Fügedi Erik a koronázás középkori menetét elsősorban Bonfini műve alap-ján rekonstruálta. Tizennyolc aktust sorol fel: 1. a király háromnapos böjtje, 2. bevonulás a bazilikába, 3. a szertartást végzők és a koronázási jelvények elhelyezése, 4. akklamáció (közfelkiáltás), 5. a király kötelességének elmon-dása, 6. az egyházi eskü letétele, 7. királyszentelés, 8. felkenés, 9. a király átöltöztetése, 10–11. karddal felövezés, kardrántás, 12. koronázás, 13. jogar átadása, 14. intronizáció, 15. Te Deumés záróima, 16. átvonulás a Szent Péter-templomba, ott ítélethozatal, 17. világi eskü a szabadban, 18. a négy kardvágás.447Ezek közül az aktusok közül az 1–15. mozzanatot egyházi, a 16–18. pedig világi szertartásnak nevezi.448M. Varga Benedek Mária Teré-zia koronázási rendjét megfeleltette Arnold van Gennep rite de passage struktúrájával, vagyis mint átmeneti rítust három szakaszra osztotta. Az első, az elválasztás alatt a háromnapos böjtöt és a bazilikába való belépést érti, amellyel egyrészt testben és lélekben felkészül, másrészt a profán tér-ből a szent térbe érkezik meg. A második, az átmeneti rítus a templombeli szertartást jelenti az intronizációig. A harmadik pedig a befogadás, amely-lyel az új társadalmi státuszát szimbolikusan megjeleníti.449
Fügedit követve a koronázási szertartást egyházi és világi részre osztom fel és tárgyalom az alábbiakban. Ennek elemei kifejezték az új uralkodó fe-ladatait, vállalásait az ország felé, ugyanakkor alkalmat adtak a politikai reprezentációra is. Az egyházi részben olyan elemek rögzültek, amelyek az egyházi előírásnak nem voltak részei, ezeket és a ceremónia során elő-kerülő világi reprezentációt a koronázás világi részével együtt elemzem.
A Magyar Királyságban a koronázás világi része már a középkorban meg-jelenő, a szentmise keretén kívül szervezett ceremónia volt. Kialakulásának pontos időpontját nehezen lehet meghatározni. A források alapján azonban megállapítható, hogy a középkorban is változtak az egyes elemek, még a 15. században sem volt rögzült forma.450Decsy Sámuel Melchior Incho -fertől idézi a következő megállapítást, miszerint „igen együgyü vólt a’ ma-gyar királyoknak bé iktatása, lassan lassan szaporodtak a’ koronázásnak tzeremoniái”.451
447Fügedi: A magyar király koronázásának rendje, 257.
448Fügedi: A magyar király koronázásának rendje, 258.
449M. Varga: A kontinuitás szimbolikus konstrukciói, 124–126.
450Fügedi: Uram, királyom, 59.
451Decsy: Magyar szent koronának, 51.
Kottanner Jánosné emlékiratából ismert a magyar királykoronázás három feltétele: „Az egyik törvény úgy szól, hogy Magyarország királyát a Szent Koronával kell megkoronázni. A másik, hogy az esztergomi érsek koronázza meg. A harmadik, hogy a koronázás Fehérvárott történjék.”452 Ha ezek közül egy is hiányzott, a koronázás törvényessége megkérdőjele-ződhetett.453A három feltételből az általam vizsgált koronázásokon a hely-szín változott, de sem az esztergomi érsek királykoronázási joga, sem a Szent Korona jelentősége nem csorbult. A magyar királyokat a középkor-ban Székesfehérvárott koronázták meg. A város oszmánok általi elfoglalása következtében azonban új helyszínt kellett kijelölni. Pozsonyra esett a vá-lasztás részben Bécshez való közelsége miatt, részben azért, mert az ország középső területeinek oszmán uralom alá jutását követően fokozatosan az ország politikai központjává vált. 1531-től itt működött a Magyar Kamara, és a korszakban többnyire az országgyűlés is itt ülésezett.454Az első pozso-nyi koronázás megszervezésekor tovább akarták vinni a székesfehérvári koronázások hagyományos elemeit, hiszen ezáltal vált a magyar király le-gitim uralkodóvá. A hagyományok átmentése a magyar királyi udvar vir-tuális megőrzését is szolgálta, hiszen a rendek átmeneti időszaknak tekin-tették mind az oszmán megszállást, mind az udvar idegenbe kerülését.455 A pozsonyi ünnepséghez ki kellett jelölni a helyszíneket, ehhez Nádasdy Tamás nádor is készített egy javaslatot 1561-ben, az ebben foglaltakat a Ma-gyar Tanács nagymértékben fel is használta döntése során.456A nádoron kívül még két olyan személy volt tagja a Tanácsnak, aki biztosan részt vett Ferdinánd 1527. évi koronázásán: Oláh Miklós esztergomi érsek és Des-sewffy János magyar királyi udvarmester. Zay Ferenc felső-magyarországi főkapitányról és Kamarjay Tamás alnádorról pedig valószínűsíthető, hogy szintén jelen volt. Így a székesfehérvári koronázások hagyományának
át-452Kottanner Jánosné emlékirata, 48. Kottanner Jánosné – lánynevén Wolfram Ilona – Er-zsébet királyné udvarhölgye volt. 1440-ben, Albert magyar király halála után, a várandós királyné megbízta udvarhölgyét a Szent Korona ellopásával, hogy születendő fiát, akinek trónöröklését a rendek egy része támogatta, törvényesen megkoronáztathassa I. Ulászló ellenében. Kottanner Jánosné sikerrel járt, és 1440 májusában Székesfehérvárott a pár hó-napos V. Lászlót magyar királlyá koronázta Szécsi Dénes esztergomi érsek. Kottanner Jánosné emlékirata ennek a pár évnek az eseményeit ismerteti.
453Kottanner Jánosné emlékirata, 48.
454Pálffy: A magyar tanácsosok javaslata, 492.
455Pálffy: Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia, 333.
456Pálffy: Nádasdy Tamás, 308.
vitele biztosított volt. A beadványban is megemlítették Ferdinándnak, hogy a koronázási hagyományokat folytatni kívánják az új helyen.457
A 18. században a koronázási szertartások előkészítésénél a bécsi udvar megvizsgálta a korábbi ceremóniákat, és azok tükrében tárgyalták meg az éppen aktuális koronázás menetét. Erre példa az 1790. évi előkészület, ami-kor II. Lipót ami-koronázási rendjének összeállításához III. Károly Keresztély Ágost számára készült szertartásrendjét is megvizsgálták, amelynek má-solata ezért II. Lipót koronázási iratai között is fennmaradt.458
A koronázás világi részében az előkelők feladatai, elfoglalt helyük össz-hangban állt politikai szerepük jelentőségével. A kialakult szokásokon – elsősorban azok szimbolikus jelentősége miatt – nagyon nehezen, viták so-rával tudtak csak változtatni. III. Károly koronázása előtt például a Magyar Udvari Kancellária feliratban javasolta, hogy a koronázási menetben a nádor kocsija a bécsi udvarmester kocsija után menjen. Ezáltal a nádor, a korábbi gyakorlathoz képest, közelebb került volna az uralkodóhoz. A ko-ronázást előkészítő bécsi konferencián meg is támadták ezt a javaslatot.459 Az ehhez hasonló viták a római király koronázása alkalmával sem voltak ismeretlenek: az 1764. évi koronázás előtt a koronázási jelvények Frank-furtba szállításakor Frankfurt és Mainz városa között „területi meg kíséreti vita” alakult ki, így a városba tartó menet fél napig a mezőn várakozott.
Végül Frankfurt engedett, és a mainziak kísérték a jelvényeket.460A koro-názási jelvények szerepére és szimbolikájára is ki fogok térni, és ezeket ösz-szevetem a külföldi koronázásokon megjelenő ékszerekkel. A törvényes uralkodóvá válásban Európa-szerte a lényegi momentum a liturgia által előírt olajjal való megkenés volt, Magyarországon azonban emellett na-gyobb hangsúlyt fektettek a Szent Koronával való megkoronázásra. A koronázás világi részei szintén kiemelkedő jelentőséggel bírtak a Magyar Királyságban, amely a lovaggá avatásból, a koronázási esküből, a kardvá-gásokból és a lakomából állt. A koronázások szertartásának alakulására hatott a német-római császár koronázási szertartása, illetve a cseh király-koronázásban is fellelhetők hasonló elemek, ezeket hívom segítségül az elemzés során.
457Pálffy: A magyar tanácsosok javaslata, 494, 500.
458MNL OL A 39, 1790/8321 p. 1–108. Az ordó eredetijét az Esztergomi Prímási Levéltárban őrzik: PL AEV 371/5.
459Barcsay: Herrschaftsantritt im Ungarn, 201.
460Goethe: Életemből, 179.