Ahogyan az országgyűlés összehívása királyi jog, úgy a diétai tárgyaláso-kat meghatározó kezdeményezési jog is az uralkodóé volt.182A királyi té-majavaslatok, a propozíciók átadása jelentette az országgyűlés hivatalos megnyitását. A rendek pedig a sérelmi iratokban foglalták össze a szá-mukra fontos, megvitatandó ügyeket. A propozíciót meghatározott cere-mónia szerint adták át, amelyre általában a bevonulást követő pár napon belül sor került, amennyiben azt ünnepnap nem akadályozta.183III. Károly 1712. május 20-án, Mária Terézia pedig 1741. június 21-én, a bevonulásuk utáni napon nyújtották át az előterjesztéseiket a diétának, pár nappal a ko-ronázási szertartás előtt. A 17. században az örökséget átvevő Habsburg uralkodókat uralmuk megkezdése előtt már magyar királlyá koronázták, ezáltal az örökségük átvételekor, az első országgyűlésük összehívásakor és az ezen történő királyi előterjesztések átadásakor már magyar királyok voltak. III. Károly és Mária Terézia azonban még a koronázási szertartás előtt éltek mindkét királyi joggal: egybehívták a diétát és átadták propozí-ciójukat a rendeknek.184Ez szintén az 1687. évi II. törvénycikkelyben rög-zített örökjogon való uralkodás egyik megnyilvánulása.
Ahogyan a bevonulás ceremóniája nem volt azonos az uralkodó szemé-lyes megjelenésekor, illetve a királyi biztosok érkezésekor, úgy ennek meg-felelően a propozíciók átadásának rendtartása is eltért. A Szentlélekről mondott votív misét az első esetben a várkápolnában mondták, míg a biz-tosok részvételénél a Szent Márton-templomban.1851722. július 8-i
szent-180Matsche: Die Kunst im Dienst, 72.: A XIX. fejezet címe: De Principis constantia et animi fortitudine.
181Matsche: Die Kunst im Dienst, 72–73.
182Bérenger–Kecskeméti: Országgyűlés, 29–30.; Szijártó: A diéta, 65–66.
183OSZKK Fol. Lat. 562, f. 4r.
184Szijártó: A diéta, 52.
185OGYK 700.499-I, p. 7., Szijártó: A diéta, 58–59.
miséről több információ is fennmaradt: a nyitrai és az egri püspök asszisz-tált a misén, amelynek elején az esztergomi érsek a Veni Sancte Spiritus sequentiát intonálta, majd a császári zenészek trombitákkal és dobokkal csatlakoztak. Csáky Imre kalocsai érsek a Deus, qui corda fidelium könyörgést mondta, két udvari káplán, akik a misén diakónusként és subdia kó -nusként vettek részt, énekelte a Szentlélekről mondott mise Emitte Spiritum tuum et creabunturkezdetű Alleluia versusát (a 103. zsoltár 3. versét).186 Ennek a votív misének a hallgatását a Német Aranybulla már korábban elő-írta a római királyválasztó gyűlésnek, hogy annak ereje fénnyel töltse el az értelmüket, és megvilágítsa a szívüket a megfelelő uralkodó megválasztásá-hoz. A német birodalmi gyűlés megnyitását is a Szentlélekről mondott votív misével kezdték már II. Miksa uralkodásától kezdve. A Szentlélekhez imád-kozás visszavezet a középkorba, ugyanis a tisztelete sokféle területen meg-mutatkozott, példának okáért kórházakat, templomokat, társulatokat nevez-tek el róla. A Szentlélek tiszteletének liturgikus kifejeződése a Veni creator spiritushimnusz és a Veni Sancte Spiritussequentia, valamint a szentmisén belül is több helyen a Szentlélekhez szóló imák,187ahogyan a 18. századi pro-pozíció átadásáról fennmaradt 1722. évi forrásban is szerepeltek.
Feltűnő különbség, hogy az uralkodó személyes megjelenésekor a ren-dek mentek a várba, ott zajlott a trónszékkel ékesített lovagteremben a ceremónia, míg a királyi biztosok a Zöld Házban adták át a királyi előterjesztéseket. Először a kancellár magyarul mondott beszédet az ország -gyűlésnek, majd a király vagy az első királyi biztos latinul szólt, és átnyúj-totta az előterjesztéseket az esztergomi érseknek, aki szintén latinul mondott köszönetet a diéta nevében. A ceremóniát a hódolatot kifejező kézcsók zárta, amelyre azok járulhattak, akiknek nem volt erre lehetőségük az előző napon, az uralkodó bevonulásakor. A várból ezután a karok és rendek visszatértek a felsőtábla épületébe, ahol felolvasták a propozíciókat.
A királyi biztosok közreműködésével folyt ceremónián természetesen sem az uralkodói hatalmat megjelenítő kivont kard, sem a hódolatot kifejező kézcsók nem kapott helyet.188
A királyi biztosok rangsorrendbeli helyét még az úgynevezett viszontlá-togatás (revisita) is megmutatta. Az esztergomi érseknél, a nádornál, az or-szágbírónál és a horvát bánnál tettek látogatást. A prímás és a nádor a biz-tosokat a ház felső lépcsőjén fogadta, míg az országbírónak és a horvát
186ÖStA HHStA OMeA ÄZA Kt. 30-14, f. 18r–v.
187Dotzauer: Anrufung und Messe I, 11–29.
188OGYK 700.499-I, p. 7., Szijártó: A diéta, 58–59.
bánnak a kocsinál kellett köszöntenie a királyi biztosokat, illetve távozáskor addig kísérni őket.189Az ennek alkalmával megjelenített rangsorrend már 1708-ban gondot okozott, amikor a rendtartás szerint a nádornak a hintóig kellett volna kísérnie a két biztost, míg a biztosok csak a lépcsőig kísérték a nádort. Ezt kifogásolták a rendek, és kérték az uralkodót, hogy mindkét fél ugyanaddig kísérje egymást, amellyel a tekintélyük „egyenlőségét” akarták kifejezni.190I. József válaszában engedett a kérésnek, és úgy tűnik, hogy még 1728-ban is eszerint alakították Bécsben a királyi biztosok revisitáját.191
A Szentlélekről szóló votív mise celebrálása az esztergomi érsek feladata volt, de bizonyos esetekben eltért ettől a gyakorlat. 1687-ben Széchényi György érsek, 1741-ben pedig Esterházy Imre érsek gyengesége, 1751-ben az érseki szék üresedése miatt más főpapnak jutott ez a megtiszteltetés.
1741-ben az esztergomi érsek első suffraganeus püspöke, Erdődy Gábor egri püspök celebrálta a szentmisét.1921751-ben a tervezetben Csáky Miklós kalocsai érsek volt kijelölve a feladatra, de egy anonim napló beszámoló-jában az egri püspök szerepelt celebránsként.193Erdődy Gábor az egy nap-pal korábbi bevonuláson is ellátta Esterházy Imre feladatait, míg 1751-ben a határnál Csáky Miklós kalocsai érsek köszönthette Mária Teréziát. 1687-ben a bevonuláson Széchényi György esztergomi érsek el tudta látni fe-ladatait, a királyi előterjesztés átadását megelőző votív misét azonban egészségi állapota miatt unokafivére, Széchényi Pál veszprémi püspök celeb rálta.194Míg a kalocsai érsek 1741. évi kifogásolásáról maradt fenn be-számoló, 1687-ből nem találtam hasonló vitáról nyomot.
Az esztergomi érseknek még egy feladata volt ezen a ceremónián. Ő vette át az uralkodótól a propozíciókat, majd a karok és rendek nevében köszönetet mondott. Azon feltüntetett alkalmak közül, amikor az esztergomi érsek nem tudta ellátni feladatait, 1687 annyiban is eltér, hogy Szé -chényi György érsek, ebbéli feladatait is ellátva átvette az iratot, és beszédet is mondott.1951751-ben pedig Csáky Miklós kalocsai érsek vette azt át. Az 1751. évi rendtartás megadja az erre a feladatra jogosult méltóságviselőket,
189OSZKK Fol. Lat. 573, f. 3v.
190Erdődy Sándor naplója, 389–390.
191OSZKK Fol. Lat. 575/I, f. 3v–4r.
1921741-ben az országgyűlés első ülésnapján lévő votív szentmisét is Erdődy Gábor egri püspök celebrálta. OSZKK Fol. Lat. 102/2, f. 261r; OSZKK Fol. Lat. 596, f. 170r–171r; Fol.
Lat. 3910, f. 3r–4v; Salamon kisebb dolgozatai, 80–81.
193ÖStA HHStA OMeA ÄZA Kt. 48-5, f. 63r; OGYK 700.470, p. 12.
194OSZKK Fol. Lat. 102/2, f. 87v.
195OGYK 700.527, p. 4. Az esztergomi érseknek mint királyi főkancellárnak.
és azoknak a sorrendjét. E szerint mind az esztergomi érseki szék, mind a nádori méltóság betöltetlensége esetén a kalocsai érsek következik.196
A királyi előterjesztések esetében az esztergomi érsek a ceremoniális fe-ladatairól megállapítható, hogy azok egyházi és politikai szerepre bontha-tók. Ez az őt helyettesítő személyből is látszik. A propozíciók átadását meg-előző szentmise celebránsi feladatát általában a suffraganeus püspök vette át, amely valóban helyettesítés volt, mondhatni az érsek képében látta el a feladatot. A politikai feladatot azonban ezen a ceremónián igyekezett meg-tartani, nehogy a politikai gyengülés látszatát keltse. Amennyiben mégsem tudta ellátni ezt a feladatot, nem az alávetett suffraganeus püspök, hanem a kalocsai érsek látta el azt. Az 1751. évi bevonulással kapcsolatban is em-lített rangsorrend elvének megvalósulása nem látható a világi feladatoknál, ugyanis a még gyenge, beteg esztergomi érsekek is igyekeztek ellátni azt.
A lovagteremben az uralkodó számára egy baldachinnal fedett trónt emeltek, amely 1687-ben arannyal volt díszítve,197de 1741-ben a gyász miatt fekete posztóval borították be azt.198 A trónt két lépcsőfokkal megemelt emelvényre helyezték (a forrásokban nem egységes az emelvény magas-sága). Az uralkodó egyik oldalán állt a magyar udvari kancellár, a másikon pedig kivont karddal a magyar királyi főlovászmester. I. Lipót és III. Károly előtt a kivont kardot a birodalmi marsall hordta, amellyel a császári címüket jelenítették meg.199Az 1741. évi ceremóniáról június 17-én tartott konferen-cián a nádor kérésére felterjesztették a királynőnek, hogy a propozíció át-adásakor a magyar főlovászmester tartsa a kivont kardot, és ne az udvari marsall,200ahogyan a korábbi országgyűléseken, 1687-ben, 1712-ben és 1722-ben történt. Ennek megfelelően Mária Terézia előtt a magyar főlovászmester tartotta a kivont kardot, hiszen nem volt és nem is lehetett császár.
1712-ben III. Károly vörös színű magyar ruhát viselt,2011722-ben a király ruhája olyan nagyon meleg volt, hogy nem tudott az ünnepség végéig a teremben tartózkodni, és ezért a rendtartástól eltérően el kellett hagyni a kézcsókot.202Ekkor III. Károly az 1681. évi protocollumban is szereplő kö-penyt viselte. Az előkészítő konferencia a kézcsók rítus menetéről is
ren-196OSZKK Fol. Lat. 621, f. 2v.
197ÖStA HHStA OMeA ÄZA Kt. 15-15, f. 6v–7r.
198OSZKK Fol. Lat. 596, f. 181r; ÖStA HHStA OMeA ÄZA Kt. 40-12, f. 21r–v.
199OSZKK Fol. Lat. 102/2, f. 87v; Acta et observata, 132.
200OSZKK Fol. Lat. 596, f. 181r; ÖStA HHStA OMeA ÄZA Kt. 40-12, f. 21r–v, 166v–167r;
MNL OL A 1, 1741/46 p. 2–3. A konferencia napját 12-re datálja.
201Acta et observata, 132.
202OSZKK Fol. Lat. 562, f. 47r. Széchényi György levelében a ceremónia leírásában nem tett említést a kézcsók elmaradásáról. Ld. Széchényi György levele Ebergényi Lászlóhoz, 1063.
delkezett, e szerint a jelenlévők 1681-ben hívásra járulhattak a király elé, de 1712-ben a propozíciók átadása után különösebb formaság nélkül tör-tént volna a kézcsók, amelyet a tanács 1722-ben is javasolt.2031687-ben az egyik követ, Dobay János Nógrád vármegyéből nem tudott térdet hajtani a bizonytalan lábai miatt, de, ahogy a napló a hódolatának kifejezéséről írta, meghajlott szívvel csókolt kezet.204
Érdekesség, hogy 1708-ban a Zöld Házban nemcsak Liechtenstein her-cegnek és Traun grófnak, a két királyi biztosnak készítettek elő széket, hanem I. József képmását is kiállították egy trónuson.205