Szervezetalapítás és sikertelenség (bukás)

A hagyományos jellegű alapítás-megközelítés szerint van valami ez egyéni háttérben, személyiségben, ami az egyént arra ösztönzi, hogy egy szervezethez csatlakozzon. A szervezetalapítás és –bukás ökológiai megközelítése a kontextuális és környezeti - társadalmi, gazdasági és politikai - okokat hangsúlyozza, amelyek változásokat okoznak. Az ökológiai elmélet és szervezetalapítás és –bukás vizsgálata három témára fókuszál:

1. Demográfiai folyamatok 2. Ökológiai folyamatok

3. Környezeti folyamatok

2.1. 1./ Demográfiai folyamatok

A demográfiai elemzés a szervezeti jellemzőknek a bukási arányokra gyakorolt hatását vizsgálja a szervezeti népesedésben.

2.1.1. Kor- és méretfüggőség

Ez az ág a szervezeti életkornak a sikertelenségre, bukásra gyakorolt hatását vizsgálja. Ha a szervezet fiatal, tapasztalatlan, ez a tény hajlamossá teszi arra, hogy megszűnjön. Ezt úgy fejezzük ki, hogy nagyobb a hajlama a bukásra. Magyarul ifjúkori esendőségnek nevezzük, ami azt jelenti, hogy a fiatalság (tapasztalatlanság) hajlama a magasabb bukási rátát valószínűsít. A fiatal szervezetek sebezhetőbbek, gyengébbek, mert új szabályokat kell tanulniuk társadalmi aktorokként és szervezeti szerepeket, rutinokat kell kialakítaniuk, miközben a szervezeti erőforrások korlátozottak. A kiválasztódási nyomás azoknak a szervezeteknek kedvez, amelyek képesek bizonyítani megbízhatóságukat és felelősségüket. Ezek a tulajdonságok ugyanis elkerülhetetlenek a szervezetek fennmaradásához, és hozzájárulnak a szervezetek korának növekedéséhez. Az idősebb szervezetek emiatt kevésbé szűnnek meg, mint a fiatalok.

2.1.2. A kicsinység hajlama

Nagyobb szervezetek kevésbé hajlamosak a megszűnésre. A nagyobb szervezet jobban védve van a külső hatásoktól. Mivel az új szervezetek általában kisebbek is, ezért ezek vannak leginkább kitéve a felmorzsolódás veszélyének. Egyes nézetek szerint az egykorú szervezetekre kontrollálva a méréseket, a szervezeti életkor növekedésével nem csökken a bukási ráta, a méretnövekedéssel viszont igen.

2.1.3. A nagyobb lehet jobb, de az idősebb okosabb?

Két nézet uralkodik a tapasztalatlanság (fiatalság) hajlamán belül: az ifjúkori esendőség vagy az időskori esendőség megközelítése. Az ifjúkori esendőség hipotézise egy fordított U-alakú kapcsolatot feltételez a kor és a bukás között. A szervezeti bukási ráták növekszenek a korral, elérnek egy csúcsot (a szervezet kamaszkora körül), amikor a kezdeti tartalék erőforrás adottságok meggyengülnek. Majd csökkenek a ráták a kor további előrehaladásával (a felnőtt korban). Az időskori esendőség hipotézise az öregedő szervezet bukási rátájának növekedését jósolja: szervezetnek a környezethez való illeszkedési képessége gyengül. Az idős szervezeteknél kialakult, bebetonozott rutinok vannak jelen, melyeken nehezen képes változtatni. A szervezetek a legjobban azzal a környezettel vannak összhangban, amiben megalakulnak, és később nehezükre esik alkalmazkodni a változásokhoz. Ezért az idős szervezetek bukási rátája magasabb kell, hogy legyen.

A változásra képtelen, nagy tehetetlenségű szervezetek előnyt élveznek a kiválasztódás során². Mivel a szervezetüket megváltoztatni nem képes szervezetek kiszóródnak, elegendő csak a bennmaradás feltételeit vizsgálni a populációban. A populációs ökológia tézisei – ezt a tudományos megfogalmazás különféle nyelvein elmondják – újrafogalmazandók. Most az ismert kiinduló tételeket vázoljuk. A szervezetek tehetetlenek, felelősen működnek szervezet (accountability) /f/, megbízhatóak (reliability) /m/, önfenntartó képességük révén (reproducibility) /ö/ ellenállnak a külső hatásoknak. Feltevések és tétel a következő:

1. feltevés: A kiválasztódás a f és m formáknak kedves a populációban.

2 Péli Gábor – Pólos László – Michael T. Hannan: Szervezeti tehetetlenség

2. feltevés: Valaminek a f és m volta nagyfokú szervezeti ö-t követel.

3. feltevés: A szerkezet ö képessége t-t hoz létre.

1. tétel: A kiválasztódás a nagy szerkezeti tehetetlenséggel /t/ rendelkező szervezeteknek kedvez a modern szervezetpopulációkban.

Itt nem részletezzük az újrafogalmazás indokait, csak a korfüggéssel összefüggésbe hozható feltevéseket ismertetjük: A szervezeti tehetetlenség kedvezményezett tulajdonság. Az a szervezet, mely tehetetlenséget mutat, túlél. Az ifjú szervezeteket nem jellemzi magas megbízhatóság és felelősség, ez a bukásra hajlamosít. A negatív életkorfüggés azt a feltételezést teszi lehetővé, hogy ha egy szervezet idős, akkor a kiválasztódás kedvezményezettje, vagyis túlél, de létezik egy másik negatív életkorfüggési feltételezés: ha egy szervezet a kiválasztódás kedvezményezettje, akkor idős. Mindezt pozitív életkorfüggési feltételezésekkel is megfogalmazhatjuk: ha egy szervezet a kiválasztódás kedvezményezettje, akkor nem idős; vagy másként: a nem idős szervezetek a kiválasztódás kedvezményezettjei.

2.2. 2./ Ökológiai folyamatok

Az ökológiai folyamatok elemzéséhez négyféle megközelítést alkalmaz a szakirodalom: (1) a fészek-szélesség (élettér) dinamikáját (Niche – Width dinamika) vizsgálják, továbbá (2) a népességváltozás dinamikáját, (3) a populáció-sűrűségtől való függőséget, és (4) a populációk kölcsönös függőségét, kölcsönhatásait írják le.

Fészek – szélesség dinamika (élettér) (Niche-Width Dynamics)

Speciális stratégia, a specialista szervezet stratégiája: A specialisták az erőforrásoknak csak egy szűk körét aknázzák ki, és kedvezőek a finomszemcsés és koncentrált környezetekben.

Általános stratégia, a generalista szervezetek stratégiája: Az általánosítók a változatos környezeti feltételeket jól tűrik, és a durva-szemcsés, nagy, hosszabb periódusú változatosságú környezetekben tudnak alkalmazkodni.

Az illeszkedés elmélet (fitness-set) azt vizsgálja, hogy egy adott populáció számára létezik-e optimális stratégia.

A változatosság azt jelenti, hogy a környezeti ingadozások időben mennyire gyakoriak. A „szemcsézettség”, a változások részletgazdagságát jelzi, sok kicsi változás, finom-szemcsés időszakos változás és kevés nagy, durva-szemcsés időszakos változat. Példaként említjük: a piaci szervezeti populációkban néhány nagy, generalistákkal rendelkező koncentrált piacokon előfordul, hogy a kis specialisták képesek több erőforrást kihasználni, anélkül, hogy versenybe kezdenének a nagyobb, generalista szervezetekkel (erőforrás-megosztást elmélet).

Niche-Width Dynamics elmélet összefoglaló táblázata

Bizonytalan környezet Biztos, stabil környezet

Finom-szemcsés****

Durva-szemcsés Finom-szemcsés Durva-szemcsés

Konkáv* megfelelési halmaz

Specialista** Generalista Specialista Specialista

Konvex megfelelési halmaz

Generalista*** Generalista Specialista Specialista

*Nagy az átlagos környezeti változatosság ahhoz képest, mint amit a szervezet tolerálni képes;

**Differenciált túlélési képesség; szűk fogyasztói rétegre koncentrál;

***A piac átlagos fogyasztóját éri el és adaptálódni igyekszik a szervezet;

****Sok, rövid periódusú változás;

2.3. Népességdinamika- és a sűrűség-függőség

A népességdinamika népességen belüli alapítások és bukások száma/aránya, a népesség sűrűség a populáción belül a szervezetek száma.

2.3.1. Népességdinamika

A populáción belül az szervezetalapítások és –bukások korábbi mintái befolyásolják a jelen idejű alapítási rátákat. Kezdetben a korábbi alapítások termékeny talajt biztosítanak a potenciális vállalkozóknak, és bátorítják a szervezetalapításokat. Azonban amint az alapítások tovább nőnek, nő a verseny az erőforrásokért, ami elkedvetleníteni az alapítókat. A korábbi bukások hasonló trendet jósolnak az alapítóknak.

Ez a modell úgy véli, hogy a nagy, generalista szervezetek versenye a piac középső, széles rétegében lehetőséget teremt a specialista szervezeteknek arra, hogy a perifériát kihasználva erőforrásokhoz jussanak. Eszerint a magasabb piaci koncentráció a generalista szervezetek nagyobb versenyével azok bukási hajlamát növeli, míg a specialista szervezetek bukási rátája csökkenni fog ebben a környezetben.

A korábbi alapítások hatása: A korábbi alapítások lehetőséget jeleznek az új alapítóknak, kezdeti növekedési lehetőségek révén; új alapításokat ösztönöznek, de a bekövetkező növekedés visszaszorítja az alapítási kedvet.

A korábbi alapítások révén bekövetkező populáció-növekedés szervezeti differenciálódáshoz, és ezen keresztül a bukási ráták csökkenéséhez vezet(het).

A korábbi bukások hatása: A korábbi bukások révén a populációban erőforrás szabadul fel, ez az újak belépésével kezdeti növekedést jelez, serkentve ezzel az új szervezetek alapítását, de a növekedés előrehaladása olyan ellenséges környezetet teremt, ami nem kedvez az újabb alapításoknak. A korábbi bukások miatt felszabadult erőforrások viszont csökkentik a bukási arányokat.

2.3.2. Sűrűség-függőség

Populáció sűrűség: a populáción belül a szervezetek száma. A sűrűség kezdeti növekedése növeli egy populáció intézményes legitimációját, növeli az alapításokat és csökkenti a bukásokat, de a további növekedés versenyhez vezet, visszaszorítva az alapításokat és növelve a bukásokat.

2.3.3. Sűrűség és késedelem

A populáció sűrűsége a szervezet megalapításkor hatással van a szervezetek túlélési esélyére, ez érzékeny az alapításukkor megfigyelhető népsűrűség szintjére. A magas népsűrűség az induláskor erőforráshiány hajlamához vezet, ez akadályozza, hogy az induló szervezetek gyorsan átlépjenek a szervezési fázisból a teljes-skálájú működésre. A magas népsűrűség továbbá az élettér sűrűségét is növeli, arra kényszerítve az újonnan alapított szervezeteket - amelyek nem tudnak fej-fej mellett versenyezni a már működő szervezetekkel -, hogy alárendelt helyzetbe kerüljenek vagy a marginális erőforrásokat használjanak fel.

2.3.4. Tömeg-függőség

A populáció tömege (népsűrűség a népesség számmal súlyozva; az összes szervezet méretének összege egy népességben; Barnett és Amburgey) Az elmélet a versenyhatás kapcsán felteszi, hogy a nagyobb szervezetek erősebb versenyt generálnak. A szervezeti populációban a koncentráció felé irányuló tendenciát magyarázza. A nagyobb szervezetek erősebb versenyt generálnak, mint kisebb riválisaik, mert könnyebben jutnak erőforrásokhoz, nagyobb piaci hatalommal, valamint hatásos gazdasággal rendelkeznek. Ha a nagy szervezetek erősebb versenyzők, akkor – a népsűrűséget kontrollálva – a népességtömeg növekedésének versenyt kiküszöbölő hatása van: lelassítja az alapítási ütemet és megnöveli a bukási rátákat a kisebb szervezetekben.

2.3.5. Intézményes beágyazottság és társadalompolitikai legitimáció

A relációs sűrűség (a népesség tagjai, a közösségi szervezetek és a kormányzat közötti kapcsolatok száma az intézményi környezetben). Egy szervezeti forma legitimációját próbálja megmagyarázni a hatalommal rendelkező aktorok és szervezetek jóváhagyásával kapcsolatban.

2.3.6. Korai vagy késői alacsony sűrűség

Az alacsony népsűrűségű populációban a belépőnek könnyebb erőforráshoz jutni, mintha a csúcs-sűrűség állapotában lépne be. Az alacsony népsűrűség a kezdőnek legitimációs előnyt jelent, de a néhány nagy - és a piac lényeges szegmenseit uraló – szervezet bukása nem valószínű; a növekvő koncentráció erőforrásokat

szabadít fel, lehetőséget adva új belépőknek, de nekik nem kell közvetlenül versengeniük a nagyobb, jól megalapozott szervezetekkel. (A sűrűségfüggőség elmélet szerint a verseny intenzitása a szervezetek népességen belüli számától függ.)

2.3.7. Helyi verseny

A sűrűségfüggőség mintáinak összehasonlításával Zucker azt állapította meg, hogy a kisebb földrajzi területeken lehet intenzívebb versenyt megfigyelni, mert azok szorosabban kötöttek az erőforrás területéhez. A méretbeli hasonlóság, érték hasonlóság, lokális hasonlóság (népességsűrűség súlyozva a különböző szervezeti jellemzők méretbeli különbségeivel) főként a piaci verseny körülményei között vizsgálható változók, melyek a népsűrűség versenyhatását módosítják. A különböző méretű szervezetek különböző stratégiákat és szerkezeteket használnak, amelynek eredményeképp – annak ellenére, hogy különböző méretű szervezetek hasonló tevékenységekben vesznek részt – a nagy és kicsi szervezetek az erőforrásoknak különböző kombinációitól függnek. Ez arra utal, hogy a szervezetek a hasonló méretű szervezetekkel intenzívebben versenyeznek.

2.3.8. Szervezeti szűk piaccal rendelkező termékek (niches) átfedése

A populáció erőforrás szükséglete az átfedés sűrűség, nem átfedés-sűrűség mutatókkal (a népesség a szervezetek között átfedés – és nem átfedés-sűrűség fokával súlyozva). A népességet/populációt aszerint bontja meg, hogy elkülöníti a versengőket, a fiatalokat, stb. és a népesség tagjainak erőforrás-szükségletének átfedés- és nem átfedés-sűrűségét. Bármely két szervezet között a verseny valószínűsége arányban van a megcélzott erőforrás-bázisuk átfedésével, vagy a szervezeti szűk piaccal rendelkező termékekkel.

2.4. 3/ Környezeti folyamatok

Kölcsönös függőség van a szervezeti populációk között. Az egyes populációk népsűrűségének a populáción túli sűrűséghatását is vizsgálja ez a megközelítés. A versengő népességek kölcsönösen elnyomják (serkentik) egymás alapítási rátáit, és megnövelik (csökkentik) egymás bukási rátáit.

In document Szervezetek, szerveződések a társadalomban (Pldal 148-151)