jog-nak fegyvereivel keressük, birjuk, s mint sajátunkat védjük. E haza velünk született, velünk növekedett, izzó fáradalmaink mellett nagyra fejlődött; mikor mi katholikusok e hazában hontalanok, jogtalanok le-szünk, s bujdosni fogunk, a haza velünk sírba száll.
E g y nemzettel temetkezni reánk nézve csak dicsősé-ges lehet. — Ennyit az ügyetlenül takart gúnyoló-dásra. — Ne féljen a ,P. Napló', hogy a Péterfillér akadályozni fogja a vizkárosultak fölsegélését ; kik Péterfillért adnak, a vizkárosultaknak legbővebben nyújtanak. Menjen a ,P. N.' Kalocsára, s lássa mi az atyai szeretet; s ebből következtesse, mi azon atyá-nak szeretete, a kit ő csak idézet-jel közt nevezett ,,világ fejedelmének!"
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
P E S T , mart. 2-án „Interroga patres tuos, et responde-bunt tibi." Az anyaszentegyház atyjai, kiket a Szentlélek tön annak kormányzására, böjti körleveleket intéznek övéikhez, melyekben többnyire hitünk örök igazságait az ingatag napi kérdések kellő földerítésére alkalmazzák, és igy azok kétsze-resen tanulságosak. Illő, hogy mi az egyház közügyét illeti, közkincscsé is váljék, és azért a hozzánk kegyesen beküldött ilynemű főpásztori levelek közül egy-kettőt, h a nem is egész terjedelmében, de legalább főbb pontjai szerént, t. olvasóink-nak is bemutassunk. Megkezdjük a m. pécsi püspöknek, az
Lex e s t , Brofferi, proprio succurrere patri, Pontificem nostrum quis neget esse patrem ? Misimus et R e g i mittemus dona p a r e n t i ,
Rumpere BroíFeri, sí ne quis ista pati.
2) Quae hodie tibi damus d o n a , eo pertinent Pie IX.
Pontifex Maxime, uti palam sit falso alienae a Te voluntatis Italos fuisse insimulatos, quibus alte est persuasum divinam sacri principatus compagem, quae XIX. seculorum consilio et virtute coaluit couvelli sine exitio convellentium non posse.
Ez volt a kőirat az adomány mellett. Legújabban pedig : „Non paucorum vafritia commodis suis servientium, non clamores inconditae multitudinis, composito per vicos, per compita ruentis, sed fusae multorum ad Deum preces et missitata ul-t r o munera, quorsum specul-tenul-t animi Iul-talorum, verissime ul- te-s t a n t u r "
egyház jelen állását ecsetelő nagybecsű apostoli szózatával :
„Greorgius Grirk etc. Venerabili Clero Almae Dioecesis Nostrae Saeculari, et Regular Dilectis in Christo Fratribus et Filiis Salutem in Domino Sempiternam ! Cum sacrum Quadragesi-male tempus adpropinguet, quod Sancta Mater Ecclesia ie-iunio , orationi, et piae meditationi cumprimis sacrandum or-dinavit de amarissima Passione et Morte Domini, et Salvato-toris Nostri J E S U Christi, ut e consicleratione immensi re-demptionis nostrae pretii, cuivis tentationi viriliter resista-mus, ac vigilantes, et orantes salutem nostram operemur, at-que peccato mortui dignos poenitentiae fructus faciamus : verbis divini Salvatoris Matth. XXVI. 41. „ v i g i l a t e , e t
o r a t e , u t n o n i n t r e t i s i n t e n t a t i o n e m " Vos Di-lecti F r a t r e s , Filiique, ac per Vos lideles Vestros, Nostros-que, voce paternae dilectionis rursus alloqui in Domino con-stitué Etenim nullo unquam tempore maiori cura, et vigilan-t i a , fervenvigilan-tiori oravigilan-tione, maiorique virium invigilan-tensione Pasvigilan-to- Pasto-ribus animarum opus fuit, quam iniquissimo hoc tempore, dum t o t , tantique hostes in Ecclesiam Dei consurrexerunt, eam-que afiligere, destruere, et evertere fanatico furore connitun-tur. Advenerunt tempóra, quibus Deus impudentissimo anti-quo draconi permisit conturbare munclum, et decipere, pati-turque homines tentari spiritu erroris, propter eorum impro-bitatem ; quandoquidem eis piacúit Deo relicto, magis adliae-rere maligno, et amare magis tenebras, quam lucem Succès • sit ei ad castra sua vocare Magnos, et P o t e n t e s , qui domi-nantur nationibus, pseudo-illuminatorum, et literatorum tur-bam, promiscuam denique multitudinem ex omni classe, et ordjue hominum Deum non timentium, et genua coram Baal flectere haud verentium. Qua arte id perfecit, perücitque in dies nequissimus tentator ? sibi proprio stratagemate, menda-ciis, et fallaciis circumvenit omne genus hominum, pollicetur omnia praesentis vitae bona : libidinosos trahit amore volup-tatis ; divitiarum spe deludit avaros ; vanos seducit propriae excellentiae instinctu ; ambitiosos bonorum, gloriae, et poten-tiae fulgore perstringit, excoecat; omnibus libertatem, inde-pendentiam, felicitatem promittit. H a s illecebras si vel sepa-ratim obiecerit, pauci resistunt ; quanto pauciores, si con-iunctim omnes in oculis relucere faciat ? ! O inanes, et falla-ces hominum spes, ac infelix fascinatio mentium ! Numquid poterit transgressio legum divinarum, et humanarum, effrenis vitae licentia, et vita sceleribus commaculata, quemquam beatum efficere ? numquid sine Religione, sine subiectione, et obedientia poterit vera libertás, securitas, et tranquillitas ci-vium subsistere ? Oremus Fratres, et Filii in Christo Dilectis-simi ! Deum Patrem Omnipotentem, ut auferat ab adversariis regni Christi coecitatem mentis, et cordis obdurationem, ut seipsos videant, et videndo resipiscant, agnoscantque non esse in alio aliquo salutem, quam in Nomine Unigeniti Filii Eius, Domini Nostri Jesu Christi. Vigilemus quoque, ne quisquam curae nostrae creditorum fallaciis verborum deceptus ad ca-stra eorum transeat, ubi nulla salus esse p o t e s t , sed inevita-bilis perditio, et sempiterna infelicitas subsequitur. P r o infe-lici igitur genio saeculi, qui ubique ad excutiendum iugum Iieligionis tendit, infestusque est imprimis Catholicismo, tri-stis est facies sponsae Christi, Ecclesiae catliolicae. Moderni scioli, qui aliis sapientes videri volunt, et beatificatores po-puli, — perverso animi sensu stimulati, illi nocere omnibus
. 150 o—
viribus conantur, in hanc coniiciunt inverecundi ingenii sui commenta, impiaque convicia, quae innumerabilibus scriptis, libellisque, et opusculis, publicis privatisque sermonibus, ephemeridum articulis, imaginibus quoque, ac canticis dissé-minant. Viros bonos , quibus religio, et omnis honestas cordi e s t , explodunt, et ultramontanos appellant ; contra sanae do-ctrinae defensores, et quos sentiunt strenuos veritatis vindi-ces, sophismatumque suorum delarvatores, crude , superbe-que debachantur ; quidquid catholicum est, arrodunt, aut per ludibrium traducunt, et ridiculum facere conantur; tanto pe-riculosiores, quod inümae etiam sortis hominibus, qui argu-menta , et ratiocinia non assequuntur, serviant primum in di-stractionem, dein vero ad rerum sanctissimarum vilipensionem, et contemptum. In sacerdotio impudenter quaerunt, quod car-p a n t ; omnia lynceis oculis car-pervestigant, ut inveniant, quod mordaci calamo perstringant, detorqueant, aut ex festuca trabem efiorment. Religiosos Ordines, et lnstituta christianae charitatis utriusque sexus insectari, lacessere ipsis volupe est, ut ipsum, quod patientis, et afflictae humanitatis sublevamini se totos immolent, eis invideant, ipsosque omni vel benefa-ciendi facultate exutos summa malignitate cupiant. Deflete una mecum hanc depravatae mentis coecitatem, quae rei ca-tholicae tantum iam nocuit, tamque acerbos fructus t u l i t , ut magna pars populi catliolici a pristina virtute , fideique firmi-t a firmi-t e , efirmi-t pia erga Ecclesiam subiecfirmi-tione mulfirmi-tum desciverifirmi-t, le-viumque ventorum afilatu se facile circumferri patiatur. De-flete inquam hanc adversitatem; ast vigilate etiam, et arcete, quantum potestis, a fidelibus vestris eius furfuris libros, li-belles , et folia, ex quibus similem nequam spiritum haurire possent, simulque omnem vitam vestram ita instituite, ut qui ab adverso sunt, non reperiant, quod merito sugillare possint, et omnis eonversatio vestra talis sit, ut cunctos ad virtutis, et honestatis Studium excitet, provehatque. Non suflicit tamen improbis hominibus his armis impetere sacro-sanctam Eccle-siam , sed nefarium tale consilium procuderunt, quod si effe-ctum sortiretur, totam Ecclesiae vim vitalem, et hierarchicae Potestatis efficaciam, uno quasi ictu prosterneret, clavesque regni coelorum cassas, nullasque efliceret, aut in manus poli-ticorum i\Iagistratuum derivaret. Obtentu unionis totius Ita-liae sub uno sceptro conspirarunt (praeter despoliationem plurium Principum) ad Summum quoque Pontificem princi-patu suo exuendum, Eumque omni civili auctoritate, et domi-nio privandum ; salva relicta, ut astute simulabant, spirituali Eius auctoritate, libertate, et independentia. Ad procurandum detestandum hunc efiectum adhibitum f u i t , quidquid furen-tium malignitate excogitari p o t u i t , vis a p e r t a , violentia, se-ductio, corruptio, provinciarum florentium igne ferroque de-vastasio, f r a u s , dolus, simulatio, perduellio, et perfidia, im-pia falsarum doctrinarum in populo disseminatio, omnium de-nique legum divinarum, et humanarum proculcatio. Successit omnino nefariis his mediis, perfidia, et violenta oppressione plures Provincias legitimis suis Possessoribus eripere, et ipsum quoque Summum Pontificem maiori parte Ditionum suarum privare ; atque ab eo tempore omnes machinae admo-t a e sunadmo-t : uadmo-tpoadmo-te circumvenadmo-tiones, admo-technae diplomaadmo-ticae, eadmo-t terrores, ad permovendum Sanctissimum P a t r e m , u t reliquis suis ditionibus sponte renunciet ; — ast incassum !" (Folyt, következik.)
BÉCS. A bécsi,Volksfreund' „Concordat und Protes-tantenpatent" czim alatt következőleg ir : „Mig nálunk az ébredő kath egyház öntudatos ellenei és velők a szabadelvű philisterek naponként a concordatum ellen csatáznak, és azt ugy tüntetik föl, mint a kimondott jogegyenlőség akadályát, mint bilincset, mely a más vallásuakat a hitélet kifejtésében gátolja, és a confessionalis békét zavarja : addig a protestantis-mus a z a p r . 8-ki patens alapján oly tevékenységet fejt ki, mely legkevesbbé mutat evangéliumi együgyüségre és békeszere-tetre. Nehogy azonban pártérdekről vádoltassunk, erre nézve prot. bizonyságot akarunk fölhozni. A Gelzer tanár által Ber-linben szerkesztett „Protestant. Monatsblatter für innere Zeit-geschichte" czimü l a p , melynek szorgos munkatársai Betli-mann cultusminister, P e r t h e s , Wiese, Wichern stb., valósá-gos hadjárati fölhívást intéz a kath. egyház ellen Austriában.
A rhenusi tartományok prot. egylete ugyanis egy ügynököt küldött Austriának német-szláv részeibe, hogy ez vizsgálná meg ott a protestánsok helyzetét és kilátásait. Ezen ügynök eljárásának eredményéről közöl némelyeket, de többet elhall-gatandónak mond mint olyant, mi nem tartozik a közönség elé. Értesítését azon emlékeztetéssel kezdi, hogy Cseh- és Morvaország egykor protestáns volt; megjegyzi, miszerént ezen , egykor oly hatalmas cseh-morva egyházból most már csak 87 község van f ö n , melyeknél a régi buzgalom ugyan már meghűlt, de az ős hagyományok még élnek. A régi épü-letnek alapfalait még föl lehet lelni, de be van nőve füvei és eltemetve romokkal, mindazáltal lehetne még Isten segítsé-gével építeni r á , és visszaállítani régi fényében. Az értesítő erre nézve legczélszerübb eszköznek t a r t j a a tartományok beutazását, ottani missionariuskodást saját ügynökei által a Grastáv-Adolf egyletnek ; továbbá a nemzeti nagyság emléké-nek fölélesztését H u s z , Ziska és mások alatt. Vissza kell em-lékébe hozni a cseh nemzetnek, hogy ezen dicső múltja a nemzetnek azon időben keresendő, midőn a haza nem volt rom. katholikus, és hogy akkor a tudomány és jólét virágzott.
Ajánlja t o v á b b á , hogy a megkezdett uton tovább kell halad-ni , s igyekezhalad-ni, hogy cseh lelkészek és tahalad-nitók fiai közül mi-nél több helyeztessék el német keresztény családoknál, hogy ekkép saját hazájukban viselendő hivatásukra előkészíttet-hessenek , és igy a lelkészek és tanitók egy egészen uj nem-zedéke létesüljön. „A szántóföld már elég fehér az aratásra, és dúsan visszafizetné a reá fordított legfáradságosabb mun-kát is. Erről többet lehetne mondani, de ez kevesbbé tarto-zik a nyilvánosság elé, hanem inkább irodájába azon társu-latnak, mely föladatául tűzte ki munkásait ide küldeni. A ke-reszténységnek romai színezete a népről e tartományokba már rég lekopott, a katholikusok nagy része evang. isteni-szolgálat után vágyódik, a romai papság ellen igen nagy az ellenszenv, és ez nem is igen sokat törődik a hitbeli meggyő-ződéssel , csak a külső kötelék föntartassék." Ebből látható, hogy a német protestantismus , mely a nevezett lap által kép-viseltetik, tökéletes hadjáratot szándékozik megnyitni a kath.
egyház ellen Austriában, különösen Cseh- és Morvaországban, és teljes erejéből fegyverkezik a siker, kivivására. Meg vagyunk győződve, hogy a kath. egyház főpásztorai őrszemmel fogják kisérni e mozgalmakat és hiszszük azt is, hogy azon ministe-rium, mely a protestánsok ügyét annyira képes pártolni Ty-rolban, a kath. egyházat is fogja pártfogásában részesíteni
— « 1 5 1
h külföldi egyletek proselytismusa ellen. Ez semmivel sem több, mint szerény követelménye a jogegyenlőségnek !lk-HONG-KONG. Egy itt megjelenő prot lap leirta nem rég a helybeli kath. missio működését, kiemeli annak szép si-k e r é t , de egyszersmind szüsi-kségeit is. Az előadás ily részről bizonyára kizár minden gyanút. Rajmondi püspöknek általános helyettese jelenleg Londonban időz, hogy ezen missio számá-ra az angol és irlandi katholikusoknál némi segélyezést gyűjt-sön , különösen pedig hogy az őrség kath. katonáinak hasznos könyveket szerezzen, hogy ekkép üdvös olvasmány által ezen magányos révpartokon nem egy veszélytől megovattassanak.
A nevezett lap mondja : „Mi már több izben fölhívtuk olva-sóink figyelmét az ezen gyarmatbani nevelésnek sajnos álla-potjára. Minden eddig megkisértett terv gyakorlatiatlan volt és épen azért sikert sem aratott. A chinai ifjúságnak angol nevelés a d a t o t t , de mintha ennek sem lett volna más czélja, mint belőlök képmutatókat vagy semmirekellőket képezni. Az európai gyermekek iskoláiban a chinai nyelvre való oktatás egészen elhanyagoltatik, ámbár a gyermekek közül sokan sze-retnék tanulni, és csekély dijért lehetne tanítókat kapni. St.
Pál collegiumjában sok chinai gyermek igen nagy előmenetelt tesz az angol nyelvben. Valljon nem lehetne-e ezeket keres-kedőknél , iparosoknál elhelyezni, hogy igy később kenyerü-ket megkereshetnék , és a mit tanultak, áldássá, nem pedig átokká válnék reájuk nézve ? Ezen tekintetben meg vagyunk győződve, hogy a gyarmatbeli prot. missionariusok igen gán-csolandók. Ők oly jól tudják, mint mi, hol a hiba; de a h e l y e t t , hogy azt megszüntetni igyekeznének, be sem vallják a hiá-nyokat. A prot. missionariusoknak általában, a kiket csak is-merünk déli Cliinában, semmi becsületük sincs. Megfoghatlan közömbösségük és lelketlen hanyagságuk valóban alig volna h i h e t ő , ha magunk nem volnánk tanúi. Több izben t e t t ü n k már különféle kisérletet, hogy őket kötelmeik tudatára ébresz-tenénk, de ugy látszik, mintha siketek volnának az igazság szavára nézve, és megelégesznek a tunyaság kenyerét enni addig, mig pártfogóikat ekkép csalhatják. Mi nem Ítélünk egyedül a gyümölcsről, hanem a már elvetett magból is. A prot. püspöknek cselekvés módja is igen rosszalandó. Ha egész sége nem engedi meg hivatalának teljesitését, adja azt át másnak, ki arra alkalmas. Hogy veheti szivére azt egy főpász-t o r , kinek megyéje oly sajáfőpász-tszerű helyzefőpász-tben v a n , hogy az egész világon barangoljon, mint ő tesz ? A kereszténység ter-jesztésével ő Londonban foglalkozik az Exeter-Hall-ban Syd-ney-ben pártolja a chiuaiak bebocsáttatását Australiába, hol annyira félnek tőlük. St. Francescoban (California) fölemeli szavát az erkölcstelenség és iszákosság ellen. Az Egyesült-álla-mokban meghivatja magát a politiko-vallási szószékre, vagy jövedelmes könyvet ir Japánról. Valóban mi ezt meg nem fog-hatjuk. Az utolsó 3 év alatt 3 hónapot sem töltött megyéjé-ben. Holott fizetését itteni különös tisztkedéséért k a p j a , me-lyet azonban elhanyagol, és fölcseréli mással, mely reá nézve kellemesb vagy jövedelmesebb. Mi ezennel fölhívjuk őt, alkal-mazza ily eljárásra az igazságosság mérvesszejét ; püspöki kötelmeiről nem is akarunk szólni. Szilárdan áll a tény, hogy a prot. missionariusok működése déli Chinában igen nagy ámí-tás , és czélszerü azt minélelőbb leleplezni és bevádolni. A bi-rodalom ezen részében a prot. kereszténység hamuvá lett, mig az éjszaki részeken majdnem a vallás káromlásává fajult el.
És igy itt oly missionariusok vannak, kik a hamvat és károm-lást igazi vallás gyanánt n y ú j t j á k De térjünk vissza ismét a nevelés tárgyára. Szerencséseknek érezzük magunkat mond-hatni , hogy legújabb időben két jó irányú lépés történt. Az egyiket t e t t e a kormány, a másikat a rom. kath papság. A kormány rendszabálya egész terjedelmében még nincs tudva, mindazáltal mivel a szegény gyermekek a hazai rendszer sze-rénti tanítását magában foglalja, csak előnyös lehet. A rom.
kath. nevelőintézet Caines-roadban fekszik az Old Bailey ma-gaslatán. Igen terjedelmes épület, és bámulandó kitartással meg tüzetességgel lőn befejezve. Ezen intézet roppant befo-lyást fog nyerni, mely a protestantismus fölött ezen sectának (katholicismus) fogja biztositani az előnyt, ha a prot. missio-nariusoknak nem lesz tehetségük és akaratjuk ezen téren velők megmérkőzni Reánk nézve kellemes leend észrevenni, mint versenyez a két vallásfelekezet a nevelés emelésében.
Az ismeretek terjedelmére nézve ugyan nem akarunk nagy előnyt adni a katholikusoknak ; de látogassa meg bárki a pro-testánsok közül a caines-roadi iskolát, és dicséretét tőle meg nem fogja tagadhatni. A mostani rendszernél fogva az előme-netel jelentékeny ; ha egyszer az egész terv életbe l é p , az in-tézet igen nagy kiterjedést fog nyerni. A lányiskola az irgal-mas nénék vezérlete alatt áll, kik Canossa-knak neveztetnek az alapitónő-, Canossa Magdolna marchesatól. Ezen gazdag, ta-nult, jámbor és nemes hölgy a jelen század elején az első ily-nemű intézetet Veronaban, azután Velencze- és Milanóban emelte. Kevés idő múlva a társulat egész Olaszországban el-t e r j e d el-t , és mosel-t már 24 ilyen van. A el-társulael-tba lépő jámbor nőknek czéljuk a szegények bajain való könnyítés és gyámo-lyitás által Istennek szolgálni. Ezt ők mindennemű jótettek által igyekeznek valósitani. A szegényeket segitik, a tudatla-nokat oktatják, a szomorúakat és szerencsétleneket vigasztal-j á k ; szóval: gyakorolvigasztal-ják a felebaráti szeretet minden müveit;
miért is a szeretet testvéreinek nevezetét érdemelték ki ma-guknak. Iskolákat nyitnak, és minden díj nélkül nevelik a lánykákat, és megtanítják őket a jövőben is kenyérkeresetre.
Sőt dijnélküli magányórákat is adnak azok számára, kik az iskolába nem járhatnak. Bizonyos időben az özvegyeket és asszonyokat látogatják meg, kiknek segítségre, tanácsra vagy tanításra van szükségük. Nevelési osztály többféle van min-den állapotú leányok részére, melyekben tökéletesen és bőke-züleg oktattatnak. Fiatalabb nők , kik tanításra akarnak ké-szülni,a legjobb előkészítésben részesülnek. Még siket-némák tanításáról, neveléséről is van gondoskodva. Külön-szobák tartatnak azon nők számára, kik néhány napra vissza akarnak vonulni szokott foglalkozásuktól, hogy oktatást és bátorítást nyerjenek kötelmeik h ü teljesítésére. Végre a nőkórodákat is látogatják, vigasztalják a betegeket végórájukban, vagy intik őket, hogy visszanyert egészségüket jóra fordítsák. Azon szán-dékból, hogy a gyarmatnak nevelési tekintetben minél jobban eleget tehessenek, ezen nők beleegyeztek, hogy iskolát nyis-sanak angol, portugál és chinai leányok számára, melyben ol-vasás- , irásra, az említett három nyelvbeni fogalmazásra, és közönséges vagy finomabb varrásra taníttatnak. Ezen isko-lát jelenleg 80 leányka isko-látogatja. Lelencz-kórház is van chi-nai gyermekek számára. A mint elegendő t é r t nyújthat az épület, azonnal lány-növelde fog megnyittatni, melyben mér-sékelt kosztpénz mellett angol, franczia, portugál nyelv
—>M
1 5 2
szám-, földtan, történelem, általános irodalomisme és művészi kézimunkák fognak taníttatni. A nevelés összes ágairól a fe-jedelemnő gondoskodik, ki jelenleg mater Lucia, Velenczé-ben igen ismeretes és tisztelt apácza. Az épület ugy rendez-tetik , hogy a chinai leánykák egészen el vannak különitve az európaiaktól. Ezen épület terjedelméről lehet némi fogal-munk , ha elgondoljuk , hogy az apáczák lakszobáin kivül 50 növendéknek, iskoláknak , kórodának, lelencz-kórháznak, a háztartáshoz megkívántató helyiségeknek számára van benne tér, és egy kápolna, mely 300 személyt fogad be. — Mi a fiú-gyermekek iskoláit illeti, most csak egy ideiglenes nyittatott meg, melyben az angol és portugál nyelv, a földtan elemei, történelem, számtan, és az irodalom isméje tanittatik. A missio egy alkalmas telek megszerzésén fáradozik, melyen egy collegiumot és iskolát szándékozik épiteni szegényebb és jómódú fiuk részére. Támaszkodva a kormány segitségére és a gyarmatnak jótékonyságára, és bizva az Európából várt iskolatestvérek mielőbbi megérkezésébe reményli a kath. mis-sio, hogy nem sokára egészen európai, józanon szabadelvű nevelést adhat a községi gyermekeknek állapotjuk- és tehet-ségűkhez képest. Végre megjegyezzük még, hogy a missio az apáczák chinai iskoláján kivül még két más iskolát is nyitott Hong-Kongban ; egyet a chinai leánykák számára Spring-G-ardensban 22 növendékkel ; egy másikat a fiuk részére a kath. templom mellett 22 tanonczczal. Aberdeennélis van egy fiúiskola 30 chinai tanulóval, és egy másik Ching-wangban mintegy 40 fiúval; ezen tanodákat a missionak két tagja
vezérli. //f.
KÖNYVHIRDETÉS.
Megjelent: ISTEN A VALÓDI S Z E R E T E T ! oltáregy-leti imakönyv. Szerkesztette D r a x l e r J á n o s , esztergom-megyei áldozár. A fm. bibornok-érsek jóváhagyásával és költ-ségén. 270 1. Könyvkereskedésben ára 1 frt. a. é. ; az egyleti igazgatónál (nt. Trautwein János) 80 kr. a. é.
VEGYESEK.
P E S T , mart. 4-én. Az árviz által károsultak részére ado-mányoztak : Nm. S z a n i s z l ó Ferencz, nváradi 1. sz püspök 425 f r t ; az ottani ft. káptalan 200 f r t ; az alrendü papság 43 frt ; az esztergomi ft. káptalan 500 frt. A m. k. helytartó-sági elnökségnél eddig befolyt 65,000 frtn fölül.
P E S T , mart. 4-én. Az árviz által károsultak részére ado-mányoztak : Nm. S z a n i s z l ó Ferencz, nváradi 1. sz püspök 425 f r t ; az ottani ft. káptalan 200 f r t ; az alrendü papság 43 frt ; az esztergomi ft. káptalan 500 frt. A m. k. helytartó-sági elnökségnél eddig befolyt 65,000 frtn fölül.