Vázlatos összegzés1

(Péli Gábor – Pólos László – Michael T. Hannan) Szervezeti tehetetlenség - részlet

A) verzió:

Formalizálási stílusokról szól: Milyen körülmények mellett igaz, hogy a szervezeti átalakulást fékező tehetetlenség (inercia) – előny?

Inercia tétel különféle levezetései

• Természetes nyelven

• Logika nyelvén

• Elméletépítés – elágazások bemutatása Az elmélet gyakorlati haszna

Sikeres szervezetek létrehozásának feltételeit sokan ismerni akarják. Gyakorlati haszna van.

Mi a siker mércéje? A siker színlelése könnyebb. Tulajdonságok nem függetlenek.

Egy tulajdonság nehezen „színlelhető‖: életben marad a szervezet 1. Szervezeti ökológia

Hannan – Freeman 1977: szervezeti népesedési folyamatok vizsgálata; születés és halandóság

azóta: bankok, napilapok, internet-újságok, vendéglők, sörfőzdék és borgazdaságok, autógyárak, szakszervezetek túlélését vizsgálták.

Vizsgálati dimenziók általában

• életkor

• méret

• élettér – niche

• új lehetőségek megragadásának sebessége

• innovációk terjedésének sebessége

Inercia elmélet

Szervezeti ökológia a társadalmi kiválasztódási folyamatoknak a szervezeti populációkra gyakorolt hatását vizsgálja.

A populáció módosul

1) ha a szervezetek alkalmazkodnak (tulajdonságaik módosulnak) 2) nem a szervezet módosul, hanem új lép be, …. kihullás van.

Emlékeztetőül:

Nem szükséges adaptáció, hanem új veszi át a régi szerepét.

• Lamacki kiválasztódás: egyed tulajdonságai változnak meg

• Darwini kiválasztódás: az új egyedekkel való felváltás 2. Inercia tétel állítása („természetes nyelven‖):

A változásra képtelen, nagy tehetetlenségű szervezetek előnyt élveznek a kiválasztódás során.

(Mivel a szervezetüket megváltoztatni nem képes szervezetek kiszóródnak, elegendő csak a bennmaradás feltételeit vizsgálni a populációban.)

Fogalmak:

mi a tehetetlenség? Fizika _Newton 1. tétele

• felelős szervezet (accountability) /f/

• megbízhatóság (reliability) /m/

• tehetetlenség /t/

• önfenntartó képesség (reproducibility) /ö/

• ellenállnak a külső hatásoknak – inercia növelő

• holt teher: késedelmes reagálás; blokkoló hatás Feltevések és tételek:

2. 1. feltevés: A kiválasztódás a f és m formáknak kedves a populációban.

2. 2. feltevés: Valaminek a f és m volta nagyfokú szervezeti ö-t követel.

2. 3. feltevés: A szerkezet ö képessége t-t hoz létre.

2. 1. tétel: A kiválasztódás a nagy szerkezeti tehetetlenséggel /t/ rendelkező szervezeteknek kedvez a modern szervezetpopulációkban.

3. A tétel racionális rekonstrukciója Vegyük észre: nem jó a logika!!!

3. 3. feltevés: Ha egy szervezet nagy ö képességű, egyúttal t is.

4. Módosított formalizálás kell!

4.1. feltevés: Ha egy szervezet f és m, akkor a kiválasztódás kedvezményezettje

4. 3. feltevés: Egy szervezet akkor és csak akkor önfenntartó , ha nagy szerkezeti tehetetlenségű

5. Első újrafogalmazás-szervezeti szinten

5.1. feltevés Ha egy szervezet a kiválasztódás kedvezményezettje, akkor m és f.

5.3. feltevés: (a 3.3-asból) Ha egy szervezet szerkezete ö, akkor egyúttal nagy t.

6. Második újrafogalmazás - szervezeti tulajdonságok mentén

6. 1. definíció: Minden p-re: p akkor és csak akkor kedvezményezett tulajdonság, ha p elterjed.

6. 2. feltevés: A m és f szerkezeti ö-t követel, megkövetel (fm, ö)

6. 3. feltevés: A szerkezet önfenntartó képessége inerciát hoz létre: létrehoz (ö, t)

6. 4. feltevés. Ha p1 tulajdonság jelenléte megköveteli p2-ét, és p1 elterjed a populációban, akkor p2 is elterjed:

6. 1. tétel: A szervezeti tehetetlenség kedvezményezett tulajdonság:

kedvezményezett(t).

7. Az életesélyek korfüggése - formalizálás a szervezetek mentén

7. 1. feltevés. Az ifjú szervezeteket nem jellemzi magas megbízhatóság és felelősség:

7. 3. feltevés. Negatív életkorfüggés (1): ha egy szervezet idős, akkor a kiválasztódás kedvezményezettje:

7. 4. feltevés. Negatív életkorfüggés (2): ha egy szervezet a kiválasztódás kedvezményezettje, akkor idős:

Szervezeti halálozás, pozitív életkorfüggés.

7. 5. feltevés. Pozitív életkorfüggés (1): ha egy szervezet a kiválasztódás kedvezményezettje, akkor nem idős:

7. 6. feltevés. Pozitív életkorfüggés (2): a nem idős szervezetek a kiválasztódás kedvezményezettjei:

Alapkérdés: milyen körülmények között igaz, hogy a szervezeti átalakulást fékező tehetetlenség – inercia – túlélési előny?

B) verzió:

Szervezetökológia

Hogyan mérhető (milyen szervezeti tulajdonságok alapján) egy szervezet sikere? – egy mércével mindenképpen: ha életben marad.

Nem elég egyszerűen a sikeres szervezeteket vizsgálni, hanem a szervezetek populációit is – ez vezetett a szervezetökológia megalapításához

1977: Hannan-Freeman: The Population Ecology of Organizations

kutatási terv: a szervezeti népesedési folyamatok (születési és halálozás) tanulmányozása különböző szervezeti tulajdonságok függvényében

egy évtizeddel később: Organizational Ecology

azóta: a szervezet-ökológa a szervezetszociológia legerőteljesebben kutatott ága

az eltelt időben egyre erőteljesebbé vált a formalizálás iránti igény – ezt szolgálja jelen írás inercia elmélet

kitüntetett vizsgálat a szervezetökológián belül

populáció módosulása – ez a szervezetek alkalmazkodási képességének kérdése

kiválasztódás két fajtája

• lamarck-i: az egyed tulajdonságainak változása

• darwini: az egyed más egyeddel való felváltása

• közgazdaságtan és vezetéstudomány: lamarcki kiválasztódás vizsgálata

• szervezetökológia: darwini kiválasztódás vizsgálata

inercia tétel: a nagy tehetetlenségű szervezetek bizonyos körülmények között előnyöket élveznek (másodlagos feltétel: a kis tehetetlenségű szervezetek eltűnésének gyors lefolyásúnak kell lennie)

tanulmány: az inercia elmélet mellett érvel inercia elmélet ismertetése

egy korábbi logikai formalizálás vizsgálata

inercia elmélet levezetése gyengébb szociológiai megszorításokra jutó feltevésekből két új logikai modell más területekhez való kapcsolódása

1) inercia tétel természetes nyelvi megfogalmazása fizikával való párhuzam

elsőre idegenül hangzik a tétel

a szervezetek két ok miatt jelentősek: felelős voltuk (mint pl. egy felelős kormány) és megbízhatóságuk (tevékenység minőségének és időzítésének ingadozásai szűk kereteken belül) – ezen szervezetek szervezeti tehetetlensége alapvetően nagy

mindkét fenti tulajdonság az önfenntartó képesség függvénye (szerkezetét napról napra pontosan újjáépíti) – bejáratott szervezeti rutinok

ezért ellenállóak az átalakítási kísérletekkel szemben Hannan-Freeman (H-F) összefoglalása:

• a kiválasztódás a felelős és megbízható formáknak kedvez

• a felelősség és megbízhatóság nagyfokú szervezeti önfenntartó képességet követel

• a szervezet önfenntartó képessége nagy tehetetlenséget hoz létre

KÖVETKEZTETÉS: eredeti tétel, mivel az egyszerű nyelvi következtetés néha nem elég, ezért az elmélet logikailag vizsgálandó

2) inercia tétel, racionális rekonstrukció: elsőrendű állításlogika használata

első kérdés: egyes szervezetek vagy populáció? – tetszőlegesen kiválasztott egyedi szervezet 2. feltevés. „követel‖ jelentése

3. feltevés: „létrehoz‖ jelentése

az eredeti tétel nem következik a feltételekből 3) inercia tétel, módosított formalizálás (1994)

„akkor és csakis akkor‖ bevezetése

jelentős mértékben szűkül az érvényességi kör – vajon az elmélet korlátos, vagy csak a formalizálás nem megfelelő?

első újrafogalmazás – a szervezetek mentén

az 1994-es formalizálás hibái: részben azért, mert a szerzők csak H-F kijelentéseiből indulnak ki, figyelmen kívül hagyva az elméleti környezetet

inercia: a szervezeti önfenntartó képesség kéretlen mellékterméke újrafogalmazott állítások alapján rajzolt Venn-diagram:

1. részben: megbízhatóan, felelősen, önfenntartó szerkezettel jellemezhető – és nagy tehetetlenségű – szervezetek; a tehetetlenség szükséges, de nem elégséges feltétel a kiválasztódáshoz: a tehetetlenség nem a szervezeti üdvösség egyetlen kritériuma

szerkezetileg szilárd szervezetek, amelyek nem megbízhatóak vagy felelősek: nem túl rózsás kilátások

második újrafogalmazás – a szervezeti tulajdonságok mentén szervezetökológia: bizonyos uralkodó tulajdonságok elterjedése a kedvezményezett tulajdonságok elterjednek

ha egy kedvezményezett tulajdonság jelenléte megköveteli egy másik tulajdonság jelenlétét, és az eredeti elterjed, akkor a másik is elterjed

a szervezeti tehetetlenség kedvezményezett tulajdonság

az életesélyek korfüggése – formalizálás a szervezetek mentén ifjúkori esendőség

H-F: a megbízhatóság és felelősség az életkor növekedésével erősödik

1994-es formalizálás: az életesélyek szigorúan monoton módon javulnak a korral

későbbi munkák: létezik elavulási vagy aggkori esendőség is

mi a szervezeti halálozás negatív vagy pozitív életkorfüggésének oka?

szervezeti halálozás, negatív életkorfüggés

következik-e az ifjúkori esendőség tétele a szervezet alapú formalizálásból?

H-F: a vizsgált szervezet megbízhatósága és felelős volta az életkorral erősödik

ÉRTELMEZÉS: a korral a szervezeteknek lehetőségük nyílik a megbízható és felelős működés kialakítására a formalizálás után: a feltevés visszavonása

szervezeti halálozás, pozitív életkorfüggés

ez sem bizonyul megfelelő feltevésnek méretnövekedés az életkorral

monoton növekedés „gyenge‖ tétele – a szervezetek mérete – átszervezések kivételével – nem csökkenhet az életesélyek korfüggése – formalizálás a szervezeti tulajdonságok mentén

tulajdonságoknak nincs életkoruk, vagy életkilátásaik – a tulajdonságokat hordozó szervezetek életkilátásai megszabják a sikeres szervezeti vonások előfordulását a populációban

a formalizálás során: a halálozási esélyekkel kapcsolatos egyik kijelentés sem következik az inercia modellből összefoglalás

két új formalizálás – a szervezetek és a populáció szintjén

a formalizálások előnye, hogy nem szűkíti az elmélet érvényességi körét

másik fontos lépés: a formalizálások tágabb szervezetökológiai elméletbe való beágyazása tartalom és formális megjelenítés kapcsolata: fontos módszertani téma

In document Szervezetek, szerveződések a társadalomban (Pldal 155-161)