szán-dokát egyéni érdek, anyagi haszon vezérli, melyet a társadalom nyugalma- és békés fönállásának, vala-mint annyi ártatlan, tapasztalatlan lélek árán meg-vásárlani, megbocsáthatlan, égbe kiáltó b ü n , „quo-rum sanguis de manu eius requiretur!"
Szeifricz István.
" r r • r r 0 szentségének a keleti egjhàz-iigyekre vonatkozó
apostoli levele.
( V é g e . )
Haec autem Congregatio retinebit titulum De Propa-ganda F i d e , cum hac tantum accessione Pro negotiis ritus Orientalis, et eodem utetur sigillo, quo Congregatio Fidei Pro-pagandae utitur. Cum autem inter omnia Orientalia negotia liuic Congregationi a Nobis commissa contineatur etiam quid-quid ad ejusdem ritus librorum emendationem spectat, iccirco declaramus jam nunc extinctam Congregationem hac de causa a d e m e n t e XI. institutam, veluti per has litteras Auctoritate Nostra Apostolica plane supprimimus et abolemus. Volumus tarnen, u t in eadem Congregatione hisce Nostris Litteris con-stituta existât Cardinalis Ponens a Nobis, et a Nostris Succes-soribus stabili modo semper eligenclus, qui munere fungatur sedulo dirigendi studia, qua« necessaria sunt ad colligendos Ecclesiae Orientalis canones, et ad examinandos, ubi opus fuerit, omnes Orientales libros cujusque generis sint, sive
hu-jusmodi libri respiciant Sacrorum Bibliorum versiones, sive catechesim, sive disciplinant
Praeterea volumus, ut Cardinales hujusce novae Con-gregationis a Nobis hisce Litteris delecti in primo conventu dividant inter se propria cujusque Orientalis Nationalis nego-tia. Atque hujusmodi divisio ita efliciatur, ut unusquisque Cardinalis stabili modo penes se habeat negotia unius vel plurium Orientalium Nationum, prout ei in divisione contige-rit. Cum vero eveniat, u t aliquis Cardinalis suscepto munere perfungi non amplius queat, volumus, u t huj us novae Congre-gationis Cardinales in ipsius CongreCongre-gationis conventu prae-sentes optionis jure potiantur, ita ut ultimus ex praedictis Cardinalibus post peractam optionem, illius Orientalis natio-nis negotia procuranda suscipiat, quae Cardinalis curatione vacaverint, quo omnes Orientales Nationes suum semper ha-beant Cardinalem Relatorem, qui, Congregationem accuratis-sime certiorem faciat de iis negotiis, in quae ipse incumbit.
Jam vero cum haec Congregatio praescripto modo a Nobis excitata pars sit Congregationis Fidei Propagandae tum eidem novae Congregationi, ejusque omnibus Oflicialibus concedimus et impertimur omnes facultates et privilégia Con-gregationi Fidei Propagandae a Romanis Pontiílcibus Prae-decessoribus Nostris attributa ea plane ratione, qua eadem privilégia et facultates in praesentia vigent. Hujus autem Congregationis, cui praeerit pro munere, quo fungitur, Prae-fecti generalis Congregationis de Propaganda F i d e , Dilectus Filius Noster Alexander Presbyter Cardinalis Barnabô, Car-dinales eligimus et nominamus Venerabiles Fratres Nostros Constantinum Portuensem et S. Rufinae Patrizi, Ludovicum Albanensem Episcopos Altieri, Camillum S. Joannisante Por-tám Latinam Di Pietro, Carolum S. Caeciliae Reisach, Anto-nium Mariam SS. XII. Apostolorum Titulorum Presbyteros Panebianco, Petrum S. Nicolai in Carcere Tulliano Marini, Jacobum S. Agathae ad Suburram Antonelli, Prosperum S.
Mariae de Scala Caterini Ecclesiarum Diaconos Cardinales nuncupatos, ex quibus destinamus Ponentem pro cognoscen-dis Orientalium Ecclesiarum libris, earumque canonibus col-ligendis, veluti supra constituimus Cardinalem Carolum Reisacli.
Quod si quaelibet ecclesiastica Congregatio semper ha-buit Consultores doctrina praestantes, qui graviora ac difli-ciliora negotia sedulo perpenderent, eaque prudenti sapienti-que Cardinalium examini, consilio, judiciosapienti-que exponerent, ac subjicerent, id vel maxime memoratae Congregationi a Nobis pro Orientalium negotiis institutae est necessarium ob idiomatum praesertim, ac rituum varietatem, sine quarum re-rum cognitione nec accuratum judicium, nec opportuna con-silia suscipi possunt. Atque iccirco volumus, ut huic congre-gationi semper praesto sint sufíicienti numero Consultores non solum theologica scientia, verum etiam rerum Orienta-lium peritia instructi, aliisque dotibus ornati, quibus eidem Congregationi utilitati et auxilio esse valeant. Cum vero in-ter negotia Congregationis latini ritus, et illa Orientalis ritus mutiia communicatio, et vinculum intercedere interdum pos-sit, tum statuimus ac decernimus, u t alterius Congregationis Secretarius sit alterius Congregationis Consulter. U t autem praedictae Congregationi nunquam desint viri, qui Orienta-lium linguarum rerumque scientia praediti Consultoris munus
9*
e x e r c e a n t , eidemque Congregationi quovis modo utilem ope-rám praebeant, Cardinalis Praefectus Congregationis Fidei Propagandae Nobis Nostrisque Successoribus proponet eo, quo fieri potest, numero ecclesiasticos viros delectos seu ex illis, qui Urbaniani Collegii fuerunt alumni, sive ex variis Religiosis Familiis, ut Romám venientes omnia eorum studia commemoratum in finem sedulo conférant. Interim vero hu-jus novae Congregationis Consultores nominamus Venerabiles F r a t r e s Alexandrum Franchi Archiepiscopum Thessalonicen-sem S. Congregationis Negotiis Ecclesiasticis Extraordinariis praepositae Secretarium, Josephum Cardoni Episcopum Ca-ristensem, ac Dilectos Filios Aloisium F e r r a r i Pontificiarum Ceremoniarum Praefectum, Dominicum Bartolini S. Rituum Congregationis Secretarium, Josephum Fessier juris Canonici in Universitate Vindobonensi Professorem, Antistites Dome-sticos, et Bonifacium H a n e b e r g Ordinis S. Benedicti Abatem Monasterii S. Bonifacii ac Professorem S. Scriptuarae in Uni-versitate Monacensi, Aloisium Vinczenzi linguae Ilebraicae, Paulum Scapaticei linguae Siro-Caldaicae, Phiüppum De An-gelis juris Canonici in liac Romana Universitate Professores, Carolum Vercellone Procuratorem Greneralem Congregationis CC. R R . SS. Pauli et Barnabae Apostolorum, J. Baptistam Franzelin S. J . Sacrae Theologiae in Collegio Romano Pro-fessorem, Augustinum Theiner Presbyterum Oratorii S. Phi-lippi Nerii, J . Baptistam P i t r a , Pium Zingerle, Bernardum Smith sodales Ordinis S. Benedicti. Yolumus etiam, ut non-nulli ex Romano Clero juvenes, qui eorum ingenio, et studio-rum curriculo cum laude exacto majorem felicis exitus spem ostendunt, in ecclesiasticarum Orientalium rerum studia, ali-quo Consultore duce, naviter incumbant, ali-quo ipsi Consulto-n s muConsulto-nus iConsulto-n tempore sustiConsulto-nere possiConsulto-nt ; itemque volumus, ut qui ex eisdem ecclesiasticis cum progressu hujusmodi studiis vacaverint, p r a e f e r a n t u r , cum ecclesiastica bénéficia erunt conferenda.
In eadem Congregatione, uti constituimus, proprius Se-cretarius existere d e b e t , qui omnia ejusdem Congregationis munia exerceat eo prorsus modo, quo alter Secretarius Con-gregationis latini ritus e x e r c e t , et eadem omnino tum in tra-ctandis Orientalis ritus negotiis, tum in novae Congregationis conventibus habendis, methodo servata, quae in praesentia a Congregatione Fidei Propagandae adhibetur. Ad hoc autem Secretarii officium deligimus et nominamus Dilectum Filium Joannem Simeoni Protonotarium Apostolicum. U t autem uter-que Secretarius probe noscat omnia tum Latini, tum Orienta-lis ritus negotia , jubemus, ambos Secretarios interesse con-ventibus utriusque Congregationis, ita tarnen, ut Secretarius Congregationis generalis Fidei Propagandae alteram Congre-gationis pro negotiis ritus Orientalis ratione officii praecedat, et Protonotarius Apostolicus post utrumque Secretarium sedeat. Quod autem attinet ad novae Secretariae Officiales volumus, ut in ea sufficienti numero Officiales existant, prout opus fuerit temporis decursu. Ambae Congregationes eodem Tabulario, eademque Typographia omnino utentur. Cum vero ex huj us novae Congregationis institutione impendia au-geantur Congregationis Fidei Propagandae, iccirco congruos assignavimus fundos.
Atque hic levantes oculos Nostros ad miserationum Do-minum , ab Ipso humiliter enixeque exposcimus, ut divinae
suae gratiae divitias super Orientales nationes copiose effun-d e n s , efficiat, u t tot olim illustres in Oriente Episcopales Cathedrae Apostolorum Auctoritate constituae, quae nunc, heu miserum ! a P e t r a , cui Ecclesia innititur, sejunctae et collapsae j a c e n t , denuo pristino exornatae splendore revivis-c a n t , atque uti antea vigeant, floreant fideliter revivis-custodientes fidei depositum, morumque disciplinant.
In eam profecto spem erigimur fore , ut bonorum omnium auctor et largitor Deus Nostris hisce curis propitius benedicere velit, utque omnes Orientales qui catholicam veritatem profited gloriantur, hisce paternis Nostris studiis ma -gis in dies respondeant, niliilque antiquius habeant, quam u t arctiori usque amoris et obsequii vinculo huic P e t r i Cathe-drae firmiter constanterque adhaereant, ac miseros errantes ad catholicam unitatem reducere contendant.
Haec yolumus, statuimus, praecipimus et mandamus, decernentes has Nostras L i t t e r a s , et in eis contenta, quae-cumque etiam ex eo quod quilibet interesse habentes vel ha-bere praetendentes vocati et auditi non f u e r u n t , ac praemis-sis non consenserint, nullo unquam tempore de subreptionis, vel obreptionis aut nullitatis vitio, seu intentionis Nostrae, vel alio quolibet etiam substantiali defectu notari, impugnari, aut alias infringi, suspendi, restringi, limitari, vel in contro-versiam vocari, seu adversus eas restitutionis in integrum, aperitionis oris, aut alium quodcumque juris vel facti, aut iu-stitiae remedium impertrari posse, sed semper et perpetuo validas et efficaces existere et f o r e , suosque plenarios et in-tegros effectus sortiri et obtinere, et ab omnibus, ad quos s p e c t a t , et spectabit quomodolibet in futurum inviolabiliter observari, ac praedictae novae Congregationi pro negotiis ri-tus orientális, nec non personis, quarum favorem praesentes Nostrae Litterae concernunt, perpetuis futuris temporibus ple-nissime suffragari debere, neque ad probationem, seu verifi-cationem quorumcumque in iisdem praesentibus narratorum unquam teneri, nec ad id in judicio, vel extra cogi, seu com-pelli posse, et si secus super his a quoquam quavis auctori-t a auctori-t e scienauctori-ter vel ignoranauctori-ter conauctori-tigeriauctori-t a auctori-t auctori-t e n auctori-t a r i , irriauctori-tum ac inane esse ac fore volumus et declaramus.
Non obstantibus commemoratis Apostolicis Litteris Grre-gorii XV". incipientibus „Inscrutabili", itemque d e m e n t i s XI.
aliisque omnibus Romanorum Pontificum Praedecessorum Nostrorum Constitutionibus, nec non de jure quaesito non tollendo, aliisque Nostris, et Cancellariae Apostolicae-Regu-lis, itemque Congregationis Propagandae Fidei etiam confir-matione Apostolica, vel quavis firmitate alia roboratis statu-tis et consuetudinibus, privilegiis quoque, indulstatu-tis et conces-sionibus, quam vis expressa, specifica et individua mentione dignis ; quibus omnibus et singulis, eorum totis tenoribus et formis, praesentibus pro insertis habentes, ad praemissorum dumtaxat efiectum latissime et plenissime, ac specialiter et expresse derogamus, ceterisque contrariis quibuscumque.
Datum Romae apud S. Petrum sub Annulo Piscatoris die sexta mensis Januarii Anno MDCCCLXII. Pontificatus Nostri Anno Decimosexto. G. B. Card• Pianetti•
Sír
t !
69
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
E S Z T E R G O M , Boldogasszony-hó 17-én. Nem rég, épen a vízkereszt nyolczadában, némi szomorú körülmény hazámba, Ipolyságra h í v á n , lehetetlen kifejeznem azon kedves megle-petést, melyet reám a főoltár t e t t , midőn azon a kisded J é z u s t szent Anyjával e g y ü t t megpillantám, s körülöttök a három ki-r á l y t adományaikkal. M e g u j u l t a k lelkemben a gyeki-rmekkoki-ri benyomások, melyek a karácsonyi ünnepek alatt t á m a d t a k b e n n e m , midőn gyermek-társaimnak el-elsusogtam amúgy ti-t o k b a n , nehogy az anyai őrszem észrevegye : „nézd, nézd, mily szépen fekszik a kis J é z u s k a ; Szűz M á r i a is mily szé-pen összeteszi kezeit ; amott meg hogy fuvoláznak a pász-torok stb." M o s t , térmészetesen, más gondolatok t á m a d á n a k b e n n e m , — „cum essem parvulus, sapiebam, u t parvulus", — de hogy j ó hatással vannak r á m a k é p e k , különösen a szent hitnek titkait ábrázolók, kivált lia még ügyes kéznek nyomait is tüntetik f ö l , mint az ipolyságiak, azt mondanom sem kell.
Kapcsolatban a mondottakkal szabadjon ide iktatnom az esz-tergomi tartományi zsinat erre vonatkozó sorait : „Quia vero maiora festa maiori etiam pompa ac ornatu celebrare conve-nit : solemnioribus festis Ecclesiae floribus ect. e x o r n e n t u r , . . . e t in quantum per facilitates licuerit, p r o c u r e n t u r imagines mysteria fldei n o s t r a e r e p r a e s e n t a n t e s , a u t sancti, cuius so-lemnis dies a g i t u r , effigiem a d u m b r a n t e s , et congruo loco in E c c l e s i a , vei etiam super porta principali Ecclesiae exponan-t u r , u exponan-t fideles alexponan-tius menexponan-ti imprimanexponan-t obiecexponan-tum fesexponan-tiviexponan-taexponan-tis, cuius memoria recolitur." (Tit. IV. D e cultu Divino. 3.) Ezzel öszliangzásban mondja ő főmagassága az esztergomi legújabb megyei zsinaton ( S t a t u t . 18. 3.) : „ U t vero Studium fidelis po-puli sacratis diebus amplius Deum adorandi adiuvemus, et sa-cra mysteria quae certis diebus r e c o l u n t u r , sensibilius oculis íidelium sistamus : adiuvante bono Deo operám dabimus, u t imagines, sacro-sancta mysteria repraesentantes , quas dési-g n a i s temporibus adhiberi oporteat, et scopo condési-gruenter e t tali pretio parentur, u t rurales etiam Ecclesiae absque aggra-vio fisci easdem p r o c u r a r e valeant." — Az ipolysági fa-képek e tekintetben mintául szolgálhatnának. — D e Esztergomból is valamit. A helybeli Péterfillér-egylet elküldé Romába az anyaegyletnek első pénzgyüjteményét. Állt az 100 u j forint-ból, három húszasforint-ból, 100 frankos pápai kötelezvényből, s v é g r e egy aranyból, melyet vízkereszt ünnepén bocsátott va-lamely j ó lélek a perselybe ily föliratú papirkába t a k a r v a :
„In Epiphania Domini, a u r u m R e g i Pontifici." Eddig is, tudnillik a bekeblezés előtt is küldött már az esztergomi egy-let 102 f r t o t és 50 krt. ő szentségének. — Azt t u d j a t. szer-kesztő u r , hogy mons. Nardi ú j r a válaszolt Filaletenek, ki őt liaeresisről vádolta egy turini lapban. Ugyancsak mons. Nardi nem sokára magyar fölhívást fog intézni a magyarokhoz a Péter-fillérek ü g y é b e n , melyet azonnal közlendünk t szer-kesztő úrral.
G Y Ö R , J é z u s szent nevének ünnepén. A leáldozott 1861-ki év a reménydús 1862-kit t e v é általános örökösévé.
E z t e szép jelzővel: ,reménydús' azért ruházom f ö l , m e r t a múltban v e t e t t s megfogamzott j ó mag ebben virágait, a leen-dő gyümölcs előfutárait már megliozá. Ezek kellemes illatát b e m u t a t a n d ó , fölemlítem, hogy hőn szeretett főpásztorunk
még 1860-ban, karácsony-hó 28-án megyénk pásztorait a gon-dosan legeltetett nyájjal e g y ü t t fölhivá az oltáron trónoló J é z u s , a pásztorok P á s z t o r a , a dicsőség Királya testőrsere-gének (imádóinak) koszorújába fűződni. E szózat, ajkairól h a n g o z t a t v a oly f ő p á s z t o r n a k , kit nyája s z e r e t , nem volt a p u s z t á b a n kiáltónak eredménytelenül elhaló s'zózata. E r r ő l ta-núskodik mindenek előtt a Sopronban 1860-ban kezdeménye-zett, most már szépen virágzó Oltár-egylet, melynek áldásos jótékonyságát mindenek előtt tapasztalák maguk a társulatot alakító tagok, s aztán a megyének, általa t ö b b becses ajándé-kokban részesített szegényebb sorsú egyházai. (Lásd a püspöki körlevelek 2874-ki s z á m á t , 1861. folyam.) Most pedig már Győrött is örvendünk ezen üdvös egylet megalakulásának. A j á m b o r nőnem t e t t l e g bebizonyitá ismét, mily méltó e mellék-névre , szorgalmasan hozzálátván a t a g o k gyűjtéséhez. Az aláírási ivekből múlt karácsony-hó derekán, ft. N o g á l l Károly cz. kanonok s kisebb papnöveldei kormányzó u r által össze-g y ű j t e t v é n , k i t ű n t , hoössze-gy a beirott taössze-gok száma 901 ; mely ujak hozzájárulása által naponként örvendetes növekedést nyer. M i ő méltósága kegyes szine elé t e r j e s z t e t v é n , teljes örömmel m e g e n g e d é , hogy a t á r s u l a t megalakuljon, és igaz-g a t ó s á igaz-g á t N o igaz-g á 11 Károly cz. kanonok ú r r a r u h á z t a ; ki is szívvel-lélekkel hozzálátott a társulat szervezéséhez. U r j ö v e t IV-ik vasárnapján t a r t a t o t t meg a választási első gyűlés, mely-ben gr. Z i c h y O t t o n é , született Csáky Gabriela elnökasz-szonynak ; özvegy S z a i 1 e r Teréz, cs. k. őrnagynő másod-el-nökasszonynak ; H o l d h á z y Teréz tollvivőnek; K o l l e r Teréz, özvegy törvsz. tanácsosnő pénztárnoknak stb. választa-tának meg. Ekkép nálunk is u j iskola a l a p í t t a t o t t , a hitbeli buzgalomnak iskolája. V a j h a a f r u m e n t u m electorum et vi-num germinans virgines meghódítaná magának sziveinket ! V a j h a a P a u l á k , E u s t o c h i u m o k , Marcellák, Melániák, Fabio-lák kora ismét föléledne a kereszténység között ! Ez azonban nem csak ó h a j u n k , de reményünk is; hiszen I s t e n k a r j a nem rövidült meg. A kinek kegyelme megadá a jó kezdeménye-zést, nem fogja megtagadni a további sikert sem. H a v a n va-lami igazság a latin közmondásban : qui bene coepit, dimidium facti habet, akkor I s t e n segélyével erre mi is épithetünk. Ma, e kegydús n a p o n , mely Lonovicsunk szavai szerént, a M e g -váltó tiszteletére szentelt emléknapoknak mintegy központja, mert ezen az ő áldásdús életének egyes sugarai öszpontosit-tatván, Őt irántunki végetlen szeretetének egyetemében teszi imádásunk tárgyává, nyittaték meg ünnepélyesen, a sarutlan karmelrendü atyák szépen l á t o g a t o t t s z e n t e g y h á z á b a n , mél-tóságos püspök-atyánk által az egylet. Szivünk még repes örömében, melyet benne a főpásztori, tündöklő ékes-szólástól r a g y o g ó , tős-gyökeres m a g y a r s á g g a l mondott szent beszéd okozott. T a r t a l m á t képezék: általában az egyletek viszonya a kereszténységhez ; mikor merült föl ezek szükségessége ? mi-kor és ki által kezdeményeztettek ? mily áldásos befolyást gya-k o r l á n a gya-k ? mi a czéljogya-k, mi a h a s z n u gya-k ? Azután mi az Oltár-egyletnek a l a p j a ? A Krisztus J é z u s valóságos jelenlétébeni ős hit, mely czáfolliatlan védvekkel bizonyittaték be az irás-, hagyomány- és észből. Az ajtatoskodókkal megtelt egyház olyannak tetszett, mint a termékeny búzaföld, melynek vetése kalászokat h á n y , melyek fejőket merően égbe t a r t j á k , éltető s u g á r t és tenyésztő n e d ű t kérvén. Mit ha beittanak , virágoz-nak, s aztán megtelvén maggal, lekonyulnak. Minden fő, melyet
M
70
M —az Istennek e zsúfolásig tömött szántóföldje magába zárt, te-kintetét s figyelmét egy tárgyra szegzé szakadatlanul : a szó-székre, honnan a lelki fény ömlött, a lelket termékenyítő har-mat hullott, S midőn megtelt igével, ez isteni maggal, megha-jolt az örök Ige előtt. A mély liatásu beszédet a vérontás nélküli áldozat követé Ugyanannak szolgálata által testesült meg a kenyér színe alatt az Ige, kinek ajkai által hirdettetett.
A szent mise alatt a kisebb papnövelde növendékei, kik, köz-bevetőleg mondva, mind tagjai a szent egyletnek, annak ke-zéből vevék az élet kenyerét az oltárnál, ki nekik azt előbb a szószékén atyai szeretettel tördelé. Délután a társulat lelkes igazgatója részesité hasonló szellemi táplálékban velős szó-noklata által a németajkú egyleti tagokat.
BONN. A cultusminister rendelete a königsbergi egye-tem ügyében itt is élénk tárgyalásra adott alkalmat. Az utóbbi időben már többször szóba hozták az itteni egyetem tagjai, hogy a ministeriumnál vagy kamráknál sürgetni kellene meg-szüntetését azon alkotmány-ellenes határozatnak , mely sze-rént a königsbergi, greifswaldi és hallei egyetemek tisztán evangelikus intézeteknek mondattak ki. Igen könnyű belátni, hogy Poroszországnak leginkább kath. tudósai szenvednek legnagyobb hátrányt ily határozat által. Ámde nem ellenke-zik-e az alkotmány szellemével, ha Poroszország hat főisko-lája közül három tüzetesen evangélikusnak, egy minden hit-felekezeten kívülinek, kettő pedig paritásosnak mondatik ki ? Ha ezen intézmény fünállásának vagy föntartásának igazolá-sára azt állítaná valaki, hogy az alapítványok, melyek ezen egyetemek basisát képzik, határozottan ezen értelemben té-tettek : ezen tekintet semmikép sem oldja föl az államot azon kötelezettségtől, mely szerént saját forrásaiból tartozik gon-doskodni kath. tanároknak is lehető alkalmazásáról az ily egyetemeknél. Ha pedig ez nem történik, mindenesetre iga-zolva van az óhajtás , hogy tüzetesen kath. egyetem is léte-süljön. A sokaknál még mindég oly igen megszokott szójárás :
„protestáns állam", ellenkezik az alkotniánynyal, mely azt ha-tározza , hogy a hitvallás ne legyen akadály az állampolgári jogok gyakorlatában. Poroszország mindaddig, mig ily elv szerénti eljárásnak gyanújában leend, a kath. népek rokon-szenvére semmikép sem számolhat. A kath. tudósokat az ál-lam három főiskolájából kizáró alkotmány szerkezetekor ta-lán elvárhattuk volna, hogy az úgynevezett paritásos egye-temeknél méltányosb arány fog kifejlődni a kath. és prot. ta-nárok közt. Ez azonban legkevesbbé sem történt. I t t Bonnban az utolsó hivatalos kimutatás szerént — mellőzve a két hitta-nári k a r t , melyek itt számba nem vétethetnek — a kath.ren-des tanárok száma 10 , a protestánsoké 32 Csalódnék, ha va-laki azt gondolná, hogy az akadémiai tanfolyamot ezen arány-b a n töarány-barány-b protestáns v é g z é , mint katholikus. A kath. magán-tanítók száma most 6 , a protestánsoké 9. Ezen aránytalan-ság Boroszlóban vagy Berlinben épen nem pótoltatik ki; mely föltűnő jelenetnek nem lehet más megfejtése, minthogy vagy kisebb fogékonyságuk van a katholikusoknak a tudományra, mit először még be kellene bizonyítani ; vagy hogy előmoz-dittatásuknak a porosz egyetemeknél akadály tétetik ; ennek elhárítása jelenleg a képviselők házának volna kötelessége. Ik.
LANDAU-ból írják az ,Augs. P.-Ztung'-nak : Önnek speyer-megyei levelezője, ugy látszik, nincs igen beavatva a landaui viszonyokba, különben tudnia kellene, hogy a
kato-nai isteni-szolgálat gyakorolhatására az itteni várban nem csak lelkész, hanem alkalmas helyiség is szükséges volna.
Városunk, melynek 6000-re menő lakossága majdnem két egyenlő részre osztható, csak egy templommal bir, melyben bi-zonyos órákban kath és prot isteni-szolgálat végeztetik. A kath, katonaság eddig minden ünnep és vasárnap télen 7 órakor hall-gatott csendes misét; a protestáns őrség pedig 8 órakor az illető fő-isteni-tiszteleten volt jelen ; minél fogva nem történhetik egykönnyen egyik vagy másik vallásfelekezet simultan-jogai-nak megsértése nélkül, rendesebb isteni-szolgálatot tartani az őrség számára. Egyébiránt lia komolyan akarnának a tábori lelkészet szükségein segiteni, alkalmas helyiségnek választása épen nem szülhetne zavart ; hisz a tüzérség kir. igazgatósága az áldott emlékű ágostoniaknak jól föntartott templomát min-den melléképülettel együtt még most is elfoglalva tartja, mint raktárt használja, valamint a városi község is sz. Katalin templomát !
MAIN vidékéről tudósitják a ,Vlksbte'-t : Különös ! mult évben Haszlacher atya Aschaffenburgban lelki gyakorlatokat t a r t o t t , melyekben leginkább a miveltebb osztály vőn részt.
A conferentiák igen nagy tetszést a r a t t a k , mindazáltal a bel-ügyi ministerium elég dorgálólag meginté az alsó-frankeni kir.
kormányt, hogy azok megtartását egy idegennek megengedé.
Nem sokára reá Würzburgba j ö t t bizonyos Faucher u r , ki szintén nem b a j o r , tehát idegen, és a nemzeti gazdászatról tartott fölolvasásokat; utána pedig rövid időre dr. Sauter, szintén idegen adta elő a német irodalom történetét. Igen fe-szülten várták t e h á t , mi fogna e két idegen előadásainak megengedése végett a kir. kormányhoz jönni fölsőbb helyről ; mindeddig azonban semmi sem szivárgott át a nyilvánosságra, és ugy látszik, azon fönsőbb körben más szemekkel nézik Faucher és Sauter előadásait, mint Haszlacherét, és igy két
mérték alkalmaztatik az idegenekre ! Ik.
PARIS. (Gróf Montalembert nyilatkozatának vége.) „Most töltöttem be — igy ir Lacordaire — Lammennais iránt minden
PARIS. (Gróf Montalembert nyilatkozatának vége.) „Most töltöttem be — igy ir Lacordaire — Lammennais iránt minden