A területi szakellátási kötelezettség: az egészségügyi szol-gáltató fenntartójának, ill. tulajdonosának (a továbbiakban együtt: fenntartó), valamint az egészségügyi szolgáltatónak az a kötelezettsége, hogy az egészségügyi szakellátásban a törvény szerint meghatározott ellátási területen lekötött szak-ellátási kapacitásai felhasználásával a kötelező egészségbizto-sítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosultak számára a külön jogszabályban foglaltak szerint egészségügyi szolgáltatásokat nyújtson. Az ellátási terület az a földrajzi terület, amelyre kiter-jed az egészségügyi szolgáltatónak, ill. az egészségügyi szol-gáltató fenntartójának/tulajdonosának a területi szakellátási kötelezettsége.
Alapfogalmak
Itt az egészségügyi rendszerünk leírása és bemutatása során használt alapfogalmak definíciószerű bemutatását adjuk meg, elsősorban a a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szó-ló 1997. évi LXXXIII. törvény, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény és a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény alapján.
• Egészségügyi közszolgáltatás: a részben vagy egészben a központi költségvetés és az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatás.
• Egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv: annak az egészségügyi szolgáltatónak a fenntartója/tulajdonosa, aki lekötött kapacitással rendelkezik.
• Lekötött kapacitás: az az i) pont szerinti szakellátási ka-pacitás, amire érvényes finanszírozási szerződés kiterjed.
• Rendelési óra: az egészségbiztosító által a társadalombiz-tosítás keretében finanszírozott óraszám.
• Sürgősségi ellátás: az Eütv. 3. §-ának i) pontja szerinti sürgős szükség fennállásának megállapítására irányuló vizsgálatokat, valamint a sürgős szükséget elhárító be-avatkozásokat magában foglaló egészségügyi szolgál-tatás.
• Szakellátási kapacitás:a járóbeteg-szakellátásban a szak-orvosi és nem szakszak-orvosi órák száma, egy napos ellá-tások finanszírozott szolgáltatási egységei, a fekvőbe-teg-ellátásban az aktív és krónikus ellátási ágyak száma;
jogszabályban előírt bármely más finanszírozott szol-gáltatási egység, ideértve a CT, MRI, PET/CT, ill. egyéb, külön jogszabályban meghatározott eszközök rozott szolgáltatási egységét, a művesekezelés finanszí-rozott szolgáltatási egységét.
• Alapszakma: belgyógyászat, gyermekgyógyászat, sebé-szet, szülészet-nőgyógyászat.
• Szakmai centrum: regionális vagy régióközi feladatot ellátó, speciális feladatellátásra szakosodott szervezeti egység vagy intézményrész.
• Egészségügyi szolgáltató: a külön jogszabály alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult termé-szetes vagy jogi személy, ill. jogi személyiség nélküli szervezet.
• Gyógyszertár: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógy-szerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény hatálya alá tartozó gyógyszertár.
• Gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek-ről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. §-ának 1.
pontjában meghatározott termék és a különleges táp-lálkozási igényt kielégítő tápszer.
• Gyógyászati ellátás: az orvosi rehabilitáció céljából tár-sadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyó-gyászati ellátásokról szóló rendeletben meghatározott ellátás.
• Közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyenes-ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszü-lő, a testvér.
• Központi várólista: a külön jogszabályban meghatározott nagyköltségű ellátások igénybevételére váró betegek jegyzéke, továbbá a szerv-, ill. vérsejtképző őssejt átül-tetésére váró betegek listája (transzplantációs várólista).
• Intézményi várólista: az adott fekvőbeteg-ellátó intéz-ményben a betegellátás sorrendjét meghatározó jegy-zék, amely - a központi várólista alapján igénybe vehető ellátások kivételével - az egészségügyi ellátások meg-határozott sorrend szerinti elvégzése érdekében, továb-bá tartós kapacitáshiány esetén kerül kialakításra (a j) és k) pont a továbbiakban együtt: várólista),
EGYETEMI
2-12. ábra. Progresszivitási szintek a Dél-dunántúli Régióban
• Betegfogadási lista: az adott járóbeteg-szakellátó intéz-ményben - amennyiben a biztosított egészségi állapo-ta nem indokolja az azonnali ellátást - a betegellátás sorrendjét szakrendelésenként, az ellátás igénybevéte-lének időpontjával meghatározó lista.
• Próbavásárlás: az egészségbiztosító által végzett olyan helyszíni ellenőrzés, amelynek során az ellenőrzést vég-ző személy vásárlói szerepben vagy - a gyógyító-meg-előző egészségügyi ellátás kivételével - szolgáltatást igénybe vevő szerepben lép fel.
• Gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészség-ügyi technológia: az egészség megőrzésére, helyreállítá-sára, ill. az egészségi állapot diagnosztizálására irányuló tevékenységek, ill. ezek kapcsán felhasznált eszközök, anyagok összessége, ide nem értve az Egészségbizto-sítási Alap által támogatott azon gyógyszerek és gyó-gyászati segédeszközök alkalmazását, amelyek vényen rendelhetők és ártámogatással vehetők igénybe.
• Közfinanszírozásban részesülő gyógyszer: olyan gyógy-szer, ill. különleges táplálkozási igényt kielégítő tápgyógy-szer, amelynek árához külön jogszabály alapján a központi költségvetés, ill. az Egészségbiztosítási Alap az arra jogo-sultaknak támogatást nyújt;
• Különkeretes gyógyszer: az egészségbiztosítási szerv és a gyártó/forgalmazó/szállító által megkötött külön szer-ződés szerinti közbeszerzési árhoz nyújtott külön jog-szabály szerinti támogatásban részesülő gyógyszer.
• Forgalomba hozatali engedély: az arra hatáskörrel és ille-tékességgel rendelkező hatóság által kiadott, a gyógy-szer embergyógyászati célra való alkalmazhatóságát engedélyező hatósági határozat.
• Forgalomba hozatali engedély jogosultja: az a termé-szetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, amelynek részére az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság a gyógyszer forgalomba hozatalát engedélyezte.
• Gyógyászati segédeszköz: átmeneti vagy végleges egész-ségkárosodással, fogyatékossággal élő ember szemé-lyes használatába adott orvostechnikai eszköz (bele-értve az önellenőrzési célt szolgáló in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközt is) vagy orvostechnikai eszköz-nek nem minősülő ápolási technikai eszköz, amely hasz-nálata során nem igényli egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy folyamatos jelenlétét. Személyes használatnak minősül az eszköz természetes vagy mes-terséges testfelszíni nyílással rendelkező testüregben vagy testen viselése, alkalmazása, valamint a test meg-támasztására, mozgatására szolgáló eszköz igénybevé-tele diagnosztikus, terápiás, rehabilitációs vagy ápolási céllal.
• Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény:
olyan anyag vagy anyagkeverék, amely nem gyógyszer, de amelyet az arra hatáskörrel és illetékességgel ren-delkező hatóság nyilvántartásba vett, és gyógyszernek
nem minősülő gyógyhatású anyagként forgalomba ho-zatalát engedélyezte.
• Csekély értékűnek minősülő ajándék: természetbeni jutta-tás, amelynek egyedi, az általános forgalmi adót is tartal-mazó értéke, ilyen érték hiányában pedig az általános forgalmi adóval együtt számított beszerzési ára vagy előállítási költsége nem haladja meg a mindenkori mi-nimálbér havi összegének 5%-át.
• Gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, ill. forgalmazására jogosult: az orvos, a gyógyszerész, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök kereskedelmi forgalmában részt vevő - a vonatkozó tevékenységi en-gedéllyel rendelkező - előállító és kereskedő.
• ATC-csoport: a gyógyszerek anatómiai, terápiás, ill. ké-miai hatás szerinti osztályozása.
• Referenciagyógyszer: az a meghatározott (fix) támogatá-si csoportba tartozó gyógyszer, amely a külön jogsza-bályban meghatározottak szerinti bruttó fogyasztói ára és forgalmi részesedése alapján az adott ATC-csoportra meghatározott százalékos támogatásban részesül.
• Referencia gyógyászati segédeszköz: az a meghatározott (fix) támogatási csoportba tartozó gyógyászati segéd-eszköz - ide nem értve az egyszerűsített támogatási jegyzékben szereplő funkcionális csoportba tartozó, valamint a háromhavi terápiás limit alapú (keretösszeg) támogatásban részesülő gyógyászati segédeszközöket -, amely a közfinanszírozás alapjául elfogadott ára, köl-csönzési díja, ill. forgalmi részesedése alapján az adott támogatási csoportra meghatározott, a külön jogsza-bály szerinti százalékos támogatásban részesül.
• Közforgalmú gyógyszertár: a lakosság közvetlen és teljes körű gyógyszerellátását biztosító olyan egészségügyi intézmény, amely a teljes körű gyógyszerellátás kereté-ben magisztrális gyógyszerkészítést is végez.
• Fiókgyógyszertár: a közforgalmú gyógyszertár részeként működő, de azzal nem azonos telephelyű vagy mozgó egységként működtetett, a lakosság közvetlen gyógy-szerellátását biztosító egészségügyi intézmény.
• Intézeti gyógyszertár: a fekvőbeteg-gyógyintézet része-ként működő, annak teljes körű gyógyszerellátását vég-ző egészségügyi intézmény, amely szaktevékenység-ként közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatokat is végezhet.
• Kézigyógyszertár: a háziorvos, házi gyermekorvos (a to-vábbiakban: háziorvos) gyógyító munkájához szüksé-ges, a gyógyszerek meghatározott körét szolgáltató el-látási forma.
• Személyes gyógyszertár működtetési jog: szakmai gyakor-lattal rendelkező gyógyszerész részére, adott közforgal-mú gyógyszertár vezetésére és működtetésére szóló engedély (a továbbiakban: személyi jog).
• Gyógyszerészi gondozás: a gyógyszerész által önként vál-lalt, felelősen végzett dokumentált tevékenység, amely-nek célja együttműködésben az orvossal a hatásos,
biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén túl a beteg egészségtudatos életvitele ki-alakításának elősegítése, megfelelő gyógyszerhaszná-latának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása, minőségileg kont-rollált körülmények között.
• Hatósági vezető: a közforgalmú gyógyszertár átmeneti vezetésére hatósági határozattal kijelölt gyógyszerész.
• Támogatási csoport: azon termékek csoportja, amelye-ket a csoport referenciaeszközének árához megállapí-tott százalékos támogatás alapján meghatározott (fix) összeggel támogatnak.
i
rOdalOM[1] BOncz i., seBestyén a., dózsa cs., PáL m., sándOr J., PaLásti J., Bet
-Lehem J., emBer i.: A colorectalis szűrések egészség-gazdaság-tani elemzése. Magyar Onkológia 48;2:111-115, 2004.
[2] BOncz i., seBestyén a., guLácsi L., PáL m., dózsa cs.: Az emlőrák-szűrések egészség-gazdaságtani elemzése. Magyar Onko-lógia 47,2:149-154, 2003.
[3] BOncz i., seBestyén a., PáL m., sándOr J., emBer i.: A méhnyakrák szűrések egészség-gazdaságtani elemzése. Orvosi Hetilap 144;15:713-717, 2003.
[4] BOncz i., seBestyén a.: Az egészségbiztosítás és az egészség-ügyi finanszírozás alapjai. In: Ember I. (szerk.): Dialog cam-pus. Népegészségügyi orvostan. 557-567. old., Pécs, 2007.
[5] BOncz, i., seBestyen, a.: Economy and mortality in Eastern and Western Europe between 1945-1990 the largest medical trial of history. Int. J. Epidemiol. 35;3:796-797, 2006.
[6] BOncz, i., seBestyen, a.: Financial deficits in the health servi-ces of the UK and Hungary. Lancet 368;9539:917-918, 2006.
[7] BOncz i.: Az állam és a magánoldal szerepvállalása az egész-ségügyi szektorban: privatizáció és/vagy (vissza)államosí-tás. In: Bodrogi J. (szerk.): A magyar egészségÜGY. 286-302.
old. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2010.
[8] BOncz, i.: Health services research in Eastern Europe. In:
Mullner, Ross M. (ed.): Encyclopedia of Health Services Re-search. pp 568-571. SAGE Publications, 2009.
[9] BOncz i.: Közösségi és magánforrások (public-private mix) szerepvállalása az egészségügyi finanszírozás forrásterem-tésében, a fenntartható finanszírozás kihívásai. In: Bodrogi J. (szerk.): A magyar egészségÜGY. 56-80. old. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2010.
[10] dePPe, h. u., OreskOvic, s.: Back to Europe: Back to Bismarck?
Int. J. Health Serv. 26;4:777-802, 1996.
[11] dixOn, a., mOssiaLOs, e.: Social insurance. Not much to write home about? Health Serv. J. 112;5789:24-6, 2002.
[12] dOrmOnt, B., grignOn, m., huBer, h.: Health expenditu-re growth: expenditu-reassessing the thexpenditu-reat of ageing. Health Econ.
15;9:947-963, 2006.
[13] Friedman, e. s.: Capitation, integration, and managed care:
lessons from early experiments. JAMA, 275;12:957-962, 1996.
[14] mOssiaLOs, e., dixOn, anna, Figueras, J., kutzin, J.: Funding he-alth care: options for Europe. Open University Press, Buc-kingham, Philadelphia, 2002.
[15] Feachem, r.: Health decline in Eastern Europe. Nature 367:313-314, 1994.
[16] kutzin, J.: A descriptive framework for country-level analy-sis of health care financing arrangements. Health Policy 56;3:171-204, 2001.
[17] nagy, J., dózsa, cs., BOncz, i.: Experiences with the appli-cation of the DRG principle in Hungary. In: Kimberly, J. R., Pouvourville, G. de; D’Aunno, T. A. (eds): The globalization of managerial innovation in health care. pp. 284-319. Camb-ridge University Press, 2008.
[18] navarrO, v., muntaner, c., BOrreLL, c. et al.: Politics and health outcomes. Lancet 368:1033–1037, 2006.
[19] PauLy, m. W.: What if technology never stops improving?
Medicare’s future under continuous cost increases. Wash.
Lee Law Rev. 60,4:1233-1250, 2003.
[20] seshamani, m., gray, a.: The impact of ageing on expendi-tures in the National Health Service. Age Ageing 31;4:287-294, 2002.
[21] sPiLLman, B. c., LuBitz, J.: The effect of longevity on spending for acute and long-term care. N. Engl. J. Med. 342;19:1409-1415, 2000.
[22] http://cebm.jr2.ox.ac.uk/docs/levels.html[Pécs.2011.02. 28.]