A beszédek fontos részét képezték az aktuális politikai eseményekre tör-ténő reflektálások. A vizsgált korszakban első sorban az örökösödés került az orációk középpontjába, hiszen mind a három koronázó-országgyűlés az örökösödési rend módosítása (örökjogon való uralkodás elfogadása, majd a nőágra való kiterjesztése) utáni első koronázás volt. A módosítások kö-vetkeztében az örökösök uralmuknak megkezdése nemcsak a Magyar Ki-rályságon belül volt jelentős esemény, hanem a Habsburgok számára az európai külpolitikájukban is kiemelkedő reprezentációs alkalma volt. A szónokok emellett többször említették az oszmán hódítást és a Rákóczi-szabadságharcot, illetve ezeknek ellentéteként a Habsburg-uralkodóknak akár a trónra lépésüket, akár a pozitív intézkedéseiket.
Az 1687-ben megnyitott országgyűlésen a politikai egyeztetéseken I. Lipót érdekeinek érvényesítéséhez előnyt jelentett az oszmánok vissza-szorítása a Magyar Királyság területének jelentős részéről. A Fol. Lat. 528 jelzetű aktagyűjteményben szerepel egy magyar nyelvű beszéd, amelyet noha a bevonuláskor elhangzott köszöntőbeszédként jelöltek meg, de tar-talma és magyar nyelve alapján inkább feltételezhető, hogy valójában a propozíció átadásakor Korompay Péter magyar udvari kancellár beszéde volt. Ebben szerepelt, hogy I. Lipót a töröktől és „némely pártos haza fiai-nak kezéből” visszaszerzett területet saját tartományaként kezelhetné, de
„atyai kegyelmessége” folytán megtartja a királyságot régi szabadságá-ban.355Az elfoglalt terület jogrendjének megváltoztatását Hugo Grotius 17.
századi jogtudós elméletére alapozta. Ő A háború és a béke jogárólcímű mű-vében fejtette ki, hogy a meghódított területen az uralkodó nem köteles az ottani törvényeket meghagyni, hanem újakat vezethet be. II. Ferdinánd 1627–1628-ban szintén erre hivatkozva Csehországban eltörölte az ottani
„alkotmányt”, majd új törvények szerint kormányozta az országot. I. Lipót, noha megemlítette ezt a jogát, a magyar tanácsosokat biztosította az au-gusztus 11-én Bécsben tartott tanácskozáson, hogy megtartja a királyság törvényeit, amelyet I. József koronázási esküjében meg fog erősíteni.356Az
„atyai kegyelmesség” ellenére I. Lipót a rendek egyik – talán legfontosabb – jogát, a szabad királyválasztást igyekezett eltörölni. Az 1687. áprilisi kon-ferencián többek között fia megkoronázásának jogi hátteréről is tárgyaltak, amelyen maga Lipót tette fel a kérdést, hogy Józsefet „választás útján vagy
357Csekey: A magyar trónöröklési jog, 113–127.
358Kovachich: Solennia, 133.
359OSZKK Quart. Lat. 377, f. 83r. A beszéd a naplóban latinul szerepel.
360OSZKK Fol. Lat. 3841, f. 124r–v.
361OSZKK Fol. Lat. 3841, f. 2v–3r.
a királyi jog és saját hatalom alapján” avassák-e fel. A tanácskozás ered-ménye a trónöröklési jog bevezetése volt a királyságban. Ennek a konfe-renciának az eredményét, mint királyi szándékot, kihagyva belőle az örök-jogon utódlást, augusztus elején terjesztették néhány magyar főúr elé.
Esterházy Pál nádor a Strattmann-nal való korábbi egyeztetése eredmé-nyeként tárta a tanácskozók elé, hogy Józsefet választott királyként koro-názzák meg, majd az utódainak örökjogon történő uralkodásának biztosí-tására hozzanak törvényt. Maga részéről azt javasolta, hogy József megválasztása és koronázása után alkossanak törvényt, miszerint hálából kötelezik magukat Lipót leszármazottai elsőszülött fiainak megválasztá-sára. A magyar főurak ennél a pontnál kifejtették, hogy készek megválasz-tani Lipót fiutódjait, amennyiben azok megtartják a törvényeket. Őszig el-húzódott az öröklés kérdésének tárgyalása, amelynek eredményével Lipót nem volt elégedett, ugyanis az tartalmában egy korábbi javaslattal egyezett meg. A királyi meghívólevélben azonban ezt a kérdést nem tüntette fel.357 Az örökösödés elismertetésének bizonytalanságát mutathatja, hogy Fenessy György egri püspök wolfsthali beszédében egyszerre megjelenik az örökjogon birtokolt Magyar Királyság és az I. Józsefnek a rendi választás következtében történő koronázása.358Korompay Péter magyar udvari kan-cellár a királyi előterjesztések átadásakor Józsefnek, mint törvényes örö-kösnek magyar királlyá koronázását nevezte meg az országgyűlés össze-hívásának okaként.359A diéta végén, a törvények szentesítésekor a várban Széchényi Pál veszprémi püspök az uralkodónak köszönetet mondott a ki-rályság gondjaira fordított időért, és az elsőszülött örökös királlyá koroná-zásáért, illetve, hogy az artikulusok szentesítésén a császári jelenlétét nem tagadta meg a háborúk forgatagában.360
I. Lipót a határnál elmondott beszédében megemlékezett a karok és ren-dek korábbi szerencsétlenségéről és nyomorúságáról, de kifejezte azok re-ményét is, hogy Buda és több erősség, illetve majdnem egész Szlavónia visszafoglalását a korábbi virágzás fogja követni.361
III. Károly uralkodása alatt szintén jelentős események történtek a ki-rályságban, többek között a Rákóczi-szabadságharcot követő béke szente-sítése, király- és királyné-koronázás, a nőági örökösödés elfogadása, vala-mint fontos kormányzati reformok is. Az első és legfontosabb politikai
esemény III. Károly királykoronázása volt 1712-ben, amely ceremónia elő-ször tükrözte az örökjogon történő trónutódlást, és ezt a szónokok nem mulasztották el hangsúlyozni. Ezt a ius haereditarius(örökjog) mellett több formával is kifejezték. Keresztély Ágost esztergomi érsek a suusbirtokos névmás, illetve a regnum suum Hungariaeszókapcsolattal is egyértelműen kifejezte.362Patachich Gábor kalocsai érsek új formát használt az előzőek mellett. 1741-ben Mária Terézia örökjogon való uralkodását nem az örökös király vagy az örökjogon való ország képével fejezte ki, hanem az alattva-lókra értelmezve: haereditariorum subditorum suorum (örökös alattvaló-inak).363Keresztély Ágost a klérus nevében elmondott orációjában Károly azzal a kívánsággal érkezett a királyságba, hogy Szent István királynak, az ország patrónusának koronájával megkoronázzák, és így a koronázó országgyűlés által békét és nyugalmat teremtsen a királyságában. Bereg vármegye követeinek naplójában olvasható változatban a „királyság” szó mellé odaillesztették a haereditariusjelzőt. Ezzel a kiegészítésével a mon-dat a politikai háttér összefoglalása is lehetne: „Quod velit coronari Sacra Corona Sancti Stephani regis et patroni Nostri et per hanc diaetam in hoc regno suo haereditario Hungariae perpetuam pacem et tranquillitatem afficere.” (mivel Szent István király, a patrónusunk Szent Koronájával akarja megkoronáztati magát, és örök békét és nyugalmat akar adni ezzel az országgyűléssel az örökjogon birtokolt Magyar Királyságában).364 Va-gyis az új ural kodó, aki már örökléssel foglalja el a trónt, békés és együtt-működési szándékkal érkezett, ennek jele a koronázási hagyományok megtartása, illetve az országgyűlés összehívása, amelyen nemcsak ma-gyar királlyá koronázása, hanem a hadi állapotot megszüntető béke be-cikkelyezése is megtörtént. Ezt a politikai szándékot sugallta Illésházy Miklós magyar udvari kancellár a propozíciók átadásakor elhangzott be-szédében is: I. Lipót és I. József magyar király halála után Károly érkezett átvenni az örökségét nemcsak a Német-római Birodalomban, hanem az 1687. évi törvénybe foglalt öröklés alapján a Magyar Királyságban is, ugyanakkor fontosnak tartotta a magyar országgyűlés összehívását, azon a személyes megjelenést és magyar királlyá koronázását. A propozícióit a béke előmozdítására nyújtja át, amelyhez a kancellár az országgyűlés együttműködését is kéri. A kancellár hangsúlyozta, hogy a királyi előter-jesztések közül III. Károly elsősorban azt szeretné, hogy a diéta az I.
Jó-362Forgó: Az egyházi rend, 13.
363OSZKK Fol. Lat. 607, p. 95–97.; Fol. Lat. 3910, f. 35v–36r; Fol. Lat. 608, f. 21r–22r. A beszéd magyar nyelvű fordítása: Katona: A kalocsai érseki, 170–171.
364OGYK 700.503, p. 50.
365Lányi naplója II. 2–4.; Kalmár: Az 1708–1715. évi országgyűlés történetéhez, 35.
366I. Lipót 1705-ben, I. József 1711-ben halt meg.
367A zsolozsma miatt volt közismert a completoriumban imádkozott canticum: Lk 2,29–32.
Nem egyedülálló eset, hogy ez a bibliai citátum a köszöntőbeszéd része, alapja. 1707-ben az ónodi gyűlésre érkező Rákóczi Ferencet Telekessy István egri püspök is ezzel a gon-dolattal köszöntötte. Ld. OSZKK Fol. Lat. 563, f. 2r. Kiadása: Az ónodi országgyűlés nap-lója, 524–525; Diarium conventus Onodiensis, 313. Jánossy István fordításában. Bártfai követek naplója az ónodi gyűlésről, 130–131., Bártfa város követeinek naplója, 320.
368Lányi naplója I. 413.
369Zsolt 45(44),7; Barcsay: Herrschaftsantritt im Ungarn, 110–111.
3702Mak 15,16.
zsef alatt elfogadott törvényeket ismerje el, és azokat a sérelmeket ne hoz-zák ismét elő.365
Paksy János, Pozsony városi konzulja belefoglalta beszédébe, hogy a ki-rályság a közelmúltban milyen gyászos eseményeket élt át: a két apostoli király elvesztését366és a lázadás okozta pusztulást. Ezután Károly érkezése fényként ragyog és örvendezteti meg az alattvalókat. Méltatásának kifeje-zésére szentírási részeket is idézett. Először Lukács evangéliumából Si-meon tanúságát („Most bocsátod el, Uram, szolgádat a te igéd szerint bé-kességben, mert látták szemeim az üdvösségedet”)367 kissé módosítva dicsérte III. Károlyt. Az elbocsátani igét ugyanis a megörvendeztet igére kicserélve kezdi: „Most, Uram, megörvendezteted szolgáidat, mivel sze-meink látták üdvösségedet”, és ennek mintájára készít felsorolást: „mivel meglátták szemeink a nagy császárok és apostoli királyok sarját, aki felér ősatyáihoz, mivel látták szemeink minden vezetők legelőnyösebb esz-ményképét, mivel látták a tisztelendő fejet, amelyen a magyar apostoli ki-rályság diadémja szerencsésen fog nyugodni.”368Majd a pozsonyi jegyző az ószövetségi Salamon királlyal párhuzamba állítva és a Zsoltárok Köny-véből vett idézettel – „virga directionis, virga regni Tui” (kormánypálcád az igazság pálcája)369– érzékeltette, hogy Károly magyar királlyá koroná-zása igazságos uralkodásának kezdete. A városi tisztviselő beszédében mindezek mellett megjelent a koronázási szertartásból a magyar királyi jel-vények átadásának képe is. A korona fejre helyezésének első említése a fentebb már idézett felsorolás része volt, majd feltűnt a vágyott királyko-ronázás többi elemével együtt: a karddal és a jogarral. A szónok kívánta, hogy az értékes drágakövekből álló koronát az Isten helyezze Károly fejére, amellyel dicsősége legyen nemcsak a földi, de az égi hazában is. A szent kardot, Isten ajándékát, pedig az ellenség legyőzésére vegye, idézte a Mak-kabeusok második könyvét.370Ebben az esetben igen érdekes ez az utalás a Szent István kardjának tartott koronázási kardra, ugyanis mind a Magyar
371Vö. MNL OL A 95; Acta et observata, 203.; Pontificale Romanum, 141.
372Lányi naplója I. 412–413., II. 1–2.
3731Mak 1,9. Az ószövetségi résszel ellentétben nem Nagy Sándor osztotta fel a birodalmát, hanem felbomlott az utódlásért folytatott harcban, mivel Nagy Sándornak nem volt al-kalmas utódja, aki a meghódított területeket egy kézben tudta volna tartani. Ld. Németh–
Hegyi: Görög-római történelem, 277–282.
Kancelláriai levéltárban őrzött rendtartásban, mind a pásztói apát követé-nek, P. Engelbertnek naplójában olvasható a koronázási ordóban a kard-átadáshoz tartozó imaszövegben ez az ószövetségi rész, noha a Pontificale Romanumszertartáskönyvben nem ez szerepel.371A jogar átadásánál elő-térbe kerül az öröklés is: Károly a Magyar Királyság jogarát vegye át, ame-lyet dicsőséges ősei hagytak rá. A konzul a beszédet a Habsburg-uralkodó és a Magyar Királyság különleges összekapcsolódásának allegóriájával zárja: a kétfejű sas egyesül a kettős kereszttel.372
1722-ben Erdődy Gábor egri püspök wolfsthali beszédének elején felso-rolta III. Károly korábbi pozsonyi bevonulásait. 1712. évi bevonulásával kapcsolatban megemlítette az örökjogon való örökösödést, amely által Ká-roly magyar király lett, koronázásával a királyságnak vigaszt adott, és ki-vezette a gyászból. Ezzel a hallgatóság emlékezetébe idézte Rákóczi moz-galmát, annak vészterhes korszakát, és ezzel szembe állította a király uralmának kezdetét. 1714-ben feleségének, Erzsébet Krisztinának a Szent Koronával való királyné-koronázására érkezett, 1722-ben atyai gondosko-dással pedig a királyságainak és az örökös tartományainak egységével alattvalóinak javát és nyugalmát szeretné megerősíteni. A szónok nem ne-vezte meg pontosan, de sejthető, hogy a Pragmatica Sanctióra gondolt. Ez nyugalmat és békét fog hozni a királyságnak, amelyet alátámasztott Nagy Sándor és III. Károly összehasonlításával. Megelőlegezve az eredményt, kijelentette, hogy utóbbit erényei alapján még méltóbbnak ítéli a nagy mel-léknévre, mint az előbbit. A két uralkodót szembe is állította, ami Károly alattvalóiról való atyai gondoskodásának hangsúlyozására szolgált, ugya-nis míg Nagy Sándor fiú utód híján felosztotta birodalmát, addig Károly az alattvalóinak üdvére, nyugalmára és az egység érdekében kiterjeszti az örökösödést a női ágra. Megjegyzendő, hogy a Makkabeusok első könyvé-ben, ahonnan Nagy Sándor képét idézte, a felosztott birodalom vezetői
„rengeteg bajt hoztak a földre.”373A következő, második ószövetségi idé-zettel Károly uralmát, mint a béke korszakát mutatta be a püspök. A Kirá-lyok első könyvéből származó citátum egyes szavait, kifejezéseit kicserélte, hasonlóan Pozsony város jegyzőjének a már említett 1712. évi beszédéhez.
A szónok először elmondta az ószövetségi idézetet, majd Károly uralmára
374III Rg 4,25.
3751Kir 5,5.
376OSZKK Fol. Lat. 562, f. 45r.
377Fügefa: Magyar Katolikus Lexikon III. 850.
378Lk 1,36: „Íme, Erzsébet, a te rokonod is fiat fogant”.
379Szijártó: A diéta, 227.
vonatkoztatta: „HabitasseIudam et Israel absque timore ullounumquemque sub vitesua et sub ficusua a Dan usque Bersabee cunctis diebusSalomonis.”374 (Úgyhogy Júda és Izrael minden félelem nélkül lakozott, mindenki a maga szőlőtője és fügefája alatt, Dántól Beersebáig, Salamon valamennyi napja alatt.375)
„Vivimusnunc sane absque timore ullopopulis cunctis et vel maxime Hun-gariae fatalis interregni, accessoriorum exinde malorum sub perpetua Austriaci augusti sanguinis protectione, vivemusque Deo incrementum, uti firmiter credimus, dante, ab oriente usque ad occasum cunctis diebus Maiestatis Vestrae Sacratissimae et augusti sanguinis Austriaci utriusque sexus primogeniturae.”376(Élünk most az egész nép leginkább a Magyaror-szágra vészt hozó interregnumtól való félelem nélkül, az osztrák császári vér örök védelme alatt, és élünk Istentől kapott növekedésben, miként azt erősen hisszük, kelettől egészen nyugatig felségtek és az osztrák császári vér mindkét nemből származó elsőszülöttjének napjaiban.) Magának az ószövetségi idézetnek az elhangzása, és az annak a mintájára szerkesztett mondat, illetve néhány kifejezés átvétele tekintélyt és hitelt adott a tarta-lomnak. Az egész Izraelt jelentő „Dántól Beersebáig” kifejezésből lett a „ke-lettől egészen nyugatig” szófordulat, ugyanakkor a biztonságot és a jólétet jelképező szőlő és füge képe377párhuzamba kerül az osztrák-háztól szár-mazó örök védelemmel. Ahogyan Salamon uralkodását a béke jellemezte, úgy őrzi meg Károly és a mindkét nemre érvényes primogenitúra szerinti örökösei is a békét a királyságban. Az orátor megnevezte a vészt hozó in-terregnumtól való félelmet, amelytől – bár ezt már nem fejtette ki – a Prag-matica Sanctioelfogadásával már nem kell tartani. A fiú örökös születésének kis esélye ellenére a beszéd végén Lukács evangéliumából vett idézettel kí-vánta a fiú örököst bejelentő hírt: „Ecce Elisabeth cognata Tua concepit filium!”378
1728-ban az országgyűlés egyik fő tárgyalási témája az adózás volt.
III. Károly 1727-ben a Magyar Királyi Helytartótanács beleegyezésével, de a diéta kihagyásával emelt az éves adó összegén, majd az összegyűlt or-szággyűléstől újabb adóemelés megszavazását kérte. Az alsótábla ezt nem támogatta, és kifogásolta az 1727-es emelést is.379Az adómegajánlás
ugya-nis az 1504. évi 1. törvénycikk értelmében az országgyűlés joga volt. Ezt a jogtalanságot Krizsán János pozsonyi jegyző megemlítette beszédében.380 Központi gondolata a törvények szerinti kormányozás, kezdőmondata pedig egy, a 17. században Franciscus Accursiusnak, egy 13. századi olasz jogtudósnak tulajdonított kommentárból vett idézet volt, amely a törvé-nyeket és a hadsereget az állam két karjának nevezte.381A szónok magya-rázatot is adott a képhez: a törvények az igazságot, a hadsereg a békét biz-tosította, ám hangsúlyozta, hogy egymás kölcsönös segítsége nélkül nem maradhat fenn egyik sem. A jegyző bemutatta, hogy Károly szívén viseli az igazságot, a békét és a törvények rendjét, melyeknek értelmében az adó-zás megtárgyalására országgyűlést hívott össze, és a diétára szóló meghí-vót küldött szét.382Előbbi említése finom utalásként is tekinthető az említett diéta nélküli adóemelésre. Emellett a királyi meghívóban is feltüntetett ösz-szeírás elrendelését is érthetjük alatta, amely a földre kivetett adóval a ne-mesi adómentesség megszűnését jelentette. A befejezésben Krizsán János összegezte, hogy a királyság Istentől a vágyott boldogságot megkapta, a város polgárai és lakosai pedig oltalmába ajánlják magukat mély hálával.
Isten nevét nem említette, hanem a Példabeszédek könyvéből383vett idézet-tel utalt rá, amellyel visszacsatolt a beszéd elején elhangzott törvényekkel való uralkodáshoz. Az idézett mondat elhangzott a királykoronázás egyházi részének elején, a „Cum hodie per manus nostras” kezdetű könyörgésben.384 A citátum kiválasztásában ez nem játszhatott közre, mert valószínűleg Kri-zsán nem vett részt 1712-ben a koronázás egyházi szertartásán, mivel akkor még nem volt városi jegyző, és neve sem tűnt fel az országgyűlési, illetve a koronázási szertartással kapcsolatos dokumentumokon.
1741-ben Esterházy Imre esztergomi érsek Mária Terézia öröklésének legitimitását hangsúlyozta. Ezzel is kifejezve, hogy a Magyar Királyság elfogadja a Pragmatica Sanctiót. Eszerint a királynő először vonul be or-szágába (suum regnum Hungariae), hogy az „apostoli koronával” megkoro-názzák. Az örökös jogon uralkodásra tett utalásnak tarthatjuk a birtokos névmás betoldását. Magyar nyelven is olvasható ez a fordulat Batthyány
380Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött országgyűlési naplókban csupán Krizsán János pozsonyi jegyző beszéde maradt fenn.
381Hermann Conring említi Accursiustól vett idézetként. Ld. Conringii de praecipuis negotiis, p. 60. Iustinianus Institutio-jához írt kommentárnak tulajdonított mondatot el-lenőriztem az OSZK Inc. 37 és Ant. 297 jelzetű két kiadásban, de nem találtam meg ben-nük.
382OSZKK Fol. Lat. 575, Vol. I. f. 9v–10r.
383Péld 8,15: „Általam kormányoznak az uralkodók és tesznek igazságot a törvényhozók”.
384Pontificale Romanum, 136.
385OSZKK Fol. Lat. 4045, f. 8v–9r; Fol. Lat. 3910, f. 39v–40r; Fol. Lat. 608, f. 27v.
386OGYK 700.503, p. 50.; Lányi naplója II, 2.
387OSZKK Fol. Lat. 607, p. 104–105. Citátum: Ps 20,10.
388OSZKK Fol. Lat. 607; Fol. Lat. 608; Fol. Lat. 612; Fol. Lat. 3910; Quart. Lat. 401; gyűjte-ményben: Kovachich: Solennia, 206., Kolinovics: Nova Ungariae periodus, p. 165.
389OSZKK Fol. Lat. 4045, f. 8v.
390MNL OL P 108, Rep 98 Fasc B f. 94v, 95v.
391OSZKK Fol. Lat. 596, f. 180r–v; M. Varga: Maria Theresia, 13.
Lajos magyar udvari kancellár beszédében: Károly halálát követően Mária Terézia „Magyar országi birodalmát is kegyelmessen kezéhez vévén” or-szággyűlést hív össze.385Az örökjogon való uralkodás kifejezése mellett a királyi szándék a koronázási ceremónia megtartására már a III. Károlyt kö-szöntő beszédben is feltűnt.386Az érsek a Habsburg-dinasztia örökjogon való uralkodását több módon is megjelenítette: a Magyar Királysághoz il-lesztett birtokos névmás mellett megemlítette az osztrák császári szárma-zást, amelyhez a Magyar Királyság esküvel kötődik, majd Mária Teréziá-nak utódokban gazdag életet kívánt, és azt, hogy a magyarokat örökké kormányozza, illetve hogy a magyarok örökké hűséges alattvalói legyenek.
Az esztergomi érsek utalt a Pragmatica Sanctióra, mint hazai törvényre, amelynek következményeként Mária Teréziát, aki nemére nézve úrnő, ki-rályként és urukként tisztelik. Trummer János pozsonyi jegyző még I. Fer-dinándot is megemlítette, aki az Ausztriai-házat a Magyar Királysághoz boldog házassággal kötötte, és a fiág kihalása után a Habsburgok erényeit Mária Terézia örökölte az őseitől, és örökíti tovább utódaiban. Ezzel a nőági örökösödés elismerését erősítette. A pozsonyi jegyző beszédét a Zsoltárok könyvéből vett idézettel zárta, amellyel Isten áldását kérte a királynőre és örököseire.387Ezt a források többsége eredeti formában közölte: „Domine salvum fac regem Nostrum”.388De egy aktagyűjteményben a jelzők nemét nem a rex hímnemű főnévvel egyeztették, hanem Mária Teréziával, és ebben a formában közölte az idézetet: „Domine salvam fac regem Nostram”.389Ez nem egyedülálló eset, a koronázási szentmisében Mária Terézia esküszövegében is ez a megoldás olvasható: „Ego […] coronanda rex” vagy az egyik könyörgés szövegében: „Benedic Domine hanc regem
Az esztergomi érsek utalt a Pragmatica Sanctióra, mint hazai törvényre, amelynek következményeként Mária Teréziát, aki nemére nézve úrnő, ki-rályként és urukként tisztelik. Trummer János pozsonyi jegyző még I. Fer-dinándot is megemlítette, aki az Ausztriai-házat a Magyar Királysághoz boldog házassággal kötötte, és a fiág kihalása után a Habsburgok erényeit Mária Terézia örökölte az őseitől, és örökíti tovább utódaiban. Ezzel a nőági örökösödés elismerését erősítette. A pozsonyi jegyző beszédét a Zsoltárok könyvéből vett idézettel zárta, amellyel Isten áldását kérte a királynőre és örököseire.387Ezt a források többsége eredeti formában közölte: „Domine salvum fac regem Nostrum”.388De egy aktagyűjteményben a jelzők nemét nem a rex hímnemű főnévvel egyeztették, hanem Mária Teréziával, és ebben a formában közölte az idézetet: „Domine salvam fac regem Nostram”.389Ez nem egyedülálló eset, a koronázási szentmisében Mária Terézia esküszövegében is ez a megoldás olvasható: „Ego […] coronanda rex” vagy az egyik könyörgés szövegében: „Benedic Domine hanc regem