Ifjúság és kapcsolatok (család, barátok, közösségek, munka)

Giddens [1997] szocializációs közegnek nevezi az interakciókra, a társas, illetve társadalmi kap-csolatokra lehetıséget adó társadalmi/kommunikációs platformokat. Megkülönbözteti a családot, a kortárscsoportokat, az iskolákat, a munkahelyet (amit a „más szocializációs közeg” kategóriájá-ba sorol), valamint a tömegkommunikációs eszközöket. Hewstone et. al. (szerk.) [1999] a társas viszonyok tekintetében a következı lehetıségeket sorolja fel: házasság, barátság, munkatársak, rokonok. Fentebb már értekeztem a társadalmi közösségi élet szférájáról, illetve az elsıdleges (informális) csoportról. A különbözı megközelítések zöme abban egyet ért, hogy célszerő megkü-lönböztetni az egyén (és így a fiatal) vonatkozásában is a családot, a munkát, a barátokat, az egyéb közösségeket, valamint a médiát, mely utóbbit késıbb külön alfejezetben vizsgálok meg az ifjúság aspektusából. Az egyén fejlıdése és jelleme – így kulturális fogyasztása, illetve fogyasz-tói kultúrája – szempontjából döntı jelentıséggel bír (különösen a szociológia és a szociálpszi-chológia tudományában) az, hogy kik, milyen csoportok, mekkora aktivitással, milyen hosszú idın keresztül, mennyire homogén, vagy éppen heterogén értékrend közvetítése révén hat-nak személyiségére.

Magától értetıdı, hogy a fiatal elsı, éveken keresztül tartó legfontosabb szocializációs terepe a család. Az Ifjúság 2004 kutatásról készült gyorsjelentés tanúsága szerint az ifjúság több mint fe-lének megfelelnek azok az elvek, ahogy szülei élnek (megjegyzem, hogy 2000-ben csak 38% vá-laszolt így). Ha a 14-29 éves korosztályt 3 részre (1) 14-19 év, (2) 20-24 év és (3) 25-29 év

76 Ez azt jelenti saját primer kutatásom megtervezésénél, hogy eleve egy olyan csoportot vizsgálok, és majd ezen belül olyan alcsoportokat (szegmenseket) hozok létre (ha erre a vizsgált csoport alkalmas), akik az ifjúsági átlag-hoz képest jobb anyagi háttérrel rendelkeznek (ennek egyik mérıje a technikai eszközökkel való ellátottság). Ez nem torzítja a képet, mivel a kutatás és így disszertációm címében is az információs (info-kommunikációs) társa-dalom fiataljaira fókuszálok.

77 Ahol disszertációm további részeiben nem emelem ki külön, ott megállapításaimat – témámra fókuszálva – elsı -sorban erre a rétegre vonatkoztatom.

tom, akkor a kép differenciáltabb: az elsı harmadnak 62%-ban, a másodikban 54%-ban, a harma-diknak 49%-ban felel meg szülei értékrendje, életvitele. Ez magyarázható azzal, hogy az életkor elırehaladtával a fiatalok kialakítják saját életvitelüket, több idıt töltenek más szocializációs kö-zegben, így csökken a család szerepe ezekkel a platformokkal szemben. A fiatalok értékrendjében a társas kapcsolatok vonatkozásában [Ifjúság 2000 és Ifjúság 2004] egyaránt fontos szerepet tölt be csökkenı sorrendben a család(i biztonság), a szerelem és a boldogság, az igaz barátság. Ezek-nél az értékekEzek-nél nincs jelentıs eltérés az életkor, a fıváros-vidék, illetve a nemek szerinti diffe-renciálódás következtében sem.

A család után a második legfontosabb szocializációs közeg a rendszerint hasonló korúak szők baráti köre. Az ifjúkorban kötött barátságok azért is lehetnek jelentısek az egyén számára, mert elkísérhetik egész élete folyamán, és a (fontos) döntések meghozatalakor az egyén nagyon gyak-ran hagyatkozik az ilyen személyek véleményére. Különösen az ifjúsági baráti kortárscsoportok tagjai azok, akiknek az egyén meg akar felelni, akiknek értékrendje, véleménye döntı fontosságú lehet akár a fogyasztói aktivitásban, akár ezen belül a fogyasztói ízlésvilágban, vagy a termék-, illetve márkapreferenciában. Miközben különösen a 14-19 évesek törekednek arra, hogy egyéni-ek, egyéniség legyenegyéni-ek, ugyan úgy arra is törekednegyéni-ek, hogy egy (baráti) csoport/közösség tagjaivá váljanak. A közösséghez való tartozás pedig megnyilvánulhat úgy a felszínen (hasonló ruhák vise-lése, hasonló zenék hallgatása), mint mélyebb, tartalmi szinten (közös, speciális nyelvhasználat, közös vélekedés/álláspont a világ dolgairól, közös értékrend és ízlésvilág).

Egyéb közösségek vonatkozásában érdemes megemlíteni az iskolai-, illetve osztályközösségeket, a szabadidı (hasznos) eltöltésében részt vevı haverok társaságát, a közös sportklubba, különórák-ra, hobbiklubokba, az élı egyházi közösségbe járók csoportjait, az azonos zenei, illetve (szub)kulturális ízlés mentén szervezıdı kisebb, jól körülhatárolható informális közösségeket. Az egyéb közösségek szintén hatással vannak az egyén (fogyasztói) döntéseire, annak függvényében, hogy a közösségek mennyire rendelkeznek stabil, határozott értékrenddel, illetve, hogy mennyire érzi az egyén fontosnak az ilyen csoportokhoz való tartozást (és ennek érdekében esetleg saját nézetei egy részének feladását)⁷⁸⁷⁹.

A munka közösségébe tartozás – logikusan – összefüggésben van a munka világába kerüléssel.

Ahogy azt már korábban említettem, az ifjúság elıdeivel ellentétben más munkaattitőddel rendel-kezik, késıbb vállal fıállást, ugyanakkor a nyári vakációjának egy részét (diák)munkával tölti.

Mivel az ilyen nyárimunkák célja a szórakozáshoz, nyaraláshoz, bulizáshoz szükséges anyagi

78 Ezelıtt tizenöt évvel együtt dolgoztam több, HIT Gyülekezetébe tartozó személlyel. Munkatársként normális kollegiális kapcsolatokat ápoltak a közösséghez nem tartozókkal is, szívesen osztották meg (de nem erıszakosan) nézeteiket a világról. Két, családos édesapa elmondta, hogy náluk, a helyi közösségben az a szokás, hogy a TV-mősorújság alapján kiválasztják azokat a mősorokat, amelyeket a család, különösen a gyerekek nem nézhetnek meg. A szelekció alapját azok az értékek képviselik, melyeket a közösség közösen elfogad.

79 Egy másik példa: a selmeci hagyományok szellemében – többek között – az NYME diákjai is komoly hangsúlyt helyeznek arra, hogy az egyetemre érkezı elsıévesekkel megismertessék a javarészt örökített egyetemi (szub)kulturális értékeket. Az egyetemi közösséghez tartozás (ami természetesen nem kötelezı) formai jegyei kö-zött megtalálható az egyenruha (weblen), a megszólítások kökö-zött a köszöntés (jó szerencsét), de számos olyan is-meretet (tartalmi kultúra) is el kell sajátítania a jelentkezınek, aminek célja a kultúrahagyományozódás, az

érté-erıforrások megteremtése, ezért rendszerint nem tekinthetı komoly befolyásoló tényezınek szo-ciológiai értelemben, mivel csak eszközként és nem közösségként tekint rá a diák⁸⁰.

Az info-kommunikációs eszközök elterjedésével, az egyének hálózatba főzésével kiegészül, il-letve differenciálódik a(z ifjúsági) csoportkapcsolatokról alkotott elképzelés. Ezelıtt 30-40 évvel az ember bármikor felkereshette közelben lakó barátját, és ha nem volt otthon, akkor legfeljebb egy jót sétált. A vezetékes telefon, majd a mobiltelefon tömeges elterjedésével a személyes talál-kozást rendszerint megelızte a telefonos idıpont-egyeztetés. Az ifjúság – és erre saját, kvantitatív kutatásom bemutatásakor még kitérek – az SMS-t és az e-mail-t gyakran használja nem csak arra, hogy találkozókat „beszéljen” meg, hanem arra is, hogy rövid üzenet formájában (korábban) ko-moly emberi (szerelmi, baráti) kapcsolatoknak vessen véget. Az információs technológiák Barabasi szerint [2003] lehetıvé tették, hogy a hálóra (akár vezetékes, akár vezeték nélküli eszkö-zöket tartalmazó, akár vegyes hálóra) főzött egyének bármikor bárhonnan elérhetıek legyenek, és ık is bárhonnan bármikor el tudjanak érni bárkit. A hálózatot ilyen értelemben kis világnak (glo-bális falu) lehet tekinteni, ahol bármelyik másik ember átlagosan 19 kattintásnyira van a másik-tól⁸¹. A hálózatos (információs) társadalom abban a tekintetben is figyelmet érdemel, hogy képes lakhely, életkor, közös érdeklıdés, stb. alapján virtuális csoportokat létrehozni és fenntartani, amelynek tagjai olyan emberek is lehetnek, akik egyébként a reális világban kis eséllyel szólíta-nák meg egymást. Ilyen nézıpontból az info-kommunikációs technológia képes csökkenteni a társadalmi elszigetelıdést, egyben hozzájárulhat ahhoz, hogy a virtuális ismerısök a valódi világ-ban is találkozzanak, pl.: chat-szobatalálkozó. Az ilyen info-kommunikációs platformokon a kö-zösség tagjai egymást segíthetik többek között a fogyasztói döntések meghozatalában is⁸². A reá-lis világgal ellentétben a virtuáreá-lis világban könnyebben lehet csoportot, illetve közösséget szer-vezni (pl.: azzal, hogy egy új, a netközösség bizonyos tagjai számára érdekes nevő szobát hozunk létre, és a szobán belül olyan hangulatot teremtünk, amely elég érdekes ahhoz, hogy a szobába tévedt látogató hosszabb ideig ott maradjon, hozzászóljon a diskurzushoz, vagy legalábbis figyelje azt és a jövıben is visszatérjen) és így olyan emberek is (virtuális) barátokra tehetnek szert, akik egyébként a fizikai világban visszahúzódóak, magányosak. A könnyebb szervezıdés természete-sen azzal a veszéllyel is járhat, hogy nem tud kialakulni stabil értékrend/szobakultúra (bár

80 Ez alól kivételt képeznek az olyan – rendszerint – értelmiségi pályát választó, karrierjüket tudatosan tervezı diá-kok, aki nyári gyakorlati helyük keresésénél azt is mérlegelik, hogy közös megelégedettség esetén esetleg munka-kapcsolat is kialakulhat a két fél között. Az ilyen (munka)attitőddel rendelkezı diákok számára fontos, hogy minél hamarabb elsajátítsák a munkaközösségre jellemzı (kulturális) szabályokat, mert minél hamarabb a közösség tag-jai kívánnak lenni. Náluk a (diák)munkahely már komolyabb szocializációs jelentıséggel bír, mint a klasszikus ér-telemben vett nyárimunkásoknál.

81 Karinthy szerint a valódi világban bárkivel kapcsolatba lehet kerülni maximum másik 5 emberen keresztül. Saját megfigyelésem alapján az iwiw.hu-n egy szabadon kiválasztott személyhez el lehet jutni maximum 2-3 személy közvetítése segítségével.

82 Három példa: (1) a gyaloglo.hu-n számos szoba mellett PC Help névvel is mőködik egy olyan, ahol a tagok egy-másnak tehetnek fel kérdéseket gépjavítással kapcsolatban. (2) A HIX hírlevelei között viszonylag aktívnak te-kinthetı az agykontrollos programozási módszerrel, illetve a számítógépek világával kapcsolatos hírlevél, naponta számos ötlet, tapasztalat, probléma és megoldási javaslat olvasható az elektronikus üzenetekben. (3) Az indexen létre lehet hozni – szinte bármilyen témában – fórumot, a téma köré szervezıdı emberek egymással gondolatokat, eszméket, véleményeket cserélnek, vagy éppen szidják egymást és, ha igényük van rá, a valódi világban is talál-kozhatnak.

példa is van, aminek betartására szobaopok vigyáznak), illetve a szobacsoportok a valódi világ csoportjaihoz képest sokkal gyorsabban megszőnhetnek.