Érvek - ellenérvek – belső változások Pl.: egy embert elbocsátanak…

• „Ma elbocsátott a környezet‖

• „Rövidlátó profitszemlélete miatt az USA…‖ = politikai illetve gazdasági érdekek ütköztek végeredmény, az evolúciós modell: irreális feltételezések, biológiával „megfertőzött‖

4. Elméletek

Hannan és Freeman Szervezetek populációja

• Azon feltételek számba vétele, amelyek mellett nagy számban keletkeznek és tűnnek el szervezetek

• Meg kell vizsgálnunk azt is, hogy milyen feltételek mellett lesznek előnyösek a generalista, az összetett szándékú és a számos célt követő szervezetek.

MCKelvey – Howard Aldrich

• Szervezetek belső hatáskörei. A túlélést lehetővé tevő alkalmazkodási folyamatok

• Az elhelyezkedés nem passzív, külső környezet eredménye, hanem akart pozíció

• Kísérlet a szervezet kompetens elemeinek meghatározására (tudás, készségek)kézikönyvek Philip Selznick

• Megkülönböztető képességről alkotott felfogás

• Az esély belsőszervezeti folyamatokhoz kötött Összefoglalva

• Stratégia és strukturális változások szerepe

• Bizonytalanság

• „Néha az erőforrás olyan bő, nincs szelekció‖

Ellenvetések; Astley – Van de Ven

„A populációt nem szabad úgy definiálni mint külső gazdasági erők által irányított szervezetek egyszerű halmazát‖

Ehelyett a humán ökológusokat érdemes követni ~ a populáció: közvetlenül nyer erőforrásokat a környezetből + erőforrás megosztás és közösség védelem szükséglete

Kenneth Benson

• „politikai közgazdaságtan‖

• A politikai megegyezések szabályozzák a gazdasági erőforrások áramlását

• A hálózat tulajdonságaira helyezi a hangsúlyt

• „Szektorok‖ fogalma

Richard Nelson – Sidney Winter

• Ez a modell összecseng: McKelvey, Hawley, Astley modelljével

• Laza, tágas evolúciós modell

• Hangsúly: változás, alkalmazkodás, racionalitás, célok, információ

• Nagy szervezetekre koncentrálnak

• Rutin folyamtok szerep, rutin

• Belső politika 5. Összefoglalás

Perrow a fejezetben különböző evolúciós/ökológia modelleke elemez, hol ellentmondásokat, hol hasonlókat.

• Néhányat bírál, irrealitása miatt.

• Jelentős szerepe van a környezetnek (epilógus)

• A szociológia változat megteremtőinek Hannant és Freemant tartja

• Később még hasznát veszi ezeknek az elméleteknek!

6.1. Feladat

>A melléklet két szervezet (történeti) leírása a szervezetek honlapjáról. Melyik szervezet „sérülékenyebb‖ és a tanult elméletek alapján indokolja meg, miért!

1. szervezet: http://www.elte.hu/tortenet

2. szervezet: http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=p100012

6.2. Megoldás

Egyik megoldás: Ha a kontingencia modellből indulunk ki, akkor azt vizsgáljuk, hogy a két szervezet hogyan alkalmazkodik a változásokhoz. Mindkét egyetem esetében rengeteg környezeti változással kellett szembesülni, melynek hátterében elsősorban a XX. sz. nagy politikai változásai álltak. A kontingencia elmélet szerint a hatékonyság érdekében a szervezeteknek a kontingencia tényezőkhöz és ezáltal a környezeti tényezőkhöz kell igazítaniuk a struktúrájukat. Mindkét egyetem esetében gyakoriak voltak a struktúraváltások, például új szakok, vagy akár karok csatolódtak az egyetemekhez. Azáltal, hogy nőtt az egyetemek mérete, több szakkal és karral rendelkeztek nőtt a specializáció és a bürokrácia. Ez csökkenti a feladatok bizonytalanságát.

Az ELTE a 90-es években integrációs folyamatokon esett át, tehát az eltérő szerkezeti egységek centralizált irányítás alá kerültek, ami akkor hatékony, ha alacsony bizonytalanságúak a feladatok. A kontingencia elmélettel ellentétben a szervezeti ökológia megközelítés az egyes szervezetek helyett szervezetek populációját vizsgálja. Ez ebben az esetben a magyar egyetemek populációja lehet. A kérdés, hogy a változások során mely szervezetek élnek túl és mik a sikeresség tulajdonságai. Mindkét egyetem túlélte a környezeti változásokat, tehát sikeresnek mondhatók a populáción belüli versenyben. Az elmélet szerint az életkor és a méret alapvetően meghatározza egy szervezet sikerességét és a nagy, öreg szervezeteknek van nagyobb esélye a túlélésre. Itt mind a két esetben nagy, öreg szervezetekről van szó, és mindkét esetben megfigyelhető növekedés. Ami a populáció sűrűségét illeti, annyira nem nagy a verseny ebben az esetben, ráadásul bár van átfedés a két egyetem szolgáltatásai közt, alapvetően különböző képzések folynak rajtuk. A többi egyetem pedig általában kisebb, mint ez a kettő, tehát az ökológia elmélet értelmében azoknak kisebb az esélyük a versenyben. Tehát ilyen szempontból mind a BCE, mind az ELTE sikeres. Bizonyos felfogás szerint az inercia, tehát a rugalmatlanság előnyt jelenthet. Bár mindkét egyetem sokat változtatott, az látható, hogy a BCE tekinthető

„rugalmatlanabbnak‖. Ha ezt a megközelítést igaznak vesszük, akkor a BCE a kevésbé sérülékeny. Ha a fészek-szélesség dinamikáját nézzük, akkor a BCE a nagy politikai átalakulások idején inkább generalista stratégiát folytatott, ami az elmélet szerint megfelelő reakció a durva-szemcsés bizonytalan környezetben, azóta viszont inkább specialistának tekinthető, ami pedig a stabil környezetnek kedvez.

Az ELTE viszont az 1940-es ‘50-es évek nagy politikai változásaira inkább specialista stratégiával reagált (több, kisebb szak, önállósult karok) ami az elmélet szerint nem a legmegfelelőbb, tehát megint csak az ELTE tűnik valamivel sérülékenyebbnek ökológiai szemszögből.

Másik megoldás: Ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy melyik intézmény a sérülékenyebb, tisztáznunk kell azokat az elméleteket, amelyek alapján vizsgálni kívánjuk a két intézményt.

Kontingencia elmélet: eszerint a szervezet optimális struktúrája függ bizonyos kontingencia tényezőktől, ezek olyan tényezők, melyek az előre nem látott eseményeket, veszélyforrásokat hordozhatnak magukban. Ilyen kontingencia tényező a szervezet stratégiája, mérete, a feladatok bizonytalansága, és a technológia. Az elmélet úttörői úgy tartják, hogy a jövő az organikus szervezeteké lesz, (vagyis azoké, amelyek rugalmasak, decentralizáltak) hiszen ezek jobban képesek boldogulni egy olyan környezetben, ahol nagyfokú technológiai és piaci változások mennek végbe. Ez a decentralizáltság jellemző lehetett az ELTE-re a rendszerváltás idején, amikor komoly változások jelentkeztek a környezet terén (is). 2000-ben viszont a rendkívül széttagolt egyetemi hálózatot integrálták, hiszen kialakult a stabil környezet, melynél a mechanikus szervezet hatékonyabb.

Szervezetökológia: itt már nem 1-1 szervezetet, hanem a szervezetek populációit vizsgáljuk, azt, hogy a populáción belül ki az, aki sikeres (túlél), és ki az, aki sikertelen (bukik). A sikert nehéz mérni (mivel azt színlelni is lehet), ezért az egyetlen hiteles mutató a születés és halandóság.

A vizsgálati dimenziók: - élet (korfüggőség) – Az ELTE egy jóval régebbi intézmény, amely ráadásul folyamatosan működött (bár voltak helyváltoztatások is), a BCE egy fiatalabb intézmény. A fiatal szervezetek hajlama a bukási rátákra magasabb, ebből a szempontból a BCE sebezhetőbbnek tűnik. A méretfüggőség szerint a magasabb szervezetek kevésbé hajlamosak a megszűnésre, aminek több oka van (pl. a nagyobb szervezetek jobban védve vannak a külső káros hatásoktól). Bár a BCE alapvetően nem kicsi (sőt, nem is annyira fiatal), mégis ebből a szempontból is ez tűnik sérülékenyebbnek (az ELTE nagyobb intézmény). Egyes tapasztalatok szerint a kor növekedésével nem csökkennek a bukási ráták, viszont a méretnövekedéssel igen. További dimenzió a környezet, ebből a szempontból nehéz állást foglalni.

Szervezeti tehetetlenség: állítása szerint a változásra képtelen, nagy tehetetlenségű szervezetek előnyt élveznek a kiválasztódás során. Maga az inercia (a szervezeti tehetetlenség) a környezeti hatásokhoz való alkalmazkodás hiányában, vagy késedelmes voltában mutatkozik meg. Mindkét egyetemről elmondható, hogy a környezeti változások szempontjából sikeresen vették az akadályokat, (azaz a szervezetökológia értelmében, amelynek része az inercia elmélet) hiszen sikeresek lettek (átvették más szervezetek tulajdonságait) kiválasztódtak és megmaradtak.

A kontingencia elmélet szerint nagy szervezetek esetében a decentralizált struktúra a hatékony, ahol a döntéshozatal a hierarchia több alsó részére van osztva. Mindkét intézményünk nagy, több kart is magában foglaló egyetem…

Talán a méret és a kor szempontjai miatt a BCE sérülékenyebb.

*

Harmadik megoldás: Az alábbi két történeti leírás bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, politikai változásokat, melyek lejátszódtak az elmúlt évszázad, évszázadok során.

A változás központi fogalom a szervezetszociológiában, hisz a szervezetelmélettel foglalkozókat nagyon érdekli az, hogyan és miért maradnak fent egyes szervezetek, hogyan és miért változnak, vagy esetleg szűnnek meg.

A szervezeteket többféle szempont, elmélet szerint lehet vizsgálni. Ilyenek például a kontingencia elmélet vagy a menedzserelmélet, amikről ebben a félévben is szó volt. Míg az előbbi egyik alapvetése, hogy nincs olyan séma, szabály, amely ráhúzható minden szervezetre, mely biztosítaná a sikert, megmaradást. A menedzserelmélet ugyanakkor ismeri a „siker receptjét‖ és konkrét „megoldásai vannak‖ adott helyzetekre.

Fontos itt a határozott vezető (menedzser) személye, aki felülről irányít, így a rendszer bürokratikus. Fontosnak tartom megemlíteni az inercia (rugalmatlanság) elvét, mely azt gondolom, segítségünkre lehet a két szervezet (egyetem) összehasonlításában.

Az elv kimondja, hogy változás (ami lehet gazdasági, politikai, társadalmi – bármi, ami hat a szervezet belső struktúrájára) esetén a nagyobb, régebb, rugalmatlanabb szervezeteknek van nagyobb esélyük a túlélésre.

Ezért amellett érvelnél a kérdés kapcsán, hogy az ELTE, mivel régebb, nagyobb, rugalmatlanabb, ezért kevésbé

„sérülékeny‖, vagyis a BCE a „sérülékenyebb”. E gondolat indoklását fejtem ki a következőkben.

Mindkét szervezet (egyetem) hasonló korokat élt meg, átment a történelem viharain, ám máshogy reagált. A két szervezet korát vizsgálva láthatjuk, hogy az ELTE (habár akkor még nem ezen a néven) 1395-ben lett alapítva, és európai viszonylatban is híres, jelentős egyetemről van szó, mely hazánk „legrégibb‖, folyamatosan működő, s egyben legnagyobb egyeteme‖. Ez az idézet a beszámoló első mondatából nagyon beszédes, hiszen arra utal, hogy még olyan bizonytalan történelmi környezetben, melyet a későbbiekben a cikk ismertet, meg tudott maradni az ELTE, és „folyamatosan működő‖ tudott lenni. Ez egy bizonyíték a szervezet stabilitására.

Zsigmond király alapította, majd Mátyás vette át. Később delegálása is sor kerül, mikor Pázmány Péter a jezsuitáknak adja. Ez értékelhető szervezeti nyelven egyfajta decentralizációnak, amit újra centralizáció követ, mikor visszakerül az egyetem állami kézbe. Az is beszédes megfogalmazás a cikkben, hogy 1784-ben az intézményt Pestre költöztetik, ahol elnyeri „végleges helyét‖. Ekkor még a közgazdászképzés, a BCE (jelenlegi nevén) „sehol sincs‖. Látni lehetett az ELTE épületein a 375 éves jubileumot ábrázoló kiírást (én a jogi karon láttam) ami Pázmány 1635-ös megszervezéséhez kapcsolódik. Ez hatalmas idő. Az egyetem „Magyarország legfontosabb‖ tudományos központjává nőtte ki magát. A cikk „leg‖s-ekben beszél: legnagyobb, legrégebbi, legfontosabb…

Az első és második világháború megviseli ugyan, de kevésbé, mint a BCE elődjét. Míg az ELTE 1950 óta ugyanazt a nevet viseli, a közgazdász képzés legfontosabb egyeteme 1948-tól Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem, majd 1953-tól Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, majd 1990-től Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és 2000-től Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, és végül (lehet, hogy nem utolsó sorban) most éppen Budapesti Corvinus Egyetem.

Azt láthatjuk, ha csak a 2 egyetem nevét nézzük meg, hogy az ELTE ‘50 óta stabilan ELTE, a BCE (jelenleg)

‘48 óta 5(!)-ször változtatta nevét.

Az ELTE-vel kapcsolatban megjegyzi a cikk még, hogy a szellemi kapacitása „a legnagyobb volt egész Magyarországon‖. Habár az ELTE-t is érték átszervezések, új karok, szakok becsatlakoztatása, ez mégsem olyan mértékű, mint a BCE esetében. Azt azonban kijelenthetjük, hogy mindkét egyetem (szervezet) életképes és megmaradt, megmarad a történelem viharaiban, de az látható, hogy a BCE „sérülékenyebb‖ mert talán újabb, fiatalabb, kisebb.

Az ELTE-re már 1914-ben 8000 fölött jártak, a BCE-n pedig jelenleg (tudomásom szerint) van 8-10 ezer diák.

Míg az ELTE története 1300-as évekre nyúlik vissza, addig a BCE elődje (közgazdász képzés) a XVIII.

Századtól indul csupán. A jelenlegi BCE (jogelődje) 1950-től nem a Fővám téri palotában. Az ELTE már az 1700-as évek végétől van jelen Pest belvárosában. Igaz, azóta bővül a lágymányosi kampusszal is.

A közgazdász képzést „csak‖ 1920-tól fogadta el az országgyűlés. Beszédes, hogy a Közgáz bemutatása során ilyen fogalmakkal találkozunk: „megszűnt, új jött létre, egyesítés, összevonás, kiszélesítés, csatlakozás, integráció, átszervezés‖. Ezek mind a sebezhetőségét bizonyítják szerintem. De emellett megmaradt, változott ugyan, de jelen van.

(M.D., T.K., G.N. válaszai átszerkesztve)

11. fejezet - 8. témakör: Közgazdasági szervezetelméletek ¹

A közgazdasági szervezetelméletek sokszor a teljes racionalitást, profitmaximalizáló vezetők cselekvéseit veszik alapul a szervezetek elemzésekor. Azonban néhány kapcsolódó elmélet nem feltételezi a profitot maximalizálni kívánó vezetők meglétét és más hatásokat is belevesznek a szervezeti döntéshozatal elemzésébe (pl. tranzakciós költség elmélet, ügynök elmélet, stratégiai szövetség elmélet). A közgazdasági elméletek két dologban azonban mindenképpen hasonlítanak egymáshoz: először is a szervezetek állnak a vizsgálatuk középpontjában (firm = vállalat, ahogyan ők beszélnek a szervezetről), a másik közös bennük, hogy a verseny és a szervezetek egymásra hatását elemzik (ebben hasonlítanak az ökológiai elméletekre is).

Négy fontos kérdéssel foglalkozik ez az elméleti keret:

1. Tranzakciós költség elmélet (miért van szükség egyáltalán /hierarchikus/ szervezetekre?)

2. Ügynök elmélet (A szervezet tagjai mennyire egyeznek meg abban, hogyan kell vezetni a szervezetet?) 3. Stratégiai menedzsment elmélet (miért sikeresebb egy szervezet a többinél?)

4. Kooperatív szervezet közgazdaságtan (miért kooperálnak a szervezetek?)

In document Szervezetek, szerveződések a társadalomban (Pldal 163-167)