ily ügyében tevékenykedhetik ! Pollák - Religio, 1862. 1. félév

A hazai egyházi művészethez uj adatok.

( . V é g e . )

Ily állapotban találta Rosnyónak e régi, máskép elég müépitészeti ügyességről tanúskodó templomát jelenlegi fő-pásztora, ki a mint epedő kivánságát : „ornare sponsam suam et maiestati cultus divini quo correspondentiorem reddere"

teljesiteni eltökélé, festészeket Bécsből hozatott ; és pedig a goth tagozat és diszités kiállítására H e i s z József, a falra festendő alakok kivitelére S p ö 11 Ignácz, az oltárképek meg sz. Neyt-kápolna falképeinek végzésére pedig K o 1 b a y Theo-dor urakat. E művészek az illető falfestést fresco-módon ké-szítették , és pedig a templom boltozatát, minthogy azt az úgynevezett gerincz-szövedék, igen sok apró szögletekre osztja föl domborodó köveivel, és igy személyalakok fes-tésére nem igen levén alkalmas, részént pedig a góth Ízlés-hez nagyobb alkalmazkodás végett szép égkék színnel vonták b e , fölékesítvén azt, a szentélyben még sűrűbben mint a ha-jóban , állandóság tekintetéből magára a boltozatra erős ra-gasztókkal illesztett finom csillag-alaku aranyozott leme-zekkel.

Az oldalfalak legfelsőbb részein, az ezeken nyugvó csúcsivezethez igen illő diszitmények vannak festve, miglen lejebb majestaticus nagyságban pompáznak a bold. sz. Mária életét ábrázoló fresco-képek. Mivel pedig maga az egész templom is a bold, szűz Mária mennybevitelének emlékére van szentelve, igen szerencsés választásnak kell tartanunk azon elrendezést, hogy mig a templomban ajtatoskodó a fő-oltáron szűz Mária mennybevitelében az eget mint jutalmat, mint végczélt látja áhítatos szemeivel : az alatt e Szűznek életéből a legélénkebb szinekkel lefestve folytonosan szeme előtt tartsa az u t a t , a példát is, mikép lehet legbiztosabban ama végczélt elérni. Kilencz nagyszerű fesco-képben van az elég fényesen föltüntetve, t. i. : Szűz Mária szeplőtelen fo-gantatása , — születése, — sz. Anna oldala melletti növeke-dése, — eljegyzése, — az angyal általi köszöntetése, — Er-zsébetnél tett látogatása, — halála, — mennybevitele — és a mennyei karok királynéjául való koronáztatása. — Csak fö-lötte sajnáljuk , hogy e nagyszerű képek nem ily természetes rendben egymásután vannak előállitva, és hogy a női alakok nem mindenütt oly jól sikerültek mint a férfiaké.

A falképek között szép összehangzásban láthatók mint-egy a be nem végzett épület hiányait pótló oszlopzat és más faragványok, müvek diiszitményei Ízletes modorban és szín-ben kiállítva. A szentélyablakok közötti falon még, kisebb ala-kokban látható felségesen eltalált arczkinyomattal a 10 apostol, kiki biblicus symbolumával, — kettő, úgymint Péter és Pál a

főoltáron plasticai művészettel levén kiállítva. Úgyszintén a szentélyben fölötte megnyerő sorozatban vannak elhelyezve a szép idomú ablakok keretén az arabeskek ; ilyenek díszlenek a szentélyt a hajótól elválasztó goth ivezeten is. A szentély al-sóbb részén körös-körül aranymezőn gazdagon liimzett, mint-egy 32 goth fülkére osztott drága szőnyeg-ékitmények is kellemes benyomást gyakorolnak a vizsgálóra. A hajóban a bold. Szűz életét föltüntető, már említett rajzokon kivül még a szentély és hajó közötti ivezetnek a hajóra néző csúcsán, a kezeiben alpha- meg ómegát tartó Atya-isten van festve. A karzati 4 oszlopon 4 zengedező angyali alak, és a karzat alatti 4 goth ivezet alatt pompás vésettel a 4 evangelista symbo-lumjaival, ezek közepén pedig, épen a hátulsó bejárás fölött az apocalypticus Jézus látható mellképben, kezéből csillago-kat szórva.

Az úgynevezett keresztkuti-kápolnában legfölül látható Üdvözítőnknek János általi kereszteltetése. Alantabb kitű-nően veszi ki magát, mindjárt a keresztkut fölött mintegy czimtábla gyanánt domborművet képező színezettel sz. Já-nosnak a pusztábani predikálása ; úgyszintén a keresztkutat környező, építészetileg már ugy alkotott és márványozott két fülke, melyekbe igen fog illeni Adam- és Évának ő misága ál-tal még hozatni szándékolt plasticai két szobra.

A sz. Neyt-kápolnának festését nagyobb részben a leg-fiatalabb festő, Kolbay vitte ki, ki fiatal kora mellett igen szép ügyességgel birván, bár a vászonra való festést tanulta leginkább, mégis e kápolnában készített fresco-festményei is majdnem mindegyik között a legjobban sikerültek; mivel pe-dig e kápolnából a szent sírba is van a bejárás, itt többnyire oly képek alkalmaztattak, melyek Megváltónk halála vagy föltámadásával szoros kapcsolatban vannak ; ugyanis magát a bejárást képző vászon-ajtón kivül Jézusnak halottaiból való föltámadása után azon jelenet, midőn a drága kenőcsökkel sir-hoz járuló három ajtatos asszony a sirt üresen találja, és sz-Magdolna a kertésznek hitt Föltámadottnak lábaihoz nagy epedéssel borul. Ezenkívül e kápolnában még föl van tüntetve Jézus, a mint a getsemani kertben imádkozik, — a mint föl-feszittetik — és a mint a sírba letétetik, — különösen a meg-feszítés, mondhatni,bámulandó sikerrel és nagyszerűséggel.

E festészi diszitmények mellett még más szakbeli mű-vészetek is igénybe vétettek ő misága által a székes-egyház földiszitésében. Nevezetesen, mivel az oltárok már e tem-plom máskori javitása alkalmával a renaissance-izlés szerént oszlop- és környezettel láttattak el ; a mostani főpásztornak nem volt egyéb választása, mint vagy roppant költséggel és hosszú idő-áldozattal az oltárokat egészen u j goth idomban előállítani ; vagy pedig, mivel különben is a festészetnél min-den egyes részleten kizárólag a goth-idom tartatott szem előtt, ezzel öszliangzásba hozni a régiebb idomot. E végből a szükségelt márványozásra a zemplén-megyei R o j c s e k nevű két testvérrel köttetett szerződés, kik a legfinomabb angol czementből készült gyönyörű szinvegyületü és a leghíresebb külföldi márványokat élethűen utánzó, tükörnél is simább, so-lidaritásra nézve pedig majdnem a természetes márványhoz hasonló keménységű és J/2 hüvelknyi vastag márványhártyá-val húzták be és fényesítették ki a kijelelt tárgyakat ; minden oltárt más más alapszínnel, sőt minden egyest többféle, de mindég öszhangzatos erekkel látván el. Valóban, bármennyire

1 1 7

is alapos ama közmondat : „quot homines, tot sensus", mégis nem volt e miinek eddig nézője, kinek az nem tetszett, ki azt nem dicsérte volna !

Mivel az arany leginkább képes a fönséget kifejezni, ő méltósága sem kiméit semmi költséget, hogy mind a falfesték diszitményei, mind pedig az oltárok, faldistorium, stallumok, szószék és orgona gazdagon legyen aranyozva. E szakbeli munkát K l i m k o v i c s Flórián, Ejuri és Miller két segéd-társával, mindannyian hazánkfiai, nagy ügyesség- és tökély-lyel végezték, munkájok általános tetszésben részesült.

Kath. templomban legfölségesebb rendeltetésű levén az o l t á r , mivel arra legszorosabb értelemben alkalmazhatók a

szent Írásnak szavai : „Elégi enim et sanctiücavi locum istum, u t sít nomen meum ibi in sempiternum et permaneant oculi mei et cor meum ibi cunctis diebus. (II. Paralip. 7, 16.) és Jé-zusnak amaz Ígérete : Ecce ego vobiscum sum omnibus diebus (Math. 28,20.) mivel ott naponként bemutattatik érettünk az áldozatok legszentebbike, és teritve van számunkra állandóan az asztal, melyen vendégeit Jézus saját testével és vérével táplálja Ily értelemben magyarázható a fönczimzett főpász-tornak is azon törekvése : hogy szentegyháza ujitása- és éke-sitésénél leginkább az oltárokon, kiválólag pedig a főoltáron

óhajtá a legfőbb magasztosságot kitüntetni ; azért is ez nem csak a már emiitett fehér carrarai márvány tükörfényü környe-zetétől és a gazdag aranyozástól ragyog, — de uj, Mária menny-bevitelét ábrázoló nagyszerű (2 Y² öl hosszú és 1 öl szélessé-gű, Bécsből hozatott, 1¹j^% lábnyi széles arany keretbe foglalt) képpel is fölékesitteté, melyen a hires Tizian mintája után ki-vitt pontos távlati kimérés, különösen pedig fölül a mennyei karokat, és alant az apostolokat ábrázoló csoportozat, a már említett fiatal festészünknek, Kolbay Theodor urnák szép jö-vőt Ígérnek. Ezenkívül pazar fényben ragyog még ezen oltá-ron az uj-ezüstből készült tabernaculum Donabanm bécsi mestertől, két oldalán ereklyetartókkal, egyik részről Urunk vacsoráját, másikon pedig Izsák föláldoztatását aranyozott dombormüben ragyogtatva, fölül pedig a királyok királyát imádó két angyalt tartva ; hasonlólag 6, egyölnyi magas, csi-nos alakú, egyenként majdnem 75 fontot nyomó china-ezüst gyertyatartók is nagy mértékben ékesítik a gyönyörű oltárt.

Kitünőleg díszíti ezen oltárt még a Komárom melletti Almás-ról megrendelt u j márvány-lépcsőzet, valamint az előtte elhe-lyezett hamuszín oszlopzatu márvány korlát. Fölségesen pom-pázik még e templomban akár izletességre, akár becsre te-kintve a tűzben aranyozott, körül belül 5 mázsa nehézségű és 54 gyertyára alkalmas rézcsillár és a falakon diszlő, tnes-terileg kiállított 12 fölszentelési kereszt. Ezen fénynyel tel-jes öszhangzásban van az egész templomnak Bajorhonból ho-zatott kőlapkövezete, a pompás u j ajtók és padoknak fényfes-tékkeli bevonása.

Hogy végre csak némileg is teljes fogalmat adjunk ar-ról , mily figyelem fordíttatott minden legkisebb tárgyra, föl-említjük azt is : hogy midőn akár újonnan szerzendő, akár egyes ujitandó tárgynak munkába-vételéről volt szó, ő mlsga ajánlat szerént a legjobb művészeket törekedett megszerezni.

Mindezt szemügyre véve , könnyű elhinni, hogy mint érte-sülve vagyok, az egész templom ékesitésére 31—32 ezer fo-rintot áldozott az Isten házának dicsőségét szivén viselő fő-pásztor.

Képzelhetjük már most a kegyes főpapnak örömét, mi-dőn másfél év lefolyása u t á n , mely idő alatt a sz. ferencziek templomában végeztük az isteni-tiszteletet, m. é. oct. 27-én ezen egyházat fölszentelheté. Mi ezen eseményt leginkább ugy kívántuk üdvözölni, mint az egyházi művészet uj lendületét ha-zánkban. A főpásztor ilynemű buzgósága megyéjére is kihat és részént nagylelkű istápolása, részént kegyes engedélye mellett már Is a losonczi és svedléri templomok fényesen kifestettek, most pedig a gölnitzi és krompachi az illető művészekkel al-kudozik ily czélból. 0 mlsga, házi-kápolnája ékesitését is már munkába vétette.

Mindezekért a menny- és földnek mindenható Ura fe-dezze kegyes főpásztorunkat, mint dicsőségének tevékeny elő-mozdítóját, mennyei segedelmével, és engedje mielőbb liiveí-nél azt tapasztalhatni, hogy őket ezen templomnak szemlélése azon szép törekvésre buzdította, mikép lelkeiket is ehhez ha-sonló, az Urnák ékes templomává alakitják át, Bizonyára ő méltósága is csak azt óhajtja, mit sz. Paulin nolai püspök, ki midőn az általa épített templomot bevégzé , következőleg fohászkodott : „Oremus ergo Dominum, ut dum nos illi foris aedificamus domicilia, ille in nobis intus aedificet illa, domum videlicet non manufactam, quam ingressi intelligeiiius in no-vissimo, scilicet facie ad faciem, quod in aenigmate nunc

vi-demus." (Epist. 33. ad Sever.) Markovits.

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

N A G Y V Á R A D , febr. 8-án. Egy örvendetes, s egyházi életünkre nem kis befolyást gyakorlandó eseményről bátor-kodom becses lapját értesiteni, mely nem csak városunkat s környékünket, hanem e lapok tisztelt olvasó- közönséget is egyaránt érdekelheti. — Ugyanis a nagyváradi premontrei rendű gymnasiumi tanártestület, ámbár mint szerzetes társu-lat t a g j a i , társutársu-lati alapszabályaiknál fogva a testvéri társas együttlakásra kötelezvék, hosszas ideig nélkülözte ez állapot örömeit s sokféle jó oldalait: „ecce quam bonum, bonum et iucundum, fratres habitare in unum !" Ezen, a haza nagy re-ményű ifjúságának nevelése- s tanitásával minden jobbak ál-tal méltányolt vallásos s hazafias buzgalommal foglalkozó ta-nártestület az 1849-dik évi jan. 13-án kiadatott kormányren-delet értelménél fogva saját házát a hadban megsebesült liarczliak ideiglenes kórodájául kéntelenittetvén átadni, az egyes tagok szétszéledve, egymástól elválva laktak a város külön-külön részeiben s utczáiban. A később beállott kormány, jóllehet az életbeléptetett u j iskolai rendszer igényeinek megfelelőleg a tanárok száma tetemesen megszaporodott, azt katonai kórházzá alakitotta át. Végre a jászóvári prem. kano-nok-rend jelenlegi prépostja s praelatusa, m, R é p á s s y Jó-zsef ur, fáradhatatlan közbenjárásaival czélt ért a magas kor-mánynál, leginkább pedig a nagym. magyar kir. helytartó-ta-nácsnál ; s a ház több ezerre rugó kijavítási s kárpótlási ösz-szeggel együtt a rendnek ujolag törvényes birtokába került.

Az uri-utczán, vagy mint szokottabb-, a fehér-papok utczáján, s ennek közepe t á j á n létező eme nagyszerű ház jobbára pesti s helybeli munkások által f. évi január 1-ső napjára majdnem teljesen elkészíttetvén, minden szükségesekkel ujolag fölsze-reltetvén, a 13 évig t a r t o t t árva, s az egyes tagokra több kintetben kellemetlen, alkalmatlan, a rendre nézve pedig

te-« 1 1 8

mérdek költségekkel j á r t szerteszéti künn-lakás, az illetők nem

kis örömére, megszűnt. J a n u á r l-re már a tagok nagy része beköltözött, s a künnmaradtak is, kiket gyöngélkedő egészsé-gök. vagy más körülmény akadályoztatott mindeddig, nem so-kára követendik többi társaikat. Az élelmezés azonban, s a többi teljes házi elláttatás u j évtől kezdve m i n d e n tagra nézve benn történik S igy Isten szent segedelmével a nagyváradi prem. r. gymns. tanárok díszes lakukban ismét együtt élvez-hetik az oly sokáig nélkülözött társas élet örömeit, miért Is-ten után legtöbb hálával s köszönettel tartoznak szeretve tisztelt rendfőnöküknek, m Répássy József urnák. — Az épü-let másik szárnya, a forradalom előtt virágzott nemesi finö-velde (convictus nobilium) , még mindig iires s javittatlan ; mert ezen intézet pénzalapja még mostanáig sincs a valódi czélnak visszaadva. Iíirlik, hogy e szép s nevezetes intézet, mely szintén a premontreiek gondjára vala bízva, ha jelenlegi bonyolódott viszonyaink kifejlődnek, s alkotmányos kormány-zásunk teljesen helyre álland , ú j r a életbe lép Azonban vala-mint e hir, ugy azon jó szándék is, — mely különben a való-suláshoz az előbbinél közelebb látszik állani, — hogy tudni-illik a gymnasium a jogacademiától elválasztva, Varad-Ujvá-rosból Várad-Olasziba, és pedig a ílnövelde egyik szárnyába, mely a tanárok lakásával közvetlen összeköttetésben áll, ho-zassák át, — egyelőre csak a kegyes óhajok közé tartozik. — A fönebbiekkel kapcsolatban megemlíthetem m é g , hogy a nagyváradi rom. kath. gymnasium ez évben is egyike az or-szág legnépesebb kath. gymnasiumainak ; a tanuló ifjúság ez idei összes száma ugyanis hatodfél százra rug, vagyis 545 ; ez összegben képviselve van majd minden vallás s nemzetiség, alattomban értetődik, hogy vallásra nézve a katholikusok, nemzetiségre pedig a magyarok túlnyomók. — Isten áldása szálljon szentegyházunk-, szeretett hazánkra, s magyar kath.

tanügyünkre ! Károly Gy. 11. prem. r gymn. tanár.

MADRID, jan. 15-én. Kormányunk, kivált királynénk a romai ügyben a legtisztább n é z e t t e l j á r n a k el. Calderon, kül-ügy-ministerünk volt, ki Recliberg gróffal ünnepélyesen til-takozott a forradalom ellen, mely sz. Péter trónját elnyelni a k a r j a , hogy a többi koronákat Európában könnyű szerrel porba sújtsa, Királynénk trónbeszédjében megmondá, misze-rént a szent-atya államaiban a szellemi hatalom függetlensé-gére mindent megtett. A kamarák többsége a forradalmi el-vek ellen van. A válaszfölirat soká t á r g y a l t a t o t t , a számos, államtudománynyal telt szónoklatok a hazát a dulásokról, a veszélyekről fölvilágosították. Nálunk is, miként m á s u t t , az csalódik, a ki csalódni akar. A sok jeles férfiak közt Aparici, Donoso-nak méltó utódja a kamarákban, dec. 7-én mondott beszédje legfényesebb volt. A szónok három óra hosszat be-szélt, szellemi ereje a bal oldalt hallgatásra bilincselte, a jobb oldalt harsogó éljenekre ragadá. Nem közölhetem e beszédet egész terjedelmében ; némely részeit azonban híven megkül-döm. „Ha csak politikai kérdés lenne a t á r g y , hallgatnék ; de az olasz kérdés katholikus kérdés, s a lojai esemény mutatja, hogy keblünkben is van egy párt, mely nem csak politikai re-formokat tervez, hanem a társadalom alapjait akarja kifor-gatni. A kormány tehetetlen a forradalom rohamát föntartani ; s a politika, más segély nélkül hamarább vagy később forrada-lomba sodor minket. Tudom, hogy a kormány tiszta szándék-kal jár el, s hogy más politika veszélyesebb , mint a melyet

követ. Az ő helyzetében, még legjobban tesz Hanem az a hi-bája , hogy helyzetének nehézségeit legyőzni nem igyekszik.

0 szabad elvü. A szabad, de külön elvű pártokat egy zászló-hoz egyesitette, de ki nem békítette. Ez oly házasság, melyet az Isten nem áldott meg. Külsőleg kezet adnak egymásnak, keblökben gyűlölik egymást. Mit tegyen a kormány ily pár-tok között? De, mint mondám egyes kérdésekben nem ostro-molom a kormányt. 0 dicsőséges hadat viselt Afrikában ; ő I. Isabella koronájának elesett g y é m á n t j á t , Domingo szigetet II. Isabella király koronájára visszatette. Hanem a socialis kérdésekre nézve súlyosan kárhoztatom, mivel nem találom eljárását nemesnek. miként ezt a spanyol törvényesség és a castiliai becsület kívánta volna. Látom hogy indul a j ó r a , de nem látom, hogy feléje határozottan haladna 0 ma él, hol-nappal nem törődik ; kezd i t t , kezd ott ; ily politika meg akarja hazudtolni az örök i g a z s á g o t , mely szerént két urnák nem lehet egyszerre szolgálni. Olaszország egy le-h e t , de csak u g y , miként Pius akarta, szövetség utján.

Ez kizárná a franczia túlsúlyt, miként az osztrákét is. Hogy Olaszország egy legyTen, ezt óhajtja a jognak minden b a r á t j a ; hanem egységet a szentségtelenségek, a mészárlások és becs-telenségek u t j á n megalapítani nem lehet Uraim! Nem kérem hogy hajókat szállítsunk Italia partjaihoz. I l a n e m , lia a kor-mány székén ülnék, azt tettem volna, a mit tett, ki Nápolyban a bourbonokat, Romában a religiot, Italiában a társadalom életét megtámadta, én az országok rablójától követemet rög-tön visszahívtam volna. — De szólok a jelenről. A királynő mondja, hogy a pápai államokban békés biztonságot igyeke-zett szerezni a szent-atyának. A kamara válaszol : ,békét aka-runk a pápa trónja körül.' Nem t ö b b e t ? Uraim ! A tollnak ki kellett volna esni kezeitekből, midőn ezt Írtátok, mivel a liaza, melynek képviselői vagytok, többet akar. Olvastátok-e a híres párisi röpiratot? Ismeritek Rieasolinak hazug Ígéreteit és szineskedéseit a szent-atya irányában ? Valóban Ricasoli sem talált volna ön magára kedvezőbb mondatot mint ez : ,a szent-atya trónja körül.' Mondtam már : az európai társadalom két irányban h a l a d , egyik az igazság-, a religio-, a szabadságra, másik az istentelenségre, fejetlenségre, erőszakoskodásra. A pápa koronája a legrégibb, a legfönségesebb, a legtörvénysze-rübb, a legszeretettebb a világon, ha ez elesik, hamarább vagy később maga után ragadja a többi koronákat. Az olasz forradalom, mely nem ismer sem isteni sem emberi törvényt, lángba borítja egész Európát, fejetlenségbe, zavarba, kimond-hatlan gyászba sodorja a társadalmat. Ilyesmi történt, midőn Europa a barbárok szekerczéi alatt romba dőlt, de akkor kereszt ragyogott Europa fölött, mely körül gyülekezett a t á r -sadalom ; e kereszt lesz mindég a világon, de lesz-e Európában, nem tudom." Átment a szónok a spanyol állapotok ecsetelé-sére, melyekben szem elé állitá, mennyire van földúlva a haza is a forradalom turakodásai által : „Uraim ! a forradalom ut-jain, szabadságra soha nem jutunk : ez csak despotiára vezet.

Mióta a világ áll, a forradalom csak ezen szörnyeteget tudta szülni. Ti szeretitek a szabadságot ; öltsetek gyászt fölötte, Europa a korlátlan despotiára halad. Igen, despotiára, a fejet-lenség miatt ! Most pedig önhez szólok, Rovero követtárs. Ön mondá, ,a latin fajok katholikusok, ezek soha protestánsok nem lesznek; tagadta, mintha csak kath. országokban lehetne a rend tartós; sőt állitá,hogy a legforradalmibb n é p , a kath.

nép volt. I g a z , rend lehet mindenütt, hol Istent hisznek, s tisztelik a tekintélyt ; de tagadom, mintha kath. népek legtöbb forradalmat csináltak volna. Rovero t u d h a t n á , hogy a zava-rok, melyek a kath. országokat fölforgatták, nem kath. elv sze-rént , hanem a kath. elv ellen forgatták azt föl. Rovero tud-hatná, hogy a kath. religio a béke religiója ; hogy ő megáldja a tekintélyt, nemesiti az engedelmességet, s midőn alázatos-ságra buzdit, méltóalázatos-ságra emel. IIa tehát a kath. nép forradal-mat csinált, ezt religiója ellen tevé. Szükséges a dolgot értel-mezni. Rovero dicsérte az angol-szász fajt. De elfeledte annak jég-keblét a spanyol kebel forró érzelmeivel össze vetni.

Ro-vero elfeledte, hogy Britannia protestáns vallása előtt ezer évig kath. volt, bogy a szentek szigetének neveztetett ; hogy ezen időszakban legdicsőbb fejedelmei valának az ő véréből;

hogy szabadságának chartája a kath. püspökség terve szerént s tollából eredett. Hasonlítsa össze Rovero Angolország tör-ténetét a protestantismus óta máig a mi történetünkkel; melyik nép volt nagyszerű, nagylelkű ? Hol ömlött kevesebb vér ? Hol van több tiszteletben a szegény ? Mi nekünk, spanyolok-n a k , spanyolok-nem volt szörspanyolok-nyeteg-királyuspanyolok-nk, mikéspanyolok-nt V I I I Hespanyolok-nrik; a mi castiliai s aragoniai követházaink nem voltak oly szolgaiak mint ezen király alatt az angol parlament, a mely Tiberiust is kifárasztotta aljasságaival Mi királyt nem fejeztünk l e , mi számkivetésbe nem üztiink, miként az angolok ; mi nem

In document Religio, 1862. 1. félév (Pldal 120-125)