A szekunder adatoknál külön kategóriaként szerepelt a „nélkülözések között élünk” (2%), amit – kis aránya miatt – szükségszerően a „nem tudja” állítások közé soroltam be. Ez a „torzítás” nem befolyásolja a két adathalmaz értelmezését és értékelését, amiben csak az elsı 4 állítás szerepel.
A budapesti információs társadalom ifjúságánál erısen felülreprezentált az országos mintá-hoz képest a gond nélkül megélık aránya (különbség: 15,01 százalékpont), illetve jelentısen alulreprezentált a kisebb anyagi gonddal élık (különbség: 13,95 százalékpont), valamint a gyak-ran anyagi gonddal élık (5,44 százalékpont) aránya. Ez összefüggésben áll azokkal a szekunder
tényekkel, amelyek szerint az információs társadalom polgára, valamint a fıvárosban élık az (országos) átlaghoz képest jobb anyagi helyzetben vannak. A jobb anyagi helyzet – ok-okozati összefüggést most nem vizsgálva – lehetıvé teszi, hogy a fogyasztói döntések legmagasabb érté-kénél a minıség megelızze az árat (008. kérdés), valamint, hogy könnyebben tudjanak hozzáférni a birtokolt info-kommunikációs eszközökön keresztül a mediatizált médiatartalmakhoz, illetve a különféle internetes és mobil szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz.
010. A jövedelem legfıbb forrásai
A vizsgált minta valamivel több, mint harmada (36,61%) rendszeresen dolgozik, míg a több-ség (63,39%) vagy egyáltalán nem dolgozik, vagy maximum alkalmi (vagy diák) munkát végez. Ez összefüggésben van azokkal a szekunder adatokkal, amik azt állítják, hogy az ifjúság egyre inkább kitolja a munkába állás idıpontját, illetve meghosszabbítja tanulóéveit. A budapesti információs társadalom fiatal polgára számára a diákhitel és az ösztöndíj csak elenyészı arányban jelenti jövedelmének legfıbb forrását, ami összefüggésben van ezeknek rendszerint alacsony ösz-szegével, amelybıl egy átlagos fiatal nem tudja szükségleteit és igényeit számára megfelelı szín-vonalon és mennyiségben kielégíteni.
011. Állítások az információs társadalom budapesti fiataljának vásárlói kultúrájáról
A fogyasztói/vásárlói szokásokkal kapcsolatban 12 állítást fogalmaztam meg, amiket a megkérde-zettek jellemzı – is-is – nem jellemzı válaszokkal értékelhettek. Az információs társadalom bu-dapesti fiatalja a drágább termékek vásárlása elıtt igyekszik minél több információt győjteni a termékrıl, hogy a legjobb döntést hozza132. Mivel anyagi helyzete többnyire megengedi (lásd:
009. kérdés), ezért a jobb minıségért hajlandó többet is fizetni. A fogyasztót nyitottság jellem-zi, szívesen próbál ki új dolgokat; nem csak új termékeket, hanem akár új értékesíté-si/kereskedelmi formákat is, mint amilyen az internet. A megkérdezett csoport bizonytalan az akciós termékek vásárlása, a készpénzes fizetés, illetve a divat követésének a kérdéseiben. Mivel szabadidejét másra használja, pl.: internetezés (005. kérdés), ezért nem jellemzı rá a „plázázás”, tudatosabban, célirányosabban tervezi meg vásárlásait, ugyanakkor örömmel veszi, ha az eladó készséges, segítıkész, bár a termékek eladásánál az eladók felkészültségének fontosságát csak közepesre értékeli (008. kérdés).
012. Márkapreferencia, márkaismertség
Ennél a kérdésnél a vizsgált csoportnak az info-kommunikációs eszközök vonatkozásában az is-mert, preferált, kedvenc márkákat kellett megneveznie, szövegdobozba írással. Feltőnı volt, hogy több ismert márkánál (különösen a Canon-nál és az Olympus-nál) a megkérdezettek nem tudták helyesen leírni a márkanevet. Bizonytalanság volt a T-Com, T-online, T-Mobile mobilkommuni-kációs cégnél (a T-Mobile a helyes, de elfogadtam a másik két változatot is). A mobilszolgálta-tóknál megjelentek a korábbi, már nem használatos márkanevek is (Westel, PGSM, Pannon GSM), illetve a szlenges elnevezés (Voda), ezeket szintén elfogadtam a korrekció után.
A megkérdezettek leginkább a mobiltelefonok tekintetében voltak megfelelı márkanév-ismerettel rendelkezık (90,88%), ezt követte a (digitális) fényképezıgép (83,91%), majd a (mobil)kommunikációs szolgáltató cég (80,67%). Meglepı eredményt hozott a vizsgált cso-portnál a bankmárka-ismertség, mivel összesen csak 8-an nevezték meg az elsısorban az interne-tes banki szolgáltatásokra szakosodott ELLA Bankot. Az elektronikus játékoknál összesen 2 már-kanév fordult elı megfelelı gyakorisággal, a többi említett név max. 4-5 megkérdezettnél fordult elı. A szoftvereknél a megkérdezettek keverték a gyártó és a termék márkanevét, emiatt olvasható a felmérésben Microsoft (mint gyártó), illetve Windows (mint márka). Meglepı volt az is, hogy a válaszadók elenyészı hányada nevezte meg a szoftvereknél az ingyenes alkalmazások márkaneve-it (Linux és/vagy ennek valamelyik disztribúciója, Open Office), holott ezek valóban legálisan használhatóak, és számos esetben komoly versenytársai lehetnek a fizetıs szoftvereknek (pl.:
Microsoft Office, Windows (XP), Adobe Photoshop). A márkák abszolút elıfordulása a mintában csökkenı rangsor szerint: Sony, HP, Nokia, Samsung, Panasonic, Canon, LG, T-Mobile, OTP, Pannon.
013. Különórák látogatása
Ennél a kérdésnél 10 különórát, tanórán kívüli oktatási lehetıséget soroltam fel. A különórák lá-togatásánál legtöbben valamilyen idegen nyelvet tanultak (a nyelvtudás szintjére a 04. kérdésnél kérdezek rá), de sokan jártak testnevelés, tánc, illetve balett órára, valamint felvételi elıkészítıre is. Legkevesebben természettudományos, illetve mővészeti szakkörre, valamint zeneiskolába jár-tak. A válaszokra adott rangsorok különbsége alapján elmondható, hogy a legtudatosabb döntés (megy/nem megy) az idegen nyelv, a természettudományok, valamint a mővészeti szakkör eseté-ben figyelhetı meg a vizsgált csoportnál. Feltőnı, hogy számítástechnikai szakköre az infor-mációs társadalom ifjú budapesti polgárainak kevesebb, mint harmada járt, a többiek vélhe-tıleg vagy az iskolában, vagy egyéb formában (pl.: önképzés, barátok, internet) szerezték meg a 015. kérdésben vizsgált számítástechnikai ismereteiket.
014. Nyelvtudás
Alapfokon a legtöbben németül, középfokon, illetve felsıfokon pedig angolul tudnak. A francia nyelvet mindhárom tudásszinten kevesen beszélik, de még mindig többen, mint a spanyolt, ame-lyik az összes rangsorban a negyedik lett, egyben a legkevésbé beszélt nyelv. Valamilyen szinten a legtöbben az angol nyelvet beszélik (87%), ezt követi a német (54%), majd a francia (15%) és végül a spanyol (7%). Az információs társadalom vizsgált csoportja leginkább középfokon képes magát megértetni valamilyen idegen nyelven.
015. Számítógépes programok és alkalmazások ismerete
Az ismeretekre adott osztályzatok súlyozott átlaga alapján – szubjektív megítélés szerint – a leg-inkább ismert tárgy a szövegszerkesztı (4,5), ezt követi a számítástechnikai alapismere-tek(4,44), majd az internet (4,42). A vizsgált csoport legkevésbé az adatbáziskezeléshez (2,75), illetve a grafikus programokhoz (2,73) ért. A tantárgyakra adott osztályzatoknál a jeles fordult elı
leggyakrabban a számítástechnikai alapismereteknél, az internetnél, a szövegszerkesztınél, vala-mint a táblázatkezelınél. A négyes leggyakoribb elıfordulása az operációs rendszernél volt, míg közepes osztályzat leggyakrabban az adatbáziskezelınél és a grafikus programoknál szerepelt.
A korrelációs mátrix alapján elmondható, hogy:
• A számítástechnikai ismeretek és a szövegszerkesztı között nagyon erıs (1,00) korreláció van, és erısnek mondható a kapcsolat az internet (0,98), a prezentációkészítı (0,88), valamint a táb-lázatkezelı (0,87) vonatkozásában. Ez összefüggésbe hozható részint azzal, hogy az iskolákban ezeknek az alkalmazásoknak az oktatására helyeznek nagyobb hangsúlyt, rendszerint elhanya-golva (pl.: nincs már rá idı) az adatbáziskezést (-0,73).
• Az operációs rendszer ismerete szoros összefüggést mutat azzal, hogy a megkérdezettek meny-nyire ismerik a prezentációkészítı (0,97), valamint a táblázatkezelı (0,97) programokat, alkal-mazásokat.
• Az internetes ismeretek erısen korrelálnak a szövegszerkesztéssel (0,99), a számítástechnikai alapismeretekkel (0,98), valamint a prezentációkészítéssel (0,95). Ez azt jelentheti, hogy az in-formációs társadalom ifjú polgára, aki rendszeresen használja a számítógépet internetezésre, az minden különösebb gond nélkül képes számítógépén az alapvetı beállításokat elvégezni (ehhez gyakran a neten keresztül is tanácsot kérhet), megírni és megfelelıen megformázni egy doku-mentumot, illetve munkahelyi, vagy iskolai feladataival összefüggésben elkészíteni egy igé-nyes prezentációt.
• A grafikus programok az adatbázis kezelésen kívül az összes ismerettel negatív korrelációt mutatnak. A negatív korreláció egyik oka az, hogy az ilyen programokat (profi módon) haszná-lok rendszerint nem szeretnek a hagyományos Microsoft Office alkalmazásokkal dolgozni, számukra az a fontos, hogy a „gép menjen”, és tudjanak alkotni/termelni, ha valami gond van, rendszerint szerelıhöz viszik a hardvert.
016. Gazdasági, jogi, pénzügyi alapismeretek tudásszintje
Az ismeretekre adott osztályzatok súlyozott átlaga alapján a tárgyak sorrendje a következı: mar-keting alapismeretek (3,62), gazdasági alapismeretek (3,24), pénzügyi alapismeretek (2,89), jogi alapismeretek (2,76), tızsdei alapismeretek (2,03). A válaszadóknál a jeles osztályzat semelyik tárgynál sem szerepelt legtöbbször. Négyest legtöbbször a marketingnek, míg közepest a jogi, gazdasági és pénzügyi alapismereteknek, elégtelent pedig a tızsdei alapismereteknek adtak.
A korrelációs tábla alapján elmondható, hogy a jogi ismeretek erısen korrelálnak a pénzügyi alap-ismeretekkel (0,98), valamint a gazdasági alapalap-ismeretekkel (0,79). Nincs korrelációs kapcsolat a jog és a marketing között: gyakorlati tapasztalatom alapján a marketingesek többsége néhány jogi területet leszámítva (pl.: média- és sajtójog, reklámjog, kereskedelmi jog), nem nagyon foglalko-zik joggal. A gazdasági alapismeretek feltételefoglalko-zik a pénzügyi (0,88), valamint a jogi (0,79) isme-retek meglétét is. A pénzügyi alapismeisme-retek erısen korrelálnak a jogi és a gazdasági alapismere-tekkel (0,98, illetve 0,88), ugyanakkor nincs korrelációs kapcsolat a marketinggel (0,09), és ami meglepı, a tızsdei alapismeretekkel (0,18) sem. A tızsdei alapismeretek és a marketing között
nagyon szoros negatív korreláció van (-0,95), ami jelezheti, hogy ez a két terület milyen messze helyezkedik el egymástól úgy módszertanában, mint gondolatiságában. A marketinges alapisme-retek – a tızsdeihez hasonlóan – viszonylag speciális területnek számít, mivel nem mutat komo-lyabb korrelációs kapcsolatot sem a jogi, sem a pénzügyi ismeretekkel (± 0,09), és csak laza kap-csolat van a marketing és a gazdasági ismeretek között (0,54).
017. A megkérdezett és édesapja/gondviselıje legmagasabb iskolai végzettsége
Ennél a kérdésnél saját kutatási eredményeimet – igaz bizonyos megszorítások mellett – össze tudtam hasonlítani az „Ifjúság élethelyzete Budapesten” [Kiss P. et. al. 2002] címő kutatással, mint szekunder forrással. A primer és szekunder adatokat az alábbi táblázat szemlélteti:
primer (fı) primer (%) szekunder Legmagasabb iskolai
vég-zettség Megk. Apa/gv. Megk. Apa/gv. Megk.(fı) Megk. (%) 8 osztály, vagy annál
ke-vesebb 64 33 7,87% 4,20% 130 10,00%
Szakmunkásképzı,
szak-iskola 17 147 2,09% 18,70% - -
Szakközépiskola,
techni-kum 98 180 12,05% 22,90% - -
Gimnázium 137 69 16,85% 8,78% - -
Felsıfokú tanfolyam 84 46 10,33% 5,85% - -
Fıiskola 139 145 17,10% 18,45% 156 12,00%
Egyetem 274 166 33,70% 21,12% 91 7,00%
NT/NV 20 47
Összesen 833 833 100,00% 100,00%