Vázlatos összegzés 1

5.1. Új intézményi gazdaságtan (New Institutional Economy=NIE) Oliver E. Williamson

²

Az intézményeket nem veszik eléggé figyelembe a közgazdaságtani elemzésekor.

Ennek okai lehetnek:

2 Zima Katalin és Stark Ágnes közreműködésével készült a fejezet végi vázlat.

elhelyezése,

foglalkoztatás feltételek

1. szint:

Szociális beágyazottság (kognitív, kulturális, szerkezeti, politikai) Informális kényszerek (szankciók, tabuk, hagyományok)

Ezen a szinten az intézmények nehezen változnak-> nagy tehetetlenség 2. szint:

• intézményi környezet

• a fennálló szerkezet a fejlődési folyamatok terméke

• informális kényszereken túlmutat-> szabályok: alapszabályok, törvények, tulajdonjogok

• a 2. szint tartalmazza a kormányzat: végrehajtói, törvényhozói, bíráskodói és bürokratikus funkcióit, valamint a hatalom szétosztását a különböző kormányzati szinteken (föderalizmus)

• tulajdonjogok tisztázása fontos-> ha ezek tiszták, rá lehet térni a szerződésekre

• erőforrások feletti rendelkezés letisztázása-> aki részesedni kíván az erőforrásokból annak fizetnie kell a tulajdonosnak

• eltűnik a káosz, kormányzat odébbáll

• szerződéses viszonyok irányítása 1970-es évektől 3. szint:

Fontosak a tulajdonjogok, ezen a szinten mégsem fektetnek akkora hangsúlyt rá, nincs kidolgozva egy jól működő szerződéses rendszer (nincs kényszer), pártok is magánmegrendeléseken keresztül működnek

Szerződések ex-ante (előzetes) vizsgálata (ügynökelmélet) helyett ex-post (utólagos) állapota a szerződéseknek (tranzakciós költségek elmélete)

1. megnevezni és kifejteni a főbb dimenziókat melyekben különbözik a tranzakciós költségek elméletétől 2. a kormányzati szerkezetek főbb sajátosságai és jellemzői (megkülönböztethető szerkezeti felépítés cégek,

piacok, irodák, non-profit szféra)

3. mely tranzakciók segítik elő a szervezetek önrendelkezését

4. megállapítani, hogy a megjósolt csoportosulásokat a tények alátámasztják-e

Minden olyan kérdés, amely a szerződéses viszonyokra vezethető vissza, vizsgálható a tranzakciós költségek elméletével

Kormányzati szervezetekben szükséges átszervezni a tranzakciókat bizonyos időközönként 4. szint:

Neoklasszikus elemzés Cég célja-> termék előállítás

Árak és a teljesítmény kiegyenlítése folyamatosan történik,ex-ante típusú csoportosulás Egy olyan fejlődési szint ahol az ésszerűségnek is szerepe van

Cél: emberi tényezők jobb megértése Jó ötletek

Emberi szereplők:

• tulajdonságok figyelembe vétele

• Egyéni érdekeltség fontos

• Egyetértés van az új intézményi gazdaságtanban korlátozott racionalitást illetően-> korlátozott hozzáértés, gazdasági következmények

• Az elme nem kielégítő erőforrás-> összetett szerződések is hiányosak, a helyes út a tökéletlen szerződések modellezéséhez vitatott

• Tökéletlen szerződések következménye: opportunizmus (megalkuvás), veszélyei: kedvezőtlen választás, morális kockázat, munkakerülés, egyéni érdekérvényesítés

• Maga a szerződés még nem elég ösztönző, ha nincsenek hiteles elköteleződés

• Tudatos előrelátás-> olyan szerződést köt, amely figyelembe veszi a potenciális veszélyeket Az összes létező szervezeti forma hibás

Vállalatok és hivatalok:

• Az emberi természeten kívül figyelembe kell venni a cég (szervezet) természetét is

• szervezet: fekete doboz, de van egy belső struktúrája, melynek ki kell emelkednie

• Belső szerkezetnek hatása van a gazdasági hatékonyságra

• Túl kell lépni azon az elképzelésen, hogy a vállalat csupán termelési funkciót lát el-a vállalat egy irányított szerkezet (szervezetszerű felépítéssel), melynek gazdasági céljai, és hatása van

• Irányított/ vezetési struktúra: piactól a hierarchiáig terjed (egyszerűtől az összetettig)

• Kockázat a szerződésekben:

• Gyenge tulajdonjog, biztonsági és egészségügyi kockázat, becsületesség csődje

• Kockázat csökkentése a kormányzati befolyás növelésével érhető el

• Minél komplexebb a szervezet, annál nagyobbak a bürokratikus költségek,

• Annál hosszabbak a szerződések, hosszú távra is szólnak

• Szerződésszegés büntetése fokozott

• Gondoskodnak a többletinformációkról- felfedés & feldolgozás

• Döntések átkerülnek a tulajdonosi szférába (a piaci szférából)

• Biztonsági intézkedések költsége magas, összetettebb szervezeteknél nőnek a kockázati tényezők Közhivatalokban:

- több szabály és korlátozás van - fokozottabb az „éberség‖

• Csomópontok az egyszerű szerződéses sémákban

Tranzakció típusok:

• A-típusú:‖végső javak‖ piaca, önerejű piac, általános, versenyszerű

• B- típusú: egyhangú kockázat

• C-típusú: hiteles elkötelezettség, termék szavatosság, hírnév, nyilvános haszon szabályozása, védelmi beszerzés, kormányzati és egyéni érdekek

• D-típusú: integráció, nyilvános szervezet, kormányzat maga intézi a tranzakciókat önerő, saját készlet TCE és GHM

TCE (Tranzakciós költségek elmélete)

Williamsin: a szerződés kivitelezésekor történt hibák a hatástalanság okai, azaz ex post(!) GHM (Tulajdonjogi elmélet)

Grossman, Hart, Moore: Az emberi tőkébe való befektetések okozzák a hatástalanságot; ex ante (!) TCE - Empirikus sikertörténet

• A és B tulajdonlását egyesítsük?

• Függetlenek: mindkét fázis elteszi a maga nettó jövedelmét, de félrealkalmazás lehetősége a kivitelezéskor felléphet

• Egyesítettek: hierarchia kialakítása (rossz alkalmazás, gyengébb ösztönzők, bürokra-tikus kiadások emelkedése

GHM

• Korlátozott kapcsolat az adatokkal (empirikusan nem tesztelt)

• A vásárolja meg B-t vagy B A-t?

• Az egyesített tulajdonlás nem jelent egyesített managementet

• Minden fázis elrakja a saját nettó bevételét

TCE: Az ex post eszközök széles választékát vizsgálja, hogy hiteles elkötelezettséget csempésszen a szerződésbe

GHM: Empirikus felhasználás:

• Az előrejelzés/becslés fontos

• Egy ígéretes elméletnek el kell érnie egy küszöböt, hogy elkezdjenek foglalkozni vele

• Ha elfogadunk egy elméletet, akkor azt elkezdjük fejleszteni

• Nem ragaszkodunk hozzájuk a végtelenségig, néhányuk kihull

• A tranzakciós költségek elméletének empirikus alkalmazása az 1980-as években kezdődött, és azóta exponenciálisan nőtt

• A kockázatkerülés fontossága a kereskedelmi szerződéseknél megkérdőjeleződött Jelenség

• A NIE (a 2. és a 3. szinttel foglalkozik: intézményi környezet és kormányzati intézmények

• Az intézményi környezet formális jellemzői kellenek ahhoz, hogy vizsgálni tudjuk a nemzetállamok fejlődését, és hogy időszakokon átívelő nemzetközi összehasonlításokat készítsünk

• Minden szerződéses ügy vizsgálható úgy, hogy a tranzakciós költségek hasznára váljon

• Nagyon sok közérdekű ügy kombinálja a 2. és 3. szintet: telekommunikáció privatizálása vagy városi vízrendszer reformálása

• A tulajdonlás nem meghatározó elem, hanem együtt vizsgálandó a támogatással és a kormányzati mechanizmusokkal

Kelet-Európa

• Azt tanácsolták, hogy váltson piacgazdaságra DE nincsenek meg a megfelelő intézmények!

• Az államigazgatás alakítja a gazdasági teljesítményt, mert ő szabja a törvényeket. DE az államigazgatást is lehet alakítani, csak az a kérdés, hogyan? Oroszország (Boycko, Shleifer, Vishny)

• Gyors és masszív privatizáció

• Az államigazgatást elválasztani a gazdaságtól

• Depolitizálni a gazdasági életet

• Ellenség: bürokraták

• Barátok: részvényesek – minden kívánságukat lesték, így privatizáció mellett álltak

• GHM elméletét követték, ami a tulajdonlást meghatározónak tekinti

• Az új részvényesek majd átalakítják a rendszert

• 1992-94: az orosz ipar 2/3-a magánkézben

• NIE óvatosabb lett volna, és nagyobb figyelmet szentelt volna a kivitelezésnek

• Franchise pályáztatás

• GHM hozzáállás: ex ante kiír egy licitet, és a legmagasabbat ígérő szolgálhatja ki a piacot

• Kormányzati hozzáállás: felfedni az ex post szerződési kockázatokat

• Ott működik, ahol előre lehet vetíteni a viszonylagos nettó hasznot Telekommunikáció (Levy-Spiller)

• A privatizáció függ:

• a bírói függetlenség minőségétől

• a végrehajtó és a törvényhozói ágak hatalommegosztásától

• Szerződési garanciáktól Oroszország

• Privatizáció kis cégeknek siker

• Másoknak problematikus és korrumpált viszonyok

• Ex post szerződési kockázatokat kellett volna vizsgálni

• Konklúzió

• A NIE ötletek forró katlanja

• Nagyon sok tennivaló van még és befejezetlen elméletek tömkelege

• A legjobb napjai még hátra vannak

6. Vázlatos összegzés: A szervezetek közgazdasági

In document Szervezetek, szerveződések a társadalomban (Pldal 171-176)