A királyság jogainak és törvényeinek megtartását biztosító irat, a diploma inaugurale, ahogyan a neve is jelzi, a koronázási szertartáshoz tartozott, azt megelőzve adta ki a jelölt. II. Ferdinándtól kezdve a törvénycikkbe iktatá-sára azonban az uralom megkezdésekor került sor. Tartalmáról a rendek
707Kovachich: Solennia, 152.
708Vajnági: A Szent Római Birodalom jólétének záloga, 24.
709G. Etényi: A császári udvar nyilvánosságpolitikája, 571.
710OSZKK Fol. Lat. 4045, f. 32r–33r; Kovachich: Solennia, 204.; Fol. Lat. 3910, f. 61r–62r.
711OSZKK Fol. Lat. 3910, f. 62r–v.
és a leendő király között tárgyalások, sőt viták folytak, amely nem meg-lepő, hiszen – ahogyan Szijártó István fogalmazott – a hitlevél és a koroná-zási eskü is a „rendek valós hatalmi pozíciójának kifejezőiként” értékelen-dők.712Az udvar mégis kevés időt hagyott annak tárgyalására a koronázás időpontjának közeli megállapításával. Az 1687-ig kiadott hitlevelek inkább nevezhetők választási feltételnek, mint az 17. század végétől kiadott vál-tozatok. I. Lipót hitleveléig 17 pontból álltak.713
1687-ben a Habsburg-dinasztia fiágon való örökösödésének elfogadásá-val I. Lipót változtatni akart a hitlevélen az új jogi helyzetnek megfelelően.
A választási kapituláció-formát felváltotta egy kevesebb pontból álló, már nem feltételnek, vagyis conditiónak nevezett szöveg. A korábbi diplomák-ban az uralkodóra vonatkozó „kikiáltották” igét kicserélték a „megkoro-názták” igére, amely az örökjogon való uralmat tükrözte, tehát nem utalt a szabad királyválasztásra.714Változás történt a szabadságok és kiváltságok megtartásánál, ugyanis hangsúlyozták mind az eskü, mind a hitlevél szö-vegében, hogy II. András 1222. évi 31. törvénycikke, az úgynevezett ellen-állási záradéka nem tartozik a megőrzendő törvények közé. Történt ez annak ellenére, hogy a korábbi uralkodók esküiben sem ezt a cikkelyt, sem II. András törvényeit név szerint nem említették meg, hanem csak a bécsi béke pontjait és II. Mátyás 1608. évi törvényeit nevesítették. I. Józseftől kezdve azonban ezek az említett törvények nem szerepeltek, hanem a ko-ronázandó trónörökös összefoglalóan a szabadságok, a kiváltságok és tör-vények megtartására tett esküt. Emellett az eskü és hitlevél szövegébe Lipót egy úgynevezett revíziós klauzulát is be akart illeszteni. Ezt a zára-dékot Königsegg birodalmi alkancellár javasolta beiktatni. Az örökösödési rendbe a spanyol ágat is bevonta az udvar, mivel a Pozsonyban tartózkodó spanyol követ sérelmezte, hogy az kimaradt a tervezetből. Lipót az ország-gyűlés elé terjesztette a módosítást, amely vonakodva, de elfogadta az öröklési rend kiterjesztését.715A hitlevél ötödik pontjaként így feltüntették az elfogadott öröklési rendet, amelyet a Habsburgok spanyol fiágára is ki-terjesztettek, tehát a rendek a szabad királyválasztást az osztrák és a spa-nyol ág kihalása után nyerik vissza. 1687-ben maga a hitlevélszöveg nem került az országgyűlés elé, mert a bécsi udvar félt, hogy az országgyűlés ezt az új tartalmat nem fogadta volna el, és ezért annak tárgyalása miatt a koronázás már kitűzött napját módosítani kellene. Lipót tehát úgy
alakí-712Szijártó: A diéta, 198.
713Szijártó: A diéta, 198–199.
714Fraknói: A Habsburg-ház trónöröklési, 55.
715Fraknói: A Habsburg-ház trónöröklési, 24–27.
716OSZKK Fol. Lat. 3342, f. 17r.
717Fraknói: A Habsburg-ház trónöröklési, 21, 33.
718Kalmár: Az 1708–1715. évi országgyűlés történetéhez, 41–43.
719Forgó: Az egyházi rend, 15–19. Szijártó: A diéta, 201–205.
720MNL OL A 1 1740/42, p. 3–4.
721Szijártó: A diéta, 205–206.
totta az egyeztetések további menetét, hogy a kiegészítést tartalmazó szö-veget a diétának ne legyen lehetősége a koronázásig megvitatni. Noha a rendi szándék, vagyis a hitlevél koronázás előtti kiadása megtörtént, annak tárgyalása és a rendi jóváhagyás így elmaradt. A december 7-i ülésen azon-ban megemlítették, hogy a koronázás előtt az idő rövidsége miatt a diplo-mát nem tudja kiadni az új uralkodó, ám a koronázás után megteszi.716 1688. január végén a megszerkesztett koronázási hitlevelet 1687. december 8-i dátummal írta alá József.717I. József hitlevelét azonban nem foglalták törvénybe, ugyanis 1705-ben átvette apjától az uralmat, majd 1708-ban ösz-szehívta a magyar országgyűlést, ám a törvények szentesítése előtt meg-halt. A józsefi diploma az országgyűlési aktákban maradt csak fenn.
1712 tavaszán III. Károly hitlevelének összeállításakor vita támadt a ren-dek között, hogy a két előd, I. Lipót 1657. évi, illetve I. József 1687. évi vál-tozata közül melyik alapján dolgozzák ki a szöveget. Mivel József fent már ismertetett hitlevelét az 1687. évi országgyűlés beleegyezése nélkül adták ki, és hangzott el az azon alapuló koronázási eskü is, a rendek 1712-ben ezt a jogsérelmet orvosolni akarták. De tudván, hogy a bécsi udvar nem térne vissza a lipóti változathoz, az országgyűlés a józsefi diploma mellett sza-vazott azzal a kitétellel, hogy az 1687. évi betoldást hagyják el belőle. 1712-ben sem állt azonban elegendő idő az országgyűlés rendelkezésére a hitle-vél kidolgozására és az uralkodóval való egyeztetésre, ezért a kitűzött ünnepség előtt már a rendeknek elküldött hitlevélszöveget, vagyis az 1687.
évi királyi diplomát, el kellett fogadniuk változtatás nélkül.718Károly jóin-dulatát mutatja azonban, hogy az 1715. évi III. törvénycikkben biztosította a rendeket, hogy nem fog visszaélni a közös értelmezési klauzulával.719
Mária Terézia III. Károly hitlevelét adta ki csekély változtatással, amely a nőági örökösödést erősítette meg. Az erről szóló törvénycikkelyek (1723. évi I–II. tc.) beillesztését a diplomába szükségesnek tartotta a no-vember 8-án összeült miniszteriális konferencia.720A tárgyalásokban fel-merült rendi igényeket Mária Terézia elutasította, és annak ellenére, hogy a tárgyalások június 19-én elkezdődtek, végleges válaszát a koronázást megelőző este küldte el a rendeknek, akik a koronázást nem akarták elha-lasztani emiatt, ezért ismét a bécsi udvar érdekérvényesítése volt erősebb.721