Az uralkodókat a szónokok a királyság megújítójának, megmentőjének, az ellenség legyőzőjének, béketeremtőnek nevezték. Állandó toposzként volt jelen, hogy az uralkodók atyai vagy anyai gondoskodással, vigasztalással és kegyességgel irányítják az országot. Ezek segítenek a királyság helyzetén, amely feldúlt, szerencsétlen és nyomorult volt. Emiatt emelték ki a király személyes megjelenését is, amely kedves és óhajtott volt a rendek számra.
300Helmrath–Feuchter: Vormoderne Parlamentsoratorik, 9–10., 12.
301Szijártó: A politikai elit társadalom, 397.
1708-ban Esterházy Imre váci püspök a fentiek kifejezésére retorikai esz-közöket is használt a királyi biztosokat köszöntő beszédében. I. Józsefet Septimius Severus és Aurelianus császárokkal hasonlította össze. A váci püspök forrása a Historia Augustavolt, amelyből három mondatot idézett is.302 Septimius Severus és Aurelianus császárral szemben, akiknek az uralma alatt gyakoriak voltak a kegyetlen megtorlások,303a Habsburg ural-kodók a háborgó államot nem vérrel csendesítik le, hanem szelíd békeszer-zéssel. Ezt az igazságos ítélet is segíti, amelyre az uralkodót a Lauda Sion salvatoremkezdetű sequentiának a sorsok különbözőségéről szóló verséből vett sorral kéri: Mors est malis, vita bonis. (Rossznak halál, jónak élet.)304A béke iránti vágy tükröződött a beszédben elmondott chronostikonon is:
Det Ioseph paCeM, prInCeps hVngarIae (1708, József, a Magyar Királyság her-cege, adjon békét).305A clemensés a pietasuralkodói erények, illetve az ural-kodói jelmondat – Amore et Timore– is szerepelt a beszédben. Paksy János városi konzul beszédében az özönvíz ószövetségi képét idézte: Noé az is-teni harag megszűnéséről, annak jeleként pedig a víz apadásáról szeretne bizonyságot szerezni. Az ausztriai császári sasként allegorikusan megjele-nített I. József a két királyi biztost küldte, hogy a béke olajfaágát vigyék, ahogyan Noé küldte a galambot.306
1712-ben Csáky Imre kalocsai érsek metaforával jelenítette meg III. Ká-roly bevonulását, amely napsütés volt a borús felhők után: „post nubila Phoebus exoritur” – idézte Langland 14. századi angol költőt.307Phoebus, mint Apollón mellékneve nemcsak a Napra és a világosságra utalhat,
302Spartianus: Severus, 23, 3.: Ultima verba eius dicuntur haec fuisse: turbatam rem publicam ubique accepi, pacatam etiam Brittannis relinquo. („utolsó szavai állítólag ezek voltak: „Ami-kor átvettem a birodalmat, azt mindenütt zavargások emésztették. [És most öregen, beteg lábbal] úgy hagyom itt, hogy béke honol benne mindenütt, még Britanniában is.”); 18, 7.: De hoc senatus ita iudicavit illum aut nasci non debuisse aut mori, quod et nimis crudelis et nimis utilis rei publicae videretur. („A senatus úgy vélekedett róla, hogy vagy nem kellett volna megszületnie, de ha már megszületett, nem lett volna szabad meghalnia – mert egyfelől szerfelett kegyetlen volt, másfelől viszont rendkívül hasznosnak bizonyult az állam számára.”); Flavius Vopiscus Syracusius: Divus Aurelianus, 21,8.: alii bonum quidem medicum, sed mala ratione curantem. („mások [úgy vélték róla], hogy jó orvos ugyan, de rossz módszerrel gyógyít.”) Ford. Terényi: Historia Augusta, 120, 115, 248.
303Septimius Severus 193 után kegyetlen polgárháborúban legyőzte az ellencsászárokat, Aurelianus pedig 271 és 273 között a Római Birodalomtól elszakadni akaró Palmyrát dúlta fel kegyetlenül, megtorolva a lázadásukat.
304OSZKK Fol. Lat. 565, Vol. I. f. 44r; AH 50, 584. 8b.; Ford.: Babits: Úrnapi éneke.
305OSZKK Fol. Lat. 565, Vol. I. f. 42r.
306OSZKK Fol. Lat. 565, Vol. I. f. 44r.
307Langland: The vision, 12908–12909.
hanem még az életet és a rendet védelmező istent308is érthetjük a Károlyt allegorikusan megjelenítő név alatt, akinek érkezése az isteni akaratból dúló pestis betegséget is lecsillapította.309A beszéd nyitómondata tömör összefoglalója is lehetne az ünnepnek, amelyet először a császárnak mon-dott egyes szám harmadik személybe téve az igét: „Attigit […] tandem desideratae felicitatis apicem afflicta Hungaria.” (Magyarország elérte a vágyott szerencse csúcsát.) Ezt megismételte a beszéd konklúziójában a magyarokat szólítva meg, az igét egyes szám második személybe téve:
„Attigisti […] desideratae felicitatis apicem Hungaria.” (Magyarország, el-érted a vágyott szerencse csúcsát.) Állítását alátámasztotta a korábbi évek gyászos eseményeinek említésével: a királyságon belüli gyűlölet, a kölcsö-nös vérontás, fegyverkezés, kegyetlen csaták, a szabadok megtámadása és a felsoroltak miatt keletkező isteni büntetés, a pestisjárvány.310 Kijelentésé-nek bizonyítékaként pedig felsorolta Károly uralkodói erényeit, akit Isten adott a magyaroknak: pius, iustus, clemens, fors, pacificus rex.Az erények a magyarok szerencséjét hozzák el, illetve a kéréseik meghallgatásához és szenvedéseik gyógyításához járulnak hozzá. Ezzel a retorikai eszközzel, a felsorolással felidézte a beszéd főbb pontjait. A szónoklatban elhangzott viruló béke olajfájának képe párhuzamba állítható az útvonalon elhelye-zett, zöld ágat tartó galambot ábrázoló zászlóval. Barcsay Ákos kiemeli a beszéd szerkesztési elvét, a szembeállítást: például a cipruságakat, ame-lyeket az ókorban a gyász jeléül tettek a római házakba,311az életet jelző olajfával helyezi szembe.312Keresztély Ágost esztergomi érsek a határnál Károlyt örökös királynak nevezte, akit az isteni gondviselés adott „vigasz-talásul” az apostoli királyságnak. Érkezésével újra éled(t) a „szerencsétlen és elhagyatott” királyság, amelyet nagy szeretettel, kegyességgel és védve fog irányítani, a magyarok pedig ennek előmozdítására igyekezve, „sírig tartó hűséggel” kötik hozzá magukat.313Pozsonyban Paksy János a város konzulja, aki 1708-ban a királyi biztosokat is köszöntötte, III. Károlyt bé-keteremtőnek és ideális királynak mutatta be, s egy-egy tulajdonságát, a már említett erényeket rendelte az általa megrajzolt arcképe részeihez: te-kintetében sugárzó, szemeiben kegyesség, homlokán fenségesség, ajkaiban
308Zamarovský: Istenek és hősök, 65.
309III. Károly védőszentje Borromei Szent Károly, akit pestis idején is segítségül szoktak hívni. A bécsi Karlskirche, III. Károly fogadalmi temploma a város pestistől való meg-szabadulásáért épült.
310Lányi naplója I. 410–411.
311Temetés: Magyar Katolikus Lexikon XIII. 809.
312Barcsay: Herrschaftsantritt im Ungarn, 106–108.
313Lányi naplója I. 412.; OGYK 700.502, p. 49.
összhang, szívében szeretet. Megjelent beszédében, ahogyan 1708-ban is, az olajfaág és a Habsburg uralkodót jelölő sas képe. Emiatt nem zárható ki, hogy korábbi orációjának szövegét is felhasználta.
1722-ben Pozsony város kapujánál Skaricza Gábor jegyző beszédének314 középpontjában az 1721. november 13-án Pozsonyban is észlelhető mel-léknap jelenség állt.315Orációját így az égitestekkel való szembeállítás jel-lemezte. Az égi tüneménnyel ellentétben III. Károly, aki a keresztény világ legragyogóbb Napja, nem aggodalmat kelt az emberekben, hanem öröm-táncra serkenti őket. A királyi párt a szónok az együttálló csillagokhoz ha-sonlította, és kérte, hogy császári fényük és tüzük melegítse Pozsonyt is.
Ehhez a gondolathoz két ószövetségi utalást is fűzött: az egyik a világ te-remtésének elbeszéléséből a negyedik nap, a csillagok teremtése,316illetve a jó asszonynak a világító Naphoz való hasonlatossága Sirák fia könyvéből.317A szónok az égi jelenséget az isteni szövetség jeleként értel-mezi, amelyet szintén párhuzamba állít a nyomtatvány egy ószövetségi részlettel, ahol a szövetséget szivárvány jelképezi.318
Mária Terézia esetében az új öröklési rend miatt a fent említett toposzok értelmezése, leírása bővült. Patachich Gábor kalocsai érsek a királynő ke-gyességét a fenséges Ausztriai Házból való származásából eredeztette. A királyi mellett az anyai gondoskodást hangsúlyozta, amelynek jele a ma-gyar országgyűlés összehívása. Ezért ő szintén reményt adott a királyság-nak. Hasonló metaforákat használt Esterházy Imre esztergomi érsek: élet-nek, a földkerekség egyedüli reményéélet-nek, a magyarok szerencséje zálogának nevezte a királynőt.319Mindhárom szónok, Patachich Gábor, Es-terházy Imre és Trummer János pozsonyi jegyző is beleszőtte beszédébe Mária Terézia mottóját: Iustitia et Clementia.320A pozsonyi jegyző I.
Ferdi-314ÖStA HHStA OMeA ÄZA Kt. 30-14, f. 1v–2v.
315Réthly: Időjárási események, 93–94.
316Ter 1,14: „Azt mondta ezután Isten: »Legyenek világítók az ég boltozatán! Válasszák el a nappalt az éjszakától«”
317Sir 26,21: „Ami a felkelő Nap Isten magas egén a világnak, az a jó asszony bája házának ékességére.”
318Ter 9,12–13: „Azután Isten azt mondta: »Ez lesz a jele annak a szövetségnek, amelyet megkötök velem és veletek, és minden élőlénnyel, amely veletek van, örök időkre: szi-várványomat a felhőkbe helyezem, s az lesz a jele a szövetségnek közöttem és a föld kö-zött.«”
319OSZKK Fol. Lat. 607, p. 100–101; Fol. Lat. 602, f. 212; Quart. Lat. 401, f. 23r–v; Fol. Lat.
4045, f. 6v–7r; Fol. Lat. 3910, f. 37r–v; Fol. Lat. 608, f. 23v–24r.
320Pálffy: Coronatus Posonii, 127.
nánd mottóját is idézte: Fiat iustitia et pereat mundus.321(Legyen igazság, még ha el is vész a világ.322) Ehhez kapcsolta a királynő jelszavát, aki az említett igazságosságot a kegyességgel köti össze. A bölcsessége szerencsét, a pietasa megkoszorúzott győzelmet, a kegyessége és igazságossága pedig a magyarok számára aranykort ígér. A szónok az örök hűség zálogaként nyújtotta át az alattvalók szívét a város kulcsaival együtt.323Az esztergomi érsek a határnál elmondott beszédében Mária Teréziát az ószövetségi De-bórához hasonlította, aki Izrael anyja és főbíróként az egyetlen nő volt a bírák között.324A Debóra alakjával való biblikus mitizáció szintén feltűnik a királynőt méltató halotti beszédekben.325A beszéd zárásaként a magya-rokat szólította meg, akiket boldognak nevezett, amiért a kegyességgel és az igazságossággal az országgyűlés idején is boldogan dicsekedhetnek.326 Mária Terézia erényeinek felsorolása párhuzamba állítható az őt méltató halotti beszédekkel. Uralkodásának kezdetén jósolt aranykort beteljesítette, amelyet a gyászbeszédekben kiemeltek.327
Mária Terézia uralmának legitimálásához és elfogadásához felhasználták Szűz Mária és I. Mária királynő alakját is már a Pragmatica Sanctio elfoga-dásának tárgyalásakor. Padányi Biró Márton 1741-ben három prédikáció-jában, amelyeket a pozsonyi ferences templomban mondott el, szintén élt a Regnum Marianum toposszal, amellyel Mária Terézia női uralkodása mellett az örökös királyságát is össze tudta kapcsolni,328Berents Keresztély pedig a halotti szónoklatában élt ezzel a párhuzammal.329Ezzel ellentétben sem a bevonulásakor, sem más országgyűlési ceremónián szónoklók nem építették be ezt a kapcsolatot a beszédükbe.
Mária Teréziával együtt vonult be Pozsonyba Lotaringiai Ferenc, illetve 1764-ben a trónörökös József főherceg is, akiket szintén beszéddel
köszön-321Az uralkodói mottók nemcsak a beszédekben szerepeltek, hanem a koronázási érmeken és zsetonokon is láthatóak voltak. Vö. Soltész–Tóth–Pálffy: Coronatio Hungarica, 144–
219.
322Ld. http://www.proverbia-iuris.de/fiat-iustitia-et-pereat-mundus/ (utolsó letöltés:
2016. október 16.).
323OSZKK Fol. Lat. 607, p.104–105.
324A tárgyalt motívum szerepel a következő forrásokban: OSZKK Fol. Lat. 607, p. 101.; Fol.
Lat. 608, f. 24r, Fol. Lat. 3910, f. 37r; és hiányzik: OSZKK Fol. Lat. 4045, f. 7r. Debóra sze-mélyéhez: Bír 5; Magyar Katolikus Lexikon II. 538–539.
325Kökényesi: A női Szolón, 128.; Maczák: A biblikus mitizáció, 45–46.
326OSZKK Fol. Lat. 607, p. 100–101.; Fol. Lat. 602, f. 212; Quart. Lat. 401, f. 23r–v; Fol. Lat.
4045, f. 6v–7r; Fol. Lat. 3910, f. 37r–v; Fol. Lat. 608, f. 23v–24r.
327Maczák: A biblikus mitizáció, 50–53.
328M. Varga: Mária Terézia alakja, 9–17.
329Maczák: A biblikus mitizáció, 47–48.
töttek. 1741-ben Patachich érsek Wolfsthalnál kezdő mondatában dicsérte Ferenc magyarok iránti, hosszú ideje tartó jóindulatát, fáradhatatlan gon-doskodását, amelyet bizonyított az országgyűlésen való személyes megje-lenése is. A köszönetnyilvánítás mellett alázattal kérte, hogy a jövőben se szűnjön meg a pártfogása.3301764-ben az esztergomi érsek szintén Lotarin-giai Ferencnek a magyarok iránti jóindulatát emelte ki.331