Az országgyűlés hivatalos megnyitását a királyi előterjesztések átadása je-lentette. A diétára azonban a meghívottak és a követek korábban megér-keztek, és megkezdték a munkát. Az első ülésnapon délelőtt a táblák elnö-kei magyarul üdvözölték a megjelenteket: a felsőtáblát a nádor, az alsótáblát pedig a személynök, illetve akadályoztatása esetén az alnádor.
Így 1708-ban Skarbala András alnádor látta el ezt a feladatot a kurucokhoz átállt Klobusiczky Ferenc személynök helyett;2831712. április 20-án az al-sótáblát Horváth-Simonchich János személynök köszöntötte. Őt helyesítve elnökölt az alsótáblán 1722-ben Nagy István alnádor, akit III. Károly bízott meg Horváth-Simonchich személynök idős kora miatt.284Ezt követően a táblák köszöntötték az elnöküket, majd küldöttséget állítottak fel a másik tábla üdvözlésére. A kölcsönös köszöntéseket követően vegyes ülésen fel-olvasták az uralkodó bevonulásának direktóriumát, és kijelölték a fogadó küldöttséget. Az ülés után a Szentlélekről szóló votív misén vettek részt.
1722. június 27-én az első ülésnapot a Szent Márton-templomban a Veni Sancte Spiritus devotióval, vagyis a Szentlélek hívásával kezdték.Egy nappal korábban a nádornál tartott konferencián merült fel, hogy melyik napon legyen a Szentlélekről szóló votív mise: június 27-én, Szent László király vagy 29-én, Szent Péter és Pál apostol ünnepén. A konferencia Szent László ünnepét választotta, aki nemcsak szent királya, hanem patrónusa is volt a
282WD 1765. március 23. p. 9–10.; OGYK 700.456, p. 228–229.
283Kalmár: Az 1708–1715. évi országgyűlés történetéhez, 10.
284OSZKK Fol. Lat. 562, f. 4v; Szijártó: A diéta, 158.; MNL OL A 35, 1722. június, nr. 28, f.
1r–v.
királyságnak.285 1728-ban az országgyűlés feladatainak elvégzéséhez a Szentlélek segítségét kérő liturgiával kapcsolatban ellentmondást találni az egyik anonim napló leírásában, amelyben az első ülésnap leírása azzal kezdődött, hogy a „szokásban lévő” Szentlélek-hívása nélkül tartották az ülést. Az események ismertetésének zárásakor azonban a kölcsönös üd-vözlések és a királyi biztosok fogadásának tárgyalása utáni programként jegyezte fel a templomban tartott ünnepélyes Szentlélekről mondott votív misét.286
1751-ből ismert, hogy a templomba menet nem figyeltek a rangsor-rendre, „vegyesen” vonultak.2871764-ből fennmaradt a vonulás rendje: a prímás jobb oldalon, a nádor a bal oldalon vonult, majd a főnemesek, a mágnások, a személynök a Királyi Táblával, és a nemesek vegyesen.288
Az országgyűlés bezárása, a törvénycikkek szentesítése a királyi vár-ban, és kihirdetése vegyes ülésen, a Zöld Házban történt. A nádor és az esztergomi érsek is aláírta és lepecsételte a dekrétumot, majd a királyi várba vonult az országgyűlés. Ott a magyar udvari kancellár magyar nyelven beszédet mondott, és átnyújtotta a törvénycikkeket. Az uralkodó megköszönte és szentesítette azt, majd visszaadta az esztergomi érseknek, aki az országgyűlés nevében latinul mondott köszönetet. A karok és rendek kézcsókra járulhattak, és ezzel a diéta bezárásra került. Feltűnő, hogy az országgyűlés záró ceremóniájának menete bizonyos mértékig párhuzamba állítható a királyi előterjesztések átadásának rendjével, amely alapján ki-alakították a teremben való elhelyezkedést is. 1741-ben a gyász miatt nem-csak a propozíciók átadásakor, hanem a törvények szentesítésekor is fekete posztóval borították Mária Terézia trónját.289
A szentesítés után a rendek elbúcsúztak a nádortól, a prímástól, a sze-mélynöktől, illetve a két tábla kisszámú deputációval egymástól is, majd az utolsó ülés is feloszlott.290A követi naplók nagy része befejezetlen ma-radt, amelyek tehát nem tartalmazták az utolsó ülésnapot és az artikulu-sok szentesítését. Azok a feljegyzések, amelyek erről a ceremóniáról szól-nak, szűkszavúan teszik. Beszédek is alig maradtak fenn, általában a fő gondolatait ismertette a naplóíró. Néhány esetben feljegyezték a küldött-ség tagjait is. Az 1708-ban megkezdett országgyűlést pedig nem zárta
ün-285MNL OL N 51, Lad. M. Fasc. Q. 1.cs. f. 15v.
286OGYK 700.484, p. 1–2.; Szijártó: A diéta, 61.
287OSZKK Fol. Lat. 632, f. 3r–4r; Fol. Lat. 617, f. 1r–v, Fol. Lat. 616, f. 7r–v, Fol. Lat. 613, f. 1v.
288OSZKK Fol. Lat. 604, f. 7r.
289OSZKK Fol. Lat. 3910, f. 206r–v.
290Szijártó: A diéta, 98.
nepélyes törvényszentesítés, mivel az uralkodó azt megelőzően elhunyt.
A forráshiány miatt ennek a ceremóniának a politikai kommunikációjáról kevés tudható meg.
1688-ban a pozsonyi várban az artikulusok szentesítésénél Széchényi Pál veszprémi püspök mondott köszönetet az uralkodónak. Ekkor az eszter-gomi érsek feladatát láthatta el annak betegsége miatt, ahogyan a propo-zíciók átnyújtását megelőző votív misét is ő celebrálta. Ezután mindenki kézcsókra járult, először a császárhoz, majd a császárnéhoz, azután az újon-nan megkoronázott Józsefhez.291A betegeskedő esztergomi érsek feladatát 1741. október 29-én Erdődy Gábor egri püspök látta el. Mária Terézia a kancellár által összeírt törvénycikkelyeket szentesítette, majd átadta a ná-dornak, aki kezet is csókolt neki. Köszönetet a betegsége miatt jelen nem lévő esztergomi érsek helyett Erdődy Gábor egri püspök mondott a király-nőnek.292A ceremónia végén a jelenlévők kézcsókra járulhattak.2931751. au-gusztus 27-én Fekete György személynök gyengélkedett, ezért a Királyi Tábla nevében Galgóczy János esztergomi kanonok vett búcsút a karoktól, majd szintén az ő vezetésével egy küldöttség ment a személynökhöz kö-szönetet mondani minden fáradozásáért.294
Két alkalommal királyi biztosok adták át a szentesített törvényeket az országgyűlésnek. Ekkor, a propozíciók átadásához hasonlóan, nem a kirá-lyi várban volt a ceremónia, hanem a Zöld Házban. 1715. június 15-én a felsőtábláról négy, az alsótábláról nyolc személyt jelöltek ki, hogy a királyi biztosokat a szállásukról a Zöld Házig kísérjék. A tanácsteremben az esz-tergomi érsek latin nyelvű beszédére a királyi biztos válaszolt, bemutatva a szentesített dekrétumot, amelyet az érsek megköszönt.2951729. november 21-én az országgyűlés elbúcsúzott a királyi biztosoktól, és aznap felolvas-ták a törvénycikkelyeket is. De a személynök csak másnap, 22-én búcsúzott el az alsótáblától az országház kapujára illesztett írással, amelyben felszó-lította a rendeket, hogy a vallásügyben hozott törvényt ne támadják, aho-gyan egy nappal korábban az esztergomi érsek szólalt fel ez ellen.296
1765. március 21-én délelőtt tizenegy órakor elegyes ülésre mentek a fő-rendek házába. A nádor bemutatta a Bécsben, március 19-én kelt királyi
291OSZKK Fol. Lat. 3841, f. 124r–v.
292OSZKK Fol. Lat. 102/2, f. 277v–278r; Fol. Lat. 596, f. 268v–269v; Fol. Lat. 3910, f. 206r–
209r; ÖStA HHStA OMeA ZA-Prot 18, f. 383v–384r.
293ÖStA HHStA OMeA ZA-Prot 18, f. 384r.
294OSZKK Fol. Lat. 632, f. 153r–175v; Szijártó: A diéta, 99.
295OSZKK Fol. Lat. 565, Vol. II. f. 89v.
296Szijártó: A diéta, 98.
rendeletet, és a szentesített törvénycikkeket, amelyeket a nádori ítélőmester felolvasott. Kihirdette, hogy a mindenható Isten kegyelméből az ország-gyűlési feladatokat elvégezték, köszönetet mondott az együttműködésért, amellyel a haza hasznát előre mozdították.297
Az 1741-ből, 1751-ből és 1764-ből fennmaradt forrás megőrizte a köszön-tésekre kijelölt küldöttség névsorát, amelynek összeállítója – az 1741. évi napló szerint – a Királyi Tábla volt. Hasonlóan a király fogadására kijelölt küldöttségekhez, ezekben a delegációkban is külön képviselték magukat az alsótáblán helyet foglaló csoportok. A küldöttségben az egyes csoportok aránya nem változott olyan mértékben, mint a korábbi évtizedekben az uralkodók fogadására rendelt követségek esetében. Ennek oka lehet, hogy a táblák kölcsönös üdvözlése nem jelentett olyan ünnepélyes és kiemelkedő reprezentációs alkalmat, mint a király bevonulása. Az összehasonlítást aka-dályozza, hogy 1751-ben és 1764-ben már nem is volt alkalma az ország-gyűlésnek deputációt kiállítani a wolfsthali üdvözléshez, annak eltörlése miatt. A küldöttségek összetételében megjelenő rendi reprezentációt 1751 esetében a nádorválasztásra érkező királyi biztosok fogadásával lehet ösz-szevetni. A fennmaradt források alapján 1741-ben és 1751-ben a királyi biz-tosok üdvözlésére kijelölt két követségben298 nem képviselték magukat mindkét alkalommal a vármegyei kerületek, a távollévők követei, illetve a szabad királyi városok követei. A felsőtáblát üdvözlő deputációnak fontos jellemzője lehetett, hogy valóban az egész alsótáblát képviselte, nem ma-radhatott ki belőle egy politikai csoport sem. 1741 előtti névjegyzéket nem találtam, ezért nem állapítható meg, hogy ez a század elejére is igaz-e, és esetleg párhuzamosan alakult-e az összetétele a királyfogadására kijelölt küldöttségekével,299amelyekben 1722-től kezdve minden csoport képvi-selve volt.
297OSZKK Fol. Lat. 604, f. 482v–484r; WD 1765. április 3. [p. 9.].
298Ld. 6–7. táblázat.
299Ld. 1. táblázat.
8. táblázat: Az első ülésnapon a felsőtáblát köszöntő alsótáblai küldöttség megoszlása
9. táblázat: A felsőtáblát köszöntő alsótáblai küldöttség vármegyei és városi követei
1741 1751 1764
Királyi Tábla 2 2 2
Klérus 1 1 1
Vármegyék 4 4 4
Szabad királyi városok 2 3 2
Horvátország 1 1 1
Távollévők 2 2 2
Összesen 12 13 12
1741 1751 1764
Dunán inneni vármegyék Pozsony 3 1 1 1
Dunántúli vármegyék
Sopron 2 1 1
Veszprém 1 1
Tiszán inneni vármegyék
Zemplén 1 1
Abaúj 2 1 1
Tiszántúli vármegyék
Bihar 2 1 1
Csongrád 1 1
Szabad királyi városok
Nagyszombat 1 1
Kassa 2 1 1
Buda 2 1 1
Sopron 1 1
Körmöcbánya 1 1