A koronázás napján az uralkodó kíséretével együtt a várból a koronázó -templomba vonult. A méltóságok helye és feladata természetesen itt is meghatározott volt.
I. József koronázásának napján, 1687. december 9-én522reggel 7 órakor gyűltek össze az előkelők a nádor házánál, akit felkísértek a várba. A klérus a templomba ment, ott felöltötték főpapi ruhájukat, a személynök pedig a karokkal és rendekkel a templomban elfoglalták a számukra kijelölt helyet.
A várból a templomba tartó kíséret tagjai voltak a következő rendben:
német és magyar nemesek,523 kamarások és titkos tanácsosok együtt, a nádor, a császári főudvarmester, a magyar herold, Zrínyi Ádám főlovász-mester piros-fehér köpenyben, kivont karddal, lovon, királyi apródok, utána kocsin a megkoronázandó József főherceg magyar ruhában. Lovon követte a főudvarmester, akit az osztrák és a cseh, illetve a két császári he-rold és a császári marsall szintén kivont karddal lovon kísért. Őket követték a császári apródok, majd kocsin a császári pár, a menetet a főkamarások, a császár főlovászmestere, a császárné főudvarmestere, két császári testőr-kapitány, az udvarhölgyek kocsiban és a császári testőrcsapatok zárták. A városi polgárok fegyveresen sorakoztak az utca mindkét oldalán a Szent Mihály-kaputól a templom temetőjének kapujáig, hogy távol tartsák a tö-meget.524A templom kapujában a felségeket az esztergomi érsek szentelt-vízzel meghintette. Miután a császári pár a Jezsuita-sekrestyében felöl-tötte a császári ornátust, onnan az udvartartásuk kíséretében vonultak a főoltárnál előkészített trónjukhoz.525I. József vonulását a sekrestyéből Draskovich János főudvarmester irányította. Elöl mentek a magyar és német bárók, mágnások, majd párosával tíz nemes, akik az országzászlókat vitték. A rendtartás nem, de Lidl udvari hivatalnok feljegyezte a nevüket:
Esterházy János győri vicegenerális a Magyar Királyság, Károlyi László szatmári kapitány Dalmácia, Keglevich Miklós Horvátország, Jakusics Imre Szlavónia, Nádasdy Tamás Bosznia, Illésházy Miklós Szerbia, Forgách
526G. Etényi: A császári udvar nyilvánosságpolitikája, 569. Az ÖStA HHStA OMeA ZA-Prot 4. kötete is megőrizte, ám Rámát és Boszniát külön tüntette fel, Szerbiához Kollonich Ádámot, Galíciánál Bercsényi Miklóst, Lodomériánál Koháry Farkast, Bulgáriánál ifj.
Kéry Ferencet, Rámánál pedig Forgách Simont. Kunországot pedig kihagyta a felsoro-lásból. ÖStA HHStA OMeA ZA-Prot 4, f. 253v.
527Egy portugál szemtanú tudósítása, 59: a leírásban a heroldot a koronaőrök követték, és utánuk vonultak a királyi jelvényekkel a magyar méltóságviselők.
528ÖStA HHStA OMeA ZA-Prot 4, f. 253r–254v.
529A két kard funkciójáról ld. Királyi öltözet, koronázási jelvényekalfejezetet.
530ÖStA HHStA OMeA ÄZA Kt. 15-15, f. 78r.
531Egy portugál szemtanú tudósítása, 58–59. G. Etényi Nóra összevetett több, I. József ko-ronázását elbeszélő német nyelvű nyomtatványt, és kimutatta, hogy egy nyolcoldalas le-írás lehetett több ismertetőnek a forrása, többek között az idézett portugál beszámolónak is. G. Etényi: A császári udvar nyilvánosságpolitikája, 565.
Simon Galícia, Bercsényi Miklós Lodoméria, Koháry Farkas Kunország, Kéry Ferenc Bulgária zászlaját hordta.526Utánuk következett a királyi he-rold,527Erdődy György főkamarás arany kereszttel, a tárnokmester helyett Czobor Ádám a békekereszttel. Erdődy Miklós horvát bán következett az országalmával, Csáky István országbíró a jogarral, Erdődy Kristóf második koronaőr Szent István kardjával, Zichy István első koronaőr a királyi pa-lásttal és végül Esterházy Pál nádor a Szent Koronával, illetve Zrínyi Ádám főlovászmester a kivont karddal. Őket követte I. József magyar ruhában két püspök között vonulva.528A menetet az udvarmester zárta. A főoltárig tartó vonulás alatt az orgona, a dobok és trombiták szóltak. Megfigyelhető, hogy a Szent Istvánnak tulajdonított kard először a templomon belüli me-netben jelent meg, míg a kivont kardot már a vártól kezdve a király előtt vitték.529
A templom belsejében az evangéliumi oldalra, a heraldikai jobboldalra helyezték el a császári pár trónját, szintén azon az oldalon, de távolabb a dámák és követek, Francesco Buonvisi és Kollonich kardinálisok ülőhelyét, míg az episztola-oldalon, vagyis a baloldalon az Aranygyapjas Rend lovag-jai és a titkos tanácsosok foglaltak helyet.530A már idézett portugál szemtanú az Aranygyapjas Rend helyett Német Lovagrendet írt feljegyzésében.531
1712-ben a királyi várból a koronázótemplomba tartó menet élén vonult négy császári katona, négy császári furir, akiknek az elszállásolás volt a fe-ladatuk, őket követték az előkelők és mágnások szolgái gyalog; német és magyar mágnások, császári gyalogosok, hajdúk és famulusok lovon ülve;
császári apródok lovon; az Aranygyapjas Rend tagjai a rendjük öltözeté-ben; a nádor; a császári főudvarmester, Esterházy Mihály királyi főudvar-mester pálcával; a Magyar Királyság heroldja; Kéry János királyi főlovász-mester fedetlen fővel, kivont kardot tartva; a császári főlovászfőlovász-mester;
magyar öltözetben, de az Aranygyapjas Rend aranyláncával III. Károly; a császári főkamarás; a király testőrcsapatának kapitánya; a testőrcsapat trombitákkal és dobokkal, illetve a darabontok.532A pozsonyi Szent Már-ton-templom kapujánál a főurak közül Czobor Márk főajtónállómester, Révay Péter és Haller Zsigmond, a statusok közül pedig Zólyomból Radvánszky János, Abaújból Palocsay Ferenc állt.533A kapunál a temp-lomba belépő királyt Csáky Imre kalocsai érsek és Patachich György bosz-niai püspök fogadta. A király a templomba belépve megcsókolta a csók-keresztet, amelyet az esztergomi érsek nyújtott neki, és a szenteltvízzel való meghintés után III. Károly a templomon át a sekrestyébe ment, ahonnan ünnepélyes körmenettel vonult az oltárig. A főoltárhoz tartó menet rendje 1712-ben a következő volt: az infulált papság vonult elől, utánuk jöttek a mágnások és az országzászlóvivők, az Aranygyapjas Rend lovagjai, az ország címereit vivők: Draskovich János főkamarásmester a keresztet, Bat -thyány Ferenc főpohárnokmester Szent István kardját, Csáky Zsigmond tárnokmester a csókkeresztet, Pálffy János horvát bán az országalmát, Erdődy György országbíró a jogart, Esterházy Pál nádor a koronát tartva.
Az ékszervivőket követte a magyar herold, majd a főlovászmester kivont karddal vonult a kalocsai érsek és az egri püspök, valamint a király előtt.
A menetet az udvarmester, a főkamarás, a kapitányok, az apostoli nuncius és a velencei követ zárták.534A sekrestyéből az uralkodójelölt a trónjához ment. A megkoronázandó uralkodónak a templomon belül két trónt állí-tottak, az oltár heraldikai jobb oldalánál lévőt az intronizáció alkalmával használták.535A pozsonyi templomban elhelyezett trón jobb oldalán a ki-rályi főlovászmester állt a kivont karddal és öt zászlóvivővel, a bal oldalán pedig a nádor szintén öt zászlóvivővel.536
A tíz országzászló a koronázás több aktusánál, így a vonulásoknál is fel-tűnik. A várból, a sekrestyéből és a koronázótemplomból induló menetek-ben is jelen vannak, a szentmise alatt a királyi trón mellett találkozunk
532PL AEV 371/5, p. 17–18.; ÖStA HHStA OMeA ZA-Prot 7, 137r–138v.
533MNL OL A 95, f. 278r.
534Acta et observata, 202–203. A sorrendet méltóságok megnevezésével jelöli pater Engel-bert. PL AEV 371/5, p. 21–22.
5351687-ben egy trónt helyeztek el I. József számára a főoltárral szemben. A főoltár heraldi-kai jobb oldalán I. Lipót császár és magyar király, illetve Eleonóra császárné és királyné trónusa állt: ÖStA HHStA OMeA ZA-Prot 4, f. 275v–276r. III. Károly koronázásán a temp-lom berendezése: ÖStA HHStA OMeA ZA-Prot 7, f. 134v; Mária Terézia koronázásán a templom berendezése: ÖStA HHStA OMeA ÄZA Kt. 40-11, f. 189r–192r.
536Acta et observata, 203.; PL AEV 371/5, p. 22.
velük, és a világi eskü helyszínén, a dombra vezető lépcsőkön537is felsora-koztak. A zászlóvivői feladat természetesen nagy megtiszteltetést jelentett, a zászlókat a koronázás végén a vivőik meg is tarthatták.538 A tíz zászló nemcsak a társországokat, hanem az igényországokat is megjelenítette:
Dalmáciát, Horvátországot, Lodomériát, Szlavóniát és Galíciát, valamint Kunországot, Szerbiát, Rámát és Bulgáriát.539A Magyar Királyság zászlója először II. Ulászló koronázásán jelent meg, II. Lajos 1508. évi koronázásán már hét zászlót vittek. Akkor az országos főméltóságok, délvidéki bánok és azok gyermekei kapták meg a zászlóvivői feladatot.540Rudolf király ko-ronázásán vitték először mind a tíz ország zászlóját. Pálffy Géza véleménye szerint a döntéssel egyrészt a rendek a királyság területveszteségeit akarták ellensúlyozni, másrészt a korábbi következetlenséget akarták megszün-tetni, ugyanis nem minden királyi titulatúrában szereplő országot jelení-tettek meg zászlóval az azt megelőző koronázások alkalmával.541A zász-lókat kettesével, a királyi titulatúrához képest fordított sorrendben vitték a menetben. 1712-ben a sorrend: Bulgária, Kunország, Szerbia, Lodoméria, Galícia, Ráma, Dalmácia, Szlavónia, Horvátország, Magyarország.542A P.
Engelbert naplójában szereplő rendtartásban egy helyen tér el a fenti rend-től, Szerbia és Kunország helye cserélődött fel,543ezt a szerzetes a diktálás során írhatta le rosszul. A koronázási menetben a király előtt vitték az apos-toli keresztet is. Az 1712. évi Protocollumban olvasható, hogy Erdődy Gábor egri püspök vitte az apostoli keresztet III. Károly előtt a koronázó szentmise után induló menetben, jelezve, hogy apostoli király lett.544
1741-ben a direktórium reggel fél hatot jelölt ki a gyülekezésnek a nádor házánál a karok és rendek számára, ahonnan a főrendekkel együtt a várba vonultak. A naplóíró szerint azonban kicsit később, reggel hat órakor gyűl-tek az országháznál a karok és rendek, és onnan fél hétkor indultak a sze-mélynök és a Királyi Tábla vezetésével a templomba. A papság a templom-hoz ment egyenesen, ahol főpapi öltözéket öltöttek. A mágnások hét órakor gyülekeztek a nádornál, és onnan mentek a várba a királynőhöz, hogy a
537Decsy: Magyar szent koronának, 539.
538Acta et observata, 206.; Pálffy: A Magyar Korona országainak koronázási zászlói, 31.:
Fennmaradt az 1618. évi pozsonyi királykoronázásról a Magyar Királyság zászlaja, ame-lyet a zászlóvivő Esterházy Miklós utódai megőriztek a fraknói gyűjteményben.
539Decsy: Magyar szent koronának, 71.
540Pálffy: A Magyar Korona országainak koronázási zászlói, 19.
541Pálffy: A Magyar Korona országainak koronázási zászlói, 23.
542PL AEV 371/5, p. 21.
543Acta et observata, 202.
544PL AEV 371/5, p. 29.
545Direktórium: OSZKK Fol. Lat. 3910, f. 25r. Kovachich: Solennia, 200–203.
546OSZKK Fol. Lat. 3910, f. 58r; MNL OL I 60, f. 167.; Kovachich: Solennia, 209–210. (Tévesen Péterffy József szerepel a temetőkapuhoz állított őrként, illetve hiányzik a jegyzékből Czobor József és Czompó Sándor.)
547ÖStA HHStA OMeA ÄZA Kt. 40-11, f. 189r–192v.
548A zászlókat szintén a koronázást megelőző napon szállították a várból a templomba. A zászlókról a királyi kamara gondoskodott. (OSZKK Fol. Lat. 4045, f. 29r)
549Kovachich: Solennia, 210.
templomig kísérjék. A menetben a mágnások, majd utánuk a nemesek és udvarnokok együtt vonultak, akiket a nádor követett. Ezután következett a magyar herold a fehér pálcájával, majd a főlovászmester kivont karddal, lovon. Utána a királyi felség kocsiban.545A Szent Márton temető kapujához a főrendek közül Mednyánszky Józsefet és Péterffy Jánost, a nemesekből Kelcz Zsigmondot és Nagy Istvánt, a templom kapujához Esterházy Miklóst és Czobor Józsefet, Czompó Sándort és Horváth Dánielt rendelték.546
A Szent Mihály-kaputól a Bécsi-kapuig kétoldalt álltak a felfegyverzett polgárok. A magisztrátus fedetlen fővel egészen a templomig kísérte a ki-rálynőt. A polgárok a templom másik részétől és a jezsuita rend rezidenci-ájától a Ferencesek temploma felé, és a fahíd mindkét részénél helyezked-tek el. Az útvonal a várból a Pálffy-kert melletti úton haladt, a városba a Szent Mihály-kapun lépett be, és innen a Duna-utcára fordultak, majd el-érték a Szent Márton-templomot. A templom kapujánál az esztergomi érsek a papsággal együtt állt, és a belépőt szenteltvízzel meghintette. A be-vonulást követően a kaput bezárták, és megszólaltak a trombiták és dobok, amelyek addig zengtek, ameddig Mária Terézia a sekrestyéig ért. Lotarin-giai Ferenc a koronázási ceremóniát a szentély oldalából nézte végig. Az egri püspök a főoltár baloldalán foglalt helyet, a királyi trón jobboldalán, hátrébb ült Kollonich kardinális, a pápai nuncius és a velencei követ. A trón mögött állítottak ülőhelyeket az udvarhölgyeknek, akik balján az Aranygyapjas Rend lovagjai ültek.547A sekrestyéből induló, Pálffy Miklós főudvarmester és id. Batthyány Ádám által irányított vonulás sorrendje a következő volt: a papság volt elől, majd a tíz országzászló,548amelyeknek a vivőit a nádor nevezte ki, és kettesével sorakoztak fel. A zászlók a követ-kező rendben vonultak: Bulgária, amelyet Ghillány György, Kunország, amelyet ifjabb Batthyány Ádám, Szerbia, amelyet Erdődy Antal, Lodo -méria amelyet ifjabb Esterházy József, Galícia, amelyet Kollonich László, Ráma, amelyet Balassa Pál, Dalmácia, amelyet Berényi Tamás, Horvátor-szág, amelyet Patachich Sándor, Szlavónia, amelyet Csáky Antal és a Ma-gyar Királyság, amelyet Keglevich József vitt.549Őket követte a magyar he-rold szokásos ruhájában, majd a koronaőrök: Erdődy György és Esterházy
János, valamint a koronázási ékszereket vivők. Közülük elsőként a keresztet a főkamarás, majd Szent István kardját Batthyány Lajos főpohárnok -mester, a békekeresztet Nádasdy Lipót tárnok-mester, az országalmát a hor-vát bán, a jogart Esterházy József országbíró, a koronát Pálffy János nádor és a kivont kardot Esterházy Ferenc főlovászmester vitte. Őket követte Mária Terézia a házi koronában550két asszisztens püspökkel, akiket az ud-varmester követett. Így vonultak a főoltárig zeneszó kíséretében. Az ék-szervivők az evangéliumi oldalra, vagyis a jobb oldalra álltak, a királynő elfoglalta a középen felállított trónját.551A főlovászmester a kivont karddal és öt zászlóvivő állt a bal oldalon, a nádor és a másik öt zászlóvivő pedig a jobb oldalra, az evangéliumi oldalra állt.552A templomban a két lépcső-fokkal megemelt emelvényhez id. Batthyány Ádámot, Sándor Lászlót, Schlosberg Lászlót és Okolicsányi Jánost rendelték. Az udvarhölgyek emel-vényéhez rendelték Draskovich Lipótot és Erdődy Lászlót. A templomka-punál a köszvényben szenvedő prímás hordszékben ülve meghintette szenteltvízzel a királynőt, aki ezután a kalocsai érsek, Bakics Péter boszniai püspök és a magyar herold kíséretében vonult a sekrestyébe.553