezéssel, szinonimák-kal, esetleg másik keresőgéppel kell próbálkoznunk.
n
empuBlIKusIrodalomAz elméleti kutatások alapvető forrásai a nyomtatásban meg-jelent dokumentumok. A tudományos érték szempontjából fontosak azok a dokumentumok is, amelyek nem jelentek meg. Ilyenek pl. a disszertációk, kutatási jelentések, felmérések eredményei, de ide tartoznak intézmények irattárában,
klini-kai osztályokon őrzött íratok, amelyek fontos információkat tartalmazhatnak a választott téma megírásához. A kutatás so-rán összegyűjtött dokumentumok, irodalmak írásos és szóbeli anyagait sokféleképpen fel lehet használni.
Irodalomjegyzék
Egyetlen szakdolgozat, kutatás sem képzelhető el irodalom-jegyzék nélkül. A dolgozat kétféle bibliográfiát tartalmaz:
• Hivatkozások jegyzéke.
• A felhasznált irodalom jegyzéke.
Hivatkozás
A hivatkozás minden tudományos jellegű írásmű szerves részét képezi, amely a szerzőről is információt nyújt. A jegy-zékben feltüntetett dokumentumok alapján kiderül, hogy a kutató, a szerző milyen irodalmakban találta meg a dolgozatá-hoz szükséges információkat, amelyekre szó szerint hivatkozik.
A hivatkozások összessége utalhat arra, hogy a kutató milyen szakmai mélységben, kiterjedésben dolgozta fel az adott té-mát.
Felhasznált irodalom
A felhasznált irodalom alapján következtethetünk arra, hogy a szerző szakmailag mennyire hiteles, mennyire aktuális és friss anyagokat tekintett át. A témától függően nagyon kü-lönböző lehet a felhasznált források jellege.
A források felhasználási módja
A különféle forrásokat többféleképpen lehet felhasználni:
• Szó szerinti idézetként.
• Tartalmi összegzésként (parafrázis), ez azt jelenti, hogy nem szó szerint idéz, hanem a szerző gondolatait - hi-vatkozva a forrásra - saját szavaival adja vissza.
• Tények, elméletek felvázolásával.
A szó szerinti idézésnél mindig idézőjelbe tesszük az idézett szövegrészt. Az idézőjelet az idézet elejére és végére is ki kell tenni. A hivatkozásban pontosan meg kell adni az idézett szö-veg forrásdokumentum szerinti oldalszámát.
A tartalmi átvételt, összegzést parafrázisnak nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a dolgozat, kutatás készítője összefoglalja az adott szerző gondolatait. Törekedni kell arra, hogy a lehe-tő legpontosabban vegye át a szerző gondolatait, és ennek figyelembevételével vezesse a gondolatmenetét. Ebben az esetben is pontosan kell hivatkozni, ugyanúgy, mint a szó sze-rinti idézésnél.
A dolgozat során a felhasznált művekre mindenképpen hi-vatkozni kell. A hivatkozás lényege, hogy a szerző lehetővé te-gye a kiadvány egyértelmű azonosítását és az idézett szöveg vagy gondolat helyének meghatározását, és hogy a bibliog-ráfia formája és a hivatkozás fajtája összhangban legyen. Min-dig az eredeti forrásra hivatkozzon! (Ha az eredeti forrás nem hozzáférhető, akkor hivatkozni kell a közvetítő műre, valamint ezen keresztül az eredeti forrásra.) Ezt közvetett hivatkozásnak hívjuk. A megfelelő hivatkozásnak formai szabályai vannak, 6-12. ábra. Keresés a
Google segítségével
melyeket a fejezet további részében bemutatunk. A hivatko-zás alapján egyértelműen azonosíthatónak kell lennie a for-rásnak, és kellő információt kell adni az olvasóknak a további tájékozódáshoz. A hivatkozások elkészítését megkönnyíti, ha a forrásgyűjtésnél és a jegyzetelésnél pontosan és következe-tesen dolgozik a hallgató, a kezdő kutató, vagyis a felhasznált művek, dokumentumok minden azonosító adatát pontosan felírja. Ha ezt nem tette meg, akkor ebben a munkafázisban újra elő kell keresni az eredeti anyagokat, dokumentumokat.
Nagyon fontos, hogy a könyvek esetében ne a borítóról írjuk ki az adatokat, hanem a belső címlapról, mert az pontosabb in-formációt tartalmaz. Ha nem találunk bizonyos adatokat a bel-ső címlapon, vagy nem vagyunk biztosak, hogy melyik adatot írjuk le, nézzünk utána katalógusban, vagy kérjük a könyvtáros egítségét.
A hivatkozásnak formai szabályai vannak, közlésének két leggyakrabban alkalmazott módszere a következő:
• "Név-év" módszer (Harvard-szisztéma) (pl. Buda J.(2004): A betegápolás története és szemelvénygyűjte-mény a betegápolás történetéből. Pécs: POTE Egészség-ügyi Főiskola, 282. p.)
• Számozásos módszer (1. Buda J.: A betegápolás törté-nete és szemelvénygyűjtemény a betegápolás történe-téből. Pécs: POTE Egészségügyi Főiskola, 2004. 282. p.) A szövegben a hivatkozás végezhető a "név-év" (Harvard) vagy a számozásos módszerrel. Ha a Harvard-módszerrel hi-vatkozott, a hivatkozások jegyzéke a dolgozat végére kerül, a bibliográfia tételei pedig szerzői betűrendben követik egy-mást. Ha a számozásos módszert választotta, a hivatkozások jegyzéke vagy lábjegyzetbe, vagy végjegyzetbe kerül, a téte-lek mindkét esetben a hivatkozások növekvő számsorrendjé-ben követik egymást.
„A módszerek két fő dologban térnek el egymástól:
1. Eltérő az információ visszakeresésének módja és útvonala (az első esetben szerző szerint, a második esetben szám-sorrend alapján),
2. Eltérő a hivatkozott művek bibliográfiai adatait közlő téte-lek rendezési módja (szerzői betűrend, ill. hivatkozási szám-sorrend).”
Bármelyik rendszert választja, nagyon fontos, hogy következe-tes legyen, azaz egyazon dolgozatban a két rendszer ne ke-veredjen.
A hivatkozás hiánya vagy a nem megfelelő hivatkozás sok problémát okoz.
• Nem lesz hiteles a mondanivalója. Megszegi a tudomá-nyosság azon szabályát, hogy az adatoknak és következ-tetéseknek igazoltnak és ellenőrizhetőnek kell lenniük.
• Nem fogadják el dolgozatát, kutatását és nem közlik tu-dományos helyen.
• Az érdeklődők nem fogják megtalálni az eredeti anya-got.
• Plágiumot követ el, vagyis mások eredményeit, gondola-tait a sajátjaként közli, ami jogi következménnyel is járhat.
A plágium más szerzők mondanivalójának, kutatási ered-ményeit idézőjel és hivatkozás nélkül, saját gondolatként, eredményként való közreadása. „A hivatkozás elmulasztása valamely fontos, az adott közleménnyel jelentős tartalmi át-fedésben lévő dolgozatra a tudományos közlés esetében plá-giumnak tekinthető.”
a
felhasználtIrodalmaKösszegzése,
BIBlIográfIaKészítése
Hivatkozás: a dolgozatban szereplő szó szerinti és tartalmi idé-zet forrásmegjelölése.
Felhasznált irodalom (irodalomjegyzék): Azon források pontos bibliográfiai adatokkal megjelölt listája, amely tartalmazza az összes művet, melyeket a dolgozat készítője felhasznált. Az irodalomjegyzéket a dolgozat végén kell elhelyezni.
Bibliográfia: Egyrészt az önálló kötetként megjelent, valamint egy könyvhöz kapcsolódó, az irodalomjegyzéknél bővebb, rendszerezőbb áttekintés. A bibliográfia tehát egy tudomá-nyos mű végén vagy jegyzeteiben elhelyezett rendszeres iro-dalomjegyzék, amelyben a szerző felsorolja a mű szempont-jából releváns irodalmat. A bibliográfia akár önálló kötetnyi terjedelmű is lehet, de egy könyvhöz kapcsolódva megjelen-het a mű végén, ill. a tudományos munka jegyzeteiben is.
Bibliográfiai hivatkozás formája, bibliográfiai leírás
A bibliográfiai hivatkozások formájára az MSZ ISO 690 Bib-liográfiai hivatkozások című szabvány (1991 óta hatályos Ma-gyarországon), a bibliográfiai leírásra az MSZ 3424/1-78. Bib-liográfiai leírás. Könyvek című szabvány vonatkozik.
A hivatkozások rendjére vonatkozó szabályozás a különbö-ző felsőoktatási intézményekben eltérő lehet. A Pécsi Tudo-mányegyetem Egészségtudományi Kar dolgozatait az 5/2008.
számú dékáni utasítás alapján kell elkészíteni. Munkánk során az összes felhasznált forrást bibliográfiaszerűen közölni kell.
Nem csak azokat a műveket kell felvenni a jegyzékbe, amely-ből szó szerint idéztünk, vagy amelyikre hivatkoztunk, hanem mindazokat, amelyeket elolvastunk.
Bibliográfiai tételeink sorrendje, formája:
• A mű végén a bibliográfiát betűrendben szokás közölni.
• Minden forrásról ugyanazokat az adatokat adjuk meg (lásd lejjebb), ugyanabban a sorrendben, ugyanazon központozással.
• Minden szerzőt vezetékneve alapján soroljuk betűrend-be. A szerzők keresztnevét vagy kiírjuk, vagy/és a teljes név szerepel az irodalomjegyzékben, ahogy a doku-mentumon használja.
• Magyar szerző idegen nyelven megjelent munkájára a külföldi szerzőkre érvényes írásmód vonatkozik. pl.:
Buda, B.
• Külföldi szerző esetén is a szerző vezetéknevével kell
kezdeni, és attól vesszővel elválasztva kell jelölni a ke-resztnevét, amit teljesen ki lehet írni vagy rövidíteni. A keresztnevek között szóköz van. pl.: Golub, S.
• Egy szerző több műve közt a betűrendezést kell alkal-mazni, vagyis a művek címét is ábécé-sorrendbe kell tenni.
• Ha háromnál több szerzője van a műnek, csak
• Ha háromnál több szerzője van a műnek, csak