003. A válaszadók jelenlegi családi állapota
A válaszadók jelenlegi családi állapotánál a három leggyakoribb forma a nıtlen, hajadon, egyedül élı (43,46%), a házas, együtt élı (25,69%), illetve az élettársi kapcsolatban élı (22,45%). A
bár-milyen formában való egyedül élés, illetve együtt élés aránya egymáshoz képest128: 49% (401 fı) : 51% (416 fı), tehát a vizsgált sokaság közel fele-fele arányban van egyedül, illetve él társsal.
A kapott értékek azokkal sem-mint megállapodik egy hosszú távú kapcsolatban, illetve egy élettárs mellett.
Ennél a kérdésnél – igaz más felosztást követve – össze tudtam hasonlítani saját felmérésem ada-tait az Ifjúság 2004 Gyorsjelentés [Bauer B. – Szabó A. (szerk.) 2005] idevágó százalékos adatai-val. A korrelációszámítás elvégzése után megállapítható, hogy a primer adatok és a szekunder adatok között erıs korrelációs együttható van, tehát az ifjúság vélekedése az információs társa-dalomban a házasságról, együttélésrıl gyakorlatilag megegyezik a hagyományos világ ifjú-ságának álláspontjával.
004. A mindennapi kapcsolattartás legalkalmasabb módjai
A megkérdezettek gyors tájékozódásra, érdeklıdésre leginkább a mobiltelefont, friss hírek to-vábbítására az e-mail-t, ismeretlenekkel való kapcsolatfelvételre az e-mail-t, illetve a chat-et, a barátokkal való kapcsolattartásra, illetve a hivatalos ügyintézésre a személyes formát, uta-zásról üdvözlet küldésére a levelet, gratulációra a személyes formát, újévi üdvözletek küldé-sére a mobiltelefont, tanács/segítség kéréküldé-sére, fontos események bejelentéküldé-sére, rokonokkal való kapcsolattartásra a személyes formát, találkozások megbeszélésére a mobiltelefon, közelebbi kapcsolat kialakítására, illetve bizalmas véleménycserére a személyes formát használják.
128 Egyedül élı: egyedül élı nıtlen/hajadon, külön élı házas, egyedül élı elvált, egyedül élı özvegy. Együtt élı: együtt élı házas, élettársa van, élettárssal élı elvált, élettárssal élı özvegy. A nem válaszolók (1,92%) nem
tartoz-Házas, de
momra néhány válasz meglepı volt: az információs társadalom polgárát – szekunder tények – az jellemzi, hogy minél több tevékenységet a számítógép elıl szeret elvégezni. A hivatalos ügyinté-zésre adott válaszoknál a web és az e-mail a módozatok között egyaránt hátul szerepelt, holott a kormányzat már mőködteti – igaz kezdeti stádiumban – az e-közigazgatási portálokat. A szerveze-tek jelentıs része olyan interaktív webfelületet alakított ki oldalain, ahol az érdeklıdık a szerve-zettel, termékeivel kapcsolatban kérdéseket tehetnek fel, s melyekre – saját tapasztalat alapján – rendszerint gyorsan válaszolnak is a szervezetek, és az esetek többségében a válasz elfogadható.
Ennek ellenére a segítségkérésnél a webes lehetıség alacsony gyakorisággal fordult elı.
A kommunikációs formák móduszát vizsgálva a személyes formát tartják a megkérdezettek leginkább alkalmasnak a felsorolt események/történések kommunikálására, ezt követi a mo-biltelefon, majd az e-mail. A levél és a chat esetében a leggyakoribb rangsor az utolsó hely volt.
A kapcsolattartás módjainak korrelációs mátrixa alapján megállapítható, hogy a személyes for-mával negatívan leginkább a mobiltelefon és az e-mail korrelál, vagyis a személyes kapcsolat-tartás alternatíváját döntıen ez a két kommunikációs lehetıség jelenti. Az e-mail-lel pozitívan korrelál a chat és a web. Nem figyelhetı meg komoly kapcsolat az e-mail és web, illetve a mobil-telefon használat között.
005. Tevékenységek gyakorlása
A napi aktivitások között az internetezés, a könyvolvasás, a számítógépezés, a tanulás, a TV-nézés, rádióhallgatás, az újságolvasás és a zenehallgatás, a heti aktivitások között a lakás díszíté-se, a barkácsolás, kertészkedés, a barátokkal, rokonokkal találkozás, a sportolás, sportrendezvény-re járás, a havi aktivitások között az éttesportrendezvény-rembe, pubba járás, a kirándulás, a mozizás, a könyvtár-ba, könyvesboltba menés, a ritkábban gyakorolt tevékenységek között a fesztiválok, parádék látogatása, a mővelıdési házba, illetve pop/rock koncertre járás, valamint a színházak, múzeumok látogatása a leggyakoribbak. Feltőnıen magas arányt mutat (44%) a diszkónál azoknak a száma, akik soha nem járnak el ebbe a kulturális intézménybe. Ez a válasz, az alsó harmad felülképviseltsége miatt meglepı, és jelentıs eltérést mutat a szekunder adatokhoz képest. Ennek lehetséges okai az info-kommunikációs társadalom által kínált szórakozási/kulturális lehetı -ségek, valamint az információs társadalom polgárának eltérı kulturális szokásattitődjei. A vizsgált csoport a szekunder adatokhoz képest jelentısen felülreprezentált a könyv- és újságolva-sási szokások tekintetében.
Az állítások korrelációs mátrixa alapján az alábbiak mondhatóak el egyes állításokról, tevékeny-ségekrıl (zárójelben a korrelációs együttható):
• Akik szeretnek barátokkal összejönni, azoknak fontos a családi/rokoni kapcsolatok ápolása (0,99), szeretnek a lakásban tenni-venni, kertészkedni, barkácsolni (0,68) ugyanakkor a bará-tokkal leginkább nem diszkóban találkoznak (-0,66).
• A diszkóba járók nem szeretnek sem könyvet (-0,91), sem újságot (-0,77) olvasni, sem tanulni (-0,92), sem a lakásban tenni-venni (-0,86). A negatív tanulási/olvasási attitőd összefügg a
sze-kunder adatokkal: a vizsgált korosztály alsó harmada számára a tanulás inkább nyőg, ugyanak-kor 18 éves ugyanak-kor után megnı a tanulás, a tudás értéke.
• A fesztiválok/parádék közönsége szereti a pop/rock koncerteket (0,98), valamint a mővelıdési házakat (0,83), ez utóbbit vélhetıleg a korábban említett szolgáltatási paletta szélesítése miatt.
Nem kedveli azonban az otthonülést (-0,6), illetve az újságolvasást (-0,53).
• Az internetezık közel ugyan olyan attitődökkel rendelkeznek, mint a számítógépezık, ez a vizsgált minta alapján egyértelmősíthetı volt. Szeretik a mediatizált kultúrát közvetítı intéz-ményeket, így a TV-t és a rádiót (1,00), valamint az újságokat (0,92), illetve nagyon fontos számukra a zene (1,00). Nem lehet az internetezık és a barátokkal találkozás (-0,11), illetve a rokoni kapcsolatok ápolása (-0,02) között összefüggést találni. Az internetezés jó kiváltója a diszkóba járásnak (-0,61).
• A könyvesboltba, könyvtárba járók szeretnek kirándulni (0,96), étterembe/pubba (0,96), mozi-ba (0,9), színházmozi-ba, múzeummozi-ba (0,84) menni. Nem mutatható ki kapcsolat a könyvtár és a könyvesbolt valamint a mővelıdési ház (0,01) között, ugyanakkor nem szeretnek internetezni, számítógépezni (-0,54), TV-t nézni (-0,55), rádiót és zenét hallgatni (-0,54).
• A könyvolvasók nem korrelálnak a könyvesboltba, könyvtárba járókkal (-0,09), ami azt jelenti, hogy a könyveket más forrásból szerzik be (erre utal az internetes vásárlásokkal kapcsolatos 045-ös kérdésem). Aki könyvet olvas, az szeret tanulni (1,00), szeret otthon tenni-venni (0,93), és a könyvek mellett gyakran olvas újságot (0,87), néz TV-t, hallgat rádiót (0,73), illetve zenét (0,73). A könyvolvasás otthoni tevékenység, akik ezt végzik, azok nem szeretnek eljárni sem diszkóba (-0,91), sem mővelıdési házba (-0,73).
• A lakásukat csinosítgatók, barkácsolók, kertészkedık szeretik az összes otthon végezhetı sza-badidıs tevékenységet, így a könyvolvasást (0,93), az újságolvasást (0,87), a TV-nézést, rádió- és zenehallgatást (0,68), és nem szeretik az eljárós tevékenységeket, a diszkót (-0,86), a feszti-válokat, parádékat (-0,6), a pop/rock koncerteket (-0,67). Fontos számukra a baráti (0,68), va-lamint a családi/rokoni (0,71) kapcsolatok ápolása.
• A moziba járók szeretik az (aktív) eljárós tevékenységeket, mint az éttermet (0,82), a fesztivá-lokat, parádékat (0,7), a kirándulást (0,97), a könyvesboltokat és könyvtárakat (0,9). A moziba járás közel teljes korrelációt mutat (0,99) a színházba, múzeumba járással. Nem szeretnek in-ternetezni (-0,54), a lakásban tenni-venni (-0,55), újságot olvasni (-0,63), TV-t nézni, rádiót, zenét hallgatni (-0,58, -0,57).
• A pop/rock koncertet szeretık inkább élıben hallgatják meg kedvenceiket (zenehallgatással a korreláció: -0,47), szeretnek diszkóba (0,67), fesztiválra, parádéra (0,98) járni. Nem preferálják a lakás szépítgetését, a barkácsolást, a kertészkedést (-0,67).
• A színházakat, múzeumokat kedvelık gyakran kirándulnak (0,95), járnak könyvtárba, köny-vesboltba (0,84), moziba (0,99), étterembe, pubba (0,76), legkevésbé újságot szeretnek olvasni (-0,59). Ez utóbbi utalhat arra, hogy a hazai sajtótermékek döntı hányada bulvárosodott, míg a színházak, múzeumok közönsége inkább a relevánsabb információkat részesíti elınyben, vagy eleve nem szeret újságot olvasni.
• A tanulók az információk döntı hányadát könyvek (1,00), újságok (0,9) olvasása, valamint TV-nézés (0,76), illetve számítógépezés/internetezés (0,71) útján szerzik. A korrelációs együttható jelzi, hogy még az információs társadalom polgára számára is a hagyományos könyv/újság jelenti az információszerzést elsısorban, és csak ezeket követve jelenik meg a mediatizált tartalom a TV-ben, illetve a számítógépen. Aki számára a tanulás fontos – tehát nem kényszerbıl mőveli – az nagyon nem szeret diszkóba (-0,92) járni.
• A TV-nézés, rádióhallgatás erısen korrelál a zenehallgatással (a rádióadók többsége ezért (is) sugároz elsısorban zenét) (1,00), az internetezéssel (1,00) , az újságolvasással (0,95), és elsı -sorban az otthoni tevékenységekkel mutat korrelációt.
• Mivel a TV-nézés, rádióhallgatás kapcsolata szoros a zenehallgatással, illetve az újságolvasás-sal, ezért ezekre a TV-nézésnél (illetve az internetezésnél) elmondott korrelációs megjegyzések elfogadhatóak.
Több szekunder forrásnál hivatkoztam arra, hogy az info-kommunikációs társadalom polgára az átlaghoz képest több információt szeret begyőjteni, ezt igazolom kutatásomban az internetezés (számítógépezés), könyvolvasás, tanulás, TV-nézés, rádióhallgatás, újságolvasás gyakorisá-gánál, mivel ezek a tevékenységek döntıen a napi aktivitás részét jelentik. A vizsgált korcso-port életkori sajátosságaiból adódóan (is) aktív fogyasztója a kulturális javaknak, ezért szeret fesz-tiválokra, moziba, mővelıdési házba, pop/rock koncertre, színházba, múzeumba járni, igaz, e te-vékenységek többségét havonta, vagy ritkábban végzi. Az információs társadalom vizsgált kor-csoportja nem kedveli a diszkót, több, mint 40%-uk soha nem jár, helyette más, alternatívákat keres kulturális fogyasztási igényének és szükségletének a kielégítésére. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a minta – ugyan az átlaghoz képest aktívabb kulturális fogyasztás jellemzi – a diszkó mellett elég nagy arányban utasítja el a mővelıdési házat (37%) és a pop/rock koncertet (22%). A csoport nem nevezhetı magányosnak, mivel elenyészı hányaduk (0,19%) az, amelyik soha nem ápolja a baráti, rokoni, családi kapcsolatokat. Az info-kommunikációs eszközök tehát ugyan a kapcsolattartás módjait megváltoztathatják, de a jelenlegi állapotban alapvetıen nem gyakorolnak jelentıs – negatív – hatást az emberi kapcsolatokra.
006. Lakóhely irányítószáma
Budapesten a szekunder források alapján 5 területet lehet megkülönböztetni. Saját mért és egy korábbi felmérés eredményét az alábbi táblázat szemlélteti:
Terület primer szekunder
Elit-Buda: I, II, XII, 93 11,11% 120 9,23%
Elit-Pest: V, VI, IX, XIV, 160 19,26% 173 13,31%
Dél-Budapest: XVIII, XXI, XXII, XXIII, 83 10,00% 196 15,08%
Észak-Budapest: III, IV, XI, XIII, XV, XVI, 336 40,37% 478 36,77%
Pest kevésbé fejlett részei: VII, VIII, X, XVII, XIX, XX 161 19,26% 333 25,62%
Összesen 833 100,00% 1300 100,00%